Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-29 / 122. szám

A SZEGEDI KENDERFONÖGYÁRBAN már megkezdődött a kenyércsata Lelkesen, munkaversenyben készítik az aratáshoz szükséges kiváló minőségű kévekötő zsineget Zúgnak a gépek a Szegedi Ken­derfonóban, mosolygó arcú munká­sok kisérik nagy figyelemmel a munka menetét. Ha valahol hiba mutatkozik, pillanatok alatt megja­vítják. Igv a gépállást a legkisebb időre csökkentik. A héten nem a legjobb nyersanyaggal dolgoznak, mégis igyekeznek, hogy minőségi munkájuk kifogástalan legyen. Ez­által is biztosítani akarják az ed­dig elért jó eredményeikel. Az üzemben dolgozók egy részé­Bek még inkább fokozza munka­lendületéi az a tudat, hogy pontos és jó munkájukkal nagy segítséget nyaltattak a mezőgazdasági dolgozóknak. Mit csinálnak ezek a dolgozók? Március 23-án indult meg a Szege­di Kenderfomóban a kévekötő zsi­negek gyártása. Ezt a kampányt termelési értekezleten beszélték meg a dolgozók és a vezetők. A munka azzal a tudattal indult meg. hogy az aratás sikeréhez az ő jó mun­kájuk is hozzájárul. Vagyis, ha jó­minőségű kévekötő zsineget készí­tenek, akkor biztosítják, hogy az aratásnál zsinórszakadás nem for­dul elő, Igy a búzakalászok nem hullanak szét. Ennek tudatában végzik munkájtikal a dolgozók, . a kócrázó, a kártoló gépektől kezdve végig a többi gépeken. — Páros versenyben fokozom a termelésen^ — mondotta Radics Sándorné. Dicső Imrénével vagyunk versenyben. Célunk az, hogy a gép­állást teljesen megszüntessük és a tervünket maradéktalanul teljesít­sük, Radicsné elvtársnő őt nappal hagyta maga mögött versenytársát a lervtcljesitésben. Cserép Szilveszterné élmunkásnő egyike a legjobb fonónőknek. A kévekötő zsineg készíléséböl ő is kiveszi részét. A kévekötő zsineg itt még széles szalagban összevont elemi szálakban mutatkozik meg. Mór itt is nagy gondot kell fordí­tani a minőségi munkára. Cserépné elvlársnő gépétől elkerülő anyagban nem lehet egyetlen egy csomót sem találni, ami akadá­lyozná a további munka menetét. Szorgalmas munkájának meg is van az eredménye. Dolgozó társai is megbecsülik és szívesen fordulnak hozzá tanácsokért. Cserép Szilvesz­terné május 23-án mór a június 13-i tervét teljesítette. Ezt az ered­ményt nagyban elősegítette az is, hogy az előfonó üzemrész műveze­tője minden műszaki feltételt biz­tosit munkájához. Gépjavítás, le­szedés idején azonnal kéznél van a segítség. — Ha jó minőséget adunk — jó minőséget kapunk! — Ezzel a jel­szóval indul minden nap munkába Papp Krisztina, a cérnázógép keze­lője. Az ő gépe már az utolsó sod­rási műveletet végzi a kévekötő zsinegen. Papp Krisztina miközben az elszakadt zsineget gondosan, egyenletcsen összeköti, arra gon­dol, hogy ezzel a munkájával ő is hozzáiárui az aratás előkészítéséhez. Ennek ludala teszi még könnyeb­bé és vígabbá munkáját. A lesze­désnél segft a többi dolgozóknak, hogy ilt is, amennyi időt csak le­het, megtakarítson. Munkakedvét még az is fokozza, hogy párosver­senyben dolgozik Laczí Margittal a minőségi és mennyiségi munka te­rén. „Meg akarom nyerni a ver senyi — mondja. — Ezért még na­gyobb gondot fordítok munkám­ra I" Igy tudja biztositani Papp Krisztina, hogy hetenként a 104— 103 százalékot mindig eléri. A kévekötő zsinegnek szilárdnak és tartósnak kell lenni. Vigyázni kell, hogy a nyújtásnál, vagy a szárításnál mindig biztosítva legyen a megfelelő gőzmennyiség. Ezért felelős Gál István a simítógép ke­zelője. Gál István jó minőségi és mennyiségi munkájának eredményét a legutóbbi kiértékelés is bizonyít­ja, amely 108 százalékos termelési eredményi mulat. A kévekötőzsineg elkészítésének végső műveleténél, vagyis a gombo­lyítőban dolgozik Hugyecz István­né. A „spulnikon" lévő