Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-30 / 100. szám

2 HÉTFŐ. I»8i. ÁPRILIS M. Elméleti tanácsadó A begyűjtés elvi kérdései Nem véletlen és nem is pillanat­nyi szükségszerűség szülte az 1951 március 18-i • törvényerejű rendele­tet a begyűjtésről. A szocializmus építése, az új, felemelt ötéves terv során növekvő fogyasztás kielégíté. se az eddigi módon többé nem le­hetséges; nem lehetséges azért, mert Uj, ötéves tervünket az egyre éle­sedő belső osztályharc és az egyre bonyolultabbá váló nemzetközi helyzet körülményei között valósít, juk meg; nem lehetséges, mert nagy iramban fejlődő iparunk számáré szükséges nyersanyagokat és az öt. éves terv számára szükséges gabo­natartaíékokat más módon, mint a , begyűjtés szervezettebbé tételével nem valósithatjuk meg. De soha nem látott mértékben növekedett meg a falu fogyasztása is. „A me­zőgazdasági termékekből a falusi lakosság jelenleg, a népi demokrá­cia idején, összehasonlíthatatlanul nagyobb hányadot fogyaszt el, mint amekkora hányadot elfogyasztha­tott éls el fogyasztót t nagytőkés, nagybirtokos Horthv-^ngyarorszá­gon" — állapította meg Gerő elv­társ kongresszusi beszámolójában. Ebből következik, hogy az egyre emelkedő életszínvonal azt eredmé­nyezte, hogy falun és városon egy­aránt megnövekedett a fogyasztás. Köztudomású, hogy csak az elmúlt évben 300 ezerrel több ipart mun­kás dolgozik hazánkban, mint 49­ben. Olyan kis faluban, mint Cson­grád megyében Kistelek kereken egyezer azoknak a száma, akik az elmúlt évben ipari munkára men­nek. • Az új begyűjtési rendelet célja tehát az ország szervezett áruellá­tásának biztosítása. A begyűjtési rendelet végrehajtása nemcsak az élelmiszerszükséglet kielégítését célozza, hanem • falu iparcikk, ellátását is. Az elmúlt második félévi begyűj­tés tapasztalatai Csongrád megyé­ben ti azt bizonyítják, hogy az ed­dig alkalmazott módszer többet nem elégséges a szervezett áruellá­tás biztosítására. Nézzük csak a számokat. 'A'z egész megye a tervet kenyérgabonában 15.95 százalékra teljesítette. Még a legjobb szegcdi járás is csak 51 százalékra. Ezzel szemben Vásárhely, megyénk má­sodik legnagyobb városa fi. Szentes 4 százalékra! Mit jelentenek ezek a számok? Azt, hogy a begyűjtés jelentőségét a kulákok osztályösztönüknél fogva jobban megértették, mint cgves pártszervezetek. A falusi burzsoák elrejtették, elvermelték a gabonát és az egyéb termékeket, hogy ké­sőbb magasabb áron feketepiacon értékesítsék. A kulák elrejtett ga­bonakészletével lényegében a falusi szegényparasztot s a városi mun­kásságot akarta kizsákmányolni. A kulák Bok helyen még mindig gazdasági tekintély n falu­ban, kapcsolatban van a gabonáért drágább árat fizető városi speku­lánssal és megvan a lehetősége ar­ra, hogy a gabonaárak emelése kérdésében a szovjet árpolitika meghiúsításának kérdésében magá­val vonja a középparasztot, ha nem talál ellenállásra a begyűjtés szer­vei részéről". (Sztálin).' Ez történt lényegileg azokban a községekben, városokban, ahol nz elmúlt máso­dik félévi begyűjtés nem sikerült s hogy nem sikerült, arra ismét Sztálin elvtárs adja meg a magya­rázatot: „Számos pártszervezet csak for­málisan foglalkozott a