Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-14 / 86. szám

VIII. ÉVF. 86. SZÁM. ÁRA 60 FILLÉR. MA BÉKE MŰSZAK A . TEXTILKOMBINÁTBAN 5T TERVISMERTETŐ ÉRTEKEZLETEKEN MÁJUS 1-RE TETTEK FELAJÁNLÁST ÜZEMEINK DOLGOZÓI SZOMBAT, 1061. ÁPRILIS 14. A szegedi városi tanács ülésén megvitatták a végrehajtó bizottság munkájáról szóló jelentést Szeged város tanácsa pénteken délelőtt tartotta meg április havi ülését. Dénes Leó elvtárs a vég­rehajtóbizottság nevében üdvözölte a megjelent tanácstagokat és elő­adta jelentését a végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülése óta végzett munkájáról. Jelen lésében azokat a feladatokat elemezte részletesen, melyeket Pártunk kongresszusa al­Javítsuk tovább a tanács munkáját lított a városi tanács apparátusa- Olga elvtársnő a kultúrversenyek­nak dolgozói és a tanács tagjai elé. Ezek a feladatok — mondotta — nagy felelősséget rónak a városi tanácsra. Meg kell javítani mun­kánkat, tovább kell küzdenünk az ellenséges befolyás ellen, hogy el­végezhessük — és jól végezzük el — Pártunk útmutatása alapján feladatainkat. Folytatnunk kell harcunkat a bürokratizmus ellen, folytatnunk kell a tömegekkel való kapcsolat kiépítését, a tömegek bírálatának meghallgatásét és a népi ellenőrzés fejlesztését. Meg kell szilárdíta­nunk a fegyelmet, fokoznunk kell az éberséget. Kíméletlen harcot kell folytatnunk a kulákság ellen és mint itt, úgy más téren sem sza­bad megtűrnünk semmiféle lazasá­got, a megbékélésnek vagy az en­dékenységnek káros hangulatát. Példákkal mutatott rá Dénes elv­társ a tanács jó munkája mellett mutatkozó hiányosságokra. Igen élesen kihangsúlyozta, hogy a mult bürokratikus csökevénye ivén sok téren — így a tanács egyes határozatainak, egyes körleveleinek Stílusában is — megnyilvánul. A bürokráciával együtt nekünk a ta­nácsházáról ki kell irtanunk a pe­nészszagú és rossz emlékű „latifc­tetiV-nyelvet is. És harcolni kell a Révai elvtárs által említett el­rontott és helytelen kifejezések el­len is. Dénes elvtárs ezután a tanács egyes osztályainak munkáját érté­kelte, élesen rámutatva a leggyak­rabban megmutatkozó hiányossá­gokra. A begyűjtés kérdéseiről Dénes elvtárs beszámolója után kintette ezt Tombácz Imre elvtárs, az ipari és kereskedelmi osztály vezetője mondotta el jelentését. Beszámolt a begyűjtés állásáról, ismertetve részletesen az eredményeket. Meg­állapította, hogy a lemaradás oka elsősorban abban rejlik, hogy a ta­nács tagjai és funkcionáriusai nem magyarázták meg kellőképpen a dolgozó parasztoknak a begyűj­tés politikai jelentőségét, de nem ismertették a gazdasági jelentőségét sem kellőképpen. Ezenkívül mutatkozott kétségkí­vül lazaság is, ami legjobban Hangsúlyozta továbbá, hogy a tanács tagjainak, mint mindenben, így az állami fegyelem megtartá­sában is nemcsak szavakkal, ha­nem tettekkel is élen kell járniok. Minden munkájukban érezniük kell, hogy magukénak vallják az orszá­got és ezzel kapcsolatban érzik a jó gazda felelősségét is. Fokozott fbcr«é(jgcl a békeharcban Dénes elvtárs ismertette ezután a városunkban folyó aláírási mozgal­mat, amely kifejezi Szeged népének harcos békeakaratát. A tanácsta­goknak ebben a mozgalomban szín­ién nagy feladataik vannak és nemcsak aláírásukkal kell élenjár­ni a békeharcban, hanem jó felvi­lágosító munkával és a jó termelő munkájukkal egyaránt. A béke­harcunknak egyik fontos fegyvere — mint már ezt említette Dénes elvtárs — az éberség. Nekünk itt a jugoszláv