Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-08 / 56. szám

4 4 CSÜTÖRTÖK. 1951. MÁRCIUS 8. Ilyén nők nem voltak és nem is lehettek régebben Ma. amikor a Nemzetközi Nőnap alkalmából a világ minden dolgozó nője újabb tanújelét adja a béke megvédése melletti liareos kiállásának, egyben még fokozottabb szeretettel fordulnak nagy példaképeink, a szovjet nők. asszonyok és-lányok félé. A Szovjetunióban a szocialista munka lijtipusú nőket teremtett, akik mindennapig munkájukkal nem egy atkalommal méltónak bizonyultak a világ minden dolgozója, de a nagy Bolsevik Párt és magának Sztálin elvtársnak el. ismerésére, bizalmára is. A szovjet nők munkájukkal váltak igazán egyenjogúvá a férfiakkal, de sohasem felejtik, hogy Lenin és Sztálin győzelmes Pártja tette ezt számukra lehetővé. Ujtipusü nőket formált a szovjet élet. amilyenek nem voltak és nem lehettek régebben. Rendkívül élénken mutatott rá erre Sztálin elvtárs 1935 novemberében, a ciikorrépafÓIdek. élmunkás kolhozparasztnőinek a Párt és a kormány vezetői által rendezett fogadásán. Beszéde a következőképpen hangzott: Előtártak, az, amit ma hittünk ift egy darabja az új életnek, annak az életnek, amelyet nálunk kolhozélelnek, szocialista életnek neveznek. Hallottuk az egyszerű, dolgozó emberek egyszerű Szavát> hallottuk, hogyan harcoltak és hogyan küzdőitek le a nehézségeket, hogy sikereket érjenek el a versenyhen Nem mindennapi tljök, hanem — mondholnám — a munka hősnőinek beszédeit hallottuk, mert csak a munka hősei érhettek el olyat: eredmény ekei, aminőket elértek. Régebben nem voltak ilyen nőink. Már 56 esztendős vagyok, sok mindent láttam, láttam elég sok dolgozó férés nőt. De ilyen nőkkel nem találkoztam. Ezek teljesen új emberek Csak a szabad munka, csak a kolhozmunka szülhet a falun ilyen hősnőket. Ilyen nők nem voltak és nem is lehettek régebben. Valóban, gondoljunk csak arra, hogy mi volt a nő azelőtti a régi időben Mig leány volt, mondhatni, u legutolsó dolgozónak ssámitott. Az apjának dolgozott, fáradhatatlanul dolgozott és apja még szemére vetette: ,.Az én kenyeremet eszed.'' Mikor asszony lett. a férjének dolgozott. azt csinálta, amit férfe parancsolt és férje megint csak szemére vetette: ,,Az én kenyeremet eszed." A falun a, nő volt a legutolsó dolgozó. Érthető, hogy ilyen körülmények között a parasztnak koziil nem emelkedhettek ki a munka hősei. Akkor a nő átkának tartották a munkát és a nő. ahol csak tudta, kerülte azt. Csak a kolhozélet tehette a munkát becsület dolgává, csak az szülhetett a faluban igazi hősnőket. Csak a kolhozélet tudta megszüntetni az egyenlőtlenséget, csak az tudta a nőt tálpraallitonj. Ezt megüli is jól tudják A kolhoz bevezette a munkaegységet. S mi a munkaegység? A munkaegység szempontjából mindenki egyenlő — férfiak és nők egyaránt• Aki több munkaegységet dolgozott, többet is keresett. Itt már sem az apa. Sem a férj nem vetheti a nő szemére, hogy az ő kenyerét eszi. A nő most, ha dolgozik és vannak munkaegységei, a maga gazdája. Emlékszem, a második kolhoz-kongresszuson beszélgettem néhány clvtársnővel. Egyikük, o.z északi határterületről, ezt