Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-14 / 86. szám

1WMBAT, 1W1. ÁPRILIS I*. MIT TAPASZTALTAK NÉPNEVELŐINK A BÉKEALÁIRÁSGYÜJTÉS SORÁN? Cokezer szegedi dolgozó neve ^ szerepel már azokon a sok gonddal és szerelettel elkészített béke!veken, amelyek a világ min­den részén elkészített ívekkel együtt százmillióik kívánságát tol­mácsolják: békében, szabadon akarnak élni a dolgozók, követelik, hogy az öt nagyhatalom kössön bé­keegyezményt az emberiség jövőjé­nek biztonsága érdekében. A béke, építő munka iránti sze­retet, a békéért folytatott áldozat­kész harc, a Szovjetunió-vezette bé­ketábor győzelmébe vetett hit dik­tálja ezeket az aláírásokat. A bé­keívek aláírói mellett ott állnak a Párt és a tömegszervezetek népne­velői, a békebizottságoik tagjai, akik megmagyarázzák, máért kö­telessége aláirni a békeívet minden becsületes dolgozónak. órák hosszat tudnának beszélni népnevelőink a sok-sok élményről, a sok-sok tapasztalatról. Ujabb és újabb agitációs módszerek, újabb és újabb agitációs érvek adódnak munkájukban nap mint nap. De ugyanakkor látják népnevelőink azt is, hogy megtisztelő, de nem könnyű, nem egyszerű feladatra vállalkoztak. Mennyi minden tör­ténik azalatt, amíg népnevelőink a családok üdvözlésétől eljutnak ad­dig, hogy azzal a biztos tudattal vihetik tovább a békeívet: nemcsak az aláírások száma, de több azok­nak a dolgozóknak a száma is, akik a békeívek aláírásától kezdve még öntudatosabban, még áldozat­készebben, még keményebben har­colnak mindannyiunk közös ügyé­ért, a békéért. í|zemeink dolgozói példát mu­^ tatnak az áldozatvállalásban, hiszen a béketvek aláírásakor újabb és újabb munkafelajánlásokkal bi­zonyítják, nemcsak szavakkal, nem­csak aláírásukkal, hanem tettekkel is harcolnak a békéért. A Textil­kombinátban péntekig a dolgozók 65 százaléka írta alá a békefvet s ebből 42 százalék azoknak a dolgo. sóknak száma, akik a békeiv alá­írásakor munkafelajánlást is tettek. Nem egyedülálló Kopornyik Erzsé­bet példája, aki felajánlotta, hogy 465 kilóról 470 kilóra emeli napi teljesítményét. A Szegedi Ecsetgyár­ban Szabó Lajosné pártonkívüli dolgozó felajánlotta, hogy S száza­lékkal növeli teljesítményét. 'A' Sör­ipari Szövetkezetben Kovács Antat 5 százalékos munkafelajánlást tett. Mindez csak néhány példa a sok sítményre. Ezekkel a példákkal is a békéért folytatott fokozottabb harcra serkentik népnevelőink a le. látogatott dolgozókat. Népnevelőink elsőrendű feladata, hogy agitációjuk során tudatosít­sák, miért kell aláírni minden egyes becsületes dolgozónak a bé­keíveket. Helyesen mondotta Gom­bos elvtárs, a Petőfi I. pártszerve­zet népnevelője: ,fiéekünk, népne­velőknek nem lehet a levegőbe be­szélni, konkrét példákkal kell rá­mutalnunk a békéért folytatott harc szükségességére," Népnevelőink nem egyszer találkoznak ilyen kér­désekkel: „Vájjon a békeívek alá­írásával meg lehet-e akadályozni a háborút?" Táborosi elvtárs, a tanácsháza I. pártszerveztének nép­nevelője erre így válaszolt: „Ha a békeíveket a harcikocsik elé tesszük, nem állítják meg ugyan azokat, de ha a világ dolgozói egy­ségesen állfol foglalnak a hábo­rús uszítókkal szemben, a világ dolgozóinak békeakarata meghátrá­lásra kényszeríti az imperialistá­kat." XT a népnevelőink agitációs mun­kájuk során rámutatnak ar­ra, hogy a magyar dolgozó népnek van már mit megvédenie, ha el­mondják és a Szovjetunió hatalmas eredményeinek példáján felvázol­ják a dolgozók előtt a szocializmus építésének nagyszerű távlatait, ak­kor nem kétséges, hogy a dolgozók egyöntetűen állást foglalnak alá­írásaikkal is a béke megvédése mellett. Király Ferenc, újszegedi dolgozó paraszt is tudja, mit kell megvédenie. Elmondotta a népneve­lőnek, hogy a mult rendszerben fillérekért dolgozott. 1937 óta kér­ték a villany bevezetését, de csak most, a népi demokráciában vált lehetővé, hogy az ő lakásában is kigyulladjon a villany. Igen he­lyes, ha népnevelőink a saját éle­tükből vett példákkal is igazolják, ma már szabadon, sokkalta jobb anyagi körülmények között dolgoz­hatnak, építhetik a szocialista tár­sadalmat. Népnevelőinknek rá kell mutatniok az imperialisták aljas­ságára, arra, hogyan készítik elő a harmadik világháborút. Péterfi Istvánná elvlársnő, a Móra I. nép­száz közül. Népnevelőink az üze. nevelője például rámutatott, hogy a tnekben arra törekednek, hogy mi­nél több dolgozót kapcsoljanak be a termelés területén is a békéért folyó harcba. A dolgozók a kerületekben is nagy szeretettel fogadják népneve­lőinket. Nem egyedülálló eset, amint az Báló Józseféknál, a Csuka-utca 31 szám alatt is megtörtént, hogy a népnevelők fogadtatása alkalmá­ból virágokkal díszítették fel aszta­lukat. A Zoltán-utcában tartott bé­kegyűlésen jelenlevő dolgozók kö­zül többen ezt mondották: „Csak jöjjenek a népnevelők ha tudnánk, mikor érkeznek meg, még az ajtót is kitárnánk előttük". Már az olniult héten megtartott békegyűlések is megmutatták, hogy Szeged dolgozói szeretettel és örömmel várják majd az aláírásokat gyűjtő népnevelöket. Megnőtt az érdeklődés a békegyűlé­sek iránt is, hiszen amíg a Petőfi I. telepen eddig csak 15—20_an je­lentek meg a kisgyűléseken, az el­múlt héten 60—70 dolgozó vett részt azokon. De nemcsak megjelennek o dolgozók a békegy^éseken, hanem kifejezésre juttatják, aktivan be akarnak kapcsolódni a békebizott­ságok, a tömegszervezetek munká­jába. Ugyancsak Petőfi I. telepen öregek, fiatalok kérték, adjanak ne. kik munkát, hogy kivehessek ré­szüket a békéért folytatott harcból. Nemcsak az üzemekben tettek fel­ajánlásokat a dolgozók, hanem az elmúlt héten megtartott kisgyűlé­seken is. A Zoltán-utcában megtar. tott kisgvűlésen például felajánlot­ták. hogy takarékoskodnak a vil. lánnyal. Farkasné vállalta, hogy legalább két ház lakóit értesíti majd. ha legközelebb békegyíilést tnrfnnak. Tgen'fonlös. hogy népnevelőink ^ mindjárt megérkezésükkor, megtalálják a megfelelő kapcsola­tot. amelyen keresztül barátságos légkört teremthetnek a lelátogatot­takkal. Misán Emiiné elvtársnő piti. dául leginkább a gyermekek révén barátkozik meg a szülőkkel. Hor­váth Márlonné a Magyar Kender népnevelője megismerkedik a csa­ládi körülményekkel. Helyesen cse­lekednek azok az iizemi dolgozók, akik elmondják, hogyan harcolnak az üzemekben a békéért, a munka­felajánlások teljesítésével. Süvegné elvtársnő, a