határon, a Tito­banda közvetlen közelében, a há­borús agresszorok főhadiszállása mellett, fokozottan ébereknek kell lennünk, mert ezzel is a béketábort erősítjük, Azt a béketábort, ame­lyet a hatalmas Szovjetunió és a mi szeretett Sztálin elvtársunk ve­zet. valójában az osz­tályharc egyik fontos feladatának," nem -vonta be ebbe a munkába a dolgozókat a tömegszervezeteiken keresztül. És ezenkívül megkell azt is mondanunk, hogy nem használta fel a tanács kellőképpen a Párt útmutatását. Ahol a Párt irány­vonalát szemelőtt tartva, a tömeg­szervezeteken keresztül a dolgozók tömegeire támaszkodva végezték ezt a munkát — mint például a kukoricabegyüjtésnél, ahol a tel­jesítés 100 százalékon felül van —, ott meg is mutatkozott az ered­mény. Kitért Tombácz elvtárs az o-sztály mellett működő állandó bi­ről és a Magyar.Szovjet Barátság Hónapjának rendezvényeiről szá­molt be. Felvetette, hogy a végre­hajtó bizottság fokozottabb támo. gatást nyújtson minden téren a kulturális kérdéseknek. Yass László. Hevesi Erzsébet az állandó bizottságok kérdésével fog­lalkozott. Hevesi, elvtársnő felvetet­te, hogy az általános iskola alsó tagozatának tanítói kimaradnak a szakmai oktatásból, ami igen káros számukra. Ennek a kérdésnek or­voslását kérte. Zrékni Béla a pos­tás dolgozók felvilágosító munká. járói számolt be. Hajós László szin­tén az állandó bizottságok kérdésé­vel foglalkozott, Farkas Istvánná pedig a nők békeharcának kérdését ismertette. Szilágyi András elvtárs a városi tanács titkárságának munkáját bi­rálta. Rámutatott azokra a hiá­nyosságokra, melyeket a titkárság a termónybegyüjtés, a különböző osztályok munkájának egybehango­lása, az állandó bizottságok mun­kájának szervezése és a tanácsülé­sek előkészítése terén elkövetett. Ezután a békeharc fokozására hív­ta fel a figyelmet. A felszólalásokra Dénes Leó elv. társ részletesen válaszolt. Ezután Mison Gusztáv elvtárs, a végrehaj­tó bizottság titkára előterjesztette az állandó bizottság átszer. vezésére vonatkozó javaslatot, melyet az ülés egyhangúlag elfo­gadott. Id. Komócsin Mihály elv­társ a pénzügyi osztály jelentését terjesztette be az 1950.es évi zárszámadásró, amelyet az értekezlet ugyancsak jóváhagyott. Ezután Dénes Leó elvtárs, kér­ve a tanácstagokat, hogy az ülés tapasztalatait hasznosítsák minden­napi munkájukban — bezárta a városi tanács április havi ülését. A megbonthatatlan szovjet-magyar barátság szószólói Mióta a hír elterjedt, hogy Szegedre jön a MojszejevvezeUe népi együttes — amely a Ma­gyar-Szovjet Barátság Hónapjá­ra érkezett Magyarországra —. a várakozás izgalmas és lelkes feszültsége tapasztalható város­szerte. A szegediek közül már sokan és sokat olvastak a Sztá­lin-díjas művész, Mojszejev­egyiUlesének munkájáról és van­nak páran olyanok is, akik Pes­ten vagy más városban már lát­ták is az együttest. Dc akár közvetlenül látták, akár pedig csak leírásokon keresztül ismer­kedtek meg a Szovjetunió álla­mi népi táncegyüttesének művé­szetével, egyöntetűen megállapít­ják, hogy az együttes műsora nem mindennapi mvészeti él­ményt jelent. A Szovjet állam nevelte szovjet emberek tudják csak az általános emberi érzé­seket és gondolatokat olyan mé­lyen cs olyan közvetlenül tolmá­csölni, mint a Mojszejcv-egyiit­tes táncain keresztül. És ez természetes is, mert a legmélyebb, a legőszintébb és a legtisztább emberi érzések és gondolatok, — a dolgozó ember érzés- és gondolatvilága — te­hol sem bontakozhatott