Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

YASÁBXAP, IMI. JILNTUS 3. 5 Négyszázezer forint kárt okozott a nép államának, válságba sodorta és késlelteti az egyetemi építkezést a szegedi Tervező Iroda hanyag munkája Haladéktalanul vizsgálják ki, kit terhel a felelősség a szabotázszsal egyenlő bűnös mulasztásokért! Nem változik a kulák A múltban nyúzták, kihasználták a dolgozó parasztokat, most pedig szabotálással károsítják a nép államát A Szegedi Magasépítő Vállaiat I a Tervező Iroda ígéri, hogy már. tnárcius végén kezdte meg a Tudományegyetem kibővítésének építkezését. Az előirányzott terv szerint az építkezésnek 1952.re kel: befejeződnie. A Magasépítő Vállalat dolgozói azonban brigád, és párosversennyel a munka jó megszervezésével az építkezést határidő eiött be akarják fejezni. Igy szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a sok munkás., parasztszármazású tanulnivágyó fiatal miné előbb megkezdhessék a tanulást az egyetemen. Tudják, hogy a szocia. Iizmus építéséhez ezer és ezer néphez hű orvosira és tudósra van Szükség. Munkájukban szép ered. mények mutatkoznak. A földkiemeléssel —< aimit június 25-ig kell befejezni —. már 50 százalékban elkészültek. Az alap. és pincefal építkezéssel is jól hátad, nak, ugyanígy az asztalosmunkáival is. A „nagy brigádok" A dolgozók termelési átlaga eléri a 120 százalékot. Ehhez az ered. menyhez természetesen hozzájárul az is, hogy a Magasépítő Vállalat központja eddig biztosítani tudta az anyagellátást. További eredményeket remélnek a most folyó brigád átszervezésektől. Eddig a munkások hatos létszámú brigádokban dolgoztak. Igy az aiapfa . ásásnál hat méter területet tudtak csak vállalni. Az építkezés vezetősége a munka meggyorsítása és az eredmények fokozása érdekében megkezdte a „nagy brigá. dok" szervezését. 12 tagú brigád ugyanis el tudja végezni a 26 méter hosszú alapfal ásását, a vasbeton. Ezereléssei együtt. Hogy mennyire jó gondo.at a „nagy brigádok" Szervezése, azt a Kónya és a Szilágyi brigád egyesülése bizonyítja. Azelőtt a két külön dolgozó brigádnak egyforma 138 Százalékos teljesítménye volt. Most azonban „nagy brigáddá" egyesítették a két brigádot — 150 száza, lékos teljesílményt érnek e„ Be._ bizonyosodott, hogy a dolgozók „nagy brigád"-ban többet tudnak termelni, ezáltal keresetük is emelkedik. Nem mindenki érti meg azonban ezeket az előnyöket, A Hegedű s-brigád péidául azért nem akar a Virág-brigádda, egyesülni, mert nekik 140 százalékos a teljesítményük, a Virágbrigád „csak" 109 százalékos eredményt cr el. Ugylátszik. hogy a Hegcdűs-br.gád félti az eredmé nyeit! Arra persze nem gondol, nak, hogy a termelés csökkenése nem következhet be akkor, ha Hegedűs-brigád átadja munkamódszerét és az egyesült brigád közös akarattal dolgozik. f Meg ked jegyezni, hogy a brigádok átszervezésénél felmerülő nehézségek túlnyomórészben a vállalat pártszervezetének és szakszervezetének hanyag munká.iálbó. adódnak. Egyik részről sem bizto. sitottak kellő segítséget ehhez a munkához. Biztosítani ke.l mindi a Párt, mind a szakszervezet részéről egy.egy fe'előst. aki ebben a munkában segíti az építkezés vezetőséget Miért félnek a téglahiánytól ? De vájjon mindezekkel biztosítják-e az építkezésekben elért jő eredmények fokozását? Elháruit.e minden akadály, ami még nehezítené a termelést? Keresztúri elvtárs, az egyetemi építkezés ve. zetgje a további munkákban a téglahiánylói fél. Joggal felteheti bárki a -kérdést, hogy ma, amikor a téglagyári dolgozók is versenyben dolgoznak, miért fél a Magasépítő Vállalat egyik építkezésének vezetője a téglahiánylói? Ennek a kérdésnek boncolásánál sok hiba kerül napvilágra. Kitűnik többek között az is, hogy a Szegedi Tervező Iroda rossz munkát végez. A Magasépítő Vállalat már már eius