Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-04 / 53. szám

Szeged dolgozói harcba indultak a felemelt, módosított oícrM terv teljesítéséért VIII. ÉVF. 53. SZAM. ARA 50 FII.LKR VASARNAP, 1951. MÁRCIUS 4. Hz elmélet és gyakorlat egységével ő kongresszus! határozatom végrehajtásáért Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolójában pártoktatásunk­ró] szólva kijelentette: „Pártis­koláinkon az elméletet nem egy­szer a gyakorlattól elválasztva és elvonatkoztatva tanították." Rákosi elvtárs bírálata megszív­lelendő nálunk, a csongrádme­gyei pártoktatásban is. Vonat­kozik ez nemcsak a pártiskolák­ra, de a szemináriumokra is. Ehhez a hibához hozzájárult még, hogy az elmélet jelentősé­gét több helyen lebecsülték, pmi a mostani éles nemzetközi helyzetben különösen veszélyes­„A propaganda jelentősége a pártonbelüli ideológiai és ne­velőmunkában — a termelés területéről vett hasonlattal — csak a nehézipar jelentőségével mérhető le..." — mondotta Hor­váth Márton elvtárs felszólalá­sában Pártunk országos kon­gresszusán. Önálló, erős, ne­hézipar nélkül külföldi tőkés­országok gyarmatává süllyed­nénk. Független ország, sza­bad nép nem képzelhető el olyan ipar nélkül, amely gépeket gyárt a termelőmunkához. Az osztály­harcban a marxista-leninista el­mélet ismerete és helyes alkal­mazása azt jelenti, hogy a dol­gozók százezreit, elsősorban az élcsapat tagjait felvértezzük az osztályharc törvényeinek isme­retével úgy, hogy önállóan, min­den körülmények között meg­állják a helyüket. Ahogy az ön­álló rehézipar hiánya a fejlett kapitalista ors'ágolc gyarmatává süllyesztené népünket, úgy a marxista-leninista elmélet hiá­nya ingadozáshoz, a régi, „meg­szokott" burzsoá „elmélet"-hez vezetne és vezet is sok esetben. Helyenként gyakran előforduló eset. hogy a szocialista építő­munka nyomán keletkező kisebb­nagyobb nehézségeket az ellen­ség felnagyítja és nem egy­szer magúk a párttagok is meg­rettennek. megijednek ezek'öl a néhéz*é<?ektől. Az úi és a régi elkeseredett, végsőkig menő harcában az elmélet adhatja csak meg a Párt tagjainak azt a szilárd, biztos talajt, amelyen mcmgathatatlanul megvetik a lábukat. Nem a marxista-leninista is­meretek beszajkózásáról van itt szó, hanem a marxizmus-leniniz­mus alkalmazásáról saját viszo­nyaink között. Lenin és Sztálin elvtársak beszédeit. könyveit hosszabb vagy rövidebb idő alatt mindenki be tudja tanulni. De nem betanulásról, hanem alkal­mazásról van szó. Nagyon rok esetben előfordul megyénk területén, hogy párt- és tö­megszervezeti funkcionáriusaink akár álmukból felkeltve elfúj­ják a hires lenini hármas jel­szót: támaszkodj a szegénypa­rasztra, nyerd meg a középpa. ras'tot és egy pillanatra se szün­terd be a harcot a kulák ellen. De ha megkérdezzük ugyanettől az elvtárstól, hogv járásod, köz­séged területén hány könépoa­r,osztat vettetek fel a Pártba, akkor a válasz nagyon sok eset­ben ellene mond a lenini hármas jelszónak. Nem ak?d megyénk területén funkcionárius, se ki­csi. se nagy. aki ne ismerné Sztálin elvtársnak. Rákosi elv­társiak a bírá'nt-önbíráWról szóló ismert tételeit. Mégis, mint ahogv pártkongresszusunk megállanitotta. még ma is gva­ko~i e-iet az aktiról iövő bírá­lat. a tömgek bírálatának dúrva vpo-iutasitása. Mi ez, ha nem a® elmélet és gyakorlat gépies szétválasztása. Mi rem azért olvassuk, tanulmá­nyozzuk nagyjainkat, hogy azok műveit kívülről betanuljuk, ha­nem azért, hogy a szocializmusc megvalósítsuk Hódmezővásár­helyen és Derekegyházán, Apát­falván, vagy Nagymajláton, az egész országban. Sztálin elvtárs a XVm, pártkongresszuson az mondotta: „Nevetséges volna azt követelni, hogy a marxizmus klasszikusai kidolgozták volna számunkra a minden egyes or­szágban 50—100 év múlva fel­merülő valamennyi elmélet1 kérdés kész megoldását azért