Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-28 / 98. szám

jgrré ödvgzíel a baráti népi demokráciádnál*, a világ minden szabadságért, békéért harcolő népének! A toll erejével segítjük hazánkat Megkezdődött a Magyar írók Szövetségének 1. kong i pénteken délelőtt Budapestem beadód ott * Magyar írók SzöL^gének I, Kongresszusa. \ kongresszus ünnepélyes meg. •jitísán megjelentek: Révai Jól Lf elvtárs, népművelési miniszter. •IrráA Márton elvtárs, a Magyar Wgozfjk Pártja Politikai Biro-tttagja. Darvas József volj;,. és közoktatásügyi miniszter, jíarustyá/k József elvtárs. a SZOT Hosev elvtárs, a szovjet ^követség kultúrális attaséja és t baráti állaim küHképviseúe;ej;ak képviselői. Földessy Gyula korelnök meg. Ritája után a kongresszusi küljíttek egyhangúlag megváiasztotI

ft aí elnökséget. Ezuftlán Gergely Sándor üdvözölje « megjelenteket, majd hamgsúI

lyozia, a Magyar írók I. Kongresszu. s, olyan időben ül össze. amlj tor azerte a világon a békéért | harcoló erők az emberiség leg. | szebb ügyéért küzdenek a hódítás bestiái ellen. hős önkénteseivel együtt, a mi békénkért is. az egész világ dolgozóinak békés jövőjéért i5 harcol, ivak — moindotta. A koreai harcmezőkön hősi halált halt harcosok és az imperialista Iégibemditák bombái altal elpusztított békés pol. gári lakosság emlékét tiszteljük meg felállással. A kongresszus tagjai felállva, egyperoels néma csenddel áldoztak a koreai nép hős mártírjai emlékének. — A nagy harci egységben zárt sorokban menetelnek a magyar irók. Azonosítjuk magunkat népünkkel s a toll erejével segítjük hazánkat — fejezte be beszédét Gergely Sán dor. Ezután a kongresszus tagjaiegyhamgulag elfogadták a kongresszus napirendjét. A napirend: 1. Darvas Józswf beszámolója, 2. Devecsieri Gábor beszámolója, 3. A Magyar írószövetség alapszabályainak nió dositása, 4. Az új vezetőség megválasztása. Korea városénak és falvainak dol- | Ezután Darvas József mondotta psAL Mao Ce Tung nagy népének el beszámolóját. Danát Jóssefi Amiről a múltban költőink álmodoztak — végre testet öltött j _ Néhány héttel ezelőtt ünneI teltük országunk, népünk felszaj iaduMsáiiaik hatodik évfordulóját 1 - mondotta. S mi, magyar irók, | igy hiszem, nem kezdhetjük el első kongresszusunk tanáeskazását anél. kül. hogy el nem mondanánk a hála és a szeretet szavait a felszabadító, hatalmas SzovjetI

' onió és a népek nagy vezére. Sztálin felé. | Ír, amiről költőink, íróink a rnult. I ban álmodoztak, ami csak vágyaikban, • forró szanvedéWyei megI formált Szavaikba® élt — végre I tertset öltött. - Csodálatos és elsodró dolog It, ami orsmágurikbaif!" nna végbemegy. írónak lenni egész történelHiink folyamán nem volt még szebb dolog, minit ma. Magyar irók Siámáia nem adatott még szebb staiat, mint nekünk ma: művek. '«i megörökítem az új kort, s a öletendő új ember aircát. De tmcsaik megörökíteni mindezt, hanem mutatni az előrevivő utat, a lövészet eszközeivei küzdeni az ;ttság és a szépség végső győ. iáméért. Darvas József ezután rövid átTOirtést adott a felszabadulás •fo megmutatkozó burzsoá irodal^ irányzatok ettemd küzdelemről. - A Párt ezekben az esztendőkben az Irodalompolitikában is az egyetlen lehetséges és helyes utat követte: a haladó nemzeti erők összefogásának politikáját, bírálatot gyakorolt a különíti polgári irányzatok feié — Viszonylag a leghaladóbb ele. i^tet igyekezett bevonni az újjáe»és munkájába. úttörő