Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-11 / 59. szám

4 VASÁRNAP, ,1951. MÁRCIUS 25. PÁRTÉLET Propaganda munkánk feladatai Pártunk It. kongresszusa után Uárlunk alig néhány nappal ez­előtt befejeződött II. kon. (bosszúsa újabb nagy feladatok meg­oldása elé állította pártszervezetein­ket, egész párttagságunkat. Ahhoz, hogy ezeket a megnövekedőit felada­tokat meg tudjuk oldani, nagymér­tékben szükséges, liogy tovább emeljük párttagságunk elméleti szín­vonalát, tovább javítsuk oktatásunk minőségét és a tanulási fegyelmet, l'árlunk II. kongresszusa behatóan foglalkozott a pártoktatás kérdései­vel. A kongresszuson elhangzott be. számolók és felszólalások rámulat­lak a pártoktnlás terén eddig elért eredményekre, a meglévő hibákra és világosan megmutatták az e té­len lévő hiányosságok okait, azok­nak kiküszöhölési • módját. Pártszer­vezetcinknek és propagandistáinknak most uz a feladatuk, hogy megvizs­gálva a maguk területét, felfedjék n partok tatásban megmutatkozó htá­nyuvtágokal éa a kongresszuson el. hangzott referátumok útmutatása alapján hozzá kezdjenek a hibák Iinhidéktalnn kiküszöböléséhez. Mindenekelőtt szükséges, hogy vi­lágosan lássuk a pártoktatási, mun­kák feladatait és ismerjük azokat a létkérdéseket, amelyeket Pártunk II. kongresszusa után egész propaganda munkánk előterébe kell állítani. Melyek ezek a fökérdések és fel­adatok? Rákosi elvtárs külpolitikai helyzetre vonatkozó megállapításai­ból láthatjuk, oktatási munkánk egyik legfontosabb feladata, hogy megvilágítsa a békeharc elvi kérdé. seit. Tudatosítani kell párttagsá­gunkban, egész dolgozó népünkben u béketábor erőfölényét, a háborús veszély növekedéséi. Erősítenünk kell a békéért, a haza védelméért folyó harcot, el kell mélyítenünk a harcos, semmi áldozattól viaaza nem riadó hazaszeretetet és a néphadae. regünk Iránti szeretet érzését. Áldo­zatkészségre. a nehézségek elviselé­sére, éberségre, az imperialista há­borús gyújtogatok, a Tito-klikk és belső ügynökeik eHeni gyűlöletre kell nevelnünk a dolgozókat. El kell mélyítenünk felszabadítónk, bará­tunk és szövetségesünk, a Szovjet­unió és a nngy Sztálin iránti szere, telet és hűséget. Tudatosítani kell a Szovjetunió nagy nemzetközi je­lentőségét, Ismertetnünk keli társa­dalmi és gazdasági rendszerét, a szovjet nép példamutató, hősies har­cait, n béke és a háború viszonyai közölt. Párlunk II. kongresszusa Ismétel­ten'rámutatott a pártépités terén megmutatkozó hiányosságokra és hibákra. Mos) nz a feladatunk, hogy még fokozottabban foglalkozzunk a I'úrt és pártépités jelentőségével, elvi és gyakorlati kérdéseinek Ismerteié, sível. Propaganda munkánkkal elő kell segíteni párttagságunk felelős­ségérzetének, példamutatásának ki. fejlesztését. Ugyanakkor elő kell se­gítenünk a lag- és tngjelöltfclvéfeli munka megjavítását, a Párt és a tömegek kapcsolatának megjavítá­sát. a pártdemokrácia maradéktalan érvényre jutását, a kritika és ön­kritika helyes ulknlmazását, Stb. Egész pártoktaiási munkánk közép, pontjába kell állítani n szocializmus építésével kapcsolatos kérdések pro­pagandáját. n felemelt ötéves . terv népszerűsítését, az iparosítást. Nagy súlyt keit helyeznünk a mezőgazda, ság szocialista átszervezésével kap­csolatos elvi és gyakorlati kérdések ismertetésére. Ugyanakkor tudatosí­tanunk kell a munkás-paraszt szö­vetség jelentőségét, a munkásosztály s ezetőszerepét és az ezzel járó fe­lelősségét. Uokoznunk kell az éberséget és a gyűlöletet egész dolgozó né­pünkben, a kulákok, n jobboldali szociáldemokraták és egyéb ellcnsé. g> s elemeknek a szocializmus építé­sét akadályozó aknamunkájával