Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-10 / 107. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951. MÁJUS 19. 5 Á pártkongresszus után fejlődésnek indult a Szabó Kisipari Termelő Szövetkezet .(Kisipari szövetkezeli mozgalmunk lényegileg egyhelyben topog és helyi iparunk, tehát a túlnyomó részt helyi nyersanyagokat feldolgozó és helyi szükségletek kielégitésére hivatott, a tanácsoknak alárendelt ipar is még gyermekcipőben jár... Pártunk és népi demokratikus államunk nem fordított kellő gondol népgazdaságunknak ezekre a területeire. Nem segítette elő a kisipari szövetkezetet és a helyi ipari fejlődést." (Gerö Ernő elvtárs kongresszusi beszámolójából) Rz Elsli Szegedi Szabó Kislnarl Termeld Szövetkezei 1947 április 4-én alakult meg. A felszabadulás előtti ál szövetkezet vezetőségének egyes tagjai a vezetőségben bentmaraötak és igyekeztek ellentétet szítani a dolgozók között. Az új vezetőség meg. választása után éö a KIOSz mun. kájának eredményeként a kisiparosság bizalma a szövetkezetek fe'.é fordult. A közös termelési mód a kisiparosság jobb megélhetését biztosította, 1949-ben egy dolgozó havi át'agkeresete 407 forint volt, 1950-ben már elérte a 714 forintot, A szövetkezet éwégi tiszta nyeresége összesen 8064 forintról egy év alatt 33.802 forintra emelkedett. A kongresszus előtt a szövetke. zet fejlődését nagyban akadályozta az, hogy — amint Gerö elvtárs megállapította — a Párt és az állam nem forditott kellő gondot a szövetkezetek munkájának támogatására és ellenőrzésére. A Szabó a tagság nagyrésze gyakran nem dolgozott, mert nem biztosítottak számukra munkát. Nem hogy egyhelyben topogott volna a szövetkezet munkája, hanem mag-a a szövetkezet is felbomlófélben volt, mert a munka hiányában sok szövetkezeti tagot el kellett bocsájtani. A pártikongresszus után lényegesen megváltozott a helyzet. Az állam ma már minden támogatást megad a szövetkezeteknek, A rendszeres munkaellátás eredményeként a szövetkezet nagy fej. lödésnsk indult. A tagok jó munkát végeznek, egyre nagyobb teljesítményeket érnek e|. Horváth József né a kongresszusi versenyben váLalla. hogy 145 százalékos teljesítményt ér el, vállalását 45 száza'ékka! túl teljesítette és a márciusi hónapban elérte a 219.0 százalékot. Kilenc nap alatt 520.34 forintot keresett. Ezzel szemben például Tóth Józsefné 69 százaíókos és Rácz István 62 százalékos teljesítményt ér el, pedig az üzem vezetősége minden támogatást megad ezeknek a dolgozóknak is. Jellemző a munkához való rossz viszonyukra, hogy még a munkamódszerátadás sem vált előnyükre. Sokkal fokozottabb nevelő munka szükséges ezek és a hozzájuk hasomló dolgozók felé. Mégis a többi dolgozó jó munkájának eredményeként a szövetkezet szép sikereket ér el. A jó munka tette lehetővé, hogy Kisipari Termelőszövetkezetben is a napokban megnyi t a szövetke A városi zenekar évadzáró hangversenye 7/ asárnapi koncertjével fejezte he a Városi Zenekar bérleti hangversenysorozatát. leglcőzelebh már csak a nyári hónapokban szerepel az együttes az újszegedi szabadtéri színpadon. Az évad befejező hangversenye egyébként vegyes sikerű volt: a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta Hajdú István zongoraművész kitűnő művészi játékát, de elégtelennek találta a Városi Zenekar felkészülését. A műsort Schubert