Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-23 / 117. szám

CSÜTÖRTÖK. 1951. MÁJUS 24. 3 Rendelet aa őstermelők terményeinek értékesítéséről és szállításáról Az élelmezési miniszter rendeletet adott ki az őstermelők termeivé, nyednek értékesítéséről és szállító. páiól. A rendelet értelmében az őstermelők az állammal szemben fennálló kötelezettségük teljesítésére nem szükséges áru feleslegeiket szabadon áru. sithatják ée szállíthatják • továbbiakban meghatározott módon. Téliesen szabad az őstermelő for. galom és szállítás minden olyan termény, állat, állati termék és ctgyéb élelmiszer tekintetében, amelyek a beadási kötelezettségbe nem tartoznak bele. Szabadon forgalomba hozhatják és szállíthatják az őstermelők a beadási kötelezettségbe beletartozó cikkeket iis, kivéve egyes olyan cikkeket, amelyeknél az őstermelői értékesítés és szállí. tás tekintetében az élelmezési miniszter külön feltételeket állapít meg. Azokat a cikkeket, amelyeket a fennálló jogszabályok értelmében a termelő kizárólag az állami felvásárló vállalatoknak adhat el éa amelyeket a termelőtől még a közvetlen fogyasztók sem vásárolhatnak, (kenyérgabona, napraforgó, mag, hántolatlan rizs és vágóállatok), az őstermelők sem értékesíthetik szabad piacon. Az őstermelő a szabadon árusítható cikkeket akár a helyi, akár más községben, vagy városban lévő piacokon, vásárcsarnokokban és vásárokon árusíthatja, kiskerskedők részére eladhatja és e célból szekéren vagy kézipoggyászként szállítási igazolvány nélkül szállíthatja. A kiskereskedő az őstermelőktől csak abban a községben vagy városban vásárolhat, amelyben tiz. lete van. Vásárolhat a piacon, vásárcsarnokban, vagy üzletébon. Más községben vagy városban lakó Őstermelőket azoniban a kiskerske. dő árubeszerzés céljából nem kereshet fel és azoktól árut vasúton Vagy postán nem rendelhet. Az őstermelői termékek szabad értékesítése és szállítása álta_ j iában az őstermelő lakóhelyéi tői. Illetőleg a termelési helytől számított 30 kilométeres körzetre érvényes, őstermelői forgalombahozatalt és llitáat azonban az élelmezési mi. e* a nagyobb városok és egyes helyek irányában ennél nagyobb körzetben is megengedheti. Egyelőre Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, ózd. Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged. Szol. npk. Szombathely és Tatabánya, továbbá Dunapentele, Inota, Záhony és Sajóbábony, Dorog. Tiszalök, Tó. szeg, Lőrinczi. Sírok, Kiskunhalas, Dobogókő, Balinkabánya, Jutás és Marcali területére engedélyezi az őstermelő felhozatalt bármilyen tá. válságról. Áz őstermelőnek áruk forgalombahozatalánál és szállításánál, ha árra az ellenőrzésre jogosult hatósági szervek felszólítják, csupán azt kell Igazolnia, hogy őstermelő, kiilöncges igazolvá1 nyokat az őstermelőktől nem ' szabad követelni és Ilyen Iganolványok beszerzésére nem kell őket kötelezni. A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok árufeleslegeiket ugyanígy értékesíthetik és szállíthatják az őstermelői forgalomban. A földmüvesszövetkezetek az őstermelők árufeleslegeit az élelmezést miniszternek a SZÖVOSZ útján kiadott külön rendlekezései szerint szabad értékesítés céljaira is felvásárolhatják és a felvásárolt cikr keket szabad forgalomban értékesíthetik. Erre a célra akár helyben, akár más városban vagy községben üzletet, vagy piaci, vásárcsarnoki elárusítóhelyet tarthatnak fenn. A földmüvesszövetkezetek a szabad forgalom céljára felvásárolt árukat egymásnak is eladhatják. 