Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-29 / 99. szám

MUNKÁSOK! MUNKÁSNŐK! HARCOLJATOK EZÉVI TERVÜNK SIKERÉÉRT! TAKARÉKOSKODJATOK ANYAGGAL, IDŐVEL! VIII. ÉVF. 99. SZAM. ÁRA 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1951. ÁPRILIS 29. Erősödik az írók serege a békéért és az igazságért folyó harcban A Magyar Írószövetség Kongresszusának második napja Szombaton reggel 9 óra után kérődött a Magyar Irók Szövetsége •Iső kongresszusának másodiknapi tanácskozása. Szombaton, délelőtt Veres Péter, Kossuth-díjas író elnökölt, Földeák János szavalta el versét, majd Kónya Lajos, Kossuih-dijas költő volt az el só felszólaló, a téma és az Irodalmi hős kérdéseiről beszélt. Kónya Lajos után Lucjan Rud. alckl, a Lengyel Irók Szövetsége küldötte emelkedett szólásra. A lengyel nemzet — mondotta — napjainkban nagy, alapvető változásokon megy át. Gazdasági építésünkkel egyidejűleg megújhódik nemzeti kulturánk, megértésre talál nemzeti hagyományaink szerepe, — Irodalmi célkitűzéseink — mondotta — és feladataink azonosak, mert ugyanahhoz a táborhoz, a szocializmus és a béke táborához tartozunk, mert ugyanúgy küzdünk a boldogabb jövőért. — Közösek céljaink és közös az útunk. A békéért harcolunk, a szocializmus szépségéért küzdünk. Erősítjük az írók seregét a békéért és az igazságért folyó harcban! — mondotta befejezésül. Sándor András, József 'A'ttila-díJas író a parasztábrázolás kérdéséről beszélt. Rámutatott, hogy ehhez legnagyobb segítséget a szovjet Irodalom, Solohov, Panfjorov, Babajevszkij nyújtották. Ezen a területen is a marxizmus-leninizmus ismerete adja a döntő segítséget. Sándor Iván őrvezető után Déry Tibor Kossuth-díjas író szólalt fel, aki a többi között ezeket mondotta: — Harminckét évvel ezelőtt írtam „Mama Oroszország" címmel első versemet a Szovjctúnióhoz s ma büszke vagyok arra, hogy a táborához tartozhatom. A Szovjetuniónak köszönhetem, hogy ma író lehetek, neki köszönhetem, hogy életben vagyok. A következő felszólaló Fehér Klára beszédében hangsúlyozta, milyen nagy szükség van az új, ha. ladó magyar ifjúsági irodalomra. Fehér Klára után Maria Majerova valamennyi cseh és szlovák író nevében köszöntötte a kongresszust. Utána Fülöp János író a Mongol írószövetség távirattát, majd Thonias Maiinak, az Amerikában élő nagy haladó német írónak levelét olvasta fel. Ezután Howard Fart levelét olvasták fel: „Az általános ismert fasiszta technika szerint — írja többek között — a kormány foglya vagyok az Egyesült Államok határain belül. Nem engedik meg ne. kem.. hogy átlépjem ezt a határt, vagy bármely más országba utazzam. Minthogy ez az amerikai fasizmus egyik kisebb kitüntetése azok Számára, akik a békéért harcolnak, nem volna illő, ha panaszkodnám. Mégis, higyjétek cl, hogy szivem köztetek van, kérlek benneteket, ad. játok tudomására egész írókongresszusotoknak legmelegebb testeéri üdvözletemet a békéért való harcban. Mondjátok meg nekik, hogy sok száz és ezer amerikai értelmiségi keze és szive összefonódik velük a békéért vívott küzdelemben. Ha szavunkul ritkán hallják, ennek oka az, hogy az egyetlen valóban meglévő vasfüggöny vesz körül bennünket: a hazugságok. a szenny és a háborús uszítás vasfüggönye. A mi hangunk azonban egyre erősebb, csengőbb lesz és áttöri ezt a vasfüggönyt. Mi, a békéért küzdő amerikai értelmiségiek • üdvözöljük kongreszszusotokat. Kérünk benneteket