Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-06 / 104. szám

e VASÁRNAP, tfMt. MAíÜS A nyugati hatalmak mindenáron el akarják kerülni az európai béke megóvása kérdésének megtárgy a I ásá t A külügy miniszterhelyettesek értekezletének legújabb ülése Párizs (TASzSz). Május 4-én A. A. Gromiko elvtárs elnökletével tartotta 43. ülését a négy hatalom külügyminiszterhelyetteseinek előkészítő értekezlete. Mint ismeretes, az előző, május 2-i ülésen az USA, Nagybritannia és Franciaország küldöttsége három új napirendi változatot terjesztett elő. Gromiko elvtárs, a Szovjetunió képviselője a május 2-i ülésen bebizonyította, hogy a három küldöttség új javaslatai lényegükben nem különböznek a nyugatiak régi napirendi tervezetétől, amely megkerüli. vagy elkeni a Szovjetunió küldöttsége'által felvetett főikérdést, a négy hatalom fegyverzete és fegyveres erői csökkentésének kérdését. A Szovjetunió küldöttsége a megegyezés megkönnyítése érdekében a május 4-i ülésén kijelentette, hogy hajlandó elfogadni az „A" napirendi változatot azzal a feltétellel, hogy a változat első pontjában kiigazítják a fegyverzet és a fegyveres erők kérdésének megfogalmazását. Gromiko elvtárs, a Szovjetunió képviselője kijelentette: a Szovjetunió küldöttsége javasolja hogy „a fegyverzet és fegyveres erők fennálló színvonalára és azokra az intézkedésekre, amelyekel a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország közösen fog előterjeszteni a fegyverzet és fegyveres ereik nemzetközi ellenőrzésének és csökkentésének létrehozására" szavakat a következő szavakkal cseréljék fél: „A Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Franciaország fegyverzitének és fegyveres erőinek csökkentését szolgáló intézkedésekre, a fegyverzet és a fegyveres erők fennálló színvonalára és a megfelelő nemzetközi ellenőrzés megteremtésére." Parodi, Franciaország képviselője és Davies, Nagybritannia képviselője kijelentette, hogy nem fogadhatja el a négy halalom fegyverzete és fegyveres erői csökkentése kérdésének a Szovjetunió küldöttsége által a jelen ülésen előterjesztett megfogalmazását. Jessup. az USA képviselőjének felszólalásából ismét bebizonyosodott, hogy a nyugati hatalmak minden áron el akarják kerülni, hogy a külügyminiszterek tanácsa megtárgyalja az európai béke és biztonság megóvásának annyira fontos és égető problémáját, mint a jelenlegi nemzetközi helyzet, az USA, a Szovjetunió, Nagybritanr.ia és Franciaország fegyverzetének és fegyveres erőinek csökkentése. A Bolgár Népköztársaság tiltakozó jegyzékei a Tito-banditák határsértései elten Szófia, (BTI). A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma pénteken két jegyzéket intézett a szó_ fiai jugoszláv nagykövetséghez Az e'ső jegyzék többi között eze_ ket tartalmazza: 1951. május 1-én 11 óra 10 perckov két jugoszláv határőr tüzet nyitott a Bobesino falutól öt kilométerrel nyugatra szolgálatot teljesítő, bolgár határőrre. A bolgár őrszem nem válaszolt a provokációra. * Ugyanazon a napon 15.30 perc. kor két jugoszláv határőr behatóit a Bolgár Népköztársaság területé, re és, tüzet nyitott a szolgálatot teljekitő bolgár határőrre. Annak ellenére, hogy a bolgár őrszem figye'meztette őket — a jugoszláv határőrök folytatták a tüzelést. A bolgár őr kénytelen volt válaszolni a tüzelésre. Ugyanaznap 17.30 órakor, ugyanabban a helységben géppuskatüzet zúdítottak a bolgár határőrre. A bolgár őr nem válaszolt erre a tüzelésre. A Bolgár Népköztársaság korpáivá* erélyesen tiltakozik a jug*zláv határőrség újabb provokációja ellen és nyomatékosan kö. vete'i a jugoszláv kormánytól, hogy tegyen intézkedéseket