Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-30 / 123. szám

SZERDA, IMI. MÁJUS 50. Új üzemrész várja a Konzervgyárban az idei kitűnő borsótermést 'A Szegedi Konzervgyárban se_ fényen folyik a munka. Szorga'.. mas asszonyekezek takarítják a termet, mossák a gépeket, tisztít­ják az ablakokait, hogy minden ra_ gyogó tiazta legyen, mert csütör­tökön, vagy pénteken megkezdődik a nagy munka, a zöldborsókonzer­vek gyártása. Aki régen járt az üzemben, alig ismer rá arra a helyiségre, ahol a borsót feJdolgozzák. A termet tel­jesen átrendezték. A borsófeldo _ gozó üzemrészt vonalba állították, ami annyit jelent, hogy bevezették itt is a már sokhelyen bevált szalagrendszert. Az átcsoportosított gépekan Szá­mos újítást vezettek be, amely nagyban elősegíti az üzem termeié, sértek emelését és az önkö tiség­csökkentést. A kifejtőgépekhaz eddig úgy hordták nagy kosarakbam a hü ve. lyes borsót és a gépből a borsé­szem kosarakba, az üres hüvely pedig a földre hullott. A borsó­szemet kosarakkal az osztályozó gépekbe hordták, a hüvelyt pedig az utivarra hordták, vagy egyeaae­e-an a szemétbe. Most eziekre a ké­pekre elevátort szereltek, amely az udvarról egyenesen a gépbe viszi a hüvelyes borsót és a gép aljára pedig futószalagot, mely a ráhul ó borsóhüvelyt viszi az udvarra. In­nen az üdKrarról a termelőcsoportok naponta e,(hordják majd a borsó, hüvelyt és silós-iakarmánvt készítenek beifile. A fejtőgépet és az osztályozógépet csatornával kötötték össze. Igy egyenesen az osztályozó gépbe fo­lyik most majd a borsószem. Tel. jesen kiküszöbölődött a kosarazás, mert a gépből már osztályozva ke­rül ki a borsószem. A mu.tbam itt ezt a kosara zást körülbelül 8 em­ber végezte és ennek a nyolc em­bernek a munkáját küszöböli ki a most .bevezetett újítás. Az előfőző üstöknél a múltban a dolgozók kézzel emelgették ki a forró vízből a borsóval telt szűrő, ket. Bizony sokszor előfordult, hogy az leforrázta kezüket, lábu­kat. Az egész teremben állandóan vízben jártak a dolgozók. Most a főző. és hűtőiistöket egyvonialba rakták, föléjük emelőt szereltek. Most már csak ráakasztják a szű­rök fülét az emelő kapcsára és könnyűszerrel tolják a hűtőüstök, höz. Nem kell emelgetni a szitákat és nem fordul elő, hogy leforráz­zák magukat a dolgozók. Az üstök elé ráccsal letakart széles kifolyót építettek, amely levezeti majd a kiömlő vizet. így nem ken majd vízben járni. A borsóval telt dobozok cukros­sós vízzel való megtöltése eddig úgy történt, hogy a felforralt vizet kan­csókból töltögették a dobozokba Ez bizony nagyon lassan ment és a víz nagyon sokszor elhűlt. Mos épí­tettek az emeleten hét víztartályt. amelyekben állandóan megfelelő hő. fokon tartják a vizet és a mennye­ien keresztül, csappal ellátott gu­micsővel vezették oda a csomagoló géphez. A csapon keresztül folyik most már egyenesen a dobozokba a megfelelő hőfokú víz. A lezárt do­bozokat sterilizáló üstökbe rakják. Itt is vezettek be újítási, az ellen­nyomásos hűlést. Nem kell többé az üstből kiszedni a dobozokat, olt mindjárt le tudják hűteni a meg­felelő hőfokra. Az innen kikerüli áru már mehet a raktárba, de most már nem kiskocsikon — mini az elmúlt év elvben —, hanem a beállí­tott új villamos targoncákon. A borsókonzervet gyártó üzem. rész átcsoportosítását, az újítások elkészítését az üzem komplex-bri­gádja végezle. Az újításokat az üzemben talált, kiselejtezett régi géprészekből, üstökből, vasakból készítetlek el. Teljesen a saját ereiíikbttl szervezték át az üzemnek ezt a részét. Az átsze­relt gépek már készen