emeljétek fel szavatokat az igazságtalanságok ellen, amelyekel Amerika minden tisztességes emberével szemben elkövetnek. Kérünk benneteket, emeljétek fel szavatokat Mcgee védelmében, a hat trentoni néger védelmében, a Kommunista Párt 11 vezetőjének védelmében, dr. W. E, B. Dubois védelmében." A kongresszus ezután egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a következő táviratot küldjék Missisippi állam kormányzójának: „A felszabadult és jövőjét építő magyar nép írói, költöi f. kongresz. szusukon lelkiismereti kötelessé, giiknek tartják, hogy felemeljék tiltakozó szavukat Williara Mcgee meggyilkolása ellen, önnek tudnia kell, Kormányzó úr, hogy faji gyilkosságaikul ma már nem tudják tl. (okban és büntetlenül végrehajtani! A szabad és a szabadságukra vágyó népek szeme szigorúan figyeli az Önök tervezett és végrehajtott gonosztefteit. A magyar Irók mini az egész magyar nép szószólói, tiltakoznak az ártatlanul elitéit WlUiani Mcgcc kivégzése ellen és követelik szabadonbocsátását. A Magyar Irók Szövetsége I. kon. gresszusa. Budapest." A kongresszus elfogadta az; a javaslatot is, hogy táviratban üdvözöljék a fiatal, német írók Berlinben ülésező kongresszusát. Ezután Lukács György, Kossuthdíjas egyetemi tanár, a Béke Világ, tanács tagja részletesen foglalkozott a pozitív hős ábrázolásának problémájával. Ezután szünet követke. zett. Á szünet után Máté György elvtárs, az írószövetség MDP szervezeténeik titkára vette át az elinöklést. Mihail Beniuc tolmácsolta a Román Népköztársaság Íróinak szívélyes és baráti üdvözletét, majd nagy taps közben magyar nyelven folytatta beszédét. Hangsúlyozta, hogy a romániai írók a szovjet irodalom példáját követve ugyanazon az úton haladnak, amelyen a lélek magyar mérnökei. A kongresszus hosszantartó meleg ünneplésben részesítette ezután a mikrofon elé lépő' Kossuth-díjas Illyés Gyulát. — Eredetileg én haladó hagyományainkról akartam beszélni, arról, hogy kell korunkat és országunkat helyesen, haladóan ábrázolnunk. — Az iskolában azt tanultuk, haladó író az, aki „megelőzte korát." Ha tüzetesebben megvizsgáljuk, más is kiderül. Az én tapasztalatom szerint, valahányszor egy íróról azt olvassuk, hogy megelőzte korát, azt úgy kell érteni, hogy a korszak maradt el az író mögött — mondotta többek között Illyés Gyula, majd felolvasta új költeményét. A Kossuth-díjas Simon Zsuzsa, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmdramaturgiájának vezetője volt a következő szónok, majd Pataki László pécsi író szólalt fel. Ezután a kongresszus résztvevőinek nagy tapsa közben Martin Andersen Nexö, a világhírű dán író lépett a mikrofonhoz'. Beszéde elején arról beszélt, mit jelent költőnek, írónak lenni. Hangsúlyozta, hogy a múltban sok költő távol tartotta magát a néptől és ahelyett, hogy a népben gyökerezett volna, azt képzelte, a nép felett áll és — mint Nexő mondotta — „királyokkal járt sétálni'' — Mi az első sorokban küzdünk a békéért, mert békében élni és békében örvendeni, ez sok mindennek az alapja. A békemozgalom minden idők óta leghatalmasabb mozgalma a világ népeinek. Ha megnyerjük a béke csatáját — mint ahogy megnyerjük —, sok mindent elérünk és ez a csatanyerés közelebb hozza a kapitalizmus végét, a mult eltűnését is — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Andersen Nexő. Az írókongresszus tanácskozásainak második napján még Juhász Ferenc és Háy Gyula szólaltak fel. Élüzemünk: a Szegedi Kender fonógyár és az éten járó üzemek dolgozói további jó munkára tettek fogadalmat Uj élüzemet és élenjáró üzemeket avattunk ismét Szegeden. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói jó munkájukkal kivívták üzemük számára az „Élüzem" büszke cimet, a Textilkombinát és az Ujszegedi. Kender- és Lenszövő Vállalat pedig a szakma második helyezettjének kijáró szakszervezeti vándorzászlót érdemelte ki. A Szegedi Falemezgyár a faipari üzemek közöt; az ország harmadik legjobb üzeme. A május 1-i munkaverseny lendületét még tovább fokozták azok a bensőséges ünnepségek, melyek keretében ünnepelték meg ezek az üzemeik az új győzelmet s jutalmazták meg azokat a dolgozókat, ákiknek jó munkája nagyban elősegítette a sikert. Élüzemünk 115 százalékra teljesítette tervét A Szegedi Kenderfonógyárban már két napja készülnek erre az ünnepre. Számukra különösön nagy ünnep ez; mivel harmadszor kerül az üzem bejárata fölé a ragyogó, büszke csillag. A hatalmas kultúrteremben alig fértek az ünnepség vendégei. Rövid kultúrműsor után — melynek keretében fellépett az üzem kulturversenyben győztes tánccsoportja is — Zombori János elvtárs, a sze_ gedi pártbizottság titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói azért nyerték el ezt a kitüntetést, mert megértették, hogy a felemelt ötéves tervet csak úgy tudjuk sikerrel teljesíteni, ha még maga. sabbra emeljük a munka termelékenységét. Zombori elvtárs beszédében ös,zszekapcsolta a Szegedi Kenderfonó. gyér dolgozóinak békeharcát azzal a harccal, melyet a Szovjetunió és a népi demokráciák dolgozói folytatnak a békéért. A béketábor minden országában mondotta — naprólnapra növekvő' eredményeket ér. nek el a dolgozók s ezekkel az eredményeikkel keresztülhúzzák az imperialisták aljas ter. veit! Beszéde .befejező részében fölhívta a dolgozók figyelmét azokra a kötelezettségekre. melyeket éppen az élüzem jel vény ró az üzem dolgozóira. „Azt jelenti ez az élüzemjelvény, hogy járjanak tovább is élen abban a küzdelemben, mely a békéért folyik az egész világon!" Végh László elvtárs; a könnyűipari minisztérium főosztályvezetője emelkedett ezután szólásra s kiértékelte az üzem első tervnegyed, évben végzett munkáját. Mint egyik legdöntőbb szempontot emelte ki a tervteljcaitést. A gyár az elsfi tervnegyedévben mennyiségben 115 százalékra. értékben pedig 109 szá. zalékra teljesítette tervét. Beszédének befejeztével átadta az üzemnek az „Élüzem"-jelvényt és a minisztérium hatalmas vörös zászlaját mely alatt az élen vonulnak fel a május l.i menetben a Szegedi Kendergyár dolgozói. Ezután az élenjáró dolgozók vették át a könnyűipari minisztérium kitüntetéseit. Marton Ferenc lakatos, a szak. ma negyedik legjobb dolgozója megkapta jó munkája elismeréseképpen a minisztérium oklevelét. Molnár III. József gépi kötélverő, Zöldi József gépi kötélverő és Táborosi Péter finomító sztahanovista jelvényt, Léber Istvánné kereszlor. 