szemben. Propaganda munkánkkal elő keli segítenünk mindezeknek az ellenséges elemeknek a leleplezését és ártalmatlanná tételüket Pártunk II. kongresszusa ezeket a feladatokat állította pártoktatásunk elé. Most pártszervezeteinknek és .propagandistáinknak az a feladatuk, iiogv a kongresszus útmutatásaira támaszkodva hozzá fogjanak ezek­nek a feladatoknak a végrehajtá­sához. Propaganda munkánk Pártunk II, kongresszusára való készülésünk so­rán tovább javult, mind a minőség, mind a tanulási fegyelem szempont­jából. Ezt bizonyítja a propagan­dista elvtársuk számára tartott elő­adások és konzultációk színvonalá­nak emelkedése, az elmélet és a gya­korlat jobb összekapcsolása, amely kifjozésro jut abban is, hogy a po­litikai iskolák hallgatói egy-egy anyag tanulmányozása során jobban látják, mind a termelés, mind korlati megvalósításához. Erre a leg­jobb példa tálán a MÁV Igazgatóság egyik alapfokú politikai iskolája, ahol a hallgatók a Pártunk paraszt, politikája című anyag tanulmányo­zása során kimentek Szőregre tszcs, agit&cióra és 8 egyénileg dolgozó parasztot szerveztek be felvilágosító munkával a t*zcs-be. De ugyanilyen jó példa erre az is, hogy az Ecset­gyár, a Szegcdi Falemezgyar és még több üzem politikai iskolájának hallgatói, akik eddig nem érték el a termelés terén a 100 százalékos teljesítményt, most valamennyien elérték, sőt vannak, akik túl is tel­jesitik már a normájukat. A tanulási fegyelemről szólva megállapíthatjuk, Iiogv ezen a té­ren is komoly javulás tapasztalható. A politikai iskolák hallgatóinak a tanulási fegyelem megszilárdítására tett felajánlásai, amelyeket Pártunk II. kongresszusának tiszteletére tet­tek, nem maradt üres papír, hanem élő, eleven valósággá vált. Ez azt is bizonyltja, hogy a pártoktatásba be. vont párttagok és pártonkívüliek túlnyomó többsége helyesen értékeli az elmélet jelentőségét, örömmel és lelkesedéssel vesznek részt a tanu­lásban, A tanulási fegyelem meg­szilárdulása, a foglalkozásokra való pontos, lelkiismeretes felkészülés, a lemorzsolódók és hiányzók számá­nak csökkenése pártszervezeteinknek és propagandistáinknak a jó mun­káját is bizonyítja. IVagy hibát követnénk el, ba nem mutatnánk rá a propa­gandamunkánkban mutatkozó hi­bákra és azok kiküszöbölést mód­jára. Propagandamunkánk egyik fő hiányossága még ma is, hogy egyes pártszervezeteink funkcionáriusai és propagandistái lebecsülik az elmélet jelentőségét. Ezzel magyarázható egyes politikai iskolákon a tanulási fegyelem lazasága, a nagyszámú hi­ányzás és lemorzsolódás. A hallga, tók nem jelennek meg a foglalkozá­sokon és ezért elmaradnak a poli­tikai iskolák. Igy történt például legutóbb az Első Szegedi Cipőgyár­ban és a L&dagyárban is. Ezekben az üzemekben maga a pártszervezet vezetősége sem tekinti az oktatást munkát elsődlrgrs feladatnak és nem tesz meg mindent, hogy párt­tagságokat rendszeres elméleti kép­zésben részesítsék. Sőt ezeknek a pártszervezeteknek titkárai a párt­bizottság előtt nem hogy felfednék nehézségeiket, segítséget kérnének munkájuk megjavítására, hanem in. kább elhallgatják a pártbizottság előtt és a propagandista elvtársat is arra igyekeznek rábírni, liogy ezt ne közölje a pártbizottsággal. Ami­kor a pártbizottság egyik kiküldött ellenőre az Első Szegedi Cipőgyár­ban rámutatott a hiányosságokra, a párttitkár elvtársnő különböző ki­fogúsokra hivatkozva igyekezett megmagyarázni a politikai iskola elmaradásának okát. Ilyen és ehhez hasonló hibák más pártszervezete­inknél is előfordulnak, ezért párt­szervezeteinknek az a feladatuk, hogy a pártoktatásra sokkalta na­gyobb gondot fordítsanak. Fel kell venni a harcot