Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-04 / 78. szám

VIII. ÉY'F. 78. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. FELSZABADULÁSI ÜNNEPSÉGEK AZ OPERAH.4Z­B'A'N SZEGEDI ÜZEMEINK ÚJ SZTAHANOVISTÁI SZERDA. 1951. ÁPRILIS 4. ÁPRILIS 4 .. Mert nem feledi ez a nép »oha, Hogy vérét Irta itt a fenyvesekre, Utak porába, iziklára, füvekre a szabadító Szovjet Hadsereg..." (Zelk Zoltán) "CTat éve már, hogy egy tava. szí napon bejárta a romba­dőtt országot a hír: „a Vörös Had­sereg kiverte hazánkból az utolsó fasisztát is." Hazánk szabad lett. Uj élet kezdődött az ösi magyar földön. Az urak rombadőlt orszá­gán a nép hazája épült fel. 'A' Vö­rös Hadsereg csapásai alatt nem­csak a fasiszta hadsereg harci egy­ségei semmisültek meg, de össze­omlott, minit a kártyavár, a ma­gyar urak, a horthyk, azálasik úri Magyarországa is. A történelem süllyesztőjébe végleg elmerült az „,urak, kasznárokt, püspökök, gró­fok Magyarországa. Hazánk utolsó 400 esztendejének történelme szakadatlan hősi sza­badságharcok története. Szabadsá­gunkat, függetlenségünket saját erőnkből nem tudtuk kivívni. Kos­suth és Petőfi diadalmas harca csakúgy Világoshoz vezetett, mint Rákóczi és Esze Tamás szabidság­harca Nagymajtényhoz. 1919 elbu­kott. A nemzetre szörnyű elnyo­más, a fasiszta, terror sötét éj­szakája borult. "[Vem felejtjük a szabadságot hozó szovjet nép mérhetetlen véráldozatit. Nem felejtjük a ma. gyar nép 25 esztendős vesszőfutá­sát, az éhenhalt csecsemőket, a Horthy-börtőnőkben agyonkinzott szabadságharcosokat s a halálba hajszolt 600 ezret, akiket Horthy, Bárdost, Imrédt, Szálasi-féile bi­tangok a népellenes, szovjet elleni háborúba hajszoltak. Az összeomlott fasiszta átlam szörnyű örökséget hagyott ránk­Debrecentől Sopronig hadszíntérré vált hazánk. Pusztulás, rombadőlt házak, kiégett harckocsik, felrob­bantott hidak s a házak rom­jai alatt temetetlenül fekvő hullák ezrei — ezt kaptuk örökségbe az urak^ a fasiszták Magyarországá­tól. Az élet megkezdéséhez szüksé­ges javak is hiányoztak. A gyárak nem működtek, a vonatok nem jár­tak, só, petróleum és tüzelőanyag nem volt. Voltak olyanok, akik úgy vélték, hogy legalább 60 évre van szükség az ország talpraállítá­sához. Mások azt állították: ame­rikai kölcsön nélkül lehetetlen fel­építeni az országot, Dunántúlon még dörögtek az ágyúk, aratott a halál, amikor Szegeden már új jel­szó röppent fel 44 őszén. — Lesz magyar újjászületés. A Párt adta ki a jelszót, a Kommu­nisták Pártja. És lett magyar új­jászületés. 'A' Vörös Hadsereg, amely felszabadításunkért bőven ontotta vérét, most barátként for­dult a magyar nép felé és a Ber­lin felé robogó tankok nyomában feldübörögtek az élelmiszert szál­lító teherautók, amelyek élelmet hoztak a felszabadított magyar népnek. A Vörös Hadsereg csak Horthyéknak volt az ellensége, a népnek barátja volt. Miután le­győzte az ellenséget, hozzálátott a barát, a nép megsegítéséhez. Azt mindenki tudja, hogy a vörös ka­tonák dicsőséges harca nélkül a fasiszta terror alól nem szabadul­hattunk volna fel és ma már min­denki tudja azt, hogy az életet sem tudtuk volna megkezdeni a Szovjetunió segítsége nélkül, Alig hogy elült Budapesten az aknave­tők zaja, az ország nyugati részén még pattogott a gépfegyver, de a Szabad Nép első számaiban már ilyen híreket olvasunk: „Húszezer tonna élelmiszert kapunk a Szov­jetunióból." „Huszonnégy vagon vasércet, 24 vagon pamutot, tűzi­fát. faszenet küld a Szovjetunió." „200 vagon sót indított útnak a Szovjetunió." A világtörténe­lem hasonló nagylelkűségei győztes hatalomtól még nem látott A szovjet katonák, akik a Dontól Sopronig harcolva jöttek a felsza­badított országba, a szabadságon kí­viit kenyeret is hoztak. Ma már oly világos minden, de azért mégsem volt az elmúlt öt év könnyű. A bukott magyar uralkodó osztály nem nyugodott bele vereségébe Igyekezett felhasználni 30 év ha­zugságait. 