Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-13 / 60. szám

Dorozsma dolgozó parasztsága versenyre hívta a megye összes községeit a mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére VIII. ÉVF. 60. SZAM. I' ARA 50 FILLÉR. KEDD, 1951. MÁRCIUS 13. •I >' F v. Legfoiitosabb feladat: falast pártszervezeteink megerősítése A Magyar Dolgozók Pártja csongi ádmeg} ei aktívaértekezlete Vasárnap Hódmezővásárhely en azokat a feladatokat tárgyalták f

itg a Magyar Dolgozók Pártja csongrádmegyei vezetői, amelyeket a 'árt kongresszusa tűzött elénk. Nem ünnepélyes díszgyülés, de munkaértekezlet volt ez, ahol büszkén emlékeztek meg Pártunk óriási sikereiről, eredményeiről és fejlődéséről, de bátran és keményen használták az elvtársak a bírálat és önbírálat fegyverét is. A bírálat és j,önbírálat, ami elhangzott, az erősek bírálata volt, hogy még erösebbé válhassunk. Az egész pártaklivát áthatolta az optimizmus, a Pártunk ,állal elénk' tűzött feladatok végrehajtásában való feltétlen hit. Az értekezletnek két tárgysorozati pontja volt: Jegyinák János megyei párttitkár elvtárs beszámolója és az azt követő vita. Jegyinák elvtárs beszédének e!sö gészében a Magyar Dolgozók Pártjának II. kongresszusáról beszélt. 'Arról, hogy milyen hatalmasat fejlődött Pártunk az elmúlt években. — Nemcsak az eredmények nagyok, melyeket párttagságunk az 1948-as kongresszus óta kivívott. 'A' jharcban, a mindennapi feladatok i kongresszusa által kielemzett (teljesítésében megnőtt maga a Párt, 1 zetközi helyzetet ismertette. annak tagsága is — mondotta Jegyinák elvtárs beszámolójában, majd arról beszélt, hogy a kongresszus a Párt egységét, az egész magyar dolgozó nép egységét tükrözte vissza. Beszéde második részében Párt ucmSzakadatianul nőnek a béke, a haladás, a szocialista építés erői Megyénkben 25 községbe vezettük be idáig a villanyt. Megszűnt megyénkben is a munkanélküliség. Az egyhelyben topogásból viharos tempójú fejlődés Magyarországává lettünk. Nagv eredményeink forrása a Szovjetúnió baráti segítsége, támogatása, a munkásosztályunknak megváltozott, újfajta, szocialista viszonya a munkához, melyet a Párt kovácsolt kl az emberekben. De persze senki sem hiheti el, hogy rövid évek alatt kivétel nélkül minden dolgozó újjászületett. Sok dolgozó gondolkodásában ott élnek még a mult maradványai, ezért gyakori még mindig a munkafegyelem megbontása, a lazaság a bérezésben, az egyéni felelősség elkenése, az elfecsérelt anyag, a kihasználatlanul álló gép és számos más hiba, amelyre Pártunk kongresszusa hívta fel a figyelmet. A dolgozó tömegek öntudatának további emelése, a szocialista munka iránti szeA nemzetközi helyzetről többek J megyében épülnek jközött Rákosi elvtárs tömör szavait idézve a következőket mondotta: „A nemzetközi helyzetet a Szovjetúnióvezette béketábor, a haladás, a szocialista építés erőinek erősödése és az imperialista háborús gyujtogatók nyiit agressziós politikája jellemzi. Vagyis a nemzetközi erőviszonyok pzt mutatják, hogy szakadatlanul nőnek a béke, a haladás, szocialista építés erői és csökkennek az imperialista háborús gvujtogatók kilátásai. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csökken a háborús veszély, hogy nem kell minden erővel tovább küzdeni ellene". Beszéde további részében arról szólott, hogy a kongresszus küldöttei felszólalásaikban egységesen a Szovjetunió és Sztálin elvlárs iránti forró, őszinte, szívbőljövő szeretetüket nyilvánították. A távolkeleti eseményekről szólva Jegyinák elvtárs kifejtette, hogy a kinai forradalom győzelme és a Koreában elszenvedett vereség az Amerikai Egyesült Államok számára azt jelentette, hogy újabb hatalmas területek, újabb százmilliók válnak ki az imperialista rendszerből, hogy ennek az egész rendszernek az alapja, bázisa tovább szűkül, tovább zsugorodik. Az imperialisták dühükben és elkeseredésükben eszeveszett fegyverkezésbe foglak, megszegve a nemzetközi egyezményeket. A német és japán fasizmus újraélesztésének útjára léptek. Zsoldjukba fogadták Titót és fasiszta bandáját. Felhasználják és támogatják ennek a banditának a béketábor ellen irányuló provokációs politikáját, valamint a jugoszláv népre nehezedő véres terror uralmát. A ml megyénk közvetlenül határos Tito bandájának országával. Bennünket fokozottabb felkészülés és felelősség terbel itt, az ország délt részén, ezekkel a mindenre elszánt, sötét gonosztevőkkel szemben, akik ugrásrakészen, állig felfegyverkezve arra várnak, hogy amerikai gazdáik számukra parancsot adjanak békés építőmunkánk megzavarására. Nekünk, Itt lent, a déli megyében az a feladatunk, hogy éberen őrködjünk az országnak ezen a szakaszán afelett, hogy ezeknek a banditáknak, akiknek szövetségesei vannak országunkon belül, a kulákok, minden tervüket, melyet országunk dolgozó népe ellen terveznek, idő előtt meghiúsítsuk. Leleplezzük belső ügynökeiket és megyénk dolgozóit állítsuk csatasorba a munkásosztály vezetésével a béke ügyéért, 'A' Béke Világtanácsának felhívása új, hatalmas fegyver a dolgozók kezében. A nemzetközi helyzet ismertetése ntán belső eredményeink és országunk fejlődését ismertette Jegyinák elvtárs. Megyénk fejlődéséről szólva a következőket mondotta: — Amerre csak körülnézünk, Itt nálunk a megyében is, mindenhol az alkotás, az építőmunka lázában találjuk dolgozó népünket. Megyénkben egymás után emelkednek ki olyan gyárak, mint a Szegedi Textilkombinát, a hódmezővásárhelyi Mérlegüzem, vagy az olyan lakások, mint a hmvásárhelyi kéteme letes munkásház lakásai, vagy a százszobás irodaház, gyermekotthonok, kórházak épülnek. Kiszombo yon és Csongrádon mezőgazdasági jgzgkiskpla* gépállomások szerte .-•ötó-lí retet további elmélyülése, a versenymozgalom még szélesebbkörű kibontakozása — ez az egyik legfőbb tartalékunk. Ennek köszönhetjük elsősorban, hogy fejlődésünk máris felülmulta eddigi várakozásainkat és ezzel számolt Pártunk II. kongresszusa, amikor még merészebb célokat tűzött elénk az új, felemelt, módosított ötéves tervvel, amely minden eddiginél nagyobb feladatokat állít dolgozó népünk elé. Országunk gazdagabb lesz, gyáraink többet termelnek Ezek után felemelt ötéves tervünk országos számadatait ismertette Jegyinák elvtárs s az ebből eredő feladatokat. Megyénkre a következőket mondotta: — Csongrád megyében a szervezett munkaerőtoborzás útján ebben az esztendőben 5200 munkást kell biztosítani, elsősorban a falu dolgozó fiataljaiból. A munkaerőtoborzás megyénkben megindult, ezideig 450 munkást toboroztunk szervezett úton a különböző ipari üzemek számára. Azonban látnunk kell azt, hogy ez az eredmény még korántsem kielégítő és pártszervezeteinknek, valamint a tanácsoknak minden erejüket meg " kell feszíteni, hogy a keretszámot fejlődő iparunk számára biztosítani tudjuk. Ugyanakkor fel kell készülni a tavaszi, valamint a nyári mezőgazdasági munkák Idejében való elvégzésére is. Uj, felemelt ötévea tervünkről szólva, Jegyinák elvtárs kijelentette, hogy olyan célok ezek, amelyekért érdemes küzdeni, érdemes lelkesedni és áldozatokat hozni. Országunk gazdagabb lesz, gyáraink többet termelnek, tőbb új lakás épül és újabb százezrek válnak a munkásosztály boldog tagjaivá. 