Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-12 / 109. szám

holnap kezdődik a kulturversenyek megyei döntője vásárhelyen. SÜRGŐSEN J*AVITSUK MEG A DÉMA CIPŐGYÁR ALAPFOKÚ POLITIKAI ISKOLÁJÁNAK MUNKÁJÁT 1 AZ M D P CSONGRADM EGY E4 PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA J viii. évf. 109. szám. ara 50 fillér. szombat, 1051. május 12. A szovjet tapasztalatok tel használásával mezőgazdaságunk továbbfejlesztéséért Amikor a 200 tagú magyar parasztküldöttség az elmúlt nyáron kinnjárt a Szovjetunióban és meglátogatta a ribalovai kolhozt, alaposan elcsodálkozott a 28 mázsás búza átlagtermésen, a 450—600 mázsáig terjedő répafélók átlagtermésén. Hogyan lehetséges ilyen rendkívüli magas terméseredményeket ejérni? A kolhoztagok azt felelték: „Nem egyedül vívtuk meg a harcot a jobb és szebb életért, hanem segített bennünket a Párt és a kormány." Számunkra példakép a szovjet kolhozparasztok munkája, magatartása és ez olyan példakép, amelyet jiem pusztán csak követünk, nanem Sokat tanulunk tőle A szovjet mezőgazdaság rendelkezésünkre bocsátja tapasztalatainak gazdag tárházát. Mit tanulhatunk elsősorban a szovjet mezőgazdaságtól? Meg kell tanulnunk elsősorban a szovjet parasztoktól a tervszerűséget. Ott is, mint nálunk a feladatokat egységes állami terc határozza meg. És ezt az egységes tercet az egy-egy munkaterületre kidolgozott tervek — kolhozok tervei — maradéktalan végrehajtása valósítja meg. A mi tercünk most a mezőgazdaságban, hogy a gondos növényápolással biztosítsuk az idei Jnagas termésátlagot, június 15-ig — tehát körülbelül az aratási munkák megkezdéséig — a növényápolási munkálatok zömét végezzük el. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk csinálni, szükséges, hogy mind az állami gazdaságok, mind a termelőcsoportok, gépállomások és a még egyénileg gazdálkodó parasztok is tervszerűen osszák be munkájukat. Éz a tervszerűség abban álljon, hogy minden növényápolási munkát időben (a növényápolási munkák. sorrendjében) végezzük el. Ha 'ezt nem tesszük, akkor előfordulhat, hogy „kifutunk az időből" s összetorlódnak a növényápolási munkálatok. A tervszerűség biztosításáért termelőszövetkezeti csoportjainkban tovább kell fejleszteni, meg Kel! szilárdítani a brigádokat. Meg kell valósítani, hogy a brigádok a számukra kijelölt területen dolgozzanak. A vetési munkálatokban legtöbb helyen a területet brigádokra csak papíron osztották fel, de a valóságban nem. Úgy gondolták termelőcsoportjaink, mindegy, hogy ki veti el a magot. Nem volt mindegy. A vetési munka is felelősségteljes munkát kívánt. A növényápolásnál még nagyobb fejelősségre van szükség. Dolgozó parasztjaink már az elmúlt években is a Párt és a kormányzat messzemenő támogatóval lelkesen, nagy odaadással küzdöttek a magasabb termésátlagért. Pártunk évről-évre hathatósabban támogatta ezt a küzdelmet. A támogatás eredménye, hogy dolgozó parasztságunk ma már sokkal jobban él, mint néhány évvel ezelőtt. Termelőszövetkezeti paraszt j aink életszínvonala pedig évről-évre a leggyorsabban emelkedik. A vidám élet munkalendületet, jó munkát eredményez. Bizonyítják ezt azok a mindennapi munkában apró, de mégis jelentős módszerek, észszerűsítések. újítások, amelyekkel mezőgazdaságunk dolgozói igyekeznek munkájukat megkönnyíteni és ezzel jobb eredményeket elérni. Az új módszerek érvényesítése felszínrehozásában, közkinccsétételében azonban nálunk még hiányosságok mutatkoznak. A Szovjetunióban, ha egy dolgozó újít, új módszert alkalmaz, akkor az nem csupán •szűkebb kör ügye, hanem rövid időn belül országos üggyé válik. A Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttek mesélték, hogy a Moszkvától néhányszáz kilométerre lévő „Lenin"-kolhozban tudják a kolhozparasztok, hogy valahol Szibériában Lebegyeva nevű kolhoztag kétezer mázsa káposztát termelt hektáronként és hogy Kartor nevű kolhoztag szintén Szibériában hektáronként 1200 mázsa krumplit termelt. De nemcsak tudnak róla, hanem ismerik és tanulmányozzák módszerüket, továbbfejlesztik azt a kolhozukban. Ezen a téren is tanulhatunk