hogy mi, a marxizmus klasszi­kusainak utódai, nyugodtan he­verhessünk a kemence.padká" és kérődzhessünk a kése dönté­seken" ... Kongresszusunk végetért. A párttagok, tagjelöltek éa párton­kívüli eh tízezrei hozzáfognak a kongresszus beszámolóinak, ha­tározatának tanulmányozásához. A kongresszus azonban nem­csak új feladatokat, új elmélet' kérdéseket és új gyakorlati ten­nivalókat határozott meg szá­munkra, de megszabta az elmé­let kérdéseivel való foglalkozói egyedüli helyes marxista útját vagyis, az osztályharc gyakorla­tának marxista-leninista elem­zését, magyarán mondva azt hogy ha Aoátfalván a helyi ta­nácsok feladatát, szerepét, ta­nulják a® elvtársak, akkor ? Szovjetunió helyi szovjetjeinek példái mellett, az elméleti mev. határozások mellett ne felejtsék el megvitatni azt sem, hogv a­apátfaivi tanácstitkárt két évrr le ket'ett csukni, mert ellenség volt. Ha igy vitatják meg Aoát falván is és másutt is Rákos-' elvtárs b eszámol ó-inak azt e résrét. ame'v a tanácsok munka jávai foglalkozik, akkor nem. csak hogv hamarabb megértik diolgonőirk azt. hogv tanácsaink ban még sok helyütt bent va­er. ellenség, haimm egyúttal rá­jönnek arra is. hogv a bent levő ellenséggel mit kell tenni. Helytelen lenne tehát az, ha a kongresszus határozatát, beszá­molóit egyszerűen bemagolnánk Helyesen úgy használhatjuk fe' a kongresszus tapasztalatai! propaganda munkánkban, ha £ kongresszusi anyagot összekap­cso'juk a most tanult anyagga'. Például: középfokú esti isko­láinkon most a szocialista ipa­rosítás elvi és gyakorlati kérdé­seit tanulják az elvtársak. Mif kell tehát tenni ebben az eset­ben? Az előírt klasszikus iro­dalom mellett még át kell. hogy tanulmányozzák az előadók és he llvatck Rákosi, Gerő, Vas Zoltán, Friss elvtársak idevo­natkozó beszámolóit. De ezt sem szabad gépiesen tenni- Amikor pé'dául Rákosi és Gerő elvtárs eddigi eredményeinkről számol­nak be, nézzük meg saját üze­münk, saját községünk helyi eredményeit is. Amikor alap- és középfokú iskoláink ötéves ter­vünkről, népgazdaságunk fejlő­déséről tanulnak, ne fe'ejtsék el megtanulni és utána a'kalmazni Gerő elvtársnak azt a kijelenté­sét, hovy „A közellátás kérdése az osztályharc egyik legfonto­tosabb területévé vált." Ezt el­fogadni. magunkévá tenni any­nyit jelent, hogv falusi pártszer­vezeteink. a fa'usi pártszerveze­tek kommunista tagjai legfonto­sabb harci területnek tpkintik a beavüjtés kérdését. Amikor az ors'ávos tapasztalatokat és eredmé-veket átveszik, akkor re feledkezzenek meg például a tömörkényi tanács taa-ai, a tömörkénv' pártszervezet kom­munistái arról, hogy az osz­tályharc ewik legfontosabb te­rülete náluk is a közel'átás. a begyűjtés területe. Az ujszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat nyerte el a Csongrádmegyei Pártbizottság zászlaját MDP Csongrádmegyei Pártbizottság közleménye A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának tiszteletére in­dult munkaversenyben megyénk üzemeinek dolgozói eddig soha nem tapasztalt nagy lelkesedés­sel vettek részt. Különösen ki­emclkrdtek a textil- és épílőipar dolgozói, akik kijavítva eddigi hibáikat, pártszervezeteink irá­nyításával, a műszakiakkal való szoros együttműködésben maga­san túlszárnyalták eddigi tel­jesítményeiket- Többszázezer fo­rint értéket, több vagon szenet, 'át é3 egyéb nyersanyagot ad­tak államunknak a Kongresszu­si Hét takarékossági mozgalma eredményeként. Ezentúl emelték nemcsak százalékos teljesítmé­nyeiket, hanem a minőséget is. \ szoc'alista munkaversenynek ez a hatalmas lendülete több ruhát, élelmiszert, jobb lakáso­kat biztosít a csongrádmegyei dolgozók restére is és az üze­nek dolgozói ezzel hozzájárul­lak békénk erősítéséhez, az öt­éves terv idöelőtti befejezéséhez. A kongresszusi szocia'ista murkaversenyben a legjobb ered­ményt