végén megkezdte a munkálatokat. Az építkezésihez szükséges rajzokat azonban csak május 9_én kapták meg. A Tervező Irodában dolgozó M ál n a i Lászíó főmérnök vé eménye szerint pontosan határidőre készült el a ra.iz! Mit mond erre a Magasépítő Váltóját vezetője ? G y o 1 a i elvtárs kijelenti. hogy ez nem egészen így áll. Szavait azzai bizonyítja, hogy kegében az a szerződéskötés, amiben cius 15-re elkészíti a rajzokat. A szerződési Virág Pál műszaki osztályvezető írta alá. Tehát ezek szerint a tervrajzok késése hátrál, tatta az egyetemi építkezésnél dolgozókat, száznál több ember munkáját. Innen indultak ki a hibák. A tervezőiroda hanyag munkájának következtében merült most fel az a kérdés a Magasépítő Vállalat nál, hogy kapnak-e elég téglát az építkezéshez. Vajj-on miért ? A Magasépítő Vállalat a Szeged) Téglagyáraktól márciusra 900 ezer téglát igényelt. A téglát azonban csak akkor kaphatják meg, ha a vállalat az építkezésre már megkötötte a szerződést. A szerződéskötéshez viszont szük. ség van a tervrajzra. A tervrajzok több, mint egy hónap késéssel készültek el, így a Magasépítő Vállalat nem tudta idejében megkötni a szerződést és természetes, hogy a Szegedi Téglagyárak termelését már más építkezések le. kötötték. Igy maradt anyag nélkül az egyetemi építkezés. Ezek. után — ha erre egyáltalán mód nyílik — a Szegedi Magasépítő Vállalat kénytelen lesz debreceni, vagy más vidéki téglagyárral szerződést kötni. Nyilvánvaló, beszé'ni se kell arról, hogy a szállítási költség mennyire megdrágítja a téglát! Tervezés — tervszerűtlenül! . Az építkezésnél más nehézségek is mutatkoznak. Az alapfal ásásánál a munkások több csa. torna, és gázvezetékre bukkantak. Ezekre az akadályokra senki sem számított, még a tervezőiroda sem. Pedig elsősorban a tervezőiroda feladata, hogy a rajzok elkészítése előtt az építésre kiválasztott területet alaposan megvizsgálja. Ugy. látszik, hogy a tervezőiroda munkatársai féltek annyi fáradságtól, hogy felemeljék a telefont és felvilágosítást kérjenek az illetéke, sektöl. a csatornahálózatokkal kapcsolatban. Ezek Szerint a ter. vezőirodának közömbös az a kár. • mit ezzel a bűnösen felelőtlen munkával a nép államának okoztak. Keresztúri elvtárs, az egye. temi építkezés vezetőjének véleménye szerint más lerületen is meg lehetett volna kezdeni az épít. kezést A csatornahálózat átépítése legalább 400 ezer forinttal megdrágítja az építkezést és két hó. napi időveszteséget is jelent. Ki lehet-e lopni 400.000 forintot büntetlenül a dolgozók zsebéből ? Akkor, amikor az ország becsületes dolgozói megfeszített mun. kával igyekeznek, hogy a szocializmus építését meggyorsítsák és főleg minden téren anyag, és időmegtakarítással dolgozzanak, jog. gal vonhatják felelősségre a tervezőirodát hanyag munkájáért. 400 ezer forinttal károsította meg a tervező iroda népgazdaságunkat! Ki fizeti meg ezt a hatalmas ösz. szeget? Vagy úgy gondolja a tervező iroda, hogy a dolgozók zsebéből büntetlenül ki lehet lopni ezt az összeget? A Tervező Iroda felettes hatósága haladéktalanul in. dítson vizsgálatot és állapítsa meg, kit terhel a felelőség a szabotázzsal egyenlő hanyagságért. A 400 ezer forintból 250 családi há_ zat építhetnénk fel. Gépekkel, traktorokkal segíthetnénk ebből az összegből a mezőgazdaság fejlődését. Ennyi pénzzel legalább egy tucat faluban gyönyörű könyvtárat létesíthetnénk ... és lehetne még sokáig sorolni, hogy népgazdaságunk számára milyen jelentős összeg a szegedi Tervező Iroda ál ial elfecsérelt és ablakon kidobott 400 ezer forint. A magyar dolgozó nép a felszabadulás óta a Párt vezetésével a szocializmus mielőbbi felépítésén fáradozik. Ez a munkája csak ak. kor lesz eredménye.?, ha célszerűen gazdálkodik minden forinttal. Éppen ezért, akár hanyagságbó. akár tudatosan — még a Szegedi Tervezőiroda sem gátolhatja büntetlenül a magyar dolgozókat célkitűzéseiknek végrehajtásában s a béke megvédésében! Kiskunság homoktengere mintha erdősitve volna, olyan magasak rajta a vetések. Embernagyságú rozstáblák hosszú, nehéz kalászai mutatják a szorgos kezek munkájú, nak nagyszerű eredményét. A minisztertanács határozattal megállapított állattenyésztési és növényápolási követelményeknek éppen úgy eleget tettek a dolgozó parasztok, mint a föld észszerű megművelésének. Erre — mint mondják — a legértékesebb útmutatást azok. tói kapták, akik kint járlak a Szov. jetunióban és visszatérve beszámoltak a szovjet emberek munkamódszereiről és ezzel ugrásszerű lendületet adtak a magyár mezőgazdaság felemelkedésének. Az egyetlen nagy átka még ennek a vidéknél? is a kulák, akinek minden mozdulata ellenséges, min. den törekvése, hogy gátolja a falu szocialista fejlődését. Igy van ez Üllé9en is, ahol pon. tosan le lehet térképezni első látásra is a határnak azt a 43 szégyenfoltját, ahol a kulákok „művelik" meg a földet. Ezek a területek a mult elmaradottságának ezer bűnét tükrözik vissza. Igen veszedelmes jelenségek pedig ezek, mert az első világháborút követő időben itt igen elszaporodtak a kulákok. Számszerint minden 30—40 dolgozó pa. rasztra jutott egy zsákmányra éhes kulák. Végei nem érő kulák bűn lajstrom ok Nem volt könnyű a Horthy.világ, ban amúgy is koldússorban élő 30— 40 parasztnak eltartani a falánk kulákokat, a földbirtokos katonatiszteket. úri nagybirtokosokat, a tétlenségben elhízott kocsmárosokat és hozzájuk hasonló, semmittevéshez szokott alakokat. Ilyen idegen verejtéken elhízott, valóságos rabszolgatartó úri kulákfigura Baraglai Mihály. Szegedről kiszivárgott kocsmarosivadék is. aki egy ember, öltőn át szívta a dolgozó parasztok vérét. A nagylábon élő kulák a fel. szabadulás után az adófizetés alól úgy igyekezett kibúvót találni, hogy még a felszaporodott köztartozások miatt lefoglalt ingóságokat is önkényesen eladta. A szabotázs cselekmények. adócsalások és sikkasztások hosszú sorozata után pedig egyszerűen eltűnt a községből, ahol csak addig érezte jól magát, amig korlátlan kizsákmányolási lehetőségei voltak. A DISz KV Intéző Bizottságának felhívása a paraszifiatalokhoz Szépen fejlődő vetéseink dus termést ígérnek. A kitűnő időjárás fokozza terméskilátásainkat, de egyben sürgetően előírja: meg kell gyorsítani « növényápolás! munkákat, különösen az állami gazdaságokban. A DISz Központi Vezetőség Inállami gazdaságoknak a niiicivápnlási munkák elvégzésében. Az állami gazdaságok, a mi gazdaságaink és termésük a dolgozó népünk kenyere lesz. A Központi Vezetőség Intéző Bizottsága felhívja a muiikn.slml-.ilnkat és a dlákifjiíságol is, hogy vuléző Bizottsága felhívja a dolgozó | sárnap segítsenek ők is az állami parasztifjúságot, hogy srgilsrnck az gazdaságoknak a növényápolás! munkák elvégzésében. A néhánynapos munkára ;clcdtkezé.s a DlSz-szervezeleken keresztül történik. A munkára jelentkező fiatalok teljesítőién vbert kapnak. A növényápolási munka clvégzcsével öléves tervünk, szneialista építésünk, békeharcunk jelentős csatáját kell győzelemre vinni. A Csongrádmegyei DISz-Bisoltság felhívása a megye fiataljaihoz Az idei magas terméshozamot c$ak úgy tudjuk bizlostíani, tin megyénkben is elvégezzük a növényápolási munkát. A DISz kV Inléző Bizoltsága felhívással fordult az ország parasztifataljaihoz. hogv segítsenek az állami gazdaságoknak a növényápolást ntunkálalok elvégzésében. A Csongrádmcgvei DISZ-bizottság elvárja a megye ifjúságától a DISz KV Intéző Bizottság felhívásának maradéktalan végrehajtását. A felhívás maradéktalan végrehajtása érdekében a DlSz-alapszervczelek a legrövidebb időn belül hívjanak össze aklívaérlekezleteket. Ezeken az