'A' klerikális reakció, a tőkések, a földbirtokosok, a jobb­oldali szociáldemokraták összees­küvést szőttek az épülő új ország ellen, összeesküvők, árulók, kémek, a kormányban visszájára akarták fordl.ani az életet. Megindult a harc, kié legyen az ország, kié le­gyen i szabadság, melyhez szovjet katonák vérével jutott az ország. — A népé, a dolgozóké — felelt a kérdésre a Párt. — A tőkéseké, a dolláré, Ameri­káé — válaszolták a tőkések a a klérus, Uöld, kenyér, szabadság —e hár­mas jelszavát vitte széjjel az országban akkor a Párt. óriási harc kezdődött a parasztok földhözjutta­tásáért. A harc élén Rákosi elv­társ, a Párt állt. Ez volt a magyar demokrácia első csatája és ez a csata győzelemmel végződött. A grófok és püspökök földje a há­rommillió kuldús kezére került. Új élet kezdődött a szabad magyar földön. Csendőrök nélkül, földibir­tokosok nélkül. Új honfoglalás volt ez. Birtokba vette a nép a földet. Aztán megkezdődött a harc az új­jáépítésért. A kommunisták, akik a börtönök mélyéről, az internálótá­borokból az ország élére kerültek, valóra váltották Rákosi elvtárs sza­vát, melyet először mondott a sza­bad magyar földön: mint ed­dig, ezután is élen akarunk halad­ni ott, ahol munkáról, áldozatról van szó. A magyar nemzet újjá­építéséhez, felemelkedéséhez vezető úton." Nyomában a Párt jelszavai: „aroeal a vasút felé", „építsük új­já az országol", „föl a széncsatá­ra!" felrázták aléltságából a nemzetet. Egyszóval a Párt a leg­fontosabb feladatokat tűzte ki ma­ga elé, azokat a feladatokat, me­lyek az egész nép vágyát fejezték ki. A magyar munkásosztály, mely oly iszonytatóan sokat szenvedett a Horthy-fasizmue 25 esztendeje alatt, a Párt hívó szaváTa hozzálá­tott a hidak, gyárak, bányák rend­behozásához. Éhezve, fázva, romos lakásokban, ahová becsorgott az eeő és besüvített a szél, de épített és dolgozott. A munkásosztály ál­dozatos munkája nyomán lehetővé vált, hagy a Párt új célokat tűz­zön maga elé — „kenyeret, jé pénzt, rendet." A jelszó megvaló­sult. Rákosi elvtárs megígérte és megteremtette a jó pénzt. Helyre állt a rend, de új harc indult a ha­talomért. Kié legyen az ország, a munkásosztályé, a dolgozóké, akik verejtékükkel építették fel a lerom­bolt hidakat, gyárakat, vagy a tőkéseké, akik a nép verejtéké­ből a háborús vagyonokhoz _ új aranyhegyeket akartak gyűjteni. A Párt ismét iránytszabott a nemzet életének. Fizessenek a gazdagok. Nem a tőkéseknek, hanem a népnek építjük az országolt — mondotta a Magyar Kommunista Párt III. kon­gresszusa. A dolgozó nép, melyet a hábo­rú poklából Sztálin katonái szabadítottak ki, mindjobban meg­szerette a Sztálin-nevelte Pártot, a Kommunista Pártot. Népünkben mind jobban és jobban elmélyült az a tudat, hogy a Párt szavára épí­teni leheit, mint a kősziklára. A Pártot, a kommunistákat munká­juk nyomán szerette meg a dolgo­zó nép. A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusától kezd­ve fejlődésünk szédítő ira­mú. A hatalomért folytatott harc a végefelé közeledett. A jobboldali kisgazdák, Pfeiffer, Barankovics hívei csakúgy, mint az áruló jobb­oldali szociáldemokraták leleple­ződtek a magyar dolgozó nép előtt. Nagy Ferenc összeesküvésének le­leplezése után megtörtént a for­dulat. A nép a Párt vezeté­sével szétzúzta ellenségeit, ki­űzte a hatalomból az imperia­listák ügynökeit. 