az elmélet nyilt, vagy burkolt lebecsülésével szent. mert az ellenőrző munka lazasága következtében nagy a lemorzsoló­dás, a hallgatók hullámzása ezeknél az oktatási formáknál, hanem azért is, mert a jelenleg itt tanuló elvtár­sakat jövőre szintén magasabb fokú oktatásba kell beosztani és ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy pártszervezeteink tudják, kik azok, akik ezt az oktatási formát becsü­lettel végig tanuliák és fejlődésük következtétien magasabb oktatási formára oszthatók be. Pártszervezeteink és propagan­distáink szoros kapcsolatot tartsa­nak egymással, mert enélkül nem tudják sem a káderekkel való egyé. ni foglalkozást, sem az elmélet és gyakorlat összekapcsolását tökélete­sen megoldani. Pártszervezeteink adják meg a propagandistáknak a helyt konkrét gyakorlati feladato­kat s propagandistáink dolgozzák he azokat a politikai lakóiak anya­gába. Igy az elméleti kérdéseket ért. hetőbbé tesszük a hallgatók szá­raára c» mozgósítani ts tudjuk őket o pártépités és a lermelés feladata­inak megoldására. Párttagjaink, de elsősorban funkcionáriusaink és pro. pagandistúink járjanak elő jó pél­dával a tanulási fegyelem megszi­lárdításában azzal, liogy a foglalko­zásokra alaposan és jól felkészülnek és minden esetben pontosan megje­lennek. Foglalkozzanak a politikai iskolákról hiányzó elvtársakkal s győzzék meg őket arról, hogy az elméleti továbbképzés elhanyago­lása milyen nagy veszéllyel és hát­ránnyal jár saját maga, de egész ügyünk előrehaladása szempont, jából. Párlunk II. kongresszusa ulán ezek a legfőbb feladataink, amelye­ket rendszeres munkával meg kell valósitanunk. E feladalok sikeres végrehajtása nagymértékben előre­viszi a szocializmus építésének, a béke megvédésének és nagy Pártunk további megerősödésének ügyét. Simon Béla bAtor eaberek * rárthÍr*>k Kérjük az instruktor elvtársa­kat, hogy hétfőn, 12-én délelőtt 10 órára rövid megbeszélésre jelenjenek meg a szervezési osz­tályon. Szervezési osztály Felhívjuk az alapszervezeteink figyelmét, hogy folyó hó 13­án, kedden délután fél 6 órakor előadást tartunk a Pártoktatás Házában. Az előadás címe £ „Moszkvai üzemi agitátorok, ta pasztalatairól". Ezen az előadá­son feltétlen jelenjenek meg az agit. prop. felelősök, a tízescso­port vezetők, valamint a népne­velőfelelősök és a tömegszer­vezeti funkcionáriusok. Értesítjük a titkár elvtársa­kat, hogy 13-án, kedden a kerü­meg azokban a kerületekben, ahova be vannak osztva Agit. prop. osztály le ti pártszervezetekben népneve­bem Mc"g "keit szüntelnTa'zt' a káros I ^ertekezletet tartunk. Az üze­nézetet, amely a pártoktalást kam-|mi népnevelök jelenjenek pánymunkának tekinti és meg kell valósítani a pártoktatással való ál­landó és rendszeres törődést. Ezért pártszervezeteink minden hónapban egyszer hízzék napirendre a veze­tőségi üléseken és taggyűléseken az oktatási munka eredményeinek ki­értékelését és határozzák meg az elkövetkezendő hónap feladatalt az oktatási munka állandó fejlesztése érdekében. Hozzanak határozatokat a munka megjavítására és gondos­kodjanak arról, liogy ezeket a ha­tározatokat végre is hajtsák. Ezért meg kell javítani az oktatás ellen­őrzését is. ' A Párt alapszervezetek vezetőségi tagjai és titkárai járja­nak cl rendszeresen a politikai isko­lákra, ellenőrizzék az olt folyó mun­kát. De ez az ellenőrzés ne formális legyen, hanem olyan, hogy felfedje a politikai iskolák eredményei mel­lett azokat a hiányosságokat is, ame­lyek gátolják a hallgatók további fejlődését. pártszervezeteinknek már most meg kell kezdeni a jövő ok tetási év előkészítését. Ezért az alapszervezet vezetőségének és