Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-22 / 93. szám

3 Megkezdődlek az előkészületek Szegeden május 1 méltó megünneplésére A TAVASZI MUNKA - A BÉKE VETÉSE Sreged dolgozói az idén még tz eddigi éveknél is színesebben, mél. tóbban akarják megünnepelni a nemzetközi proletáriátus nagy ün. népét, május 1-ét, amely az idén szerte a világon egyben a békehar. eosok hatalmaserejű seregszemléje is lesz. Az előkészületek már meg­kezdődtek arra, hogy külsőségekben is emlékezetes legyen ez a nap a szegedi dolgozók számára. A májusi 1.1 események műsora már előtte való nap, április 30­án, hétfőn megkezdődik. Délután 5 órai kezdettel a szege. #i zenekarok a Széchenyi-téren hangversenyt rendeznek, utána 6 sá8 a meghívottak, Szeged legki órai kezdettel pedig a tanácsháza válóbb dolgozói foglalnak majd he. előtt felállított színpadon Szeged l'áet­legjobb kulturcsoportjai szórakoz. I Újszegeden az Idén Is az Uze. tatják szabadtéri műsorral a dolgo- ' mek, Intézmények felállítják zókat. A műsort tömegtánc követi a Széchenyi-téren. Május 1-én reggel 6 órakor már zenekarok járják a várost és zenés ébresztővel keltik fel az ünnepre ké­szülő dolgozó tömegeket. Nem sok­kal utána megkezdődnek a gyüle­kezések a felvonuláshoz és a felvonuló csoportok éle 9 órá­ra ér a Rákosi Mátváa.hídfő­höz. A menet ólán a fegyveres alakula­tok díszszázadai haladnak majd, őket pedig a Textilkombinát, Sze. ged élüzeme követi. A híd jobbol­dali kilátóján a Szegedi Pártbizott­ságaikat, megvendégelik dolgo. zóikat és az egész napot Szeged dolgozói ott htnn töltik majd d. A sátrak helyét a városi tanács je. löli ki, az errevonatkozó igényeket 26-án déli 12 óráig kell bejelente­ni. Újszegeden a szabadtéri színpa­don, ezenkívül a játszótéren felállí­tásra kerülő színpadon május 1-én egész délután kulturcsoportok mu­tatnak be műsorokat, ének. és tánc. számokat. 'A' rózsaligetben bábszín­ház szórakoztatja a gyermekeket. A Petőfi-pályán délután fél 3-tól, az UTC-pályán 3-tól különféle sportműsorokat rendeznek. Mind­ezeken túl is számtalan egyéb szó­rakozásban lesz része ezen a napon Szeged ünneplő, pihenő do'gozói. nak. Kik akarnak háborút? azok, I akik halomra gyilkolják a koreai anyákat, gyermekeket, azok: akik paraszt tavaly április közepén már vetette a kukoricát, ezért tudott holdanként 15 mázsát betakarítani, Rendelet az 1951. évi aratási, betakarítási és cséplési munkaerőszükséglet biztosításáról A földművelésügyi miniszter belügyminiszterrel és a munkaerő­tartalékok hivatala elnökével egyet, értésben rendeletet adott ki az 1951. évi aratási, betakarítási és cséplési munkaerőszükséglet biztosítása ér­dekében. A rendelet értelmében az állami gazdaságok és az állami gépállomá. sok az 1951. évi aratási és cséplési munkák elvégzésére április 25-ig kötelesek munkaerőtervet készíteni és kötelesek a jelentkező munkaerő, szükségletet az 1951. évi április 25. tői május 20 napjáig terjedő idő­ben időszaki dolgozókkal való elő. zetes szerződéskötés útján biztosí­tani. Az állami gazdaságok és gép. állomások az aratókat és eséplő­munkásokat elsősorban az ott dol­gozók családtagjai közül kötelesek szerződtetni. Ha a szükségletet