Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-22 / 93. szám

MAGYARORSZÁG Ma kezdődik Szeged**, a ytl filmhét Megkezdődtek az előkészületek Szegeden május 1 megünneplésére Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a szentesi fegyverrcjlcgctö kulákot. \ Hl). ÉVF. 93. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. VÁSÁRNAP. 1951. ÁPRILIS HZ. —. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A FELEMELT ÖTÉVES TERV MÁSODIK ÉVÉNEK ELSŐ NEGYEDÉVI IIÉGREHAJTÁ SÁRÖL tábla üveg 1.02.7 pamutszovet i 118.4 gyapjúszövet 115.3 selyemszövet 101.1 len., kenderszövet 108,1 selyemharisuya 103,1 pamuüiarisnya 104.6 bőrcipő 145.3 férfiöltöny 308.7 női kabát . 303.0 liszt 132.9 szeaz 139.4 cigaretta 129.0 édesipari készítményt199.0 szappan 107.2 gyufa 125.9 Terven felül az első negyedévben jelentós mennyiségű vasércet, nversv-asat. bauxitot, timföldet a/.heflztcsövot. esem. pe- és mozaiklapot olöregyár. tott befougerendát, tctöcserepet, csiszolókorongot, tábla, üveget parkettát furnirt, iá. dál hordót, gyufát, dobozt, vigogne fonalat, lisztet, száraztésztát. malátát, cigarettát, gyümölcskonzervet gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésénél M ez ög azdóság 'A népgazdaság fejlődését, va_j dósét 1951 I. negyedévében'. a kölemint a dolgozók anyagi és ku!- j vetkező adatok jellemzik: turális életszínvonalának emelke- ' Ipar % Az ipar a jelentősen felemelt ötéves terv 1951. eted negyedévre e3ö részét sikerrel teljesítette. Az eredményhoz hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának, valamint ha. zánk felszabadulása ünnepének, április 4.ének tiszteletére ki. alakult szocialista munkaverseny. Az egész gyáripar az első negyedévben 100.8 százalékra, ezen belül a nehézipar 102.3 száza Iákra, a könnyűipar 101.9 százalékra teljesítette tervét. Az élei. mérési ipar a tervét nem teljesítette. (92.7 százalék.) A gyáripar termelése 1951. első negyedében 1950. első negyedéhez viszonyítva 32.6 szá. zalékkal. ezen belül a nehézipar termelése 41.1 százalékkal, a könnyűiparé 33.3 százalékkal, az élelmezési iparé 7.1 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül a bányá. s?at termelése 19.6 százalókkal, a kohászaté 38.2 százalókkal, á gépgyártásé 46.8 száza'ékkal emelkedett a múlt éi- első negyedéhez képest. Egyes fontos iparcsoportok, ig.v a bányászat, a gépgyártás, a gumiipar, a ruhászati ipar első negyedévi tervüket nem teljesítették. Az év első negyedében a« egyes iparcsoportok' tervteljesités'e a kö. vetkezőképpen al akult: Iparcsoportok: bányászat 97.4 kohászat 102.4 gépgyártás 98.7 erősáramú berendezések 104.2 gyenge áramú berendezések 104.4 finommechanika 107.4 tömegcikk! par 112.7 javítóműhelyek 108.8 villamos-energia 103.4 épitöanyagipar 107.2 vegyészet 102.2 gumiipar 96.7 Nehézipar összegen: 102.3 faipar • 112,4 papíripar 101.1 nyomdaipar 119.4 textilipar 102.1 bőr- és szőrmeipar 105.1 ruházati ipar 94.3 Könnyűipar összesen: 101.9 élelmezési ipar 92.7 Gyáripar őszesen: 100.8 Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok termelési ter. Kozlehedés vüket a következőképpen teljesítették : bánya, és energiaügyi min. 99.3 kohó- és gépipari min. ' 101.9 könnyűipari minisztérium 101.8 élelmezési minisztérium 92.8 építésügyi minisztérium 122,7 közlekedési és postaügyi min. 110.9 A fontosabb iparcikkek termelése 1951. első negyedében 1950. első negyedéhez viszonyilva a kö. vetkezőképpen alakult: Iparcikk: jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén, a nyersolaj és földgáz, petróleum. gép- és motorolaj, műtrágya, cement, tégla, szigetelő porcellánok, gépkocsi abroncstömlő, selyemszövet. takarmányliszt, csokoládé, szesz, ece), étolaj gyártásában. Építőipar Az építőipar a tervidőszakban jelentős mértékben fejlődött. 