anyagot gombolyaggá formálja ál. Nagy fi­gyelmei kíván munkája. Vigyázni kell arra, hogy a zsinegben még véletlenül sem maradjon rossz anyag. Azt is figyelni kell. hogy a gombolyag két ét fél kilónál se több, se kevesebb ne legyen. Hu­gyecz Istvánné selejtmentesen dolgozik. A legapróbb hibákat is észreveszi és azonnal kijavítja. — Biztos vagyok abban — mond­ja —, hogy az én kezemből kike­rüli árú mialt nem fognak bosszan­kodni dolgozó parasztjainkl De ugyanezzel a tudattal végzik munkájukat a többi dolgozók is. A párosverseny kiszélesítésével a jobbminőségü és pontosabb munka elvégzésével biztosítják azt, hogy az aratáshoz szükséges kévekötő zsineg idejében elkészüljön, Igy járulnak hozzá élüzemcink, a Szegedi Ken­dergyár dolgozói az idei kenyér­csata sikeréhez. Pártunk parasztpolitikájában mutatkozó ferdítésekről és elhajlásokról tart előadást Dögei elvtárs Szegeden A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és a tibeti helyi kormány egyezményt írt alá Tibet békés felszabadításáról Peking (TASzSz). Az Uj Kina Hírügynökség közli, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kor­mánya és a tibeti helyi kormány egyezményt irt alá a Tlbel bé­kéi felszabadításával kapcsola­tos Intézkedésekről. Az agresszív imperialista erők ti­beti befolyásának sikeres megszün­tetése érdekében és azérl, hogy a tibeti nemzetiség és nép visszatér­hessen a Kinai Népköztársaság né­pcinek nagy családjába, a központi népi kormány pa­rancsot adott a népi felszabadí­tó hadseregnek, liogy vonuljon be Tibetbe. Erről értesítette a tibeti helyi kor­mányt, hogy az követekel küldjön a központi hatóságokhoz a Tibet békés felszabadításával kapcsolatos intézkedésekről szóló egyezmény megkötésének megtárgyalása céljá­ból. A tárgyalások eredményeként a két fél megegyezett abban, hogy a tibeti nép egyesül és ki­űzi Tibetből az agresszív Impe­rialista erűket. A tibeti uép visszatér az anyaország népeinek nagy családjába. Tibet helyi kormánya tevékenyen segíti a népi felszabadító hadsere­get tibeti eJőnyomulásában és szi­lárdítja a honvédelmet. A tibeti népnek — szögezi le a továbbiakban az egyezmény — jo­ga van, bogy a központi népi kor­mány egyetemes irányítása mellett nemzeti területi autonómiát való­sítson meg. A központi hatóságok változat­lanul fenntartják a dalai és l'anesen láma jelenlegi státusát, funkcióit és felhatalmazását. A különféle rangú tisztviselők he­lyükén maradnak. Megvalósítják a kínai népi politi­kai tanácskozó testület általános programjában foglalt vallásszabad­ság politikáját. A tibeti nép vallásos lillét, szo­kásait és hagyományai! tiszte­letben tartják. \ tibeti katonai csapalokal foko­zatosan népi felszabadító hadsereg­gé szervezik át, azok a Kínai Nép­köztársaság honvédelme fegyveres erőinek részévé válnak. Az egyezmény kimondja, hogy a tibetiek nyelvét, írásrendszerét és oktatását fokozatosan fejlesztik. Ugyancsak emelik a tibeti földmű­velés, állattenyésztés, ipar és ke^ reskedelem színvonalát. A központi népi kormány saját kezében egyesíti Tibet körzete min­den külügyének irányítását. A szomszédos országok tekinte­tében a békés együttélés politi­káját valósítják meg. A központi népi kormány az egyezmény életbeléptetésének bizto­sítása érdekében Tibetben katonai közigazgatási bizottságot és kerü­leti katonai parancsnokságot léte­sít s végül kimondja, hogy az egyez­mény haladéktalanul hatályba lép. Szocializmusunk építésének egyik igen fontos kérdése a parasztkérdés. A szocialista mezőgazdaság megte­remtéséhez elengedhetetlenül sziik­ges, hogy tisztában legyünk mind­azokkal a téves nézetekkel és ellen^ Seges megnyilatkozásokkal is, ame­lyek munkánkat gátolhatják. Az el­lenség tévtanainak