Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-29 / 99. szám

ffagyar asszonyok, magyar anyák! Gyermekeitek boldog jövőjéért dolgozzatok az Síéves terv győzelméért, védjétek a békét! Békeharcos örömünnep lesz az idei május elseje Már hétfő délutántól kezdve a legváltozatosabb műsorokon vehetnek részt a szegedi dolgozók Szorgalmas kopáesoústól hangos már az újszegedi liget, de szorgos kezek ácsolnak a szegedi tanácsháza előtt is. Újszegeden készülnek a sátrak, amelyeknél május el. Bején egész nap felüdülésre, szórakozásra találhatnak a dolgozók, a tanácsháza előtt pedig szabadtéri színpad készül, amelyen már hétfőn délután változatos műsorszámokkal lépnek fel Szeged legjobb kultúr. csoportjai. A május elsejei ünnepségek az idén igen nagyszabásúnak, színesnek ígérkeznek és egyben Irataim aserejfi megnyilatkozása lesz a szegedi dolgozók harcos békeakaratának. Harcos örömünnep lesz az idei má_ jus elseje. EKhez a derűs hangulathoz járul hozzá a hétfő délutáni műsor 5b. A Széchenyi-téren déU+án 4—6_ig a rendőrzenekar. Újszegeden pedig ugyanakkor a vas. utas zenekar ad térzenét, A tanácsháza előtti színpadon délután 6 érakor kezdődik a műsor, amelyet azután szabadtéri tömegtánc követ. Május elsején már korán reg. gel zeneszóra ébrednek a dolgozók. még a külvárosokban is, ahova teherautókon mennek ki a zenekarok. Ezután kezdődik meg a dolgozók gyülekezése a lapunk más helyén közölt felvonulási útvonaluk szerint, hogy óriási menetben vonul, janak át az újszegedi ligetbe. A legváltozatosabb ötletekkel készültek fel az üzemek, hivatalok, kerületek dolgozói s a Környékbeli dolgozó parasztság is. köztük kü. lönösen a termelőcsoportok dolgozái, hogy minél emlékezetesebb és harcos békeakaratükat minél kifejezőbb legyen ez a felvonulás. Újszegeden egésa nap a legkülönfélébb szórakozási alkalmak nyílnak. A szabadtéri nagyszínpadon, de a játszótéren felállításra kerülő színpadon is kultúrműsorok, ének-, ze_ ne- és népi láncszámok, valamint sportbemutatók váltják egymást. Ezenkívül a sportpályákon is nagyszerű sporteseményekben lesz ré. sze a sportkedvelő 'olgozóknak. A gyermekeket bábszínház szórakoztatja a Rózsalágetben teljesen díjmentesen már 2 órától kezdve. A május elseje) kuítűrésemé. nyek egyik kiemelkedő pontja lesz az az igen "átványos és érdekes műsor, amely este fél 8 órakor kezdődik a szabadtéri nagyszínpadon. Ebben a műsorban a közönség földkörüli utazást tesz a világ népeinéi és rendkívül hangulatos keretben, jelenetekben, népi táncban, énekés zeneszámokban láthatja május elsejét a külöböző országokban. Er. re az előadásra sem lesz belépődíj, esős idő esetén pedig a Szegedi Nemzeti Színházban rendezik meg. A délutáni kultúrműsor számait esős idő eselén a szegedi kultúrházakban tekinthetik meg a dolgo. zók. A verseny nyilvánosságának biztosítása a szegedi üzemekben A szegedi üzemek dolgozói megértenék a munkaveraeiny jelentőrégét és több és jobb munkával harcolnak a szocializmusért, ötéves tervünk mielőbbi sikeres befejezéséért. A még magasabb teljesítmények elérésével, naponta újabb és ujabb százalékokkal kiáltanak „megálljt" a háborús uszítóknak, biztosítják békénket, szabadságunkra. Az üzemek dolgozói a versenyszerződéseikben lefektetett vállalásaikat csak úgy tudják sikeresen teljesíteni, sőt túlteljesíteni, ha a pártszervezet, a szakszervezet és a vállalatvezetőség részéről megfelelő .támogatást kapnak. A támogatás •egyik jelentős eszköze — a többi között — a verseny nyilvánosságának biztosítása. Ha megnézünk néhány szegedi üzemet, tapasztalhatjuk azt, hogy ahol a vezetőség fontos kérdésként kezeli a verseny nyilvánosságának biztosítását, ott jelentős eredmények