Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-17 / 112. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1951. MÁJUS 17. A békés építőmunka nagy programja — mindennapi feladatunk Most előterjesztett ötéves nép­gazdasági tervünk hivalolt ezeket a feladatokat megoldani. Nagyok ezek a feladatok, de meg tudjuk oldani, mert az eddigieknél jóval nagyobb és egyre bővülő erőforrások állnak rendelkezésünkre. Ötéves tervünk a békés építő­munka nagv program ja s a terv fe­lülvizsgálatának munkájában egy döntő körülményt nem hagyhatunk figyelmen kívül: a béke megvédéséért vívott nemzetközi harcot! Együtt mindezek: az osztályharc és a nemzetközi helyzet kiéleződé­se, valamint ebből folyóan u béke megvédéséért tett erőfeszítések fo­kozása, az ipari termelési tervek jelentős túlteljesítése, a népgazda­ság fejlődésében beállott belső aránytalanságok, közlök a mező­gazdaság lemaradása, a fogyasztási igények vártnál erősebb növekedése — szükségessé lelték a népgazda­ság ötéves tervének módosítását. Ezek azok az okok, amelyek miatl Gerő elvtárs beszámolója nyomán a -Magyar Dolgozók Pártja ír. kon­gresszusa dolgozó népiink akaratá­vá, épilőmunkánk messzemutató távlatává, fejlődésünk mozgatóere­jévé. mindennapi programunkká let­le a felemelt ötéves népgazda­sági tervet, amelyet az ország­gyűlés határozata hivatott né­pünk akarataként törvényerőre emelni. Dolgozó népünk akaratából a Magyar Dolgozók Pártja és a Ma­gyar Népköztársaság kormányának irányításával az 1950. évben elért túlteljesítések nyomán a népgazda­ság 1951. évi terve is már a felso­rolt szempontoknak megfelelően nem az öléves terv eredeti és ala­csonyabb célkitűzéseire, hanem a mostani (örvény javaslattal összhangban á'lő módosított magasabb feladatok elvégzésé­rc összpontosítja népgazdasá­gunk erőforrásait. gazdasági tervünkben a fogyasztá­si árualapok jelentős bővítésiét. Már beszámoltunk arról, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésével mikéint biztosítjuk megnövekedett élei miszerszükség; etünket. Ugyan ­így iparunknak is hatalmas áru­tömeget kell gyártania. Jelentős lakásépítkezések Csongrád megyében is — A módosított ötéves terv fo­kozott lakásépítkzést kíván meg. valósítani. Eddig arról vo't szó. hogy őt év alatt 180 ezer lakás épüljön. Most a követelmény az, hogy az építendő lakások száma elérje a 220 ezret. Szerte az or. szágban hatalmas új ipari üzemek épülnek és mellettük új városok, új lakóházak nőnek ki a földből. Miskolc. Hódmezővásárhely, Kaposvár, Debrecen. Eger. Nyíregyháza, Gyöngyös. Sze­ged, Székesfehérvár. Szek­szárd. Szolnok. Zalaegerszeg építkezései mellé most felso­rakozik Balassagyarmat. Jász. berény, Cegléd. Kiskunfélegy­háza, Szentes, Vác. Ezeknek a városokna/k új ipari centrumokká fejlesztése azt is jelent^ hogy ezekben a városok, ban egyúttal jelentős lakásépítke. zések is indulnak. De beszéljünk az új ipari településekről. Dunapen­telérői, Bodiajkáról, Kazincbarciká­ról, Szigetszentmiklóaról, Komló­ról, ahol máris az új szocialista élet gyárait, lakótelepeit alakítja ki a vasi a malter, a kalpács. — 'A' dolgozók egészségvédelmé­nek inlézméuyes biztosítása érdeké­ben a társadalombiztosításba be­vont dolgozók körét egyre jobban kiterjesztjük, 1938-ban a biztosítot. lak száma nem érte el a kétmil­liót, 1954-ben az ország lakosságá­nak 70 százaléka fogja érezni a szocialista biztosítás előnyeit. Megszilárdítjuk a kultúrforradalmat Megváltozik népgazdaságunk szerkezete Az eredeti ötéves terv a nemzeti jövedelem emelkedését 1949-ről 1954-rc 63.1 százalékban írta elő. A moslani javaslat a namzeli jövedelem emelkedését ugyan­erre az időszakra 1.10 százalék­ra tervezi. A nemzeti jövedelem ilyen