várják, hogy szerdán kipróbálják őket és utána meginduljon a termelő munka. Az üzemben minisztertanácsunk felhívása nyomán megkezdték a nők fokozatos bevonását azokra a mun­kahelyekre is, ahol eddig csak férfiak dolgoztak. Például a kom­presszor kezelésére is nőket taní­tottak be. Az üzemben már január óta folyik szakmai oktatás, ezen a minőségi ellenőrök mellett a fi­zikai dolgozók és a normások is résztvettek. Ezen a tanfolyamon a dolgozók megtanulták a konzerv, gyártás minden fontos mozzanatát. A Szegedi Konzervgyár vezetői és dolgozói nagy lelkesedéssel ké. szültek a mai napra, amikor ünne­pélyes keretek közt átveszik a megjavított és újjávarázsolt gépe­ket. Jó munkájukkal fokozzák majd az üzem termelését, hogy a dolgozók számára minél több és jobb minőségű borsókonzervet ké­szítsenek. A növényápolásban elért jó eredményeink fokozásáért meg kell gyorsítani a cukorrépa egyelését9 a burgonya töltögetését és a gyapot ápolási munkálatait A földművelésügyi miniszter fel­hívása nyomán megyénkben is Meggyorsult a növényápolási mun­kálatok üteme. A legutóbbi tájé­koztató az élenjáró megyék közé sorolta Csongrád megyét. Az ered. menyek azonban a kedvező időjá. rás következtében lényegesen javul­tak. Minden növényféleségnél előbb­re haladtak a növényápolási mun­kák. A lucerna első kaszálási mun­kálatai befejeződtek, a tavaszi ga­bonafélék gyomirtását 85, a cukor­répa sarabolását 98. egyelését 90, I. kapálását 71, II. kapálását 6, a kukorica egyelését 76, első kapálá. sát 97, a napraforgó egyelését 93, első kapálását 99, a burgonya első kapálását 100. első töltögetésél 48, második töltögetését 4, a dohány ki­ültetését 91, első kapálását 12, a rostkender gyomirtását 97. a rizs gyomirtását 14 százalékban végez­tük el. A növény ápolási munkálatokban a megye községei között Ferenc­szállás az első. A cukorrépa egye­lését, a burgonya töltögetését. a kii. korica első kapálását mind az egyé. ni parasztok, mind a tszcsk befe. jezték a községben. Kiváló ered­ményüket annak köszönhetik, hogy már a növényápolási munkálatok megkezdése előtt körzetekre osztot­ták fel a községet. A körzetek élé­re egy-egye felelőst állítottak, akik naponként ellenőrzik a körzetet. Az ellenőrzések során szerzett tapaszta. latokat a népnevelők felvilágosító munkájukban használják fel. A legfontosabb tennivalóink- közé tartozik a növényápolási munka to­vábbi meggyorsításában a cukorrépaegyelés minél előbbi befejezése. A cukorré­pa egyelésében a makói járás jár az élen, de első a többi növények ápolási munkálataiban is. Klára­falva, Kövegy, Földeák, óföldeák befejezte a cukorrépa egyelését a járás területén. Lemaradt az egye­íési munkában Királyhegyes 21, Nagylak 53 százalékos eredményé­vel. Á cukorrépa egyelését pár na­pon belül be kell fejezni a megyé­ben. A késedelem naponta mintegy S—4 mázsa terméscsökkenést je. lent. A burgonya iöllögelésének ideje elérkezett. Csanádpalolán a dolgozó parasztok már a másod, szőri töltögetést végzik. Ambrózfal­va befejezte az első töltögetést. A burgonyát akkor kell töltögetni, amikor eléri a 10—20 centiméter magasságot. A megye területén a burgonya már 20—40 centiméterre fejlődött és még csak főképpen a kapálási munkálatait végezzük. A töltögetést haladéktalan meg kell kezdeni minden községben és egy pár napon belül be kell fejezni. A burgonya tövére húzott nyirkos föld alatt a burgonyaszár bütykei­nél hajtások nőnek és tulajdonkép­pen ezek a hajtások hozzák a ter­mést. A töltögetés elhanyagolása tehát nagymértékben csökkenti a terméshozamot, ezért