ily módon biztosítani nem lehet, akkor a megye területéről elsősorban a gazdasághoz, illetőleg a gépállomás, hoz legközelebb eső községekből kell arató- és cséplőmunkásökat Szerződtetni. Azok az egyénileg termelök, akik íz aratási és betakarítási munkákat maguk és családtagjaik munkájával, azonkívül az alkalmazásukban álló dolgozókkal vagy kölcsönös mégse, gítés útján kettő időre elvégezni nem tudják, kötelesek az 1951. a évi május hó 15- és június 1 napja között az aratás és betakarítás kel­lő időben való elvégzéséhez ^szüksé­ges- számú dolgozót' szerződtetni. Az alkalmazható dolgozók számát a községi, illetve városi tanács végre­hajtó bizottsága esetenként megha­tározhatja. 'A' cséplőgép egyéni üzembentartója a cséplési munka­csoportot, illetve az etetőket 1951­évi május 15 napjától június l-ig köteles szerződtetni. Az aratási és cséplési munkaszer­ződést minden esetben írásban a községi tanács végrehajtó bizottsá­ga előtt kell megkötni és azt a vég. rehajtó bizottság láttamozni köteles. A munkahelyükről önkényesen kilépett dolgozókat csak a megyei tanács végrehajtó bizottsága mun­kaerőgazdálkodási osztályának köz. vetítésével lehet szerződtetni. Az ipar vagy a mezőgazdaság számára toborzás útján szerződtetett dolgo­zókat aratási vagy cséplési munkára szerződtetni nem lehet. A rendelet a továbbiakban részié, tcsen intézkedik a munkaeröszük. séglet biztosítása érdekében a meg. felelő jelentőszolgálat megszervezé­séről. majd részletesen foglalkozik az ellenőrzés kérdésével. A munkaerőszükségletnek a ren­deletben előírt határidőkre való ! biztosításáért az állami gazdaság illetve a gépállomás vezetője fegy.cl. mileg és büntetőjogilag felelős. Ezek munkaerőszükségletének biztosítását a megye területén az ál. lami' gazdaságok megyei központja, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osz. tálya> irányítja és ellenőrzi. Az egyénileg termelők munkaerő, szükségletének biztosítását a köz. ségi, valamint a járási és % megyei tanács végrehajtó bizottsága köte­les ellenőrizni és a szükséges in­tézkedéseket megtenni. Kimondja még a rendelet, hogy amennyiben -az egyénileg termelő vagy a cséplőgép egyéni üzemben­tartója a szükséges munkaerő bizto­sításáról nem gondoskodik és ezál­tal az aratás vágy cséplés kellő időben való elvégzését veszélyezteti, akkor az aratást, illetve a cséplést hatóságilag kell elvégeztetni. Ilyen esetben a szükséges számú dolgozót a termelő költségére a községi tanács végrehajtó bizottsága szerződteti a cséplőgépet pedig —' ha a mulasztást a cséplőgép üzem­bentartója követte el: — a bűnvádi eljárás megindítására és eredményé­re tekintet nélkül, kártalanítás nél. kül igénybe veszi. '.V rendelet a to­vábbiakban büntető rendelkezéseket tartalmaz. Nyugat-Németországot a felfegy- j szomszédai csak lO.et. 11.et. jyó­verzéssel a háború tűzfészkévé , rösi Sándor makói 13 holdas, kö­akarják tenni; azok: akik fegyver i zépparaszt is- rájött arra, hogy szállítmányokkal látják el a véres- ; hasznos dolog, ha idejében kerüi kezű Titot; azok: akik akadályoz. ! a mag a földbe, ha jól végezzük a ni akarják a nagyhatalmak közöt. növényápolási munkát. A legszebb ti békés