jelen­tős emelkedése mellett összetételé­ben is alapvetően megváltozik és visszatükrözi a terv egyik fő fel­adatát, azt. hegy ötéves tervünk sikeres teljesítésével lerakjuk ha­zánkban a szocializmus alapjait. Ennek a célkitűzésnek döntő szám­adala, hogy mig a lökés szektor részesedése a nemzeti jövedelemben 1949-ben 20 százalék volt. 1951-betn részesedése már csak 1—2 százalék lesz. Az ötéves lerv végére tehát hazánkban lényegileg megszűnik embernek ember által való kizsákmányolása a néngnzdaság minden területén Megváltozik 1954-re népgazda­ságunk szerkezete is. Az ipar ré­szesedése a nemzcli jövedelmbcn az 1949. évi 51 százalékról 1954-re 64 százalékra emelkedik. Népgaz­daságunk szerkezeli átalakulása az ipír gyorsított ütemű fejlesztésé­nek alapján valósul meg. Gyáripa­runk termelése 1949-hez képest az öléves terv utolsó évében az előirányzott 86 százalék helyett 210 százalékkal fog emelkedni. Ezen belül a nehézipar termelésé­nek az eredetileg előirányzott 104 százalék helyeit minlcgv 280 szá­zalékkal kell emelkednie. A köny­nyüipar termelés? 73 százalék he­lyeit 145 százalékkal kell, hogy megnőjön. Az iparosításnak ez a nagy üte­me feltételezi ós megköveteli, hogy erőinket a nehéziparra összponto­sítsuk és ezen belül az ipari alap­anyagokra, a villamosenergiára. a gépgyártásra, illetve a termelőesz­közöket előállító iparra. Az alap­anyagiparok döntő fejlődése mel­lett ismét és ismét ki kell hangsú­lyoznunk gépgyártásunk fejleszté­sének különös szükségesséigéi. — ötéves tervünkben az épí­tői na r termelésének előirány­zatát több. mint kétszeresére, 21.3 milliárdról 45 milliárdra javasoljuk felemelni. A magasépítőipar az 1954. évben ötször annyit fog termelni, mini 1949-ben. A közlekedés jellegű mélyépítőiparnak löbb mint három­szoros, az egyéb mélyépítőiparnak pedig közel ölszörös termelést kell elvégeznie az ötéves terv utolsó évében, mint 1949-ben. — Az átdolgozott ötéves terv az eredetileg előirányzott tervtörvény­ben megállapított. 42 százalékkal szemben 54 százalékkal kívánja növelni a mezőgazdaság termelését. A mezőgazdasági termelés 54 'szá­zalékos emelése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése ugyanannak a kérdésnek két oldala — egyik a másik nélkül meg nem valósitható. Növeljük n mezőgazdasági termésátlagot — Melyeik tehát feladataink? Mindenekelőtt az. hogy az egyéni parasztgazdaságokat fokozatosan, kellő türelemmel, a legteljesebb ön­kéntesség alapján, de megállás nél­kül a közös, nagyüzemi gazdiság vonalára vigyük. Az a feladatunk, hogy szilárd alapot teremtsünk országunk élelmezésének biztosítására, hogy a falu nemcsak élelmiszerrel lássa el bőségesen fejlődő népgaz­daságunkat. hanem biztosítsa az ipar munkájához clengedhete!l-"iül szükséges mezőgazdasági nyers­anyagokat. biztosítsa az állam szá­mára szükséges tartalékokat. Igy tudunk csak népi demokráciánk számára egységes és szocialista alapot teremteni. Előfeltétele ez annak, hogy biztosítsuk hazánkban a szocializmus győzelmét; — Ugyanakkor, amikor a mező­gazdaság szocialista átszervezéséi helyesnek és szükségesnek tartjuk, mindent elkövetünk annak érdeké­ben. hogy növeljük az egyénileg gazdálkodó parasztság terméshoza­mát is. Ezen a téren is a lehetősé­gek még távolról sincsenek kime­ri Ive. A szántóföldi növényter­mesztés terve a termésátlagok növekedését 44 százalékban írja CLŐ. A termésátlagok ilyen ütemű nö­vekedését éppen a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a nagy­üzemi gazdálkodás megvalósítása leszi lehetővé. Világos, hogy a lerv biztosítja ennek gazdasági feltéte­leit is. — Az állattenyésztés fejlesztése érdekében szaporítani kell az állat­állományt és javítani kell az