begyűjtéssel, mint, ami nem reá tartozik, elfe­lejtvén, hogy a begyűjtés terén mu. t átkozó hiányosságokért és min­dennemű gazdasági és szövetkezeti szervezet munkájának hiányosságai­ért elsősorban a Pártra hárul a fe­lelősség a munkásosztály előtt'. Eb­ből következett az, hogv falusi pártszervezeteink nem tudták kel­lőképpen társadalmi mozgalommá fejleszteni azt, hogy a szegény, és középparasztok feljelentsék a ku­lákot, akinél még ma is nagy­mennyiségű gabona van. Bizonyít­ja ezt az a 18 vásárhelyi kulák, akiknél 20 vagon elrejtett gabona­féleséget találtak. Az a ténv, hogy pártszervezeteink a szegény, és kö­zépparasztok milliós tömegeiben nem szították fei a gabonarejtegető kulákok ellen az osztályharc diihét, azt eredményezte, hogy nagymeny. nyiségfl gabonánk a kulákok ver­metben rothad. Természetesen a mostoha időjá­rási viszonyok az élelmezési ne­hézségekhez közrejátszottak. De egymagukban nem magyaráznak, A magyarázatot politikai okokban kell keresni, a kulák ellenállásá­ban. Párt. és állami szerveinknek meg kell végre tanulniok, hogy a kulákot nem lehet megagltálni, az osztály — osztály; a kulákot csak kényszeríteni lehet és kell. Mégis előfordult párt. és állami szerveze­teknél, tanácselnököknél, mint pél­dául a makói járásban, Kiszombo. ron, Klárafalván, Ferencszélláson éa sok más községben is, hogy a kulákok által felszított hangulatba került maga-a tanácselnök is azt bizonygatva, hogy a begyűjtést nem lehet teljesíteni. Mit jelentene az, ha begyűjtési tea-vünket nem tudnánk teljesíteni? Mindenekelőtt azt, hogy a mun­kásdakta vidékek élelmezési válság­ba kerülnek, a nemgabonatermő vi. dékeken spekulációs árak keletkez­nének és államunk nem rendelkez­ne elegendő tartalékkal belső szük­ségleteinek fedezésére; azt jelente­né, hogy nem jutna kivitelre me­zőgazdasági gépek gyártásához szükséges külföldi nyersanyagok behozatalára elegendő mezőgazda­sági termék. Végül, dc nem utolsó­sorban, a begyűjtési terv sikerte­lensége egész árpolitikánk össze, omlását jelentené, ami maga után vonná a spekulációs kulákbnszon növekedését. Egy mondatban: az ötéves terv sikertelenségét jelente­né, Dc mit jelentene ez a sikerte­lenség? Elsősorban azt, hogy gép­iparunk nem tudna elegendő trak­tort, kombájnt, krumpliszedőgépet stb-t nyújtani mezőgazdaságunk­nak, vagyis a begyűjtés sikertelen­sége a mezőgazdaság fejlődésének megakadását vonná maga után. Érthető ebből, hogy a falu kapita­listái, a kulákok, összefogva a há­borús uszító amerikai imperialisták ügynökeivel elkeseredett harcot folytatnak az ország gazdasági meg­erősítését célzó begyűjtési rendelet ellen. Mit Jelent a begyűjtés sikere? Gazdaságilag megerősödött, gvors ütemben fejlődő ipart, gépesített, kulturált, Jómódú parasztságot. Spekulációs árak helyett állandó, szilárd gabonaárakat, biztos éllel, mezési helyzetet, állandó nyers­anyagellátást az ipar számára. 