Szegedi Kender népne­velője például agitáció.ja soran el­mondotta, hogy üzemükben Cserép Szilveszterné a 280 kilós napi átlag, föl áttért a 360 kilós napi telje­Tito-banda a belgrádi ügyvivőnk elleni provokációval az imperialis­ták háborús készülődéseit igyeke­zett elősegíteni. Népnevelőinknek A minisztertanács ülése 'A! minisztertanács Dobi István el­hökletével pénteken délelőtt ülést tartott. A külkereskedelmi miniszter elő. terjesztésére a minisztertanács jó­váhagyta az 1951, évre kötött ma­gyar-román árucsereforgalmi megál­lapodást. Ugyancsak jóváhagyta a minisztertanács az 1951. évi ma. el kell mondaniuk, hogy ugyanak­kor, amikor mi békében, szabadon építhetjük boldogabb jövőnket és törvény védi országunkban a bé­két, ugyanakkor az imperialista országokban üldözik azokat, akik fel merik emelni szavukat az im­perialisták háborús készülődései ellen. „Gondoljunk arra, hogy az imperialista országokban egy-egy aláírás talán o dolgozók éleiébe kerül, mi pedig szabadon tehetünk hitet aláírásunkkal a béke mellett" — mondotta Lányiné elvtársnő, a Deák Ferenc-u. 22. szám alatt megtartott békegyűlésen. C zámos agitációs érvvel, agitá­k-' ciós módszerrel gazdagodnak most népnevelőink az aláírásgyűj­tés munkája során. Népnevelőink jó munkája mellett azonban szólnunk kell azokról a hiányosságokról is, amelyekkel nem egyszer találko­zunk az aláírásgyűjtéssel kapcsola­tos agitáció során. Vannak népne­velők, akik úgy gondolják, nem Mea6gazdagági újjáépitésünk gzo„ szükséges időt tölteni az üzemi dot. rogan összefügg a mezőgazdaságban gyar-csehszlovák árucsereforgalmi megállapodás kibővttéséről létrejött egyezményt. A pénzügyminiszter előlerjeszté. sére a minisztertanács hosszúlejá­ratú magyar-svéd pénzügyi egyez­ményt hagyott jóvá és hozzájárult annak az Elnöki Tanács elé terjesz­téséhez ratifikálásra. Német ifjak harmadszor is megszállták Heigoland szigetét Hamburg (ADN). Amikor a kiéli brit katonai törvényszék megkezd­te a Helgolandot nemrégiben meg­szálló 15 fiatal német békeharcos perének tárgyalását, a szigetet újabb ifjúsági csoport szállta meg. Ez a csoport már a harmadik, amely ilymódon fejezi kl a német ifjúság tiltakozását a sziget állandó angol-amerikai bombázása ellen és követeli, hogy az angol-amerikai bombázógyakoríalok céljára kiürí­tett szigetet adják vissza lakosságá­nak és a bombázógyakorlatok cél­jaira ne német földet vegyenek igénybe. A jövő mezőgazdasági szakembereit nevelik II MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUMOK gozóknál, mert ők úgyis tudják, miért fontos a béketvek aláírása De nemcsak kerületi viszonylatban, mint például Újszegeden, hanem üzemeinkben is előfordult, hogy versenyszerűen végezték a békeívek aláírását. így történt ez a Magas­építő Vállalatnál is, ahol a megfe­lelő előkészítő munka hiányában a dolgozók gépiesen írták alá a béke. íveket. Előfordult az is, hogy egyes népnevelők az ablakon adták be és vették vissza a békeívet, megfeled­kezve arról — ami tulajdonképpen a feladatuk —, hogy a békeívek alá­írását komoly, alapos meggyőző munkával kell alátámasztani. Párt­szer^fezeteink, tömegszervezeteink, békebizottságaink feladata, hogy