mutatkoznak, ahol pedig elhanyagolják ezt a kérdést, ott visszaesés, egyhelyben való topogás tapasztalható. A Szegedi Ecsetgyárban 4 vezetőség gondoskodik arról, hogy a dolgozók teljesítményét naponta kiértékeljék és az elért eredményeket naponta ki is írják a versenytáblára. Az üzembein minden üzemrészben naponta tüntetik fel a dolgozók elért eredményeit. Az üzemrészekben az élenjárók nevei szerepelnek, míg az udvaron lévő központi díszversenytáblán valamenynyi dolgoző neve szerepel. Az élenjárók nevei mellett ott találhatjuk a 100 százalékon aluli teljesítők neveit is. Igy a gyönge teljesítményt elérők — miu+án látták mennyire le vannak maradva — elhatározták, minden erejükkel és tudásukkal azon dolgoznak, hogy emeljék termelésüket. Szabó Etel II. néhány nappal ezelőtt még csak 95 százalékot teljesített és ma már 109 százalékra javította teljesítményét. Szabó Etel III. 88 százalékról 117. Bacsa Margit ifjúmunkás pedig 84 százalékról 106 százalékra emelte fel átlagos eredményét. A Déma Cipőgyárban minden üzemrészben versenytábla hirdeti a dolgozók napi teljesítményét. Táblákon a nagy teljesítményt elérők nevei mellett ott szerepelnek a közepes és a gyöngébb dolgozók nevei is. Amióla az üzemi háromszög rendszeresítette a napi kiértékelést s az üzemrészekben a versenyiáblákat, azóta jflentősen csökkent a 100 százalékon alul dolgozók száma. A versenytáblák mellett még hangoshíradón keresztül is biztosítják a verseny nyilvánosságál és naponta minden dolgozónak bemondják a teljesítményét. Minden esetben felhívják a gyöngébb teljesítményű dolgozóik figyelmét arra, hogy a munka jobb megszervezésével. a munkaidő jó kihasználásával emeljék teljesítményüket. Soós Tivadar, Papp Dezső és Gábor Olga neve néhány nappal ezelőtt még a versenytáblák alján szerepeli. Ma már 110—111 százalékos^ teljesítményükkel harcolnak a békéért. A Szegedi Lemezgyár versenytáblái nagy segítséget nyújtanak a dolgozóknak teljesítményük fokozásában. Az üzemrészekben mindennap kiírják valamennyi dolgozó teljesítményét s egyben forint ériékben is kimulatják aznapi munkáját. A bejáratnál hatalma®, szépen díszített tábla látható „Büszkeségeink" felírással. Erre a táblára kerülnek a legjobb eredményt elérő dolgozók nevei. A műszak befejezése után minden dolgozó büszkeséggel tekint erre a táblára, arra törekszik, hogy az ő neve is mielőbb ezen a táblán szerepeljen. Kormos Ilona néhány héttel ezelőtt még 100 százalékon alul teljesített. Ma már az ő neve is ott szerepel a büszkeség táblán, mert erősen nyomában jár a sztahánovista Harkainénak. A Plck Szalámigyárban is üzemrészenkint hirdeti a versenytábla a dolgozók eredményeit. A napi kiértékelés bevezetése óta különösen az ifjúság munkája lendült fel. Török Mária teljesítménye 90 —100 százalék között mozgott. Ma már 147 százalékra teljesiti normáját. Kiss Ferenc 100 százalékról 127 százalékra emelte teljesítményét. Az <jj«egedi Len- éa KendcrazSvőben naponta kiértékelik az eredményeket, de az üzemrészekben elhelyezett versenytáblákon csak az állandóan nagy teljesítményt elérő dolgozók neveit tüntetik fel. Nem foglalkoznak a versenytáblákon azokkal, akik 100 százalékon aluli teljesítményüket állandóan fokozzák. A Szegedi Ruhagyárban ugyanez a hiba mutatkozik. Az üzemrészekben elhelyezett táblákon csak a sztahanovisták és az élenjárók nevei szerepelnek. Neon fordítanak gondot arra, hogy azokat is népszerűsítsék, akik az utóbbi időben jelentősen javítottak eredményeiken. Ezek a hibák aztán természetszerűen magukkal vonják azt, hogy a 100 százalékon aluli teljesítők száma sokkal lassabban csökken, mint azokban az üzemekben, amelyekben nagy gondot fordítanak a verseny nyilvánosságának