'A' begyűjtési terv teljesítése po­litikailag azt jelenti, hogy gazda­ságilag megerősödött, szilárd hely­zetben lévő országunk teljesíteni tudja feladatát a béke nemzetközi arcvonalán. Tehát békevédelmi fel­adataink éppúgy megkövetelik a begyűjtés pontos teljesítését, mint a békeív aláírását.' Belpolitikai szempontból minde­nekelőtt azt jelenti, hogy megtör­jük népi demokráciánk fejlődésére törő kulákok ellenséges spekuláci­ós törekvéseit. Ez az anyagi alapja annak, hogy a begyűjtési harc so­rán létrehozzuk a falun a szegény, és középparasztok között azt a sok­milliós politikai hadsereget, amely a kulák elleni harcban és a szo­cializmus épftésében egyaránt szi­lárdan követi Pártunkat. Tudnunk kell azt, hogy a gabona nem egy­szerű árucikk, hanem „a valuták valutája" (Sztálin), amely nélkül nem lehetünk meg. Ezt tudja a ku­lák is', (fZért a begyűjtési rendelet körül elkeseredett, kemény osztály, harc lángolt fet A begyűjtés kérdése tehát bel­politikáikig is, külpolitikailag is fontos feladat. A kérdés csak az, hogy mit kell tennünk, mit, ho­gyan kell végrehajtanunk? Sztá­lin elvtárs arra tanít bennünket, hogy ,,a begyűjtési kampány so­rán folytatni kell a Párt szovjet és szövetkezeti szervezetek felül­vizsgálását és alapos megtisztítá­sát. kiűzve ezekből az idegen, be­furakodott elemeket és helyette­sítve őket fegyelmezett párttagok, kai és kipróbált pártonkívüli funk­cionáriusokkal". Azt jelenti ez, hogy a begyűjtés az egész Párt ügye, az egész nép ügye, az egész állam ügye. Jó végrehajtása a kulákság ujabb visszaszorítását je­lenti Pártunk ujabb erősödését, A begyűjtést sikerre visszük akkor, ha a pártszervezet minden tagja az osztályharc napi felada­tának tdkinlfci a begyűjtés Ügyét és maga köré tömöríti a pártonkívüli dolgozó parasztok tömegeit. Az új begyűjtési terv végrehajtása meg­kezdődött é» máris mutatkoznak aránytalanságok. Csanádalberti például, a tojásbegyüjtésből egész évi tervét már 70 százalékra tel­jesítette, Sövényháza eredménye 0.12 százalék. A malkói járás 6 és féi százalékra áll, mig Makó város teljesítése 1.2 százalék. Mindjárt a begyűjtési terv legelső lépésénél fontos feladat tehát, hogy az egész párttagság előtt isimertessük a rendeletet amely törvény minden dolgozó számára, mint ahogy tör. vény az ötéves terv, ameiy előírja, hogy a falu 28 ezer traktort, kor­szerű mezőgazdasági gépeket mű­trágyát, villanyt, kultúrát kapjon. Agitátorok tapasztalatai Üzemünk dolgozói megértették a békealáirásgyüjtés fontosságát A békeivek aláírásának ügyét minden becsületes dolgozó ma­gáévá tette, s igyekezett elsőként aláírni a békeívet. üzemünkben április 9-én kezdődött az aláírás­gyűjtés. Ebben a munlcában igen nagy segítséget nyújtott az üzemi pártszerveset, a népnevelök jó munkája. Levelemben a békealáirásgyüj­tés során tapasztaltakról szeretnék beszámolni, Népnevelő munkámban a saját életemből vett példákkal is rámutattam, miért kell harcolnunk a békéért, aláírásunkkal is erősí­tenünk a békéért harcolók táborát. Jenéi Máriának például elmondot­tam, hogy ma a fiatalok előtt min­den lehetőség nyitva áll. Ugyan­akkor én a múltban nem tanulhat, tani, mert fiatal karomban el kel­lett mennem dolgozni, hogy bizto­sítsuk családunk megélhetését Most a dolgozók iskolájába járok, hat hónapig teljesen díjtalanul vettem •részt a foiufsiaktan folyamon, sőt fizetési is kaptunk. Jenéi Mária is elmondotta, hogy bátyja mérnök lesz. ö pedig gyors, és gépíró, de fnrölth szeretne tanulni. A ''ráspyüjlő munkám során meglátogattam Kies Ilona II. szuktársnöt is. Elmondottam, neki. hogy nem elegendő alétirnunk a bé­keívet, hanem termelésünk fokozd, sával is be kell bizonyítanunk, hogy békét akarniuk. Kiss Ilona TI. azt mondta, ö nem tud munkájával harcolni a békéért, mert ö egy egyszerű leszedő leány. Én ekkor rámulattam arra. hogy amig a mi hazánk fiataljai békében tanulhat­nak, Koreában az imperialisták a gyermekek és felnőttek ezreit gyil­kolják meg, Elmondotta/m azt is, hogy az imperialisták nekünk is ezt a sorsot szánják. Kiss Ilona II. végül is belátta, hogy igenis hqr­colni kell a termelés fokozásával is a békéért. A dolgozók mindannyian elmon­dották, mit köszönhetnek a felsza. badító Szovjetuniónak és Pártunk­nak. Füredi Magdolna például elmon­dotta, hogy ő abban a nagy kitün­tetésben részesült, hogy a Szovjet­uniótól kapott keresztorsózó gépek­nél élmunkásnö letl. A keresztár­sóznban fiatal és nemrég még a földeken dolgozó lányok és asz. szonyok dolgoznak. Többen kissé bizalmatlanul fogadtak, de megma­gyaráztam nekik, hogy a békeívek aláírásával is igenis nagymérték­ben hozzájárulhatunk a békéért dol­gozó milliók harcának sikeréhez. 4 békealáirásgyüjtés fontossságát megértette Papp László i*. Ö elmondotta, azzal is segíti a bé­kéért folytatott harcot, hogy fej­leszti marxista-leninista tudását. — Én mint idős ember is tanu­lok, hogy segítsek dolgozó társaim, nak. — mondotta. Minden szemi­náriumra úgy készülök, mintha frontra mennék harcolni az impe­rialisták ellen. Ez a néhány példa is igazolja, hogy üzemünk dolgozói megértették a békealáírásgyüités fontosságál. Nekünk népnevelőknek nz a felada­tunk. hogy állandóan serkentsük a dolgozókat mén hősiesebb és ered­ményesebb munkára a békehare si­kere érdekében. CSANYI ANNA, a Textilkombinát népnevelője. ElÓRE IFJÚSÁG! A DISz középszer veinek megválasztásával erősítsük ifjúsági szervezeteinket Maurice Thorez elvtárs 51 éves Párizs (MTI). Szombaton, áp­rilis 28-án a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága meleg­hangú üdvöztetet küldött a jelen­leg Szovjetunióban lábadozó Mau­rice Thorez elvtársnak, a Párt fő­tit)kárámak 51. születésnapja al. kalmából. A francia nemzetgyűlés kommunistái és többi haladó kép­viselői együttesen üdvözlő távira­tot küldtek Maurice Thoreznék. A békéért folytatott harc az egész világ ifjúságát, a magyar ifjúságot, de ezen belül Szeged fia­taljait is nap, mint nap hatalma­sabb feladat ellé áditja. A békéért folytatott harc a mindennapi tet­tekben, a termelésben és tanulás­ban kélt, hogy megnyilvánuljon, A békeharcot össze kell kapcso ­nunk az előttünk álló DISZ kö. zépsizervek megválasztásával. Alig negyed éve választottuk meg de_ mokratikus centralizmus alapján alapszervezeti vezetőségeinket. Pártunk II. kongresszusa és a DISZ központi vezetősége március 29_i határozata alapján megválasztjuk középszerveinket, városi, járási és a megyei bizottságokat. Ennek a feladatnak végrehaj­tása is a DISZ megszilárdítá­sát kell, hogy jelentse. Ez a nagy munka egybeesik n 7. szabad május 1. megünneplésével a világ dolgáé népe seregszemlé­je ünnepével. Az aiapszervi választások azt bi­zonyítják, hogy a