'A szabad forgalomban értékesíteni kívánt cikkeket a földmüvesszövetkezetek mind vasúton, hajón, postán, vagy fuvarozó vállalat lítján, mind közúti járművön szállítási igazolvány nélkül szabadon szállíthatják. A vasút, hajózási és más fuvarozási vállalat, valamint a posta a földmüvesszövetkezetek és azok elárusítóhelyéi címére irányuló élelmiszerszátlítmányokat szállítási igazolvány nélkül kötelesek továbbítani, közúti szállításnál a földmüvesszövetkezetek kötelesek igazolásul a szállítmányt kisérő jeggyel ellátni. A kisérőjegynek az árut az egész úton kisérnie kell, azt tehát a kocsi vezetőjének, vagy a kocsi kísérőjének állandóan magánál kell tartania. A földmüvesszövetkezetek szabad felvásárlása, értékesítése és szállítása nem terjed ki a gabonára (búza, rizs, kétszeres, árpa, zab) a ^coricáia, napraforgómagra* hántolatlan rizsre, szálastakarmányra, ! szarvasmarhára, borjúra, lóra és 60 kilogramon felüli súlyú élősertésre. Ezeket a cikkeket a földművesszövetkezetek kizárólag az állami felvásárlók részére vásárolhatják fel. Zárt piacot a helyi tanácsok nem rendelhetnek el. A községi, városi, járási, vagy megyei határ lezárását tehát Őstermelők által szabadon forgalombahozható és szállítható cikkek sem a községi, vagy városi, sem a járási' vagy megyei tanácsok nem rendelhetik el és nem tilthatják meg területükről a mezőgazdaság! termények. állatok, állat) termékek és egyéb élelmiszerek kiszállítását. Bármiféle értékesítési, forgalmi és szállítási korlátozást csak a2 élelmezési miniszter rendelhet el. „Azt akarom, hogy mielőbb eltűnjék a koreai gyermekek szeméről a könny A Paprikafeldolgomó ÁV dolgoméinak békeakaratiról keemélaek a gyűjtés smaporodó forintjai A szegedi üzemekben a dolgozók A rendelethez csatolt függelék felsorolja a<z őstermelők által szabadon forgalomba hazható és szél litható cikkeket. Ezék a követfcej zők: Liszt, kenyér, bab, borsó, lene köles; hajdina, hántolt rizs, étolaj, mák, dió, szántóföldi és réti-szpna, cirokmag, csillagfürtmag, lucernamag. lóheremag, és egyéb gazdasági magvak, baromfi és tojás, tej. és tejtermékek, teinyész- és haszon! áltatok (szarvasmarha, borjú juh, ló és 60 kg.on aluli súlyú élőser té6), káposzta, paradicsom, saláta, zöldpaprika, gyümölcs, zöldség és főzelékfélék — a burgonya, hagyma és télialma kivételével —, újburgonya, zöldhagyma. A korai (primőr) újburgonyát az őstermelők szabadon forgatómba hozhatják és szállíthatják. Azt az időpontot, ameddig a burgonya primőr árucikknek tekinthető, az élelmezési miniszter annak idején külön fogja szabályozni. .Zsírt és szalonnát az őstermelő szabadon árusíthat szállíthat, ha vágási engedél; van és a sertésvágás után kötelező zsirbeadását teljesítette. Füstölthúst, kolbászt, egyéb feldolgozott húsféléket és töltelékárukat az őstermejő szabadom forgalomba hozhat és szállíthat, h« vágási engedélye van. Nyershúst _ vágott baromfit kivéve — őstermelőknek forgalomba hozni nem lehet. Árpát, zabot, kukoricát, árpad®rát, kukoricadarát és kukorica tet az őstermelő akkor értékesíthet szabadon, ha takarmámybeadási kö telezettségét 100 százalékban telje* Siitette és ezen felül a község, vagy város kötelező árpa, zah, illtetve kukorica beadási terve is teljesít, ve van. Árpát, zabot, kukoricát, ár. padarát, kukoricadarát és kukoricalisztet az őstermelő is csak szállítási igazolvánnyal szállíthat, amit lakóhelye szerint illetékes községi, vagy városi tanács végrehajtó 1' zottsága ad ki. Szállítás! igazolvány nélkül szállíthatja az őstermelő ezeket a cikkeket szekéren, vagy kézipoggyászként eladás céljából a terménygyüjtő raktárába, továbbá a gabomalap felmutatásával örtés és darálás céljából a malomba, vagy cseretelepre, • valamint szállltóbárcával a malomból, vagy cseretelepről a lakására, vagy gaz. dóságába. Vöröshagymát és fokhagymát az őstermelő akkor értékesíthet szaba. don, ha hagymiabeadási kötelezettségét 100 százalékban teljesítette és ezenfelül a község vagy város is teljesítette