mondotta; „Két évvel ezelőtt egyetlen tegénynek sem volt kedve benézni az udvaromba Nincs hozománya! Mosl ötszáz munkaegységem van. No és? Nincs nyugtom a kérőktől, azt mondják, nősülni akarnak, de majd meglátom, magam nézek ki magamnak vőlegényt" A kolhoz a munkaegységgel felszabadította, a nőt és önállóvá telte. Most már nem az apjának dolgozik, amíg leány, nem a férjének, amikor asszony, hanem elsősorban magának dólgozik. Éppen ez jelenti a parasztod felszabadítását, éppen ez jelenti a kothozrendszert. amely a dolgozó nőt egyenlővé teszi minden dolgozó férfival. Csak ezen az alapon, csak ilyen viszonyok között tűnhettek fel ilyen nagyszerű nők. Ezért a mai találkozást nem tekintem egyszerűen élenjáró emberek és kormánytagok hétköznapi találkozásának, hanem ünnepnek tar,-om. amelyen bemutatják a felszabadult nő munkájának eredményeit, bemutal iák, hoey mire képes a felszabadult nő. Azt hiszem, a kormánynak ki kell tüntetni a munka hősnőit, akik azért jöttek ide. hogy a kormánynak beszámoljanak az eredményeikről. Hogyan tegviik emlékezetessé a mai napot? Mi — én, Vorosilov, Csernov, Molotou. Kaganovics, Ordzsonikidze, Kálinyin, MikojOn elvtársak — meghánytuk-veiettük^ a dolgot és arra az elhatározásra jutunkp hogy beadvánnyal fordulunk a i.k'ornkínyhös és megkérj.iik: tüntesse ki Lenin-rend jellel n munka hősnőit, Lénin-retfdje.Vel a munkacsopörfvezetöket, a löbbi élmunkásnót, pedig tüntesse ki a Munka Zászlaja-rendjellel. TermJsitU n külön, ki kell tüntetnünk Marija Gyemcsiüko elvtársa öt, Vörosilov: Ember a talpán: Mijlálov: Ö a' fő értelmi sieríőjé a dolognak Sztálin: Azt hiétem,. hogy Marija Gyemcsenkónak. mint az egész ügy . • t as'-wálpp" l:c :áemcnyczöj(>nek. azonkívül,„hogy Lenin.rendéi adhuk neki', még ki kell fejeznünk: a.Szovjetek Központi Végrehajtó Bizoltságanák köszönetéi is. múnkacsopbrtjix .tagjait pedig a Munka •' ZUszldjárrendiettel keli Kitüittetttüi*k.. , .;',/ fKözbcszóla's:' 'Egy kivételével mindannyian itt .vannak. Egy. béíeg.) Sztálin: A beiegéf'is ki 'keilrtiintetni. Így szeretnénk chtlékéaétessó tenni a. mai napot. (Viharos, hószszantártó taps, mindenki feláll:) Ma délután ünnepi nögyülés a Nemzeti Színházban A fiatal Nyina Pelevina, az ivanovói szövőgyár sztahánovista szövőnője a normában megállapított 6 szövőgép helyett nyolcat kezel és így ls kitűnő minőségű árut termel. A komszomol-lánynak az idősebb mesterek és a szövőnők szívesen adják át tapasztalataikat. A képen Ja. rigina szövőnő (balra) figyeli Pelevina munkáját, . A Szovjetunióban sikeresen folyik a hároméves közösségi állattenyésztési terv végrehajtása. A képen Bu ligyina állatorvosnő védőoltást ad a *Győzelem"-ko!hoz egyik tenyészállatának. Szerdán . este- fd), hatjiör' ;a gedi üblgoZö hök'; hatalúte'-, leKjéreciéBsel tartották meg,.fáklyás -felvonulásukat ' .a ' Némíeihöri , N.&W me&nptáááfiálc. -w* Mái; a gYŰtek&táí. .áta'üdsteiííes.tóren, / ár. üzömeik, hivatalok;'dolgozó asszonyai; A feívohnlo csoportokat a Itopvwjaéjf, röívfamg. -. a. Szegődi Kondér és az! Ujszegedi Lienfcravúgyár .zenekara foganta. Hátkbr hígngös 'énekszó töltötte meg á Leftín-ytoál.