Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-28 / 98. szám

jgrré ödvgzíel a baráti népi demokráciádnál*, a világ minden szabadságért, békéért harcolő népének! A toll erejével segítjük hazánkat Megkezdődött a Magyar írók Szövetségének 1. kong i pénteken délelőtt Budapestem beadód ott * Magyar írók Szö­L^gének I, Kongresszusa. \ kongresszus ünnepélyes meg. •jitísán megjelentek: Révai Jól Lf elvtárs, népművelési miniszter. •IrráA Márton elvtárs, a Magyar Wgozfjk Pártja Politikai Biro-tt­tagja. Darvas József vol­j;,. és közoktatásügyi miniszter, jíarustyá/k József elvtárs. a SZOT Hosev elvtárs, a szovjet ^követség kultúrális attaséja és t baráti állaim küHképviseúe­;ej;ak képviselői. Földessy Gyula korelnök meg. Ritája után a kongresszusi kül­jíttek egyhangúlag megváiasztot­I ft aí elnökséget. Ezuftlán Gergely Sándor üdvözöl­je « megjelenteket, majd hamgsú­I lyozia, a Magyar írók I. Kongresszu. s, olyan időben ül össze. aml­j tor azerte a világon a békéért | harcoló erők az emberiség leg. | szebb ügyéért küzdenek a hó­dítás bestiái ellen. hős önkénteseivel együtt, a mi bé­kénkért is. az egész világ dolgo­zóinak békés jövőjéért i5 harcol, ivak — moindotta. A koreai harc­mezőkön hősi halált halt harcosok és az imperialista Iégibemditák bombái altal elpusztított békés pol. gári lakosság emlékét tiszteljük meg felállással. A kongresszus tag­jai felállva, egyperoels néma csend­del áldoztak a koreai nép hős már­tírjai emlékének. — A nagy harci egységben zárt sorokban menetelnek a magyar irók. Azonosítjuk magunkat népünk­kel s a toll erejével segítjük hazánkat — fejezte be beszédét Gergely Sán dor. Ezután a kongresszus tagjaiegy­hamgulag elfogadták a kongresszus napirendjét. A napirend: 1. Darvas Józswf beszámolója, 2. Devecsieri Gábor beszámolója, 3. A Magyar írószövetség alapszabályainak nió dositása, 4. Az új vezetőség meg­választása. Korea városénak és falvainak dol- | Ezután Darvas József mondotta psAL Mao Ce Tung nagy népének el beszámolóját. Danát Jóssefi Amiről a múltban költőink álmodoztak — végre testet öltött j _ Néhány héttel ezelőtt ünne­I teltük országunk, népünk felsza­j iaduMsáiiaik hatodik évfordulóját 1 - mondotta. S mi, magyar irók, | igy hiszem, nem kezdhetjük el első kon­gresszusunk tanáeskazását anél. kül. hogy el nem mondanánk a hála és a szeretet szavait a felszabadító, hatalmas Szovjet­I ' onió és a népek nagy vezére. Sztálin felé. | Ír, amiről költőink, íróink a rnult. I ban álmodoztak, ami csak vágyaik­ban, • forró szanvedéWyei meg­I formált Szavaikba® élt — végre I tertset öltött. - Csodálatos és elsodró dolog It, ami orsmágurikbaif!" nna végbe­megy. írónak lenni egész történel­Hiink folyamán nem volt még szebb dolog, minit ma. Magyar irók Siámáia nem adatott még szebb staiat, mint nekünk ma: művek. '«i megörökítem az új kort, s a öletendő új ember aircát. De tmcsaik megörökíteni mindezt, ha­nem mutatni az előrevivő utat, a lövészet eszközeivei küzdeni az ;ttság és a szépség végső győ. iáméért. Darvas József ezután rövid át­TOirtést adott a felszabadulás •fo megmutatkozó burzsoá irodal­^ irányzatok ettemd küzdelemről. - A Párt ezekben az eszten­dőkben az Irodalompolitikában is az egyetlen lehetséges és helyes utat követte: a haladó nemzeti erők összefogásának politikáját, bírálatot gyakorolt a külön­íti polgári irányzatok feié — Viszonylag a leghaladóbb ele. i^tet igyekezett bevonni az újjá­e»és munkájába. úttörő munkát