kötelező hagymabeadási tervét. Vöröshagymát és fokhogymát az őstermelő is csak szállítani igazolvánnyal szállíthat. amit — ha az előbbi feltételek fennállónak —, az őstermelő részére a tanács végrehajtó bizottsága köteles kiadni. Szállítási igazolvány nélkül szállítható vöröshagyma és fokhagyma beadás vagy eladás céljából az átvevő földművesszövetkezethez Télialmát az őstermelő ugyanolyan feltételek mellett értékesíthet és szállíthat, mint a hagymát, másféle almát azonban minden feltétel nélkül szabadon értékesíthet. A bor szállítása tekintetében a régebbi rendeletek érvényesek, ame. lyeknek értelmében I az őstermelők is öt liter bort szállíthatnak szállítási igazolvány nélkül, kézipoggyászként. Szállítási igazolvány nélkül szállíthatja az őstermelő a bort vagy mustot beadás vagy eladás céljából a borforgalmi vállalat átvevő helyére. Kenyérgabonát (búza, rozs. kél. szeres) szállítási igazolvány nélkül az őstermelő csak eladás céljából gabonalappal a terménygyüjtő rak. tárába vagy a feladó állomásra és őrlés céljából a vámőrlési engedéllyel a malomba, vagy a cseretelepre szállíthat. A sajáttermésű, munkabér vagy természetbeni járandóság fejében szerzett kenyérgabonának a lakó. helyre szállításához és a beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó feleslegből vetőmagcsere céljára szolgáló kenyérgabonának szállításához az elszállítás helye szerint illetékes községi vagy városi tanács végrehajtó bizottsága adhat szállítási igazolványt. A napraforgómagot és hántolatlan rizst, szállítási igazolvány nélkül csak a terménybegyüjtő raktárába vagy a feladó állomásra lehet szállítani. Saját termésű, munkabér vagy természetbeni járandóság fejében szerzett napraforgómagnak a lakóhelyre szállításéhoz és a beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó feleslegből vető. magcsere céljára szolgáló napraforgómagnak szállításához az illetékes tanács végrehajtó bizottsága adhat szállítási igazolványt. A saját termésű, munkabér vagy természetbeni járandóság fejében szerzett hántolatlan rizsnek a lakóhelyre szállításához ugyancsak a tanács végrehajtó bizottsága adhat szállítási igazolványt. A hántolt rizst az őstermelők szabadon forgalomba hozhatják és szállít, hatják. A tenyésztés és továbblarlás céljára szolgáló tenyósz. és haszonállatokat, tehát szarvasmarhát, borjút, juhot, lovat és 60 kilogramon aluli súlyú élősertést az őstermelők szabadon szállí ihatnak. Levágás céljára szolgáló szarvasmarhát, borjút, lovat, juhot és 60 kilogramon felüli súlyú élősertfet az őstermelők csak az állami felvásárló vállalatoknak adhatnak el. : nagy lelkesedéssel veszik ki részü! ket a koreai gyermekek megsegfté] sére indított gyűjtésből. ForintjaikI kai is kifejezésre juttatják a világ i dolgozói előtt, hogy egyiittéreznek a szabadságukért harcoló koreai néppel, amely rendíthetetlen akarat, tat küzd a betolakodó imperialistákkal szemben. 'A'z egy hete folyó gyűjtés során az MNDSZ nőnevelői már eddig ig többezer forintot gyűjtöttek öszsze Szegeden a koreai gyermekek részére. Mindannyian adunk A Szegedi Paprikabeváltó és Feldolgozó állami vállalatnál a gyűjtés megkezdését megelőzően szakszervezeti napon ismertették a dolgozókkal a gyűjtés jelentőségét. Már ekkor elhatározták valamenynyien: „Mindannyian adunk, hiszen nekünk ls alkalmunk volt megismerni a háború borzalmait, nekünk is van gyermekünk". A gyűjtésből az MNDSZ nőnevelői melleit kivették részüket a pártszervezet népnevelői, a tömegszervezetek vezetői és a DISZ ifjúgárdistái. A dolgozók már a bélyegek megérkezése előtt sorra keresték fel azokat, akik a gyűjtést végzik az üzemben Kérték: tegyék lehetővé, hogy papírra vethessék már előre a koreai gyermeknek szánt felajánlásukat. Ttz-húsz