munkát a saovjet irodalom végeata A fejlődés lassan indult meg. •tele történtek az irók átaevelése 'a kommunista irók nevelése te. J amiben Lukács György hibáilSi is része volt. - A Párt mozdította ki ebből » nehéz helyzetből irodaimun. kat i8, amikor meggyorsította • huüúrforradalom kibontakozását. Az úttörő munkát a szovjet om végezte, amelynek nagyszocialista.realista alkotásai ot)a«, ahogy mondani szokták: ^csapásra százezres olvasó. , ^Hegeket hódítottak meg. ' Eovjet irodalom felszabadító és üábor« az Ni nevelő hatása hatott magukra írókra is. — A szocialista realizmus nem köti meg az író kezét — sőt ellenkezőleg, felszabadítja. — Az új írókat nekünk első. sorban a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kell várnnnk. Megérkeaik a kongresszusra a saovjet küldöttség Befejezésül az íróknak a békeharcban betöltendő szerepéről beszélt Darvas József; — Mindaz, ami tollúnkra adja a szót: az új világ békés alkotó munkája, mindaz, ami formába fogja szavainkat; az élet szépsége és reménysége, mindaz, ami éltetni tudja az irót: a szabad alkotás tiszta, sága — komoly veszedelemben forog. Mi, magyar írók eddig nem vettük ki részünket úgy a bélkeharcból, ahogyan kellett volna. Darvas József beszéde Jcözben é> keztek meg a kongresszusra Martin Andersen Nexő, a világhírű dán író, valamint a délelőtt Budapestre érkezett szovjet íróküldöttség tagjai: Borisz Polevoj, Konsztantyin Fegyin és Szemjon Babajevszkij Sztálin-díjas irók, akiket a kongresszus résztvevői hatalmas lelkesedéssel, hosszasan ünnepeltek. A kongresszus nevében Gergely Sándor, az írószövetség elnöke köszöntötte őket. Darvas József beszéde után az elnöklő Gergely Sándor bejelentette, hogy a Koreai Népé Demokratikus Köztársaság írószövetsége képviselői nem tudtak megjelenni a Magyar írók Szövetségének kongresszusán. Gergely .Sándor ezután bejelentette, hogy az Albán Népköztársaság írószövetségének küldötted nem jelenhettek meg a kongresszuson, mert a Tdto-banda — mitnt már annyiszor a múltban — megtagadta 'tőlük az átutazási vízumot. Táviratilag üdvözölte * kongresszusi Howard Fast. a nagy amerikai haladó iró is, akinek kiutazását az amerikai Imperialisták megakadályozták. Gergely Sándor ezután bejelentette. hogy a kongresszushoz számos üdvözlőtávirat érkezett. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet ulán Szabó Pál Kossuth-díjas író vette át az elnöklésf és bejelentette, hogy megérkezett a Magyar írók Szövetsége I. Kongresszusára Ei-nst Fischer oszlrák demokratikus író. A felszabadítás új kort nyitott az irodalom és az írók életében Miután Devecseri Gábor, a Mal5|l teók Szövetsége tátikára tarameg referátumát. I evecseri Gábor rámutatott; az íozs V?tség feladata, hogy a dolk "epet szolgáló magyar irodaL-^ervezett munkáját előbbre ;: W . azon az úton, amelyet a 1« a Párt kijelölt számára. ^ továbbiakban ismertette a maH , 'rodalom és az írók társadal^'yzelét a Horthy-korszakban. Hazánkban a Szovjetunió által történt felszabadítás új kort nyitott az irodalom és az Irók életébein. A Magyar írók Szövetsége 1945 tavaszán alakult meg. Létét közvetlenül szovjet segítség tette lehetővé A magyar irók székházukat Zamer. cev tábornoktól kapták, ő ajándékozta meg kéziratpapirral ls resszusa a felszabadulás után munkába lépő magyar irókat. A továbbiakban a hazánkai meglátogató szovjet írók nagy segítségnyújtását emelle lei. Ehhez