a töltögetést még a virágzás előtt fejezzük be. A gabonafélék acatolási munkálatait tovább kell folytatni. A tavaszi kalászosokból az acatot mélyen tör­ténő kiszórással irtsuk ki ,a rep­cét pedig húzzuk ki és repeefésűvel szedjük össze. Ha a repce túlnőtte a zabot és az árpát, akkor a rep. cét kaszáljuk le. A gyapot ápolási munkálataiban elmaradás mutatkozik a megyében. Sem az állami gazdaságok, sem a termelőszövetkezeti csoportok riem mutatnak ezen a téren követendő példát. Különös gonddal kell ügyel­ni a növényápolás során a gyapot­földek állandó porhanyítására és a tejes gyomtalanításra. Meg kell gyorsítani a növény­es a ápolási munkát a szentesi csongrádi járásban. A csongrádi járásban az eddig jó példát mutató Csanytelek község lemaradt a nö­vényápolásban. A cukorrépa egye. lését 70, a kukorica első kapálását 50, a napraforgó kapálását 70, a burgonya töltögetését 65 százalék­ben végezte el. A mezőgazdasági állandó bizottság Csanyteleken is szervezze meg szélesebbkörű akti. vaihálózatát és ne bízza a verseny szervezését egyedül a mezőőrökre. Meg kell említenünk Meg kell említenünk a szentesi járási és a hódmezővásárhelyi me­zőgazdasági osztály mulasztásait. A növényápolási munkálatokat is ak­kor lehel csak helyesen irányítani és ellenőrizni, ha a járási mező­gazdasági osztályok gondoskodnak a megyei szervek pontos jelenté­sekkel való ellátásáról. A kél me­zőgazdasági osztály azonban már több esetben elmulasztotta a je. leütések beküldését, vagy csak kés. ve küldte be, ami nagyban gátolja a megye növényápoíási munkájának kiértékelését. Jtta : előadás pártit ti k paraszlpolitikájábcui mutatkozó ferdítésekről és elhafl ásókról Szocialista épiiésünk szenipo Htjából döntően fontos kérdés a parasztkérdés. Rendkívül fontos ugyanakkor, hogy ezen a területen tilágosan lássunk és munkánkat ezen a területen i.s Pártunk, a marx­izmus-leninizmus nagy tanítóinak útmutatásai alapján végezzük. Ma, a termelőszövetkezeti mozgalom na prói-napra való megerősödése Ide­jén különösen szemelötI kell ezt tartanunk. Ezért igen nagyjeleplő­sígű az az előadás, amelyet Dögei Imre elvtárs, az országgyűlés el* niike tart ma Szegeden a Pártok tat ás Házában. Előadását „Pártunk politikájában mutatkozó ferdítések és elhajlások" címmel tartja meg. Ennek meghallgatása főként a pártvezetöségi tagok, propagandisták, népnevelöfelelösök. tömegszervezeti funkcionáriusok részére fontos. Az előadás pontosan 6 órakor kezd"-,!,<. Halászati kiállítás nyílt a szcyedi múztumtsat* A szegedi Móra Ferenc-múzeum­ban igen érdekes kiállítás nyílt meg. A legrégibb halászeszközöktöl kezdve kiállították a mai napig is használatos halász-szerszámokat­Bemulatják még ezenkívül a Sze­gedi Tudományegyetem állattani intézetének különböző tiszai halfaj­tákból készített praeparátumait. Külön érdekessége a kiállításnak a Szegedi Tógazdaság és Halértékesí­tő Állami Vállalattői kapott tiszai élő halak, amelyek állandóan, fris­sen áramló vízben, akváriumokban láthatók. A kiállítás ünnepélyes megnyitá­sán dr. Bálint Alajos múzeumigaz­gató bevezető szavai ulán dr. Áb­rahűm Ambrus akadémikus, egyete­mi tanár a szegedi városi tanács nevében mondott beszédet. A kiállítást igen sokan látogat­ják, de a múzeum vezetősé"' ok az a kérése, hogy az érdeklőd"' ini­nél előbb tekintsék meg a k'állí­tást, mert a halak az akváriu­mokban csak rövid ideig tarthalók. A kiállítás megrendezése Szege­den igen helyes elgondolás volt, hiszen Szeged története összefügg a halászattal. Szeged őslakói halászok voltak. Az ásatások során