Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

4 VASÁRNAP. 1951. MÁJUS 29. IORR vlzs9aerec'niényekkel erősíiik a béketábort _ a szegedi Pedagógiai Főiskola hallgatói Hangosan felberreg a Pedagógiai Főiskolában az óra végét jelző csengő. A hallgatók könyvekkel, jegyzetfüzetekkel a kezükben, hangos beszélgetéssel tódulnak ki a tantermekből, hogy kis pihenés után felfrissülten vegyenek részt a következő órán. Egyesek még a, órán hallottakról' beszélgetnek, de a hallgatók nagyrésze az elkövetkező kollokviumokról, szakvizsgák, ról beszélget. Sokan felsóhajtanak: — Tanulhatunk éjjel-nappal! Akiknek nem kell éiiel tanulniuk — Nem kellene maguknak éj_ jel tanulni ha napköziben szabad idejüket helyesen osztanák be és amikor szabadidejük van. kicsit tanulnának is _ szól közbe Végii Joachim elvtárs, a történelem elő. adója a sóhajtásokra. Igen nagy hiba még a főiskolai és egyetemi hallgatók egyrészóné! a helytelen időbeosztás, ami a vizsgák előtti tanulási „hajrát'' vonja maga után, a vizsgák befejeztével p6diig a hallgatók alig lézengenek a kimerültségtől. Nagy fejlődés természetesen a helyes tanulási módszer kialakításában, hogy a hallgatók nagyrésze már megtalálta a tanulás helyes mód. ját és nincs szüksége éjszakai tanulásra, mert anélkül is jó ered_ ményeket érnek el. Jó példa erre Kántor Gyula, a főiskola másodéves lörlénclcmszakos hallgatója, aki este 9 óránál tovább nagyon ritkán tanul. Az utolsó félévi tanulmányi átlaga 4.72, de — mint ahogy ő maga >s elmondja — könnyen elérhette volna az 5 pontos átlagot, ha a szerinte kevésbbé fontos tárgyakat, például: nyelvészeti szeminárium, nyelvészeti szakdidiwktika nem ha. nyagolja el. Johh eredményevei biztosi!: a kfittttt vlzsgrenrt — Nagyon jó számunkra a kötött vizsgarend — mondja Kántor Gyula mert így nem csinálhatjuk mog azt, amit tavaly csináltunk, hogy előbb a kisebb és könnyebb tantárgyakat szinte ro. hamazerüen lezavartuk, hogy több idő maradjon a szaktárgyukra. Most arányosan osztották el a vizsgákat és mi is előre beoszthat_ juk magunknak a tanulni való anyagot. Természetesen a sikeres vizsgák eléréséhez évköziben rendszeresen kell tanulnunk. A Főiskola Tanulmányi osztálya minidfen segítséget megad a hallgatóknak a tanulás előfeltételeinek biztosítására. Május elejére például már készen volt a vizs. garend. amelyet a proífesszur-kkal és a hallgatókkal va;ó közös mpgbeszé és alapján készítetlek fel, E mellett a tanulmányi osztá.y állandóan ellenőrzi a? égyes tan. székeken folyó vizsga eökészü.eteket. A tanulás biztosítását szol. gálta az az intézkedés is, hogy egyes tantárgyakból nem kell kol.okvámiok a hallgatóknak. Ezáltal is jobban belemélyedhetnek szaktárgyaikba. Nemcsák a tanulmái nyi osztály, hanem a professzorok és előadók is a legmesszebbmenőén segítik a hallgtaókat munkájukban, konzultációs órák, szemináriumok tartásával. Fontos Wsdot vár a OlSz-ra A tanulás irányításában és megszervezésében azonban a legfontosabb feladat a DISz-csoportokra hárul, amelyeknek irányítaniok keli a hallgatók egyéni tanulását és amelyeknek tanulópárok szervezésével, szakmai megbeszól éseki' tel kell méginkáibb elősegíteniük a vizsgákra való készülés eredményességét. A főiskola hallgatóinak, akik szocialista jövőnk reménységeit, a2 általános iskolásokat nevelik majd marxista szellemben, jó tanulásukkal kelt bebizonyítaniok, hogy megértették és tudják: jól vizsgázni hazafias kötelességük, mert ök ezzel erősítik a béketábort, ezzel 1 veszik ki részüket a békeharcbóú A külföldön élő jugoszlávok harca a Tito-klikk ellen Moszkva (TASZSZ). A Szlavjanye elmü folyóirat cikket kőzöl „A külföldön élő jugoszlávok egységesen harcolnak a Tito-klikk ellen" címmel. Körülbelül 1 millió 200 ezer jugoszláv él ma az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Uj-Zcclandban, a latinamerikai és nyugateurópai országokban — írja a cikk. 