tu­datosítsák népnevelőinkkel, hogyan kell végezni a békealáírásgyűjtéssel kapcsolatos felvilágosító munkáju­kat s ki kell küszöbölni a fent em­lített hiányosságokat. ll/I ég hosszú és szívós munka áll népnevelőink előtt, de amint az eddigi eredmények is mutatják, örömmel és szívesen vállalják ezt a feladatot, mert látják, hogy népneve­lő munkájukkal a dolgozók ezreit so. rakoztatják fel itt Szegeden is a békéért folyó harcra, amelyet a Szovjetúnió és Sztálin elvtárs út­mutatásai alapján újabb' és újabb győzelmekre vezet a Magyar Dol­gozók Pártja. működő szakkáderek kiképzésével Ezt a célt szolgálják az ország kü­lönböző területein működő újtipusú iskolák, a mezőgazdasági techniku­mok. Ezeknek az iskoláknak első­rendű célja az, hogy az ál'ami gaz­daságok, gépállomások és termelő­szövetkezetek Számára, de a me­..ógazdaság egyéb területein is oo litikailag, szakmailag, elméletileg és gyakorlatilag jólképzett szakem­bereket neveljen. Amikor a szovjet mezőgazdaság; tudománv ma már szabályozni tud. ja az időjárást, a szelek irányát, a fvves vetésforgó alka'mazásával az erdősítés módszerével, a ma­gyar mezőgazdaság nem kulloghat hátul, hanem gyors léptekkei kell utolérnie a világ legfejlettebb mezőgaz­daságát, pótolni az évszázados mulasztásokat. Ezeket a feladatokat van hivatva elvégezni minden mezőgazdasági technikum. Mezőgazdának, agroi ómusoink lenni a Szovjetunióban komoly és felelősségteljes szellemi munkát, je. lent. Ahhoz, hogy hazánkban is a Szovjetunióhoz hasonlóan, szocia­lista mezőgazdaság virágozzék fel, a nagyüzemi, szocialista mezőgaz­daság fejlődjék, tudományosan képzett szakem­berekre van szükség. Micsurinok. Liszenkók, Viljamsok PÁROSVERSENNYEL A TERV TELJESÍTÉSÉÉRT A Szegedi Cipőgyár a Démát, az Ecsetgyár a Tiszamenti FűrészekeV A Csongrádmegyei Téglagyár Szeged II. telepe a Szeged I. és Szentes f. telepeket hívta párosversenyre A Textilkombinát, a két kender-! gyár, a Szegedi Épületszerelő Vál­lalat és a Villanyszerelő Vállalat, a csongrádi Bútorüzem és a szegedi Falemezgyár példájára most ismét három üzemből kaptunk értesítést, ahol párosversenyt kezdeményeztek.. A Szegedi Cipőgyár dolgozói a DÉMA CIPÖGYÁK mun­kásait hívták ki párosversenyre. A versenykihívás pontjai között - első­sorban az operatív terv teljesítése szerepel, cipőpárokban és forint­értékben, terváron. Meghatározza a versenyfelhívás azt, hogy amennyi­ben az előírt mennyiségen felül tel­jesítenek, minden egyes százalék 1 jó pontot, az előíráson aluli minden egyes százalék pedig két rossz pon. tot jelent. A forintértékben történő kiértékelésnél az operatív terven felül minden megkezdett ezer forint után egy jó pontot számítanak. A versenyfelhívás pontjai kiter­jednek az önköltségcsökkentésre is. Az anyagkihasználás terén min­denféle anyagnál a legújabban meg­állapított anyagnormát veszik ala­pul. Ugyancsak tekintetbe veszik itt a bérköltséget, az anyagköltséget és a termelési költséget is. 