Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-21 / 67. szám

2 > IBBJI. SZERDA, I»5f. MARCID* ** PÁRTÉLET A pártkongresszus útmutatása nyomán fiz Újszegedi Kenderszövő népnevelői fokozzák munnáiukat n» április t-i munkafela jánlások sikere érdekében Az l'jszegitH Kender, és I.en. szövőgyárban a dolgozók az április t-re. ha/ánk felszabadításának évfordulójára tetl felajánlásaik teljesítésében nagy segítségei kapnak az üzem népnevelőitől, akik személves példamutatással. jó felvilágosító munkával lelkesítik. Őket teljesítményeik emelésére, A« ünnepi népnevelőértekezlet tanulságai Póriunk II. kongresszusa óta az tizem népnevelői áttanulmányozták Rákosi, Gerő és Horváth elvtársak beszédét és ennek alapján az ünnepi népnevelő értekezleten felvetették pz agitációs munka hibáit. Részletesen beszélték meg, mennyire hely. teien volt az egyes üzemrészek népnevelőinek eddigi munkája, mert a felvilágosító munkál kampánynak tekintették és csak felületesen foglalkoztak n dolgozókkal. Ez tőrtént például a szövődéiben és az előkészítőben, nhol a népnevelők nem tartották fontosnak, hogy rendszeresen végezzenek felvilágosító munkát. Így megtörtént, hogy a dolgozók elszakadtak a napi eseményektől, ami a termelőmunkában isviszszacséxt eredményezett. Szabó János népnevelő elvtárs ezen az értekezleten például rámutatott arra, helytelen, hogy a pártvezetőség nem látogatta rendszeresen a népnevelő ér. tekezlcteket. De felvetették azt is, hogy egészen n kongresszus befejezéséig nem vizsgálták felül n népnevelőket s igy hibák mutatkoztak az erők megoszlásánál, mert azokban nz üzemrészekben, ahol IcinnradásoJc mutatkoztak —, mint példán! a Moppolóban —, továbbra is a gyengébb népnevelők próbállak segítséget nyújtani a hibák kiküszöbölésé, ben. Fokozódó népnevelőmnnka — emelkedő teljesítmény Az értekezleten javaslatok hang. zottak el a hibák kijavítására vonatkozóan. A pártszervezet vezetősége felülvizsgálta a népnevelöket és munkájuk megjavítása érdekében átszervezte, átcsoportosította őket. Az átszervezésnek máris mutatkoznak eredményei. *A' szövődében például a kongresszusi verseny ideje nialt a legmagasabb eredmény egyegy napon 18 és fél, l!l millió vetés volt. Most viszont az állandó tel. jesítmény naponta '-'0, 21 millió ve. lésre emelkedett. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy a népnevelők rendszeresen tartanak értekezletet, konkrétan mutatnak rá a termelés fokozásának szükségességére és jelentőségére. Nem feledkeznek meg a napi események ismertetéséről sem. Naponta az ebédidő alatt felváltva olvassák az újságot a dolgozóknak, A felvető üzemrész biztosítja a munkát a többi üzemrész dolgozóinak, 'Itt készítik elő az anyagot a szövéshez és az itteni dolgozók teljesítménye nagyban hozzájárul a* egész iizem teljesítményének emelkedéséhez, vagy csökkenéséhez, A népnevelők itt végzik a legjobb felvilágosító munkát. Tapodó János, a felvelő üzemrész egyik népnevelője, naponta beszél n mellé beosztottak, kai. Szabad idejének minden percét arra használja fel, hogy minél jobban megvilágítón dolgozó társai elölt, miért kell többel és jobbat termelnünk. Munkamódszeré) átadja többi dolgnzótársainuk. a termelésben élen jár. De így végzi munkáját többi népnevelő társa is és ezzel hozzásegítik a felvető üzem. rész dolgozóit althoz, ltogy teljesítményük állandó fokozásával hizlnsilsAk az üzem zavartalan menetét. Igv a többi üzemrészek dolgozóinak teljesítménye is emelkedik felszabó, dulásttnk évfordulójára. Seaiienelt • lapaizlallakli agitátorok A Kongresszusi Hét tapasztalatéi, a kongresszuson elhangzott beszédek nagy segítséget nyújtanak a népnevelőknek. Megtanulták, munkájukat csnk akkor tudják eredményesen végezni, ha állandóan kapcsolatot tartanak egymással és menetközben kijavítják a felszínre ke. riilő hibákat, Egyidőben például ke. vesét törődlek a miiszakink támogatásával, úgy gondolták, hogy a műszakiak egyébként is elvégezhetik feladataikat. Most arra is felfigyelnek, hogy a gépek körül ne