'Amikor Tito fasiszta klikkjét lelelcplezték. valamennyi lialadószellemű külföldi jugoszláv megbélyegezte az angol-amerikai imperializ.musnak ezeket a gyalázatos zsoldosait, Titóéknak nem sikerült kezükbe keríteniök a külföldön élő jugoszlávokat Nem segítenek sem az amerikai dollárok; sem a belgrádi ügynökök provokációi, sem a titóista konzulátusok és követségek veszett propagandája. Ivan Gavranics Melhourneből levelet intézett a sydneyi jugoszláv fökonzulhoz. Levelében ezt írja: „Ne küldjék nekünk sem lnpjukat, sem egyéb propaganda anyagot, mert ezekben egy szó igazság sincs a jugoszláviai helyzetről. Csak rágalom és hazug propaganda van bennük, ami arra irányul, hogy < szakadást idézzen elő a külföldön élő jugoszlávok közölt. Ez azonban semmiképpen sem fog sikerülni". A Kanadában 'élő jugoszlávok határozataikban többfzben hangsúlyozták „a legelszántabb harc szükségességét az amerikai és angol imperialisták által pénzelt belgrádi árulók bűnös politikája ellen". Az Uj-Zeelandban élő jugoszlávok Tito-ellenes tüntetéssé változtatták azt a gyűlést, amelyet a titóista konzulátus rendezett. Az Uruguayban élő jugoszlávok békebizottsága felhivást telt közzé, amely többi közölt így szól: „A háborús uszítók terveiben nagy szerepet játszik Tito, a jugoszláv népek árulója és gyilkos bandája, amely rettegésben tartja népünket", A határozat felhív minden becsületes uruguayi embert, hogy vegyen részt tevékenyen a béke hívcinek mozgalmában és járuljon hozzá a háborús uszítók elleni harchoz. Fegyverünk: a könyv Golubkova: Két világot éltem Golubkova asszony könyve élet. rajzi regény, de saját küzdelmes elmondásán túl írásában gazdagon bontakozik ki u. pecsoravidékt táj gazdag népi kultúrája. Bemutatja a cári elnyomás és a kulák kizsákmányolás alatt nyögő halászfalu életét a hétköznapok reménytelennek látszó küzdelmeit. A fiatal Golubkovának csakúgy, mint a többi halászasszonynak, szenvedés és gyötrelem az élete, A kizsákmányolás nem enyhül, csak a cári zsarnokság megdöntése után. A szovjet hatalom új életet ad az embernek; az clsö halászkolhoz megerősödése lehetővé leszi, hogy leszámoljanak a nép ellenségével, a kul&kokkal és megteremtsék egy új. boldog élet alapjait. Golubkova asszony könyvéi népszokások, mesék és dalok teszik színessé és változatossá. Élete első nyomorát lakodalmas és sirató énekekben festi meg. A szovjethatalom évei alatt azonban a régi forma új tartalommal telik meg. Költészete nyomonköveti a szov. jel társadalom fejlődését, Narjam Mar.ról ír. a szleppén épiilö városról, de megénekli az clsö szovjet választást, a moszkvai nagy kiállítást, a Pártot és Sztálint — és gyönyöríí sirató énekben búcsúzik el a halott Lenintől. A gyűlölködő fasiszták háborúja, éij lendületet adott költészetének. Hitlert átkozó verse a népköltészet legősibb hagyományaiból táplálkozik. Golubkova, az egyszerű írástu. datlan haláseasszony, ma a Szovjetunió ismert népi küllője. A Vörös Hadseregről írt dala a vöröskatonák legkedvesebb éneke. Új emberré válása és fejlődésének nagy útja természetesen nem egyedülálló a szocialista társadalomban Golubkova asszony könyvét — amely nemrégiben jelent meg magyarul — nagy szeretettel olvasták dolgozóink országszerte, s ezért az új magyar könyvkiadó elhatározta, hogy a város üzemeiben is könyvankétokon vitatja meg ax érdekes alkotást. Bozó Láezlá EREDMÉNYEK ÉS HIBÁK a Szegedi Nemzeti Szinház munkájában MEGALAKUL SZEGEDEN A FAIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET A Műszaki és Természettudományos Egyesülelek Szövetsége Igen jelentős munkát fejt ki Szegeden is. Az egyesületen belül több szakosztály működik. Most újabb szakosztállyal gazdagodik, mégpedig a faipari tudományos egyesülettel, mely nek szegcdi csoportja kedden délután 6 órai kezdettel tartja alakuló ülését az MSZT Horváth Miháty-utcai székházában. 