befejezetlen szimfóniája vezette be, amelyet a magyar nemzeti romantika egyik kiváló zenei alkotása, Liszt: Magyar fanláziája követelt. Ezt a rersenyműszerűen felépített alkotást Liszt 1852-ben Weimarban komponálta. li. zenekari rapszódiáját írta át zongorára és zenekarra ,.Fantázia magyar népi dallamokra" címen. Az egész mű Jcözpontjáhan. egy régi magyar népdal zenekari feldolgozása áll. kuruckori zenei motívumokat is találunk henne_ A „Magyar fantázia" előadása a hangverseny legsikerültebb száma volt. Ha idu István zongormüvész kitűnő tudással szólaltatta meg. technikailag alaposan kicsiszolt, finom, prcciz játéka nagy sikert aratóit. A műsor második része a művészi előadás szempontjából állandóan esett. Bizet ..Árlesi leány" című zenekari szvitjének előadásában voltak kisebb fafúvó-bizonylalanságok. pedig a kiváló francia népi szerző értékes műve, amelyben dél francia és spanyol láncdallamo. kat dolgozott fel. nagyobb figyelmet érdemelt volna. ,4 szvit harmadik tételéből kiemelkedclt Reményi Zsuzsa hárfaművésznő szép játéka. /Csajkovszkijnak, az orosz zene ^' egyik népszerű nagyságának közkedvelt müvével, a.z 1812. nyitánnyal zárta a zenekar hangversenyét. Igen jelentős zenei alkotás ez: a zenei ábrázolás nagyszerű eszközeivel az orosz nép 1812-es honvédő háborúját mutatja be, azt a hatalmas világtörténelmi győzelmet, amelyet az orosz nép aratott a betolakodó francia csapatok. Napoleon felett. Ez a monumentális felépítésű mű ragyogó, az orosz nép hősi erejét, honvédő bátorságát sugárzó befejezésével, korszerű eszmei tartalmával igen alkalmas egy hangversenysorozat befejezésére és a zenekar is alkalmas lett volna eddigi teljesítményei alapián a mv sikeres bemutatására. A Városi Zenekar azonban bűnös fele. lötlenséggel nem foglalkozott eleget a Csajkovszkij-müvei, szinle próbák nélkül vilték a közönség elé s így az előadásban súlyos hibák, téves belépés'': (fafúvók), szólamkihagyások (harangjáték) marad-\ dult. de legutóbbi koncertje visszaesés volt fejlődésében és súlyos hiba. hogy ez a visszaesés éppen az orosz zene egyik értékes alkotásának bemutatásakor látszott legszembetűnőbbnek. A zer&kar nagyobb figyelemmel foglalkozzék műsoranyaga, val, a vezénylő Várnai Péter elvtárs pedig, a Városi Zenekar karmestere tartson több próbát a zenekarral, mert városunk dolgozóinak fejlődő zenei ízlése és igénye jó. alapos művészi munkát kíván a város zenekarától, különösen akkor, ha a zenekar az orosz zenei érteiteket ismerteti. Király József. zet első számú mértékutáni szabósága is. A szövetkezet további fej.édesének akadályozójává válik a felső fórumok tervszerűtlen munkája. A szövetkezetek vezetőségétől megkívánjuk az anyagigénylés pontos felterjesztését, a felsőbb szervek azoniban nem biztosítják számukra a tervszerű munkát. A szövetkezetek vezetősége csak annyit tud, hogy mun_ kájukat biztosítják, de hogy milyen munkát kapuak, azt sohasem tud.iák előre, pedig enélkül az anyagigénylés lehetetlen. A ma szövetkezete elvesztette régi kispolgári jellegét. Az. évvégi tiszta nyereségnek csak 19 százalékát osztják fel egymás között a dolgozók. A többit szociális és kultulráüs célokra fordítják. biztosítják a szövetkezeti káderek nevelését, az oktatás ki_ szélesítését, a könyvtár fejlesztését. Hogy a rendszeres anyagellátást és a