propagandistáknak meg kell javi. taniok a kádermunkát, a káderek­kel való törődést. Már most az el­lenőrzés és a káderekkel való egyéni foglalkozás útján meg keli nézni hogy egy-egy hallgató hogyan fej lödik és a jövő évben milyen okta. tási formába kell beosztani, további fejlődése érdekében. Pártszerveze­teink ellenőrző munkáját különösen meg kell javítani a rádiószeminári A „Botor emberek" című szines szovjet filmet már több mint egy hete pergelt a szegedi Szabad sáp-filmszínház A szegedi dolgo. sók ezrei nézték már meg eddig a filmet, amely megmutatja a szov­jet kolhozdolgozók helytállását a termelőmunkában és hősies áldó­zatkeszségit a haza védelmében. Képünlcön a film egyik legérdeke. sebb jeleneteben lathatjuk a kel főszereplőt: Grúzát és Csernovít. A tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokat tárgyalják meg a mai parasztgyfilésekei Ma délelőtt a város különböző ré­szein párasztgyűléseket rendeznek. A város dolgozó parasztsága közö­sen beszéli meg a tavaszi munkák­Icai kapcsolatos problémákat. A gyűléseken számos jó tapasztalato­kat adnak át egymásnak a jelenlé­vők, mindez nagyban hozzásegíti a dolgozó parasztságot a magasabb terméshozam eléréséhez. Alsóváro­son a Vőneki-féle vendéglőben, Fel­sővároson a DÉFOSZ helyiségé­ben délelőtt 11 órakor, Újszegeden, Móravároson, Rókuson, Bak tón 10 órakor a DÉFOSZ helyiségében, Székháton pedig fél 11 órakor tart­ják meg az iskolában a paraszté gyűlést. párfépítéi terén a feladataikat és umok és tömegpropaganda előadá­botzá is kezdenek a feladatok gya. Isok hallgatói felé. Nemcsak azért, A tanácstagok fogadóórái Kecskéstclcpi ált. isk., vasárnap (márc. 11.) délelőtt 8—10-ig: Bálint Jánosné. Hattyastelepi ált. isk., va­sárnap (márc. 11.) délelőtt 8—10-ig: Savanya Miklós. Békctelepi ált. isk. péntek (márc. 16.) délután 5—7-ig. Tóth Etel. Radnóti gimnázium, pén­tek (márc. 16.) délután 5—7-ig: dr. Zápori Dezső, Muhari Piroska. Mó­ravárosi ált. isk., szerda (márc. 14.) délután 5—7-ig: Molnár András, Herczeg Ferenc. Rókusi ált. isk., szerda (márc, 14.) délután 5—7-ig: Magyar Béláné, Mészáros Tiborné. Csongrádi-sugárúti ált. isk., vasár­nap (márc. 11.) délelőtt 10—12-ig: Bednár Károlyné, Kassai Tibor. Földműves-ulcai ált. isk., vasárnap (márc. 11.) délelőtt 10—12-ig: Ipo­vitz András, Vajas Ferenc. Újsze­ged, Alsókikötősori ált. isk., péntek (mire. 16.1 délután 6—8-ig: Bos­sányi György. Temesvári körúti ált. isk., szerda (márc. 14.) délután 6— 8-ig: Szirákj Klára. Szilléri-sugárúti ált. isk., szerda (márc. 14.) délután 6—8-ig: Farkas Istvánné, Huszta Lajos Ó-Petőfi-telepi ált. isk., va­sárnap (márc. 11.) délután 2—l-ig: Faragó Józsefné. Uj-Petőfi-tclepi ált. isk.. vasárnap (márc. 11.) délelőtt 10—12-ig: Széli Ferenc, Makra Já­nos. Felsővárosi ff. 151., vasárnap (márc. 11.) délelőtt 10—12-ig: Szegi István, Simon Györgyné. Kilencvennégyen szólaltak fel a szentmihály­teleki paprikás értekezleten A Szegcdi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet növénytermelési osztálya a napokban Szentmi­háiyteleken egósznapos paprika­termesztési tapasztalatcsere­értekezletet tartott a környék parasztjaival. Ökrös Ibolya elv társnő, a szegedi városi ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője nyitotta meg az ér­tekezletet. Obermayer Ernő, a Kísérleti Intézet osztályveze­tője pedig ismertette a híres szovjet agrobiológusnak, V i 1­jamsznak egynéhány fon­tos megállapítását. E megállapí­tások szerint a termés növelé­sére nem elegendő, ha az oksze­rű növénytermesztési eljárásnak csak egyik vagy másik hatásos módszerét alkalmazzuk, — eze­ket nem egyenkint, külön-külön, hanem