járult a nyugati békeharcos íróknak, költőknek látogatása is. Devecseri Gábor rámutatott, hogy az írószövetség tagsága ' fiatal munkás-' és paraszlírókkal gyarapodott és irodalmi életünk megindult a szervezettség útján* Létrejött a Magyar Irók „Sztá. lini műszaka", a magyar költők közül nem egy Sztálin 70. születésnapjának ünnepén tette első jelentős lépését a valóság költészete felé. — A fejlődés jélentős előbbrevivője volt 1950 nyarán az írószövetség MDP-szervezeténiek megalakulása. Fellendült az írószövetség szakosztályainak munkája. Beszéde befejező részében az írószövetség legfontosabb feladataként a . tömegkapcsolaiok szélesítését, jobb megalapozását jelölte meg. Benjámin László felsaólalása Benjámin László Kossuth-díjas Borisa Poievoi < költő szólt hozzá elsőnek a két referátumhoz. Megállapította, Révai József elvtárs joggal vetette ., mai irók szemére, hogy klasszikus íróink a maguk világát jobban ábrázolták, mint új iróink a ml világunkat. — Klasszikusaink jobban ábrázolták, mert jobban ismerték a maguk világát, mint mi a miénket. Irodalmunk sematizmusának egyik alapvető oka az élet ismeretének hiányossága. Irodalmunk sematizmusának másik alapvető oka ideológiai fogyatékosságunk — folytatta, majd költészetünk helyzetéről szólt. — Én úgy látom, hogy költészetünk hosszú időn át fennálló elsőbbsége, amely — valljuk. be — költői körökben bizonyos öl teliségre is vezetett, megszűnt. A próza, a regényírás legalább is utóiérte a költészetet, ha ugyan fölébe nem kerekedett Fejlődik filmirodalmunk, drámaírásunk, ifjúsági irodalmunk is. Költészetünk az egyetlen műfaj, amelynek fejlődése megrekedt — mondotta, A kongresszus délutáni tanácskozásán részitvett Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese is. Mi szovjet emberek is rendkívüli módon érdeklődünk a magyar kultúra iránt Tólh Gyula költő felszólalása után lelkes taps közepette lépett a szónoki emelvényre Borisz Polevoj, hogy a szovjet írók nevében köszöntse a kongresszust. — Kedves Barátaim! — kezdte beszédét. — Nagy öröm számunkra, hogy üdvözölhetjük magyar társainkat, a magyar íróknak, a szocializmus építőinek, a béke cselekvő harcosainak kongresszusát. — Forrón üdvözöljük a Magyar Dolgozók Pártját és harcos vezetőjét, Rákosi Mátyást. fA küldöttek felállva, percekig tartó, viharos Lelkesedéssel éltetik a magyar nép bölcs vezetőjét, tanítóját.) — Erről a dobogóról köszöntjük a világ békefrontját és hatalmas hazánkat, a Szovjet, úulöt, amelynek élén az egész világ dolgozóinak nagy vezére, a magyar nép nagy barátja, loszlf Vtsszarionovlcs Sztálin áll. (Újult erővel tör fel a taps, az egész termet betölti a szárnyaló kiás: „Éljen Sztálin!" Hosszú per•n át forró lelkesedéssel éltetik a magyar írók a magyar nép nagy barátját, a világ dolgozói békeharcának lángeszű vezérét). — Abban a reményben jöttünk a ti gyönyörű 'fővárosotokba nagy Moszkvánkból, hogy kongresszusotokon még erősebbé kovácsoljuk a magyar és a szovjet nép barátságát, még jobban megerősítsük a szovjet és magyar kultúra mflveMi közötti szoros kapcsolatot. — S mi most együtt örülünk veletek, hogy miután a Szovjet Hadsereg elhozta Magyarországnak a szabadságot és a népnek saját ke. zébe adtta sorsát — a magyar kulitúra művelői szánalom nélkül felszámolták azt a művészetet, azt a* irodalmat, azt a drámaírást, amelyet azok teremtettek, akik eltorzították a nép, a nemzet arcát, elhallgatták