6ózó pedig sztahanovista oklevelet kapott. Földi Mihály elvtárs, az üzem helyettes vállalatvezetője adta át a munkában élenjáróknak az üzem jutalmait. Pördi Júlia cérnázó 500, B. Nagy Józsefné nyujtós 500, Gyikó Józsefné előfonó 500, Zsiga Éva ifjúmunkás pedig 200 forint jutalomban részesült. Jó munkájukért megjutalmazták még az üzem két újítóját. Távirat Rákosi elvtársnak Számos dolgozó szólalt fel ez. után. A dolgozók felszólalásaikban kifejezték: céljuk az, hogy a megszerzett élüzemjelvényt meg is tartsák. Ennek érdekében felajánlásokat tettek s a brigádok, valamint a dolgozók is személy szerint kihívták párosversenyre azokat, akiket leg. méltóbb ellenfelüknek tartanak. Az képpen Léber Istvánmé javaslatára az áj élüzem dolgozói a következő táviratot küldték Rákosi elvtársnak: „Szeretett Rákosi elvlárs! A Szegedi Kenderfonógyár dol gozói az élüzeni-avatási ünnepség, ről küldik harcos üdvözletüket, öröm és jogos büszkeség tölt el minden dolgozót, akinek része van abban, hogy üzemünk kimagasló eredményt ért el a termelés, a munkaverseny és termelékenység terén. Munkánknak eredményét lehetővé tette a Párt útmutatása és a Szovjetunió által átadót gazdag tapasztalatok. Tudatában vagyunk, milyen kötelezettségekkel jár, hogy élüzem ben dolgozhatunk. Mindannyiunknak kommunista módra kell példát mutatni a kötelességteljesítés, ben, a békéért folytatott harcban. A május l.re tett felajánlások, valamint a hosszúlejáratú versenyszerződések teljesítései azt mulat ják, hogy dolgozóink nem akarnak megállani az elért eredményeknél, hanem az eddiginél is fokozottabb mértékben akarják kivenni a részüket a munkából, mert tudják, hogy áldozatos munkájukkal meggyorsítják fejlődésünket, az életszínvonal emelkedőnél és a ^ lizmus építésének ütemét. Bizunk abban, hogy Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével élüzemünk rohamcsanat lesz az ötéves t<rv teljesítésében, népgazdaságunk erősítésében, léhát a szocializmus építéséért ég n béke védelméért vívott harcban. Éljen példaképünk a hataim-is Szovjetunió és a béketábor fog főbb őre: Sztálin elvtárs! Éljen győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pár'jj, a munkásosztály élcsapata! A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói." A Textilkombinát élenjáró üzem Frissen illatozott a szép lila or. gomacsokor a Textilkomtoinát dísztermének előadói asztalán. Szorgos kezek készítették oda az ünnepien feldíszített terembe, amelybe győzelmi ünnepre gyűltek össze szombaton délután a dolgozók. Győzelmi ünnepre, mert bár elvesztették az élüzem kitüntetést a most lezárult negyedévi kiértékelés alkalmával és a könnyűipari minisztérium vándorzászlaját a Kőbányai Fonó kapta meg, de azért az orSzág összis fonóüzemci között a második helyen végezni is igen szép, nagy eredmény és győzelemnek Számít. A szombati ünnepség felszólalói is erről beszéltek, de egyben figyelmeztették az üzem dolgozóit, hogy fokozott jó munkával visszaszerezhetik még újból az első helyezést és a büszke élüzemcsillagot, Igen biztatók erre azok az eredmények, amelyeket Róna Imre elvtárs, vállalatvezető ismertetett beszédében. A Textilkombinát dolgozói ugyanis negyedéves feszített tervüket 102.3 százalékban teljesítették, ami százalékszerűen kevesebb ugyan, mégis több fonalat termeltek az elmúlt negyedévnél, hiszen a teljesítést most a feszített tervhez mérték. A teljesített órákból kiszámított termelési mutató is egyszázalékos javulást mutat. I" i n s t e r Margit elvtársnő a textil- és ruházati ipari szakszervezet központi kiküldötte is arra világított rá, a negyedéves feszttett terv ilyen szép teljesítése azt mutatja, hogy szilárdan megállják helyüket a Textilkombinát dolgozói a gépek mellett. Éppen ezért örömmel adta át a szakszervezet hatalmas vörös selyem