Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

2 VASÁRNAP. 1951. MÁJUS 2«. PÁRTÉLET Neveljünk szilárd kommunista kádereket Oártunk. a dolgozó nép elüti álló nagy feladatok: az öt_ éves lorv megvalósítása, a mezö­gazadrág szocialista átépítése egy­re nagyobb követelményeket állít párt funkcionáriusaink, párttag­jaink elé. A szocializmus építése megköveteli a dolgozók szocialista átnevelését. A szovjet emberekhez liason'ó újtipusú embereket kell formálnunk elvtársainkból; olya­nokat, akik hisznek ügyünk ig-i. z.iban . és a kommunizmus győzel­mében. akik készek a feladat meg_ oldása érdekében minden akadá y leküzdésére. E feladat megol­dásának nyitja mindenekelőtt az elmé'eti és politikai színvona emelésében rejlik. Rákosi e'vtárs kongresszusi be­széde etekintetben i» utat muta­tott: „Fokoznunk kell — mondót, ta — Pártunk elméleti színvona. lát. fegyelmét, a példamutatást, az á dozatkőszséget, a bátor elszánt­ságot. l-ladat kell üzennünk a megalkuvás a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának. En­nek a szellemnek a megerősítése és fels itlsa kongresszusunk egyik főfe'ncia'a. Ez a szellem jövendő ni ke cink és győzelmeink legbizto­S: >b záloga". A feladat megoldásában ko­moly, felelősségteljes és megtiszte lő szeren jut nekünk, pártoktatók, nak. Feladatunk az, bogy az isko­lára kerülő elvtársakat ne csak elméletileg képezzük, hanem le­faragjuk róla azt a magatartást, amit a Horthy-fasizmus negyed­évszázdn rrájuk tapasztott és a közö; - égi, az egymáson való se. p.ítés szel emét elmélyítsük és fe. gyrimezett, helytálló, áldozatkész párttagokká neveljük. L'npen ezért már az első na­' non, amint a pártiskolára l ek vélnek az elvtársak, követe­lést állítunk fel velük szemben. Nem „erkölcsi prédikációban" ré­tre ütjük nz elvátrsakat, hanem élesen rámutatunk hibáira és meg­mu ti íjuk a hibák kijavításának nádját, G. J. elvtárs előtt pél. dául, aki otthoni munkájában is. de a- iskoláról is elkészít, felve. tettük: mit jc'entcne, ha minden dolgozó elkésne munkahelyéről, ami — végső fokon — a szocia­lizmus építését hátráltatná. Az elvtárs felismerte raját hibáját és a kollektíva segítségével igyeke­zett saját terű ntén a munkafe­gyelmet megszilárdítani. A munkafegyelem mrgszilárdí­tását elősegíti az is. ha személy szerint dicsérjük meg azt az elv. I elmé'eti kérdést a gyakorlat szem­társat, aki nehézségekkel küzdve : pontjából tárgyaljunk egész sor ér el jó eredményt. Fokozódik i helyi, csongrádmegyei példákká:, hatás, ha ugyanakkor szembeállít | Ezzel elérjük, bogy az elvtársak juk olyan elvtárssal, akinek meg. j minden gyakorlati kérdést az el­lenne a képessége, hogy jó ered- j méiet segítségével jól oldanak ményt érjen el, de gátolja ebben a munkához való rossz viszonya, felületessége. Ezzel a módszerrel értük el azt, meg. A kongresszus anyagúnak ta­nulmányozása után például Dó­o.zi elvtárs tszcs.titkár azt mondot. ta: „A kongresszusi határozatból hogy Bálint eivtársnö. aki csu- látom, hogy most a legfontosabb pán alapfokú szemináriumot vég- j feladat a tszcskben a munkafe­zett, az élenjárók sorába eme ke. ! gyélem megszilárdítása: példamu­lett. Alihoz, hogy nevelni tudjunk és a szocialista fegyelmet megszi. lárdítsuk, tudnunk kel alkalmazni a meggyőzést; meggyőzni az elv­társakat arról, hogy a kommu­nistákat a dolgozók példaképnek tekintik; azt kell elérnünk, hogy belső meggyőződésévé váljék min­den párttagnak a fegyelem kér­tató jó eredmények elérése a cso­portokban, meri ez elősegíti az őszi felfejlesztést." Ha a pártisko. lai hallgatók nem a gyakorlattól elvonatkoztatva