állat­állomány minőségét. — Módosított ötéves tervünk megvalósítása összefügg azzal, hogy milyen mértékben tudjuk népgaz­daságunk számára biztosítani a ba­ráti országokból azokat a nyers­anyagokat és ipari felszerelést, amelyet itthon nem termelünk. Ez­ért a Szovjetunióval és a népi de­mokratikus államokkal va'ó áruforgalmunk a tervidőszak folyamán lényegesen emelke­dik. Az öléves lerv feladatait éppen ez­ért lehetett jelentősen megnövelni, mert a Szovjetunióval kialakult külkereskedelem biztosítja a ma­gyar népgazdaság számára a leg­jelentősebb beruházások gépszük­séglelét és számos döntő nyers­anyagban a folyamatos ellátást. Növeljük a beruházásokat, emeljük ar. életszínvonalat — A nemzeti jövedelemnek az eredetileg előirányzottnál jóval na­gyobb emelkedése lehetővé teszi, hogy a megvalósítandó beruházá­sok összegét 51 milliárdról 85 mil­liárdra növeljük. A nehézipar be­ruházási előirányzata az eredeti­nek több mint kétszeresére emelke­dik. , — Az eddiginél is jobban össz­pontosítjuk erőinket a nagy be­ruházásokra. A Dunai Vasműre az eredetileg előirányzott 2 milliárd forint he­lyett 4 milliárdot, a Budapesti Földalatti Vasútra 600 millió fo­rint kclyell 2 íuiliiáröct javaslunk. Az átdolgozott ötéves terv na­gyobb nemzeti jövedelme nemcsak a beruházási keretek lényeges bő­vítését teszi lehetővé, hanem az általános életszínvonalnak a ter­vezettnél jóval nagyobb mértékű emelését. Az ötéves tervről szóló törvény 35 százalékban irányozta elő az áltaiános életszínvonal emel. kedését. — Az életszínvonal 50 szá­zalékos emelése azt jelenti, hogy az átlagos életszínvonal az 1938. évinek mintegy két. szeresérc növekszik. Mindez megköveteli ötéves nép. — Az ötéves terv során el kell érni, hogy a kulturforradalom, amely a népi demokráciákban meg­kezdődött, gyökeret verjen és meg­szilárduljon. — A népművelési beruházások­kal elkezdjük a falu és a város közli kulturális színvonalkü­lönbség felszámolását cs emeljük dolgozó népünk általá­nos kulturális színvonalát. A kul­túrotthonok számát háromezeröt­százra emeljük. Az ötéves terv végére teljesen felszámoljuk az analfabetizmust. — A felszabadulás elölt a húsz­ezek lakosnál kisebb telepütések közül — amelyek közé a városo­kon kívül csaknem minden közsé­gei, mintegy 3200 helységet számol­hatunk — csupán 231-ben volt mo­zi. Az ötéves terv alatt az ország minden falujában lesz rendszeres filmelőadás. 'A' falusi könyvtárak számát 4 ezerre emeljük. Ezekben a könyvtárakban közel 2.3 millió könyv fog a dolgozó parasztság rendelkezésére állni. — Tervelőirányzatunk az öt­éves terv befejező évére az, hogy egyetemeink és főiskolá­ink elsőéves hallgatóinak a száma mégegyszer megkettő­ződjék és elérje a 15.400 at. Tervünk reális. Ha biztosítjuk a módosított ötéves terv alapvető fel. adatainak megvalósításához szüksé­ges feltételeket, ötéves tervünket sikerrel fogjuk végrehajtani. Módosított öléves tervünk végrehajtásának feltételei Az első és alapvető feltétel azok­nak az eredményeknek állandósí­tása, megszilárdítása és kiszélesí­tése, amelyeket dolgozó népünk, élén a munkásosztállyal a szocializ­la miinkaversenv s a munkához való viszony alapvető megváltozása terén ért el. Az a tény, hogy a Sztahánov­mozgalom, az újító mozgatom és a szocialista munkaverseny többi for­mái meggyökerssedtek szocialista építőmunkánkban, egyenest köteles­ségünkké teszi, hogy fokozott mér­tékben vonjuk be a dolgozókat sa­ját üzemük terveinek kidolgozásá­ba, a vezetésbe és a vezetés ellen­őrzésébe egyaránt. A módosított öléves terv sike­res végrehajtásának feltétele a rejtett tartalékok tOTábbl feltá­rása, mert szinte még felmérhetetlen tar­talékaink vannak kihasználatlanul népgazdaságunk