kiszélesítésére és állandó biztosítására. Azok az üzemek, amelyekben rendszeresén történik a kiértékelés, továbbra is végezzék így munkájukat. Vegyék fel a többi üzemek versenyfelelőseivel a kapcsolatot és ismertessék meg egymással a verseny nyilvánosságának formáit. Azokban az üzemekben, ahol ezen a téren hiányosságok mutatkoznak, küszöböljék ki a hibákat, mert ötéves teirvünket csak úgy tudjuk részleteiben is sikerrel befejezni, ha minden üzemben jelentősen emelkedik a dolgozók teljesítménye. Ennek pedig igen fontos biztosítéka a verseny nyilvánossága. Ha parasztgyűlések a szegedi járás területén Ma délelőtt és délután a szegedi és a szegedi járás dolgozó parasztjai gyűléseken beszélik meg a hátralévő tavaszi munkában reájuk váré fontos feladatok elvégzését. A parasztgyűléseken egyben megismerkednek az 1951—52. évi terménybegyüjtési rendelettel, amelynek maradéktalan teljesítése jelentősen meggyorsítja szocialista hazánk mielőbbi felépítését, a dolgozók jólétének emelését. Szegeden a felsővárosi DÉFOSZ-ban és a móravárosi DÉFOSZ helyiségében délelőtt 10 órakor tartanak paraszl gyűlési. A Földműves-utcai DÉFOSZ-helyiségben délelőtt 11 órakor jönnek össze Alisóváros dolgozó parasztjai, Baktón pedig délután 2 órakor tartják meg a parasztgyűlést. A szegedi járásában ugyancsak 10 órakor Bordány, Üllés, Öttömös, Csórva és Zákányszék dolgozó parasztjai beszélik meg a tavaszi munkákkal kapcsolatos teendőket. Dorozsmán, Sándorfalván, Kisteleken, Balástyán és Szatymazon délelőtt 10 órakor a parasztgyűlésen járási politikai szakmai előadók tartanaik beszámolót. Algyőn és Ásotthalom községben délelőtt 11 órakor hallgatja meg az egybegyűlt parasztság a járási előadó politikai, szakmai előadását. A zsombói és pusztaszeri parasztgyűlésen a megye kiküldötte ünnepélyesen adja át a vándorzászlókat a két élenjáró község dolgozó parasztjainak. A francia kormány felajánlotta lemondását, mert leszavazták fasiszta szellemű választási javaslatát Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés alkotmányos többsége nem fogadta el második olvasásban a választási törvény reformjára irányuló tervet. Előzőleg a köztársasági tanács a nemzetgyűlés által első olvasásban megszavazott javas, latot abszolút többséggel visszautasította és e határozatot csak úgy lehetett volna semmissé tenni, ha a nemzetgyűlés legalább is alkotmányos többséggel fogadja azt el második olvasásban. A szavazás eredménye jogilag azt jelenti, hogy mindent, amit a kormány a választási reform ügyében eddig tett, elölről kellene kezdeni. A szavazás után nyomban megkezdődött a jobboldal mesterkedése. De Peron kommunista képviselő azonnal szólásra emelkedett . és kijelentette, hogy az alkotmány szerint a leszavazott tör. vény semmis. Queuilte miniszterelnök az ülés befejezése után azonnal a köztársasági elnök palotájába hajtatott és felajánlotta lemondását Vlncent Auriol köztársasági elnök, nek, aki azonban a lemondást nem fo. gadta el. A kormány szombaton reggel rendkívüli minisztertanácsra ül össze. Közös hangversenyt rendez Szegeden a Zenekonzervatórium, hangversenytermében május 6-án a budapesti és a szegedi pedagógiai főiskola kamarakórusa. A magas színvonalúnak ígérkező hangverseny iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik. Belépésre is jogosító műsorok a kórusok tagjainál igényelhetők, ezenkívül a peda. gógiai főiskolán, Április i.