Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-05 / 103. szám

A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATOT HOZOTT AZ ÜZEMI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK MEGKÖTÉSÉRE MEGÉRKEZETT SZEGEDRE A „SZOVJET NŐK A BÉKÉÉRT" KIÁLLÍTÁS GAZDAG ANYAGA E * P CSONGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII, ÉVF. 103. SZÁM. ARA 30 FILLÉR. SZOMBAT, 1951. MÁJUS 5. A SZOVJET SAJTÓ ÜNNEPE A szovjet nép minden év május 5-én ünnepli a bolsevik tajtó napját. A bolsevik sajtó születésének perce óta minden történelmi időszakban a munkásosztály, az összes dolgozók harcos szócsöve volt. Az idén a szovjet sajtó ünnepe olyan körülmények között zajlik le, amelyre rányomja bélyegéi a világ dolgozóinak az amerikai és angol imperialisták újabb háborús gyujtogatásai elleni harca; olyan időben, melyet a szovjet népnek a kommunizmus felépítéséért vívott sikeres küzdelme, a népi demokratikus országok dolgozóinak a szocialista építés megszilárdítása és továbbfejlesztése érdekében kifejtett munkája jellemez. Ezen a napon jelent meg a Pravda első száma. A bolsevik lap megjelenése 1912-ben óriási jelentőségű volt az orosz munkásmozgalom szempontjából. A.Pravda megjelenése kezdetét jelentette annak a folyamatnak, amely a munkásosztály -zéles tömegeit a Bolsevik Párt oldalára állította. „Az 1912-es Pravda — mondja Sztálin elvtárs — a bolsevizmus 1917-es győzelmének alapkőletétele." A Pravda a forradalom előtti időkben összeforrasztotta a bolsevikek sorait, zászlaja köré tömörítette a városok és falvak dolgozó tömegeit, eszmeileg és szervezetileg előkészítette a népet a földesúri kapitalista rendszer megdöntésére. De egyben engesztelhetetlen harcot folytatót a bolsevizmus minden ellensége, a hitszegők, a munkásosztály árulói ellen. A cári kormány kegyetlenül üldözte a munkássajtót, de a Pravda az üldözés ellenére is elterjedi a munkások és parasztok között, akik nemcsak áldozatokat hoztak az újság kiadásáért. hanem állandóan írtak is a lapban. Ez megmutatta, hogy a Bolsevik Párt és a munkásosztály, valamint a dolgozó tömegek között elszakíthatatlan kapcsolat vok. ,,A sajtó a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a Párt a maga, neki szükséges nyelven minden nap, minden órában beszél a munkásosztállyal" — állapította meg ízlálim elvtárs. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és véghezvitelének idején, a polgárháború és a külföldi intervenciók éveiben ugyanúgy, mint a szovjet népnél; a hitler-fasiszta területrablók ellen vívott küzdelme során a Pravda az ellenség széfzúzására lelkesítette" és szervezte a dolgozókat. A szovjetembereket hősiességre, állhatatosságra és önfeláldozásra nevelte. A bolsevik sajtó — élén a, Pravdával — a szocialista építés minden szakaszán a Bolsevik Pártnak, a szovjet nép nagy szervezőjének hűséges segítőtársa volt és az ma is. Következetesen harcolt az ország iparosításáért, a mezőgazda ság kollektivizálásáért, a sztálini Öleves tercek teljesítéséért. Ma a sajtó minden szovjetem* bert a kommunizmus nagy építkezésűnek megvalósítására mozgósít. ,,A lap — mint Lenin írta — nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is." A bolsevik sajtó tehát a szovjetembereket hazájuk, Lenin, Sztálin Pártja iránti határla'an szeretet jegyébon neveli, terjeszti a tudományos kom-' munizmus nagy eszméit és széles körben ' népszerűsíti a kommunista társadalom sokmillió