a saovjet irodalom végeata A fejlődés lassan indult meg. •tele történtek az irók átaevelése 'a kommunista irók nevelése te. J amiben Lukács György hibái­lSi is része volt. - A Párt mozdította ki ebből » nehéz helyzetből irodaimun. kat i8, amikor meggyorsította • huüúrforradalom kibontako­zását. Az úttörő munkát a szovjet om végezte, amelynek nagy­szocialista.realista alkotásai ot)a«, ahogy mondani szokták: ^csapásra százezres olvasó. , ^Hegeket hódítottak meg. ' Eovjet irodalom felszabadító és üábor« az Ni nevelő hatása hatott magukra írókra is. — A szocialista realizmus nem köti meg az író kezét — sőt ellen­kezőleg, felszabadítja. — Az új írókat nekünk első. sorban a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kell várnnnk. Megérkeaik a kongresszusra a saovjet küldöttség Befejezésül az íróknak a béke­harcban betöltendő szerepéről be­szélt Darvas József; — Mindaz, ami tollúnkra adja a szót: az új világ békés al­kotó munkája, mindaz, ami formába fogja szavainkat; az élet szépsége és reménysége, mindaz, ami éltetni tudja az irót: a szabad alkotás tiszta, sága — komoly veszedelemben forog. Mi, magyar írók eddig nem vet­tük ki részünket úgy a bélkeharc­ból, ahogyan kellett volna. Darvas József beszéde Jcözben é> keztek meg a kongresszusra Martin Andersen Nexő, a világhírű dán író, valamint a délelőtt Budapestre érkezett szovjet íróküldöttség tag­jai: Borisz Polevoj, Konsztantyin Fegyin és Szemjon Babajevszkij Sztálin-díjas irók, akiket a kon­gresszus résztvevői hatalmas lelke­sedéssel, hosszasan ünnepeltek. A kongresszus nevében Gergely Sán­dor, az írószövetség elnöke kö­szöntötte őket. Darvas József beszéde után az elnöklő Gergely Sándor bejelentet­te, hogy a Koreai Népé Demokra­tikus Köztársaság írószövetsége képviselői nem tudtak megjelenni a Magyar írók Szövetségének kon­gresszusán. Gergely .Sándor ezután bejelen­tette, hogy az Albán Népköztársa­ság írószövetségének küldötted nem jelenhettek meg a kongresszuson, mert a Tdto-banda — mitnt már annyiszor a múltban — megtagad­ta 'tőlük az átutazási vízumot. Táviratilag üdvözölte * kon­gresszusi Howard Fast. a nagy amerikai haladó iró is, akinek kiutazását az amerikai Impe­rialisták megakadályozták. Gergely Sándor ezután bejelen­tette. hogy a kongresszushoz szá­mos üdvözlőtávirat érkezett. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet ulán Szabó Pál Kos­suth-díjas író vette át az elnök­lésf és bejelentette, hogy megérke­zett a Magyar írók Szövetsége I. Kongresszusára Ei-nst Fischer oszlrák demokratikus író. A felszabadítás új kort nyitott az irodalom és az írók életében Miután Devecseri Gábor, a Ma­l5|l teók Szövetsége tátikára tar­ameg referátumát. I evecseri Gábor rámutatott; az íozs V?tség feladata, hogy a dol­k "epet szolgáló magyar iroda­L-^ervezett munkáját előbbre ;: W . azon az úton, amelyet a 1« a Párt kijelölt számára. ^ továbbiakban ismertette a ma­H , 'rodalom és az írók társadal­^'yzelét a Horthy-korszakban. Hazánkban a Szovjetunió ál­tal történt felszabadítás új kort nyitott az irodalom és az Irók életé­bein. A Magyar írók Szövetsége 1945 tavaszán alakult meg. Létét közvetlenül szovjet se­gítség tette lehetővé A ma­gyar irók székházukat Zamer. cev tábornoktól kapták, ő aján­dékozta meg kéziratpapirral ls resszusa a felszabadulás után munkába lépő magyar irókat. A továbbiakban a hazánkai meg­látogató szovjet írók nagy segítség­nyújtását emelle lei. Ehhez járult a nyugati