a bolgár, jugoszláv határon következetesen e'követett provokációk megszüntetésére. A második jegyzék a többi között igy szól: 1951. április 25-én 2.45 órakor egy kétmotoros jugoszláv repülőgép megsértette a Bolgár Népköztársaság légiterét és Vetren falu. lói 2.7 km.rel délnyugatra átrepü'_ te a határvonalat, majd visszafelé elszánt a határvonal fölött és elhagyta a Bolgár Népköztársaság légi terét. Ugyanazon a napon, ugyanabban az időpontban egy másik jugoszláv repülőgép ugyancsak megsértette a Bolgár Népköztársaság légiterét. A Bolgár Népköztársaság légiterének fentemi itett újabb többszöja a Jugoszláv Szövetségi Népköz, társaság kormányának a Bolgár Népköztársasággal szemben folytatott e'lenséges és provokativ politikáját. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma erélyesen tiltakozik az újabb határsértések ellen és nyomatékosan követeli, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya tegye meg a szükséges intézkedéseiket abból a cél. ból, hogy megszüntesse a jugosz'áv szervek következetes provokációd NEMZETKÖZI SZEMLE ri megsértése ismételten bizonyít- a bolgár-jugoszláv határon. Jugoszláviában tíz reggelire sem elegendő egy munkás egész havi keresete 'A' jugoszláv nép életkörülményei a Tito-fasizmus rablógazdálkodása eredményeképpen napról-napra rosszabbodik. Különösen áll ez azóta, hogy bevezették Jugoszláviában a szabadkereskedetmet, mert ennek az lett az eredménye, hogy az árak egyik napról a másikra szöknek Tel. A jugoszláv dolgozók a havi 3000 dínáros átlagos keresetükből a szó szoros értelmében egyik napról a másikra tengődnek, sőt éheznek, mert a jegyre kiszabolt kevés mennyiséget nem kapják meg. A fogyasztók nincsenek tisztában járandóságaikkal, nem tudják, hogy ebből vagv abból az élelmiszerből fognak-e kapni egyáltalában és ha igen. mennyit. A szabadkereskede'em útján beszerezhető áruk ára minA tömeggyiikosság művészetét gyakorolják Nyugat-Németországban az imperialisták Az amerikai és angol megszállók úgy viselkednek Nyugat-Némemr. szagban, mint a saját gyarmataikon. Az angol katonaság Nyugat-Németországban elkövetett önkéqyeskedéseiről nyugodtan hihetnénk, hogv valahol Indiában, Afrikában, vagy a Közép-keleten történnek, nem pedig Európa kellős közepén. A német parasztokat kiűzik falvaikból és a házakat tüzérségi lőgvakorlaloknál célpontul használják. Kilakoltalják a falvak lakosságát, mert az egyre szaporodó angol-amerikai megszálló katonaságnak lakianyákra van szüksége Mikor a brit és amerikai légi erőknek nagy kiterjedésű területre volt szükségük, hogy azon a pusztítás és tömeggyilkosság művészeiének összes finomságait gyakorolhassák. a megszálló hatóságok nagylelkűen Helgoland szigetét jelölték ki e célra. Helgoland lakosságának pedig egyszerűen megparancsolták, hogv távozzék a szigetről '.Vz angol-amerikai bombavelők rendszeresen pusztító bombázása kai hajianak végre a szigeten, A Sth'cswig-holsteini kormány jelentése szerint már eddig is 100 millió márkára volna szükség a rombolások helyreállításához. A megszállók légikalózkodása felháborította a német népet. Február 23-án hét német ifjú partraszállt Helgoland szigeién. ahol kitűzte a Német Demokratikus Köztársaság. Helgoland és a nemze'közi békemorgatom lobogóik*. A fiatal hazafiak mélységesen - kalózok hál or tette felháborította a légigazdáit és február 26-án rőt és Lübeckben börtönbe zár ták őket. A bátor fiatalokat azonban újak követték. Ezeket is" létartóztaiták és április 11-én a kiéli angol haditörvényszék 13 hazafit Kélt börtönbüntetésre. 