Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-18 / 89. szám

UJABB SZEGEDI ÜZEMEK LEPTEK PÁKOSVERSENYBE. A BÉKEALAIRASOKK'AL EGYÜTT SZAPORODNAK SZEGEDEN A MUNKAFEL'A'JANLASOK IS VIII. ÉVF. 89. SZAM. ARA 50 FILLÉR. SZERDA, 1951. ÁPRILIS 18. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának és Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió negyedik (háború utáni első) 1946—1950. évi ötéves terve teljesítésének eredményeiről Moszkva (TASzSz). A Szovjetunió népgazdasága újjáépítésének és fejleszlésénelc 1946—1950. évi háborúutáni ötéves tervét, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1946 márciusában fogadolt el, sikeresen teljesítet­ték, a terv legfontosabb feladatait pedig jelentékenyen túlteljesítették. A terv teljesítése az ipar területén *A' most befejezett ötéves tervben nagy sikerek születtek a Szovjet­unió iparának újjáépítése és fej­lesztése terén. Az ötéves terv célul tűzte ki a Szovjetunió egész ipari termelésének növelését 1950-re, az ötéves terv utolsó évére a háborút megelőző 1940-es eszhOidővel össze, hasonlítva 48 százalékkal. A valóságban 1950-ben 73 szá­zalékkal löhb ipari terméket állítottak elő, mint 1940-hen. A Szovjetunió ipara az ötéves ter­vet határidő előtt, négy év és há­rom hónap alatt teljesítette. Az öt. éves tervben az I950-es évre az Ipart terme­lés volumene terén kitűzött fel. adatot 17 százalékkal túlteljesí­tették. A korszerű technika legújabb viv_ Hiányainak bevezetése biztosította a technikai színvonal további emelke. dését a szocialista ipar minden ágában. Az ötéves terv előírását vas­kohászat terén, acélöntésben és hengerelt fém gyártásában túltelje­sítették. "Az öiéves terv álta] 1950­re a hengerelt vas árura megállapf. tott termelési szinvonalat határidő előtt — 1949 harmadik évnegyedé­ben, az acél termelésére előírt szín. vonala; pedig 1950 második évne­gyedében teljesítették. Uj ércbányák, dúsító üzemek és gyárak építése következtében, valamint a már működő üze­mek munkájának megjavításá­val a réz, az alumínium, a nik­kel, az ólom, a cink és az gyéb színes és ritka fémek ter. mclése jelentékenyen tú'hatadta a háborúelőtti szinvonalat. A széntermelés ötéves tervét túl­teljesítették. A széntermelés 1950­ben 104 százaléka volt az ötéves tervben előírtnak és a háborúctőttt színvonalhoz vl. szonyítva 57 százalékkal növe. kedett. A Donyec-medence újból az or. ízág legnagyobb és leggépesítettebb szénmedencéje A szénkitermelés a Moszkvai-medencében a háború­előtti színvonalhoz képest meghá­romszorozódott. Megkezdődlek a munkálatok a szénbányák komplexgépesítésre való átállítására és rendszeresítik a gé­pek és készülékek munkájának tá­volsági és automatikus irányítását. A kőolajipar újjáépítése és fej­lesztése ötéves tervének feladatát túlteljesítették. 1950-ben n kőolajtermelés az ötéves tervben előírtnak 107 százaléka volt, 22 százal ékkal több, mint a háború előtt. Teljesen újjáépfteiték és technikai­lag újra felszerelték a majkopi és groznyiji köolajlerületeket, valamint Nyugat-Ukrajna kőolajiparát. A geológiai kutatómunkák sikeres végzésének eredményeképpen jelen, tékeny kőolaj- és gázkészleteket de­rítettek fel és készítetlek elő az ipar számára. 