'A'z alakuló ülést megelőzően Róka Pál elvtárs, a könnyűipari minisztérium faipari főosztályának vezetője tart előadást „Szovjet tapasztalatok felhasználása a minőség ellenőrzésében" címmel. Az alakuló ülésen a Szegedi Falemezgyár kulturcsoportja műsorral működik közre. A METESZ szegedi intézőbizottsága nemcsak a faipar dolgozóit, de minden érdeklődőt szívesen lát. A most elmúlt színházi évad folyamán Szeged dolgozó közönsége és a sajtó egyaránt mindig figyelemmel kísérte munkánkat. Kritikájuk mindeneseiben tanulságos volt számunkra és ezek nyomán igyekeztünk szebbet, jobbat, értékesebb munkát végezni. Most, amikor a szinház már befejezte Szegeden munkáját, Békéscsabán folytatjuk működésünket, a szinház beszél önmagáról, a közönségről és a kettő közötti elenged'helellen kapcsolatról. Az elmúlt esztendőben igen szép eredményeket értünk cl. Május elsejéig Szegeden 232, tájszinházhan pedig 170 előadási tartottunk. Talán egyik legnagyobb eredményünk a két opera bemutatása és ezeknek nagy sikere bizonyíték arra, hogy dolgozóink lelkesednek az értékes, komoly zenéért. Az új utakon induló* operett vonalán is sikerrel dolgoztunk. Prózáink megmutatták, hogy együttesünk alkotóképes, ha megfelelő körülmények közt dolgozhat. Művészcink igen értékes munkát végeztek üzemi kulturesoporlok paironálásában. Megértették Pártunk felhívását, lelkesen segítették üzemi színjátszóink munkáját, "pártszervezetünk nagy segltséA get nyújtott ideológiai továbbképzésünkben. Az Üzemi Bizottság jó munkát végzeit, különösen szociálpolitikai téren. Megszerzi Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa újabb fordulópontot jelentett Népköztársaságunk életében. Ez a kongresszus hosszabb időre megszabta a ma. gyár dolgözó nép feladatait a szocializmus építésében, a béke védcl. méhen. A kongresszus történelmi jelentősegét nemcsak a Párt tagjai, hanem a pártonkívüli dolgozók széles rétegei is felismerték. Ezért fordult a kongresszusi események felé oly nagy érdeklődéssel a falvak és városok népe egyaránt, s ezért fogadja m.ost a. dolgozó nép oly nagy lelkesedéssel a kongresz. szusí eseményeket megelevenítő dokumentfilmet. Ennek a nagy lelke, sedésnek voltunk tanúi a film szegedi bemutalóján is. Mar a film bevezető része hűen érzékelteti azl a, hallmas verseny, lendületet, amely a kongresszus elölt, rövid idö alatt az ország egész dolgozó népét magával ragadta, A verseny lendületében született teljesítmények adták meg a tartalmai a• kongresszusi határozatokhoz. A verseny kimagasló eredményeivel fogalmazta meg dol. gozó népünk a kongresszusi határozatokat s a kongresszusra .várt az a feladat, hogy szavakba, ha. tározatokba foglalja mindazt. amit a bányák, gyárak, szántóföldek, a tudomány és művészet dolgozói a verseny tüzében teljesítményeikkel m eg f oga.l mazt ak. Az Ózdi Kohómii áll előttünk, A koliómü kemencéjénél fehéren szikrázva ömlik az olvadt acél: ezzel kezdődik a film. Izzik a levegő az ózdi kemencék körül, izzik a légkör az egész országban a magyar dolgozók forró versenylendü. lététől. így jöttek létre a Hofherr •*• gyár dolgozóinak munkája eredményeként, a terven felüli traktorok, A kongresszus határozatait fogalmazzák az abonyi gép. állomás fialaljai. amikor a traktorvezetési tanulják. És Turkeve dolgozó parasztjai is, amikor szin. (e gyöngéd szeretettel simogatják ÚJ GYŐZELMEK FELÉ ,.Rákost Mátyás gépeit", amikor komoly elhatározással aláírják a termelőszövetkezetbe való belépési nyilatkozatot. Felemelt ötéves tervünk határozatai születnek meg Lengyel elvtárs mozdonyának gyorsaságában, a Dunai Vasmű egymástdán emelkedő