Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-15 / 62. szám

IWTPOB ÍTOK, 195f. MÁRCIUS 15. A% imperialisták párisi képviselői makacsul kitérnek a háboríts feszültség felszámolása elől I X négy hatalom külügymi­tpiszterhelye Lesének előzetes ér­tekezlete hétfői ülésén, mint ismertettük, a Szovjetunió kül­döttsége a szovjet napirendter­yezet második pontját új megfogalmazásban nyúj. totta be. 'A' három hatalom képviselői gz értekezlet folyamán tiltakoztak a napirendi pont­nak: a német békeszerződés megkötésének siettetésére és a megszálló csapatok Né­metországból való kivoná­sára vonatkozó szakaszai ellen. Parodi, Franciaország kép­viselője kijelentette, hogy az új megfogalmazás „lényeges haladást jelent". A továbbiak­ban azonban igyekezett meg­nehezíteni a megegyezést a szovjet javaslat második pont­jában. Parodi összehasonlította a napirendi pont új megfogal­mazását a három nyugati ha­talom javaslata harmadik pont­jának szövegével. Rámutatott, ez a különbség abban áll. hogy a szovjet javaslat a német békeszerződés megkötéséről szól, a nyugati hatalmak javaslatának harmadik pont­ja pedig csak a békeszer­ződés előkészítéséről. Gromiko elvtárs, a Szovjet­unió képviselője felszólalásában megállapította, a három hata­lom képviselői azért tiltakoz­tak a szovjet javaslat második pontjának eredeti megfogalma­zása ellen, mert az q megszálló csapatok Németországból való kivonásáról és a békeszerző­dés megkötésének siettetéséről szóló szakaszokat tartalmazott. A szovjet javaslat új megfo­galmazásából mindkét szakasz hiányzik. Most azonban a három ha­talom képviselői újabb ürü­gyeket keresnek. A Szovjetunió képviselője le. leplezte Parodi rágalmazó ál­lításait, amelyek szerint a Szovjetunió politikája lenne az Európában uralkodó félelem és nyugtalanság oka. — A háborútól való rettegés érzését — mondotta Gromi­ko elvtárs — a népek köré­ben nem a béke őrhelyén álló Szovjetunió békeszerető politikája kelti, hanem a nyugati államok politikája, amely államok támadó töm­böket kovácsolnak össze a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok ellen. A ret­tegés és nyugtalanság igazi forrása a nyugati országokban folyó fegyverkezési verseny. A szovjet küldöttség ugyan­arra a napirendre, a külügymi­niszterek tanácsának ugyanarra az élésszakára javasolta, mind a négy hatalom fegyveres erői csökkentésének, mind a Német­ország demilitarizálásának kér­dését, azt mutatja, hogy a szovjet küldöttség egyáltalán nem a többi problémától elsza­kítva akarja tárgyalni a német kérdést. Ezután Jessup, az Egyesült Államok képviselője védelmezte a három hatalom javaslata első pontját, amelynek elfogadhatat­lanságát a szovjet küldött már meggyőzően bebizonyította. Március IS alkalmából 1848-as kiállítás nyílt Szegeden A Szegedi Tudományegyetem bölcsészeti karán a városi közlevél, tár közreműködésével igen értékes kiállítás nyilt meg március 15-e al­kalmából. A kiállítás rendezői Far­kas Mihály elvtárs pártkongresszu­si beszédének gondolalát tartották szem előtt, amelyben hangsúlyozta, hogy honvédségünknek, de egész dolgozó népünknek is tanulmányoz­nia kell a mult hagyományait, ab­ból kell erőt merítenie s tovább folytatnia a forradalmi örökséget, A gazdag.anyagú kiállítást fő­ként hadszervezési szempontok alapján állították össze. A vol! Csanád megye és Szeged 1848-as katonai