'A' mezőgazdaság újjászervezésével kapcsolatos feladatainkról a kővetkezőket mondotta: önkéntesség elvét fokozottan érvényesíteni kell, valamint a hármas tipusú termelőszövetkezeti csopor. kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezet fejlődése és további fejlesztésének elenDöntő lépést kell tennünk mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolására Az ötéves terv időszakában döntő lépést kell tenni mezőgazdaságunk elmaradásának felszámolására. A kongresszus megmulatta azt az utat, amelyen haladva, elő kell készítenünk a népgazdaság egységes, szocialista alapjának megteremtését, a dolgozó parasztság széles tömegeinek önkéntes tömörülését a termelőszövetkezetbe. Ez az ötéves terv egyik legfontosabb kérdése, amelyet a legközelebbi esztendőkben meg kell oldanunk, amelynek jó megoldásától függ sokban egész szocialista építésünk további menete. Rákosi elvlárs útmutatásában a következőket mondja: „Tisztában kell lennünk azzal, hogy az elaprózott, több mint egymillió gazdaságban élő falu szocialista építése nehezebb, bonyolultabb és hosszabb feladat lesz, mint az, amit néhány száz nagy- és középüzem államosításával és a szocialista építésre való beállításával végeztünk". — Hogy áll nálunk a megyében ez a kérdés? Megyénk, mint isme. retes az elvtársak előtt — zömében mezőgazdasági terményeket előállító megye. Dolgozó parasztságunk haladottabb része rálépett bátran a termelőszövetkezetek útjára és jelenleg a megyében 147 termelőszövetkezeti csoport van, 7220 családdal, 49.457 katasztrális hold földön. Ez 8.7 százaléka megyénk szántóterületének. Ezenkívül 21 előkészítő bizottság van 260 katasztrális hold földdel. A Kongresszusi Hét nagy lendületet adott megyénkben is a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének. Uj termelőszövetkezeti csoportok alakultak, ezek mellett megyénkben is létrejött öt szocialista község. Hozzátehetjük itt mindjárt azt, hogy mind az öt a szegedi járás területén alakult, ami azt bizonyltja, hogy a szegedi járási pártbizottság jó munkát végzett ebben a tekintet, ben, mig a többi járások nem tudták kihasználni azokat a lehetőségeket. melyek adva voltak számukra és a fejlődés náluk kissé lemaradt a szegedi járás mögött. A továbbiakban arról beszélt Jegyinák elvtárs, hogy a mezőgazdaság fejlődése elengedhetetlenül ösz. sze van kötve a Szovjetuniótól kapott segítséggel, majd arról, hogy gyors léptekkel fejlődő iparunk több nyersanyagot kér a falutól. Dolgozó parasztságunk és parasztasszonyaink százezrei a föld és szabad élet utáni vágyaik beteljesedése után egyre erősebben ér. zik, hogy ideje továbbmeri a felemelkedés útján, jó lenne még jobban hozzáférni a kulturának, a nagyüzemi termelésnek azokhoz a vívmányaihoz és szépségeihez, amelyet ma még csak a város tartogat lakóinak számára. Mi szükséges mindahhoz, hogy dolgozó népünk, az ipar, a mezőgazdaság nyersanyag igényei kielégítését, a falunak eddig is jelentős kulturális és gazdasági eredményeit megsokszo. rozza? A kongresszus határozata világosan felel erre a kérdésre. Az ötéves terv időszakában döntő lépést kell tenni a mezőgazdaság elmaradásának felszámolására, 1954-re mezőgazda, ságunk termelésének 1949-hez képest 50 százalékkal kel! nőnie, hogy közellátásunkat, né. pünk életszínvonalának