hatalmas épületsoraiban. A kongresszusi verseny izzó hangidalát szikrázza Muszka elvtárs esztergakése. Ez jut kifejezésre a Petőfi-bánya szénfejtöjénck munkájában és Pór Bertalan Kossuth-díjas festőművész alkotásában, amint Rákosi elvtárs arcképét oly odaadó elmélyedéssel festi. Az öreg munkéisasszony, aki otthonában ajándékte. rítöt szö Rákosi elvtársnak, néphadseregünk harckocsijainak gyakorlata, sportolóink versengései, az üzemi kultúresoportok megknpóan szép népi tánca és a többi képek mind-mind híven mutatják, hogy a kongresszusi verseny magával ragadta az egész ország népét, a verseny lendülete behatolt az ország minden zugába. De nemcsak a várakozást, az elő. készületet fejezik ki ezek a képek, hanem annak a munkának a kezdetét is, amely már tovább folyik azzal a megnövekedeti lendülettel, amelyet a kongresszusi határozatok adt"k neki, f ünnepi díszben köszönti Budapest a kongresszust, a küldötteket, a testvérpártok képviselőit. Lobogók lengenek az utcákon, a hidakon. Megérkeznek a nagy Bolsevik Párt. majd a többi testvérpártok küldöttei. Olt látjuk őket a kongresszusi nagygyűlés emelvényén is, amint büszke örömmel nézik a végeláthatatlan tömeget, amely teljesen megtölti vem. csak a Hősök-terét, hanem a környező utcákat is. Majd kezdetét veszi a kongresz. szus, amely tudatos eélpk felé irányítja dolgozó népünk bátor kezde. ményezéseil, egyre növekvő, fejlődő munkakészségéi. Megjelennek előttünk a küldöttek, dolgozóink legjobbjai, Rákosi elvtárs, Gerő elvtárs beszédei, Farkas elvtárs, Révai elv. társ hozzászólásai hangzanak el. Egyszerű mondatokban beszélnek. Mindenki megérti ezeket a mondatokat, Amikor olvassuk Rákosi elvtárs kongresszusi beszédét, min. den mondatát helyeseljük, minden mondatát tudomásul vesszük, De amikor halljuk Rákosi elvtárs hangját és látjuk az arcát, akkor mélyebb ösztönzést kapunk. Ügy érezzük, hogy amit mond, azt a lehető leggyorsabban, minden rerönk, minden képességünk latbavetésével kell végrehajtanunk, A filmről felénk árad a kongresszus hangula.ta, a kongresszus forró lelkesedéstől áthatolt légköre. Amikor Sztálin elvtárs neve el. hangzik, szinte úgy érezzük, nekünk is fel kell állni a filmszínház nézőterén, hogy együtt ünnepeljük a kongresszussal Sztálin elvtársat. Megkapnak bennünket a testvér, pártok leüldötteinek egyszerű, de szeretetteljes szavai. Együttérzünk a koreai hősökkel, amikor küldötteik a gyönyörű sclyemzászlót ál. nyújtják Rákosi elvtársnak. A néphadsereg küldöttségének bátor, kemény, katonás magatartása bizalmunkat erősíti, az ifjak, ut. törők küldöttei egy-egy hangulatos színfolt az előttünk elvonuló képek sorozatában. TIA egkapó jelenet, amikor Rá. kosi Gerő, és Farkas elvtársak a szünetben elbeszélgetnek a küldötekkel. Hiszen ezek a jelenelek mindennél ékesebben bizonyítják, hógy ebben az országban vezetők és a nép milyen közvetlen kapcso. latban állanak, mennyire összefornak egymással, A; „Új győzelmek felé" című dokumentfilm' megalkotásával új fejlődési állomáshoz érkezett film. gyártásunk: ez az első önálló, egész estét betöltő dokumentfilmünk, A filmnek vannak még hiányosságai. Még sok benne a liiradószerűség. A dokumentfilm abban különbözik a hiradófilmlől, hogy nem szorítkozik csupán arra, hogy a látott dol. gokat * egyszerűen megjelenítse. Feladata az. hogy a valóság tény. leges elemeit művészi modort ábrázolja, csoportosítja és . kiegészítve vigye a néző elé. Ez a hiányoság különösen a film nuisodik részén tapasztalható és ez a körülmény mintegy kettéosztja a filmet: az előkészületekre és a kongresszus tanácskozásaira, A jólsikerüli be. vezető rész után helyes lett volna, ha elénk tárta volna a film azt a lelkesedést is, amely dolgozóinkat a kongresszus beszámolói után magú. val ragadta s amely mintegy