Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-09 / 106. szám

7 SZERDA, I95Í. MÁJT7S »­fÁRTÉLET Pártunk elméletének új embert formáló erejéről beszélnek a megye propagandistái Végéhez közeledik az oktatási év. kiérkezett a számvetés ideje, ami­kar elvégzett munkánkhál megálla­píthatjuk, mi volt a jó, amit to­vább kell fejlesztenünk, mi volt a rossz, amit ki kell küszöbölnünk. Kétségtelen, hogy a most befeje­zés felé közeledő oktatási évben a párttagság és a pártonkivüliek is eddig soha nem látott méretekben tanulmányozták a marxizmust-leni­nizmust. Mint minden munkában, úgy itt is maguktól a propagandis­táktól kell tanulnunk azoktól, akik az év folyamán kemény munkával terjesztették üzemeinkben s a fal­vakon a Párt elméletét. Afa már sok olyan propagandistánk, szemi­náriumvezetőnk van. aki második, vagy éppen harmadik éve vezet szemináriumot és így értékes gya­korlati tapasztalatokat szerzett. Az elmúlt hetekben a megyei Pártoktatás Házában az alapfokú és középfokú politikai iskolák veze­tői tapaszlalatcsereértekezlelet tar­tottak és ezen az értekezleten érté­kesebbnél-értékesebb szempontok jöttek napfényre, jobbnál-jobb gya­korlati tapasztalatokkal gazdagí­tották a marxista-leninista elmélet terjesztésénele módszerét. De hadd 'szólaljanak meg maguk a propagandisták: Kocsis József elvtárs, a szegedi Textilkombinát alapfokú pártisko­láiról beszélt. — Huszonnégy hallgatóval in­dultunk. Jelenlegi létszámunk 35. Ezt a fejlődést úgy értük el, hogy bevontuk az iskolába a legjobban termelő pártonkívüli munkásokat. Van köztük sztahánovista, élmun­kás s politikai fejlődésük ugrássze­rűen emelkedik. A szeminárium hallgatói közül többen különféle funkciókba kerültek, sőt egy elv­társat vállalatvezetői iskolára küld­tünk, egy pedig a minisztériumba került. Ez mind-mind a pártokta­tás következménye. Ha csak a számszerű adatokat néznénk, azok már önmagukban is az elméleti színvonal fejlődéséről beszélnének, mert a szegedi Textil­kombinátból a politikai iskola hall­gatóinak 30 százaléka jövőre már magasabb fokú politikai iskolára mehet. Még szembetűnőbb, ha egyé­nileg vizsgáljuk meg az elvtársak fejlődését. Szinte szemléltető pél­dája egy-egy munkás története an­nak a marxi tételnek, hogy „az el­mélet a tömegekbe hatolva anyagi erővé válik." Kocsis elviárs így számolt be a Párt elméletének új embert formáló hatásáról. — Volt egy elvtárs a szeminári­umon, aki most lett sztahánovista. Megkérdeztem tőle, hogyan tálja a politikai iskola eredményét. Igy vá­laszolt: .Azelőtt kuláknál dolgoz­tam és nála is laktam. Most úgy érzem, mintha hályogot téptek vol­na le a szememről. Ha találkozom házigazdámmal, a hutákkal, már nem köszönök neki." — Egy másik elvtársnő azelőtt szintén mezőgazdasági munkában dolgozott, tőle azt kérdeztem, hogy mi szeretne lenni. Hozzá kell ten­nem, hogy fizikailag gyenge elv­társnőről van szó, akin meglátszik a fiatalkori nyomor. Ezt válaszol­ta: „Élmunkás szeretnék lenni! Adni akarok most már én is a Pártnak, meg az államnak, mert eddig csak kaptam." Kocsis elvtárs hozzászólásából magláthatjuk, hogy a szegedi Tex­tilkombinátban nemcsak új gépek, hanem az új gépek mellett új em­berek vannak már, akiket a Párt nevelt. Megyénk legtöbb üzemében ilyen hatalmas