építőjének tapasztalatát. .4 szovjet sajtó a dolgozók érdekeit fejezi ki. _ A szovjet sajtó szabadságát biztosítja, hogy ,a politikai hatalom és az állam anyagi javai a nép kezében vannak. Éppen ezért a szovjet sajtó újtipusú sajtó és ilyen a népi demokráciák országainak, a mi országunknak kommunista sajtója is. A nép akaratát fejezi ki ez a sajtó s teljes erővel folytatja a békeharcot. A szovjet sajtó eszköze annak, hogy a dolgozók millióit bevonja az akliv politikai életbe, az állam igazgatásába. A szovjet újságok, folyóiratok és könyvek nagy népszerűségnek örvendenek külföldön is az emberek millióinak körében. A bolsevik sajtó azért érdemelte ki a szabadságszerető népek forró szeretetét, mert következetesen és állhatatosan harcol a békéért, átadja a Szovjetunió békés gazdasági és kulturális . tapasztalatait, leleplezi az amerikai háborús gyújtogatok és lakájaiknak ármánykodását és eszmeileg felfegyverzi valamennyi ország munkásosztályát és dolgozó tömegeit a békéért, a szabadságért, a szocializmusért vívott harcban. A szovjet sajtó hangja a nép hangja; azé a népé, mely békés alkotó, teremtő munkával foglalkozik. A szovjet sajtó vitte el valamennyi ország sokmiilió békét kiánó emberéhez a nagy Sztálin lelkesítő szavait: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a bélcc megőrzésének ügyét és mindvégig kitartanak mellette." A mi sajtónknak, amely kc»mmunista sajtónak vallja magát. fokozott mértékben kell elsajátítania a bolsevik sajtót jellemző tulajdonságokat. A bolsevik sajtó egyik jellemzője, hogy munkájában a munkás- és falusi levelezők szé-_ les hálózatára támaszkodik. „Ha a j munkások résztvesznek egy lapirá. nyitásában, annak mindenekelőtt az a. jelentősége, hogy az lehetővé teszi, hogy az osztályharcnak ez az éles fegyvere: az újság, a nép léig ázásának fegyveréből felszabadításának fegyverévé változzék" — tanítja Sztálin elvtárs. A munkásés parasztlevelezőknek fel kell tárniok az építőmunka hiányosságait és a lapon keresztül a szocialista építés tapasztalatait népszerűsíteniük kell. A kommunista sajtónak az a feladata, hogy napról-napra bemutassa, hogy a szocialista építés nagyszerű eredményeit hogyan érték el a dolgozók? Hogyan lehetne . kiszélesíteni ezeket a jó munkamódszereket? Akár a termelés, akár a pártépítés vagy kulturális élet bármelyik területéről van is sző. A mi megyei sajtónk még ezen a téren nem mindenkor követi a bolsevik sajtó példáját. A kommunista sajtó, a Párt sajtója, de az egész dolgozó nép sajtója is. Éles fegyver a Párt kezében, meri összekapcsolja a Pártot a tömegekkel. A mi Sajtónk akkor lesz méltó a szovjet bolsevik sajtóhoz, ha ugyanolyan következetesen küzd a Párt által kitűzött feladatok végrehajtásáért: ha ugyanolyan állhatatosan terjeszti a kommunizmus legyőzhetetlen eszméit; ha ugyanolyan könyörtelenül leleplezi a termelés és az állami élet terén jelentkező hiányosságokat és ellenséges cselekedeteket: ha fáradhatatlanul küzd a szocialista építés jó módszereinek széles körten való elterjesztéséért és ha minden sorát a szocializmus, a kommunizmus győzelmébe vetett rendíthetelen Jiit hatja át, ha minden sora az emberiség legszentebb ügyéért, a békéért harcol. Újításokkal a párosversenyek sikeréért Sikerek és nehézségek két üzem újítómozgalmában ,.A munka ma már becsület és dicsőség dolgává lett". Ezt tükrözi vissza az a hatalmas munkalendület, amellyel dolgozóink