Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-04 / 78. szám

VIII. ÉY'F. 78. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. FELSZABADULÁSI ÜNNEPSÉGEK AZ OPERAH.4ZB'A'N SZEGEDI ÜZEMEINK ÚJ SZTAHANOVISTÁI SZERDA. 1951. ÁPRILIS 4. ÁPRILIS 4 .. Mert nem feledi ez a nép »oha, Hogy vérét Irta itt a fenyvesekre, Utak porába, iziklára, füvekre a szabadító Szovjet Hadsereg..." (Zelk Zoltán) "CTat éve már, hogy egy tava. szí napon bejárta a rombadőtt országot a hír: „a Vörös Hadsereg kiverte hazánkból az utolsó fasisztát is." Hazánk szabad lett. Uj élet kezdődött az ösi magyar földön. Az urak rombadőlt országán a nép hazája épült fel. 'A' Vörös Hadsereg csapásai alatt nemcsak a fasiszta hadsereg harci egységei semmisültek meg, de összeomlott, minit a kártyavár, a magyar urak, a horthyk, azálasik úri Magyarországa is. A történelem süllyesztőjébe végleg elmerült az „,urak, kasznárokt, püspökök, grófok Magyarországa. Hazánk utolsó 400 esztendejének történelme szakadatlan hősi szabadságharcok története. Szabadságunkat, függetlenségünket saját erőnkből nem tudtuk kivívni. Kossuth és Petőfi diadalmas harca csakúgy Világoshoz vezetett, mint Rákóczi és Esze Tamás szabidságharca Nagymajtényhoz. 1919 elbukott. A nemzetre szörnyű elnyomás, a fasiszta, terror sötét éjszakája borult. "[Vem felejtjük a szabadságot hozó szovjet nép mérhetetlen véráldozatit. Nem felejtjük a ma. gyar nép 25 esztendős vesszőfutását, az éhenhalt csecsemőket, a Horthy-börtőnőkben agyonkinzott szabadságharcosokat s a halálba hajszolt 600 ezret, akiket Horthy, Bárdost, Imrédt, Szálasi-féile bitangok a népellenes, szovjet elleni háborúba hajszoltak. Az összeomlott fasiszta átlam szörnyű örökséget hagyott ránkDebrecentől Sopronig hadszíntérré vált hazánk. Pusztulás, rombadőlt házak, kiégett harckocsik, felrobbantott hidak s a házak romjai alatt temetetlenül fekvő hullák ezrei — ezt kaptuk örökségbe az urak^ a fasiszták Magyarországától. Az élet megkezdéséhez szükséges javak is hiányoztak. A gyárak nem működtek, a vonatok nem jártak, só, petróleum és tüzelőanyag nem volt. Voltak olyanok, akik úgy vélték, hogy legalább 60 évre van szükség az ország talpraállításához. Mások azt állították: amerikai kölcsön nélkül lehetetlen felépíteni az országot, Dunántúlon még dörögtek az ágyúk, aratott a halál, amikor Szegeden már új jelszó röppent fel 44 őszén. — Lesz magyar újjászületés. A Párt adta ki a jelszót, a Kommunisták Pártja. És lett magyar újjászületés. 'A' Vörös Hadsereg, amely felszabadításunkért bőven ontotta vérét, most barátként fordult a magyar nép felé és a Berlin felé robogó tankok nyomában feldübörögtek az élelmiszert szállító teherautók, amelyek élelmet hoztak a felszabadított magyar népnek. A Vörös Hadsereg csak Horthyéknak volt az ellensége, a népnek barátja volt. Miután legyőzte az ellenséget, hozzálátott a barát, a nép megsegítéséhez. Azt mindenki tudja, hogy a vörös katonák dicsőséges harca nélkül a fasiszta terror alól nem szabadulhattunk volna fel és ma már mindenki tudja azt, hogy az életet sem tudtuk volna megkezdeni a Szovjetunió segítsége nélkül, Alig hogy elült Budapesten az aknavetők zaja, az ország nyugati részén még pattogott a gépfegyver, de a Szabad Nép első számaiban már ilyen híreket olvasunk: „Húszezer tonna élelmiszert kapunk a Szovjetunióból." „Huszonnégy vagon vasércet, 24 vagon pamutot, tűzifát. faszenet küld a Szovjetunió." „200 vagon sót indított útnak a Szovjetunió." A világtörténelem hasonló nagylelkűségei győztes hatalomtól még nem látott A szovjet katonák, akik a Dontól Sopronig harcolva jöttek a felszabadított országba, a szabadságon kíviit kenyeret is hoztak. Ma már oly világos minden, de azért mégsem volt az elmúlt öt év könnyű. A bukott magyar uralkodó osztály nem nyugodott bele vereségébe Igyekezett felhasználni 30 év hazugságait. 