átalakító munkát végzett az emberek belsejében a Párt elmélete. A nagylaki üzemből arról érke­zett hír, hogy ott már valóságba ment át a kongresszus határoza­tainak végrehajtása. A középfokú politikai iskoláról öt elvtársat kü­lánböző párt-, vagy állami iskolák­ra vittek el. Lemorzsolódás azon­ban még sincs, mert a DISZ poli­tikai körökből pótolják a hiányt. Mondanunk sem kell, hogy a nagy­laki üzem pártszervezete sok új, fiatal harcossal szaporodott meg. • Dénes Tibor elvtárs, szegedi sze­mináriumi előadó arról a kérdésről beszélt, hogy mi a lemorzsolódás oka. Ezt a kérdést így fejti ki: — Altalánosságban nagy hibájuk a szemináriumoknak, hogy az elv­társak legtöbbször hivatalos beszél­getésnek tekintik, ezért merevek a politikai iskolák. Arra kell töre­kedni, hogy a hallgatók saját sza­vaikkal beszéljenek és sajál gon­dolataikat fejezzék ki. vagyis, hogy a Párt elmélete énjükké váljék, ak­kor, nem lesz „sablonos" a szeminá­rium. Általában törekedni kelt nz előadónak a jó felkészülés mellett a szines előadásra, akkor szive­sen jönnek a hallgatók a szeminá­riumokra. Igy harcoljunk a lemor. zsnlódás ellen! Mi még azzal toldhatjuk meg Dé­nes Tibor elvtárs megállapítását, hogy az unalmas, sablónos szemi­náriumi előadás mögött mindigaz előadó kényelmessége-húzódik meg. A kényelmesség pedig kispolgári szokás, amit ki kell irtanunk ma­gunkból. Saját szavainkkal beszél­ni mindig könnyebb, mint mások gondolataival ékeskedni. A mun­káshallgatók a szemináriumveze­tőktől nem szépen csillogó, nagy szavakat, hanem őszinte, szívből jövő gondolatokat várnak, feleletel saját kérdéseikre. Ha tehát az elő­adó őszintén érzi is, amit mond és nemcsak érti, akkor előadása érde­kes és színes. Nem hiányozhat te­hát egyetlen szemináriumi előadás­ból sem a bolsevik szenvedélyesség, lelkesedés. Igaza van Dénes elv­társnak: irtsuk ki a szemináriumok­ról a sablónosiságot, mint a tetvet! Egyetlen őszinte gondolat többet ér, mint száz sablon. Az értekezleten komoly hiányos­ságok is felvetődtek. Linczer János élvtárs, a szegedi vasúttól például maga is elismerte, hogy az irodai dolgozok nem mehetnek el szeminá­riumra, ha határidős munkájuk van. A makói tanácsnál meg egye­nesen Földházi elvtárs, a tanács elnöke nem engedte el néha a gép- és gyorsírókat a szeminári­umra, „mert dolguk volt." Ugyan­ez a hiba előfordult a makói ta­nács mezőgazdasági osztályán is, mégpedig éppen a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről szóló anyag tárgyalásánál. Ezek az elv­társak lebecsülik az elméletet. Nehézségek mutatkoztak a jegy­zetelés területén. Éppen ezért ezzel a kérdéssel a jövő hét folyamán még külön cikkben is foglalkozunk, összegezve azt kell megállapítani, hogy az oktatási év eredményes volt. de ahhoz, hogy erőt gyűjt­sünk az eddiginél is nagyobb fel­adatok megoldására, még jobb -párt­oktatásra van szükség. A propa­gandistáknak, előadóknak tehát a nyári szünetel arra kell felhasz­nálniok, hogy képzelt, jó kommu­nista nevelőkké váljanak. Nevelők­ké, akik nemcsak oktatnak, de ala­kítják, formálják is a rájukbízott hallgatók jellemét. Teljesített május elsejei felajánlások (Tudósítónktői). A Szegedi Erő­mű dolgozói teljesítették a május t re telt nuinksfelajántásaikat. Az április 5-től 30-ig a