[ VÖros lo-i> ' - ' •» bőgők transzparensek alatt tüntet, tok .Szeged asszonyai' a béke melletK, Harcolunk a békéért", „Megvédjük a-békét!". „Sztálinnal a békáért!" húőeltéh, a feliratok, hogy ő'dölgózó riök héntewk (óhajtják a békét, hanem harcosan ki-is állnak annak' megvédése mellett. Ma délután a Szegedi Nemzeti Színházban fél ötkor ünnepi nő. gyűlést rendeznek, amelyen Hegedűs. Magda elvtársnö, az MNDSZ tonli küldötte tart ünnepi . belet 1 A dolgozó nők harcos ünnepe Olga Lepestnszkaja, a világhírű szovjet tudós külörileges, sajáttervezésű mikroszkóppal egybeépített tereosztátjával (keltetó'gép) kísérlete, zik. A képen felül a filmvevó'gépeket látjuk, amellyel mikroszkopikus felvételeket lehet készíteni a kisérletekrőL Március 8-a niindah évben a világ dolgőzó. nőinek harcos serögaíontiéjo- Kzen a napon világ haladó' asszonyai fogadalmat tésáfték, hogy mg erőteljesebbén,.Mg. .élsántábban. tpcpj&ejc'a. 'b^ceégtj Klára ja [nőmozgalom megteremtője 42 évvel eze] ő11Köppeűí> á gábaít azzal." a javaslati;:: -fordult a Nemzetközi NőkoagresszushoK, hogy :íegyeó az évnok egy napja, amely liűtönvifcéppíeí|t - fíg;yélmézt$t.i . a világ jföllőzói nőit. a békgélrt és b'íawdsá^érö ifolj^.l haréia a wr •rrákmányolőkkal sáembmi. Több mjöt' 40 évé •toegfihttepjjk" tehát k világ.: dolgozó asfezony'jjii a Nemzetközi "Nőnapot, amely a dolgozó nők nemjKtközi összetartozásának ünnepeÉppúgy, mint. 40 évvel ezelőtt, most is világháborúra készülnek az imperialisták, lángtengerbe akarják borítani a világot., Sztálin elvtárs nyilatkozatát megértették a . világ békét akaró dolgozt) asszonyai. „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.". Sztálin elvtárs saavaj új lendületet adtak a békemozgalomnak, a dolgozó •nők harcának is- Békéért folytatott liarcunkban példaként állatják eíőttünk a szovjet nők. „A Nemzetközi Nőnapot a nők százmilliói békeakaratának, a béke megvédése hatalmas megnyilvánulásának kell tekintenünk" — mondotta Nina Popova a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség berlini tanácsülésén. A Szovjetunióban a Nemzetközi Nőnapon az asszonyok beszámolnak Sztálin elvtársnak a béke megvédése és a kommunizmus felépítése érdekében végzett munkájukról. A szovjet: nők igaz. e'tasánt, harcosai á béke ügyének. Résztvesznek a nagy természetátalakító tervek végrehajtásában, erdőö vezetek létesítésében, az iskolák, kórházak létrehozásában, oiy^n termést érnek el a kolhOzföldeken, mint sehol másutt a világonTudják, minél erősebb a Szovjetunó, annál biztosabb a világbéke ügye. A .szovjet nők hősi Önfel áldozással harcoltak a második világháború .alatt a hitleri fasizmus elten. Á szovjet nők harcainak nyomán mindenütt a. világon erősödik a, dolgozó nőik békeharca. A koreai asszonyok a saovjet nők példáját követik, amikor hősiesen harcolnak az imperialista agmszorokkal szemben. Az imperialista országok asszonyai a Nemzetközi. Nőnapot arra használják fel. hogy megmutassák erejüket elnyomóiknak. A francia Nőszövetség' a Nemzetkőzi Nőnap alkalmából az asszonyok nagy nemzeti gyűlésére felhívást bocsájtött ki- ..A háború döngeti