előke­rült tárgyi bizonyítékok szerint a kőkorszak legelején, az úgyneve­zett Körös-kultúra idején — vagyis időszámításunk előtt 4500 évvel — Szegeden és a Tisza szegedi szaka­szán halászok laktak. Az Árpád­kortól kezdve okleveles adatok hosszú sorából különösen egyet ér­demes kiemelnnük: Dózsa György forradalmi parasztseregében 3000 szegcdi halászfelkclő vett részt. A mult század közepén céhekbe tö­mörült halászok irányították a Ti­sza halfogásait, majd a kapitaliz­mus erősödésével kartellek kapa­rintották magukhoz a halászat jö­vedelmét. A Tisza szabályozása erősen megcsappantofta a folyó halállományát s a halászok száma is lecsökkent. Századfordulónk úgynevezett tanyás-, illetve bokros­halászata helyett ma a szövetke­kezeti gazdálkodás tervszerűen épí­ti a tiszai halgazdálkodást. A „Virágos Szegedér^-mozgalom nyomán szebb lesz a város (Tudósítónktól) A Szegedi Kerté­szet ÁV dolgozói a tél folyamán elhatározták, hogy a munka jobb megszervezésével és a verseny ki­szélesítésével megindítják üzemük­ben a „Virágos Szegcdért"-mozgal­inat. Ehhez a mozgalomhoz vala­mennyi dolgozó lelkesen csatlako­zott és jó munkájával elérték, hogy a város megszépítésére ingyen vi­rágpalánták május 29-től június 2-ig vehetők át a Temesvári-kőrút 48. szám alatt reggel 6 órától dél­után fél 3 óráig. A kiadott virágpalánták a há­zak, iskolák, középületek elé és a házak előtt levő fák tövéhez iiltethe­tők ki, hogy ezzel is szépilhessiik városunkat. Koha Tlborné. A mult évben 11 százalékkal csökkent a jugoszláv munkások bére A koreai nép segítésével a mi békénket is védjük (Tudósítónktól). A Szegedi Juta­gyár asszonyai is átérezték a koreai gyermekek szenvedéseit s követve a többi üzemek dolgozó asszonyait, adományaikkal segítik a koreai gyermekeket és a koreai nép mi­előbbi, végleges győzelmét. Mi, magyar asszonyok és anyák, tudjuk, milyen borzalmas a hábo­rú: anyák és apák halnak meg. Ár­tatlan, védtelen gyermekek szülők nélkül, családi fészek nélkül ma­radnak. Mi, akik békében és sza­badságban élünk, nem nézhetjük létlenül ezeket a borzalmakat és szivünk egész melegével sietünk a koreai nép. a koreai gyermekek se­gítségére. összegyűjtött forintjaink­kal fájdalmaikat akarjuk enyhíteni és ÚRV érezzük, ez kötelességünk, hiszen a koreai nép értünk is, a mi szabadságunkért is szenved és küzd. Üzemünkben számosan vannak már olyanok, akik megtették fel­ajánlásaikat és tehetségükhöz mér­ten járultak hozzá a koreai gyer­mekek megsegítéséhez. Szűcs Jó­zsefné például 40 forintot ajánlott fel. Felajánlásakor elmondotta, azért adja ezt az összeget, mert tudja, mit jelentenek a háború bor­zalmai és ismerj azt az érzést, amikor az embereken segítenek fáj­dalmaik elviselésében. A Szegedi Jutagyárban valamennyi dolgozó nő megfogadta, hogy tehetségéhez mér­ten segíti a koreaiakat, mer; ezzel önmagunkon is segítünk és a ma­gunk békéjét is védjük. Péterházi Emiiné. A belga kormány letartóztatott egy békeküldöttet A Rudé Právo írja: Kidrics, Titóék úgynevezett „gaz­dasági tanácsának" elnöke a közel­múltban kénytelen volt elismerni, hogv 1950-ben — hivatalos adatok szerint — 11 százalékkal csökkent a munkások bére. A „szabadpiacon az élelmiszerek ára 1945-től átlag­ban 750 százalékkal emelkedett. A liszt 1000—1200 százalékkal, a zsír 1200—1500 százalékkal drágult. A kapitalista gazdasági rendszer újjáélesztése az élelmiszerek és az ipari cikkek árának állandó emel­kedését vonta maga után. A jelen­legi „szabadpiaci" árak mellett egy négytagú munkáscsaládnak havonta 30—40 ezer dinárra