'A' kőolajtermelésben, a fúrásban és a kőolaj feldolgozá­sában új technikát vezetnek be Tovább fejlődött a gázipar. Fel­építették és iizembehe'yezték a szaratov—moszkvai, a dasava—kie_ vi és a kohl'ajarve—leningrádi gáz­vezetéket. Kibontakozott a mester­séges folyékony tüzelőanyag terme, lésével foglalkozó üzemek építése. A vil'amosenergia termelés terén túlteljesítették az ötéves terv fel­adatát. < Az ötéves terv 1950-rc kitűzött vi'lamoscncrgia termelési szín­vonalát határidő előtt, az 1949­cs év negyedik negyedében el­érték. A villamoscnergia termelés 1950-ben az ötéves tervben előírtnak 110 szá. Zalékára emelkedett. 80 százalékkal ha'adta tál az 1940. évi színvonalat. A háborúsujlotta körzetekben jelen­tékenyen több villamosenergiát ter­meltek, mint 1940-ben. Szélesen kibontakozott a gor­kiji vizierőmü építése a Vol. gán. és a mololovi vizierőmü építése a lúímáu. Uj hőenergiával működő villanyte­lepek, villany- és fűtőhálózatok épültek. 1945—1950-ben a villany, telepeken megvalósították a leg­újabb energetikai technika beveze­tését. A hőenergiával működő villanyte. lepeken nagynyomású hazai gyárt­mányú gőzturbinákat és kazánokat állítottak fel —, köztük újtipusú nagynyomású turbinákat 25 ezer kilowatt teljesítménnyel —, dobka. zánokat, 100 atmoszféranyomású, 510 fok hőmérsékletű gőzre és kényszeráram'ású kazánokat ugyan­olyan gőznyomásra és hőmérsék­letre. A gépgyártás lerén az ötéves terv előirányzatát inunkapadok, gépek, szerkezetek és készttié. kek gyártása terén egészében 17 százalékkal teljesítettek túl. 'A gépgyártás termelése 1950-ben 2.3-szeresen multa felül az 1940.es év termelését Az ötéves tervben 1950-ben gépek, felszerelés és ké­szülékek gyártására megállapított színvonalat határidő előtt, az 1950­es év első negyedévében elérték. A gép. és fciszcrelésgyártás fejlődése az új technika alapján ment végbe. A vasúti szállítás számára elsajátították és megszervezték az új fővonali tchermozdonyok, villanymozdonyok, Diesel-moz­donyok, billenőszebrényes ko. esik, teljesen fémből készült la. pos fenekű önkiürítő kocsik, izotermikus vagonok és a tel. jesen fémből készült személy. kocsik gyárfását. A traktorgyártás 1950-ben az 1940 évbez képest 3.8-szeresére emelkedett, a kombájnok gyártása 3.6-szeresé­re, a traktorekék gyártása 3.1_sze­resére, a traktoros vetőgépek gyár­tása 5.5-szeresére, a traktoros-kul­tivátorok gyártása 3.1-szeresére emelkedett Több mint százötven új nagytermelékenységű mezőgazda­sági gépfajta tömeges gyártását kezdték meg Az energetikai beren­dezések, a nehéz fémvágó-, és ko­vács., valamint sajtoló berendezé­sek, a kőolajipar részére szükséges bonyolult berendezések és egyes műszerfajták gyártásának elért szín. vonala azonban nem elégíti ki a népgazdaság megnövekedett szük­ségleteit. A vegyltpar terén az ötéves terv feladatul állapította meg a háborúelőtti termelési szinvo. na'nak 1950-ben 1.5-szeresen való túlszárnyalását. Ténylege­sen a vegyiipar termelése 1.8­szeresen haladta meg a háború­előtti szinvonalat. A nitrogénműtrágya termelésének háborúelőtti színvonalát 1950-ben 22-szeresen felülmúlták, a kálium­műtrágyatermelés háborúelőtti szín­vonalát egy egész négytizedszeresen vagyis magasabban multák felül, mint ahogyan azt az ötéves terv előírta. A foszfátműtrágyák termelé­se az 1950-es évben 1940-hez vi­szonyítva 1.9-szeresére emelkedett. Ugyanakkor megnövekedett a ki­váló minőségű és tartós festékek gyártása. Elsajátították a színes mozifilm gyártását. Az építőanyagok gyártása túl­haladta a háborúelőtti szinvo­nalat. A cementgyártás 1950-ben 1940-hez