a multat és meggyalázták, fékezték az elnyomók elleni felszabadító küzdelmet. — Bárhol jártam Magyarországon, mindenütt nagy érdeklődést tapasztaltam a szovjet kultúra iránt. De azt hiszem, hogy mindazok, akik már voltak a mi országunkban, látták, hogy mi, szovjet emberek ís rendkívüli módon érdeklődünk a magyar kultura Iránt. A Szovjétúnióban egyre többen és többen ismerkednek meg a klaszszikus és a mai magyar írók műveivel. Nemsokára az olvasók elé kerül a magyar költészet antológiája, amely 50 magyar költő versét foglalja magában. Négy év munkája ez az antológia, 18 legjobb szovjet költő dolgozott rajta, sok szerelettel és nagy művészi tudással. A szovjet írók nevében kívánjuk nektek, kedves magyar írótársaim, legyetek hűséges, színvonalas és lelkes mérnökei a magyar léleknek, a szocialista Magyarországot építő hősök ábrázolói. — Fogadjátok elvtársak legszívélyesebb üdvözleteinket és jókívánságainkat. Dolgozzatok, dolgozzatok és egyre csak dolgozzatok munkaszerető dicső népetek és a világbéke érdekében! — fejezte be Borisz Pólevoj hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszédét. Ezzel a kongresszus első napi tanácskozása végetért. Ipari együttműködési egyezményt kötöttünk Csehszlovákiával 1951 április 24, és 27 között fejeződtek be az ipari együttműködési egyezmény megkötése érdekében Budapesten a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormánya között az utóbbi hetekben folytatott megbeszélések zárótárgyalásai. A tárgyaláson résztvevő csehszlovák kormányküldöttséget dr. Jaromir Dolánsky elvtárs miniszter, az állami tervhivatal elnöke vezette és a küldöttségben részt vett Gustav Kiiment elvtárs, nehézipari miniszter is. A magyar küldöttség ve-' zetője Vas Zoltán elvtárs, miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke volt. A tárgyalások eredményeként 1951 április 27-én a két baráti ország között hosszúlejáratú ipari együttműködési egyezmény jött létre. 'A'z egyezmény lényegesen hozzá fog járulni a két ország szocialista építésének meggyorsításához. A csehszlovák-magyar hosszúlejáratú ipari együttműködési egyezményt április 27-én a parlamentben, az Elnöki Tanács fogadótermében ünnepélyes keretek között írták alá. PART ÉS PÁRTÉPITÉS Az elmaradt kiskuudorozsmai népnevelőértekezíet oka és tanulsága A villamosvasút végállomásától csak néhány lépésre van a dorozsmai pártszervezet háza. A késő esté érkezőt a járókelők igazítják útba: • — Ott balra a második ház, ahol most csak egy ablak világít — ott van a Párt. Miért csak egy ablak világít? Fénylenie kellene az ablakoknak a dorozsmai pártszervezetben, hiszen csütörtök este van, ilyenkor tártjaik a népnevelő értekezleteket. A csütörtöki különösen jelentős lett volna* hiszen az 1951—52. évi begyűjtési tervet kellett azon megvitatná . POtölbató-e a népnevelőmunka? Vidéki Imiéné elv társnő harmadmagával, szervezési ügyekkel foglalkozik A párttitkár elvtárs iskolán van s mint helyettese, neki kellett volna megtartani a népnevelő értekezletet. — Nem tudtuk összehangolni a népnevelő értekezlet időpontját a többi feladatokkal — mondja —. úgy most a DÉFOSZ-ban van_ előadás a szőlőtermelési szerződésről, mert azzal is nagyon elmaradtunk. A begyűjtést majd a jövő héten tárgyaljuk meg. A DÉFOSZ-ban a kecskemeti Borfolgalmi Vállalat két szervezője tartott előadást. Nagyon ügyes, nagyon jő előadás volt. de — a népnevelő munkát semmi sem pótolhatja. Az előadás elhangzott és utána megkezdődött a jólismert roszogatás: , , , — Szóljanak hozzá szaklarsak, gazdatársak! Szóljanak már hozzá, mondják el. mi a szivükön fekszik! A sok noszogatás után megindult ugyan a hozzászólás, de bizony termelési szerződést csak hárman kötöttek. Az értekezlet azzal fejeződött be. hogy Nemes Nagy Mihály, az MDP elnöke felszólalt: — '„Gondságba" van most mindenki. Hadd menjenek haza a szaktársak, beszéljék meg a családdal ,.. A padok és székek között azonban hál'kan pusmognak: — ötszörösen számítják ... 150 tojás holdanként... — tehát arról, amiről nem beszéltek az előadói emelvényen: a begyűjtésről. Ki így tudja, ki úgy, de biztosat még senki sem tud. Félünk tőle, mert nem ismerjük Amikor a se füle, se farka értekezlet végetért, kis csoportokba verődnek még össze a hallgatók. Beszélgetnek: — Az én nevemet, Ácsai Lajos nevét olvashattátok a „Viharsarok"-ban — mondja. — Az elmúlt, évben kitüntettek a begyűjtés miatt, de most. olyan vagyok, mint a süket. Nem tudom, mit kell tennem. Nem ismerem a saját kötelezettségemet sem. Hárman-négyen is közbeszólnak. — Ez a baj, hogy nem ismerjük, nem tudjuk, hát f élünk tőle .•. Gyémánt Károlyt a piacon fogta el Gyuris József. — Te népnevelij vónál, nekem három hold szőlőm van, semmi más. Hogy a fenébe tudok én onnan búzái, kukoricát, élőállatot, meg miegyebet beadni. Meg 150 darab tojást, holdanként. A népek meg azt beszélik, hogy ráadásul még „rekvirálás" is lesz. Mondd már meg, mi az igazság ezekből a hírekből. Mi tagadás. Gyémánt elvtárs nem tudott rá válaszolni. Nem tudta ő sem pontosan! j — Azért járja a falut ez a sok kelekótya szóbeszéd, mert mi se tudjuk pontosan, hogy mi a helyzet. — mondogatja egy-egy tanácstag. A beszélgető csoportokban csak úgy záporoznak a megoldatlan kérdések, mint a jégeső. — Mi lesz a fiatal szőlővel, amelyik még nem terem? Arra is kell beadást teljesíteni? — kérdezik. Takács Jánost meg az érdekli, hogy a paprikával mi lesz? A paprikával, amit leszerződtek? Sok a kérdés, csak az nincs, aki megválaszolná; aki megmondaná, hogy a szerződött terület mentes a beadási kötelezettség alól; aki megmondaná, hogy a fiafal Szőlő hat évig adómentes és így nem kell beadást se teljesíteni róla. A dorozsmai DÉFOSZ irodavezetője az egyetlen^ aki ezekre a kérdésekre megnyugtató választ tudott adni. öröm volt látni, aimint a válaszok után a „gondságba" merült arcok felderültek. — Az igazságos, hogy akinek csak három hold Szölleje van, mint Gyuris Józsefnek, az az élőállat, meg a zsírbeadási kötelezettségen kívül mindent borral teljesíthet. Erről kellett volna beszélni, mindjárt könnyebbem ment volna a szőlőiermelési szerződés is — ez a véleménye a dolgozóknak. Több segítséget! Az-oka, amiért elmaradt a népnevelő értekezlet, kézenfekvő. Vfdéki elvtársnő őszintén megmondja: — Azért, mert nem ismertem elégé a rendeletet. Nem mertem nekivágni. A dolgozó parasztok félnek a begyűjtéstől. mert nem ismerik; a párttitkárhelyettes fél megmagyarázni, mert nem ismeri. Mi következik ebből? Az, hogy kósza rémhírek keringenek a faluban. A Szegedi Járási Pártbizottság is tanulhat ebből az elmaradt népnevelő értekezletből. Megtanulhatja azt, hogy azoknak a községeknek, ahol nincs otthon a párttitkár elvtárs, több segítséget kell adnia és lemérhetik azt, hógy ilyen fontos esetben mit jelentett volna közvetlen segítségük.