értekezleteken a dolgozó parasztfiatalok legjobbjaival beszéljek meg a felhívás végrehajtásának módját: szervezzenek önkéntes brigádokat, munkacsapatokat. Szervezzék meg a versenyt a brigádok, a munkacsapatok közölt. Ezenkívül politikai felvilágosító munkával hassanak oda, hogv minél több parasztfintal szerződjék az állami gazdaságokba állandó munkára. Különösen fonlos, hogy a Sz-ntes városi. Szentes járási, a hódmezővásárhelyi, a Makó városi és a' Makó járási DISz-bizoltsógok mozgósítsák a parasztfiatalnkat, mivel ezeken a területeken van a legnagvobb szükség arra. liogy a DIS7-fiatalok az állami gazdaságok segítségére siessenek. A munka megkezdése uíán a DlSz-bizotiságolc hassanak oda, hogy a DISz-fiatalok példamutató eredményeket érjenek ei munkájukban. A versenyek eredményeit rendszeresen közöljék a brigádok és munkacsapatok a városi és a járási DISz-bizottságokkai. Minden dolgozó fiatal az állami gazdaságban végzett munkájáért teljesítménye arányában megkapja a fizetést. Nagy és megtisztelő feladatol kapott dolgozó ifjúságunk azzal, hogy aktívan résztvehet a bő termés biztosításában. A DISz fiatalok tartsák szemelőlt, hogy önkéntes munkájukkal többmillió ériéket teremtenek országunk, dolgozó népünk javára. Igy tekintsék a DISz KV Intéző Bizottsága felhívásának végrehajtását, mint a Párt megbízatását. Az új D'Sz-bizotlságok és választmányok bizonyítsák be ebben a munkában, hogy méltóak a Párt országépítő megbízatására. DISz Gsongradmegyel Bizottsága SEQÍTENEK FALUSI PAJTASA'KNAK a szegedi úttörők Ragyogva sül a nyári nap a Sztálin.sétányra. A pázsitos parkban fürdőruhás gyerekek játszanak, hancúroznak. Egyszeresük elhalkul a zsivaj, abbamarad, a játék és o gyerekek felfigyelnek a közeledő énekszóra. „Könnyű a szívünk vidám a nyár. mint röpke szellő dal messze száll..." Úttörő pajtások vonulnak, az ö daluk száll messze, miközben a szél frissen játszik piros úttörő nyakkendőikkel — Hová mennek, csak nem táborozni? — kérdik izgatottan a gye. rekek, akiknek jó pár évig kell még nőni. mire öle is úttörők lehetnek — Ugyan hol van még a táborozás. majd a vizsgák után feleli egy pajtás a menetből. Az úttörők, most befordulnak a Pedagógus Szakszervezet kapuján és bemennek az irodába. Ott már nagy örömmel SDárjik őket. Vigyázva leteszik és kibontják csomagjaikatA jelenlévő pedagógusok mo. solyogva figyelik a pajtások munkáját; Az egyik csomagot már ki. bontották a, fürge gyermekkezek és talmát: szebbnél-szebb szemléltető rajzok a motorok működéséről, a villanyáram keringéséről, a víz munkájáról. A másik csomagból mértani testek: kockák, gúlák, hasábok, ásvány és növénygyűjtemények kerülnek elő. Mindezt a sok szép és ügyes dol. got az úttörők és pedagógusaik készítették közös munkával, azért, hogy a tanyai iskolákban tanuló hédl "Sebcslyéü Ármin * szölöbirtoA tanács hivalalos adalaiból és a dolgozó parasztok elbeszéléseiből bontakozik ki legélesebben Baraglai Mihály kulák alakja. Ettől csak lényegtelenül különböznek a töb. biek: Rácz Benjámin és Soós János, akik terményeiket, vagy Lip. pai István és Ztídori Kálmán, akik fegyvereket, töltényeket rejtegettek. Közben természetesen rémhírekkel' is igyekeznek kiszolgálni a háborús gyújtogat ókat, sőt nem egynek kedvenc szórakozása teliszá.ijal dicsőíteni a Tito-féle néphóhérokat Baraglai (Boon) Mihály 2700 forint és 60 mázsa terménytartozást hagyott hátra. A dolgozó parasztok órákig beszélve sem tudnának a koosmáros.kulák bünlajstromának % végére jutni. Külön ingyenmunkn a knlák gzlrarravalójára Az üllési dolgozó parasztok kfl. zül legjobban Rácz Józsefné rajzolta meg Baraglai és Zádori kulákokat, aki az egyiknek kiuzsorázott dolgozója, a másaknak pedig robotos lakója volt. Zád,őriről beszélve elmondta, hogy a felszabadulás előtt három-négy