'Az egyszerű dolgozó némel emberek felháborodoatan tiltakoztak az angol hatóságok sorozatos törvénysértései ellen. Hannoverben. Nyugat-Németország és a Némei Demokratikus Köztársaság városaiban tSrcegtüntetések voltak. melyek a letartóztatott hazafiak azonnali szabadlábrahetyezését és a német területek barbár bombázásának azonnali beszüntetését kö. vetet iék. A fiatal hazafiak példáját pedig mind újabbak követik. Április 4-én hat Ruhr-vidéki ifjú Trischen szigetére indult, mely szintén célpontja az angol-amerikai bombaíámadásoknak. Kijelentették, hogy mindaddig a szigeten maradnak, míg az amerikaiak be nem szüntetik a légikalózkodást. A helgolandi és trischeni események újból bebizonyítják, hogy a némel nép e'szántan szembeszáll az amerikai és angol imperialisták politikájával, mely a háborús készülődésre és Nyugat-Németország újrafclfegyverzésére irányul. Ami az angol vészbíróságokai illeti, ítéleteivel meggyőző módon bizonyltja. hogy az imperialisták a német nép küzdelmét a békéért és azért, hogy hazájának földjére ne hulljanak angol és amerikai bombák, í'Í|jalokat eliávolüotiák a sziget- bűntettnek tekintik. denkor a piacokra felhozott menynyiségtől függ. A szabadárut árusító élelmiszerüzletek, illetve az azokban beszerezhető árucikkek sem tudják a szükségletet kielégíteni még abban az esetben sem. ha a dolgozóknak módjukban lenne megfizetni a méregdrága árukat. Egy jugoszláv munkás keresete havi 3001) dinár, egy mérnök fizetése pedig 5—6000 dinár. Az árakból és a fizetésekből megismerhetjük a jugoszláv dol. gozók életkörülményeit, melyet összehasonlításként köztünk. A felsorolt áruk mind a legfontosabb közszükségleti cikkek, melyekre mindenkinek szüksége van és bármilyen áron is kénytelenek beszerezni. 'A kenyérnek kilója Ö0—100, a főzőliszt kilója 180, száraztészta kilója 500. bab (száraz) kilója 120— 160, burgonya kilója 60—80, marhahús kilója 140. tisztított baromfi kilója 550—600, zsír kilója 450, vaj kilója 600—700, tej literié 60—80, cukor kilója 500—700, étteremben egy reggeli 300, egy ebéd 400—600. egy vacsora 400—600 dinár. Az a munkás, aki üzemi konyhán étkezik, köteles leadni összes élelmiszerjegyét és annak ellenében csak ebedet és vacsorát kap. Ezért havonkint 1500 dinárt fizet. A többi élelmiszert a szabadpiacon keil beszereznie, ha egyáltalán még telik a fizetésből, mert ruházkodnia is kell. A ruhaneműik ára a következők: Férfitélikabát (konfekciós) 12.000 —20.000. férfi szövetruha (konfekciós) 12.000—30.000, férfi vászonruha (konfekciós) nem kapható, férfi esőkabát nem kapható, férfiruhaszövet 1 méter 3500—6000, egv férfiing 1200—3500, I pár férfi félcipő 2500—6000. női lé'ikabát 12 ezer, női tavaszi kabát 8000. 1 méter női ruhaszövet 2800—5000, női ruha készítése (anyag nélkül) 1800, női harisnya (selyem) 1 pár 500— 600, egy női ing ' 1800—2000 1 pár női cipő (kész) 2500—10.000 dinár. A felsorolt szövetáruk igen rossz niinő.ségiínk és közülük a legdrágább is csak alig felel meg a nálunk árusított lego'esóbh textil., illetve sztívetárunak. Hasonló a helyzet a cipők tercn is: Nálunk nem is lehet olyan silány árukat találni az üzletekben. Mind. ehhez még hozzájárul a ruha elkészítése, amely 3000 dinár körül mozog kellékek nélkül. így mire elkészül a ruha, kb. 800Ó—8500 dinárba, vagyis mintegy 3 hónapi teljes keresetbe kerül. A tűzifa köbméterenkint 720 dinár, a szén mázsája 150 dinár, de sza. badpiacon nem kapható. lgv néz kj a jugoszláv dolgozók helyzete a Tilo-rendszer uralma alatt. MÁJUS ELSEJÉT, a nemzetköz* munkásszolidaritás napiát hatalmas lelkesedéssel ünnepelték a sza bad országok nénei. Végeláthatatlan sorokban vonultak fel a bekc fővárosának, Moszkvának. lakói