legyen semini rendellenesség és n legkisebb hibánál is azonnnl segítségei kérnek a műszakiaktól és az üzemfenntartó részektől. A fiatalabb népnevelőket a tapasztaltabbak segítik és ezzel is emelik munkájuk minőségi színvonalát, számos értékes és jó népnevelőt nevelnek M maguk közül. Ilyen például Süli Erzsébet, aki ma a népnevelő munkában élenjár a fiatalok közölt. Süli elviársnövel, de a többi fiatal népnevelővel is az üzemrész valamennyi tapasztaltabb népnevelője felváltva foglalkozik. figyeli munkáját és átadja tapasztalatait. AB élenjáró népnevelőkre szívesen hallgatnak Az üzem népnevelői a kongresszusi verseny tapasztalata nyomán meggyőződtek arról, hogy a legjobb módszer a személyes példamutatás. Wéber Sebestyénné. Heiszig Ferencné, Turu Ferencné, Balla László azok közé a népnevelők közé tartóz, nak, akik a felvilágosító munkában a legszebb eredményeket érik el. De ők voltak azok, akik elsők között tették meg felajánlásaikat április negyedike tiszteletére. Jó példával jártak elől a többi dolgozó előtt és jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy mit az üzem büszkén jelentheti: odriig a teljesítménybérben dolgozók több mint hetvenöt százaléka iclt értékes felajánlást. Ezek a népnevelő elvtársak nemcsak a felajánlásban, hanem a teljesítmény fokozásában is állandóan az élen járnak. Az ilyen népnevelőkre szi. vesen hallgatnak a dolgozók és tanácsaikat magukévá is teszik. 'A' személyes példamutatás és a felvilágosító munka mellett a munkamódszeráladássa! is segitik a népnevelők a dolgozókat felajánlásuk teljesítésében. A munkamód, szerátadók között ott van az élen Turu Ferencné népnevelő is, aki már számos munkatársának adta át módszerét é* ezáltal az eddig gvöngébbek jó, közepes teljesítők lettek. Az Ujszegedi Kender és Lenszövőgyár népnevelői Így segítik a dolgozókat teljesítményük fokozásé, ban, abban, liogv méltóképpen ünnepelhessék pépünk fgvik legnagyobb ünnepét, április negyedikét. Aki fanul, erős fegyvert nyer a bókéért foly tatott harcra A Szegedi Kender fonógyár ,fiákosi" középfokú politikai iskolájának hallgatója vagyok. Amióla résztvessek a pár/oktatásban, fejlesztem marxista-lcninista tudásomat. sokkalta bátrabbnak, önállóbbnak érzem magam. .4 mi politikai iskolánk megnyerte kongresszusi zászlót. Elhatároztuk. hogy nem állunk meg az elért jó eredményeknél, hanem, tovább fokozzuk munkánkat. Vállaltuk, hogy üzemünkben békekisgyúléseket tartunk. A kisgyillést, ameljtre megkaptuk a szempontokat, szombaton tartottuk meg. Pártszerveztiink ezzel is azt akarja elérni, hogy a politikai iskolák hallgatói az iskolán tanultakat fel* Párthirek A Pártoktatás Házában 23-án d. ti. « órakor előadás a „Magyar Tanácsköztársaság 191(1" címmel. Előadó: Csendes Káróly elvtárs, a Központi Vezetőség munkatársa. Ezen az előadáson feltétlen jelenjenek meg a páftvezetőségl tagok, propagandisták. tömegszervezeti funkció, náriusok és a történelemtanárok. Agtf. Prop. Osztály. Falujárók figyelem! 2l-én. szerdán délután 6 órakor a falujáró (glelösök részére értekezletei tartunk Szfálin-sétánv 10 szám alatt. Aglt. Prop. OsztályFelhívás a titkár elvtársakhoz! 22-én. csütörtökön délulán az összes kerületi pártszervezetekben népnevelő értekezlet. A népnevelő értekezlet anyagA Hegedűs András elvtárs márc. 18-i Szabad Népben megjelent cikke a termelőszövetkezeti csoportjaink megszilárdításáért, jobb terméseredményért. Aglt.' Prop. Osztály. Felhívjuk a kereskedelmi vállalatok vezetőit, párttitkárait, személyzeti felelőseit és ÜB-tMkár elvársakat, hogv március 21-én 5 órakor a szakszervezeti székházban háromszögértekezletet tartunk. Kérjiik a pontos megjelenést, a meghívót mindenki hozza magával! Ipari Term. Osztály. Folyó hó 21-én délután Ö órai kezdettel Kálvin-tér 6 szám alatt újítási megbízottak részére értekezletet tartunk. Minden újítási megbízott pontosan jelenjen meg. A meghívót hozzák magukkal! Ipari lenn. Osztály. Szerdán. 