még ed­dig ki, sehol sem tárulhatott még eddig ki olyan szélesen és olyan gátlás nélkül, mint a kom­munizmust építő Szovjetunióban, És senki fia sem élhette ezeket az érzéseket olyan közvetlenül út, mint a szovjet ember. Moj­szejevék szovjet emberek, ren­lelkeznek a kommunista ember, típus — és legyük hozzá a kom­munista művész típusának — miden jó tulajdpnságávai. A köz. vetlenség, a szerénység, a min­den fellengösség nélküli tolmá­csolása a nagy és drámai go-n­dolatoknak — ebben rejlik ti szovjet művészet ereje és ebben rejlik Mojszejevék előadásainak felmérhetetlen hatása is. Dc helytelen volna, ha mi csak a kérdésnek egyik oldalát néznénk, ha csak azt látnánk. hogy a Mojszejcv-vezelte együt­tes szegedi látogatása csak ezt a nagyszerű művészeti : élményt nyújtja nekünk. Ennek a Woga­tusnak az is a vagy jelentősége, hogy Mojszejevék nemcsak, mint művészek, hanem mint Sztálin elvlárs szeretetének és gondosko­dásának tolmácsai is jöttek hoz­zánk. Nemcsak mint a viaga­sabbrendű népi szovjet művészet szószólót találkoznak dolgozóiul;­kai. hanem mint az egész szov­jet nép szeretetének és együtlér. zcsének tolmácsai jelennek meg a Szegedi Nemzeti Színház színpa­dán. Mi nem szégyeljiik, bátran kimondjuk, hogy igenis Mojsze­jevék nem mint „turnézó világ­hírességek" — bár világszerte elismert a hírük — jöttek hoz­zánk. hanem, mint politikusok. .4. sztálini politikának, a népek kö­zötti őszinte barátság politikájá­nak, a szovjet és magyar nép közötti megbonthatatlan testvéri szövetség politikájának tolmácsai ők. Mikor ilyen vendégeket várunk, csak természetes, hogy a várako­zás napjait a legforróbb érzé­sek hatják át. És ezeknek az ér­zéseknek a tolmácsolására az előadás alatt majd megnyilvánuló tapsok, a fogadtatás bensőséges jelenetei és az ezekhez hasonló meg­nyilvánulások elégtelen gyenge eszközöknek bizonyulnak. Ennek a szeretetnek — Mojszejevéken keresztül — az egész Szovjet­unió iránti, Sztálin elvlárs irán­ti, a béke iránti szeretetünknek érzéseit nekünk teltekben, a mun­ka és az alkotás hétköznapjai­nak és ünnepnapjainak nagy tet­teiben kell kifejezni. Forró elvtársi szeretettel üd­vözöljük a ma városunkba ér­kező szovjet állami népi tánc­együttest a szovjet és magyar nép közötti megbonthatatlan ba­rátság szószólóit. A nyugati hatalmak együgyű dajkamesékkel álcázzák háborús előkészületeiket Párizsban megnyilvánult a kulákok el-1 zoltság munkájának megjavítására számöltatásánál. A tanács nem te-' a határidő pontos betartásával. A tavaszi mezőgazdasági munkákról Tombácz elvtárs után Nagy István, a végrehajtó bizottság he­lyettes elnöke tett jelentést Szeged mezőgazdaságának helyzetéről. Be­számolt a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról és megállapítot­ta, hogy itt is a termelőcsoportok járnak az élen. Ismertette a cso­portok vetési tervteljesitését és gazdálkodásuk egyéb kérdéseit is. Ismertette ezután az egyénileg dol­gozó parasztok munkáját, megálla. pitva. hogy ezek is követik a ter­melőcsoportok munkáját és igy a mutatkozó lemaradást rövidesen ki fogják küszöbölni. Kiemelte név­szerint is a jól dolgozó egyénileg gazdálkodó parasztokat, mint pél­dául Bárkányi György, Adok Jó­zsef székháti. Gavalér Sándor on_ caatelepi, Langó Ferenc újszegsdi és még számos más dolgozó pa­Tasztot. Ismertette a kertészeti és az ál­lattenyésztési helyzetet és végül megállapította, hogy a jelenlegi kedvező időjárás mellett továbbbi jó munkával, szivóg