szervezési anyagát láthat­juk eredeti okiratok, rendeletek alapján. Láthatjuk a délvidéki mozgalmak történetét, az első híre­ket a nemzetiségek felkeléséről, má­sutt a nemzetőrség vezetőinek kine­vezéséről szóló okmányok állnak, leírások a nemzetőrök és honvédek ruházatáról és eredeti honvéd fegy­verek egész sora is megtekinthető. Több, igen értékes kézirat is Sze­repel a kiállított anyagban, így például Kossuth egyik saját alá­írással ellátott rendelete, valmir.l Mészáros hadügyminiszter rendele­te a nemzetőrség útbaindításáról, Egresi Gábor szegedi és tiszavidé­ki kormánybiztos 1848 november U-i szózata a magyar néphez. Még ma is csodálatunkat váltják ki azok az iratok, amelyek beszámol­nak az előző kormányzattól örökül hagyott pénzügyek átrendezéséről, a szabadságharc anyagi alapjainak megteremtéséről. Szomorú emlékek azok az okmányok, amelyek a sza­badságharc leverése után a Habs­burgok, az osztrák elnyomók ke­gyetlen népellenes politikájára vet­nek fényt. A szegedi 1848-as kiállítás ma. csütörtökön délulán 3 órától este S óráig, pénteken és szombatén dél­után 1 órától este 8 óráig, vasár­nap pedig délelőtt 10 órától este 8 óráig díjtalanul tekinlhető meg az Ady-téri egyetemen. c& <JladnátL-Q.Utináziumlwl írják KÖZÖSSÉGI TANULÁS A GIMNÁZIUMOKBAN Százezrek általános szlrájkja tombol az elszigetelt Barcelonában Barcelonában hétfőn délután ál­talános sztrájk tört ki. A Le Monde ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a sztrájk valóságos felkelés jellegét öltötte. A tüntetők a vil­lamoskocsik ab'akait kövekkel és vasdarabokkal betörték, a rendőr­séget pedig kőzáporral fogadták, a rendőrség sortüzet zúdított a fel­vonuló tömegre. Mint az United Press jelenti. a sortűz nyomán a halottak és sebesültek száma nagyobb, mint amennyit a kormány be­vall. A hírügynökségek jelentése sze­rint a város minden nagyobb luxus­szállodáját és középületét rendör­gyűrű veszi körül. A lelcfonalkalmazottak Is sztrájkba leptek és igy Bar­celonát elvágták az ország többi részétel. A tüntetéssel és sztrájkkal kap. csolatban a CGT felhívást intézett a francia dolgozókhoz. A francia dolgozók és különösen a vasutasok szervezzék meg az akciókat o'.yan szállítmányok ellen, melyeket Franco a spanyol dolgo­zók ellen felhasználhatna — mond­ja többek között a felhívás. Luigi Longo. a2 Olasz Kommu­nista Párt főtitkárhelyettese a bar­celonai eseményekkel kapcsolatban kijelentette, hogy azok összefügg­nek a legutóbb Olaszországban, Franciaországban és az atlanti­tömb országaiban lejátszódott őse. ményekkel: egyre növekszik a nép ellenállása az amerikai imperialis­ták és cinkosaik háborús készülő­déseivel szemben. A német nép meggyőződött a nagy szovjet nép őszinte barátságáról és békeszándékárói A Német Kommunista Párt kongresszusának távirata Sztálin elvtárshoz a Szovjetunió, az Ön vezetése A Német Kommunista Párt Kon­gresszusa Sztálin elvtárshoz táv­iratot intézett, amely a többi kö­zött a következőket mondja: Mi — és az egész német nép örök hálára vagyunk kötelezve Önnek, a szovjet népnek és di­csőséges hadseregének, hogy megszabadított bennünket a Hitler-fasizmus barbár ural­mától. •—Apotsdami határozatok, amelyek az ön döntő közreműködésével jöt. tek létre, megadták a német nép­nek a békés, demokratikus fejlő­dés alapfeltételeit. — A Szovjetuniónak az atom­fegyver eltörléséért, a