Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-19 / 114. szám

AZ ÜZEMEKBEN ÉS A FALVAKBAN SZÉP EREDMÉNNYEL FOLYTATÓDIK A FÉMGYŰJTÉS AMERIKA ISMÉT KINA ELLEN HASZNÁLTA FEL AZ ENSZ.KÖZGYULÉS POLITIKAI BIZOTTSÁGÁT AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI PARTI BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA 1 VIII. ÉVF. 114. SZA.M. ARA 5U FILLÉR. SZOMBAT, 1951. MÁJUS 19. A kommunisták felelőssége Szeretett tanítómesterünk,. Rákosi elvtárs már nem egyszer felhívta a figyelmünket arra, hogy minden, ért, ami ebben az országban történik, a kommunisták a felelősek. A kommunistáknak kell élenjárni a termelésben, a kommunistáknak kell példát mutatni az anyagtakarékos, ság, állami és tervfegyelem betartása területén, a kommunistáknak kell a verseny élén haladni s állalóban az élet minden területén úgy kell viselkedniük, hogy a pártonki. vüli dolgozó tömegek méltán lássák bennük a követendő példaképet. Miért szükséges ez és miért ve. födik fel napjainkban még élesebben, mint eddig? Országgyűlésünk elfogadta, törvénnyé tette a felemelt ötéves tervet, a szocializmus építésének meggyorsítását. Halai, mas arányban megnövekedtek te. hát a feladatok s a megnövekedeti feladatok egyben megnöve'kedett felelősséget is jelentenek. Nem arról van itt szó, hogy elvetjük az annyit hangoztatott egyszemélyi felelősség elvét. Sőt! Pártunk és államunk a jövőben sokkal fokozol, tabban megköveteli az egyszemélyi felelősség érvényesítését, küzd a felelősség áthárítása, a felelősség elkenése ellen. Gerö elvtárs kon. gresszusi beszámolójában világosan és félreérthetetlenül leszegezte a Párt álláspontját ebben a kérdésben: „Jelenleg és az elkövetkezendő években többé már nem bé. kiilhelünk meg a vezetésnek testületi jellegével, az egyéni felelősség elmosódásával, mert a vezetésnek ez a formája leveszi a felelősséget a vállalatok igazgatóiról, gátolja ipari és általában gazdasági kádeveink fejlődését, összekuszálja a dolgokat és mindezek folytán káros népgazdaságunk fejlődésére, szocialista építésünkre." Ugyanakkor azonban Gerő elvtárs hozzátette: „A felelős egyszemélyi vezetés következetes megvalósításának üze. meinkben, termelésünkben azzal kell együttjárnia, hogy a pártszervezetek még jol^b munkát végezzenek ... s ez nemcsak a pártszervezetekre s a pártvezetöségekre vonatkozik, hanem minden egyes párttagra és tagjelöltre is." Miben nyilvánul meg a kommunisták feledőssége? Elsősorban is abban, hogy még jobb munkát végeznek. Abban, hogy még nagyobb öntudattal, még fokozottabb felelősségérzettel harcolnak a törvényerőre emelt, módosított ötéves terv teljesítéséért. Ez a harc egybekapcsolódik a világ minden becsületes emberének békeharcával. Küzdelem ez, hogy az élet diadalmaskodjék a pusztulás fölött, hogy az új, a haladó legyőzze a régit, a korhadot. Ügy vegye ki a részét ebből a küzdelemből minden kommunista, mint Balogh Ferencné a szegedi Textilkombinát Köztársasági Érdeméremmel kitüntetett előfonó sztahánovistája, Balogh Ferencné tagjelölt, eredménye 1'20 százalék. Me. fcyénk kommunistái vegyenek példái Székely Mihályról, a szentesi Magasépítési Vállalat sztahánovista kőműveséről, aki — miután Dunapentelén elsajátította Maximenkó élvtárs munkamódszerét — 287 szá. fealékos eredményt ért el. A felelősség azonban nemcsak égyes kommunisták ügye, hanem Pártunk minden tagjáé. Az élcsapat tagjának