-útja 6. szám alatt, A bölcsészeti kar várja az új pedagógus jelölteket P ártunk II. kongresszusán Rá' kosi és Révai elvtárs beszámolói rámutattak arra, hogy a szocializmus felépítése lehetetlen a kultúrforradalom feladatainak meg. oldása nélkül. Révai elvtárs e'.mon. dotta, hogy ,,a kultúrforradalom feladatai ueim öncélú feladatok. ha_ nem alárendeltek a gazdasági ' és politikai feladatainknak és kölcsönhatásban vannak elük." A pedagógusok munkája is az épii ő szocializmus fontos tényézöje. Az ő munkájuk összefügg az ötéves terv egyéb vonalon való teljesítésének kérdésével. K^il unkájuk hatására öntudatosabbá válik a magyar nép hazafisága, ennek nyomán emelke. dik a gyáraknak, a bányáknak és a magyar földnek a termése, a tudomány munkásai jobban megértik a tudománynak a néppel való kap. csolatát és a fiatalok vi ágosabbau látják a tudás meghódításának fontosságát. Népi demokráciánk politikai és gazdasági sikerei mellett nagyok a kultúráiis téren elért sikerek is. Középiskolai hallgatóink azáma Rákosi elvtárs által ismer, tetett adatok alapján több mint 80 százalékkal magvasabb, mint az utolsó békeévben, az egyetemi hall. gatóink száma pedig háromszorosa az 1930 évinek. E mellett népi demokráciánk évről-évre növeli a tanulók számát, hogy biztosítani tudja a jelentkező szakkáderszükségletet. 1 A szegedi bölcsészkaron ia ötször annyi hallgató tanul ebben az évben az első évfolyamon, mint amennyi a végző hallgatóink száma. Az elmúlt években döntően megváltozott az iskolák szociális öszetétele. Ma már túlnyomórészt a munkásosztály és a dolgozó parasztság fiai és leányai foglalnak helyet az iskolák padjaiban. Ezeknek a hallgatóknak a tudásszomját, csak a saját soraikból kikerülő jól. képzett pedagógusok tudják megfelelően kielégíteni. A pedagógusok munkájának ^ fontosságát Makarenko a nagy szovjet pedagógus egyik munkájában a következőkben fogalmazza meg: „a pedagógusok feladata a legnemesebb: életünk minden ágazata számára ők teremtik a ká. dereket, az emberanyagot." A bölcsészeti kar számára külön feladatként áll azoknak a történészeknek és irodalmároknak a képzése, ak'k a magyar mult haladó hagyományainak tudatosításával foglalkoz. nak. akik megteremtik a magyar nép igazi történelmi nagyjainak harcairól a dolgozó tömegek számára a népszerű irodalmat, hogy az ő dicső harcaikból az új nemzedék megtanulja, hogyan kell élnie; dolgoznia, harcolnia a magyar függetlenségért" _ amint arra Farka.; Mihály elvtárs kongresz. szusi beszámolójában rámutatott. P edagógusaink tapasztalhat'úk ' az utóbbi években népközön-_ saságunk részérő! a fokozott társadalmi és gazdasági megbecsülést. Népköztársaságunk kormánya Rákosi elvtárs kezdeményezésére egyszer már rendezte a pedagógusok fizetését és biztosak lehetünk benne, hogy kormányzatunk a jövőben mind fokozottabban gondol nevelőink anyagi helyzetének még további javítására. E mellett nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az értelmiségi pályán dolgozók gyermekeit milliós összegekkel segítik tanulmányaik elvégzésében. Az értelmiségi dolgozók gyerekei közül első helyen jönnek szá. mítúsba a pedagógusok gyermekei. A mi karunkon például csaknem minden pedagógus gyermeke ösztöndíjban részesül. A pedagógus , munkájának társa, dalmi megbecsülését jelenti, hogy dolgozóink tudásvágya következtében nagy mértékben emelkedett azoknak az orosz tanároknak a tekintélye, akik a Szovjetúnió szakirodalmával ismertetik meg dolgozó népünket. A magyar népi demokrácia si_ kereinek biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a dolgozók széles tömegei megismerjék a Szovjetunió kimeríthetetlen tudományos és tapasztalati fegyver, tárát, ez pedig csak az orosz tanárok létszámának nagymértékű emelésével lehetséges. A kitűzött fontos feladatok biztosítása érdekében a szegedi bölcsészeti kar várja a most végző legjobb középiskolai diákokat a nyelvi és történelmi szakjaira. Barek István bölcsészkari tanulmányi osztálvvezető. Nagy