kiadó háza volt neki. Egészségié, len, külterületen épült, földes, do. hos odúkat, az ólaktól majdnem semmiben sem különböző lakásokat kizárólag nyáron ledolgozandó robotért adta bérbe. A jelentkező bérlőket aszerint válogatta, hogy milyen erősek, milyen munkabírók. A bérrobolot a dolgozók felé napi hat. van.helven fillérben, maga felé azonban 10 pengőben állapította meg. Ez azt jelentette, hogy aki a lakbérroboton túl is dolgozott, azt rendszerint napi 70 fillérrel fizette, ha viszont valamelyik lakója, mint például Rácz József is, megbetegedett, azzal szemben napi 10 pengős kártérítési igényt támasztott. A kulák megtalálta módját, hogy az egészségtelen viskók feiében végeztessen el minden munkát. Bezzeg ő padolt szobáikban terpeszkedett. Ezt a bűnös, valóságos rab. szolga.világot siratják vissza most a kulákok. — Baraglai. még Zádorit i« túlszányalta — mondja Ráczné. — Nála a napszámbér átlag alig 40—50 fillér volt Ennek ellenében nemcsak azt kívánta, hogy munkaidő ulán. késő este is dolgozzanak — mondván — , hogy csak így tudja fedezni a szivarköltségeit — hanem hol ő, hol pedig Irsai nevű veje valósággal hajtotta a munkásokat. Puszta mérge* dolgozó parasztjai leleplezik n kulákokat Pusztamérges község kulákjai is igen gyakran kerülnek ma összeüt, közősbe a törvényes renddel: szabotálnak. fegyvereket rejtegetnek, szaporítják a köztartozásokat és általában követik a többi kulák kár. tékony. rossz példamutatását. Nemrégen derült ki. hogv Sebők István volt csendőr.kuláknak 3200 forint a hátralékos köztartozása, cséplőgépét nem hozta rendbe: a kötelező szántást nem végezte el és egész rakás töltényt rejtegetett a lakásán. Egyik szorgalma' dolgozó paraszt figyelmeztetésére tilkos rádiót is találtak nála Semmivel sem különb a 78 holdas Dobó Miklós kulák társa, aki 3466 forintra duzzasztotta fel rendezetlen köztartozását. Nála is találtak töltényeket és rengeteg spárgát elrejtve. Zsolnai Antal volt csendőr nem. régen kapott 18 hónapi börtönt, mert kiderült, hogy két évig rend. szeresen foglalkozott feketevágásokkal. Id. Budai Ferenc 38 holdas kulák éppenúgy nem leliesítelle a begyűjtést, mint Dobó Miklós. Ez különben megszokott kulákmagatartás. mert például az alig néhány ezer darabban megállapított tojás, beadási kötelezettségét is csak jelentéktelen töredékéig teljesítették, feketén azonban tudnak adni akár. mennyi tojást. A község „űri ku. lakjai" sem különbek: gyűlölik a dolgozó néne! és még ma is élik a maguk külön világát. Ilyen a hirpnjtósaik tanulmányi munkáját se gítsék — amint ezt dr. Bencsáth Aladárné tanárnő elmondja. A tanyai általános iskolákban ugyanis több helyen gyenge még a tanulmányi előmenetel és nagyszámú a lemorzsolódás, A csongrádmegyei pedagógusok ezért elhald, rozták, hogy a városi iskolák testvér iskolákat választana!: maguknak a tanyai iskolák közül, amelyeknek szemléltető rajzokat, mintadolgozalokat, minta házifeladató, kat, leüldenek. A szerelő segíteni, akarást lelkes munka követte, amelynek eredményeként már ezen a héten elindulnak az első csomagok Baksra. Sövényházára. Dócma. vigyázva rakják ki a csomag tar. jorra C3 Csongrád-Bokrosparlrjit kos kulák, akinek a házában a fasizmus idején egymásnak adták a kilincset a német SS-tisztek. Dor. bézolni rándultak ki az akkor még 300 holdas szőlőn agybirtokoshoz. A felesége ma sem tud meglenni fé. sülőnő nélkül. A múltja igen homályos, vagyonát is . úgy szerezte, hogy a kisujjál sem erőltette m.og érte. Most is a vincellér és a dolgozó parasztok munkájából él. Egyre kevesebb lehetőségük nyi. lik azonban a kulákoknak Puszta, mérgesen és Üllésen éppúgy, mint bárhol az országban n dolgozó nép megkárosítására. Népünk ugyanis éberen figveli ravaszságaikat és lecsap rájuk, hogy megakadályozza gaztetteiket. -