lenni annyit jelent, hogy a munkában, az áldozatvállalásban is éleniárunk. Az a párttag, aki nem törekszik arra, hogy _ a munkában élrekerüljön, koloncként fékezi a többit, veszélyezteti az! a törekvést, hogy a termelés területén is kidomborodjék Pártunk él. csapat .jellege. Hogyan igyekezzenek követni például a vásarhe yi Kötöttárugyár dolgozói Benyhe József párttagot, aki felajánlasaban ázt vállalta, hogy 95 szazatokos termelési eredni, nyét 100 szazatokra emeli Felajánlásának leljesile. réhez úgy fogott hozzá, hogy eredménye 78 százalékra csökkent le, majd azóta kisebb-nagyobb h»lJámzásokkal ekörül az eredmény bőrül mozog. Jól nézne ki szocializmusunk építése, ha a vásárhelyi Kötöttárugyár és a többi üzemek dolgozói a Benyhe Józsefhez ha. sonló kommunisták „példáját" köVetnék! Ugyanezt mondhatnánk el Faragó Lászlónéról. az újszegedi Rendéi-szövőgyár szövőnőiéről _ is. Faragóné párttag létére 83 százalékos átlagával mögötte kullog a többiek termelésének s ráadásul ez! az „eredményt" is igen magas se. lejtszázalékkal éri el. Munkatársainak az a véleménye Faragónéról hogy rossz a munkához való viszo. nya, amiből az eddigieket összevetve az derül ki, hogy ö bizony nem nagyon érzi és nem is nagyon akarja tudomásul venni, milyen halai, mas felelősség hárul ebben az országban a kommunistákra Csaknem valamennyi üzemből lehetne idézni hasonló példákat annak az alátámasztására; bizony it! az ideje, hogy a kommunisták felelősségét az eddigieknél sokká1 élesebben felvessük és tudatosítsuk Nem arra van szükség, hogy a párttagság döntő többsége átérezzt a kommunisták váltán nyugvó felelősséget, hanem arra van szükség hogy kivétel nélkül valamennyi kommunista ennek a felelősségnek tudatában cselekedjék_ Minden se. gílséget meg kell adni azoknak, akik gyengébb szakmai képzettséggel rendelkeznek. Olyan bolsevik szenveclélyességgel kell tahítani mint Rúzsa Mihály elvtárs, a kiskirálysági Kendergyár sztahánovista munkamódszerátadója. vagy Kaliczka Katalin, az újszegedi Kenderszövő sztahánovista copsolója, aki munkamódszere mellett a szemináriumon tanultakat is átadja munkatársainak. Úgy kell értelmezni a felelősséget, mint Koppány András, a csongrádmegyei Gépjavító lakatosa, aki június 2fitervén dolgozik. Koppány elvtárs így gondolkodott: „Helyes, hogy ér. túlteljesítem tervemet, de még helyesebb volna, ha minden dolgozótársam ilyen eredményekel érhetne el." A gondolatot tett követte és. Koppány elvtárs az öntöde vala,mennyi dolgozóját megtanította új. fajta munkamódszerére. Az, hogy a kommunisták élenjárnak a termelésben, tervteljesítésbein. az anyaggal való takarékoskodásban, a munkamódszerátadásban, hogy a párttagok sora: közül kerülnek ki a legjobb újítók: mind, mind a felelősséghez tartozik, azt bizonyítja, hogy a kommunisták a jó gazda gondosságával, a jó hazafi lelkesedésével, a jó békeharcos odaadásával intézi1. az ország ügyeit. Felelősségvállalásukkal. áldozatos munkájukkal fegyelmezettségükkel a nap minden percében bizonyítják: méltók annak a népnek vezetésére, mely a felszabadító Szovjetuniótól örök é: elidegeníthetetlen tulajdonul meg. kapta ezt az országot. Igen! Minden területen a kom. munislákat állítja példaként magr elé a dolgozó nép. S melyik az f terület, melyen elsősorban megkel' mutatkozni ennek a példamutatásnak? A fegyelem! Elmondhaljuk-e hogy a kommunisták kivétel nélkü' a