kapuinkat Németország űjrafélfeg\'vérzésével. Nem akarjuk, hogy a mártír Korea 9orsára .jussunk. Rajtünk múlik, a mi bátorsáaunikoh, hogy ne legyen háború. A béke megvédése érdekében fogjunk össze és cselekedjünk" _ mondja a felhívás. Nekünk, magyar nőknek különösképpen nagyjelentőségű az idej Nemzetközi Nőnap, hiszen most ért véget Pártunk II. Országos Kongresszusa, amely megszabta számunkra az elkövejkezendö feladatokat. Feladatul tűzte ki, hogy még gyorsabban szárnyaljuk túl eddigi eredményeinket. még -szélesebb körben tudatosítsuk asszonytársaink közptt, hogy a háború nem elkerülhetetlen, ha mi is a vlág dolgozóival ejgyütt mindent elkövetünk a béke megvédése -érdekében. Neküjik, magyar aszszonyokhak is a legszentebb ügyünk a béke megvédésé. Megértették ezt- a szegedi dolgozó nőik is, mert derekasan megáll* iái héjyüket a termelő és a felvilágosító munkában. A szegedi dolgozó nők jelentős felajánlásokat tettek Pártunk II. Országos Kongresszusára s azokat teljesítették is- A Textilművek női dolgozói például öt MNDSz-brigádot alakítottak. A Magyar Kender, ahol a dolgozók nagyobb része nő, versenyre hívta Csongrádmegye összes üzemeit. A kongresszusi versenyben az üzem dolgozói elnyerték a megyei pártbizottság vándorzászlaját. A dolgozó nők ezt a lelkes lendületet vitték át a Nemzetközi Nőnap megünneplé' sére tett felajánlások teljesítésére is s újabb felajánlásokat tettek. A Paprika NV nődolgo' zó! például asztali brigádokat alakítottak a jobb és több munka érdekében. A kerületi MNDSZ.csoportok tagszervezéssel, jó felvilágosító munkával készültek a mai napra, A Kossuth Zsuzsa-csoport újabb 30 asszonytárs bs szervezését ajánlotta fel. Wertheimerné asszonytársunk tagtoborzást versenyre hívta a csoport nőnevelőit. Ö maga máris 20 tagot szervezet be, a csoport nőnevelői pedig egyenként három, négy új asszonytársat. Az ipari munkás asszonytársak példáját egyre nagyobb számban követik' a dolgozó parasztaszszonyok is. Egyre többen lépnek a termelőszövetkezetek útjára, mert látják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás megkönnyíti az ő ételüket is. A texmelőcsoportok asszonyai megértették a munkaverseny fontosságát, vállalták a termelőcsoport tisztántartását, az épületek külső és belső rendbehozását. Vállalták például az apró jószágok szaporulatának felemelését. Az „Al'kotmány"-lsacs megindulásakor például egyáltalán nem volt aprójószáguk, ma már 360 baromfija van a termelőcsoportnak. A dolgozó nők megértik, hogy a termelés emelésétől ötéves tervünk ' teljesítésétől függ népi . demokráciánk további fejlődése. Szeged dolgozó női is megfogadják a mai napon, hogy még fokozottabb mértékben veszik ki részüket a békéért folytatott harcból, még szorosabban felzárkóznak a Magyar Dolgozók Pártja mögé és minden erejükkel résztvesznek a kongresszusi határozatok végrehajtásában. Minden erejükkel hozzájárulnak a Szovjetunió-vezette béke tábor erejének növeléséhez, Szabad hazában, büszke öntudattal és harcos épiteniakarással sorakoznak fél a világ dolgozó nőinek egységes táborába a béke megvédéséért.' : Farkas Istvánné MNDSZ városi titkát'