1948-na a két munkáspárt a jobboldali szociálde­mokraták kiűzése után egyesült. Magyarország végleg és visszavon­hatatlanul a szocializmus útjára lé­pett. A gyárak, bányák, üzemek államosításával történelmünk új szakasza kezdődött meg, a szocia­lizmus építéseinek a szakasza. Ma­gyarország az elmaradott paraszt­országból a „viharos tempójú fej­lődés hazájává lett." (Rákosi.) A munkás- és parasztszövetség öt év kemény harcaiban elválaszthatatla­nul ÖESzekovácsolódott. A népi de­mokrácia, mint a proletárdiktatúra egyik formája, teljesítette ország­építő feladatát. Nehéz számbavenni az eredmé­nyeket. A léét és félév alatt telje­sített hároméves tervünk, ötéves tervünk eteő esztendejének szédítő számoszlopai eredményeink bizonyí­tékai. Most a Magyar Dolgo­zók Pártjának II. kongresszusa után a felemelt ötéves terv új cso­dái integetnek már a jövőből fe­lénk. 1VT egyén k a szegényparaszt ok me­gyéje volt a múltban. Az éh­ség külföldre hajszolta innen a falvak nincstelen lakóit. Ma, mint az országban mindenütt, nálunk is megszűnt a munkanélküliség. A felosztott földön a termelőszövet­kezetek nagy eredményei mutatkoz­nak. A kiszombori Petőfi-tszes két évvel ezelőtt alakult nincstelen pa­rasztokból. Ebben az évben már 1 millió 258 ezer forint a csoport va­gyona. A cserebökényi Petőfi-ter­melőcsoportban Laibádi Sándor és két fiának évi jövedelme 27 ezer 127 forint. Se szeri, se száma az olyan csoportoknak, ahol a mun­kaegység a 20 forinton felül van. Népünk anyagi jóléte, kulturális színvonala olyan magasra emelke­dett, amilyenről még álmodni se mertünk. Új alkotmányunk, a ta­nácsrendszer bevezetése még szi­lárdabbá tette a nép hatalmát. Eb­ben a megyében azelőtt a dzsentrik, földbirtokosok uralkodtak. Ma a tanácsok élén a nép leghűbb fiai állnak. A munkásosztály, a sze­gényparasztság régen elnyomott tagjai ma az ország élén állnak. Munkásokból és parasztokból ke­rülnek ki a megye, a nép. a város ós a falu vezetői. Csak néhány pél­dát. Földházi elvtárs, a makói ta­nács elnöke cipészmunkás volt. Szaszkó Ferenc napszámosbői a szentesi városi tanács elnöke lett. A vásárhelyi Kötszövöttgyár gép­munkásából, Kovács Margit elv­társnőből a megyei igazgatási osz­tály vezetője és így van ez min­denütt hazánkban. A nép a hata­lom kizárólagos birtokosa ma Ma­gyarországon. XJogyan értük el ezeket az ered. ményeket? Ki segített hozzá bennünket, hogy Vásárhelyen új gyár épüljön, hogy a Szegedi Tex_ tilkombinát működhessék, ki segí­tett bennünket, hogy ma oly hatal­mas építkezéseket kezdhetünk, mint Dunapentele, Inota és a töb­biek. A Szovjetunió és a Párt. Mi nemcsak szabadságunkat kaptuk a Szovjetuniótól, de a legnagyobbat, amit egy nép kaphat: a Pártot, A magyar nép legjobb vezetőit, a szovjet nép ragadta ki a fasizmus karmai közül és mentette meg szá­munkra. így, és csakia így tudtuk a szovjet tapasztalatok segítségé­vel előbb újjáépíteni az országot; így, csakis így kezdhettünk hozzá az új ország építéséhez. Nem feled, hetjük, hogy a mi eredményeinkbe nemcsak a szovjet nép vére, de a azovjet nép verejtéke is benne van. A mi Rztahánovistáink a Szovjet, uniótól tanulnak. Szalai Sándor ma­kói. ifj. Verók János vásárhelyi és Szabó Sándor