sikerrel szerepelt Szegeden Tanja Cokova, a Bolgár Népköztársaság érdemes művésze Felejthetetlen élményben volt része azoknak a szegedi dolgozóknak, akik pénteken este a Magyar-Szovjet Társaság nagytermében végighallgatták Tanja Cokova, a Bolgár Népköztársaság érdemes művészének vendégszereplését. Az est nemcsak művészi szempontból volt jcjentős, hanem a népi demokráciák közötti kultúrkapcsolatok elmélyítésével nagymértékben hozzásegítette a szegedi dolgozókat ahhoz, hogy tovább fokozzák szocialista építőmunkájuk lendületét s békeharcukat újabb győzelmekre vigyék. Sosztakovics, a nagy szovjet zeneszerző, a Béke Hívei II. Világkongresszusán tartott beszédében rámutatott arra, hogy a zene az a művészi ág, amelynek nyelve közös volt és közös marad a Föld minden népe számára. Semmi sem teremtheti meg könnyebben a kölcsönös megértés légköréi, mint a tudomány és a művészet. Ennek érdekében javasolta, hogy meg kell szervezni a Föld összes népei között a kulturális értékek cseréjét. Minél többet olvas az ember különböző országokban megírt könyvekből, minél több zenét hallgat, annál világosabban tárul fel előtte kultúránk óriási értéke, annál nagyobb bűnnek tart minden merényletet a kultúra ellen. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok már évek óta példát mutatnak arra, hogyan szolgálhatják a művészek és művészegyüttesek baráti látogatásai a haladás és a béke ügyét. Tanja Cokova hangversenye is egy lépéssel közelebb vitt bennünket a baráti bolgár néphez, annak kultúrájához s ezáltal életéhez, harcaihoz, problémáihoz. Ezzel tágította mindennapi munkánk látókörét, szélesebb távlatol nyújtott további fejlődésünkhöz s erősítette közös ügyünk győzelmébe vetett hitünket. . Tanja Cokova műsorával is a népek közötti barátság ügyét akarta szolgálni: orosz, bolgár, magyar, olasz, francia, német szerzők műveit adta elő az opera, és dalirodalom gyöngyszemeiből válogatva. Előadását kifinomult technikai tökéletesség, elmélyült művészi átélés jellemezte. Nemesen csengő, szép hangjával, a művek eszmei mondanivalóját sugárzó egyéniségével már az első számoknál magával ragadta a lelkes hangulatú közönségei. Különösen nagy sikere volt Schubert: „Erlkönig" cimű dala előadásának — amellyel hangjának gazdag megjelenítő, kifejezőkészségét mutatta be —, Novikov: Oroszország cimű művének s a bolgár szerzők népies zamattal teli dalai temperamentumos előadásának. A hálás közönségnek igen kedves meglepetést okozott, amikor befejező számként Bartók Béla feldolgozásában csaknem hibátlan magyar szövegkiejtéssel adta elő „Elindultam szép hazámbul" és „Által mennék én a Tiszán ladikon" kezdetű népdalokat. A sikerben jelentős része volt Hajdú István stílusos, művészi zongo-rakiséretének is. Erdős János. Pénteken hatszázezer olasz fémipari munkás sztrájkba lépett Reggiano és a la Speziai Olo-Molara megmentése. A fémipari dolgozók sztrájkja Róma (MTI). Az olasz fémipar 600 ezer dolgozója pénteken reggel 6 órakor szombaton reggel 6 óráig tartó általános országos sztrájkba lépett, tiltakozásul a gyárak leszerelése és a szervezett dolgozók jogainak ismételt megsértése ellen. Roveda szenátor, a Fémipaii Munkások Országos Szakszervezetének (FIOM) főtitkára kijelentette, hogy ennek a sztrájknak elsőrendű célja a közvetlenül fenyegetett két nagy egybeesik egy másik nagy sztrájkkal, amely a pénteki napon megbénította Rómában és a többi nagyobb városban a villamosok és autóbuszok forgalmát és Olaszország minden tartományában kiterjedt a helyiérdekű vasutakra és a távolsági autóbuszjáratokra. A sztrájk célja a dolgozók által követelt béremelés kivívása és a mozfémipari vállalat, a Reggio Emíliái' gó bérskála bevezetése.