fegyverke­zés korlátozásáért és a német bé­keszerződés megkötéséért folyta, tott küzdelme, a háborús uszítók minden rágalma és uszítása elle­nére is egyre több embert győz meg Németországban n szovjet né­pek békés szándékairól. — Drága Sztálin Elvtárs! Kö­szönjük Önnek azt a nagy segítsé­get. amelyet Ön, a Pravda tudósí­tójának adott nyilatkozatával a békeharcosoknak adott. Az ön meg. állapítása, hogy a háború nem elkerülhetetlen, hanem megakadá­lyozható, '„a a néptömegek har­colnak a békéért és elszigetelik a háborús uszítókat, mélységesen meg fogja győzni a nyugatnémetországi békemozgalmat a béke ügyének igazságáról és gyözhetetienségéről. Az ön nyilatkozata segíteni fog a nyugatnémet lakosságnak le­győzni az amerikai propaganda ha­zugságait és felismerni azt, hogy alatt, a német nép legjobb ba­rátja — mondja a távirat. Április 4-re megszépülnek az újszegedi parkok A szegedi üzemek, hivatalok, kö­zépiskolák, az Egyetem és a Fő­iskola DISZ-fiataljai legutóbbi ér­tekezletükön elhatározták, hogy felszabadulásunk méltó megünnep­lésére brigád.munkákkal rendbe­hozzák az újszegedi parkokat. A dolgozó és tanuló ifjak elhatározá­sát tettek követték, a hét elején már megseervezték egyea terüle­teken a munka-brigádokat, amely­nek első csoportja szombaton dél­után már hozzá is kdzd a munlcá. hoz. A második, töbszázas munka­brigád vasárnap reggel lát a par­kok rendbehozásához. DÉFOSz-vándorzászlót kapnak a tavaszi munkák élenjárói Szeged dolgozó parasztjai a pa­rasztgyülések után nagy lendület­tel kezdtek hozzá a tavaszi mun­kák időbeni, illetve idöelőtti el. végzéséhez. A DÉFOSZ városi titkársága ve­zetőségi értekezleten elhatározta, hogy a tavaszi munkák mielőbbi sikeres befejezése érdekében ván­dorzászlót ad azoknak a területi dolgozó parasztoknak, akik ebből a munkából a legderekasabban ve­szik ki a részüket. 'Á január 24-i emlékezetes igaz­gatói értekezlet óta, ahol Révai elv­társ rámutatott az iskolai munka fogyatékosságaira és hiányaira, jel­szóvá lett iskolánkban: „Minden erőt a tanulásra!" Teljesen átérezve ennek jelentőségét iskolánk DISZ­vezetősége is és kiküszöbölve a ta­nulmányi téren eddig elkövetett hi­bákat, újjá szervezte az iskolai kö­zösségi tanulást, a lanulópárokat. Tanulópárjaiuk többségének he­lyes és rendszeres működését bizto­sítják azok az eredmények, melye­ket az iskolai tanulmányi munka terén értek el. Komoly munkát fej­lenek kt érettségire készülő IV. osz­tályosok, kiknek tanulásukban nagy segítséget jelent a rendszeres közös megbeszélés. Jól dolgoznak a ll./c­osztályban a Kollár—Zeilman pá­rok, akik eredményükön már 5 ti­zedet javítottak. Jól működnek to­vábbá a Il./a tanulópárjai is, akik különösen a gyengébb tanulók segí­tésében értek el egészen jó ered. ményt. Természetesen ezen a téren is vannak hibáink, melyek orvoslásra szorulnak. Különösen az I. osztá­lyokban nem vetettünk idáig a ta­nulópári munkára nagy súlyt. Ez megmutatkozik abban is, hogy a tanulmányi eredmény nem kielégítő. Igy, súlyos hibák vannak nz I./b­beii, ahol páros tanulás nincs és feloszlott a tanulókör is. Legsürgősebb feladatunk tehát e hibák kiküszöbölése és eredménye­ink elmélyítése lesz. Igy reméljük, hogy jó egyéni és közösségi tanu­lással komoly eredményeket érünk el a jó évvégi iskolaátlagért, a jó évvégi bizonyítványért folyó harc­ban. Boros Mihály H./a ISMÉT