a szovjet kollhozparasztoktól. Nálunk, Csongrád megyében igen sokan idegenkednek az új módszertói, újításoktól, nem-ismerik fel kellően az újítások, az észszerűsítések jelentőségét. A gépállomások megyei alközpontja például elhatározta, hogy a megye valamennyi gépállomásán bevezetik a pánylyj gépállomás újítását, a traktor után kapcsolt kilences lókapát. A szélekutasi gépállomáson már heteik óla „készítik" ezt az újítást. Befejezni nem tudják, mert — mint ahogy mondják — nincs hozzá anyaguk. De a megyében jóformán egyetlen gépállomáson sem használják fel ezt az újítást. Az újítás bevezetése minden gépállomáson igen hasznos lenne, lényegesen megkönnyítené, meggyorsítaná a növényápolási munkákat. Újítási bizottságainknak most, a növényápolás során necsak az legyen a feladatuk, hogy elbíráljanak egyegy újítást, hanem szervezzék meg az újítások széleskörű kivitelezéséi, alkalmazását Adjanak ezenkívül konkrét feladatokat a dolgozóknak, például gondolkozzanak a dolgozók azon, hogy milyen újítás bevezetésével lehetne a gépállomáson az üzemanyagot csökkenteni, termelőszövetkezeti csoportokban milyen munkaszervezéssel lehetne a növényápolási munkát még jobban meggyorsítani, stb. Nagyon sokat tanulhatunk a szovjet kolhozparasztoktól. A szovjet kolhozparasztok a legegyszerűbb módszereket, észszerüsítéseket is hatalmas gyümölcsöztetéssel tudják felhasználni. A mi parasztjaink a kukoricát nálunk kapáláskor például ^töltögetik, vagyis a földet felhúzzák a kukorica tövére. A-kolhozparasztok ezt semmi áron nem tennék meg. A kukorica gyökérzete ugyanis kinyúlik egészen a sorközökbe. Ha onnan elhúzzuk a földet a kukorica tövéhez, akkor a kukorica gyökérzete fölött vékony földréteg marad, kiszárad a talaj s a kukorica nem tud fejlődni. Ezért a kukoricát nálunk sem töltögetni, hanem „csak" kapálni kell. Legtöbb dolgozó paraszt nálunk még csak nem is hallott arról, hogy a kukoricát fej trágyázni szokták. Mark Ozernij, a „Cserconij Partyizán"kolhoz Sztálin-díjas munkacsapatvezetőnője abban a cikkében, amelyben leírja, hogyan érték el hektáronként a 60—70 mázsás kukorica átlagtermést, azt is leírja, hogy a kukoricát két ízben felültrágyázzák. Az első trágyázást baromfitrágyával akkor végzik, amikor a növény elérte az 50—60 centiméteres magasságot, másodízben pedig trágyalével felültrágyázzák a kukoricát. De azt is leírja a szovjet munkacsapatvezetőnő, hogy a magas kukorica termésátlag eléréséhez elengedhetetlenül szükséges a négyszeri kapálás. Mint ezekből is láthatjuk, felmérhetetlenül sok segítséget kapunk munkánkhoz a szovjet nezőgazdaság tapasztalatainak tanulmányozásával. Megtanulhatjuk a szovjet parasztoktól, hogy a természet csak annyit ad, amennyit mi elveszünk tőle. Magasabb termésátlagot csak a saját magunk erejéből tudunk elérni, A természet leküzdésében, a többtermelésért vívott harcban mérhetetlen segítséget ad a tudományos módszerek alkalmazása. Használjuk tehát bátran a tudomány fegyverét a mezőgazdaság terméshozama növelésében, tanulmányozzuk napról-napra a Szovjetunió gazdag mezőgazdasági tapasztalatait és használjuk fel munkánkban! Cirbus Margit. Csongrád megyében élen a makói járás a tojásbeadás teljesítésében A lemaradt járások és községek is pótolhatják még a mulasztást A megyei tanács begyűjtési osztályának legújabb jelentése szerint Csongrád megye parasztsága ezévi tojásbegyiijtési tervét eddig kilenc százalékban teljesítette. Április 1-től május 5-ig egymillió 572.243 tojást szolgáltatott be, egymillió 249.079-et pedig szabadforgalmi áron adott át a föidművesszövetkezet begyűjtő telepeinek. A tojásbegyüjtésben a járások között legjobb eredményt a makói járás érte el, évi együttes tervét 14.40 százalékban teljesítette. Leggyengébb a szegedi járás 5.29 százalékos eredménnyel. A községek között Csanádalberi érte el a legjobb eredménytévi kötelező tervének első részét 'már 32 százalékban teljesítette. Ambrózfalva ugyancsak 32 százalékot teljesített. Hódmezővásárhely teljesítése 26 .százalék, Csanád községé 25 százalék, Kiskirályságé pedig 23 