megegyezést; — az ame- gyapottermése volt tavaly a kör­rikai, angol imperialisták és eiat'ó. nyékben az egyénileg dolgozó pa­sak, a nép ellenségei! í rábíztok között. Sorolhatnánk to­Békét akarnak azok: akik az vább. városról.városra, faluról-fa­Életfogytig tartó börtönre ítélték a szentesi fegVverrejtegető milliomos kulákot Szentes dolgozói gőgös, pökhetn­iii alaknak ismerték Ruzs.Molnár Sándort. A múltban fényes luxus, autón száguldozott keresztül-kasul a városon, lenézte, megvetette a dolgozókat. Élősdi volt, aki az egy­szerű emberek verejtékéből hará­csolta össze roppant vagyonát. Igazi arcát azonban csak szóm. haton délelőtt 10 órakor a tár­gyalóteremben isimerték meg a dolgozók, amikor a megyei biró­gág rögtönitélő tanácsa előtt felel, nie kellett elkövetett gaztetteiért. A járási anács zsúfolásig megtett nagytermében a felháborodás mo­raja zúdult fel, amikor elővezették a vádlottak padjára. Nem lehetett ráismerni, a nemrégen még gú­nyolódó. .Jieccelödő" kulákra. A nyakoncsipett féreg alattomossá­gával igyekezett megjátszani a szánom.bánomot. ELLENFORRADALMI HÓHÉR Bünlajstromának ismertetésekor teljes egészében fény derült Rúzs. Molnár mindlen aljasságára. Elő­fizetője volt a „Magyar Futár" cimű fasiszta szennylapnak, amely­nek uszítására hatszázezer magyar munkást és parasztot pusztítottak el a második világháború vágó. megszámlálhatatlan ezüst evőesz. közt és tálcákat, négy új varrógé­pet, 12 darab Bosch-dinamót. 30 darab hőmérőt és számtalan kü­lönböző értéktárgyat, Ezt a — minimálisan számolva is, egymillió forint értékű — rabló, zsákmányt úgy akarta bebiztosita hídján. Mint törzsgyökeres ku'ák i ni „minden eshetőségre", hogy gon­másfél évett töltött 1919.ben az el­lenforradalmi hadseregben, irtotta, ahol tudta a hazát hősiesen védel­mező kommunistákat. Szüleinek 47 ho'djáiból neki is jutott 22 hold zsi. ros fekete föld, de Ruzs-\lolnár nem elégedett meg ennek jövede!. mével. Ekszerészüzletet nyitott, hogy még ngyobb eret vághasson a szentesi dolgozókon, akiket min­den ekfelatt gyűlölt. Kitűnően ér­tett a SDekutációhoz. orgazdaság­hoz, tőkeha'mozáshoz. Moliere Har. pagonja hozzáképest tehetségtelen kis üzér lehetett. Arany ém fegyver De most fordult a kocka.A hata. lom birtokosai a dolgozók, meg­elégelték a kizsákmányolást és fegyverrejtegetésért bíróság elé állították. Elképesztő kincseket találtak ná­la befelazva a házkutatás során. Nagyjából a következőket rabolta el a közösiségtől a vámpir: Másfé' kiló színaranyat, 294 darab külön, böző svájci márkájú kar- és zseb órát, 264 darab ezüst ötforintost, nagymennyiségű régen kifőzött szappant és 50 liter petróleumot Ezenkívül találtak, a fal mögött egy Prága „gyártmányú személyautót, doaan beolajazott forgópisztolyt és egy 95-ös mintájú karabélyt isekej, tett ..megfelelő" mennyiségű töl­ténnyel. A bíróság elnökének arra a kér désére. hogy miért nem Szolgáltat, ta be a fegyvereket, amikor rendelet volt rá, idétlen naivsággal azt vá­laszolta: ..Elfelejtettem." Emlékez­tették. hegy ez a legnagyobb jó­hiszeműséggel sem hihető el. mert Népköztársaságunk kormánya há. rom alkalommal is mee-hosszabbi totta a fegyverek beszolgáltatásá­nak