tanulják a Párt elméletét, akkor minden valószínű­ség szerint nemcsak alkalmazni ciése. A bírálatnál ilyen esetben | tanulják meg, hanem felismerik hivatkozzunk gyakorlati munkája, ra, ahol a hiányosságok sokkal erősebben nyilvánulnak meg, sza. porodnak és gátolják sikereink növekedését. Arra kell nevelnünk a pártiskolák hallgatóit, hogy minden esetben fegyelmezettek le­gyenek, akár ellenőrzik őket, akár nem, mert a kommunista nemcsak a Párt, hanem az állami fegyelem kérdésében is élenjár. Csak ,gy, a példamutatás eszközével, tudja a tömegekbe is, másokba is beoltani a fegyelmezettséget. A párttagoknak magatartásuk­kal is segíteniök kell a Párt *3 kormányhatározatok végrehajtá­sát. A párttag magatartása nem különbözhet a Párt célkitűzés i!(j!.' Nem elég, ha csak arról beszél, hogy a termelőcsoporí, jó, a szo­cializmus. építése jó, hanem eiső. nek kell. hogy váilaija a kezdeti nehézségek leküzdéséi.. A kommu­nista elsőnek lépjen a t' vmelöcfo­portba, mint például vJsányí elv­társnő, aki a tanfolyam második hetében már felismerte, hogy me­lyik a helyes út os oeie.irtt a ter­melőszövetkezeti csoportba. ktatási munkánkkal azt kell cl. érnünk, hogy az elvtársak ha_ zamenve az iskoláról, a tanultak alapján könnyen és jól meg tud­ják oldani EZ elöltük álló gyakor­lati feladatokat. Meg kell tehát tanítanunk az elvtársakat a marxizmus elméletének alkalmazá. sátra. Tegyünk fel többször olyan kérdést, hogy ,,ez a hiányosság hogyan áll fenn a ti alapszerveze. tetekben", vagy azt, hogy „ezt a feladatot hogyan oldanád meg a saját területeden?" Fő cg minden azl is, hogy a távolabbi célokért ma hogyan kell dolgozni. \ Párt, a Szovjetunió iránti rajongó szeretetre cs az el­lenség elleni izzó harcos, engesztel, hetetlen gyűlöletre kelt még nevel_ íuink a hallgatókat. Csak az sze­reti népéi, aki cngcsztelhetctlcnül gyűlöli az imperialistákat, s azok ügynökeit. A Párt, a nép izzó sze­reidé adja meg az eröl a nehézsé­gek elviseléséhez is. A ne­velés terén jó módszer, ha Pártunk nagyjait. mártírjait és hőseit állítjuk példaképül a hallgatók elé. Mindenekelőtt Rákosi elvlársat, aki a Horthy-fasizmus vérbírósága előtt is keményen helytállt a Párt, a szocializmus nagy eszményeiért s a vádlottak padját a kommunista agitáció szó­székévé változtatta. Állítsuk példa­ként a fiatal elvtársak elé Rósza Ferenc elvtársai, aki elfogatásakor búcsúzóul azt mondotta a többi elvtársaknak: ,.Ha elfognak, inkább válaszd a halált, minthogy áruló légy. Ha gyötörnek, ba akármilyen kínzást alkalmaznak, arra gondolj, hogy a Pártnak élnie kell!" Veze. tőinket és vértanúinkat példaképül állítva fiatal párttagjaink elé, neveljünk szilárd harcosokat Pár­tunk tagjaiból, bogy átnevelhessük egész dolgozó népünket. Szili Antainé nártiskolai eiőadó Uáf-E & vsg-ít* Htutíni popnak?... Hruiuicc kis pajtás néz ragyogó szemmel a tani­tonéuire. — kispajtások, kl tud­ná megmondani, hogy mrrre van Korea? Sok kéz nyúlik (el a nr.igaslin a Pedagógiai főiskola gyakorló álta­lános Isko'ája liurmadlk b. osztályában, hogy er. re n számukra valóban nehéz kérdésre választ adjanak. Igen, ezek a 8—9 éves lánykák és fi­úrskúk nemcsak a szám­tanban, fogalmazásban, iráshun és olvasásban jár­ta' ak, hanem a maglik kis világában már mrg­l.i iák mindazt, ami kii­rüiüttük történik. Azt ls tudják, mi n béke, s mi­ért kell nekik n béke. Arról Is ha'loltak, hogy valahol Ázsia kelell szé­lén gyujlogitók járnak, drta'len embereket, a polgári lakosságot pusz­títják, s ottani kispajtá­saiknak nem uz a legfőbb gnndje, hogy a házi fel­ncüatuk hibátlan és csínos legyen, hanem hogy me­lyik omladék alatt buk­kannak rá halott édes­anyjukén. Mélyen átér­zik a Innilónéni előadá­sát, aki e hét szerdáján beszélgetési órát tart. örilm elnézni a kispaj­tásokat. ahogy Isszák a szót. még kis szájuk !