békeharcos íróknak, köl­tőknek látogatása is. Devecseri Gábor rámutatott, hogy az írószövetség tagsága ' fiatal munkás-' és paraszlírókkal gyara­podott és irodalmi életünk megin­dult a szervezettség útján* Létrejött a Magyar Irók „Sztá. lini műszaka", a magyar köl­tők közül nem egy Sztálin 70. születésnapjának ünnepén tette első jelentős lépését a valóság költészete felé. — A fejlődés jélentős előbbrevi­vője volt 1950 nyarán az írószövet­ség MDP-szervezeténiek megalaku­lása. Fellendült az írószövetség szakosztályainak munkája. Beszéde befejező részében az író­szövetség legfontosabb feladataként a . tömegkapcsolaiok szélesítését, jobb megalapozását jelölte meg. Benjámin László felsaólalása Benjámin László Kossuth-díjas Borisa Poievoi < költő szólt hozzá elsőnek a két re­ferátumhoz. Megállapította, Révai József elvtárs joggal ve­tette ., mai irók szemére, hogy klasszikus íróink a maguk vi­lágát jobban ábrázolták, mint új iróink a ml világunkat. — Klasszikusaink jobban ábrá­zolták, mert jobban ismerték a ma­guk világát, mint mi a miénket. Irodalmunk sematizmusának egyik alapvető oka az élet ismeretének hiányossága. Irodalmunk sematizmusának má­sik alapvető oka ideológiai fogya­tékosságunk — folytatta, majd köl­tészetünk helyzetéről szólt. — Én úgy látom, hogy költésze­tünk hosszú időn át fennálló el­sőbbsége, amely — valljuk. be — költői körökben bizonyos öl teliség­re is vezetett, megszűnt. A próza, a regényírás legalább is utóiérte a költészetet, ha ugyan fölébe nem kerekedett Fejlődik filmirodal­munk, drámaírásunk, ifjúsági iro­dalmunk is. Költészetünk az egyet­len műfaj, amelynek fejlődése meg­rekedt — mondotta, A kongresszus délutáni tanács­kozásán részitvett Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyet­tese is. Mi szovjet emberek is rendkívüli módon érdeklődünk a magyar kultúra iránt Tólh Gyula költő felszólalása után lelkes taps közepette lépett a szónoki emelvényre Borisz Pole­voj, hogy a szovjet írók nevében köszöntse a kongresszust. — Kedves Barátaim! — kezdte beszédét. — Nagy öröm számunk­ra, hogy üdvözölhetjük magyar társainkat, a magyar íróknak, a szocializmus építőinek, a béke cse­lekvő harcosainak kongresszusát. — Forrón üdvözöljük a Magyar Dolgozók Pártját és harcos ve­zetőjét, Rákosi Mátyást. fA küldöttek felállva, percekig tar­tó, viharos Lelkesedéssel éltetik a magyar nép bölcs vezetőjét, taní­tóját.) — Erről a dobogóról köszönt­jük a világ békefrontját és ha­talmas hazánkat, a Szovjet, úulöt, amelynek élén az egész világ dolgozóinak nagy vezére, a magyar nép nagy barátja, loszlf Vtsszarionovlcs Sztálin áll. (Újult erővel tör fel a taps, az egész termet betölti a szárnyaló ki­ás: „Éljen Sztálin!" Hosszú per­•n át forró lelkesedéssel éltetik a magyar írók a magyar nép nagy barátját, a világ dolgozói békehar­cának lángeszű vezérét). — Abban a reményben jöttünk a ti gyönyörű 'fővárosotokba nagy Moszkvánkból, hogy kongresszuso­tokon még erősebbé kovácsoljuk a magyar és a szovjet nép barátsá­gát, még jobban megerősítsük a szovjet és magyar kultúra mflveMi közötti szoros kapcsolatot. — S mi most együtt örülünk ve­letek, hogy miután a Szovjet Had­sereg elhozta Magyarországnak a szabadságot és a népnek saját ke. zébe adtta sorsát — a magyar kuli­túra művelői szánalom nélkül fel­számolták azt a művészetet, azt a* irodalmat, azt a drámaírást, ame­lyet azok teremtettek, akik eltor­zították a nép, a nemzet arcát, el­hallgatták