határidejét. L'gylátszik. Ruzs­Molnár lekicsinyelte a nép hata'­mát, mert a fülebotját sem moz. ditota a törvényes rendeletre. Arra számított, hogy Horthy szel'emé, hez hűen — ha alkalom adódik rá — segít az ellenségnek asryen'ő­vö'dözni a dolgozók Ic'obbiait Nagyon elszámította magát az im­perialistáknak ez az alávaló ügy­nöke. Milliókból SO forint bókekólealln Különösen fe'háhor.doíl a ha'1. gatóság, amikor az ügyész meg védelméhez. A vádlott arcátlanul kivágta, hogy tervkölcsönre 100 fo­ritot, békekölcsönre 50 forintot adott. Felforrt a jelenlévő dolgozók vére ekkora cinizmus hallatára — gyűlöletes szavak röpködtek felé­je. Napjainkban, amikor minden hazáját és szabadságát szerető ma. gyar erejét megfeszítve dolgozik boldog jövőnk'felépítéséért, a bé.ke megvédéséért, Ruzs.Molnár egysze­rűen kigúnyolta ezt a nagyszerű küzdőimet. A dolgozók a Párt szavára hall­gatva. szfvesen vállalják az átme­neti áldozatokat, takarékoskodnak anyaggal, élelemmel egyaránt. Öröm. mel jegyeztek hatszáz—ezer forint békekölcsönt, mert tudják, hogy a nép állama százszorosan visszatéri, ti. De Rúzs-Molnár, aki szocialista építésünk vámszedőjeként milliós vagyont falazott el, sopánkodva ki. jelentette: „Nincs pénzem, szegény vagyok" „Azért falaztam be az aranyai és az autót" — hazudta vallomásában — „mert gyűlöltem a németeket és meg akartam tőlük menteni". Ez a bárgyú mese csak derültséget kelt. heteit, hiszen a nagv köteg Magyar Futár a 'öbbi ha«on!ó . makulatúra" között élénken bizonyította mc!eg cimboras/igát a fasizmussal. A saját aláírásával ellátott oldalakat kitevő "bűnjel iegvzék «zinte kiabálta, bogv Riizs-Mo'nár Sándor ha'álos ellen­-ége dolgozó népünknek, tudatos el. tensége a békének. Maga is be'átta hogv értelmetlen volna továbbra is hazudozni és mindent bevallott NinCs hetve a szánalomnak, kí­méletnek. E!ég sokáig türtiik ma­gunk közt ezt a herét. Tanulja meg minden rendű és rangú ellenségünk, hogy van elegendő erőnk kimétetle. nül lesújtani azokra, akik szépülő életünkre törnek Miután a védő is fe'szólait. és néhány .enyhítő köríilménvt igve­kezett felhozni, a rögtönftélő tanács a következő ítéletet hozta: A Ma­gyar Nénközársaság nevében a Me­gvei Ríróság rőg'önftélő tanácsa niir^-Molo-'- rpnyverrepege. tő szentesi ku'ákot. élettasMte tartó atomenergiával hegyeket mozdíta­nak el helyükről: azok, akik a fo­lyók, a tengerek járását megvál­toztatják. hogy az épitő munka szolgálatába állítsák; vakik: siva­tagokat tesznek termőföldekké; akik a napenergiát felhaszná'ják a kommunizmus nagy építkezéseihez. A Szovjetunió! Békét akarnak a népi demokráciák, akik az elmúlt háborúokozta sebek begyógyitása után boldog., szocialista jövőjüket éjfitjk, békét akarnak a becsületes dolgozók milliói szerte a vifágon; békét akarnak a magyar dolgozók munkások, parasztok, akik harcol­nak is érte! ' — De hogyan harcolhatok én, 6 holdas kisparaszt a békéért? — kérdezte Török István makói kis. paraszt. Megtalálta' rá a feleletet, A békeiv aláírásakor a következő­kél mondotta: „A békééit én úgy harcolok, hogy május l-ig minden növényi 'elvetek." Dolgozóink meg­értik, hogy a béke védelme nem­csak egyszerű békevágyat