« szinte egy ült mozog a teniióiiéiilével. megria­dó'. majd öröm váltako­zik rajta. Forró hangulat tülli incg n szíveket. Átérzik, milyen szörnyű az éh­ség. ha nircs mivel esí'­lapltnni, a ruhátlaoság. ha lrgfe,i,-hh mriv-kbi In'i'át'.ják íesiéii^í. ka amikor odaér az óra, hogy segiteniink kel­lene forin Íjainkkal a koreai kispajtásokat, nem lehet többé fékrntartani az osztályt. Apró kezek kulntnak a zsebekben és tolllar­tökiiun. Józsika — a harmadik pnd szélén ülö feketeszemű kisfiú — megfeledkezik az osztály fegyelméről, engedély uélkiil feláll, és kimegy a tuuflönéni elé. Kezé­ben olt fénylik az alu­mínium forint. — Tanító néni. én ezt odaadom, hogy ezen ve­gyenek kiflit n koreai kisfiúknak. A tanító nént szeme meglelik köunycl. — Várjatok, pajtások, holnap hozok bélyege­ket, az lesz a nyugta adományotokra1. A bé­lyegen egy síró koreai kisgyerek áll. Vgy-e, le akarjátok törölni a könny cl I? Kórusban harsog rá az Igenlő felelet. — Ehhez járultok hoz­zá ti Is filléreitekkel. Egy sziiszke kls'óny nem állhatja tovább: — És ugve a végén nevetni fog? — Nevetni, persze, hogy nevetni! Es most harminc kis­gyerek nevet egészsége­sen. boldogan. Csak egy sir közülük. Keservesen, vitiasztalhatallaiiol. K. Tibike. Négykézláb áll a földön é-s sír. — Hát veled mi tör­tént Tibike? — Tanilóuénl kérem, e'gnrul! a forintom! Es az nrm lehet, hogv én ne kan.iak bélyegei! Per.S'e, az r"ri 'c­hetl ' A*). Nosza, keresik ls a huncut forintost, ame­lyik bújósdit játszik a kispajtás adakozó ked­vével. S egyesüli erő­vel meglelik, mint aho­gyan közös erővel min­den akadályt le lehet győzni. Tibike újra mosolyog és boldogan mosolyog mindenki, aki a jelenet szemtanúja volt. Annak ls örülhetünk, hogy ma már sok ilyen kiváló is­kola neveli a jövő szo­cialista emberét, mint ez nz ÁprPis 4 útján büsz­kén álló intézet. (só) Bfzza'ok krrsai paliésok ! Az alábbi kedves le. velel hozta be a szer. ke8ztöségünkbe egy út­törő kislány, azzal a ké. réssel, hogy juttassuk, cl a sokat szenvedett koreai pajtásoknak. Kedves koreai pajtá. sok! Én, mint szabad or­szág boldog úttörője írom Nektek ezt a. néhány sort, hogy ezzel is kife. jezzem: mi, magyar út­törők. testvéri szeretettel gondolunk rátok. Ná­lunk most az ötéves terv keretében gyárakat, is­kolákat, kórházakat és sok mást építenek dol­gozóink Rákosi pajtás és az MDP vezetésével. De békés építő munkánkban úem feledkezünk meg ró. letok és nemcsak a fel­nöllek. de mi, úttörők is összefogtunk, hogy zseb. pénzünkből megtakarí­tott filléreinkkel segít­sünk benneteket. Fogad, játok csekély segítségün­ket szeretettel. Bízzatok és nr féljelek koreai paj. tások, mert Nálatok is íé&fim - * boldog napsugara és ti­hozzátok is eljut a béke fehér galambja. Simon Klára, Dugonics-utcai általános iskola IV. b. Egy célér, együtt harcolunk Kedves Elvtársak! Lchet-c számunkra ma fontosabb kérdés, mint a béke? Ezzel a kerdés­sr) foglalkozik a világ minden dolgozója. A békéért harcol, a béké­ért küzd ma mindenki. Ml munkával, tnbbier­meléssel harcolhatunk békénkért és szabadsá­gunkért, de Korea bős népe fegyverrel kezében, vére hullalásával harcol békéjéért, a mi békén­kéri is. Az imperialista banditák vadállati ke­gyetlenséggel törtek cs lürnrk a koreai népre nem kímélve a gyerme­keket sem. De a koreai nép nincs egyedül har­cában. A békében élö szabad államok dolgozni