ismeretében tu­dunk csak eredményesen harcolni a •szocialista mezőgazdaságért, a dol­gozó parasztság és vele együtt az egész dolgozó nép még boldogabb jövője megteremtéséért. Szerdán alkalom nyílik arra, hogy mindezekkel a kérdésekkel még kö­zelebbről megismerkedjünk. A sze­gedi Párloktatás Házában Dögei Imre elvtárs, az országgyűlés elnö­ke tart előadást „Pártunk paraszt­politikájában mutatkozó ferdítések és elhajlások" címmel. Az előadás pártvezetőségi (agok, propagandis­ták, népnevelő felelősök és tömeg­szervezeti funkcionáriusok részére különösen fontos. Rendelei a termény raktárak kötelező fertőtlenítéséről Az élelmezési miniszter a bel­ügyminiszterrel és a földművelés, ügyi miniszterrel egyetértésben rendeletet adott ki a terményrak­tárak kötelező fertőtlenítéséről, A rendelet értelmében a közrak. tárak, terményforgalmi vállalatok, földművesszövetkezetek, önálló ter­melőszövetkezetek, III. tipusú ter­melőszövetkezeti csoportok és álla­mi gazdaságok, továbbá a malmok, darálók és hántolok kötelesek a szemestermények (búza, rozs. árpa, zab. köles, kukorica, rizs. bab. borsó) tárolására szol­gáló raktárhelyiségeiket 1951. június 15. és 30. között kiürí. teni és fertőtleníteni. A fertőtlenítéssel egyidejűleg _ a ralitárhelyiségekben alapos egér­és palkényirlást is kell végezni. A termények tárolására használt zsá. kokat a raktárhelyiségek fertőtlení. tése alkalmával gőzöléssel, vagy szénkénegeléssel ugyancsak fertői, leníleni kell. A fertőtlenítést 10 százalék DDT hatóanyagot tartal­mazó „Hungária matador" feltőtle­r.ítő szerrel kel! elvégezni, amely a területileg illetékes vegyianyag nagykereskedelmi vállalattól sze­rezhető be. A vállalat a megrendelt fertőtlenítőezereket postán, után­véttel azonnal megküldi. A szemes, takarmány tárolására szolgáló raktárhelyiségeket a fertőtle­nítés elfltt teljesen ki kell ürí­teni. Az állami begyüjtőszervek raktár­helyiségeinek kiürítését a Termény, forgalmi Egyesülés rendelkezései, nek megfelelően kell végrehajtani. A fertőtlenítés miatt a raiktárhelyi. régből elszállított szemesterménye­ket a fertőtlenítés után ugyanabba a raktárhelyiségbe, vagy más fertőtlenített raktár, helyiségbe visszaszállítani nem szabad. A fertőt lenftett rak­tárhelyiségbe 1951. évi ter. mésü szemesterményeket a fertőtlenítés után 14 napon beliil betárolni tilos. kivéve, ha erre a Terményforgalmi Egyesülés külön engedélyt ad. A fertőtlenített raktárhelyiségben el­helyezett terményeket a betárolás, tói számított 30 napon belül löbb. szőr át kell lapátolni, vagy más módon megmozgatni. A földművesszövetkezetek, ön. álló termelőszövetkezetek és III ti­TIZ PERC BESZÉLGETÉS a vállalalvezetőnovel Első emelet I. Az ajtón felírás: Vállalatvezető. A belépő egyszerű szobában ta. lálja magát, az íróasztalon rózsa illatozik és az íróasztal mellől egy fiatal barna asszony mosolyog. — A vállalatvezetőt keresem. — Én vagyok! — mondja mo­solyogva Herczeg Mártonné. a Vil­lamosvasút vállalalvezetönője. — Tessék helyet foglalni! — mutat n székre és várakozóan néz. — Hány éves az elvtársnő? Meglepődik, de aztán egyenesen felel: — 26 éves vagyok, 1947-ben mentem férjhez és van egy három, éves kislányom és egy 14 hónapos kisfiam. Nagyon szeretem őket — és mér mutatja is a kis fényképet, amelyről két dundi kicsi arc mo­solyog. — Rájuk gondolok, mikor dolgozóm és ők adnak erőt a ne. hézségek leküzdésére, meri tudom, az én munkámmal is az ő boldog jövőjükért harcolok. Nem akarom, hogy az ö gyermekkoruk is olyan örömtelen legyen, mint az enyém volt. Az apám napszámos volt és kilencen voltunk testvérek. Még is­kolába se jártam, máris libapász­tornak adtak a szüleim. Az iskolá­ba csak télen jártam, de sajnos, csak