kiegészítette volna, a közeljövőbe át. vitte volna a kongresszus határozatait, Ezt el lehetett volna érni az elhangzott beszédek anyagának képekkel való aláfestésével, felemelt ötéves tervünk munkáinak ábrázolásával, Mindez nagymértékben fokozta volna a film nevelő hatását. A békeharc. pártkongreszszusunk egyik vezéreszméje sem jutott kellő hangsúllyal kifeiezésre a filmen. Csak a felszólalók sza. vaiból csendül ki, de nem jelenik meg képszerűén. A filmet Kiss József írta és rendezte. Komoly, alapos, körültekintő munkát végzett. A hatalmas anyagból a legjellemzőbb képeket válogatta ki. Kitűnő mun. kát végzett Illés György Kossuthdíjas operatőr is. Egész sor szép kép dicséri tehetségéi. Kiss Lajos zenéja hangulatosan festi alá a szép felvételeket. A kezdeti hibák mellett is az „Új győzelmek felé" sikerült alkotása fiatal filmgyártásunknak. Híven, pontosan és lelkesítöen számol be Pártunk II. kongresszusi, ról. Pintér Géza, vezle a sportmozgalmat, amely azonban még sok kívánnivalót hagy maga után, éppen a munkatorlódás miatt. Igen nagy eredményeket ériünk cl takarékossági szempontból. Az évi bevételi előirányzatot május 1ig teljesítettük. Műszaki dolgozóink jelentős összegeket takarítottak meg államgazdaságunk számára. A festőtárban például a Sándor-fivérek közel 7000 forintot takarítottak meg: a szablár Horváth Ferenc és B-cnc Jánosné vezetésével 10 000 forintot. Rajnai Sándor műszaki felügyelő vezetésével a műszakiak 12 ezer forint megtakarítással járultak hozzá, hogy új társalgónk minél szebb legyen. 'A'z észszerűsítések, találmányok közölt felhőgép, a nézőtéri hangszóró a leglcleményesebb, amelyek ugyancsak többszáz forint megtakarítással készültek. TJosszú lenne most felsorolni AA azt a sok felajánlást, amelyek mind cgy-egv téglái jelentettek életünk szebbé építéséhez. Az eredmények azt mulatják, hogy szinházunk cselekvőképes, lelkes dolgozók színháza. A jövőben még jobb minőségi munkára törekszünk. hogy igazi szocialista-realista művészettel neveljük és szórakoztassuk dolgozó népünket. Eredménycink mellet! azonban sok hibát is hordott magában az elmúlt színházi évad. A színház nuisorpolitikája párlos volt ugyan, do nem volt eléggé változatos. Egyes darabjaink a haladó irodalomnak nem a legjobb alkotásai.. Előadásaink több ízben nem a legtökéletesebb felkészültséget árulták el. A dolgozókkal való kapcsolat kiépítése a kritika szempontjából kielégílő volt ugyan, de a tapasztalatokat ritkán tudiiik hasznosítani, tekintettel arra. hogv a vilák legtöbbször egy-egy darab utolsó e'öadásaira estek. A Szlaniszlavszkükör. amely szakmai továbbfejlődésünk fő eszköíe. kevés eredményűvel végezte munkáját, majd tcljemegszűnt, iben látjuk a hiányosságok -1-" okait? Elsősorban a szervezés hibájában. A vezetőség hibája, hogy a színházi év folyamán a tervszerfitlenség következtében állandó volt a munkatorlódás. Tökéletes munkát tehát sem művészi, sem társadalmi vonalon nem tudtunk végezni. Hiba voll azonban a lagság részéről, hogy erélyes kritikával nem hatott vezetőire. Már a nyáron felkészülünk arra, hogy az ősszel megkezdődő új szinházi évadban Pártunk irnnyflásával Szegeden még szebbet és még jobbat nyújthassunk az eddiginél. Elsősorban arra törekszünk, hogy munkánkat tervszerűbbé tegyük s fokozott önképzéssel még elmélyültebb előadásokat nyújthassunk. Rendszeressé akarjuk tenni a Sztániszlavszkij-köröket és állandóan tanulmányozni akarjuk a szovjet színészek munkáját. Elmélyítjük, kapcsolatainkat az üzemek dolgozóival ís főként a patronázs rendszer kiszélesítésével. Szerelnénk minél közvetlenebb kapcsolatot teremteni Szeged dolgozó közönségével, hogy az egyre növekvő kulturális érdeklődést minél tökéletesebben kielégíthessük. Váradi Árpád a Szegedi Nemzeti Szinház sajtófeleJösa, _