százalék. Leggyengébb eredményük van Csanytelek, Ásotthalom, Pusztaszer és Algyő községeknek, melyek alig 2—3 százalékban tettek eleget tojásbeadási kötelezettségüknek. A tojásbeadásban a következő dolgozó parasztok értek el jó eredményt: Hrabovszki Mihály ambrózfalvi 5 holdas dolgozó paraszt 100 százalékban teljesítette tojásbeadási kötelességét. Oláh Ferenc pit városi középparaszt kötelezettségét már túl is teljesítette. Ugyancsak 100 százalékos erediményt értek el, vagy azt túl is ! teljesítették: Erdei István szeg* vári, Mencher Istvánné magyartési, Pereczki Péter székkutasi, Sprok József nagymágocsi, Vágó István felgyői, Kun Balázs székkutasi, Slezák Ferenc kisteleki, Csepák Mihály, Bóka Pál és Mucsi János szegedi dolgozó parasztok, továbbá Sálvási Jánoa Csanádi középparaszt, Langó Mátyás és Vigh József csanádi kisparaszt. A megyei tanács a járási tanácsok útján a tömegszervezetek segítségével járási és községi felelősöket jelöl ki a baromfi- és tojásbegyüjtés fokozása érdekében. Ebbe a munkába bevonják a Párt népnevelőit és a tömegszervezeteket is. A mini sztertanács ülése A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. 'A minisztertanács az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére hozzájárult az ötéves terv módosításáról szóló törvényjavaslatnak az országgyűlés elé terjesziez, A törvényjavaslat a i'eiés erielt ötéves terv célkitűzéseit feladatait foglalja magában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a minisztertanács hozzájárult a tankötelezettségről és az általános iskoláról szóló törvényerejű rendelettervezetnek az elnöki tanács elé terjesztéséhez, „A háború elpusztítja az emberi becsületet, a civilizációt, nyomorral és elnyomással párosul66 Értelmiségi nagygyűlés a Zeneakadémián Az Országos Béketanács, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar írók Szövetsége a Nemzetközi Újságíró Szövetség budapesti végrehajtó bizottsági ülése alkalmából pénteken • délután a Zeneakadémia nagytermében értelmiségi gyűlést rendezett. 'A' békegyülést Mihátyfi Ernő nyitotta meg. A gyűlés első szónoka J. M. Hermáim, a Nemzetközi Újságíró Szövetség elnöke volt. — A szabadság ügye — mondotta — egy a béke ügyével. A háború, az ember megbecsülésével együtt elpusztítja a civilizáció iníndcn erkölcsi értékét. A háborúra való készülődés K.Sximonovt máris párásul a nyomorral, az elnyomással. — Az imperialisták újítót fegyvert adnak a hitleri gyilkosok kezébe. Egyre jobban megerősítik az amerikai hadsereget, kétségtelenül azért, hogy új háborút készítsenek elő. De azért >s. hogy erőszakkal tartsanak fenn egy olyan rendszert, amellyel szemben napról-napra nő a megcsalt ncp haragja. S cz a nép nem akar háborút s vissza akarja szerezni függel. Icnségét. — Éljen a magyar és francia nép barátsága, amely segít békét teremteni az emberiség minden népe számára — fejezte be beszédét. Az embereknek nem szabad elpusztulniok egy új háborúban Szimonov tolmácsolta a szovjet újságírók baráti, testvéri üdvözletét, majd rámutatott arra, hogy a magyar fővárosba összesereglett demokratikus újságíróknak az a véleményük, hogy az embereknek nem szabad cl. pusztulniok egy új háborúban. Az a véleményük, hogy minden embernek kötelessége igazat mondani és kétszeresen kötelessége ez annak az embernek, aki annyi ezer és millió más embernek szánja a mondanivalóját. — Akt azt mondja, és írja, hogy a háborúra szükség van és a háborút nem lehet megakadályozni, az hazudik. Aki azt mondja és írja, hogy ai emberiségnek nincsen szüksége a háborúra s az emberiség nem akarja megengedni, de meg is tudja akadályozni a háborút, az igazat mond és ír. Ezután Albert Norden mondotta el beszédét: — Olyan népnek vagyok a küldötte, amelynek magatartása döntően befolyásolja, hogy a harmadik világháború kitörését meg tudjuk-e akadályozni, vagy nem — kezdte beszédét Norden — majd fgy folytatta: Amerikának és német segédtisztjeinek célkitűzései ellentmondásba kerültek magának a nyugatnémet lakosságnak az akaratával, nem szólva a Német Demokratikus Köztársaság néptömegeiről. Szá'mo3 j