a multat és meggyaláz­ták, fékezték az elnyomók elleni felszabadító küzdelmet. — Bárhol jártam Magyarorszá­gon, mindenütt nagy érdeklődést tapasztaltam a szovjet kultúra iránt. De azt hiszem, hogy mindazok, akik már voltak a mi országunk­ban, látták, hogy mi, szovjet emberek ís rendkí­vüli módon érdeklődünk a ma­gyar kultura Iránt. A Szovjétúnióban egyre többen és többen ismerkednek meg a klasz­szikus és a mai magyar írók mű­veivel. Nemsokára az olvasók elé kerül a magyar költészet antológiá­ja, amely 50 magyar költő versét foglalja magában. Négy év munká­ja ez az antológia, 18 legjobb szovjet költő dol­gozott rajta, sok szerelettel és nagy művészi tudással. A szovjet írók nevében kívánjuk nektek, kedves magyar írótársaim, legyetek hűséges, színvonalas és lel­kes mérnökei a magyar léleknek, a szocialista Magyarországot építő hősök ábrázolói. — Fogadjátok elvtársak legszí­vélyesebb üdvözleteinket és jókí­vánságainkat. Dolgozzatok, dolgoz­zatok és egyre csak dolgozzatok munkaszerető dicső népetek és a világbéke érdekében! — fejezte be Borisz Pólevoj hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszédét. Ezzel a kongresszus első napi tanácskozása végetért. Ipari együttműködési egyezményt kötöttünk Csehszlovákiával 1951 április 24, és 27 között fe­jeződtek be az ipari együttműkö­dési egyezmény megkötése érdeké­ben Budapesten a Magyar Népköz­társaság és a Csehszlovák Köztár­saság kormánya között az utóbbi hetekben folytatott megbeszélések zárótárgyalásai. A tárgyaláson résztvevő csehszlo­vák kormányküldöttséget dr. Jaro­mir Dolánsky elvtárs miniszter, az állami tervhivatal elnöke vezette és a küldöttségben részt vett Gus­tav Kiiment elvtárs, nehézipari mi­niszter is. A magyar küldöttség ve-' zetője Vas Zoltán elvtárs, minisz­ter, az Országos Tervhivatal elnö­ke volt. A tárgyalások eredménye­ként 1951 április 27-én a két bará­ti ország között hosszúlejáratú ipa­ri együttműködési egyezmény jött létre. 'A'z egyezmény lényegesen hozzá fog járulni a két ország szocialista építésének meggyorsításához. A csehszlovák-magyar hosszúle­járatú ipari együttműködési egyez­ményt április 27-én a parlament­ben, az Elnöki Tanács fogadóter­mében ünnepélyes keretek között írták alá. PART ÉS PÁRTÉPITÉS Az elmaradt kiskuudorozsmai népnevelőértekezíet oka és tanulsága A villamosvasút végállomásától csak néhány lépésre van a dorozs­mai pártszervezet háza. A késő esté érkezőt a járókelők igazítják útba: • — Ott balra a második ház, ahol most csak egy ablak világít — ott van a Párt. Miért csak egy ablak világít? Fénylenie kellene az ablakoknak a dorozsmai pártszervezetben, hiszen csütörtök este van, ilyenkor tárt­jaik a népnevelő értekezleteket. A csütörtöki különösen jelentős lett volna* hiszen az 1951—52. évi be­gyűjtési tervet kellett azon megvi­tatná . POtölbató-e a népnevelőmunka? Vidéki Imiéné elv társnő harmad­magával, szervezési ügyekkel fog­lalkozik A párttitkár elvtárs isko­lán van s mint helyettese, neki kellett volna megtartani a népne­velő értekezletet. — Nem tudtuk összehangolni a népnevelő értekezlet időpontját a többi feladatokkal — mondja —. úgy most a DÉFOSZ-ban van_ elő­adás a szőlőtermelési szerződésről, mert azzal is nagyon elmaradtunk. A begyűjtést majd a jövő héten tárgyaljuk meg. A DÉFOSZ-ban a kecskemeti Borfolgalmi Vállalat két szervezője tartott előadást. Nagyon ügyes, na­gyon jő előadás volt. de — a nép­nevelő munkát semmi sem pótolhat­ja. Az