szövetkezet megerősödését elősegítsék, a nyereség 18 száza'ékát szövetkezeti mozgalmuk fejlesztésére fordítják. Szövetkezeti mozgalmunk a pártkongresszus után nagymértékben megerősödött. Bizonyítja ezt a szövetkezetek fejlődése és az új szövetkezetek megalakulása is. A szövetkezeti mozgamol szerves vészévé, kiegészítőjévé válik a szocialista gyáriparnak, biztosítja a helyi szükségletek kielégítését, a dolgozó kisiparosok jobb megél." hetését. Százkoronás cseh ezOst emlékpénz Prága (MTI) 'A' csehszlovák minisztertanács elfogadta Kabes pénzügyminiszter javaslatát, amelynek értelmében a Csehszlovák Kommunista Párt alapításának 30. évfordulója alkalmából százkoronás ezüstpénzt vernek. A százkoronás ezüstpénzen Klement Gottwaid köztársasági elnök képmása lesz. ELŐRE IFJÚSÁG A küldöttválasztó taggyűlések bizonyítják: a szegedi fiatalok követik a Komszomol példáját A DISZ központi vezetősége határozata értelmében Szegeden április 19-e óta folynak a DUSZ-szervezetekben a Dl.SZ-bizotlság meg. választását megelőző alapszervezeti küldöltválaszió taggyűlések. Ezek a taggyűlések jelentős események a DISZszervezetek életében, mert ezzel is mindinkább közelebb kerülnek a magyar ifjúsági szervezetek példaképükhöz, a hős lenini Komszomolhoz. A szegedi fiatalok többsége megértette a küldöttválasztés politikai jelentőségét. Látják, olyan szerveket választanak, amelyek a jövőben sokezer fiatalt vezetnek és nevelnek. A DISZ-választmányok és bizottságok megválasztásával megte. remtjük a Dolgozó Ifjúság Szövetsége számára azt a szervezeti felépítést, amelyet a DISZ első kongresszusán vettünk tervbe, amely szigorúan a demokratikus centralizmus alapján a'l s a Komszomolszervezet felépítéséhez hasonló. Üzemeink DlSZ.titkárai bátran feltárták beszámolóikban a hibák okait. 'A' Szegedi Ruhagyárban például Császár Ilona elvtársnő jól felépített beszámolójában a nemzetközi helyzetet ismertetve, felvetette az oktatási munka hiányosságát és rámutatott arra. Iiogv a tanulás elhanyagolásával az ellenság malmára hajtjuk a vl. zet. Beszámolója után számos hozzászólás hangzott cl, Ezek is nagymértékben hozzájárultak a hibák kijavításához, a szervezet megszilárditásához. Somogvvári elvtárs ön tak. A Városi Zenekar az zsfofebz j kritikát gyakorolt "és megfogadta, hónapokban komoly fejlődésnek in. hogy a jövőben fokozottabb felelősséggel foglalkozik az oktatással. Rosental elvlársnő felszólalásában rámutatott arra, hogy a fizikai és az irodai munkában résztvevő ifjúmunkások között nem megfelelő a kapcsolat. Felszólalásában kérte az irodákban dolgozó ifjúmunkásokat, hogy a jövőben a szervezet életében és megmozdulásain nagyobb számban és rendszeresen vegyenek részt. A Szegedi Kenderfonógyárban Jóst István elvtárs beszámolójában rámutatott a béketábor erősödésére és az imperialista háborús uszítók gyöngülésére. Beszédében foglalkozott azokkal az eredményekkel is, amelyeket az alapszervezet, a Párt segítségével értek el. Beszámolójához számosan szóltak hozzá és szinte valamennyi ifjúmunkás munkaiéin jánlást tett az.