minden területén. Módosított ötéves tervünk végre­hajtásának feltétele a takarékosság szigorú és kö­vetkezetes alkalmazása minden téren. Takarékosság sz anyaggal, az energiával és a mun­kaerővel — tervünk egyik köz­ponti kérdése. A módosított ötéves terv sikeres végrehajtásának feltétele a munkafegyelem és az állami fegyelem megszilárdítása, a közvagyon védelme minden rendelkezésre álló eszközzel. A jelenleginél nagyobb mértékben fokozni kell az üzemek, a dolgozók felelősségét a terv végrehajtásáért. Nem tűrhetjük el a népi, az állami és a tervfegyclem megsértését, — A módosított öléves terv sike­res végrehajtásának feltétele a ve­zetés megjavítása. Meg kell szün­tetni a terv nem teljesítésével, vagy hiányos teljesítésével kapcsolatos mindennemű visszásságot. Az ellenőrzés feladatát az irá­nyító munka minden mást meg­előző tevékenységévé kell tenni. Az eddiginél jóval fokozottabb mó­don erősíteni kell az építő kritika szabadságát, a tömegek ellenőrzé­sének. bírálatának érvényesítését. Módosított ötéves tervünk vég­rehajtásának feltétele az éberség: további fokozása. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az öléves terv megvalósítása harc és nem Is akármilyen harc kérdése. Ezt a tervet úgy kell megvalósíta­nunk és csak úgy tudjuk megvaló­sítani, ha kíméletlen harcot folyta­tunk az imperialista gyujtogn­tókkal, és hazai ügynökeikkel szemben: a kulákok, a jobbol­dali szociáldemokraták, a kle­rikális reakció és egyéb reak­ciós elemek elten. Tervünk győzelme békénkéi, biztonságunkat szolgálja Tisztelt Országgyűlés! Ötéves tervünk a béke terve! Nem adha­tunk méltóbb választ az imperia­lista háborús gyújtogatok és hazai ügynökeik provokációira ás mes­terkedéseirc, mint felemelt nép­gazdasági tea-vünk végrehaj Iá ? á­naik sikerét. Azt, hogy szembeállít­juk békés építőmunkánkat az im­perialista háborús készülődéssel! Mig a mi terveink új gyárak épí­tését, újabb százezrek munkalehe­tőségél. a lakosság fogyasztásának kiszélesítését és mindezzel az élet­színvonal emelését biztosítják, ad­dig n kapitalista országokban tu­catjával zárják he a gyárakat, csökkentik a fogyasztási rikkek gyártásai, emelik az árakat. Ezzel egy időben erős ütemben épí­tik ki hadiiparukat és fegyverzik fel támadó célt szolgáló hadseregü­ket. — Mindez azt a célt szolgálja, hogy a nagylröszlök, a legfonto­sabb hadiszállítók profilja minden határon túl emelkedhessen. — A feltornázott haditermelés­sel szemben a polgári fogyasztást szolgáló termelés az imperialista országokban állandóan csökken. Franciaországban és Angliában 1950 harmadik negyedévében, szemben 1949 megfelelő időszaká­val, a legfontosabb közszükségleti cikkek termelése 8—25 százalékig terjedő csökkenést mutat. •— A hadigazdálkodásra való át­térés jellemzőjeként meg kell emlí­teni azt a szemérmetlen háborús uszítást, amely az imperialista ál­lamok egész kapitalista kézben lé­vő sajtóját jellemzi. — Tervünk győzelme a nagy Sznvjeluniő, n 8ttt) milliós bé­ketábor harcos ereje és béke­akarata mellett békénket, biz­tonságunkat haláraink sértet­lenségét szolgálja. Tervünk minden egyes alkotása népünk egészének ügye, személyes kérdése. Minden egyes munkásunk, értelmiségi dolgozónk, dolgozó pa­rasztunk egyidöben tervezője és végrehajtója a tervnek. Alkotó kezdeményezésükből és munkájuk­ból lesz eleven valósággá tervünk minden egyes számadata. Tervünk számaiban nemcsak keményebb helytállásunk a béke frontján és ál­talános megerősödésünk tükröződik, de minden dolgozó a maga jövőjét, a maga jólétének számadatait ta­lálja meg benne. Tervünk sikerének sáloga i a Ssovfetnnió segítsége — Ötéves népgazdasági tervünk dolgozó népünk nagy ügye, amiért érdemes és kell