emelkedését teljes mértékben biztosithassuk. Hogy ezt elérjük, az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokat is fejleszteni és segíteni kell. A korszerű, nagyüzemi, gépesített mezőgaz. daságra való áttérésnek azonban fő útja az elaprózott egyéni parasztgazdaságok egyesülése a termelőszövetkezetekbe. Ezek után arról beszélt Jegyinák elvtárs, hogy a termelőszövetkezeti csoportok fejlődése teréa az tok alakitása mellett az I., Il-es' gedhetetlenül szükséges feltétele a tipusú csoportokat is támogatni1 kulákok további elszigetelése. Első és legfontosabb feladat megerősíteni a ina már mejjSévő szövetkezeteket — Első és legfontosabb feladat: megerősíteni a ma már meglévő szövetkezeteket, gondoskodni róla, hogy a ezek a szövetkezetek jó példákkal vonzzák a dolgozó parasztságot. Be kel. vallanunk, hogy itt, nálunk a megyében sincs minden a legnagyobb rendben ezen a téren. Termelőszö. vetkezeteinknél nem egy helyen találkozunk még olyan jelenségekkel, hogy sokkal nagyobb a rendetlenség a termelőszövetkezeti csoportjaink gazdasági felszerelése körű , mint az egyénilég dolgozó parasztoknál. Az ellenség ezt kihasználja, felnagyítja és szétviszi hirét az egész járásban és az egész megyében. Termelőszövetkezeteink megszilárdításánál legfőbb tennivalónk a tavaszi szántás-vetéanek a biztosítása. A szövetkezeti parasztok jórésze tavaly még egyénileg gazdálkodó paraszt volt, nem ismeri a közös munkának minden oldalát és éppen ezért arra kell törekedni, hogy ezek az új szövetkezeti parasztok a termelő munka lüktető napjaiban, a magasabb termelésért folytatott harcban forrjanak össze a szövet, kezet ügyével. Erősödik eközben a tagokban az összetartozás érzése és a munkában válik szemléltetövé az egész falu, az egyénileg dolgozó parasztság számára is, hogy menynyivel többre képes a szövetkezet, mint a kisparcella-gazdálkodás. Beszéde folytatásában kifejtette Jegyinák elvtárs, hogy a most jói végzett munka a későbbi felfejlesztés alapját veti meg, majd a kommunisták példamutatásáról szólva a következőket mondotta: Megyénkben számtalan példa bizonyítja azt, hogy ahol a kommu. nisták beléptek a termelőszövetkezetekbe, utána a fejlődés megindult Igy volt ez Szöregen, Ujszent. ivánon. Kübekházán, Deszken és Gyálaréten is, ahol a kommunisták példamutatása nyomán a község dolgozó parasztjainak többsége belépett a termelőszövetkezetekbe. Azonban nem mindenütt mutatnak jó példát a kommunisták. Szegváron, pl. a községben 280 egyénileg gazdálkodó párttag és tagjelölt van. Ennek ellenére a községben alig akad jelentkező a termelőszövetkezeti csoportba. A pártonkívüli dolgozó parasztok figyelik a párttagokat és ha azok idegenkednek a szövetkezéstől, ök is tartózkodnak erre az útra lépni. Hogy mennyire figyelik a doglozó kis- és középparasztok a termelőSzövetkezeteknek a munkáját, azt a legvilágosabban bizonyítja Vigh József 18 holdas szegvári középparasztnak a példája, aki elmondot. ta, hogy hány vakbarázda maradt a termelőszövetkezeti csoport földjén, mikor hordták ki a trágyát a földre, hogyan gondozták az állataikat. Termelőszövetkezeteink hibája megyénkben abban mutatkozik meg legélesebben, hogy nem figyeltünk fel eléggé arra az érdeklődésre, ami a dolgozó parasztság között a termelőszövetkezetek iránt meg volt és meg van. Kevés a termelőszövetkezeteinkben a középparaszt; a 7220 családból csak 945 a középparaszt család. Nem ismertük fel eléggé a fokozatosság elvének fontosságát, pedig nagyon aok községben