felvilágositá.s. sal mezőgazdaságúink termelési eredményének komoly fokozását érhetjük el. Hozzáír,óláaok Ezután megkezdődött a hozzá­szólás. A vita igen élénk volt. szá­mos tanácstag mondotta el véle­ményét a beszámoló felett. Nagy Géza elvtárs az ipari és kereske­tilMmi osztály állandó bizottságáról beszélt főleg, Bán Béla elvtárs pe_ dig a mezőgazdasági osztály mun­kájának egyes kérdéseit vétette fel. Hangsúlyozta, hogy az egyénileg dolgozó parasztokkal való foglalko­zás az osztálynak egyik fontos feladata. Katona Antal, a Táncsica. tarmetőswiwtílooBoU emuért "évik tagja szintén a mezőgazdasági osz­tály munkájának megjavítására tett javaslatokat. Ezenkívül a fo­gadóórákon elhangzott javaslatok­ról számolt be a gyűlés előtt. Resz. ta Miklós elvtárs, a tanács figyel, mét felhívta az üzemeikben lévő versennyel való foglalkozásra. Szili Antal elvtárs a terménybe­gyüjt'és kérdését vetette fel és- rá­mutatott arra, hogy milyen nagy jelentősége van a mezőgazdasági munkált további sikere érdekében a szabotáló kulákok leleplezésének. Bite Vince elvtárs a fegyelem fokozásának szükségességét vetet, te fel a tanács és a tanácstagok munkájában egyaránt. Ezenkívül szólott a fogadóórák jó megszer­vezéséről és az állandó bizottságok munkájának további javításáról. Dunai elvtárs, a kisipari szö­vetkezetek alakulásának fokozot­tabb támogatásáról szólott. Koós Párizs, (TASZSZ). A négy ha­talom külügyminiszterhelyettesei értekezletének április 12-i, rendes ülésén a három nyugati hatalom képviselői megpróbálták megaka. dályozni, hogy az amerikai támasz­pontok, valamint a Triesztre vo­natkozó megállapodások kérdését napirendre tűzzék. Álláspontjukat azonban nem tudták észszerű in­dokokkal alátámasztani. Daviespé>_ dául elismerte ugyan, hogy „az at­lanti egyezmény és az amerikai ka­tonai támaszpontok kérdése fon­tos kérdés", mégis azt állította, hogy ezt a kérdést háttérbe lehet szoríta­ni. A továbbiakban azt a ne­vetséges állítást is megkockáz­tatta. hogy „jelenleg Nyugat. Németországban semmiféle in­tézkedéseket nem tesznek a német hadsereg felfegyverzé­sére," Gromiko elvtárs, a Szovjetunió képviselője feltárta a nyugati ha. talmak képviselői ravaszkodásának aljas hátterét. Megállapította, hogy a vita eddigi folyamán a Szovjet­unió küldöttsége által előterjesztett világos javaslatokat a három nyu­VESZELINOV 1EZDIMIR DÉLSZLÁV DOLGOZÓ PARASZT Ujszentiván község tanácsának elnöke Néhány nappal ezelőtt ünnepélyes keretek között iktatták be hivatalá­ba Veszelinov .Tezdimirt, Ujszent­iván község helyi tanácsának elnö­két. Az ünnepéiyen jelen voltak a megyei és a járási tanács képvise­lői is. Yerzelinov Jezdimir 1910-ben Uj­szentivánon született. Szülei nap­számosok voltak és ö is állandóan napszámba járt, az ujszentiváni kulákok cselédje volt. A felszaba­dulás számára is meghózta a sza­badságot és 8 hold földet juttatott neki. — Nagy örömmel fogadom el ezt a megtisztelő megbízatást — mon­dotta az ünnepségen Veszelinov Jez­dimir, — Világosan látom és lát­ják % többi délszláv dolgozó tér. suim is, hogy a magyar nép állama valóban biztosítja nemzetiségre való tekintet nélkül az 'Alkotmányunk, ban lefektetett jogok gyakorlását. Eddig 8 hold juttatott földemen gazdálkodtam és sohasem gondol­tam arra, hogy ilyen feladattal bíz meg n magyar dolgozó nép. — ígérem — mondotta —, hogy a Magyar Dolgozók Pártja irányí­tásával, vállvetve a magyar dolgo­zókkal, harcolok továbbra is a bé­kéért, a