vállalt Uó ton­na alapszénmegtakarftást 1.9 szá­zalékkal túlteljesítették a kazánház dolgozói. Szűcs György, Hanesernk Mihály élmunkások és Ourka Já­nos lakatos a vállalt 1.5 százalékos teljesítmény emelésüket, az admi­nisztratív dolgozók a határidők be­tartására tett vállalásukat teljcsí. tették. Az összes félajánlások telje­sítése 22.365 forintot eredménye­zett. Pusztaszert János. SZÜLETETT MÁJUS ELSEJÉN Egy pillanatra, feleszmél'. Lát­ta, amint aggódó, de mosolygó arc hajol föléje, nyugtató hangon mond valamit a kísérő ... aztán ismét mély csend. Fehér szobában ébredi fel ismét. Eleinte nem is tudta, hol van. Amint körülnézett, ismerte fel be­rendezéséről a klinikát. Lassan em. lékezni kezdett, hogyan történt. A tszcs tagjai elhatározták, hogy a Párt útmutatását magukévá léve határidő előtt végeznek a tavaszi mezei munkákkal. Muris úgy érez­te, ő sem maradhat el ezekről a nagy munkákról, pedig nehezen vitte már a lábu, amikar hajolnia kellett, szédült, dereka fájt. A szü­léshez rövid idő volt hátra. Anyó­sa solcszor pörlekedett vele, a szomszédok is hallották, amint haj­nalhasadtakor az udvaron lett-vstt munkába indulás előtt. Maris nem törődött vele. hiába fenyegette meg még azzal is, hogy ír a fiának, nem engedelmeskedik a menye, ö már senki sem ebben a házban, akár a falnak beszélne. Síri is. Maris tántoríthatatlan maradt. Amint pir. • kadt az égalja, csendesen felkelt, rendet teremtett a ház körül. «s»­tzekészilelle magának a napi élel­met és elindult. Az öregasszony zsörtölődött, szidta, ő fel sem vet­te. Jókedvűen, halkan dudorászva ballagott apósa mögött. Nem ér­zett ilyenkor semőni mást, •mint örömet, ujjongást, a jövőre gon­dolt. Kinn vidáman köszöntöttél: volt leánypajtásai. Jobban ment a mun­ka, ha Maris ott volt közöttük. Sze­rették. Aztán tegnap . .. hogy is volt? Nem emlékezett tisztán. Olyan meleg telepedett a falu fölé. mint júliusban szokott. Vízért indult a lajtárhoz, inni akart. De nem irt el odáig. Hirtelen, mintha a nap lefutott volna az égről, sötét lett. Ugy érezte, mély gödörbe lépett, zuhan lefelé. Később aulótiilkölést hallott, mentőkocsi -jött. Most itt fekszik a hűvös, alig kórházszugú ágyban. Egyedül van. A nyilall ajtó mögül halk beszél­getés hallatszik. Jó itt. A falról egy szakállas, jóságas arcú, figyelő szemű öregember néz le. Kibetűzi a nevét: PAVLOV. Tovább is né­zelődne, de hirtelen görcs húzza össze testét, hasogat, szúr, ,.. éget ... ElnyujtoUan szakad fel melléből a kiáltás: jaj... jaj... Futva jön nz orvos, mögötte az ápolónők, a leghátul jövő becsukja maga után az ajtói, megkezdődik a munka. Ember születik. Sietve lép ki nemsokára az egyik nővér. A húzikészülékhez lép. Te­lefonál. Rövid szavak, gyors intéz­kedés. Műtét azonnal. A délutáni nap fénye erőtlenül csillan meg mégegyszer a csillogó műszereken. Az operáló orvos kö­penye ujjával törli meg izzadt, vö­rösen fénylő arcát. Rámosolyog az asszisztensére. Jói sikerült a csá­szármetszés. Az anya csendesen, nyugodtan lélekzik. Alszik a nar­kózis hatása alatt. Csecsemője — hatalmas, csaknem 4 kilós fiú — annál hangosabban sír. Egészséges, erős hangjától visszhangzik a szoba. Kinn a folybsón fiatal, katona­ruhás férfi számolja a cementkoc­kákat. Minden neszre felfigyel, ami a mütőszoba felől jön. A per­cek óráknak, napoknak tűnnek. Megunja a kockák egyhangúságát, az ablakhoz lép. Szemben hatalmas szürke háztömb. Látni, amint az asztalok fölé hajolva lányok, fiúk tanulnak, A szak-érettségiző kollé­gium hallgatói. Talán ismerősök is vannak közöltük, falubeliek. Elgondolkozik. Jó dolguk van ezeknek itt. Az egyikből mérnök lesz, hidakat, gyárakat épít, a má­sik tanítani fog, lesz közülük, alá orvosi pályára megy, betegeket gyó­gyít, új életet segít a világra. Alig veszi észre, hogy megállt mellette valaki, Lassan fordul hát­ra. Vele szemben mosolyogva, kar­ján pólyál tartva áll egy ápolónő. A fehér csomagból ráncos-piros, de ismerős arc tűnik elő. A fia. Széles válla megremeg egy pilla­natra. Szűk lett hirtelen az egyen­ruha, szinte szétfeszíti mellét a bol­dogság. Szeretné magáhozszoritani azt a hangosan szuszogó életet. Erősnek, nagynak érzi magát, nem kérhetnének tőle olyat, amit meg ne tenne. Hegyeket mozdítana el, a Tisza vizét elhordaná, ha kívánnák. Hosszan gyönyörködik a kisln­gényhen, holott alig az orra lát­szik ki a sok fehér holmi közül. Később jut eszébe Maris. Kérdez­né. .. de éppen most tolják ki a mntöszobából, Erős altatószag árad, amint a beleghordókoesi el­megy mellettük. Sápadtan, moso­lyogva int szemével férjének. Amint pillantása a /tóra esik. boldog öröm. Arad az arcáról. Túl bágyadt a beszédhez, de szürlce szemei töb­bet mondanak minden szónál. Az ápolónő átadja egy „pillanat­ra" fiát az apának. Most ö mu­latja- meg először anyjának. A fiatalasszony felemelkedik, hogy jobban láthassa. Juci nővér aka­ratlanul is hátrább lép. Az alko­nyi nap aranyos fénnyel vonja be a kis csoportot. Hajdani béresgye­rek vállán szemvakitóan csillannak meg a hadnagyi csillagok, Az utcáról zene. induló hallatszik fel. május 1-él ünnepli a város. Hódi Erzsébet. ELÓRE IFJÚSÁG! Ugy jönnek a fiafalok a Párt felé, mintha mágnes vonzaná őket A DISz propagandistáinak tapasztalatcsere értekezlete a megyei Pártoktatás Házában A megyei pártoktatók házában vasárnap lelkes fiatal sereg gyüU össze. A „Pórt fiai", a DlSZ-pro­pagandistái, a politikai körök ve­zetői tapasztalatcsere értekezletei tartottak. Ha a nagyterem tömött sorain végignézett a látogató, lehetetlen volt nem gondolni a három évvel ezelőtt lezajlott MINSZ.gyűlésekre. 'Akkor még csatatér volt az ifjúsá­gi mozgalom területe. Klérus, ké­mek. árulók, kulákok fertőzték az ifjúság lelkét. A halott német fa­sizmus mérge helyett az amerikai imperialisták új fasizmusát pró­bálták beléjük csöpögtetni. Milyen más ez a mai ifjúság! Nem három év, hanem három év­tized választja el a három év előt­titől. A fiatalokat a nép, a Párt izzó, rajongó szeretete hatja át. Ha valaki résztvesz az idősebbek köziil egy ilyen értekezleten, nyugodtan mondhatja: „Láttam a jövőt". A tapasztalatcsere értekezleten ezek a fiatalok azt vitatták meg: miképp sajátíthatják et leginkább a Párt elméletét, a marxizmust, leniniz­must. Ifibb tudás, tfibb termelés Több tudás — több termelés — minden felszólalásból ez a két szó csendül ki. Kallós elvtárs, a makói DISZ-szervezeit propagandistája például beszámolt arról, hogy arai. kor megkezdték a politikai körö­ket, azok vezetői nem szívesen jár­tak értekezletre és e miatt a poli­tikai