Sztálin elvtárs. a Bolsevik Párt és a szovjet állam vezetői előtt. Berlinben közel 1 millió, ' angliaiban 2 és fél millió. Prágában főbb mint félmillió ember tüntetett a béke megvédése mellett. Ezen a napon különösen megmutatkozott az, hogy mennyire egységesek a vi'ág haladó népei a be. ke kérdésében. A tőkés államokban is. minden rendőri és csendőri brutali ás ellenére megmozdultak a tömegek, hogy kifejezésre juttassák: nem engedik magukat az imperialisták céljai szerint ágyutöltelékként felhasználni, nem engedik, hogy országukat belesodorják egy szovjetellenes háborúba Párizsban teljes hat órán keresztül vonultak a dolgozók, akik ellen al. jasul mozgósította a fasiszta kormány fegyveres erejét. Az cszakafrlkai dolgozóly csoportjára fegyverrel támadtak a rendőrök. Ma. lájföldön a brit hatóságok betiltották a május elsejei ünnepséget; Spanyolországban sokezer dolgozó sztrájkja fejezte ki a béketáborral való együvé tartozásukat. AZ IMPERIALISTÁK háborús tervet ellen mindinkábl kibontakozik egy eddig soha nem tapasztalt méretű mozgalom, amely a Béke Vi!ágtanács berlini felhívása nyo. mán indult el és amely követeli, hogy az öt nagyhalalom kössön cvmással békeegyezményt. Ha. zánkban az Országos Béketanács egyik legutóbbi közlése szerint közel ötmillió a" aláírások száma már. Bulgáriában május l-ig 4 millió 800 ezer békehareos Irta alá a felhívást. A franciaországi Szajna, megye békeharcosai kötelezték ma gukat. hogy június 15-ig 4 millió aláírást gyűjtenek a megyében. Dániában már több mint 44 ezer dolgozó irta alá a felhívást. Az Indiai Dethi egyetemének békebizottságu kötelezettségei vállalt, hogv június vegéig 100 ezer aláírást fíyüjt. A háborúellenes harc különösen Németországban bontakozik ki nagymértékben; abban az országban, amelynek népét legfőbb háborús ágyútölte'ékként akarják az imperialisták felhasználni új há borújukban. A Német'Népszavazá. si Főbizottság nyilatkozatot adott ki az elmúlt héten: „Az Adenauerkormány eltiltja a népszavazást Németország remilitarizá'ásával es az 1951-ben kötendő békeszerződéssel kapcsolatban. A népszavazás végrehajtása a kormány dolga lenne. Mivel Nyugat.Németország kormánya nem akarja a népsza. vazást. mi magunk valósítjuk azt meg." Ugyanakkor a düsseldorfi népszavazási főbizottság átiratot intézett Ottó Grotewohlhoz, a Né. met Demokratikus Köztársaság miniszterelnökéhez. ame'yben kéri. hogy rendeljenek el népszavazást a Német Demokratikus Köztársaság területén Németország demilitarizálásáról és az 1951-ben kötendő békeszerződésről. A javaslatot a Német Demokratikus Köztársaság parlamentje a héten tárgyalja. Amig^a némel nép szervezi ere. jét, amely Európa népeinek segítségével megakadályozhatja a német fasizmus kitámasztását, addig az imperialisták Adenauer babminiszterelnök segítségével erö'.tetett ütemben fegyverzik fel Nyu. gat.Németorszagot. A bonni bábminiszterelnök közölte, hogy egy milánói cégtől 10 ezer automatafegyvert rendelt a szervezés alatt á'ló nyugat-német hadsereg számára. ..Basler Nachrichten" című svájci lap szerint Franciaors -ág is szállít fegyvereket a nyugat német hadsereg céljaira. EZ A TÉNY világosan mutatja hogy mennyire hamis a nyugati államok Párizsban tárgyaló képviselőinek az az állítása, hogy a bé ke fenntartására törekszenek. Hiszen az elmúlt héten irták alá az amerikai-dán szerződést Grönlandról. A hivatalos közlemény a lob tesiti idegen leriileteken. Hogy az amerikai katonai támaszpont,,^ ki ellen létesülnek, az senki S2i mára sem titok. Éppen ezéri mondotta Gromiko elvtárs — Szovjetunió nem fogadhat ó]ya„ napirendet a külügyminiszterek