testvéri összefogással sí­elnek Korea segítségére és védelmükbe vették a koreai gyermekeket, hogy ezzel Is hozzáse­gítsek a szabadságharca-. sokat harcuk sikeres be­fejezéséhez. Szívesen segitek ado­mányommal a koreai gyermekeken, mert ma­gam is kéj gyermek any­ja vagyok. Ha aznnban nem lennének is gyer­mekeim. akkor ls ugyanolyan áldozatkész­séggel sietnék a koreai gyermekek segífségére. mert a koreai nép ügye a miénk is. Egy cé'ért, egvillt hurcolunk, a ko­reai nép fegyverrel, ml P"dlg in munkával. Eperjesi Gézáné " írga-hálóiizem Az USA rablóegyezménye Utóval A KÜLFÖLDI sajtó jelentései szerint áprilisban egyezmény jött létre a washingtoni cs a belgrádi kormányok közt a Jugoszláviá­nak nyújtandó kalonai „segítségről." Ázol: közül az egyezmények kö. zül, amelyeket az amerikai imperialisták hol egyik, hol másik csatló­sukra kényszerítenek rá, ennek az okmánynak rabló jellege különösen szembeötlik. A washingtoni kormány azt ígéri Jugoszláviának, hogy ,,bizo­nyos" mennyiségű hadianyagot szá Ilii. Amerika részéről a kötelezett­ségek ezzel tulajdonképpen ki is merülnek. Annál többféle és messzebb, menő jogokat kapnak az amerikaiak. Még pedig olyan jogokat, ame. lyeknek érvényesítése egy más állam területén teljesen összeegyeztet­hetetlen az illető, állam szuverént!ásával, Washington fenntartotta magának a jogol, hogy saját maga határozza meg, hogyan és miként kell Jugoszláviának felhasználnia a neki juttatott „segítségei". AZ AMERIKÁI ügynökök felhatalmazást nyernél: arra._ hogy akadálytalanul figyelemmel kísérhessék a ..segély" c'osztását és fel­használását. Washingtonnal: továbbá joga van arra. hogy a „segítsé­get" bármikor megszüntethesse, vagyis megtagadhatja annak az egyet, len kötelezettségnek a teljesítését is, amelyet az egyezményben ma. gára vállalt. Ezzel szemben a jugoszláv szerződő fél kötelezettségei nagyon is sokrétűek. A Tito-klikk nemcsak arra kötelezle magái, hogy a szál­lított anyagokat kizárólag Washington utasításai szerint, vagyis oz amerikai agresszió céljaira használja fel—, hanem arra is kötelezett, séget vállalt. Hogy az amerikai monopóliumok rendelkezésére bocsátja az általuk követelt nyersanyagokat és félgyártmányokat, A TITO-FAS1SZTAK Jugoszláviát végérvényesen szabad pré. dóul vetil: oda a tengerentúli milliárdosoknak. Kultiirotthont avattak a Vízépítő NV szegedi dolgozói Alig néhány napos, dc igen szor­galmas rohammunkával a Szegedi Vízépítő NV csinos kultúrotthon! rendezett be a Roósewelt-téren. Pénteken érte ünnepélyes keretek közölt avatlak fel kulturotthonukat és ez alkalommal mutatkozott be a most megalakult kullurcsoporl­juk. Szöllősi Károly körzeti építés­vezető beszédével nyilt meg a mű­sor, amelyben a többi közöli a Víz­építő énekkara Horváth Ilona ve­zénylésével. valamint Virágh Márta és Hirscli Klára szavalatokkal. Bá­rány Pál hangulatos énekszámok­kal, Makra József az üzem éleié­ből vett humoros magánszámokkal szórakoztatta a közönséget. A kom­munista példamutatás hatalmas erejéről szóló jelenetben Drucker Marian. Horváth Ilona. Hirsch Klá­ra. Bárány Pálné cs Losonc László kapott sok tapsol. Igen dicséretreméltó, hogy a Víz­építő kulliircsoportja már az első alkalommal kapcsolatot kprrsett más kulhircsoporllal is cs ezckel a kapcsolalokal a jövőben ki akarják szélcsíleni. A kulluravuló ünnepsé­gek színvonalát ezalkalonimal nagy mérlékben emelte a közalkalmazot­tak népi lánccsoportja és színját­szó csoportjának tagjai. A Vízépítő kulturezoporija rövidesen népi lánc­csoporttal is bővül és nemcsak sa­ját üzentük dolgozóit akarják szó­rakoztatni, de