21-én délután ti órakor előadás a Párloklalás Házában ..Ho. gyan jegyzeteljünk" rímmel. Ezen az előadáson jelenjenek meg a pro. paganda szeminárium vezetők, propagandisták. közép- és felsőfokú egyéni tanulók, valamint tanulókörvezetők és a legjobb politikai iskolahallgatók. Az elvtársak beküldéséért a titkár elvtárs a felelős. Felhívjuk a középfokú propnguu. disták figyelmét, hogy a Púrtokta. tás Házában ..Módszertani fűzel", „Hogyan jegyzeteljünk" címmel át. vehető. Ugyancsak a középfokú propagandisták útmutató a „Szocialista iparosítás" V„ VE. VII. heti anyag feldolgozásához. Kiegészítve a kongresszuson elhangzott beszédek feldolgozásához szükséges szempontokkal. Ez a brosúra nem azonos nzzal, amelyet szombaton a szemináriumon megkaptak az elvtársak! Aglt. Prop. Osztály. A felsőfokú középkáder színvonalon tanuló elvtársak részére március 24-én. szombaton délelőtt 0 órakor konferencia Szegeden, a Pártoktatás Házában, használják a gyakorlati munkában és gyümölcsöztessük tudásunkat. Az előadásra való felkésiülésnél, a kisgyűlés megtartásánál éreztem, mi Igen nagy segítségemre volt az, hogy a szemináriumokon pontosan megjelenek, megbeszéljük a felmerülő problémákat. Ennek köszönhetem, hogy bátran ki mertem állni dolgozótársaim elé és ismertetni tudtam velük a kül- és belpolitikai helyzetet. A szemináriumon tanultak alapján világosam meg 'adtam nekik magyarázni, hogy miért és hogyan kell harcolnunk a békéért. A „Rákosi" politikai iskola Uezdeményezésínek a többi politikai sikólákon is igen vagy visszhangja volt és sok kővetőnk akadt. E feladat végrehajtásával is be akarjuk bizonyítani, hogy szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs nevét viselő politikai iskolánk további sike. reket akar elérni a békéért folyó harc jelentőségének tudatosításé, ban. Politikai iskolánk hallgatói szeretnék, ha kezdeményezésünket mi. nél többen követnék. Ezzel is példát mutatnánk a dolgozóknak, mert látnák, hogy aki tanul, aZ erős fegyvert nyer a békéért folytatott harcban és tudását fel tudja használni dolgozótársainak a meggyőzésére. nevelésére. Szabolcsi Gálomé. SZOVJET VENDÉGEINK BesziímoHurík róla, hogy a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából Magyarországon tartózkodó szovjet küldöttség egj/ik tagja, Baranov professzor, a kiváló növénybiológus Szegeden• járt. Baranov elvtárs nemcsak Szegeden, de az ország más részeiben is értékes megbeszéléseket folytatott a magyar növénybiológusokkal, hogy átadja az élenjáró szovjet tapasztalatokat. Meglátogatta a többi között a martonvásári növénynemesÜö és kutató intézetei is. Képünkön a» intézet munkatársaival beszélget a könyviárban. A Magjgvr.Szovjel Barátsági Hónap álltaiméiból hozzánk érkezett küldöttség vezetője, Nyikityin akadémikus — aki most tért viszsza a Szovjetunióba — itt-tartózkodása alatt több üzemet látogatott meg és mindenütt a dolgozók nagy lelkesedéssel fogadiák. Képünk a Ganz kapcsológyárban készült róla, amint Hegedűs Andrásné sztahanovista brigádrezetővel, Gogyán Pál és Vanezek Mihály sztahánovielákkal beszélget. KRÚDY GYULA SZEGÉNY GYEREKEK A SZIGETEN Akkor írta Krúdy Gyula ezt a tárcát, amikor az 1919.es Tanácsköztársaság megnyitotta a pesti miinkásgyrrekek előtt az urak ál. tat kisajátított gyönyörű Margit-szigetet, A Horthy-fasizmus' nemzetgyilkos rendszere Isinél kikergette a vén fák alól a pesti gyárak mun. kásgyrrekeit. Huszonöt évig esak pénzért teliette be Ide a lábát az a nép. amely az urak számára a jól étet teremtet le, s akiknek verejtékén szerzett aranyakkal dobálóztak a tőkések a margitszigeti mulatók, ban. A Magyar Népköztársaság ne nicsak lerombolta a Murgil-szigrI keritésell, amely a dolgozókat rekesztette el a nagy világváros közepén lévő üde teriileitől, hanem valóságos lilmlérkrrtet varázsolt a hajdani urak mulatozásainak színhely én. Ma árad a dolgozók tömege a szigetre, ismét rsacska. vidám gyerekek kergetőznek a bokrok kiiröl. Ml, az 1»19-es gyerekek utódai, a Tanácsköztársaság születésnapján megfogadjuk: nem engedjük Soha többé, hogv elvegye valaki azokat az. eredményeket, amelyeket a Szovjetunlú-adta szabadsággal élve eddig kihareollunk és ezután elérünk ,. A sziget közepén állt egy sár!