munkájukat végzik, ez lette lehetővé, hogy a versenymozgalom kampány-jellegét megszüntessük, a versenyt továbbfejleszthessük, állandósíthassuk. Azoknak az üzemeknek a száma, amelyek hosszúlejáratú versenyszer, ződéseket kötöttek, egyre növekszik. A párosversenyek eredményei üzemeink teljesítményét egyre jobban fokozzák. Ehhez' a teljesítményfokozáshoz jelentős mértékben hozzájárulnak az újítások is. A Délmagyarorsxági Cipőgyár dolgozói a Szigetvári Cipőgyárral kötöttek párosversenyszerződést. Versenypontjükhöz tartozik többek között az is.- hogy év végére 18 új í Mindezek az újítások jelentősen támogatják a párosversenyeket, de a párosrerseny ek is ösztönzőleg hatnak az újítókra. Az üzem vezetősége pályázatot hirdetett a vállalaton belül az újításokra, amelyek közül a jelentősebbeket külön is jutalmazza. Ötletnapoicat rendeztek. Ezeken az ötletna]K)kon a dolgozók számos ötletet vetettek fel. amelyek közül igen sokat meg is valósitotlak. Az üzem dolgozói egyre több újítást nyújtanak be az újítóbizotlságokhoz. Április 1-től a mai napig 15 újítás érkezeti be. Igy magabiztosan tekintenek az üzem dolgozói a verseny kiértékelése elé — amely negyedévenként, végső fokon az év végén történik meg —, mert tudják, hogy a versenyt megnyerik. ha továbbra is szívügyüknek t.w ,.„-„•-„,; „i íi ,i- i riK. na lovaDora is szavugyusnet; ! 'ártják munkájuk megjavítását ges anyagmeglakarítást érnek el. Már mind a 18 újítást meig is valósították. Igen jelentős az az újításuk, amelynek bevezetésével a cipók talpát és felsorészét hulladékból készítik el. Ezzel az újítás ai évi 40 eíer forint megtakarítást érnek el. A többi újítások is jelentősek. Bevezet érsiik átlagosan 30 ezer forint megtakarítást jelent. Az újítások bevezetésével már eddig is 100 százalékos minőségi javulást és 50 százalékos termelékenység emelést értek el. Bcrnyitk Tibor újítása segítségével például a dolgozók 25-30 százalékkal fokozták teljesítményüket. Az újitás lényege az, hogy az eddigi kezdetleges kézi csiszolás helyett új gép beállításával automatikusan csiszolják a cipő- sarkát. Ez az újítás a párosversenyben résztvevők termelési eredményét jelentősen emelte. László Lajosné teljesítménye 97 száazlékról 108 százalékra, Angyal József teljesítménye 98 százalékról 121 százalékra emelkedett. Ugyancsak 25—30 százalékos teljesítményemelkedést értek el másik új gép bevezetésével, amely lehetővé teszi, hogy kevesebb idő alatt, pontosabban illeszthessél; a parafatalphoz a cipő sarkát. Ezzel az újítással Pandek Sándor 105 százalékról 136 százalékos és Balogh Vince 107 százalékról 119 száazlékos teljesítményemelkedést ért el. Jelentős még. Fridi Lajos újítása i®, aki a régi, rossz mintájú sarkokat, amelyeket egyáltalán nem használtak, új gép bevezetésével a jelenlegi modellekhez alakította ál. Újításával 15—20 ezer forintos megtakarítást ért el. Ez az újítás különösen jelentős a Szigetvári Cipőgyárral kötött párosverseny szempontjából. Ehhez járul hozzá a jól működő újító-mozgalom. A DÉMA Cipőgyár példája mulatja. hogy versenymozgalmuk eredményeit hogyan fokozzák az újítások és milyen jelentős anyagmeglakarítást érhetnek el az újítások bevezetésével. Sok üzemünkben azonban, mint például élii sémiink hen a Szegedi Kenderfonógyárban nem tudják biztosítani a jelentős újítások bevezetését. Az üzemi pártszervezet, a vállalatvezetőség, a szakszervezet minden támogatást megad az újítóknak, de