ta nácsának tárgyalási alapjául amelyben nem szerepel az At|an(j Egyezmény és az amerikai katoMi támaszpontok kérdése. A NYUGATI KÜLDÖTTSÉG , közvélemény félrevezetésere újabb látszat-módosításokat nyújtott |,e három változatban. Gromiko elv társ a tervezetről szólva megátfo," pitotta, hogy az „A" változat e|fu, gadásál — amelyet a Szdrjctínjj javaslatára az „Olaszországgal tött békeszerződés Triesztre T0 natkozó részének végrehajtása'"* címmel fogalmaztak meg _ a nyugati küldöttek attól tették fiig. gővé, hogy ha az egész napirend! ben megegyeznek. Ugyanakkor „A" változatban módosítás nélkül megmaradt a fegyverzet és a fegy. veres erők csökkentésének olyan megfogalmazása, amely lehetetlen né teszi, hogy a négy hatalora fegyverzetének és fegyveres erői. nek csökkentését ténylegesen meg, vitathassák. A „B" és a „C" váltó, zat sem tartalmaz elfogadható ja. vaslatokat és céljuk ezeknek a ja, vaslatoknak az. hogy a közvéleményt megtévesszék, mintha ezek a javaslatok engedményeket ten. nének a szovjet kormánynak a bé, ke fenntartására alkalmas jayasta, tal felé. De ugyanakkor a javasla, tokát kommentáló Parodi a nyu. gati hatalmak küldöttsége nevében kijelentette, hogy: .,nem fogad, hatjuk el a négy hatalom fegy. verzete és fegyveres erőinek csök. kentésének megtárgyalására vonat, kozó szovjet javaslatot." Daviei szerint a három hatalom küldött, ségének javaslatai „azt a határt je. lenti", amelynél messzebb e kül. döttségek nem mehetnek. A nyu. gati országok küldöttei azt akarják elérni, hogy zavaros és ködös na. plrend e'fogadtatásával akadályoz, zák meg a béke fenntartására irá. nyúló tanácskozásokat. A TŐKÉS ORSZÁGOK dolgozói fokozódó sztrájkokkal tüntetnek kormányaik háborús politikája el. len. Anglia egyik kulcsfontosságú hadiipari központjában Woolwlch. ban. sztrájkba léptek a vasipari üzemek munkásai. A sztrájkhoz újabb do'gozók csat'akoztak. Az USA-ban 1950-es év folyamán 1949-hez viszonyítva 30 százalék. kai emelkedett a sztrájkok száma 1951 januárjában, egyetlen hónapban 550 sztrájk volt. A háborús politika mind nagyobb terheket ró a dolgozókra. A Portorikóban megjelenő El Pueb'ó cimü lap kör1'' hogy az amerikai cukortársaságok kíméletlen kizsákmányolása követ, keztében 300 ezer munkanélküli « éhhalál küszöbén ált. Mlg a tőkés országokban minli katasztrofaiisabban csökken a dolgozók életszínvonala, addig a Sz"v" jetunióban állandóan emelkedik a nép jó'éte. A népgazdaság további fejlesztéséhez, a volgai, kujbisevi és sztálingrádi vízierőművek. ' hata'mas természelátalakitó munkák támogatására a Szovjetül"0 kormánya 30 milliárd rubel összeS' ben államkölcsönt bocsátott kl. a kölcsön a béke és az egész kerekség népei biztonságának na?? ügyét szolgálja. A szovjet do,g0* sók óriási lelkesedéssel jegyzilt M új á'laml kölcsönt, amely a sztálini tervek megva' ósitását gy«rsitja meg. A BÉKE ERŐINEK 5elÉ>"líi® bi között elmondja, hogy Grön'and penhágában folyó ütése, a szigetén úgynevezett „véde'mi öve-jm-p. o k-L„._.., ,..„, ;p! eseménye a Béke Világtanacs amely KoPfel. zeteket" létesítenek, amelyek ame. | meri a békemozgalom jeto" tegi álközölt' likai parancsnokság alatt" fognak Iasa!' f"K|a»«>zik a népek állani. Ez a tény is alátámasztja Politikai, gazdasági és kul a Gromiko elvtársnak, a Szovjetunió kapcsolatok fejlesztésének kel ' képviselőjének megállapítását, hog,jséve| ég üj len(!ü!etet ad a amíg a külügyminiszterek lana- ... , . , „.pknek fo csának az előkészületei folynak, az bek<-mozgalmanak, »mei. USA a légi, haditengerészeti ős) célja, hogy megteremtse a katonai támaszpontok tucatjait lé- béke feltételeit.