volna szüksége, hogy a legfontosabb közszükségleti cikkeket beszerezhesse. Ezzel szem­ben a munkás, illetve hivatalnok át­lagos havi kereste 3—4 ezer dinár. A rossz közellátási helyzet követ­keztében egyre jobban terjednek a betegségek. A Nemzetközi Vöröske­reszt nemrég Jugoszláviában járt küldöttsége közölte, hogy a jugo­szláv ipari munkások 80 százaléka tüdőbajban szenved. Az a tény, hogy Titóék a jugoszláv gazdasá­got teljesen kiszolgáltatták a Wall­Strect és a City érdekeinek, ered­ményezte az. állandóan növekvő munkanélküliséget. A mutt eszten­dőben 39.000 építőipari munkást, 120.000 hivatalnokot és különböző iparágak munkásainak tízezreit bo­csátották el munkahelyükről. Kicsempészett dollármilliók A jugoszláv politikai emigránsok ..A szocialista Jugoszláviáért" cimű lapja írja: Tito fasiszta bandájának tagjai kifosztják a jugoszláv dolgozókat és milliókat harácsolnak össze. Tud­ják, hogy véres rendszerük vége fe­lé közeledik és ezért a néptői ösz­szeharácsolt pénzt külföldön igye­keznek elhelyezni. A Tito-bandn egyes főkolouiposai már eddig is nagy összegeket he­lyeztek el az angol, amerikai, sváj­ci, argentínai és más külföldi ban­kokban- Amfg 1950 decemberében Titóék külföldi bankbetéteinek ősz­szege 10.000 dollár volt. addig ez év március végén a betétek összege egymillió dollárra emelkedett. Vaszo Sztojanovics, a titóista im­portvállalat igazgatója ez év ápri­lisában újabb egymillió dollárt he­lyezett el egy svájci bankban. Prága. (CTK.) Marié Kopecka asszonyt, aki a Csehszlovák Nö­j szövetség küldötteként utazott Bel­giumba, a Belga Nőszövetség Or­szágos Békekongresszusára, május 19-én a belga rendőrség letartóz­tatta, jóllehet érvényes vizűm bir­tokában volt. Kopecka asszonyt re­pülőgépen visszaküldték Prágába. A brüsszeli csehszlovák nagykö­vetség erélyesen tiltakozott a le­tartóztatás ellen. A külügyminiszterhelyettesek hétfői ülése Párizs (TASZSZ). A külügy, miniszterhelyettesek legutóbbi ülé­sén Gromiko elvtárs ismételtein be­bizonyította, hogy az európai fe_ szültség felszámolásáról és a négy hatalom viszonyának megjavításá­ról nem lehet beszélni ha előzötög nem vizsgálják meg az atlanti egyezmény és az idegen területeken létesített amerikai támaszpontok kérdését. A Szovjetunió küldöttsé­ge azért ragaszkodik ezeknek a kérdéseknek napirendre tűzéséhez, mert véleménye szerint e kérdések megvitatása né'ki'1 nincs értelme összehívni a kv". iígy miniszterek tanácánrk ülésszakát. Gromiko elvtárs k;fejezte remé­nyét. hogy elfogadják az atlanti egyezmény és az amerikai támasz­pontok kérdésével kapcsolatos szov­jet javaslatot és ezzel lehetővé te szik a külügyminisztereik tanácsá­nak összehívását. Jessup felszólalásában újból m-eg. próbálta elvonni a tanácskozás fi­gyelmét a tárgyalt kérdésről. Gro­miko elvtárs azonban kijelentette, hogy Jessup hiába hangoztatja ezen az értekezleten, hogy az Egyesült Államok kormánya kész résztvermi a miniszterek tanácsának üléssza­kán. amikor cselekedeteivel és ma­gatartásával bizonyítja, hogy a valóságban a megegvezés meghiúsítására törekszik. Mint nekünk tett bizonyos ..en. gedményt" tüntetik fel a három hatalom kénviselöi azt a tényt — mondotta Gromiko elvtárs —. mi­kor beleegyeznek, hogv a szovjet külügyminiszter a mini /terek ta. nácsának ülésszakén , w '-'kőzzék" az atlanti egyezmény és az ameri­kai támaszpontok kérdésében. Ezek a kijelentések azonosít egy garast sem érnek. A szovjet kormány javasolja, vi­tassák meg az új háború elhárítá­sának útjában álló kérdéseket. /

Next

/
Thumbnails
Contents