körök színvonala gyenge vott. Előfordult olyan eset is, hogy a II kerületi DlSZ.szervezet politi­kai körén megállapították: „nálunk már szocializmus van". — Ezeket a hibákat — mondotta Kallós elvtárs —, úgy javítottuk ki, hogy a politikai kör vezetőit a városi DISZ-bizottsághoz egyenként is behfvjuk és elbeszélgetünk ve­lük. Sőt: a makói városi pártbi­zottság is nem egy alkalommal nyújtott komoly segítséget a DISZ politikai körök vezetőinek. A makói elvtársak jó munka, módszeréhez tartozik az is, hogy a DISZ politikai körök előtt 10-15 perces sajlóniegheszélést tartanak, amelyen a világpolitikai helyzetet tárgyalják meg. Követendő példa a egyéni foglalkozás is, amit a poli­tikai körökön már általánossá tet­tek és ennek eredményeképpen el­érték, hogy a fiatalok nagyszám, ban olvassák a szovjet és magyar szépirodalmat. Nagyszerű új tapasztalatokról számolt be a csongrádi Rútorüzem­bö! Csajos elvtárs. A párlkongresz­szus előtt az üzemben 60 fiatat 100 százalékon alul termelt; ma már csak 20 fiatal maradt a 100 száza­lék alatt. Mozgalmat indítottak, hogy az üzem minden dolgozó fia. latja DISZ-tag legyen. Május l-re tervüket teljesítették. Harminc új taggal szaporodott a Bútorüzemben a fiatalpk harcos serege. De nem­csak számszerűen növekedtek meg. hnnem a pártszervezet segítségével megszüntették két politikai körű. kön a lemorzsolódási és a fiatalok politikai képzése a munkaverseny során csodálatos úi eredményekben vált' valósággá. 115 fiatal kötött hosszúlejáratú verseny szerződést, közülük 10 elérte a sztahánovista szintet. És ma. a DISZ-szervezét megszervezte, hogy a 10 sztaháno­vista vasárnaponként 5—5 fiatal­nak átadja munkamódszerét. Nemcsak a csongrádi Bútorgyár, de a szegedi Textilkoinbinát, vagy a szegedi Szőrméiizein mind-mind nagyarányú fejlődésről számolhat­nak be. Tószegi Mihály elvtárs Nagylakról löbbek között arról be­szélt, hogv náluk clégeé lanyhán működött kezdetben a DISZ. segít­ségért a Párthoz fordultak. A párt, szervezet segítségével sikerűit az oktatást és a fegyelmet megszilér­dítni. 'Azóta úgy jönnek a fiatalok a Párt felé, mintha a mágnes vonza­ná őket — mondotta. — Ma már több új tagjelöltet tudtunk adni a Pártnak Hogyan használhatok Ifibbel a népnek ? Valaha a pályaválasztás problé­mája a fiatalokat csak egy kérdés szemszögéből izgatta, hot keres­hetek legtöbbet? Ezen az értekez­leten az iskolák DlSZ-szervezetei­nek megbízottai már arrói számol­hatlak be, hogy ez a régi kapita­lista szellem hanyatlóban van, éa mind többen és többen azt kérde. zik a pályát választó fiatalok kö­zül: hol, melyik pályán használha­tok többet népemnek? Előfordul még a példamutatás hi­ánya. A szegedi Tömörkény-leány­gimnáziumból például arról be­szélt egy elvtársnő, hogy náluk is előfordult az, ami egyes helyeken a falun; a kommunisták másoknak ajánlották a Iszcst. Szemző Ilona és Spitzer Júlia agitáltak ugyan a pedagógiai, meg a jogi pályák ér­dekében, de ők maguk is a túlter­helt orvosi, meg gyógyszerészi kar­ra jelentkeztek. Az elvtársnő így fejezte be hozzászólását — Nekünk kommunista fiatalok­nak kell példát mutatni és azt a pályát válasszuk, amelyen legtöbbet tudunk használni hazánknak. Eredményesen harcolnak a DISZ­szervezetek a soraik kőzé befura­kodott ellenség