csongrádi sztaháno­vista és a többi száz és száz szta­hánovista a Szovjetunió 30 éves küzdelmének tapasztalatait vették át. Termelőszövetkezeti mozgal­munk a Szovjetunióban kintjárt parasztküldöttek nyomán terjedt ej. Nem ismeretlen út tehát többé előttünk a Szovjetunió útja. Kita­posott ösvényen haladunk, a 200 milliós nagy szovjet nép járta előt. tünk ezt az utat és végül, de nem utolsó sorban, népünk legdrágább kincsét, a Pártot a Szovjetunió se. gítségével mentettük meg Rajkék, Szataiék kémbandájától. A Szovjet­unió nagy Bolsevik Pártja tanította mag a mi Pártunkat is arra. hogy éberen ügyeljen a soraiba befura­kodott kémekre, provokátorokra. A Bolsevik Párt életéből vesszük át a kommunista bírálat és önbírá­lat szüntelen gyakorlását, az en­gesztelhetetlemséget a hibákkal, hiá­nyosságokkal szemben. A nagy Le. nin, a bölcs Sztálin elmélete vér. tezte fel Pártunkat arra, hogy a fasizmus szörnyű rombolásaiból is a szabad élet boldog útjára vezesse népünket. Lenin és Sztálin elméle­tének felhasználásával nemcsak új gyárakat, új gépeket hozott létre, hanem új embert is: a sztaháno­vistát, az élmunkást. a szövetke­zeti parasztot. JJ azánk a Szovjetunió segítsé­géve] indult meg a fejlődés útján. A Szovjetunió segítségével, A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa 1951 április 4-én Bajtársak! Honvédek, tisztesek, tiszthelyettesek, tisztek, tábornokok! Hazánk felszabadulásának hatodik évfordulóját ünnepeljük ma. Hat esztendeje annak, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg hazánk egész területéről kiűzte a német fasisztákat és végetvetett Hitler magyar cinkosai véres, népellenes uralmának. Az elmúlt hat esztendő alatt győzelmesen küzdöttük le belső ellenségeinket, a régi úri rendszer, az imperialista háborús uszítók becstelen ügynökeit, biztosítottuk hazánk gaz­dasági fellendülését, emeltük dolgozóink jólétét, megszilárdítottuk népi államunkat, erőteljessé fejlesztettük békénk őrét, a néphadsereget. Hat év alatt hatalmas lépéseket tettünk a szocia­lizmus építése útján. Mindezt a felszabadító Szovjetunió, a nagy Sztálin állandó baráti segítségével, Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs bölcs vezetésével értük el. A mai nap — a magyar szabadság és függetlenség nagy történelmi napja. Ezen a napon az egész magyar nép hálájának és szeretetének forró érzései szállnak felszabadítónk, a dicső Szovjet Hadsereg, nagy szövetségesünk és segítőnk, a Szovjetunió és népünk igaz barátja, a világ dolgozó népeinek bölcs vezére, Sztálin generalisszimusz felé. A szocializmust építő dolgozó népünkkel együtt ünnepli hazánk felszabadulásának hatodik évfordulóját honvédségünk is, amely büszke arra, hogy fegyverbarátságban nagy példaképével, a felszabadító Szovjet Hadsereggel erősíti a hatalmas béketábor itrazságos ügyét. Az évforduló alkalmából MEGPARANCSOLOM: hazánk fővárosában 1951. évi április hó 4-én tüzérségi dísztűz— 24 löveg húsz össztüze — köszöntse hazánk felszabadulásának hatodik évfordulóját! Éljen felszabadítónk és dicső példaképünk, a Szovjet Hadsereg! Örök dicsőség a hős szovjet harcosoknak, akik életüket adták népünk szabadságáért! Éljen és virágozzék a Szovjet Hadsereg és a magyar honvédség rendíthetetlen fegy­verbarátsága! Éljen a magyar nép Igazi barátja, a világ dolgozóinak lángeszű vezére, a béke ügyének tántoríthatatlan védelmezője: Sztálin generalisszimusz! FARKAS MIHÁLY s. k. vezérezredes a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. támogatásával