1951. első negyedévi termelési tervet 116.9 százalékban, ezen beiül a magasépítő ipar 120:8 százalékra, a szerelőipar 116.4 százalékra, a mélyépítő ipar 111.2 százalékra teljesítette. Az építőipaitermelése a tervidőszakban a muli év hasonló tervidőszakához képest 211.1 százalékra, ezen belül a rnagasépílőipar 172 százalékra, a szerelőipar 211.1 százalékra, a mélyépítőipar 338.7 százalékra emelkedett. A Szovjetunióból kapott építőipari munkagépek üzembeállításával fokozódott az építőipar gépesítése. A tervidőszakban az összes földmunkáknak mintegy 20 százalékát. az összes betonkeverési munkáknak csaknem 60 százalékát végezték gépek segítségével. Az első negyedben végzett falazá-M munkálatoknak több mint 25 százalékát Sztahánov-móőszerekkel végezték. I ernie! öberendezés üzembehelyezése történt meg, így új edző, kupoló, elektromos fonuaszárító és lágyftó. kemencék, formázógépek, homokkc. verők, különféle szerszámgépek, da. rupályák stb. üzembeállítása. A negyedév folyamán az ország különböző részeiben 12 új hidat adtak át a forgalomnak Az or«zág különböző részein szá. mos újonnan épült orvosi rendelőt, fürdőt, bölcsődét, ovodát. községházát, ipari és egyéb iskolát adjak át rendeltetésének. , Áru forgalom Szén 109.8 vasérc 109.3 vas és acél 118.2 alumínium és timföld 183.8 esztergagépek 187.7 forgácsológépek 131.9 mozdony 126.0 vasúti teherkocsik 73.-3 tehergépkocsik 488.0 motorkerékpá112.6 kerékpár 117.6 traktor 111.3 vdlamos forgógépek 157.1 izzólámpa 120.3 rádióvevökészülék 104.8 varrógép 96.1 viltamosenergia 117.5 gép- és motorolaj 138.5 gépkocsiabroncsköpeny 146.9 tégla 149.1 mész 141.7 cement 144.5 A tervidőszakban tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Legjelentősebb a fejlődés a termelőszövetkezeti csoportoknál. Míg az elmúlt év végén az ország szántóterületének 7 százalékán folytattak szövetkezeti, társaSgazdálkodást. addig 1951 március végére ez az arány az ország szántóterületének több mint 13 százalékára emel. kedett A termelőszövetkezeti csoportok taglétszáma 1951 március végéig jelentősen megnőtt. Az általános emelkedésnél gyorsabban nőtt a termelőszövetkezetekbe lépő középparasz. tok aránya. Az állami gazdaságoknál legielentösebb fejlődés a gépesítés terén következett be. Megnőtt a negyedév folyamán az. állami gazdaságok traktorállománya. Mig 1950 első negyedében egy traktorra 365 katasztrális hold szántó jutott, addig 1951 március végén 289. Emelkedés mutatkozik az egyéb gépekkel való ellátottság terén is. Az állami gazda • ágok területe és állatállománya a negyedév folyamán kisebb mértékben növekedett-. A terv negj ériében a gépállomások száma 369-re. a traktorok száma több mint 9 szá. zalékkal, a vontatóké mintegy 4 százalékkal emelkedett. 1951 első negyedében a mezőgaz daságban a tavalyinál nagyobb volt a mütrágyafelhasználús. Mintegy 22 százalékkal növekedett a mult év megfelelő időszakához képest a szerződéssel lekötött növények területe. Az állalállomány fejlődése- szem pontjából jelentős a lucerna tavaszi vetésterületének több mint négyszeresére való emelkedése. A rendkívüli esős időjárás követ, kez.tében a vetési munka üteme kissé elmaradt a tavalyi mögött. A multévi gyenge takarmánytermés ebben a negyedben még éreztette kedvezőtlen hatását az állatállomány alakulásánál, bár kisebb mértékben, mint az előző negyedévben. 