előadás elhangzott és utána megkezdődött a jólismert roszoga­tás: , , , — Szóljanak hozzá szaklarsak, gazdatársak! Szóljanak már hoz­zá, mondják el. mi a szivükön fek­szik! A sok noszogatás után megin­dult ugyan a hozzászólás, de bi­zony termelési szerződést csak hár­man kötöttek. Az értekezlet azzal fejeződött be. hogy Nemes Nagy Mihály, az MDP elnöke felszólalt: — '„Gondságba" van most min­denki. Hadd menjenek haza a szaktársak, beszéljék meg a család­dal ,.. A padok és székek között azon­ban hál'kan pusmognak: — ötszörösen számítják ... 150 tojás holdanként... — tehát ar­ról, amiről nem beszéltek az előadói emelvényen: a begyűjtésről. Ki így tudja, ki úgy, de biztosat még senki sem tud. Félünk tőle, mert nem ismerjük Amikor a se füle, se farka ér­tekezlet végetért, kis csoportokba verődnek még össze a hallgatók. Beszélgetnek: — Az én nevemet, Ácsai Lajos nevét olvashattátok a „Viharsa­rok"-ban — mondja. — Az el­múlt, évben kitüntettek a begyűj­tés miatt, de most. olyan vagyok, mint a süket. Nem tudom, mit kell tennem. Nem ismerem a sa­ját kötelezettségemet sem. Hárman-négyen is közbeszólnak. — Ez a baj, hogy nem ismerjük, nem tudjuk, hát f élünk tőle .•. Gyémánt Károlyt a piacon fogta el Gyuris József. — Te népnevelij vónál, nekem három hold szőlőm van, semmi más. Hogy a fenébe tudok én on­nan búzái, kukoricát, élőállatot, meg miegyebet beadni. Meg 150 darab tojást, holdanként. A népek meg azt beszélik, hogy ráadásul még „rekvirálás" is lesz. Mondd már meg, mi az igazság ezekből a hírekből. Mi tagadás. Gyémánt elvtárs nem tudott rá válaszolni. Nem tudta ő sem pontosan! j — Azért járja a falut ez a sok kelekótya szóbeszéd, mert mi se tudjuk pontosan, hogy mi a helyzet. — mondogatja egy-egy tanácstag. A beszélgető csoportokban csak úgy záporoznak a megoldatlan kér­dések, mint a jégeső. — Mi lesz a fiatal szőlővel, ame­lyik még nem terem? Arra is kell beadást teljesíteni? — kérdezik. Takács Jánost meg az érdekli, hogy a paprikával mi lesz? A paprikával, amit leszerződtek? Sok a kérdés, csak az nincs, aki megválaszolná; aki megmondaná, hogy a szerződött terület mentes a beadási kötelezettség alól; aki meg­mondaná, hogy a fiafal Szőlő hat évig adómentes és így nem kell be­adást se teljesíteni róla. A do­rozsmai DÉFOSZ irodavezetője az egyetlen^ aki ezekre a kérdésekre megnyugtató választ tudott adni. öröm volt látni, aimint a válaszok után a „gondságba" merült arcok felderültek. — Az igazságos, hogy akinek csak három hold Szölleje van, mint Gyuris Józsefnek, az az élőállat, meg a zsírbeadási kötelezettségen kívül mindent borral teljesíthet. Er­ről kellett volna beszélni, mindjárt könnyebbem ment volna a szőlőier­melési szerződés is — ez a véle­ménye a dolgozóknak. Több segítséget! Az-oka, amiért elmaradt a nép­nevelő értekezlet, kézenfekvő. Vf­déki elvtársnő őszintén megmondja: — Azért, mert nem ismertem elégé a rendeletet. Nem mertem ne­kivágni. A dolgozó parasztok félnek a be­gyűjtéstől. mert nem ismerik; a párttitkárhelyettes fél megmagya­rázni, mert nem ismeri. Mi kö­vetkezik ebből? Az, hogy kósza rémhírek keringenek a faluban. A Szegedi Járási Pártbizottság is tanulhat ebből az elmaradt nép­nevelő értekezletből. Megtanulhat­ja azt, hogy azoknak a községek­nek, ahol nincs otthon a párttitkár elvtárs, több segítséget kell adnia és lemérhetik azt, hógy ilyen fon­tos esetben mit jelentett volna köz­vetlen segítségük.

Next

/
Thumbnails
Contents