forintok kerültek a nevek mellé és az üzemben senki nem állta meg. hogy n« beszéljen arról, miért ad a koreai gyermekeknek. B mi biztonságunkat Is védik Sümegi Júlia például 50 forinttal járult hozzá a koreai gyermekek megsegítéséhez. — Fiatal vagyok, de átérzem a koreai anyák és gyermekek szenvedéseit — mondotta. — Kötelességemnek tartom, hogy adjak, mert ezzel is a békét erősítem. A koreai hősök pedig a mi békénkért Is hullatják vérüket. Mohácsi Károlyné a csomagoló osztály dolgozója is azzal a kéréssel fordult az MNDSZ vezetőségéhez, hogy ő is előjegyezhesse a maga húsz forintját. — Elképzelem, milyen borzalmas lehet Koreában az élet — mondta. — Mi pedig békében élünk, dolgozunk. A koreai hősök a mi biztonságunkat is védik és sorozatos hőstetteikkel a déli határainkon acsarkodó ellenségei. Titót is visszatartják attól, hogy kedve legyen ránktörni. Még tiz forintot Amikor Tóthpál Mihályné elvtársnő, az MNDSZ ügyvezetője megkezdte a bélyegek szétoszlását. Mohácsiné elvtársnő is átvette 20 forintos bélyegét. Könnyes szemmel nézte a bélyegre rajzolt stró koreai apróság képét. Nem szólt egy darabig, aztán pedig még ttz forintot tett a már előzőleg felajánlott húsz forintja mellé. — Nekünk is ezt a sorsot szánták az imperialisták — magyarázta. — *A'zt akarják, hogy a mi gyermekeink is ugyanígy sírjanak és könnyes szemekkel keressék szüleiket a füstölgő romok alatt. Szerény támogatásommal is azt akarom, hogy mielőbb eltűnjék a koreai gyermekek szeméről a könny és « koreai hősők az imperialistákat kiverve országukból, újra szabad és boldog emberek lehessenek. A Paprikabeváltó ÁV-nál a dolgozóknak eddiig 95 százaléka adott a koreai gyermekeknek, de máris 2275 forint gyűlt össze. Ezzel az összeggel ls jelentősen járulnak hozzá a koreai nép megsegítéséhez és a mi békénk megvédéséhez ls. A VIT bizottságának sajtóértekezlete kezletet tartott, amelyen Jacques Denis, a DÍVSZ főtitkára ismertette a nemetközi előkészítő bizottság munkásságát. Berlin, (ADN.) A berlini VIT előkészítő bizottsága másodük ülésének befejezése alkalmából a német előkészítő bizottság eajtóérteGondos növényápoláti munkával Gazdag aratást ígér a szegedi Dózsa-termeíőcsopor' vetése Lágyan ringatja a szél a hatalmas búzatáblát a szegedi Dózaatermelőcgoport földjén. A kövér kalászokban még tejesek a búra. Szemek, de közeledik az idő, amikor viaszérésben lesznek és megkezdődhet az aratás. Inmen balra tiz holdon a csoport gyümölcsőse terül el, amelyet az idíén telepítet, tiek a csoport tagjai. Több kapálást több gyapot, több ruha Mellette nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a munkacsapat jár élén a versenyben. Már most felkésmülnek am aratásra Az aratás ideje is nemsokára elérkezik. Fel kell készülniük termelőcsoportijaimk dolgozóinak, hogy mire viaszérésben lesz a gabona, se munkaerőben, se szerszámba^ ne legyen hiény. Idejében vágják le a gabonát, hogy ne legyen szem_ gyapotföld. A gyapot. : veszteséig, több jusson a zsákokiba, levelek a nap csalogatására éppen- s majd onnan a dolgozók asztalára gük. A termelőcsoport dolgozói az aratás sikeréért már előre felkészülnek arra, hogy minden szem gabonáért fokozott, jó munkával harcoljanak. Ezérl vonják be a csoport dolgozóinak gyermekeit is a nagy munkába, hogy egy szemcsakhogy kibújtak a föHdből. máris A Dózsa-tszcs.ben mér ki számi, megkapálták egyszer a csoport . tották, hogy a földterület nagysádolgozói. Most mégegysaer meg-| gához _ 15 aratópárra van szüksék apái ják, hogy a föld minél porhanyósabb legyen és a gaz se szívja el a táplálékot a földből. Azt tartják szem előtt a dolgozók, hogy minél jobbam végzik a nővényápo_ lási munkálatokat, annál több gya. pottermés tesz. annál több ruha jut a