1951 első negyedében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 34.5 százalékkal haladia meg a mull év hasonló időszakának forgalmát. A kereskedelem a tervidőszakban 21.6 százalékkal több tejet. 8.1 százalékkal több kenyeret, 2.3 százalékkal tiibh finomlisztet és 6.5 százalékkal több cukrot bo/.otl forgalomba, mint 1950 első negyedében. 'A'z álla. mi és szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom egy év alatt 117.9 száza, lékkai — ezen belül az állami kiskereskedelemé 113.9 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelemé 131.U százalékkal nőtt. Az állami és szövetkezett, kiske. rcskedelmi bolthálózat egy esz. tendő alatt 6921 új üzlettel bővüli. Ebből az állami kiskereskedelemre 4338, a földmüvesszövetkezetíkrs pedig 2583 új üzlet jutott. Munkások és tisztviselők számának emelkedése es a munkatermelékenység alakulása 1951 e!ső negyedében tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágúban a munkások és tisztviselők létszáma. A tervszerű munkaerotoborzás ered. menyeként a tervidőszakban többezer új munkás helyezkedett el az iparban. A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma 1 év alatt összesen 150 ezerrel nőtt. Az első negyedévi munkabér, alap a gyáriparban az 1 év előttit 17,1 százalékkal haladta mig A gyáripari állagkeresetek az előző év első negyedéhez -képest 4 százalékkal nőttek. Az ipari tanulók száma- 30 százalékkal volt magasabb, mint 1950 első negyedében. A gyáriparban az egy főre cső termelés értéke 1951 első negyedében 17.6 százalékkal volt magasabb, mint az ctőzö év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 11.8 százalék Ezen belül a szénbányászatban 3 2 százalék, a kohászatban 18.9 százalék, a gépgyártásban 22.9 százalék, az erősáramú berendezéseknél 34.2 százalék, a vegyiparban 15.8 százalék, a faiparban 41.1 szá. zalék és a textiliparban 15.6 száza, lék. Szociális és kulturális eredmények A vasúi áruszállítási tervét 109.5 százalékra, személyszállítási tervét 100.4 százalékra teljesítette. A teheráruforgalom emelkedése 1950. első negyedéhez képest 25 százalék, a személyforgalomé 34.4 százalék. A MÁV a teheráruk napi átlagos rakodási tervét 104.7 százalékra teljesítette, ez az elmúlt év hasonló időszakának teljesítményéhez ké. pest 27.2 százalékos emelke. désnek felel meg. A fontosabb árucikkek napi átlagos rakodása 1950 első negyedéhez képest: a vasáruknál 36.8 százalékkal, tégla, cserépnél 132.9 százalék1... 1 1- '-• 1 ; — J. 7 /ÍA A nná rmlftH-ol kai. kö, kavicsnál 60.4 százalékkal, mész, cementnél 91.5 százalékkal, szénnél 14.4 százalékkal, őrleményeknél 15.9 százalékkal, kenyérHerultázások gabonánál 53,3 százalékkal, cukornál 10.3 százalékkal emelkedett. A vizi közlekedés áruszállítási tervét 125.7 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 54.9 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az autóbuszforgalom 1 év alatt 26.8 százalékkal. „ közúti villamosforgalom 11 százalékkal, a he. lyiérdekü vasutak forgalma 18.2 százalékkal nőtt. A távolsági aulóbuszforgalom utasszállítási tervét 118.8 százalékra teljesítette. A mult évi teljesítményhez képest az emelkedés 59.7 százalék. Teherfuvar vállalatok áruszállítási tervét 118.8 százalékra teljesítették', a tehergépkocsiközlekedés a tervidőszakban 94.1 százalékkal több árut szállított, mint 1950 első negyedévében. Az első negyedévben kiadott könyvek és brosúrák példányszáma több mint 17.7 millió, ez 1950 első negyedéhez képest 10.6 százalékos emelkedést jelent. A tervidőszakban a mozgókép színházaknak 16 millió látogatója volt. Ez. a mult év hasonló időszakához képest 35.4 százalékos emelkedésnek felel még, A színházakat a negyedév folyamán mintegy I millió 20(1 ezer ember látogatta. 