'A' klerikális reakció, a tőkések, a földbirtokosok, a jobboldali szociáldemokraták összeesküvést szőttek az épülő új ország ellen, összeesküvők, árulók, kémek, a kormányban visszájára akarták fordl.ani az életet. Megindult a harc, kié legyen az ország, kié legyen i szabadság, melyhez szovjet katonák vérével jutott az ország. — A népé, a dolgozóké — felelt a kérdésre a Párt. — A tőkéseké, a dolláré, Amerikáé — válaszolták a tőkések a a klérus, Uöld, kenyér, szabadság —e hármas jelszavát vitte széjjel az országban akkor a Párt. óriási harc kezdődött a parasztok földhözjuttatásáért. A harc élén Rákosi elvtárs, a Párt állt. Ez volt a magyar demokrácia első csatája és ez a csata győzelemmel végződött. A grófok és püspökök földje a hárommillió kuldús kezére került. Új élet kezdődött a szabad magyar földön. Csendőrök nélkül, földibirtokosok nélkül. Új honfoglalás volt ez. Birtokba vette a nép a földet. Aztán megkezdődött a harc az újjáépítésért. A kommunisták, akik a börtönök mélyéről, az internálótáborokból az ország élére kerültek, valóra váltották Rákosi elvtárs szavát, melyet először mondott a szabad magyar földön: mint eddig, ezután is élen akarunk haladni ott, ahol munkáról, áldozatról van szó. A magyar nemzet újjáépítéséhez, felemelkedéséhez vezető úton." Nyomában a Párt jelszavai: „aroeal a vasút felé", „építsük újjá az országol", „föl a széncsatára!" felrázták aléltságából a nemzetet. Egyszóval a Párt a legfontosabb feladatokat tűzte ki maga elé, azokat a feladatokat, melyek az egész nép vágyát fejezték ki. A magyar munkásosztály, mely oly iszonytatóan sokat szenvedett a Horthy-fasizmue 25 esztendeje alatt, a Párt hívó szaváTa hozzálátott a hidak, gyárak, bányák rendbehozásához. Éhezve, fázva, romos lakásokban, ahová becsorgott az eeő és besüvített a szél, de épített és dolgozott. A munkásosztály áldozatos munkája nyomán lehetővé vált, hagy a Párt új célokat tűzzön maga elé — „kenyeret, jé pénzt, rendet." A jelszó megvalósult. Rákosi elvtárs megígérte és megteremtette a jó pénzt. Helyre állt a rend, de új harc indult a hatalomért. Kié legyen az ország, a munkásosztályé, a dolgozóké, akik verejtékükkel építették fel a lerombolt hidakat, gyárakat, vagy a tőkéseké, akik a nép verejtékéből a háborús vagyonokhoz _ új aranyhegyeket akartak gyűjteni. A Párt ismét iránytszabott a nemzet életének. Fizessenek a gazdagok. Nem a tőkéseknek, hanem a népnek építjük az országolt — mondotta a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa. A