'A' terme­lési költség terén minden 1 forint csökkenés 1 jó pontot, mig 1 fo­rint emelkedés 1 rossz pontot szá­mít. A minőség tekintetében a verseny­felhívás megállapítja, hogy minden hónap 12-én összeül a három-há­rom tagú közös versenybizottság és ennek alapján a jobbik üzeni 10 jó pontot, a rosszabbik üzem pedig 10 rossz pontot kap. A minőségi pon­tozás vonatkozik a szabászat, a tű­zés, a fáraluizás, a talpalás és a kikészítés műveleteire egyaránt. Ugyancsak pontozzák a termeié, kenység emelkedését is. A vesenyfelhivás kiterjed a 100 százalékon álul teljesítők számának csökkentésére is. Itt alapul a már­cius havi állapotokat veszik és az ehhez viszonyított javulást — vagy esetleges rosszabbodást pontozzák jó, illetve rossz pontokkal. Végül a versenyfelhívás pontjai foglalkoznak az üzemben végzett mozgalmi munkával, a szeminári­umok hallgatásával, a mozi és szín­ház látogatásával, a szakmai to­vábbképzéssel, a munkamódszerát­adással és az újítási mozgalommal, a Nazarova-mozgalom terjesztésé­vel. Ugyancsak foglalkozik a ver­senyfelhívás a munkafegyelem és a selejtcsökkentés kérdésével is. A versenyfelhívás teljes szövegét — ahol az egyes kérdések részletesen, százalékosan ki vannak dolgozva — a szegedi Cipőgyár megküldte a DÉMA Cipőgyárnak Berta Józsefné párttitkár, Márta Lajos igazgató és Botos István ÜR.titkár aláírásával. A Szegedi Ecsetgyár dolgozói a TISZAMENTI FŰRÉSZEK dolgo­zóit hívták ki párosversenyre, A versenykihívás a következőképpen szói: „Mi a Szegedi Ecsetgyár dolgo­zói a munkásosztály nemzetközi ün­nepének, május l-nek tiszteletére párosversenyre hivjuk ki a Tisza­menti Fűrészek üzemének dolgozóit. Váila'ásunk a következő: t. Április havi termelésünket térv­áron számítva, 6 százalékkal túltel­jesítjük. mennyiségben pedig 3. szá­zalékkal. 2. Anyagtakarékosság terén vál. ta'juk, hogy összes anyagfelhaszná­lásunk 2 százalékát takarítjuk meg a minőség rontása nclkiil. (Ez a megtakarítás kizárólag külföldi anyagokból történik). 3. Az egy munkaórára cső terme­lési értéket 5 százalékkal rnieijiik. 4. Május l-ig a gépen dolgozóink 80 százalékát bekapcsoljuk a Naza­rova-inozgalninba és eddig elvégez­zük a szökséges megelőző javítási munkálatokat. 5. Vállaljuk, hogy a fentiekei egész évben tartjuk, sőt fokozzuk és íg.v ötéves tervünk második évét december lü.re befejezzük, 6. Sztuhánovlstntnk és élmunká­saink vállalják, hogy a 100 százaié, kon alul termelőket niunkaniódszer­átadással támogatják és igy évi ter­vünk befejezéséig megszüli tel jük az üzemben a 100 százalékon íVull ter­melést. Dolgozóink ezt a felajánlásukat annak tudatában teszik, hog.v végre, hajtásával isinét hozzájárulhatunk a béke megvédéséért folytatott báré­hoz, ezzel is tovább erősíthetik a béketáborl. ördögit János üzemi párttit­kár, Fodor Sáudnrné vállalatve. zető, dr. Lajos ÜB-tltkár, M o 1. n á r Rozália DISZ-titkár". A Csongrád menyei Téglagyár Egyesülés Szeged II. telepe az egyesülés Szentes 1 és Szeged I. telepét hívta ki párosversenyre. A versenypontok között a terv túltel­jesítése, a fajlagos munkaóra fel. használása, a minőség javítása, a versenyzők minél nagyobb száma és az anyagtakarékosság szerepel, mint főtényező. A kiértékelést 10 napon­ként részlegesen és havonként ösz­szesttően végzi az üzemenként há. rom-három tagból delegált verseny, bizottság és az eredményeket rész­letes indokolás