egymás mellett, egyszerre keli alkalmazni az eredményes és jó gazdálkodás érdekében. Ezután Obermayer Ernő szá­mos hasznos termesztési eljá­rást ismertetett. Az előadáshoz 94-en szóltak hozzá és tettek fel kérdéseket az ülés résztvevői közül. Egy. magában ez a szám is mutatja a tapasztalatcsere sikerét — és egyben jelenti azt is, hogy az ilyen és hasonló tapasztalat­cseréket minéi gyakrabban és megyénk minél több községében kell rendeznünk. Szatymaz népneveléi a terménybegyűjtés sikeréért Szatymnzon a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezetének helyise­gében gyiillck össze szerdán este • község népnevelői, párttagok és pár­tonkivüliek. Ilt Börcsök József párttitkár mondott beszédet. Vázol­ta a népnevelők, az egész község elölt álló feladatokat s beszélt a terménybegyüjlés kérdéséről. Meg­állapította, hogy a dolgozó paraszt, ság egy kisebb része még nem tel­jesítette begyűjtését, hogy még min­dig sok felesleges gabona van kint a dolgozó parasztságnál. Megjelöl­te a népnevelők feladatait a most következő időszakban, hogy teljesí­teni tudják második félévi begyűj­tési ütemtervüket Szatymaz dolgozó parasztjai. Ö maga vállalta, hogy 20 mázsa gabonát gyűjt be népnevelő munkával, egyben versenyre hívta ki a végrehajtó bizottság elnökét, Németh Istvánt. A végrehajtó bizottság titkára, Csanádi Sándor és Gera András vb. elnökhelyettes 25—25 mázsa feles­leges gabona begyűjtését vállalták március 18-ig. Gera András ver­senyre hívta ki Lippai Istvánt, aki a kihívást elfogadta és mindjárt ö maga 150 kg gabonát ajánlott fel, hogy beszállít a szövetkezet raktá­rába. Horváth István őszeszéki dol­gozó paraszt, távol lakik a falutó!, kint a tanyák közt, ott fejt ki nép­nevelő munkát, vállalta, hogy hét­főig 25 mázsa felesleges gabonát gyűjt be. Szűcs Ferenc dolgozó pa­raszt is felajánlást telt. Vállalta, liogy egy mázsa kenyérgabonát szál. üt be. ad át a dolgozó nép államá­nak. A tanács helyi szervezete egy vándorzászlót készített, amelyet a március 18-ig folyó begyűjtési csa­tában legjobb eredményt elérő nép­nevelőnek ad majd át. Csongrád megyében az idén több mint hatezer hold a gyapot vetésterfilete Csongrád megye területén az el­múlt esztendőben 723 holdon ter­meltek gyapotot. Az állami gazda­ságok és termelőcsoportok dolgozói szép terméseredményeket értek el, de jól jövedelmezett a gyapot az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak is. A tavalyi termelők az idén sokkal nagyobb területre kötöttek szerződést. Igen .nagy az új szerződéskötők száma. A makói József Attila-tszcs ta­valy 2 holdon 6 mázsán felüli át­lagtermést ért el, idén 65 holdra szerződött. A kübekházi Sarló-Ka­lapács-tszcsnél most 25 holdon ter­melnek gyapotot. Itt tavaly egy holdon 8.62 mázsa termett. Kiskirályságon Libor Antal a 400 négyszögölön termelt gyapot­ért több mint 1000 forint jövedelem­ben részesült. A községben a tava­lyi 37-tel szemben idén 87-re nö­vekedett a szerződéskötők száma. Makón B. Szűcs József termelési felelős jó felvilágosító munkája eredményeként 116-an kötöttek szerződést. A megyében a gyapot vetésterü­lete idén több mint hatezer hold, A földeken már folyik a símitózás. Egymásután szervezik az állami gazdaságok és termelőcsoportok a brigádokat, munkacsapatokat. A székkulasi Vörös Csillag-tszcsnél 14, a tápéi Ady Endrénél 10 tagú brigád dolgozik. Igy indulnak harc. ba a makói József Attila-tszcs ál­tal indított holdapkénti 10 mázsás mpzgalom sikeréért. A megye te­rületén a szerződéskötő, közel 1500 egyénileg dolgozó paraszt közül is sokan jelentették be csatlakozásu­kat a mozgalomhoz. IN

Next

/
Thumbnails
Contents