az újítások bevezetése mégis nagy nehézségekbe ütközik. Miért? Mert szűk az újításokat kivitelező műhely keresztmetszete. Az 1950 december 8-i újítóértekezleten — ahol a Találmányi Hivatal, valamint a könnyű- : és nehézipari minisztérium kiküldöttei is jelen voltak — a MÁV Kisvasút egyik dolgozója javasolta, hogy megfelelő kísérleti műhelyt létesítsenek az újítók számára, ahol szerszámokat. anyagot bocsájthatnak rendelkezésükre. A Találmányi Hivatal főosztályvezetője Ígéretet telt; hogy rövid időn belül megvizsgálja, mennyiben lehetséges gzegeden ezt a kísérleti műhelyt megvalósítani. Hason ft ígéretet tett a könnyű- és nehézipari minisztérium kiküldötte is. Sajnos azonban, hogy ezek az ígéretek a mai napig is csupán ígéretek maradlak. Ez az oka annak is, hogy a Szegedi Kenderfonógyárban az ohjektiv nehézségek miatt jelentős újítások bevezetése szenved késedelmet. Természetcsen a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói nem nyugodtak bele ebbe és minden lehetőséget megragadnak, hogy legalább a halaszthatatlanul szükséges újításokat a gyakorlatban is felhasználhassák. Császár Jánosnc újítását például két hét alatt az üzem két dolgozója kitartó, szorgos munkával megvalósította. Ezeket a dolgozókat azonban csak erre a munkára állították bc. Az újítások lényege abban, áll, hogy a régi. használhatatlan ovál kannákat átalakíthatják használható, kerek kannává. Egy ovál kannából két kerek kannát készítenek, tehát a kannák száma lényegesen megnövekszik Ez az újítás kiküszöböli a karmahiányt s megszünteti azt a lehetetlen állapotot, hogy a dolgozók tétlenül álljanak a gép mellett a kannák hiánya miatt. Ez az újítás anyag takarékossági szempontból is igen fontos. Az 50 kanna átalakítása 1800 forintos megtakarítást jelent. Nagy nehézségekbe ütközik Szabados András művezető újításának megvalósítása is. Újítása abban áll. hogy az elkopott és tönkrement fejű fonószárnyakat — ami miatt az ilyen szárnyakal eldobták — a termelésből ne vonják ki, hanem vágják le a rossz fejekel s acélból új fejeket készítsenek. Ennek az újításnak segítségével az év végéig köribeiül 400 villát javíthatnak meg, ajxúv'el 74.84.Q forintos megtakarítást érhetnek el. Az újítások egymásután érkeznek be az újítóbizottsághoz. Bevezetésük viszont akadályba ütközik. Igy csak egyes-újítások bevezetését tudták biztosítani és sok jelentős újítási a gyakorlatban .nem tudnak egyelőre felhasználni. E két üzem példáját tartsák szem előtt a többi üzemek is. Különösen azok az üzemek, ahol az újítási mozgalmat még nem támogatják kellőképpen, lazán kezelik az újítási javaslatokat. A nehézségek leküzdésében kövessék a Szegedi Kenderfonó újítóinak példáját s az újítási mozgalo-m fokozott támogatásával lendítsék előre a párosvevI senyeket. A begyűjtési rendelet a többtermelés érdekeit is szolgálja A begyűrtési tervet pontosan teljesítő községek külön iparcikkellátásban részesülnek Vorosin látogatása a Magyar Pamutiparban Vlagyimir Vorosin, a Trohgor. na.ia gyár szövődéi mestere magyarországi körútja során csütörtökön ellátogatott az Újpesti Magyar Pamutiparba. A Magyar Pamut ipar dolgozói virágokkal fogadták, mikor egy. egy műhelybe belépett. A szövődében éles szemmel figyelte a szövőkmunkáját, mindenkinek adott ta. rácsot. Felhívta a dolgozók figyelmét, hogy az előkészítőből jö_ yő anyagot nem nézik át elég gondosan, ezért sok a rossz és felesle. ges keresztszál