8.4 százalékkal több, mint 1950 utolsó negyedében. 'V rádió előfizetések száma t év alatt 14 százalékkal emelkedett. 1951 március 15-én 86 tudóst, mérnököt, írót. művészt, élenjáró ipari és* mezőgazdasági dolgozót tűn. teteit ki a Népköztársaság minisztertanácsa Kossuth-díjjal a tudomány, az irodalom, a művészet és a termelés tercn végzett kimagasló ni i! Ilkájukért. 1951. első negyedében megrendezett országos kulturversrnyrn 10.027 várost és falusi koltiir. csoportnak közel 150 ezer tagja veti részt. 'A'z első negyedévben üdülők átalakítása révén három új szanatórium létesült 700 ággyal. Ezenkívül új kórházi osztályok létesítésével, több kórház újjáépítésével bővült a kórházak ágylélszáma. A szakszervezeti üdülésben résztvevők száma 1950 hasonló időszakához képest 19 százalékkal növekedett. Az egyetemi orosz intézetből kikerülő fiatalok munkájára nagy szükség van a szocializmus építésének minden területén Ez év első negyedében a népgaz. daság beruházásai 68.3 százalékkal haladták meg a mult év első negye, dét. Az emelkedés az Iparban, a bányászatban és az építőiparban (együtt) 668 százalék, a közlekedésben 83,3 százalék, a ke. reskedeleinbcn 682 százalék. A gyáripar beruházásaiból 93 százalék a nehéziparra. 7 százalék a könnyűiparra jutott. A tervidőszakban számos községet, gépállomást, állami gazdaságot és termelőszövetkezeti csoportot villamosítottunk. Számos új gép és Budapesten az, egyetemi orosz intézetben ankét keretében ismertették az intézet munkáját, feladatait. Az ankétot Krajevszkij profeszszor, az egyetemi orosz intézet igazgatója nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az intézet a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem legifjabb, egyúttal leggyorsabban növekvő intézete. Az intézet hallgatói — mondotta — az orosz nyelv és irodalom, valamint a Szovjetunió népei történetének alapos tanulmányozásán kívül tanulnak magyar nyelvet és irodalmat, magyar és világtörténetet, valamint marxizmust-leninizmust, politikai gazdaságtant és gazdasági földrajzot. A tanszékeken az előadói-pedagógus munkán kiről tudományos kutatómunka Is folyik. Az intézetben nemcsupán tanárokat, hanem szépirodalmi, tudományos fordítókat és tolmácsokat is képeznek. Lidia Satyernyikova professzor, az Orosz Nyelvi Tanszék vezetője részletesen ismertette, milyen módszerekkel folyik az orosz nyelv tanítása. Az elsőéves hallgatók nagy többsége még nem ismeri az orosz nyelvet — mondotta —. tehát teljesen elejéről kezdjük a tanítást. Az első és második félévben már újságokat, folyóiratokat olvasnak a hallgatók és beszélgetést folytatnak különböző témákról. Vaszilij Fomin professzor, a marxizmus-leninizmus tanszékének vezetője arról beszélt: Arra törekszünk — mondotta —, liogy a szocializmus öntudatos, harcos építőivé neveljük a fiatalokat. Az :• célunk, hogy intézetünk az új embernek, a jó hazafinak, a szocialista építés lelkes, öntudtos munkásának kovácsa legyen. Jóború Magda, a vallás, és közoktatásügyi miniszter első helyettese rámutatott arra. milyen nagy jelentősége van az egyetemi orosz intézetnek egész közoktatásunk számára. — Ebből az intézetből — mondotta — olyan szakemberek kerülnek ki. akikre nagy szüksé. ge van népi demokráciánknak, akik nagy segítséget nyújtanak majd a szocializmust építő munka különböző területein s akiket éppen ezért örömmel és türelmetlenül várunk. Trcncsényf Waldapfel Imre dr., sz Ötvös Lóránd tudományegyetem rektora, az egyetem nevében köszönetet mondott az egyetemi orosz intézet tanári karának az eddig vég. zett jó munkáért.