is áldo­zatokat hozni. Áldozatokat, amelyek az ötéves terv eredményeiben, hatalmas be­ruházásai révén többszörösen és sokszorosan fognak megtérülni. Ötéves tervünk biztosítéka é« záloga, hogy mögöttünk áll né­pünk nagy barátja és támasza, a hatalmas Szovjetunió, hogy mögöttünk állanak a népi de­mokratikus országok, hogy ha­talmas béketáborunk élén a ml korszakunk lángeszű vezetője és tanítója halad: Sztálin elv­társ. — Az ő tanításai alapján, szere­tett Rákosi elvtársunk vezetésével, a Párt és dolgozó millióink segít­ségével győzelemre visszük fel­emelt ötéves népgazdasági tervün­ket: a béke tervét, mely út a vas és acél országához, a gépek orszá­gához, az erős, jómódú, müveit, szocialista Magyarországhoz! Apró Antal elr'ára beszéde Vas Zoltán beszédie után szünet következett, majd az országgyűlés Molnár Imre elvtárs alelnök elnök, letével folytatta az ötéves tervtör­vény módosításáról szóló törvény­javaslat tárgyalását. A vitában elsőnek Apró Antal elvtárs, a SzOT főtitkára szólalt fel. Nagy munkánk döntő részese — mondotta beszéde elején' — a ma­gyar munkásosztály. Munkásosztá­lyunk megteremtette azokat az elő. feltételeket, amelyek módot adtak arra, hogy az ötéves terv módosí­tásáról szóló törvéynjavaslatot itt, az országgyűlés előtt tárgyaihas. suk. Majd a kongresszusi versenyről beszéli. Elmondotta, hogy a kongresszusi versenyben soha nem tapasztalt lelkesedéssel vett részt a dolgozók hatalmas tömege. Az ózdi dolgozók — mondotta — a kongresszusi versenvben ter ven felül 23 millió 581 ezer forint ér lék ü vasat és acélt adtak az országnak. De hasonló nagyszerű eredménye­ket értek el a Rákosi Müvek dol­gozói, akik 12 millió forintos vál­lalásukat csaknem 30 millió fo­rintra teljesítették. A továbbiakban rámutatott ar­ra, hogy az ötéves terv előirány­zatai csak a munka termelékenysé­gének nagyfokú emelésével való­síthatók meg, — majd így foly­tatta: — Amíg mi a szocializmus ter­vének építésén tanácskozunk, ad­dig a kapitalista országokban ha. talmas munkanélküliség, éhe­zés, bizonytalanság jut osztály­részül a dolgozóknak. Nálunk az ötéves terv során mint­egy 650 ezer dolgozó kerül az iparba és már az idén 16 százalék­kal nőtt az egy főre eső kereset az egész népgazdaságban. A dol­gozók életszínvonalának eme'kedé­sét természetesen nemcsak a bérek emelkedése mutatja. Lemérhető ez a társada'ombiztositás és egész, ségiigy fejlődésén is. Beszéde további során rámuta. tott arra a felbecsülhetetlen érté­kű segítségre, amelyet sztahano­vista-mozgalmunk kifejlődésében az itt járt szovjet sztahanovisták­tól kaptunk. A vasiparhoz hasonlóan nagy szerepe van ötéves tervünk megva. lósításában a bányászatnak — folytatta. Felemelt ötéves tervünk két. százhetvenöt millió tonna szén kitermelését irányozza elő. Ez hatalmas feladat. Megoldása, hoz az kell, hogy a bányászat ve. zetöi következetesen végrehajtsák Pártunk Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak a szénbá­nyászat fejlesztésére hozott hatá­rozatát. Ahhoz, hogy bányásza­tunk a felemelt ötéves terv fel­adatainak meg tudjon felelni, min. denekelőtt a munkát, a szocialista versenyt kell jobban megszervez­ni. Érvényt kell szerezni a Párt és a kormány határozatának. Apró Arntal elvtárs ezután köz. lekedésünk fejlesztéséről beszelt és méltatta a vasutas sztahánovista. mozgalmak jelentőségét. Apró Antal elvtárs ezután az ötéves tervünk megvalósításához szükséges új káderek százezreiről, a munkafegyelem további megszi­lárdításáról g arról beszélt, meny­nyire fontos, hogy a széles dol­gozó rétegek megértsék a terv nagy jelentőségét és a terv vég­hajtásáért folytatott harcban min­denki fegyelmezetten dolgozzék.

Next

/
Thumbnails
Contents