fiataljaink meg. értették, mit jelent a középszer, vek megválasztása, megértették azt i& hogy ezen belül hogyan erősít­hetik a béketábor magyarországi frontszakaszát. Az eddigi alapszer­vi küldöttválasztó taggyűlések döntő többsége kifejezte a szervezet megerősítését, a ter­melésben és tanulásban való fokozottabb részvételt. Ilyen taggyűlés volt a Sze­gedi Kendergyárban. A pórtszerve­zet segítségével és támogatásával fordulatot jetentett az alapszerve, zet éleióbem. A fiatalok 80—90 Szá. zaléka kapcsolódott be a május 1-i felajánlásokba és a hosszúlejáratú versenyszerzödésekbe. Zsiga Éva elvtársnő, aki alig pár hete lett Pártunk tagjelöltje fel­szólalásában! elmondotta, hogy a békét nemcsak óhajtani kell, ha­nem azért keményen meg is kell dolgoznunk. A bókcaláirás csak egy része a békeharcnak, azon túlmenő­leg tettekben kell bebizonyítani, hogy harcolunk a békéért. Felaján. lotta, hogy a Világifjúsági Talál­kozóra. augusztus 5-re befejezi ez­évi tervét. Ilyen és 'hasonló fel­ajánlásokkal és hozzászólásokkal fejezték ki a taggyűléseken a fia­talok a békeakaratukat. Példának állithatjuk a seegedi Ruhagyár küldöttválasztó taggyű­lését is, ahol megfogadták a fiata_ lok, hogy eddigi hiányosságaikat kiküszöbölik és május l-re minden fiatal résztvesz a szervezeti mun­kában. De meg kell mondanunk, hogy az eredményes munkánk mel­lett vauinak hiányosságok is és DlSZ-szervezeteink s elsősorban a vezetőség felada_ ta, hogy ezeket a hiányosságo­kat kiküszöbölje, hogy a to­vábbi küldöttvátasztó taggyű­léseket alaposabban előkészítse. Meg kell említenünk a Szegedi Ci­pőgyár DISZ alapSzervezetét. ahol a titkár elvtárs úgy akarta előké­szíteni a taggyűlést, hogy egy nap pal előtte kezdte meg az előkészítő munkát. A pártszervezettel sem be_ szelte meg a feladatot s az. alap­szervezet egyáltalán nem i észült a kiildöttvá'asztó taggyűlésre. Így történt meg. hogy a fiata'ok nem a városi DISZ értekezletre választot­tak küldötteket, hanem Berlmbe, s Világifjúsági Találkozóra. Vájjon k! & felelős a rossz e'ő­készilő munkáért és ki a t le'ős azért hogy az alapszervezetben a fiatalok lelkesedjenek és össze tud­ják kapcsolni a mindennapi fel­adattal, a taggyűléseké*? — A vá_ lasz egyszerű: minden esetben a. DISZ-szervezetek titkára és itt is kihangsúlyozva azt, amiről Rákosi elvtárs beszélt Pártunk II. kon­gresszusán, hogy az egyszemélyes vezetésnek kel! érvényre jutni. De ez a kritika érvényes mind­azokra a szervezetekre, ameiyek P pár sorban magukra ismernek. A'. gyógyszerészkaron például a DISZ! titkár a taggyűlés előtt le akart mondani. A küldöttek kiválasztásá­nál nem egy alapszervezetnél tapasz­talhattuk, hogy a küldöttre újjal mutatnak rá, mondva: „te leszel a küldött", — nem pedig a szerint válasszák ki, hogy ki milyen munkát vég_ zeft a szervezetben, termelésben, tanulásban és szervezeti életben. Az ilyen munka lebecsülése káder­politikánknak és lélektelen kezelése kádereinknek. Sokkal nagyobly gon­dot kell fordítani alapszerve seté­inknek és a DISZ városi bizottsá­gának a káderek kiválasztáséra'. Hívjuk segítségül a pártszervezet titkárét és kérjük ki a véleményét minden esetben egy.egy küldött, vagy káder kiválasztásánál. Fel kell számolni azt a bürokratikus mód­szert, megalkuvást, amely egyes szervezeteknél fennáll. Az Alkot­mány-tszcs DlSZ-szervezetében, a Bútorgyárban szintén ilyen felüle­tes káderkiválasztást végeztek. Ez. zel a hanyag munkával és felelőt­lenséggel " megakadályozzuk fejlődésünket, de megakadóly ózzuk azt is. hogy idejében be tudjuk fejez­ni a Párt által elénk tüzo?t ko­moly és felelősségteljes mun­kát. DISZ-szervezeteink feladatai hogy ott, ahol még nem volt meg' a küldlöttválasztó taggyűlés,' azt sokkalta alaposabban készítsék elő politikailag és ne szakítsák külön a mindennapi munkától és apró feladattól. Ne felejtsék el alap­szervezeteink, hogy a feladatok megoldásában mellettük áll a párt­szervezet. amely mindenben támo­gatja és segiti őket. Ne várják tit­káraink, hogy a pártszervezet menjen a helyükbe- hanem keres­sék fel és beszéljék meg a felada­tokat. Különösképpen ügyeljenek a kü'_ döttek kiválasztására. Válasszák meg küldötteknél: azokat a fiatalo­kat, akik a kongresszusi műszak­ban, a békeműszakokban a legjobb eredményeket érték el. Kitüntetés legyen számukta, hogy alapszerve­zetüket képviselhetik a városi ér­tekezleten. Ne felejtsék el alapszervezetelnik és a városi DISZ bízottság tagjai oem, hogy ez a munka újabb erőpróba a békéért folytatott harcban, de újabb erőpróba arra la, hogy további feladatainkat hogyan tudjuk megotdani. Ennek a munkának eredményes megoldását várja tőlünk a Párt határozata. Legyünk tudatában an­nak, ha ezt a munkát eredmé­nyesen végezzük el. méltók le. szünk aira, amit Pártunk II. kon­gresszusán Rákosi elvtárs mon­dott: „hogy a DTSZ legyen Pár­tunk aratiyta taléka." Reszta Miklós . városi DISZ-titkár. Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért' " legújabb száma Május l-nek. a nemzetközi mun­kásszolidaritás ás testvériség nagy­napjának szenteli legújabb szómát a „Tartós békéért, népi demokrá­ciáért". A lap a különböző orszá­gol: kommunista pártjai legkiemel­kedőbb harcosainak cikkeit közli. Jaques Ducloc, a Francia Kom­munista Párt titkára a francia dolgozók állandóan rosszabbodó helyzetéről, valamint növekvő egy­ségéről és ellenállásáról ír. Harry Pollit, az Angol Kommu­nista Párt főtitkára, cikkében ki­fejti, hogy az angol népben egyre jobban tudatosodik a háborús ve­szély komolysága és a békéért ví­vott aktív harc szükségessége. Luigi Longo, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkárhelyettese, a Párt VII. Kongresszusán mondott beszédében — amelyet a lap kivo­natosan közöl — részletesen elemzi a munkásosztály egységének kérdé­sét a békéért, a munkáért és a szabadságért vívott harcban. Rákosi Mátyás, az MDP főtit­kára. Rudolf Slansky, a Csehszlo­vák Kommunista Párt főtitkára és Ana Pauker, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának tit­kára a lapban közölt cikkeikben beszámolnak arról, hogy a népi demokratikus országok dolgozói a szocializmus építése terén elért ki­emelkedő sikerekkel készülnek má­jus l-e megünneplésére. A lap végül Simoné Téry színes íi'ását közli a francia dokkmunká­sokról és közli Jan Maréknél: a „munkáspárti" Bevan demagógiáját leleplező politikai jegyzetét.

Next

/
Thumbnails
Contents