ért, hogy a büszke élüzemcstltag minél tovább hirdesse a gyár homlokzalán az üzem dolgozóinak hősles munkáját, A Szegedi Ecsetgyárban Gera elvtárs helyesen vetette fel. hogy a tagfelvétel és az oktatási munka terén mutatkozó hiányosságokat és hibákat rövid időn belül ki kell javítani, mert az alapszervezet csak így végezhet jó munkát. Az a lelkes hangulat, amely a küldötlválasztó taggyűléseken megnyilvánult, bizonyítja a magyar ifjúság szeretetét é-s ragaszkodását a Párt és a Szovjetunió iránt, de bizonyítja azt is, hogy az ifjúmunkások készek harcolni azért, hogy az ifjúsági szövetség mie'őbb minden tekintetben megközelítse péklaképét: a Komszomolt. Nagy vári László. Boldog, szocialista jövőjüket építik a csehszlovák bányászfíatalok 'A' csehszlovák dolgozók most ünnepelték meg felszabadulásuk hatodik évfordulóját. A felszabadulás óta eltelt 6 év alatt Csehszlovákia is — mint a többi népi demokratikus ország — hatalmas változáson ment keresztül. Megváltozott az ország, de megváltozott a dolgozók étele és munkához való viszonya is A dolgozók megszerették a munkát, mert érzik: valóban maguknak dolgozunk és a munka jobb megszervezésével, a termelés fokozásával építik hazájukat, a szocialista Csehszlovákiát. Azokban az üzemekben, munkahelyeken, bányákban. ahol eddig elavult gépekkel végezték munkájukat a dolgozók, most modern szovjet gépek teszik könnyebbé a dolgozók munkáját. A munkások és a dolgozó Csehszlovákia gazdasági éltetővel, 'A'z otthon lakói, az ifjúmunkások nagy figyelemmel kisérik hazájuk gazdasági és kulturális fejlődését és követve a lenini Komszomol példáját, mindenütt jó példával járnak elöl. Az ifjúmunkásotthonban nemrégen húsz bányásztanuló jelent meg, liogy bányamunkára hívják az or. szág minden részéből idejött ifjúmunkásokat. Előadásokat tartottak arról, hogy iparuk fejlesztésében mennyire iöntos a bányászok létszámának emelése. Este pedig a munkásmozgalom egyik régi tagja, Seidler elvlárs beszélt a fiataloknak arról, milyen volt az élete a kapitalista időkben és mennyire más a mostani helyzete lent a báA csehszlovák ifjúság tömege sen jelentkezik a bányamunkákra. A képen két ifjú bányászt látunk, akik éppen most jöttek fel a bá. nyából a gyakorlati oktatásról. parasztok fiai egyre nagyobb számban jelentkeznek a gyárakba és hánvákba, mert látják, hogy munkájukkal nia már nem a tőkések profilját növelik, hanem a saját boldogulásukat segítik elő. A vratimovi ifjúmunkásotthonban töbtezáz ifjúmunkás kap teljes ellátást és nyugodt tanulási lehetőséget. A tanulók szabadidejükben szakmai, politikai és szépirodalmi könyveket olvasnak vagy előadást hallgatnak és megismerkednek nvában. Az ifjúmunkások nagy figyelemmel hallgatták Seidler elvtárs előadását, amelyből megértetlék, hogy valóban fontos a bányászat terén a többtermelés. A beszélgetése után több mint 20 ifjúmunkás jelentkezett bányamunkásnak. De nemcsak a vratimovi ifjúmunkásotthonbői, hanem az ország minden részéből tömegesen jelentkeznek bányamunkára a csehszlovák fiatalok. Várja a munkás- és parasztfiatalok jelentkezését a Színház- és Filmművészeti Főiskola Vaiárnap felvételi vizsga Szegetlen Kuttúrforradalmunk győzelmes megvívása terén igen nagyjelentőségű a szociálist a-realista szinház. és filmművészet megteremtése s továbbfejlesztése. Ezen a téren igém nagy feladatok várnak nemcsak az írókra, hanem elsősorban magukra a művészekre, színészekre, rendezőkre is. Ma már a színjátszás, a színészi munka valóban a nép szolgálatát je'enti és megtisztelő feladat mindenki számára. Ma a színészek nem csupán egy