dolgozó nép, melyet a háború poklából Sztálin katonái szabadítottak ki, mindjobban megszerette a Sztálin-nevelte Pártot, a Kommunista Pártot. Népünkben mind jobban és jobban elmélyült az a tudat, hogy a Párt szavára építeni leheit, mint a kősziklára. A Pártot, a kommunistákat munkájuk nyomán szerette meg a dolgozó nép. A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusától kezdve fejlődésünk szédítő iramú. A hatalomért folytatott harc a végefelé közeledett. A jobboldali kisgazdák, Pfeiffer, Barankovics hívei csakúgy, mint az áruló jobboldali szociáldemokraták lelepleződtek a magyar dolgozó nép előtt. Nagy Ferenc összeesküvésének leleplezése után megtörtént a fordulat. A nép a Párt vezetésével szétzúzta ellenségeit, kiűzte a hatalomból az imperialisták ügynökeit. 1948-na a két munkáspárt a jobboldali szociáldemokraták kiűzése után egyesült. Magyarország végleg és visszavonhatatlanul a szocializmus útjára lépett. A gyárak, bányák, üzemek államosításával történelmünk új szakasza kezdődött meg, a szocializmus építéseinek a szakasza. Magyarország az elmaradott parasztországból a „viharos tempójú fejlődés hazájává lett." (Rákosi.) A munkás- és parasztszövetség öt év kemény harcaiban elválaszthatatlanul ÖESzekovácsolódott. A népi demokrácia, mint a proletárdiktatúra egyik formája, teljesítette országépítő feladatát. Nehéz számbavenni az eredményeket. A léét és félév alatt teljesített hároméves tervünk, ötéves tervünk eteő esztendejének szédítő számoszlopai eredményeink bizonyítékai. Most a Magyar Dolgozók Pártjának II. kongresszusa után a felemelt ötéves terv új csodái integetnek már a jövőből felénk. 1VT egyén k a szegényparaszt ok megyéje volt a múltban. Az éhség külföldre hajszolta innen a falvak nincstelen lakóit. Ma, mint az országban mindenütt, nálunk is megszűnt a munkanélküliség. A felosztott földön a termelőszövetkezetek nagy eredményei mutatkoznak. A kiszombori Petőfi-tszes két évvel ezelőtt alakult nincstelen parasztokból. Ebben az évben már 1 millió 258 ezer forint a csoport vagyona. A cserebökényi Petőfi-termelőcsoportban Laibádi Sándor és két fiának évi jövedelme 27 ezer 127 forint. Se szeri, se száma az olyan csoportoknak, ahol a munkaegység a 20 forinton felül van. Népünk anyagi jóléte, kulturális színvonala olyan magasra emelkedett, amilyenről még álmodni se mertünk. Új alkotmányunk, a tanácsrendszer bevezetése még szilárdabbá tette a nép hatalmát. Ebben a megyében azelőtt a dzsentrik, földbirtokosok uralkodtak. Ma a tanácsok élén a nép leghűbb fiai állnak. A munkásosztály, a szegényparasztság régen elnyomott tagjai ma az ország élén állnak. Munkásokból és parasztokból kerülnek ki a megye, a nép. a város ós a falu vezetői. Csak néhány példát. Földházi elvtárs, a makói tanács elnöke cipészmunkás volt. Szaszkó Ferenc napszámosbői a szentesi városi tanács elnöke lett. A vásárhelyi Kötszövöttgyár gépmunkásából, Kovács Margit elvtársnőből a megyei igazgatási osztály vezetője és így van ez mindenütt hazánkban. A nép a hatalom kizárólagos birtokosa ma Magyarországon. XJogyan értük el ezeket az ered. ményeket? Ki segített hozzá bennünket, hogy Vásárhelyen új gyár épüljön, hogy a Szegedi Tex_ tilkombinát működhessék, ki segített bennünket, hogy ma oly hatalmas építkezéseket kezdhetünk, mint Dunapentele, Inota és a többiek. A Szovjetunió és a Párt. Mi nemcsak szabadságunkat kaptuk a Szovjetuniótól, de a legnagyobbat, amit egy nép kaphat: a Pártot, A magyar nép legjobb vezetőit, a szovjet nép ragadta ki a fasizmus karmai közül és mentette meg számunkra. így, és csakia így tudtuk a szovjet tapasztalatok segítségével előbb újjáépíteni az országot; így, csakis így kezdhettünk hozzá az új ország építéséhez. Nem feled, hetjük, hogy a mi eredményeinkbe nemcsak a szovjet nép vére, de a azovjet nép verejtéke is benne van. A mi Rztahánovistáink a Szovjet, uniótól tanulnak. Szalai Sándor makói. ifj. Verók János vásárhelyi és Szabó Sándor