tervbe vetlek falu.iá­ró utakat is. hogy kicseréljék ta­pasztalataikat a falusi kultiircso­portokkal. Megjelent Tanuljunk a szovjet agitátoroktól" c. füzetsorozat 9. száma „A politikai agitáció tapaszta'ala Leningrád üzemeiben" A füzet tartalma elénktárja, hogy a politikai agitációnak milyen nagy és rendkívüli jelentősége volt és van a Bolsevik Párt működésé­ben. Sztálin elvtárs az SZK(b)P XVIII. kongresszuson elmondott beszámolójában rámutatott a párl­propaganda és agiláció ügye köz­pontosílásának szükségességére, ami a Párt további megerősítésének egyik eszköze. A leningrádi agitá­torok tisztában vannak azzal, hogy a jó agitáció a dolgozók kommu­nista nevelésének legfontosabb esz­köze. A fiizel jól megmutalja. hogy a szovjet agitátor küzd a technikai haladásért, a gyári védjegy becsü­letéért, a takarékossági rendszerért és minden igyekezettel azon van, hogy az üzemben a dolgozók még jobb és több munkával segítsék e'.ő a kommunizmus megleremlését a Szovjetunióban. 'A' fiizel tanul­mányozása nagy segítséget jelent a párttagság és a népnevelők számá­ra az agitációs munka területén és a termelő munkában. A füzet kap­ható a pártszervezeteknél 1.20 fo­rintos áron. A munka szeretete a kommunizmus magasrendű erkölcsi törvénye A szörfét munkajoggal ismerkedtek a szegedi szovjet jogi tanfolyam hallgatói A Magyar Jogász Szövetség és a Magyar.Szovjet Társaság állal rendezett szovjet jogi tanfolyam keretében legutóbb dr. Dezső Gyula egyetemi tanár tartott előadást „A szovjet munkajog" címmel. Az előadó kifejtette az egész em­beriség számára követendő, például verseny mozgalom mai és a szak­szervezetek feladatival is a meg­valósul! szocializmus államában A marxi-lenini tanítások dialek: likus módszerével mutatott rá a ki­zsákmányol és a szocialista álla. mok munkajoga között fennálló alapvető különbségekre. Vc-gül szolgáló szojvet munkajog történeti hangsúlyozta, hogy a szovjet man­fajlődését, áttekintést adotl az eb- ^ajog szabályai tudatosan nevei­be a körbe tartozó legfontosabb jog- |iék rá az újtipusú embert, a szov. szabályokról. Részletesen tárgyalta jjel embert arra, hogy elsősorban a közösség érdekében végzett munka ad tartalmat ós színt az életnek és a szovjet munkajognak a munka időre, a munkabérre, a társada­lombiztosításra, a munkafegyelem­re és a munkaügyi viták kiegyen- hogy a munka szeretete a kommá­ütésére vonatkozó rendelkezéseit. . nizmus magasrendű erkölcsi tör. Behatóan foglalkozott a munka- | vénye. A tanácstagok fogadóórái Békctelepi á't. iskola, péntek (máj. 25.) délután 5—7-ig: Reszla Miklós. Kecskéslelepi áll. iskola, vasárnap (máj. 20.) délelőtt 8— 10-ig: Bodor Józsefné, Hattyastclepi ált. iskola, vasárnap (máj. 20.) dél­előtt 8—10-ig: Hite Vince. Radnóti gimnázium, péntek (máj. 25.) dél­után 5—7-ig: Gallé László. Rókusi ált. iskola, szerda (máj. 23.) dél­után 5—7-ig: Simovils Mihály. Csongrádi-sugárúti áll. iskola, va­sárnap (máj. 20.) délelőtt 10—12­-ig: Hallási Miklós. Móravárosi áll. iskola, csütörtök (máj. 24.) délután 5—7-ig: Komócsin Antal. Földmű­ves-utcai ált. iskola, vasárnap (máj. 20.) délelőtt 10—12-ig: Fehér Jó­zsefné, Csányi Ferenc. Temesvári­körüli ált. iskola, szerda (máj. 23.) délután 7—8-ig. ifj. Fodor István. Szilléri-sugárúti áll. iskola, szerda (máj. 23.) délután 5—7-ig: Jenei Józsefné. Ó-Pelőfi telepi ált. iskola, vasárnap (máj. 20.) délután 2—4-ig: Faragó Józsefné. Uj-Peiőfi telepi áll. iskola, vasárnap (máj. 20.) del­előn 10—12-ig: Szabó János. Fel­sővárosi ff. 151., vasárnap (máj. 20.) d. e, 8—10-ig: Sijnon Györgynél

Next

/
Thumbnails
Contents