vándorzászlaját, mely az élenjáró fonóüzemet illeti. Hatalmas taps csattant fel, amikor kibomlott a zászló nehéz selyme és Bakaity Vera elvtársnő érdemrendes szövőnő boldogan vetle át az üzem nevében. A legjobb dolgozók czalkalommal vették út kitüntető oklevelüket és pénzjutalmukat a könnyűipari minisztérium kiküldöttétől. Jakab József főosztályvezetölöl. Simon Mihály elvtárs, a pamutipar legjobb művezetője 500 forint. Barna Jolán a szegedi Textilművek legjobb gyütűsfonója, Albert Mária az üzeni legjobb előfonója. Erdész '.Vntalné az üzem legjobb segédművezetöje 300-—300 forint jutalomban része, siilf. A Textilkombinát dolgozói megfogadták, bogv továbbra is kövelik ezt az ulaf. Elsősorban megfogadták abban a táviratban, amelyet Kócs Róza javaslatára forró lapsok, éljenzések közben küdtek Rákosi elvtársnak. Megfogadták a Szegedi Pártbizottságnak is Szilágyi András elvtárs, a pártbizottság megjelent képviselője által, aki további sok sikert kívánt a munkához. Szabó Lajos elvtárs, nak. a SZOT megyei titkárság kiküldöttének jókívánságai után el. hangzott tapsokban is ez a fogadalom rejlett. Üseneí a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóintrh Az Ujszegedi Len- és Kenderszövőgyárban. is délután fél 3-kor gyűltek össze a dolgozók a szépen feldíszített kultúrteremben, hogy ígéretet tegyenek arra, hogy az elkövetkezendő évnegyedben a szakma második helyéről az első helyre kerülj enek.^ Az ünnepség kezdetén uz üzem két dolgozója büszkén bontotta ki a Textilipari Szakszervezet központjának hatalmas vörös, aranybetűs vándorzászlaját, amelyet az Ujszegedi Len- és Kenderszövö dolgozói nyertek el. A zászlóbontás után Tóth elvtárs, a Textilipari Szakszervezet központjának kiküldötte beszélt, majd Magyar elvtárs, a könnyűipari minisztérium textilipari főosztálya kiküldötte ismertette az üzem eredményeit. A beszédet a dolgozók többször szakították félbe és hangosan éltették Sztálin elvtársat, Rákosi elvtársat és a Pártot. Pados elvtárs, a vállalat igazgatója beszámolójában a következőket mondotta: — Tisztában vagyunk azzal, hogy ezt az eredményt a Szovjetunió önzetlen segítsége, a Párt irányítása és szakszervezetünk támogatása tette lehetővé. Megfogad, juh, hogy még jobban megálljuk helyünket a munkapadok mellett és él üzemavató ünnepség befejezése- 1 minden dolgozónk felzárkózik azok mögé az élenjáró dolgozóink mögé, akiknek példás- munkája jelentősen hozzásegített bennünket eredményeink eléréséhez. •— Nem véletlen az — mondotta továbbá —, hogy ugyanebben áz időben három szegedi textilüzem dolgozói ülnek össze és ünnepelnek. Bizonyítéka ez a hármas ünnep annak, hogy Tito Jugoszláviájától pár kilométerre a szegedi üzemek helytállnak a béke frontján. Most pedig üzenjük a Tisza túlsó partjára, a Szegedi Kenderfonógyár do'gozóinak, hogy vigyázzanak az Élüzem jelvényre. Mi mindent megleszünk azért, hogy a következő évnegyedben a mi gyárunk homlokzatéin csillogjon a minden üzem száméira legnagyobb kitüntetés, az ezüst ötágú csillag. A dolgozók hosszantartó tapsa igazolta azt, hogy Pados elvtárs az üzem dolgozói nevében beszélt. Ezután ünnepélyes keretek között osztották ki az üzem legjobb dolgozóinak a könnyűipari minisztérium által adományozott sztahánovista oklevelet és kitüntetést s egyhónapi fizetéssel jutalmazták meg azokat a dolgozókat, akik 15— 25 éve és annál több ideje dolgoznak az üzemben.