TANULTUNK A SZOVJETUNIÓTÓL Gimnáziumunkban a tanulmányi és munkafegyelem megszilárdításá­ért folyó harcnak döntő állomása volt az a szovjet tapasztalatokon fel­épülő kezdeményezés, melyet Olga Pecsernyikova: Kamaszok című könyvének olvasása után valósítot­tunk meg és osztályértekezletnek neveztünk el. Ez abból áll, hogy délutánonklnt egy-egy osztály értekezletet tartott, ahol részt­vettek nemcsak a tanárok és diákok, hanem a szülők, az igazgató, a szülői munkaközös­ség elnöke, sőt a szegedi vá­rosi oktatási Osztály képviselő­je ls. Ezeken az értekezleteken felszínre jöttek — kommunista őszinteséggel, a kritika és önkritika bátor alkal­mazásával — a tanulmányi és mun­A SZABADSÁGHARCOS SZŐ­VÉTSÉG szegedi szervezete már­cius 17-én délulán 6 órakor tartja meg kongresszusi küldöttválasztó I nyi a nehéz katonaládá. taggyűlését, ' ját, amelynek alján ott Kertész Sándor ősszel vonult be katonának. Bizony, kissé félve indult útnak, hiszen élénken emlékezeit még kedves­apjánale kalonakori elbe­széléseire. Apja is volt katona, igaz, akkor 1930-al írtak s akkor a paraszt csak „büdös pu. raszt" volt, nem ember. No, de azóta változtak az idők, gondolta Sanyi s biztosan a hadsereg szelleme is más rríár, — Egy kis szalonnát, meg kolbászt csomago­lok az útra, fiam — mondta édesanyja a bú­csúzás előtt. — Nemso­kára disznói vágunk, akkor majd küldök egy kis csomagot. — Az bizony jó lesz, mert a kalonamenázsi na­gyon szűkös — szólt közbe kedvesapja. — Emlékszem, mikor 1930­ban Ujkéeskére bevonul, tam ... — Hagyja már kedves­apám — legyintett Sa­nyi. — Akkor maga cse­léd volt, most meg tszcs­tag Mindenütt változott a világ, a hadsereg sem, kivétel. Ott is kommunis­ták az irányítók ... — A katonaság az ka­tonaság fiam. minden időben — szörlyögtelte meg a pipáját az öreg. Néhány &ra midvamár az állomás felé vitte Sa. A KÓSTOLÓ lapult a szalonna, meg a kolbász... Multak a napok. Sa­nyi lassan megszokta az új rendet, az új életet. Jóleső érzéssel tapasztal­ta, mennyivel más most katonának lenni, mint kedvesapja idejében. Kissé szégyelte is ma­gái, hogy egy kicsit bár, de hagyta magát befo­lyásoltatni ,., Hiába, ez a hadsereg már a népet szolgálja és nem a ki­zsákmányoló urak önzö érdekeit, meg kiváltsá­gait! Különösen a szalonna cs a kolbász bántolta, amit hazulról hozott. Alig evett belőle, azt is a vonatban. Még hozzá be is zsírozta a törülkö­zőjét. meg a zsebkendő­jét. Mi a csudának hoz­ta magával, mikor itt annyit ehetik, amennyit csak akar. Balogh őrve­zető bajtárs, a szakács, ma is úgy megrakta pör­költtel és makarónival az evöcsészéjél, hogy ebéd után alig tudott fel­kelni az asztaltól... — Egyen bajtárs — mondta Balogh őrvezető —, ha kér, még repetát is kap! Repetát! Még mii nem. •— dünnyögte magában Sanyi. — Nem feneket­len az én gyomrom! S alighogy felment ebéd után a körletbe, hallja, hogy a nevét ki­áltják : — Kertész Sándor hon­véd! Csomag! Csomag? összehúzta a szemét. Biztosan házul, ról küldik, máshonnan nem is kaphat, de mit küldhetnek benne? Csak nem... Hirtelen a sza­lonna, meg a kolbász ju­tott az eszébe. Felment az irodába. Jelentkezett, majd átvet­te a csomagot. Megemel­te: nehéz volt. Közel öl­kilós. Rosszat sejtve vit­te a körletébe. A bajtár­sak körülállták, miköz. ben ö óvatosan bogozta ki a spárgái. S ahogy kinyitotta a dobozt, a kö­rülötte álló bajtárssk