négy évig. Hiányzik is most nagyon, mert bizony nehéz pótolni azl, amit akkor elmulasztottam. — Mióta dolgozik a vállalatnál? — A fel.szabanulás ulán, 1945 áp. rilisában jöttem ide kalauznak. Az­előtt 13 éves koromtól kezdve min. denes cseléd voltam kuláknél, vá­rosi naccságáknál..., de nem sok különbség volt a kettő közölt. A Vörös Hadsereg hozta meg szá­momra is a jobb életet. Rövidesen beiratkoztam a Magyar Kommu­nista Pártba. Dolgoztam a Pártért, igyekeztem munkámat jól elvegez­ni. 1950 áprilisában megkaptam a vállalatvezetői kinevezésemet. — Hogy fogadta a kinevezési? — Hogyan? Nagyon meglepőd­tem. Meg is ijedtem attól, hogy ho. gyan fogom ezt a nagy feladatot jól elvégezni. De a Párt bizalma é3 segítsége erőt adott a nehézségek leküzdésére. Nehéz volt a kezdet, de voltak jó elvtársai, akik támo­gatásukkal átsegítettek a kezdeti nehézségeken. Persze, akadtak olya. nok is, akiknek nem tetszett az. bogy egy fiatal nő ül itt bent az irodában. Igyekeztek munkámat gáncsolni". Az ellenük folytatott ke. mény harcban edződtem. Most már nem félek megmondani, ha hibáz, nak, szigorúan megkövetelem a munkafegyel betartását. Bizony, kezdetben ezt nem tudtam megten­ni és akadtak olyanok, akik ezzel a gyengeségemmel visszaéltek és én magam jöttem rá arra, hogy így nem mehet tovább, mert akkor teljesen meglazul a munkafegye­lem. Akkor kezdtem kemény kézzel fogni a munkál. — Most is kint vár egy jegycsaló kalauznö. aki mindössze 3—4 hó­napja dolgozik nálunk és már is rajtafogták a csaláson. Az ilyene­ket a legszigorúbb elbírálás alá vesszük, meri tudatlanul, vagy tu­datosan a népet károsítják és ellen, gégéinkét támogatják aljas csalá­sukkal. — Hogyan telik cl egy napja? — Reggel korán kelek. Rendsze­rint 4 óra fél 5-kor. Elvégzem az otthoni munkám és fél 7—7 órára már rendszerint itt vagyok, vagy kint a műhelyben. Előfordul, hogy a vonalat ellenőrzöm, vagy a köz­pontnál, a végállomáson lévő dol­gozótársaimmal beszélgetek. Meg. beszéljük a problémákat és igyek. szünk segíteni a bajokon,. Ma dél­előtt éppen értekezletet tartottunk. Pénteken, szombaton Pesten voltam és ma beszéltük meg a legfonto­sabb tennivalókai. Fiatel férfi jön be, félbeszakítja a beszélgetésünket. Bemutatkozik és elmondja, hogy Pesten a Láng­gépgyárban dolgozik. Vasmunkás, szeretne idejönni dolgozni. — De elvtárs — feleli a vállalt­vezetőnő szigorú arccal —. Pesten szükség van a szakmunkásokra és maga el akar onnan jönni? Várjon csak egy kicsit! Később majd még beszélünk .,. — Hol is hagytam el? Ja, hogy mit csinálok egész nap?... Üjra nyílik az ajtó, aláírni való aktákat hoznak. Még át se nézte őket, máris újra benyitnak. Fiatal szőke leány hozza a postát s újabb aláírni valókai. — A borotvaszappanigénylés — mutatja mosolyogva—, mosl hirte­len minden férfi dolgozónak elfo­gyott a borotvaszappana ... — Igy lelik el a délelőtt — for. dui felém újra. — Déiulán — ma például — politikai iskolái vezetek a Magasépítésnél. Tanulni este szoktam, akkor már mindenki ha. zamegy innen az irodából. Csend van, előveszem a könyveimet, ta. nulok. Levelező vállalatvezetői tan. folyamot végzek. Bizony, egy kicsit nehéz, különösen az algebra. De az­ért megy a tanulás, menni kell, nincs megállás. Mit olvasok? A napi sajtót, a Szabad Népet, a Dél­magyarországol és nagyon szere­tem a „Szovjet kultúra" című fo. lyóiratot. Este 7—8 óráig szoktam itt bent tanulni. Azután megyek csak haza. Szórakozni ritkán járok. Nagyon szeretem a jó szovjet fii. meket, mert azok szórakoztatnak és egyben tanítanak is. Nem egy film­ben a mi saját életünkre ismerünk, olyan élethűen ábrázolja a dolgo­zók életét. Vasárnaponként sétá­lunk a gyermekekkel és este elme­gyünk a férjemmel zenét