keretében megkül­dik minden egyes üzemnek. A II. számú telep a versenyfelhívást rész­letes szövegezésben elküldte a két üzemnek Vörös Pál párttitkár, Bár­di István telepvezető és Bán Ferenc üB-titkár aláírásával. követői és utódai tanulnák nálunk is a mezőgazdasági technikumok, ban. Ezeknek az iskoláknak ország, szerte különféle típusai működnek: erdészeti, szőlészeti-borászati, ál­lattenyésztési, kertészeti, stb. Hódmezővásárhelyen állatte­nyésztési. Szegeden kertészeti technikum. A szegedi isko'a kertészeti gimná­ziumiból alakult át a jelen tanév, ben technikummá. Városunknak ez az alig ismert isicolája ebben az év­ben már kibocsátja az első ..rajt.'' Várják őket nz állam! gazdaságok, hogy az iskolában megszerzett tu_ dásukat kivigyék a nép közé. A mezőgazdasági technikumok 3 éves középiskolák, ahol az elméleti oktatás a gyakorlattal szoros kap­csolatban történik. A tanulók nagyüzemi korszerűen felszerelt tangazdaságokban és is­kolákban tanulnak; ahol hrendelke­zési'tkre á'lnak a Szovjetunió me­zőgazdaságának gazdag tapasztala­tai va'nmint a korszerű oktatási és gyakorlati eszközök, Ezenkívül tangazdasági gyakorlaton vesz. nek részt i ól felszerelt szocia­lista, nagyüzemi gazdaságokban. A technikumok elvégzése után a tanulók oklevelet kapnak és mint ..mezőgazdasági technikusok" azon_ nal elhelyezkedhetnek: állami gaz­daságokban. mint üzemágvezetők. üzemegységvezetők, segédagronó­musok; gépállomásokon mint kör­zeti agronómusok és segédakronő­muaok; kertészeti és erdészeti gaz­daságokban mint üzemágvezetők; termelőszövetkezetekben mint ag­ronómusok; az agrárigazgatásban mint szakelőadók. A kiváló tanu'ók felvéteti vizs­ga nélkül folytathatják tanul­mányaikat az Agrártudományi Egyetem különböző karain. Minden technikummal szervesen együttműködik a technikum kul'é. giuma is. Kollégium és iskola egy épü'etben van. Így ez a kapcsolat szinte tökéletes lehetőséget nyújt a növendékek jó tanulására. A jövü tanévtől kezdve a ta­nulók legfiibbie ingyenes el'á­tást kap. kisebb részük 56-150 forintos ellátási dijat fizet. A technikumból kikerült növen­dékek mindegyike tudja azt hogy a parasztság körében élve, szakirá­nyú feladatán túl kötelessége kap. csolatban lennie dolgozó parasztsá­gunkkal, szakiinai tudását annak át. adni, kultúrál is életébe befolyni. Nem kétséges hogy a magyar if­júság már nem tesz különbséget munka és munka között. Nem két­séges. hogy tisztában van a tanu­lás fontosságával. Demokratikus kormányzatunk minden magyar dolgozó gyer­meke számára biztosítani akar­ja, sőt biztosítani tudja a to. vábbtanu'ást. Sokmi'liós költséggel teremtette meg Magyarország 61 mezőgazda­sági technikumát. Ezek az iskolák most várják elsőéves növendékei, ket. Minden hivatás szép. de a technikumok nevelői legszebbnek a mezőgazdaság fejlesztését látják. A technikumból évenként kikerülő többszáz ifjú három év alatt fejlő­dőképes szakemberré vált. Akik az első osztályokba iratkozni szándé­koznak. későbbi munkatársaiknak arról beszé'nek, nincs szebb, .nincs egészségesebb, mint a mi pályán­kon dolgozni, Vezekényi János, • a szegedi kertészeti technikum tanára.

Next

/
Thumbnails
Contents