csalódotton fordullak el. Sanyi bólintott. Mégis­csak jól gondolta. Sza­lonna, kolbász, hurka volt a csomagban, egy üveg zsír, meg kenyér. Na, most mit csinál­jak vele? — gondolta, magában. Még jövőre sem fogy el... Legfelül a dobozban levél volt. Sanyi felsza­kította a borítékol. Meg­ismerte' édesanyja keze­írását. „Kedves, jó fiam! — írta édesanyja. — Ki. vánom, hogy ez a pár so­rom, meg a harapnivaló jó egészségben találjon. Megkaptuk leveled, örü­lünk. kedvesapáddal együtt, hogy jó sorod van. Küldöm ezl a kis kóstolót — („kis" ieósto­ló, nevelett fel Sanyi), tudom, jól esik majd a katonakossl mellett. Fo­gyaszd el egészséggel..." No, jó, gondolta ma­gában Sanyi, majd le­vélpapirost, meg ceruzát vett elő és írni kezdett. ,.Kedves szüleim! A „kis" kóstolót megkap­tam. Nagyon köszönöm, de nem tudom megenni. Még amit bevonulásom, kor hoztam, az sem fo­gyott el. Ili olyan bősé­ges a koszi, hogy csak rámromlana ez a sok fi­nomság. Én most vissza­küldöm maguknak, fo­gyasszák el egészséggel és kérem, ne küldjenek több csomagot... Egyébként tudatom, hogy jó egészségben va­gyok, amit maguknak is szívből kívánok..." Leragasztotta a borí­tékot s szépen visszaeső, magolta a kóstolót. Mi­lyen jó. hogy a spárgát nem vágtam el — gon­dolta magában. — Még ma feladom — mondta aztán félhango­san és becsúsztatta ágya alá kedves, jó szülei sze­rető, de tulbuzgó és tá­jékozatlan szivének aján­dékát ... kafegyelmi verseny eredményei, de ugyanakkor hibái is. Ez a kezdeményezés azokban az osztályokban, ahol jól megszervez­ték, kitűnő eredménnyel járt. A bí­rálatok alapján a hibákat kijavítot­ták és az eredmény rövidesen meg­mutatkozott. Megerősödött a tanulőpári mun­ka, de egyúttal az egyéni tanu­lás is. A késések és igazolatlan mulasztá­sok megszűntek. Különösen jól si­került az újfajta orztályértekezlet a IV. osztályokban, ahol a továbbta­nulás és pályaválasztás kérdéseit is megbeszélték. Mi diákok reméljük, hogy tanu­lási harcunk fellétlenül győzelem­mel végződik. Ezért tanulunk még fokozottabban, ezért szilárdítjuk meg iskolánkban a fegyelmet. Tud­juk, hogy minden jó felelet egy-egy tégla a szocializmus építésében, egy­egy csapás a háborúra készülő im­perialisták ellen. Takács Eászíó gimn. IV</b. Fontos gépesítés a Ládagyárban Április 4-re nagyjelentőségű újí­tást vezet be az újszegedi Láda­gyárban a műszaki komplex-bri. gád. Az anyagmozgatást eddig ké­zierővel végezték a dolgozók, s igy ez a munkamódszer nemcsak időben volt lassú, de fizikailag is nagyon igénybe vette a dolgozó­kat A műszaki komplex-brigád újításával lehetővé válik, hogy ezután az anyagmozgatást gépi erővel, húzatási rendszerrel vé­gezzék. Az újitás bevezetése több­százezer forintos megtakarítást je­lent népgazdaságunknak. A tavaszi munkák élen járói Egyre emelkedik azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a száma, kik a Párt szavára hall­gatva minden erejükkel azon van­nak, hogy a tavaszi munkákat — szántást-vetést —, időben, sőt idő előtt végezzék el. Szilágyi János csorvai dolgozó paraszt 900 négyszögöl, Nagy Il­lés feketeszéli egyénileg gazdálko­dó 500 négyszögöl, Kittka József kisparaszt pedig 1 hold tavaszi ár. pa vetési munkálatait végezte be a szerdai napon. Ezzel biztosította a magasabb terméshozamot és ezzel Hives László, is erősítette népgazdaságunkat.

Next

/
Thumbnails
Contents