viszonyítva 1.8-szeresére, az ablak­üveggyártás 1.9-szeresére emelke­dett A Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma az ötéves terv 1950­re előírt cementgyártási feladatát 101 százalékra teljesítette. Ugyanezt a tervet az egész Szovjetúniót ata­pulvéve 97 százalékban teljesítetnék. Nem teljesítették 100 százalékban az ötéves terv tégla, és tetőcserép­gyártási feladatát. Az építőanyagok gyártása és minősége még mindig elmarad a népgazdaság növekvő szükségleteitől. A faiparban a szerszámfa ki­termelés 1950-ben az 1940. évi­hez viszonyítva 36 százalékkal emelkedett, de az ötéves terv feladatát nem teljesítették 100 százalékban. Az öt­éves tervben a faipari gépek és ké­szülékek gyártásával kapcsolatos feladatot túlteljesítették, de a gépek nem kielégítő kihasználásának kö­vetkeztében a munka termelékeny­sége növekedésének üteme a faki­termelő iparban az ötéves terv évei alatt nem volt megfelelő. A papírgyártás 1950-ben 1940­hez viszonyítva 47 százalékkal növekedett. Az 1946—1950-es időszakban gyor. san újjáépült és fejlődött a textil., konfekció-, köt-szövött-, tábbeiiipar, va a­mint a könnyűipar többi ága­zata. 1950-ben a termelés ezekben az iparágakban az 1940-es évhez vi­szonyítva 17 százalékkal emelkedett. A könnyűipar fő termékeinek gyár­tása az ötéves terv ideje alatt a kö­vetkezőképpen emelkedett: a gya. potszövet 2.4-szeresére, gyapjúszö­vet 2.9-szcresére. harisnya és zokni 5.2-szeresére, bőrlábbeli 3.2-szeresé. re, gumilábbeli hétszeresére. A gya. polszövet és lábbeli gyártása terén fazonban az ötéves terv feladatát nem teljesítették 100 százalékban Jelentékenyen megjavult és kibő­vült a szövetek, a konfekció és köl­szövött áruk és lábbelik választéka A fő élelmiszeripari termékek gyártása az öt év alatt jelen­tős mértékben növekedett. 1950-ben az állati zsiradék előál­lítása a háborúelőtti színvonalai 57 százalékkal haladta túl. 'A' növényi olajoké és egyéb zsiradékoké tiz százalékkai, a hús hét százalékkal volt több, 27 százalékkal több ha­lat fogtak. A kolbászkészílmények előállí­tása 20 százalékkal, a konzerv­gyártás 48 száza'ékkal. a cu­korgyártás 17 százalékkal, a cukrászati készítmények előállí­tása 23 százalékkal és a szap­pangyártás 16 százalékkal nö. vekedett. Az élelmiszeripari termékek válasz, téka kibővült és javult minőségük. 1950-ben az egész vajgyártás 75 szá. zaléka és a sajtgyártás 42 százaléka a legkiválóbb minőségekre jutott A diétás tápszerek gyártása a háború­előtti színvonalhoz képest ötszörö­sen, a gyermektápszerek gyártása 54-szeresen, a vitaminok gyártása 10.4-szeresen növekedett. A helyi ipar és az ipari terme­lőszövetkezetek bruttó termelésüket 1950-ben a háborúelőtti színvonal­hoz viszonyítva másfélszeresére fokozták. Ugyanakkor azonban még mindig nem kellő mértékben hasz­nálják ki a helyi nyersanyagokat a tömegfogyasztási cikkek előállító, sónak növelésére. A helyi ipar és az ipari termelőszövetkezetek gyárt­mányainak választéka és minősége elmarad a lakosság növekvő igényei mögött. A Szovjetunió egész Iparának alapvető termelési bázisai, az élenjáró, hazai technikával fel­szerelt üzemek helyreállítása, épitése és újjáalakítása ered­ményeképpen 1950-ben 1940. hez viszonyítva 58 százalékkal növekedtek. 'A' szerszámgép állomány, annak eredményeképpen, hogy új, terme­lékenyebb gépekkel egészítették ki, az ötéves terv végéig több mint két­szeresére növekedett 1940-hez viszo­nyítva A munkafolyamatok villa­mosítása az iparban, egy munkásra számítva, 1950-ben 1940-hez viszo. nyitva másfélszeresére emelkpdett. Az új technika sikeres bevezetése lehetővé tette, hogy nagy méretek­ben hajtsák végre a népgazdaság továbhi technikai átszervezését és emeljék a sok munkát igénylő és nehéz munkafolyamatok gépesítési színvonalát. A munka termelékenysége az építkezésben 1950-ben 23 slá. zalékkal tú'szárnyalfa az 1940. évi színvonalat. Az iparban a berendezés jobb ki­használása, a nyersanyag, a tüzelő­anyag és az elektromos energia jobb felhasználása, az anyagveszteség és a hulladék csökkentése, a munka termelékenységének fokozása, a for. góa'apok forgási sebességének meg­gyorsítása eredményeként teljesítet­ték az ötéves tervben az ipari ter. melés önköltségcsökkentésének 1950 re megállapított feladatait. Az ötéves terv teljesítése a mezőgazdaság terén A mezőgazdaság az ötéves terv sikeres teljesítése eredményeképp jn új, hatalmas fejlődést ért el. Az ötéves terv évei alatt növekedett és még jobban erősödött a kolho­zok társasgazdálkodása, fejlő­dött a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa, növeke. dett a gép- és traktoráltomások szerepe a kolhoztermelésben. újabb képesített kádereket, a me­zőgazdaság szervezőit, a földmű­velés, az állattenyésztés és a gépe­sítés mestereit képezték ki. A gabonafélék vetésterülete öt esztendő alatt több mint húsz százalékkal növekedett. A ga­bona össztermése 1950-ben 345 millió púddal haladta túl az 1940. évit. Ugyanakkor a búzatermés a hábo­rúelőtti színvonallal szemben 378 millió púddal emelkedett. A gabo­nafélék terméseredményének ötéves tervfeladatát túlteljesítették. 1949­ben és 1950-ben a gabonafélék ter­méseredménye 13 százalékkal ha­ladta meg az 1940. évit. Az ipari növények vetésterü­lete öt esztendő alatt 59 szá­zalékkal emelkedett. j. A takarmánynövények vetéster ' lete 1950-ben 1940-hez viszonyítva 15 százalékkal növekedett meg. de j az évelő füvek vetésterülete növe­lésének az ötéves tervben kitűzött feladatát, nem teljesítették 100 szá­zalékban és a takarmánytermelés elmarad az állattenyésztés megnő­í vekedett szükségleteitől, . j Az állattenyésztés terén telje­sítették a kolhozok társadalmi tulajdonban álló ál'atállománya növelésének az ötéves tervben előirt feladatát. A kolhozokban jelentékenyen túl­haladták a haszonállat és a ba­romfi létszámának háborúelőtti színvonalát. A szarvasmarhaállomány lét­száma 40 százalékkal, „ juhé és kecskéé 63 százalékkal, a sertésé 49 száza'ékkal, a ba­romfié kétszeresen multa felül a háborúelőtti szinvonalat. A mezőgazdaság technikai fel­szerelése gyarapodott. Az ötéves terv alatt a mezőgazdaságnak 536 ezer traktort (15 lóerősre átszá­mítva), 93 ezer gabonakombájnt — köztük 39 ezer magánjárókombájnt —, 340 ezer traktorekét, 254 ezer traktoros vetőgépet, 249 ezer trak­toros kultivátort és nagymennyisé­gű más talajmegmunkáló, vető- és aratógépet szállítottak. Nagy sikereket értek el a föld­művelés kultúrájának emelésével kapcsolatban: munkálatok indultak szántóföldi és a takarmány fiives­vetésforgó rendszeresítésére és mód­szerének elsajátítására a kolhozok­ban és szovhozokban, 1950-ben a kolhozokban az ugar és az őszi szán­tás több mint kilencven százalékát traktorokkal végezték el, az előhán­tos ekékkel végzett szántás az egész traktorszántás 87 százaléka volt az 1940, évi 13 