kiváltságos réteg szórakozását szolgálják, nem az urak bohócai többé, amint arra a Horthy.rendszerbem kényszerüllek, hanem a nép tanítói. A színművészet nemcsak szolgá ja dolgozó népünk harcait a kultúra fegyverével, de egyben maga ez a pálya is megnyílt a dolgozó nép fiai, leányai előtt. A Szinház- és Filmművészeti Főiskola várja a munkások és dolgozó parasztok gyermekeit, hogy a egjobb magyar hagyományok és az élenjáró szovjet művészek példamutatása nyo. mán kiváló magyar színművészekké válhassanak. Mindazok a fiata'ok. akik a Szinház- és Filmművészeti Főiskolát elvégzik egyrészt hivatásos színészekként működhetnek majd, másrészt pedig fontos fel. adatuk lesz az üzemi és tömegszervezeti színjátszás vezetése. _ A főiskolán 4 tanszak működik, mégpedig színészi, szinház rendező^, filmrendezői, valamint táncrenidiezöi és operett tanszak. A Színház- és Filmművészeti Főiskola megbízottjai vasárnap Szegedre érkeznek, hogy személyesen beszé'hessenek azokkal a fiatalokkal, akik kedvet éreznek magukban a színművészeti pályára. A sze. gedl Zenekonzervatóriumban rendezik meg a felvételi vizsgát és arra minél több munkás- és parasztfiatal, vagy néphez hű értelmiségi dolgozó gyermekét várják, h/ry szinház- és filmművészetünk valóban a dolgozó népé legyen. A kultúrverseny megyei döntője előtt A Hódmezővásárhelyen pünkösd hétfőjén megtartandó országos kultúrverseny csongrádmegyei döntője a Szegedi Kenderfonógyár kultúrbizottsága elé hatalmas feladatokat állit. Pár nappal vagyunk a megyei döntő elölt. KuUúr csoportjaink idáig mind a körzeti, mind a városi döntőkön jól szerepeltel:. .1 IruUúrbizoflsúg feladatát abban látja elsősorban, hogy a kultúrcsoportokat a megyei döntőre ól előkészítse. Egyszóval az eddigi sikerek alapján ne becsülje le a Többi versenytársakat. -4z eddigi fáradozások, szorgalmas próbák, meghessélések csak erősítették kullúrcsoportjainkat. Minden egyes hullúrmunkás azzal a hittel és akarattal indul a hódmezővásárhelyi Békeszállóban megtartandó megyei döntőre, hogy ezt a versenyt meg akarják nyerni, Üzemünk április 26-án lelt immár harmadízben élüzem. Ez az étüzem-jelvény a kultúrmiin'cásolcat és a vállalat összes dolgozóit és üzemi háromszögéi arra kötelezi, hogy necsak a termelés területén, hanem a kultúrforradalom terén in megvívj a maga harcát. Vállalatunk dolgozói soha nem látott lelkesedéssel támogatják kultúresoportjain. kat munkájukban, mert idáig a 115 kultúraktiva mellett 210 üzemi dolgozó kíséri el kidturosainkat Hódmezővásár helyre. A Szovjetunió példája cs a Magyarországra jött szovjet művész, együttesek világosim megmutatták azt az utat, amelyen a magyar kultúrának haladnia kell. hona betöltse hivatását. Mi ezt a példái szeri elöli tartjuk cs azon vagyunk, hogy a magunk területén a tcglcl. jesebb mértékben értékesítsük. A Szegcdi Kender fonó kullúrbizottsága és kultúrmunkásai ne> i akarják, hogy berozsdásodni: a kullúra fegyvere, hanem 'eljes élével a burzsoá ideológia ellen irányítják. Minden körülmények között végrehajtjuk a Magyar Dolgozók Pórija II. Kongresszusának a kultúrmunkára vonatkozó határozatait és soha sem akarunk cltántorodni a Párt által kitűzött útról, hogy hazánkban minél előbb megvalósíthassuk a kultúrforradalom útján a szocialista kultúrál. Szegedi Kenderfonágyd r kultúrbizollsájja.