ezen állt, vagy bukott a ter. melőszövetkezeti csoport megalakítása. Megyénkben százával vannak olyan dolgozó parasztok, akik az I. és II. típusba beléptek volna, de sok helyen az elvtársaknak az volt a véleményük, hogy az I., II.es típus nem tszcs. Erre példa a makói Kossuth-tszcs, melyet Rákosi elvtárs személyes közbelépése akadályozott meg attól, hogy szétbomoljon. — Az adottság, az érdeklődés a tszcsk iránt meg van. de komoly akadályt jelent sok hely.en a még meglévő önteltség. A párttagok gyakran lenézik a pártonkivülieket, a tszcs.tagok pedig gyakran maradinak csúfolják a kívülállókat. Gyakran hangoztatják az elvtársak, a csoporttagok hogy mi ezután nem nem megyünk könyörögni senkinek, ha valakinek nem tetszik magától zörögni nálunk. hát kivül tágasabb. Ezt vallották a hódmezővásárhelyi Dózsacsoport tagjai is, amely csoport Kossuth-dijat kapott kiváló ter. méseredményeiért 1949-ben, mégis a felvilágosító munka hiánya folytán az egész fejlesztési idő alatt 6 dolgozó paraszt lépett be ebbe a termelőszövetkezetbe. Fejlesztenünk kell az agrotechnikát és ebben, de az egész átszervezésnél nagy súlyt kell helyeznünk a gépállomásokra és állami gazda, ságainkra. Kiemelte, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében járási és községi tanácsainknak nagy szerepe lesz, hogy végrehajthassák az országos feladatok rájuk eső részét és helyileg irányítsák a mezőgazdasági termelést. Rákosi elvtársat idézve mondotta Jegyinák elvtárs, hogy jó tanácsok nélkül jó termelőszövetkezeti fejlődés sem lesz. Helyi tanácsainkról szólva a következőket mondotta: — Nálunk a megyében Is az 1950-es tanácsválasztásokkal a dolgozó nép széles tömegeit vonluk be az államügyek intézésébe, azonban meg kell mondani, hogy nem egy helyen bizonyos fokig sikerült az ellenségnek ara új tanácsokba beépülni. A tapasztalatokkal nem rendelkező tanácselnököket a régi jegyzők, akik legtöbb helyen a VB titkárai lettek, félrevezet lék, mint például Apátfalván, ahol a volt községi tanács titkáráról kiderült, hogy horthysta tiszt, aki tudatosan elszabotálta a begyüjést. A tanács elnökével nem is közölte az idevonatkozó rendeletet. Mondanom sem kell, hogy ezt a tanácstitkárt leváltottuk és két évre bírósági úton bebörtönöztük. Több községi tanácstitkárt le kellett váltani funkciójából, mert kiderült róla, hogy vagy kulákcsemete, vagy horthysta elem, vagy a kulákokkal cimboráló régi közigazgatási ember. Feladatul jelölte meg a párttitkárok számára Jegyinák elvtárs, hogy fokozottabban támogassák fiatal fanácsszervezeteinket. mert ez a szocialista állam a'apiait szilárdítja meg. Másik fő feladatként a mezőgazdaság szocialista átszervezését jelölte meg. — E két, egymással összefüggő kérdésre irányította rá Pártunk If. kongresszusa a magyar dolgozó nép figyelmét — mondotta. Legfontosabb feladatunk, hogy falusi szervezeteinket megerősítsük A Pártról szólva Jegyinák elvtárs kiemelte beszédében: legsürgősebb feladatunk, hogy falusi szervezeteinket megerősítsük, mert, mint a kongresszus megállapította, a Párt a faluban szervezeiileg nem erősödött a növekvő feladatokhoz mérten, sőt helyenként egyenesen gyengüli Rákosi elvtárs február 104 beszéde óta megyénkben történt némi javulás pártszervezeteink munkájában, a Párt és a tömegek viszonyának kérdésében, azonban az eredmények korántsem kielégítők. A tag- és tagjelölifelvétel körül is van még komoly javítanivaló. Ezután ismertette Jegyinák elvtárs az új párttagok s ezek közötj a közép*