a magyar dolgozó nép is ma már büszkén vallhatja magát a Szovjetunió-vesette béke­tábor egyik szilárd bástyájának. A szocializmus építéséért folytatott harcunk napról-napra növekvő eredményeinek közepette napról­napra növekednek feladataink a béke megvédéséért folytatott harc­ban. Ezért ma, felszabadulásunk 6. évfordulóján méginkább emlé­keznünk kell Vorosilov elvtárs egy évvel ezelőtt elmondott szavaira: „Elvtársak, csupán öt eszten­deje, hogy elcsendesült a háború dörgése de a kapitalizmus impe­rialista klikkje majdnem ugyan­annyi éve. ha nem több ideje, ar­ra törekszik, hogy ismét kirobbant­son egy világháborút, a harmadi­kat. .. kötelességünk, hogy ne em. gedjük meg egy új háború kirob. bantását..Sztálin küldte ezt az üzenetet a magyar népnek és Sztá­lin szava a világ minden becsületes embere előtt parancs. Bennünket, magyarokat a fasiszták által el­nyomott szolganépből, a csatlós országból, a szabad népek egyen­jogú tagjává emelt a Szovjetunió. Mi a béketábor tagjai vagyunk. A proletár nemzetköziség, saját nem­zetünk érdeke egyaránt arra kö. telez bennünket, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünk alkalmával visz. szaemlékezzünk a háború kegyet­len napjaira és elszánt gyűlölettel szálljunk szembe azokkal, akik ma hat évvel, a háború után. új tömeg­gyilkosságon törik fejüket, az uinerikai imperialistákkal és azok leghűségesebb csatlósával, a hatá­runkon ólálkodó fasiszta Titoval. Csak néhány napja, hogy Tito bör­tcntöltelékei megtámadták a bel­grádi magyar ügyvivőt és provo. kációs merényletet követtek et el. lene. Népünk, erejébe vetett szi­lárd hittel, die kemény elszántság­gal fordul szembe ezekkel, a min­den emberi mivoltukból kivetkőzött fenevadakkal. A béke megvédése számunkra, Csongrád megyeiek számára azt jelenti hogy éberen figyelünk itt. a déli határokon és leleolezzük Tito ügynökeit. ^ békéért való harc itt kap­csolódik egybe a.kulákok le­leplezésével. A kulákoíc leleb'ezé. sével, mert számtalan példa bizo. nyitja, hogy ezek a béke. a szabad­ság, a jólét ellenségei. Tito Jugo­szláviája a kulákokra. a burzsu­jokra épül. A nép számára ez nyomort és véghetetlen szenvedést jelent. Mi azz.al segítjük a jobb sorsra érdemes jugosz'áv népet, hogy továbbra is elszánt harcot folytatunk belső ellenségeinkkel Szemben és még keményebben, még elszántabban visszük a béke har­cát. Tudjuk, hogy április 4. vív­mányait csak így, csak ezen az úton védhetjük meg. A Béke Világ, tanács határozata mellé április 8_án sgyemberként sorakoznak fel az április 4. szelleméhez hű csongrád. megyei dolgozók is. A felszabadult, szocializmust építő magyar nép. végre fogja haj­tani Sztálin elvtárs legutóbbi tör­ténelmi útmutatását és mindent megteszünk, hogy felszabadított Hazánkat erőssé, gazdaggá tegyük, s ezzel újabb csapást mérjünk a háborús uszítókra. Tudjuk, hogy róidigi fejlődésünket annak köszön­hetjük. hogy hűek voltunk a Szov­jetunióhoz. További sikereink, győ. zeimeink, békénk megvédésének alapja, hűség a Szovjetunióhoz, a nagy Sztálinhoz. Az út, amelyen járunk nem könnyű. Nehézségek, akadályok állnak utunkba, de te. küzdjük, mert utunkat bevilágítja a szovjet nép felmérhetetlen érté­kű tapasztalata, mert Sztálin leg­jobb magyar tanítványa, Rákosi elvtárs vezet bennünket. A magyar nép a munka új győ­zelmeivel ünnepli április 4.ét és újabb munkahőstettekkel mondunk ezután is felszabadításunkért kö. szünetet a nagy Sztálinnak.

Next

/
Thumbnails
Contents