csongrádi sztahánovista és a többi száz és száz sztahánovista a Szovjetunió 30 éves küzdelmének tapasztalatait vették át. Termelőszövetkezeti mozgalmunk a Szovjetunióban kintjárt parasztküldöttek nyomán terjedt ej. Nem ismeretlen út tehát többé előttünk a Szovjetunió útja. Kitaposott ösvényen haladunk, a 200 milliós nagy szovjet nép járta előt. tünk ezt az utat és végül, de nem utolsó sorban, népünk legdrágább kincsét, a Pártot a Szovjetunió se. gítségével mentettük meg Rajkék, Szataiék kémbandájától. A Szovjetunió nagy Bolsevik Pártja tanította mag a mi Pártunkat is arra. hogy éberen ügyeljen a soraiba befurakodott kémekre, provokátorokra. A Bolsevik Párt életéből vesszük át a kommunista bírálat és önbírálat szüntelen gyakorlását, az engesztelhetetlemséget a hibákkal, hiányosságokkal szemben. A nagy Le. nin, a bölcs Sztálin elmélete vér. tezte fel Pártunkat arra, hogy a fasizmus szörnyű rombolásaiból is a szabad élet boldog útjára vezesse népünket. Lenin és Sztálin elméletének felhasználásával nemcsak új gyárakat, új gépeket hozott létre, hanem új embert is: a sztahánovistát, az élmunkást. a szövetkezeti parasztot. JJ azánk a Szovjetunió segítségéve] indult meg a fejlődés útján. A Szovjetunió segítségével, A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa 1951 április 4-én Bajtársak! Honvédek, tisztesek, tiszthelyettesek, tisztek, tábornokok! Hazánk felszabadulásának hatodik évfordulóját ünnepeljük ma. Hat esztendeje annak, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg hazánk egész területéről kiűzte a német fasisztákat és végetvetett Hitler magyar cinkosai véres, népellenes uralmának. Az elmúlt hat esztendő alatt győzelmesen küzdöttük le belső ellenségeinket, a régi úri rendszer, az imperialista háborús uszítók becstelen ügynökeit, biztosítottuk hazánk gazdasági fellendülését, emeltük dolgozóink jólétét, megszilárdítottuk népi államunkat, erőteljessé fejlesztettük békénk őrét, a néphadsereget. Hat év alatt hatalmas lépéseket tettünk a szocializmus építése útján. Mindezt a felszabadító Szovjetunió, a nagy Sztálin állandó baráti segítségével, Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs bölcs vezetésével értük el. A mai nap — a magyar szabadság és függetlenség nagy történelmi napja. Ezen a napon az egész magyar nép hálájának és szeretetének forró érzései szállnak felszabadítónk, a dicső Szovjet Hadsereg, nagy szövetségesünk és segítőnk, a Szovjetunió és népünk igaz barátja, a világ dolgozó népeinek bölcs vezére, Sztálin generalisszimusz felé. A szocializmust építő dolgozó népünkkel együtt ünnepli hazánk felszabadulásának hatodik évfordulóját honvédségünk is, amely büszke arra, hogy fegyverbarátságban nagy példaképével, a felszabadító Szovjet Hadsereggel erősíti a hatalmas béketábor itrazságos ügyét. Az évforduló alkalmából MEGPARANCSOLOM: hazánk fővárosában 1951. évi április hó 4-én tüzérségi dísztűz— 24 löveg húsz össztüze — köszöntse hazánk felszabadulásának hatodik évfordulóját! Éljen felszabadítónk és dicső példaképünk, a Szovjet Hadsereg! Örök dicsőség a hős szovjet harcosoknak, akik életüket adták népünk szabadságáért! Éljen és virágozzék a Szovjet Hadsereg és a magyar honvédség rendíthetetlen fegyverbarátsága! Éljen a magyar nép Igazi barátja, a világ dolgozóinak lángeszű vezére, a béke ügyének tántoríthatatlan védelmezője: Sztálin generalisszimusz! FARKAS MIHÁLY s. k. vezérezredes