/«, kopott varjúfészek, hideg és rozsdás udvarház, amelyet még manapság is kastélynak neveznek, meri egykor benne lakott egy öreg. ember, mikor hercegek voltak Magyarországon. KasHlyi nevét árván viseli az udvarház, mint koldás a medáliát, a herceg egykor i termeiben korom lepi be a fala,kat, szél bújósdit játszik, az ablakok és ajtók rég lekívánkoztak ebből a világból, az udvart benövi a gaz, az erkélyt megette a rozsda, éjjelente senki sem hallgatja a fülemilét, amely tavaszonként az elhagyott rom körül építi fészkét.., Csendes, gondterhelt. bajjal, mindennapi élettel álmodó szegény emberek hallgatják a „kastélyban" a nagy fák melankolikus zúgását, az esti szél ajtódörömböUsét, a kályhák kongását, az öklendező kísértet lépteit, aki a rozsdás csigalépcsőn felcsoszog és benéz az ablakon. Á szomorgók, maguknak élők, elbújt érzésütk, a lemondók háza volt évekig az udvarház, az lakott benne, akinek máshol nem volt helye, magányos helyen vándorlók, visszhangos. szomorú, szobákban a maguk bánatával foglclatoskodók, lábujjhegyen járt a méla csend, mini egy kolostor körül. Ezen a tavaszon kinyílt a pókhálós ablak az udvarházon, meghökkent a kapus, varjúkárogástól élei. unt kémény felfigyelt. a szomarkodúsba belevénült nagy fák kibámultak odvas kérgükből, a vijjogó vércse riadtan meneküli, mintha anyavarjú üldözné a fészekrablás után, még tán a rom-fal is nagyot nézett, pedig sok mindent látott ezer esztendő alatt: nyulakat, rózsákat, harcos apácákat, mogorva szerzeteseket, tilosba járó szerelmeseket ... Víg gyermekesami özönlőtte el a: udvarház 'környékit. Minden nap vígabb, bátrabb, hangosabh gyermekek nőttek ki itt a fűből, a tavaszi eső nyomán, mint a réteken a virágok, a fákon a csodálatos gyöngédsegü levelek, a lehele.t-üdeeéyű orgonák. Valamely varázslat toriéul itt: a mesekönyv megelevenedett: a kacsalábon forgó vár, amely a rege kék. s zöld ködében állott a szegény gyennekek képzeletében, megállott: a farkasszakállú hidőr, alei fegyverevei a szigetet őrizte, végleg befordult őrházikójába: a partokról és a meszItiseyekből látott szoknyás nagy fák, fénylő kertek feleli borongó vén házal;, visszhangol, hajókür. töt, városi lármát gurgulázva el-1 nyelő romolc, a mesékbe kanyargó árnyékos sétautak, a fehér lovacskák, omnibuszok, hanyugul ásító pázsitok, fehér lócák és székek: megindullak ... szárnyaikat kiterjesztve repüllek a vén fák, futott az unatkozó angol-park, bakkecske módjára szökdécseltek a padok, döcögve jöttek a vén romok, gyíkgyorsan siklottak a gyalogutak a pesti szegény gyermekek felé. A gyermek álmodott valamely kedveset éjszaka, amely után kinyújtotta a kesét. A lelenc, az árva, a pinceloká szegény, az iskola porában elhervadt, külváros füstjében elsápadt gyermek álmában a tűndérkertben járt és reggelre megtalálta a kertet, nem osont az tova, mire felébredt, A íeúnyocskák körbeállnak és úgy énekelnek, mintha a virágok énekelnének a kertekben. A fiúk szétszaladnak, mint a tavaszi esővíz. A szegény gyermekek hangja megtölti a szigetet, mini a május szele színnel és illattal a világot. Ezerhangú, madársereg, ezerszínű pázsit, ezerkedvű élet fakadt a szigeten a régi varjúkárogátos, búskomoly andalgású, titokban lépegető tavasz helyett. A denevér, amely tavaly már kora délután bátran elindult nesztelen útjára, a romladékból, bevárja a sötétségei. A margitszigeti betegség: a melanlíália, amely hiven eljön a nedves szigetre, az idén esak messziről oldalog, mint egy megvert kutya. A szerzetesi csend, a lemondásos alkonyat, a keserűségbe és megvetésbe vonult magányosság elhallgatnak gonosz tücsökdalaikkal a régi udvarházban, amidőn a pázsiton egy sereg kislány cikázik és csicsereg, mintha már megjöttek volna, a fecskék. Pajkos, rongyos kisfiúk egy délután méhkast hoztak ki kézikocsin az életunt szigetre és hangos hajvárni felborították a vidáman zümmögő kast. f