a lánchengereken. A szövődé után Vorosin az előkészítő üzemet kereslte íel, majd a fonókat látogatta meg. A kártoló, szalagon futó fonalak nem tetszettek Vorosinnak. Tanácsolta, hogv még a kártolószalagon akadályozzák meg a pihe képződését. Vlagyimir Vorosin ezután a tiszteletére adott ebéden vett részt az üzem legjobb dolgozóival, A dolgozó parasztság egyre jobban meggyőződik róla, hogy a begyűjtés új rendje nagymértékben előmozdítja a dolgozó parasztság termelésének fejlesztését s lia kiterjeszti is a beadási kötelezettséget, ugyanakkor azonban igazságos és , sok előnyt is .jelent a dolgozó parasztság számára. Nagy előnyt jelent például, hogy a begyűjtési rendelet hónapokkal az aratás előtt jelent meg; ami lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok jóelöre számotvessenek: miből. mennyit kell beadniok és miből kell többet termelniük, hogy a beadást könnyen teljesíthessék. A többtermelés érdekét szolgálja a rendeletnek az az intézkedése, hogy nem a terméseredmény, vagy az állatlétszám, hanem a kataszte. ri tiszta jövedelem és a földterület nagysága szerint szabja meg a beadási kötele, zeltségct. Ez azt jelenti, hogy h-a a termelő valamelyik növényféleségből többe; termel, vagy állatállományát jobban gyarapítja, ez nem növeli beadási kötelezettségét. Amennyivel többet termel, annyival több feleslege marad, amit tetszés szerint szabadon ériékesíthet. " Mindenképpen érdemes tehát a dolgozó parasztoknak minél több jószágot nevelni és gondos növény, ápolással, minél nagyobb terméshozamot elérni, nemcsak azért, mert igy könnyebben tudják teljesíteni a beadást, hanem azérl is, mert ezzel nagyobb feleslegeket tudnak piacra vinni, Többféle terményből vagy jószágból könnyebben lehet teljesíteni a beadást A termény és élőállalbeadáson belül a beadás ncgy csoportját állapítja meg: kenyér, gabona-, takarmány-, állal- és zsír-, valamin! burgonyabeadási csoportot. Nagy előnyt jelent a ren. delelnek az az intézkedése, hogy az egyes csoportokon belül a beadási sorrend figyelembevételévé! mindenki abból a terményből teljesítheti kötelezettségét, amiből elegendő mennyiséggel ren. delkezik. A begyűjtési rendelet előre megállapítja a begyűjtési árakat is. A múltban magasabb termés esetén a dolgozó parasztok csak jóval alacsonyabb áron tudták értékesíteni terményeiket. Most a rendelet jóelöre biztosítja a megfelelő árat, amely a főbb terményeknél azonos a tavalyi árakkal. A kormány arról is gondoskodik, hogy a dolgozó parasztok megnövekedeti iparcikkszükségletükct kielégíthessék A rendelet értelmében a begyűjtési tervel pontosan teljesítő, vagy túlteljesítő községek kiilöii ipareikkellálásban részesülnek: a szokásos áruellátáson felül megkapják a falu ellátását szolgáló egész ipar. cikkmcnnylség 3(1 százalékát. Külön gondoskodik a rendelet azoknak a termelőcsoportoknak a megfelelő áruellátásáról, amelyek beadási kötelezettségüknek maradék, talanul eleget teltek. A beadást teljesítő vagy túlteljesítő dolgozók számára tehát biztosítva van, hogv több ruhafélét, lábbelit, háztartási cikket, rádiót, kerékpárt slb. vásárolhatnak majd. Azonkívül a rendelet lehetővé te. szi, hogy a beadást jól teljesítő dolgozó parasztok egyes ünnepek előtt a fejadagon felül őrlethesse, nek. Végül gyorsbeadási jutalortiban is részesülnek azok a dolgozó parasztok, akik a gabonát, kukoricát és szálastakarmányt a megállapított határidő előtt adják be.