üzemben, kerületben, faluban, sőt a nyugatnémet egyetemen megejtett szavazás alkalmával a résztvevők 80—90 százaléka az újrafelfegyverzés ellen szavazott. A népszavazást az újrafelfegyverzés ellen a tilalom ellenére keresztül visszük. Miért lehetek túlzás nélkül ilyen optimista? Mert legalább Németország egy részében olyan ifjúság nő tel. amelynek vérévé vált, felszívódott az agyába és szívébe^ a Szov. jetunió iránti szeretét és a háborús uszítók elleni elszánt harckészség. Az értelmiségi gyűlést M há yfi Ernő zárta be. Gromiko elvtárs fontos nyilatkozatot tett a pénteki párizsi értekezleten Párizs (TASzSz). A külügyminiszterhelyettesek május 10-én tartott negyvennyolcadik ülésén Gromiko elvtárs, a Szovjetunió képviselője fontos nyilatkozatot tett. A Szovjetunió képviselője összefoglalta a tanácskozások eddigi menetét, hangsúlyozva a Szovjetunió 'következetes békepolitikáját, rámutatva arra, hogy a nyugati hatalmak tovább szándékoznak folytatni a fegyverkezési versenyt. — A szovjet küldöttség — folytatta — tekintetbe veszi a tanácskozások során felmei'ült nehézségeket, megegyezésre törekszik a napirend kérdésében és biztosítani kívánja a miniszterek tanácsának összehívását s ezért beleegyezik, hogy az első napirendi pontnak azt a részét, amely a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésével kapcsolatos. két fogalmazásban adják át a külügyminiszterek tanácsának. A szovjet küldöttség az első pontot a következőképpen fogadja el és terjeszti a miniszterek tanácsa elé: „Az Európában jelenleg fennálló nemzetközi feszültség okainak és következményeinek, valamint a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország viszonya valódi és tarlós megjavításának biztosításához szükséges intézkedések megvizsgálása, beleértve a következőkre vonatkozó kérdéseket: Németország demilüarizálására, (Egyesült Királyság, USA, Franciaország) a fegyverzet és a fegyveres erők fennálló színvonalára és azokra az intézkedésekre, amelyeket a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az Egyesüli Királyság és Franciaország a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése nemzetközi ellenőrzésének megteremtésére együttesen javasolnak, (Szovjetunió) a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Franciaország fegyverzete és fegyveres erői csökkentését szolgáló intézkedésekre, a fegyverzet és a fegyveres erő fennálló színvonalára, a megfelelő nemzetközi ellenőrzés megteremtésére, a fennálló szerződéses kötelezettségek és egyezmények teljesítésére, a háborús veszély és az agressziótól való félelem elhárítására." A szovjet küldöttség ugyancsak javasolja, hogy tűzzék napirendre megegyezéssel meg nem állapított formában a következő pontot: ,,'A'z atlanti egyezmény és az Angliában, Norvégiában, Izlandban, valamint más európai illetve közeikeleti országokban fekvő amerikai támaszpontok létesítése". —> Kifejezzük - reményünket _ hangsúlyozta Gromiko elvtárs —, hogy az általam előterjesztett új szovjet javaslatot Nagybritannia, Franciaország és az USA képviselői elfogadják és ilymódon tanácskozásunk rövidesen befejezheti munkáját és a külügyminiszterek tanácsa összeüthet a fentemiített kérdések érdemi megvitatására Ezután Parodi, Franciaország képviselője szólalt fel, aki cinikusan és arcátlanul „propagandának" nevezte Gromiko elvtárs felszólalását. Az utána felszólaló amerikai képviselő, Jessup — odáig ment, hogy a következő demagóg kérdést tette fel a szovjet küldöttségnek: „Részt kiván-e venni a szovjet tárgyaló fél a négy miniszter tanácskozásán? Gromiko elvtárs zárszavában leleplezte Jessup kérdésének demagóg jellegét és kijelentette: „Az ilyen kérdés a szovjet küldöttséggel kapcsolatban már csak azért is értelmetlen, mert éppen a szovjet kormány javasolta a külügyminiszterek tanácsa ülésszakának összehívását. Ellenkezőleg, éppen a szovjet küldöttségnek van meg minden alapja, hogy kéfeiked. jék. valóban kivánja-e az USA kormánya a négy hatalom külügyminiszterei tanácsának összehívását. Felvetettük ezt a kérdést mér előzőleg is, felvetjük most is".