jelent, hanem harcot la. kemény harcot' a munka frontján. Mind többen ér­tik a pártkongresszus határozatát, amely kimondja:..,,... a béke vé­delme elválaszthatatlan a termelő munkában való helytállástól, az áh lampolgári kötelezettségek teljesíté­sétől, a népi demokratikus fegye­lemtől." A tavaszi munka — a béke ve­tése. Ha korábban vetünk, ha jól végezzük el a talajmunkát, .maga­sabb lesz termésát'agunk. Ez nem c s ak art jelenti, hogy több jut a csa­ládnak, hogy erősebb lesz az or­szág, hogy teljesítjük a növényter­mesztési tercet, hanem jelenti: azt is, hogy még százszorta szi­lárdabb lesz a béketábor. A tava. szí munka a békéért folyó harc fontos szakasza. Amint a békeiv aláirása lelkiis­mereti kérdés, úgy a most folyó tavaszi munka ia a lelkiismeret kérdése, hiszen nem mindegy, hogy hogyan végezzük azt: jól-e, vagy hanyagul. Nem mindegy, hogy mi­kor vetünk; nem mindegy, hogy nö­vényeinket hányszor kapáljuk meg; nem mindegy, hogy úgy _ végez, i zük-e a munkát az idén. mint ta. valy, vagy azelőtt. — Nem mind­egy, hogy hogyan vetjük el. a ku­koricát — magyarázta meg Csa­nádon Kovács József gépnevelő Sóki Pál 8 holdas dolgozó pa­rasztnak. aki tavaszi szántás nél. kül, barázdára akarta szórni a ma. got. — Feltét euül szükséges az őszi mélyszántás. Ha a föld meg­gazlik. akkor feltárcsázzuk és ta­vasszal még egy csekély szántást is adunk neki. En már többször igy csináltam és az aszályos eszten­dőkben a kukoricám egyszer sem sült le." Az újszerűség, a jól be­vált tapasztalatok alkalmazása a mezőgazdaságban- fontos előfelté. tele annak, hogy dolgozó paraszt, ságunk lényegesen eme'ni tudja a termésátlagot és ezáltal bátran vallhassa magát a béke hü harco­sának. Dolgozó parasztjaink meggyő­ződtek már arról az elmúlt évek során, hogy érdemes elvetni a ro­bot. a kukoricát már április ele­jén. A korán vetett növénynek ide. je volt jól megerősödni, hamarabb, bővebb terméssel ért be. A kis.ki. rálysági Ifjú Gárda-te.rme'őszö­vetkezet már március elején hozzá­kezdett tavaly is az árpa vetésé­hez és 13 mázsás termésátlagot ért e'. Szabó József szentesi dolgozó lúra menve, hogy kik azok. akiket a tavalyi példa tanított meg az időben történő tavaszi mur.ka elő­nyére. Az idén több termésre van. szük­ségülik a békeharc szempontjából is. Most. még úgyaíim késlekedhe­tünk. Ezt mindenkinek szenj előtt kell tartania a békeiv aláírásakor! Dolgozó parasztságunk békét akar. A békéért küzd és dolgozik. De számot kell vetnie azzal .—"most jo.bban, mint máskorhogy van­nak, akik mindenáron háborút akarnak. Eei akarják gyújtani há. zainkat. vértengerbe akarják bofi­tanj országunkat. Ez a tény még nagyobb helytállásra kötelez min­den dolgozót ég hogy dolgozó pa­rasztságunk kész helytállni és har­colni d békéért, bizonyítják azók a munkaié ajánlások, amelyekét kis. és középparaszfjaink tesznek a békeiv aláírásakor, május 1 tisz­teletére. Marcsa János kiskirály­sági 8 holdas dolgozó paraszt a békeiv aláírásakor a következő szavak kíséretében tette meg mun­kafelajántásá't: „Én a békét a mun­kámon keresztül védem. Májás 1. tiszteletére vállalom, h'ogy az idén kap'ásnövényeimet négyszer kapó. loyi mCg" Derekegyházán' Gulyás Fülöp 7' holdas dolgozó paraszt családja nevében tett fogadalmat,' hogy május 1 tiszteletére ebben az évben háromskor kapálja meg nö­vényéit. Kránili Ferenc nagymngucsi dülöfé!e!