hallgatni valamelyik vendéglőbe. Én azonban jobban szeretem a kultúrelőadáso. kat és utána — nem szégyen — egy kicsit táncolni. Kultúrcsopor. tunkat. ha munkám engedte, még vidéki vendégszereplésre is elkísér­tem. Újra kopogtatnak. Kemény, ba­ráti kézszorítással búcsúzunk. Sok sikert a további munkához! Sza­badság! Szalma Rózsa. pusú termelőszövetkezeti csoportok, továbbá a magántulajdonban lévő malmok, darálók és hántolok rak­tárhelyiségeinek fertőtlenítését a helyiség fekvése szerint illetékes , községi vagy városi tanács végrehajtó bizottsága ellenőr­zi a begyűjtési állandó bizottság és a DÉFOSz bevonásával. Az említett raktárhelyiségekben el. végzett munkákról: a fertőtlenítő, szerek beszerzéséről, a raktárhelyi, ségek kitakarításáról és kijavításá­ról, a permetezés és porozás, vala­mint a fertőtlenítés után kötelező szellőztetés elvégzéséről és a fer­tőtlenítőszer eltakarításáról külön-külön bejelentést kell tenni a községi, vagy városi tanács végrehajtó bizottságá­nak. amely a teendők elvégzéséi a be­gyűjtési állandó bizottság és a DÉ. FOSZ bevonásával a helyszinen köteles ellenőrizni. Kötelezővé teszi a rendelet a járási tanács végrehajtó bi­zottságainak — a megyei ta­nács vb. begyűjtési osztályán keresztül, az élelmezési mi­nisztériumig történft jelentés­tételt. A közraktári és terményforgalmi vállalatok, a malom, daráló és bán­tolóipari állami vállalatok, irányító malomipari egyesülések, valamint az állami gazdaságok a raktárhe­lyiségek fertőtlenítésével kapcsola. tos egyes leendők elvégzéséről köz­vetlenül a megyei tanács végre­hajtó bizottságának begyűjtési osz­tályához kötelesek összesítő jelen­tést tenni. Az egyesülés keretébe nem tartozó malom, daráló és hán. tolóipari állami vállalatok a fertőt, lenítési teendők elvégzését külön­külön kötelesek a megyei tanács végrehajtó bizottságának begyűjtési osztályához bejelenteni. A terményrak tárak fertőtleníté­sét az érdekelt felügyeleti hatósá­gok és irányílószervek is — Rak­lárházi Közponl. Terményforgalmi Egyesülés, SZÖVOSZ. földműve­lésügyi minisztérium, ÁGI. élelme, zési minisztérium malomipari fő­osztálya — kötelesek ellenőrizni. A rendelet rendelkezéseit állami tulajdonban, vagy kezelésben lévő közraktárakra, malmokra, darálók, ra és hán tolókra azzal az eltérés­sel kell alkalmazni, hogy ezek a fertőtlenítést akkor kötelesek elvé­gezni. amikor raktárhelyiségeik ki. ürültek. Aki a rendelet rendelkezéseit megszegi, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással, vagy ötezer forintig terjedhető pénzbün. tetőssel büntetendő. Koreai-est az MSzT Rókus I-ben A koreai gyermekek megsegítésé­re indított gyűjtés sikerének elő­mozdítására uz MSzT Rókus I. szer­vezet igen jól sikerült műsoros es­tet rendezett. A műsor bevezetője­ként Róth József elvtárs, a szer­vezet új titkára mondott beszédet és ebben figyelmeztette a dolgozó­kat arra, hogy amíg mi nyugodtan szórakozhatunk, addig messze Ko­reában a mi szabadságunkért is ke­ményen küzd, harcol a hős koreai nép az imperialista háborús gyúj­tója lókkal szemben. A műsort a közkórház kuliúrcso­portjánuk szereplése tette színessé. ,,A nép fiai" cfniű színdarab sok tapsot aratott előadásával emlékez­tetlek ők is a koreai szabadság­harcosok küzdelmeire, ezenkívül né­pi tánccal, szavalattal járultak hoz. zá az est sikeréhez, amely a Rókus f. szervezet jó munkáját dicséri. Jelenisiik a vashulladékot A Melléktermék- és Hulladék­gyűjtő Vállalat felhívja mindazo­kat, akiknél vas;-, fém. vagy egyéb hulladékanyag maradt, jelentsék a MÉH központi gyüjtőtelepére, melynek címéi és telefonját a he. lyi tanácsok hulladékgyűjtő albi_ zottságai mondják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents