Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-10 / 82. szám

KBÍ, M, IH8CS IV. 3 A TEXTILKOMBINÁT DOLGOZÓI ÜZENIK GYŐRBE ÉS PÁPÁRA: MEGNYERJÜK A VERSENYT - MEG VÉDJÜK A BÉKÉT A hnőlermn tarka, szinte ködbe vész, pedig kristálytiszta a levegő t elfárad az ember szeme, amint végignéz a hoszszú, egyenes gépsorokon. Az a kellemes zümmögés azonban, amely be. tölti ezt az óriási termel, valósággal belehízelgi magát az ember fűiébe. Selymes, lágyfehérségií fonal tekeredik a káprázatos sebességgel pergő orsókra s a kártológépek dobjait úgy vonja be a gyapot, mint a menyasszonyi fátyol. Minden talpalatnyi 'hely, minden mozdulat, minden anyag a békét hirdeti itt. Azt a gyapotot, melyet ma még bálába préselve látsz, nemsokára valamelyik kirakatban látod viszont, mint inget, lepedővásznai. Esetleg ahhoz hasonló bútorra kerül huzatként, amit ,.kinéztélV magadnak, az is lehet hogy munkaruhaként viseled majd hosszá ideig. Peregnek az orsók, méterekben talán ki sem lehetne fejezni azt a fonalmennyiséget, amit naponta termel büszkeségünk, a Textilkombinát. Sokat termeltek, jól dolgoztak eddig is az üzem munkásai. Hirdeti ezt ae üzem ormán büszkén ragyogó élüzem-esillag is. Feltették azonban a kérdést maguknak: elég ez? Megtettünk már mindent, ami tőlünk tellett a békéért? — Nem! Még többet, mégjobban kell dolgoznunk, még több áruval kell erősítenünk országunkat, a biks egyik bástyáját. Ennek érdekében hinták ki párosversenyre alig egy héttel ezelőtt a Győri Fbnóda és a Pápai, Textilgyár fonodájának dolgozói. KT élözemjelvény kötelez senytoen lévő üzemek egymás teljesítményeit, míg azután elegendő lese a havonkinti versenykiértékelés is. Pár nap leit el azóta, mégis meghozta ez a rövid idő is azt a fordulatot, amit várt az egész ország a TexMlkombinát dolgozóitól. Az élüzem cím elnyerése után bár megmutatkozott a dolgozók közölt olyan hajlandóság, hogy mostmár ráérünk pihenni is egy kicsit. A kongresszusi verseny kezdetén még az élen jártak, aztán, mikor megelőzték őket: belenyugodtak. Sajnálták ugyan a Megyei Pártbizottság büszke kongreszusi zászlaját, de — különösen egyes dolgozóknál — volt ezzel a kérdéssel kapcsolatban olyan vi(szonyuláB, hogy „hát mit csináljunk?!" A kongreszusi műszak után csökkent a verseny lendülete, olyan hiányosságok mutatkoztak meg a munkafegyelem területén, hogy fegyelmi beavatkozásokra volt szükség s úgy látszott, hogy köddé válik mindaz az eredmény, amit eddig elértek. Ugy látszott, mintha a dolgozóik annyira megszokták volna már a gépeken lévő sarló-kalapácsos szovjet gyártmányjelzést, hogy elfelejtették: kinek köszönhetik, hogy ma am ország leggyönyörűbb, legkorszerűbb üzemében dolgozhatnak. A jelek «et mutatták, mégsem így történt. Az üzem legjobjai, a kommunisták vették vizsgálat alá saját munkájukat és rájöttek: elsősorban nekik kell többet tenni a békéért. Még kézzelfoghatóbbá vált a példamutatás, szívósabbá a felvilágosító munka, a napi tevékenyt?ág szervee részévé az elvtársi segítségnyújtás. És az üzem kikerült f. hozzátehetjük: megrösödve került ki a hullámvölgyből. Lelkesedéetől, tettvágytól izzottak azok a xöpgyűléseJc, melyeken elhatározták, hogy párosversenyre hívják a győri ós pápai elvtársakat a megmutatják: nem érdemtelnül csillog gyárukon olyan büszkén ae élüzem jelvény. Eredmények Április 2-án történt meg a párosversenykihívás s április 6-án már büszkén jelenthette Nagy Sándor elvtárs, az üzem Népköztársasági Érdemrenddel kitüntetett főmérnöke: elértük a Kongresszusi Hét átlagát. A gyűrűsfonóban Barna Jolán 4 oldalas fonó olyan átlagteljesítményt: 110.5 százalékot ért el, amilyenre eddig még nem volt a gyürüsfonón pekia. Vencel Irén 4 oldalas fonó az üzemrész 4.06 százalékos selej tátiagával szemben már 2.6 százalékos selejttel dolgozik, Bakaity Vera. Magyar Munkaérdemrenddel kitüntetett sztahánovista ez alatt a rövid idő alatt 0.06 százalékkal csökkentette az amúgyis leszorított selejtszázalékát. Az eddiginél is sokkal feszítettebb lervet is igen jói: 100.84 százalékra teljesítette az üzem ez alatt a négy nap alatt, jelentős eredmények mutatkoztak meg az energiatakarékosság vonalán is. 15—20 százalékos világítási árammegtakaritást eredményezett az. hogy ezen a vonalon is észszerűbb gazdálkodást vezettek be .. . És lehetne sorolni szinte vég nélkül azokat a tényeket, melyek mind-mind azt mutatják, hogy a Textilkombinátban bekövetkezett a várt fordulat. Ki került az élre? Ha hallgatja az ember a dolgozók egymásközti beszélgetéseit, szinte úgy tűnik, mintha idegen nyelven beszélnének. Számok, eredmények, nevek, szakmai kifejezések röpködnek a levegőben. _ A konientár viszont nagyon is érthető: „Vájjon ezen a téren lyen eredményt értek el Győrben vagy Pápán?" Denk elvtárs, aki pénteken este érkezett vissza Győrből, alig győz válaszolni a sok-sok kérdésre: „Hogy dolgoznak?". „Lehagyjuk-e őket?", „Mikor tudjuk meg az ö eredményeiket?" ... Ilyen érdeklődé® mellett aztán érthető megnyugvást keltett az. hogy május l-ig öt naponként értékelik ki a verSzemély szerinti pároaversenyek A dolgozók még közvetlenebbé, szorosabbá akarják tenni a három üzem dolgozóinak kapcsolatát s a legjobbak már készülnek a személy szerinti párosveraenykihívásra. Vásárhelyi Géza. a javítóműhely sztahánovista esztergályosa már ki is hívta párosversenyre a Győri Fonoda és a Pápai Textilgyár egyegy esztergályosát. Versenyfelhívásának 5 pontja között legfontosabb helyet foglal el az energia és anyagtakarékosság, az esztergapad üresfutásának lecsökkentése. A fonónők egymás közötti párosversenye különösen érdekesnek ígérkezik, mert a Kombinát fiatal fonónői olyan dolgozókkal akarják fel• Tléli határainkon sorozatosan provokál az imperializmus Ugmocskosabb ügynöksége, a Tito-banda. Pár kilométerre a határon innen a dolgozók szerződést kötnek a béke megvédésére. Ki a fonógép mellett áll őrt, ki kalapáccsal a kezében kiált megálljt a háború gyújtogatóinak, lei fegyverrel a kezében rettenti vissza határainkról a gyilkosokat. A traktor nyergéből, a Martin-kemencék mellől, munkaszerszámmal, fegyverrel, tollal a kezünkben egyemberkénl kiáltjuk oda az új zsákmányra éhes rablóknak! Nem! Nem adjuk oda, megvédjük jó munkánkkal, de ha kell, életünkkel is szabad életünket, eredményeinket, a mi szép hazánkat! SZIROVICZA JÁNOS venni a versenyt — és hozzátehetjük: a gyözelm reményében —, akik már 10—15 évea szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A szegedi fiatal fonónök azt mondják: „A győri és pápai szaktársak mellett szól a szakmai gyakorlat, mi mellettünk pedig, hogy azokon a gépeken dolgozunk, amiket a szovjet munkások készítettek. Az esélyek tehát egyformák! ..Balogh Ferencné, Szép Rózsa, Hajó K. Etelka és a többiek azonban azt is tudják, akár ők nyerik meg a versenyt, akár a győri, vagy a pápai versenytársuk, a győzelemnek ők i« részesei lesznek, mint ahogy részese lesz az egész magyar nép, az egész békét akaró emberiség. Kicsit mosolyogva azonban hozzágondolják: „Azért mégis legjobb lesz, ha mi nyerünk!" Béke — Merződések Persze, azt is tydják, hogy ezt nem elég csupán gondolni, hanem tenni is kell érte. Elkészüllek már a művészien festett békealáírási ívek az üzemben. Az egyiket békegalamb díszíti, a másikon a Szabadság-szobor képe látható, vagy éppen a Textilkombinát kontúrjai. Ezekre az ívekre kerülnek rá a mai naptól kezdve szép sorban egymás után a dolgozók aláírásai. Ugy csinálják ebben az üzemben, hogy a békeívvel egyidőben másik ívet is aláírnak: a hosszúlejáratú versenyszerződési ívet, melyen minden dolgozó számokon. adatokon keresztül elmondja, hogyan akarja megnyerni a versenyt a győri és pápai elvtársak előtt, így mondják a dolgozók minden üzemrészben: „Szerződést kötünk a béke megvédésére!" Albánia szóbeli jegyzéke a ftranai olasz kftvetséyhez 'Az Albán Népköztársaság' külügy-1 március 31-ig nyolc tzbsn sértetlek meg Albánia légiterét. A jegyzék követeli, hogy az olasz kormány véget ezeknek az ellenséges minisztériuma szóbeli jegyzéket juttatott el a tiranai olasz követséghez. A jegyzékben az albán külügyminisztérium erélyesen tiltakozik az olasz repülőgépek provokációi el. len, amelyek 1951. február 22-től vessen él támadó cselekedeteknek, amelyek a béke megzavarására irányulnak. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelcntése Phenjan (TASZSZ). A Kóreai Né. Megsemmisítettek, illetve zsákmápi Demokratikus Köztársaság nép- nyollak: 262 tankot, 11 páneélkohadseregének főparancsnoksága bő- csit, 485 gépkocsit, 1405 különböző rölte, hogy az 1950 december 26-tó! űrméretű löveget, 500 különböző 1951 március 25-ig eltelt három hó- űrméretű aknavetőt, 991 géppuskái, nap harcai folyamán a néphadse- 17.80.3 puskát, 55 rádióberend-trst reg egységei, szoros együttműködés- és sok egyéb fegyvert és hadiany*. ben a kinai önkéntesekkel, több gnt. mint 90 ezer ellenséges katonát és , , k tisztet semmisítettek, illetve sebest- , tettek meg és 26.968 ellenséges ka. *2' ellenséges repuiogepet es el. tonát és tisztet ejtettek foglyul. 'süllyesztettek 18 ellenséges hajótBányásxsxtahánovisták oraxágo* értekexlete Vasárnap délelőtt Budapesten a bányász szakszervezet székházában összegyűltek az ország bányászsztahánovistái, hogy megtárgyalják a bányaipari Szlahánov-mozgalom eddigi fejlődését és megbeszéljék a Sztahánov.mozgalom előtt álló feladatokat. Pothornyik József elvtárs, a bányász szakszervezet elnöke megnyitó beszéde után Ciollner Sándor elvtárs, bánya, és energiaügyi miniszter tartotta meg beszédét. Többek között elmondotta, hogy Dorogon szép eredményt értek el, ahol a munkamódszeráladö sokai foglalkozik a 100 százalékon alul termelő csoporttal Az értekezlet résztvevői hatalmas lelkesedéssel elhatározták, hogy levelet intéznek Rákosi Mátyás elvtárshoz. A levélben bejelentik, hogy a bányászsztahánovisták termelési eredményeik fokozásával, új munkamódszerek bevezetésével harcolnak a békéért, a szocializmus építéséért. Megtisztelően szép feladat a dolgozó nép gyermekeit tanítani A Szabad Nép március U-i számában olvastam Bozán tanár-kartárs levelét, melyet egy munkásédesapához irt fia -továbbtanulásával kapcsolatosan. A levél mindnyájunknak szól: tanároknak, tantlóknak, szülőknek egyaránt. Arról írt, hogy mennyire fontos kérdés a beiskolázás és felhívja a szülők figyelmét tehetséges gyermekére, továbbtanulására, hogy később ott foglalja el a helyét társadalmunkban, ahol legtöbbet használhat. Azt mutatja ez, hogy ma gyermekeink nevelői törődnek diákjaik további fej. Tudatom Veled, hogy mindany. nyian egészségesek vagyunk, A gyerekek szépen nőnek, izmosodnak, szépülnek. 'Az anyjuk — amir kor csak az idő " engedi —, sétára indul velük. Majdnem minden nap végigmennek a Sztálin-sétányon és bent a parkban vidáman hancúroznak a többi gyerekekkel. Egymás kezét fogva, nagy kört alkotva, éneklik: „Sej, haj, szép az élet. vig az ének..." Az áprilisi nap már egészen barnára égette arcukat. Én is voltam már kint velük néhányszor és hallottam vidám kacagásukat. Megnéztük a Tiszát. Hőm. pölygő vizének energiája néhány év múlva gazdagon gyümölcsözik. Erőmű épül majd Szegeden... Tetszett az ujszegedi Kendergyár karcsú kéménye, mert tudjuk: alatta, a termekben a munkások fokozódó versenylendületükkel egy célért harcolnak: a békéért. 'Akármerre néztünk, mindenütt szép volt minden. Lent a vizén, a Tiszamenti Fűrészek előtt tutajokat ringattak a hullámok. Épiiletfa, bútor készül majd ezekből, egyre szépütő hazánk boldog fiainak. A parkban Sztálin és Lenin elvtárs bronz szobra. Az arrajárók, ha nem is sok időre, de néhány másodpercre megállnak előtte. Amikor újra elindulnak, mintha biztosabb lenne a lépésük. Újra visszatérek a gyerekekre. Egy esetet — úgy érzem •—, el kell mondanom Neked róluk. Néhány nappal ezelőtt langyos eső szemerkélt egész nap. A gyerekek otthon maradtak és unalmukban a régi, de kedves játékaikat szedték elő. Autó, teve, nvúl, kacsa, mackó, baba hevert szerteszét néhány perc múlva a szobában. Feleségem régi szatyorjából üveggolyókat, gombokat és egyéb apróságokat szórt szét Laciku. Kacagva, gondtalanul töltötték az időt. Ln néha, könyvemből feléjük fordulva. hosszan elnéztem őket. Marika éppen a ..Vidám veteményeskert"-ből mondta a verseket. A mesét már számtalanszor elolvastatták anyjukkal, mert , tetszik nekik a kutyus, a két szorgalmas kisgyerek, a madárka, meg az Ócska Jankó, aki madárijesztő posztján gondosan ügyelt a vetemények fejlődésére. 'Amikor vége lett a mesének, Lacika az asztalomról elcsent „Uj Világ"-ban lapozgatott. Megismerte ben. ne Rákosi pajtást, Sztálin bácsit, az autót, a lovacskát. Egy képnél azonban megakadt, — Ez ... ez egy bácsi, — ismételgette. — De ki ez a bácsi? — Marika is felfigyelt Lacika töprengésére. de ö sem tudott felvilágosítást adni. Hozzám fordultak. — Apu ki ez a bácsi? — kérdezte Lacika, miközben, az újságot magasra tarlva hozta felém. Marika ú.jja határozottan mutatott rá a kérdéses bácsira. Ln régen ismerem ezt a ..bácsit". Olt állt előttem az újság lapjain dölyfösen, hatalmas pocakkal, vérbenforgó szemmel, puffadt arcával. Lgvik kezében véres balta, mig a másikat nyomorult koldusként tartja oda „Samu" bácsi dollárt osztogató keze alá. Elgondolkodtam Vájjon, hogyan magyarázzam meg az előttem átló két csöppségnek, hogv ki ez a „bácsi?" — Apu, ki ez a bácsi?... — Sürgettek. Kissé zavartan csak ennyit mondtam: — Tito. az a gazember bácsi. A két gyerek összenézett, aztán ismét felém fordullak. tdcsawfá fn esi? — Miért gazember a Tito béOtt álltam tanácstalanul. Ugy, mint az iskolásgyerek, aki nem készült. Mondjam azt, hogy háborút akar? Mondjam azt, hogy egy kegyetlen fasiszta hóhér? Mondjam, hogv sanyargatja a jugoszláv népet és rongyokért adja el az ország természeti kincseit? Feleljek nekik úgy, hogy gyűlöli a demokrácia, a béke híveit? Magyarázzam meg, hogy azért, mert lábbal tiporja a nemzetközi jog alapvető elveit és durván bántalmazza a Magyar Népköztársaság diplomáciai képviselőjét, hogy provokációival elősegítse a harmadik világháború kirobbantását? Nem értik meg úgy sem. Tehetetlen voltam. Marika nem kíváncsiskodott már, de Lacika még mindig ott állt előttem és nem tágított. Újra kérdezett. De most már válaszoltam. — Azért gazember a Tito bácsi, mert cl akarja venni tőletek ezt a sok játékot, a babát, a mackót, az autót, a szines üveggolyót, a mesekönyvet, meg mindent. Azt akarja, hogy ti sírjatok mindig és soliase énekeljetek és ne menjetek ki a parkba játszani. Két riadt szempár tekintett felém s a következő pillanatban Lacika kezéből az asztal alá került az újság. S mi történt azután? A két csöppség lázas sietséggel csomagolta öszsze a játékokat és egyre csak ezt hajtogatták: — '.Vpu, ugy-e nem adjuk oda Tito bácsinak a babát se, meg a mesekönyvet se? Amikor elkészültek, ismét elém álltak. — Ugye apu, nem engedjük, hogy elvigye játé. kainkat a gazember Tito bácsi? — Nem — fejeltem azonnal és határozottan. Leguggoltam hozzájuk s a kővetkező pillanatban kút pár parányi kar fonódott a nyakamra. Kis idő múlva megnyugodtak, de amikor valaki elment az ablak alatt, riadtan várták, mikor szól a csengő... * Édesanyám! most. amikor arra gondolok, hogy gyermekeimnek megigértem: nem engedünk semmit sem elvenni tőlük, úgy érzem, nagy felelősséget vállaltam. Arra kérlek, segíts Te is nekem. írd alá velem együtt a békeívet. Ls tegye ugyanezt valamennyi becsületes magyar dolgozó. Írjuk alá mindannyian. hogy megmutathassuk az imperialistáknak: követjük Sztálin elvtárs útmutatásait cs kezünkbe vettük a béke megvédésének iigyét! Nem engedjük elvenni békénket, szabadságunkat! Írd alá Anyám a békcívet! Ez legyen az első feladatod! Azután még keményebben fogd kezedbe a kapát. Szántsatok, vessetek egvre jobban, hogv magasabb legyen a terméshozam! Kövessétek az üzemi dolgozók példáját, akik fokozott lendületlel öntik a vasat, szövik a selymet, építik az új gyárakat, házakat I Hadd lássák ellenségeink, mi nemcsak beszélünk, dc cselekszünk is a béke megvédéséért. Legyen minden kalapácsütés, minden kapavágás határozott „nem" az imperialisták felé. Védjük meg gyermc. keink mesekönyveit, játékait, tiszta gyermeki kaca. gásukát. amely egyetlen szóba sűrítve, a mi eredményeinkkel egviitt ezt jelenti: béke. Kürti László. lödésével és a meggyőzés minden fegyverével harcolnak legféltettebb kincsünk, a gyermek jövőjéért. Kétségtelen, hogy Szegeden a beiskolázás komoly eredményeket hozott és a szegedi iskolák nevelői között nagyon sok Bozán tanár harcol azért, hogy iskoláinkban minél több munkás, paraszt és néphez hű értei, miségi származású gyermek tanulhasson, élhessen azokkal a lehetősé, ségekkel, amelyeket Pártunk, Népköztársaságunk biztosit. Nem mondhatjuk azonban, hogy ezen a területen minden tanár Így gondolkozik. Van olyan is a sok kiváló nevelő között, aki nem így látja a kérdést. 'A' tiszaparti általános iskolában tanít például Lukács tanárnő. Élete legjavát pedagógiai munkássággal töltötte, dc úgy látszik, nem látta meg ma, hogy nagyot fordult az idílk kereke. Nem látja azt a lendületet, ami ma fia. talságunk jogos megnyilvánulása. Ma az olyan gyermeknek is, mint Molnár Imre, aki kuiákoknál disznópásztor volt, apátlan, anyátlan árva gyermek, biztos és boldog jövőt biztosít szép kollégiumban Népköztársaságunk. ö tanár szeretne lenni. Több is van ilyen: Márki Lajos, Kul. ezer László, s még sokan mások, akik az intézetben szerették meg, mint ifjúsági vezetők a nevelőmun. kát ós pedagógusok akarnak lenni. Lukács tanárnő, amikor ezt megtudta, szinte felháborodottan, kikelve magából, a következőket mondotta: „Fiam, lanárnak? Inkább eredj ku. bikosnak, vagy inkább múlj ki a világból!" Lukács tanárnő tigy látszik, elfeledkezett arról, hogy msf már menynyivel más pedagógusnak, tanárnak, tanítónak' lenni. Ma megtisztelő feladat népünk nevelőjének lenni, megtisztelőén szép feladat a dolgozó nép gyermekeit tanítani. Ezenfelül arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ma már más a pedagógusok helyzete is, mint a múltban, az úri Magyarországon volt. Ma minden, munkáját becsületesen végző pedagógus megbecsült tagja társadalmunknak. A múltban valóban nem sokra tartották a tanárt, tanítót, de népi demokráciánk megbecsüli a pedagógusok áldozatos munkáját és a múltnál sokkal kedvezőbb életlehetőségeket biztosít számukra. örömmel vállaljuk azt a munkát, amelyet ma a nevelői feladat teljesítése jelent, hiszen új káderek ezreire, százezreire van szüksége országunknak s fiataljaink is mind , nagyobb számban értik meg. hogv érdemes tanulniok, mert számít rájuk Pártunk, népi demokráciánk r.zinke Ferenc. Uunapentele légipoHtajáratot kap A posta egyre jobban bővíti belföldi légijáratait, hogy a késő esti órákban feladott levélküldeményeket és a sajtótermékeket már a reggeli órákban eljuttassa rendelte, tési helyükre. Április 15-től Duna. pentclét is érinti a posla légijirata.