fegyelmezettség példaképeiké^ állíthatók a pártonkívüli dolgozói elé? Sajnos, igen sajnos: nsir mondhatjuk el! Üzemeinkben a fegyelmezetlenkedők között találunk párttagokat is. Ezek nemcsak ? kommunisták felelősségét nem mér. lék fel, hanem azt sem: mit jelen' az, hogy országunk, a dolgozó nejországa Vájjon hiányozna-e sorozatosan ' igazolatlanul munkahelyéről például Varga Irén. az újszegedi Kenderszövö párttag dolgozója, ha felmérte volna mindezeket? Szükség volna-e Szügyi Ja nosnéról állandóan úgy beszélni mint aki nem ismeri a munkafegyelmet, ha a Párt feléje irányuk szívós felvilágosító munkája gyökeret vert volna értelmében? Va.i jon minek tudható be az. hogy Ge ra János, a makói Faárugya: DISZ.tilkára a munkafegyelem lazítására vetemedett, ha nem annak hogy ezek a kommunisták elengedték a fülük melleit Rákosi elvtár felelősségvállalásra hívó szavát Láthatjuk tehát, hogy nagyszer eredményeink mellett sok tennivr lónk is van ezen a téren. A párt. szervezetek — de minden kommu nista kötelessége az, hogy elsősorban felvilágosító munkával — de. ha kell, a pártfegyelem ejejé. ve] is — ráébresszék a felelössér elől menekülni akaró kommunistákat: ki vállalja ebben az országbar a szocializmus építésének, a béke megvédésének felelősségét, ha nerr mi. párttagok! Ezt a felelőssége a történelem bízta ránk s aki nem akarja vállalni, az nem is méltó er. re a történelmi megbízatásra 1 Az országgyűlés elfogadta az új büntető perrendtartásról és az Állami Egyházügyi Hivatal létesítéséről szóló tőrvényjavaslatot Az országgyűlés pénteken folytatta a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A pénteki ülésen megjelent RÁKOSI Má!yás elvtárs, RÓNAI Sándor elvtárs, DOBI István, valamint a kormány öbb tagja. Elsőnek SZIRMAI István elvlárs zólt hozzá a törvényjavaslathoz. Rámutatott, hogy az új büntető perrendtartás birói szervezetünknek íj rendjét egységes rendszerbe állítja, elősegíti a bíráskodás, az igazságszolgáltatás demokratizálását. Uj büntelő perrendtartásunk megszövegezésénél nagy segítséget jelenlettek a szovjet büntetőeljárási jog példamutatásai és az élenjáró szovjet büntetőjogi tudomány eredményei. Hangsúlyozta ezután Szirmai István elvtárs, hogy az új perrendtartás segíteni fogja igazságszolgáltatásunkat, hogy biztosítsa a jogrend védelmét. A jogrend védelme nem jelenthet mást, mint a kapitalizmusból a szocializmusba menő rendűnk védelmét, lépünk kivívott jogainak biztosítását és továbbfejlesztését, — harcot íz ember kizsákmányolásának minden formája ellen, a társadalom nőinek mozgósítását a szocializmus 'pítésére, a béke védelmére. A jogrend védelme nálunk népünk érdekeinek, hazánk függetlenségének védelmét jelenti. A tőkés országokban minden eltárásjogi biztosíték porhintés, holt betű, legfeljebb az uralkodó osztályok privilégiumaként érvényesül, de semmis, ha az uralkodó osztáyok a kizsakmányoltakkal szemben kellene, hogy érvényesítsék sa;át jogszabályaikat. Az Egyesült Al'amokban az úgynevezett törvényesített négergyilkosságok napirenden vannak. Az igazságszolgáltafás feladata az is, hogy az alkotmány szellemében nevelje a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására. Ezen a téren is előt'ünk áll a szovjet igazságszolgáltatás nagyszerű példája. B-iróságaink feladata, hogy segítsék az állampolgári fegyelem megszilárdítását, hogy tiszteletet szerezzenek törvényeinknek