ellen is. Nagy László elvtárs, a Szeged-belvárosi DlSZ.szervezet propagandistája, el­mondotta, hogy egy Gugi András nevű volt SS-ista került közéjük, aki mint kuiturfeleiős, még a veze­tőségbe is bejutott. Ott klikket szervezett, deslruálta, bomlasztotta a szervezetet. Kizárása után ug­rásszerűen emelkedett a szervezet ereje, ina húszan járnak tanulókör­re, együttesen járnak el a szabad pártnapra, közös mozilátogatáso. kat szerveznek. Bőven éltek a fiatal elvtársak s birálat jogával is. A felsőbb DISZ­hizottságokat élesen bírálták azo­kért a mulasztásokért, hogy nem ellenőrizték eléggé a politikai kö­röket, a fiatalság marxista-leninis­ta nevetését. Ezt a hibát a jövőben ki kell küszöbölnie a városi, járá­si DlSZ-bizOltságoknak, fl dolgozó parasztsánot ne hanyagolta el a DISz Súlyos hibája volt azonban a ta­pasztalatcsere értekezletnek, hogy az üzemek és iskolák melleit a parasztság hangja egyáltalán nem szólalt meg. Az állami gazdaságok, az egyénileg dolgozó parasztfiala­iok és a tszcs-parasztok közölt végzett nevelőmunkáról csak egyet­len felszólalás emlékezett meg. Se­bes Ibolya elvtársnő a makói „Ut­törő"_t'szcs politikai köréről be­szélt. És ez az egyetlen felszólalás is azt bizonyítja, hogy az eddigi­nél nagyobb figyelmet kell szentel­ni a dolgozó parasztság fiai kö­zön végzett politikai munkára. Kü­lönösképpen azért, mert az aratás, cséplés jó megszervezése, az ifjúsá­gi arató-csépJő hrigádok megala­kítása a, falun most főfeladata a DISZ-nek. Sok olyan egyénileg dol. gozó parasztfiatal, legény és lány van. akik 2—3 holdnyi földjét szü­leiknek ha learatták, utána cséplő­brigádokba, aratóbrigúdokba mehet­nének. Óriási munkaerőtartalék ez a falun. A DISZ falusi feladatait azonban csnk úgy tudja leljesíte. ni. ha jól működő üzemi és isko­lai propagandamunkáját kiterjeszti az eddiginél sokkal szélesebb mé­retben a falura ti. A DISZ járási, városi és falusi bizottságai a ve­zetőségválasztás mellett most a fa­lusi munka, főleg a középparaszt fiatalok között végzett munka megjavítására fektessék a legna. gyohb súlyt. Segítséget nyújttink a hős koreai népnek Az Ujszegedi Kenderszövőgyár MNDSZ-a&szonyai nagy érdeklő­déssel fordullak az MNDSZ orszá­gos vezetőségének felhívása felé, amely a koreai gyermekek megse­gítésére. gyűjtésre hiv fel minden­kit. Mi mindnyájan egyöntetű lel­kesedéssel csatlakoztunk a felhí­váshoz. Mi, dolgozó nők, testvériesen együttérzünk minden koreai édes­anyával. akik fegyverrel kezükben, saját, vagy gyermekeik élete árán Is harcolnak szabadságukért és egy­ben a mi szabadságunkért is. Ez­ért teljes szívvel és lélekkel a lehe­tő legnagyobb segítséget nyujtjuk a hős koreai népnek, hogy ezáltal is segítsük szabadságharcukat. Mi szabad és boldog hazában, jó munkánkkal harcolunk a békéért, függetlenségünkért, amelyet a Szov­jetunió és hős hadserege hozott el számunkra. Az igazság a Szovjet­unió és az általa vezetett béketábor oldalán varn és ezért győz a koreai nép. A mi segítségünk is egy csepp a koreai nép megsegítésére irá­nyuló mozgalomban. Ezzel is lehe­tővé tesszük, hogy a koreai nép is minél eáőbb boldog, szocializmust építő békét teremthessen magúnak. Márki Andrásné, sz Ujszegedi Kender- és Len" szövő dolgozója..

Next

/
Thumbnails
Contents