dolgozóknak. A gyapotföldtől nem messzire a kukoricát kapálják a brigádok, a munkacsapatok tagjai. Minidén nap már a hajnali három óra kiint találja őket a földöm, sietnek a növényápolással. Versenyben a brigádok, munkacsapatok Minden brigádnak, s a brigádokon belül minden munkacsapatnak átadtak egy-egy földdarabot s ezeknek időben való megmunkálásáért a brigád-, vagy munkacsapat vezető a felelős. Minden munkacsapat szeretne első lenini a munkaversenyben s jó munkájukkal járulnak hozzá a munkaverseny sikeréhez. Érdeklődéssel figyelik egymás eredményeit. Igy vették észre, hogy Pari András munkacsapatának tagjai állandóan elhagyják a többi munkacsapat do'gozóif. Amikor a százalékos kiértékelésre került sor meg is mutatkozott, hogy ennek a munkacsapatnak teljesitmé nye átlagosan 120—130 százalék körül mozog. Ebben a munkacsa patban dolgozik Börcsck János, a az egész termelőcsoportban a legjobb munkát végzi a növényápolás terén* Példamutató, jő munkája gabona sem maradjon veszendőben a földön. A raktárban az aratáshoz szükséges szerszámok kiéleritve, dologra készein állnak. Ezekről is idejében gondoskodtak a csoport dolgo. zől, hogy fennakadás nélkül végezhessék majd az aratás nagy munkáját. Jólétünkért, békénkért örömmel végzik munkájukat a termelőcsoport dolgozód. Hozzájárul ehhez, hogy a mostani csoportelnök — nem úgy, mint az előző —, megszervezte B brigádversenyt, de ezen túlmenően maga is, amikor csak tehet), kinin dolgozik a földön a csoporttagok között. Büszkén néznek végig a Dózsa-csoport tagjai gyönynörü vetéseiken, a hatalmas búzatáblán, a gyapoton, a kukoricán, a mintaszerű kertészeten. Nö_ vekszik, fejlődik a vetés a dolgozó nép jólétéért, a békéért. Újabb kulák kártevéseket lepleztek le a dolgozó parasztok Az egyik kulák bűnperében tanúként kihallgatott dorozsmai dolgozó mondotta hogy a kulákok 33 feliéképpen támadnák. Valóban ezt tapasztathatjuk minden esetben, amikor zsíros parasztok kerülnek a bíróság elé Aljas mesterkedéseiket a legkülönfélébb eszközökkel folytatják. Céljuk minden esetben egy: ártani népi demokráciánknak, megkárosítani a dolgozó nép államát, megakadályozni a falu szocialista fejlődését. Ilyein aljas eszközhöz folyamodott Misán Tamás 30 holdas vá. sárhelyi hírhedt kulák is, aki egy elmebeteg fiatal lányt bízott meg legelő jószágainak őrzésével. Ez a megoldás nemcsak azért felelt meg a kuláknak, mert cselédjének nem vo.itak igényei, hanem azért is, mert a lány rendszerint a szomszédok földjére hajtotta az állatokat, ahol azok mások takarmányát legelték le. Kovács látván 30 holdas szegedi kulákot azért jelentették fel a felháborodott dolgozó pára. z. tok, mert annak ellenére, hogy bőven volt burgonyája, begyűjtési kötelezettségét csak a vizsgálat megindítása után teljesítette. Rác* Lajos szegedi lakos csendőrből vedlett át kuláknak és városi alkalmazottnak a felszabadu. lás utáni időben. Mint a nép ellensége; nem érte be azzal, hogy kizsákmányolja a dolgozókat, hanem megrágalmazta a népi demokráciát. Nem most támadta először a dolgozók államát, hiszen 1945-ben ia ezt tette. Annakidején 18 hónapi börtönre ítélték. Most megismételte fasiszta kitöréseit, de a dolgozó parasztság Ismeri jól az ellenségét, éberen figyeli a kulákok minden mesterkedéseit és gondoskodik róla, hogy minden esetben elnyerjék méltó büntetésüket. Igy került a volt csendőr, kulák Rácz is újra a büntetőbíróság elé. Vanárnap parasxt gyűlések Vasárnap délelőtt 11 órakor Székháton és az Alsóvárosi DÉFOSZban, 10 órakor Móravároson, Róknson és Baktóban a DÉFOSZ-helviségben és délután 3 órakor Keéskéstelepen a kultúrházban tart a DÉFOSZ parasztgyüléseket. Ezeken a gyűléseken az aratási szerződéseket Is megköthetik adoL, gozó párasatok.