és rendeleteinknek. A törvényjavaslatot a Magyar Dolgozók Pártja megbízásából elfogadom — fejezte bo beszédét Szirmai István e'lvtárs. Ezután SÁSDI Ernő mondott beszédet. Utána HALASZ Aladár szólait fel. Ezután az országgyűlés a bűn. tető perrendtartásról szóié tör. vényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Az országgyűlés a továbbiakban áttért az Állami Egyházügyi Havatal felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója PARRAGI György, Kossuth-díjas újságíró volt. — A törvényjavaslat szerint »z Állami Egyházügyi Hivatal felada. ta lesz — kezdte beszédét — az álliam és az egyházak közötti ügyek intézése. Igy különösen ;< egyes vallásfelekezeteikkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása és a vallásfelekeze. tek állami támogatása. Az Állami Egyházügyi Hivatal felállításával a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak a vallásos ügyekkel kapcsolatos ügyköre megszűnik. Az egyháznak az államtól való különválasztása következtében természetes követelmény a vallás, és közoktatásügyi minisz. tórium funkcióinak kettéválasztá. sa is. Az egyháznak az államtól való elválasztását a lelkiismeret szabadsága megvalósításának jegyében mondottuk ki. — Ez a törvényjavaslat is bizonyítja, hogy a Magyar Népköz, társaság alkotmánya nem papirosalkotmány, hanem az élet minden vonalán érvényesülő valódi alkotmány. Parragi György beszéde végén kérte a törvényjavaslat elfogadá. sát. Az országgyűlés az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. ORBÁN László, a jogi bizottság előadója a mentelmi ügyekkel kapcsolatos jelentést terjesztette be, amelyet az országgyűlés elfogadott. MOLNÁR Imre elvtárs bejelentette, hogy Drahos Lajos e!vtárs_ tói, az országgyűlés elnökétől a következő levél érkezett; „Rendkívüli követté és meghatalmaz D miniszterré történt kinevezésem folytán az országgyűlés elnöki tisztségéről lemondok." Miután az országgyűlés ezt a bejelentést tudomásul vette, is. mertették Rákosi Mátyás elvtárs, nak, a Magyar Függetlenségi Népfront elnökének a levelét, ame y így hangzik: „A Magyar Függetlenségi Népfront nevében az országgyűlés el. nőkéül DÖGEI Imre képviselőt ajánlom." Az országgyűlés a Magyar Függetlenségi Népfront javaslatát egyhangúlag, hosszantartó lelkes tapssal elfogadta. Ezután az országgyűlés új el. nöke, Dögei Imre elvtárs elfog, íalta helyét és a többi között a következőket mondotta: — Mint a magyar nép egyszerű fia, mély megilletődéssel fogto lom el az országgyűlés elnöki székét, ahová a nép bizalmából kerültem — mondotta. — Én a magam részéről, mint az országgyűlés elnöke,, egyik ler. fontosabb feladatomnak tekintem, hogy legjobb tudásom és tehetségem szerint hozzájáruljak ötéves tervünk sikeres megvalósításához. Tisztelt Országgyűlés! mondotta a továbbiakban az új el. nők —, napirendünk és üléssza. kunk anyagával végeztünk. ,;a_ vasolom, hogy az ülésszakot zárjuk be. Az országgyűlés a javaslatot et. fogadta. Megkezdődött a Franeia Kommunista Párt választási hadjárata Párizs, (MTI.) Jacques Duclos elvtárs nyitotta meg csütörtökön a párizsi Téli Sportcsarnokban a Kommunista Párt választási hadjáratát. A nagygyűlést Marce' Cachin nyitotta meg. A megnyitó beszéd után Jacques Duclos részletesen ismertette a Kommunista Párt programját. Be. szédének központjába a béke megvédését állította és kijelentette: azok, akik a békére, a