százalékkal szem­ben, a tavaszi növények vetésterü­lete az őszi szántásterületen ós a tiszta ugaron.a kolhozokban 1950­bea az egész terület 63 százaléka volt, az 1940. évi 54 százalékhoz képest. A gabonaneműek minőségi vetése az ötéves terv alatt 64 sza­zalékkai emelkedett, a búzáé meg­kétszereződött. A kolhozokban az összes gabonaneműek vetésterületé­nek felén 1950-ben kombájnokkal arattak és csépeltek. Sikeresen megvalósulnak a me­zővédő erdőfejlesztéssel kap. csolatos feladatok, A kolhozok, a szovhozok. a mezőgazdasági telepek a természetátalakitó sztálini-terv megvalósítása so­rán 1,350.000 hektárnyi terü­leten végeztek védőerdőiütetést. Teljesítették az ötéves tervnek a szovhozépítés területén kitűzött fel­adatait. A szovhozok az ötéves terv ideje alatt jelentékenyen bővítették a mezőgazdasági növények vetés­területét. A gabonafélék 1950. évi terméseredménye az 1940 évi ter­méseredményt 16 százalékkal múlta felül. Litván, Lett, Észt és Moldva köz­társaságok. valamint az Ukrán és Rielorussz Szovjet Szocialista Köz­társaságok nyugati területei német megszállás alatt ál'ott parasztgaz­daságai termelésének a Szovjetunió nagv segítséget nyújtott a mező­gazdasági termplőszöve'keze'ek megszilárdítása, a gép- és traktor­állomások szervezése, traktorok, gépek, műtrágyaszállítás és hitel­nyújtás, stb. terén. Az ötéves terv végéig ezeken a területeken az önkéntesség e'­vének alka'mazáoával alaniában véve befejezték a parasztgazda­ságok kollektivizálását. A szocialista mezőgazdasági ter­melés feilődé"e és a bőséges áru­termelés lehetővé tette a lakosság növekvő kenvér- hús- tej- és egyéb élelmiszerezüVsérietének k'elégíté­sét és a kolhozok, valamint a kol­höztiarasztok jövedelmének növeke­dését. A gabonafélék és az ipari növé­nyek termelésének növekedése, va­lamint az ál'attenvésztés termékei­nek növekedése szilérd nyersanyag­bázist teremtett a könnyű- és az élelmiszeripar további fellendü1' hez. Az ötéves terv teljesítése a közlekedés és híradás terén A vasúti közlekedés az ötéves terv esztendői alatt biztosította a népgazdaság növekvő Szállítási kö. vete'ményeit , Az 1950-re • -állapított vas úti tehersz- isi elöiránvzatot 13 százalékkal túlteljesítették. A vasútvonalak napi átlagos teher, forga'ma 1950-ben 124 százalékot tett ki az 1940-es év Színvonalához viszonyítva és 103 százalékot az ötéves terv előírásához viszonyít­va, A folyamhajózás teherforgalma 1950-ben 26 százalékkal meg. hatadta az 1940. évi szinvona lat, de nem érte el az ötéves tervben megál'anitott szinvo­nalat. Javult a Volga és mellékfolyóinak, valamint a sz;bériai és az északi folyóknak felhasználása a szálli. tásra. A vontató-flotta kapacitá­sának kihasználása 1950-ben az 1940. évihez viszonyítva 30 szá. zalékkal növekedett, a nem magán­járó flotta (uszályok) rakodóké­pességének kihasználása 43 száza­lékkal emelkedett. Jelentősen kor. szerűsitet'ék és kiegészítették a folyami flottát. Helyreállították a Sztálinról elnevezett Fehér-tengeri­baltikumi csatornát és. a Dnyeper­Bug.i viziutat. úgyszintén a folya­mi kikötőket és a hajójaviíó üze­meket. A tengeri szá'litás teherforgal­ma 1950.ben az 1940. évihez viszonyítva 65 százalékkal emelkedett, de az ötéves tervnek a tengeri szál­lítással kapcsolatos feladatát nem teljesítették teljesen. Lényegében befejeződitek a tengeri kikötők és hajójavító üzemek helyreállítási-

Next

/
Thumbnails
Contents