a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. támogatásával a magyar dolgozó nép is ma már büszkén vallhatja magát a Szovjetunió-vesette béketábor egyik szilárd bástyájának. A szocializmus építéséért folytatott harcunk napról-napra növekvő eredményeinek közepette naprólnapra növekednek feladataink a béke megvédéséért folytatott harcban. Ezért ma, felszabadulásunk 6. évfordulóján méginkább emlékeznünk kell Vorosilov elvtárs egy évvel ezelőtt elmondott szavaira: „Elvtársak, csupán öt esztendeje, hogy elcsendesült a háború dörgése de a kapitalizmus imperialista klikkje majdnem ugyanannyi éve. ha nem több ideje, arra törekszik, hogy ismét kirobbantson egy világháborút, a harmadikat. .. kötelességünk, hogy ne em. gedjük meg egy új háború kirob. bantását..Sztálin küldte ezt az üzenetet a magyar népnek és Sztálin szava a világ minden becsületes embere előtt parancs. Bennünket, magyarokat a fasiszták által elnyomott szolganépből, a csatlós országból, a szabad népek egyenjogú tagjává emelt a Szovjetunió. Mi a béketábor tagjai vagyunk. A proletár nemzetköziség, saját nemzetünk érdeke egyaránt arra kö. telez bennünket, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünk alkalmával visz. szaemlékezzünk a háború kegyetlen napjaira és elszánt gyűlölettel szálljunk szembe azokkal, akik ma hat évvel, a háború után. új tömeggyilkosságon törik fejüket, az uinerikai imperialistákkal és azok leghűségesebb csatlósával, a határunkon ólálkodó fasiszta Titoval. Csak néhány napja, hogy Tito börtcntöltelékei megtámadták a belgrádi magyar ügyvivőt és provo. kációs merényletet követtek et el. lene. Népünk, erejébe vetett szilárd hittel, die kemény elszántsággal fordul szembe ezekkel, a minden emberi mivoltukból kivetkőzött fenevadakkal. A béke megvédése számunkra, Csongrád megyeiek számára azt jelenti hogy éberen figyelünk itt. a déli határokon és leleolezzük Tito ügynökeit. ^ békéért való harc itt kapcsolódik egybe a.kulákok leleplezésével. A kulákoíc leleb'ezé. sével, mert számtalan példa bizo. nyitja, hogy ezek a béke. a szabadság, a jólét ellenségei. Tito Jugoszláviája a kulákokra. a burzsujokra épül. A nép számára ez nyomort és véghetetlen szenvedést jelent. Mi azz.al segítjük a jobb sorsra érdemes jugosz'áv népet, hogy továbbra is elszánt harcot folytatunk belső ellenségeinkkel Szemben és még keményebben, még elszántabban visszük a béke harcát. Tudjuk, hogy április 4. vívmányait csak így, csak ezen az úton védhetjük meg. A Béke Világ, tanács határozata mellé április 8_án sgyemberként sorakoznak fel az április 4. szelleméhez hű csongrád. megyei dolgozók is. A felszabadult, szocializmust építő magyar nép. végre fogja hajtani Sztálin elvtárs legutóbbi történelmi útmutatását és mindent megteszünk, hogy felszabadított Hazánkat erőssé, gazdaggá tegyük, s ezzel újabb csapást mérjünk a háborús uszítókra. Tudjuk, hogy róidigi fejlődésünket annak köszönhetjük. hogy hűek voltunk a Szovjetunióhoz. További sikereink, győ. zeimeink, békénk megvédésének alapja, hűség a Szovjetunióhoz, a nagy Sztálinhoz. Az út, amelyen járunk nem könnyű. Nehézségek, akadályok állnak utunkba, de te. küzdjük, mert utunkat bevilágítja a szovjet nép felmérhetetlen értékű tapasztalata, mert Sztálin legjobb magyar tanítványa, Rákosi elvtárs vezet bennünket. A magyar nép a munka új győzelmeivel ünnepli április 4.ét és újabb munkahőstettekkel mondunk ezután is felszabadításunkért kö. szünetet a nagy Sztálinnak.