kenyérre, a nemzeti függetlenrégre, valamint a fasizmus ellen akarnak szavazni, szava, zatukat csak a Kommunista Párt listájára adhatják. Ezután Jacques Duclos elvtárs i következő nyilatkozatot tette: A Kommunista Párt kész véle. mény. és valláskülönbség nélkül együttműködni minden franciáva1, hogy o'yan politika va'ósuljon meg, amely megteremti új kormány megalakításának feltételeit. E kormány legyen elszánva arra hogy az országot visszarántja az irvény széléről. A Kommunisu Párt hajlandó ilyen kormányba í közreműködni, vagy támogatni azt, nzza' az egyedüli feltétellel, hogy a kormány a következő elveken lapuló politika megvalósítását tekintse főfeladatának: 1. Békeegyezmény kötése az öt nagyhatalom között, nyitvahagyva az útat minden más nemzet szá. mára is; 2. minden olyan egyezmény megszüntetése, amely áruba bocsátja az ország függet'enrégét. Az amerikai megszállók eltávolítása a francia területekről; 3. békeszerződés kötése a lefegyverzett, egységesített, demokratikus és bókeszeltemű Németországgal; 4. békeszerződés kötése Vietnámmal, az expedíciós hadsereg hazaszállítása, valamint a Korea ba küldött francia csapatok viszszahívása; 5. a háborús propagandát meg tiltó törvény megszavazása; 6. az atomfegyver és minden tömeggyilkos fegyver betiltása; 7. a fegyveres erők és a fegyverzet fokozatos és ellenőrzött csökkentése; 8. a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentesével megtakarított összegek felhas'-ná ása az ország gazdasági fejlődése, a nép szociális szükség etei ., se, a városok és falvak dolgozó tömegei életszínvonalának megja. vftása érdekében; 9. a demokratikus szabadságjo. gok megvédése.. Ducloc elvtárs nagyhatású b" • széde után a jelenlévők üzenetet küldtek a Szovjetunióban tartózkodó Maurice Thorez elvtárshoz. Gromiko elvtárs a békés megegyezés érdekében új javaslatot leit a párizsi értekezleten Párizs (TASZSZ). 'A' külügyminiszterhelyettesek május 17-i ülésén Gromiko elvtárs a megegyezés érdekében új javaslatot telt Németország deinilitarizálása kérdésének napirendi helyét illetően. Gromiko elvlárs megállapította felszólalásában, liogy a Szovjetunió küldöttsége nem egyezhet bele, hogy ez a kérdés ne kapja meg a napirendben azt a helyet. amely megilleti. Miután azonban ebben a kérdésben nem tudták megtalálni a közös alapot, a szovjet küldöttség hajlandó elfogadni, hogy a miniszterek ülésszakán döntsék el: első, vagy második helyre kerüljön az említett alpont. Gromiko elvtárs ezután kijelentette: szükségessé vált, hogy a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése kérdésének, az atlanti egyezmény és az amerikai támaszpontok kérdésének, valamint a Németország demilitarizálására vonatkozó alpont napirendi helye kérdésének eldöntését a miniszterek tanácsának adják át. Jessup az USA képviselője — bár elismerte, hogy a Szovjet unió küldöttsége újabb lépést tett a megegyezés felé — mégis szembehelyezkedett azzal, hogy az amerikai katonai támaszpontok és az atlanti egyezmény kérdését, mint véglegesen meg nem állapított napirendi pontot a miniszterek tanácsa elé terjesszék. Gromiko elvtárs válaszában rámutatott Jessup álláspontjának viszszásságára, amikor a Németország demilitarizálásának kérdésében elfogadott eljárást nem tartja megfelelőnek az atlanti egyezmény és az amerikai támaszpontok kérdéséj nek elbírálásánál. Utána Davies megismételte Jessup érveit.