dolgozók felemelkedéséért. Megvetem Tito aljas politikáját s igérem. hogy itt, Üjszentivánon — a Jugoszláv határtól egy kilométer, re —, mindent megteszek azért, hogy elszánt harcosa lehessek a szocialista Masrvarország felépítésé­ül*. gati hatalom képviselői elvetették. Ha pedig elfogadták, akkor olyan megfogalmazásokat ja­vasoltak, amelyek lecsökken, tették a javaslatok jelentőségét. A három nyugati hatalom kép­viselői többizben nyíltan kijelentették, hogy kormányaik nem hajlan­dók lemondani a fegyverkezési versenyről. Emellett azt akarták elhitetni, hogy intézkedéseik állítólag ,.vé. delm,i" jellegűek. Szerintük Né­metország remii itarizálásának oka sz.mtén a Szovjetunió „nagylétszá­mú fegyveres ereje" lenne. Ugy gondoljuk — mondotta Gro­miko elvtárs —, hogy az ilyenfajta állításokat még maga Davies és más nyugati hatalmak képviselői sem hi­szik el. Másképp hogy lehetne megmagya­rázni, hogy elvetik, vagy kétérte. mű formulázásba akarják fojtani a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy vizsgálják meg a négy hata­lom fegyverzete és fegyveres erői csökkentésének kérdését. Ezután Gromiko elvtárs kijelen, tette, hogy a napirendnek a tár. gyalásokon résztvevő felek meg­egyezése eredményeként kell létrejönnie. A szovjet küldöttség nem fogadhatja el azt a módszert, amelyben a nyugati hatalmak kép­viselői nem tesznek egyebet, mint külöubözft formában megismét­lik a régi dajkamesét, hogy az amerikai támaszpontokat vala­milyen „védelmi" megfontolás alapján létesítették. Talán a Szovjetunió ellen akarnak védekezni ? Mindenki íudja. hogy éppen a Szovjetunió az, amely mindent elkövet a béke fenntartása ér­dekében. Neim a nyugati hatalmak javasolták az ENSZ-ben a békeegyezmény megkötését hanem a Szovjetunió, atowfejzyver és az összes tömegpusztító fegyverek eltiltá­sát is Szovjetunió és nem a nyugati hatalmak javasolták. Nyugat-Németország remilitarizá­lása és a német militarizmus fel­támasztása elLen is a Szovjetunió til­takozott. Az Egyesűit Államok képviselője sem cáfolhatja meg- azt a tényt, hogy amerikai haditámaszpontokat létesítenek más országokban, hiszen a bárom hatalom képviselői tegnap maguk elismerték, hogy Ilyen támaszpontok csakugyan vannak, többek között Francia­országban és Angliában. Ezek a támaszpontok úgy . Szol­gálják" Amerika védelmét, aho. gyan a koreai intervenció „kell" az Egyesült Államok védelmére. Parodi arra vonatkozó panaszai­ra, hogy a Szovjetunió nem szó. mol az ENSZ egyes döntéseivel, Gromiko elvtárs válaszában kije­lentette, hogy a szovjet kormány sohasem szándékozott bátorítani az amerikaiak koreai agresszió­ját, ellenkezőleg, elitéli azt. A szovjet kormány ezért nem is csatlakozhatott az ENSZ azon hatá­rozataihoz, amelyeket az USA kor­mánya diktál' a koreai kérdésbén. A szovjet kormány támogatja és támogatni fogja az ENSZ minden olyan határozatát, amely a béke megszilárdítására irányul. amely nem diktátumnak, hanem az ENSZ szuverén tagállamai szabad akarat, nyilvánításának eredménye. Befejezésül Gromiko elvtárs vála­szolt azokra a hazug állításokra, amelyek szerint állítólag Kelet. Németországban német fegyveres erőket állítanának fel. „A három hatalom képviselői mondotta __ nagyon jól tudják, 1-ogy ezek az állitások kitaláltak, máskülönben nem állítanának aka­dályokat Németország demilitarizá­láaa kérdésének megtárgyalása elé és nem igyekeznének háttérbe szo< ritami ezt a kérdést." 1

Next

/
Thumbnails
Contents