ös Mészáros László dűlő­felelőst hívta ki versenyre a tavaszi munkák időben való elvégzéséért. Dolgozó parasztjainknak raóst az a feladatuk, hogy ezeket a .vállaláso­kai maradéktalanul teljesítsék V termésátlag növelésével járuljanak a béke erőinek megszilárdításához! Mindezeken kivül, ha eredménye, sen akarunk harcolni a békéért, minden eszközi, minden lehetőséget meg kell ragadnunk a magasabb terméseredményekért. A 'magasabb terméseredményt szolgálja niosr a kukorica négyze(R vetése is. Nem szabad egy dolgozó parasztnak sem figyelmen kívül hagynia a termés­átlag növelésének ezt a fontos ész­közét, améllyel lényegesen össze­függ nemcsak növénytermesztésünk, hanem állattenyésztésünk fejlesz­tésé. is. Mit jeleni á dolgozó paraszt és a nemzetgazdaság' számára a ku­korica négyzetes vetése? A kukorica négyzetes vetése 25 százalékkal több termést eredményez, vagyis: aki négyzetesen veti el kukoricáját, min­den hold kukoricaföldÖD 4—5 má­zsa többlelterméshez jut. Egy hold többlettermése elegendő egy disznó kihíztalásálioz A makói járásban például, ha a dolgozó parasztok mindenütt négyzetesen vetnék el a kukoricájukat a 24 218 kai. hold előirányzott kukoricaföldön 96,S7? mázsával több kukoricatermést káp. nának. A legközelebbi feladat a bé­keharc szempontjából, hogy ideié, ben vessük el a kukoricát a megyé­ben és lehetőleg négyzetesen vessiik. Most békében élünk, békében do'. górhatunk. És ez a béke tartós lesz. ha jól megdolgozunk érte. ,A béke fennmarad és tartós lesz. ha a ré. pek kezükbe veszik a béke megőr­zésének ügyét és mindvégig ki'" <"­tanak mellette" — mondotta Sztálin elvtárs Minden csongrádmegye! dol Sózó paraszt békealáírása mösö't álljon a iól végzett tavaszi munka: a kukorica és a többi hátralévő nő. vények e'veíése és a jó fe!ké«ZÜ'és a későbbi növényápolási munkára, mer! a jó tavaszi munkájuk — a béke vetése és a béke gazdag ara. lása tesr. « Május l-re jelenik mee Rákosi Mátyás elvtárs új könwe 1951-ben is. mint az előző évek­ben. május l-re, a nemzetközi mun­kásmozgalom nagy ünnepére jele­építéséért" ötvenezer példányban adja ki a Szikra. A kötet 1949 má­jusától a Magyar Do'gőzök Páptia nik meg dolgozó népünk nagy ta- II. Kongres-zusának befetazétá-tt nltója. szeretett vezére, Rákosi Má tartalmazna Rakott Mátyás, ch"­tyás elvtárs új könyve. I' társnál: Pártunk és ez egész m?­Rákori MátyáS. elvtárs új kőny- i gyar dolgozó nép számára irányi­vét. ,.'.V békéért és a szocializmus' mutató cikkeit és beszédeit. kérdezte, hogy mennyi terv- és, I börtönre és az összes fellelhe'ö in­békekölcsönjegyzéssel járult hozzá Igő és ingatlan vagyonának élkobrá. ötéves tervünk söseréhes és a béke sára Ítéltei A rádió a'apfokú politikai iskoláinak műsora Alapfokú politikai isko.a üzemi Maptukú pu.V.ikaj iskola Teri. Április 26. 16.'2ó—17-ig. A Szovjet. íeti és falusi. Április 27. 18- 18.40. únió a szocializmus országa. III. , lg Pártunk szervereti szabályzata. ré»i ' Jlíí, réw. . .

Next

/
Thumbnails
Contents