aa ujszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat dolgozói ér­ték el. Az ú Veged! Kender- és Len­szövő Vállalat dolgozói a kon­Tasszusi verseny során az I millió 65.009 forint értékű fcl­-já-Tásokat 173 százalékra tel­jesítőitek. Ezenkívül felesleges raktár­készletük felhasználásával több mait 2 millió forint értéket sza­badítottak fel. A hulladékot 1.8 százalékról 1.5 százalékra csök­kentették. A műszakiak az anyagellátás jó megszervezésé­vel és a gépek jó karbantartá­sával elérték, hogy a Kongresz­sztr-i Hét első napján a gép­batásfok 58 8 százalék volt és i Kongresszusi Hét végére már 315 százalékra emelkedett. Az újsz'jgcdi Kenderben a lolgozcknak 90 százaléka és a oávitagságnak, valamint az if­júságnak több mint 90 százalé­ka tett felajánlást, amelyet a "olgozók túlnyomó többsége ha­táridő e'ött teljesített, illetve últeljesiíett. A munkamódszer­atadás a Kongresszusi Hét alatt különösen nagy eredményeket hczolt: a 1C0 százalékon alul ték átlagteljesítményüket. 153 dolgozó vette át az üzemben az új munkamódszereket. Az üzemi pártszervezet élére állt a dolgozók kezdeményezésé­nek. a kongresszusi verseny nagy lendületét összekapcsolta a pártépítés feladataival: A verstny során kitűnt dolgozók közül a Kongresszusi Héten tar­tott ünnepi taggyűlésen 2 tagot és 8 tagjelöltet vettek fel­A Csongrádmegyei Pártbizott­ság a csongrádi építkezést ér­tékes könyvjutalomban részesí­ti, a Texíilkombinátot kiváló munkájáéit dicséretben részesí­ti, továbbá jő mnnkájukért a csongrádi Bútorüzemet, a sza* gedi Rendergyárat, a szegedi Lemezgyárat, a szentesi MAV* üzernet, a hmvhelyi Kötöttáru­gyárat és a szegedi Gyufagyárat dicséretben részesíti. Üzemi dolgozóink már számos felajánlást tettek felszabadulá­sunk hatodik évfordulójára, áp­rilis 4-re és a munkásosztály nemzetközi ünnepére, május 1.­re. Forrón szeretett Rákosi elv­társ vezetésével előre újabb munkarikerckkel, országépítő új ötéves tervünk teljesítéséért. MDP Csongrádmegyei Pártbizottság A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának külföldi visszhangja Moszkva 4 A TA'SZSZ-iroda jelentése rész­letesen ismerteti a Magyar Dolgo­zók Pártja kongresszusa március 1-i délelőtti ülésének lefolyását és a vitát Gerö Ernőnek az ötéves terv első évi eredményeiről szóló beszá­molójával kapcsolatban. A jelentés beszámolt Nagy Mária, Juhász Jó­zsef, Nagy Imre, Czottner Sándor, Gonda György, Ürmös Erzsébet, Köböl József és Friss István fel­szólalásáról. valamint n holland, a belga és a dán testvérpár tök képvi­selőinek üdvözlő szavaitól. Prága A csehszlovák lapok folyamato­san beszámolnak a Magyar Dolgo­zók Pártja II. kongresszusáról. A Bralis'.avai Uj Szó j,A hazafias­ségról" címmel hosszú részletet kö­zöl Révai Józsefnek a kongresszu­son elhangzott felszólalásából, Róma 'A'z Unita részletesen ismerteti Gerő Ernő államminiszlcr beszá­molóját a Magyar Népköztársaság gazdasági helyzetéről- Gerő Ernő beszámolója — írja az Unita — új, nagyszabású győzelmekről számol be, amelyeket a magyar nép a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezetésével, a Szovjetunió baráti támogatásával aratott. Peking A Zsenminzsibao. a Kinai Kom­munista Párl központi lapja, vezető helyen közölte Molnár Érik igaz­ságügyminiszter, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősége tagjának cikkét a Pártkongresszus íeljeslíők 16.2 százalékkal emel- e'ökésziiletciröl. London A Daily Worker írja: Harry Pol­litt, az Angol Kommunista Párt főtitkára és John Mahon londoni kerületi titkár, tudósítást küldtek a kongresszusról, amelyekben többek között ezt írják: Az a jelentés, amelyet Gerö Ernő az ötéves terv első évében elért eredményekről adott, a termelés fo* kozódását, a beruházások óriási mé, reteit, a nemzeti jövedelem állandó emelkedését, továbbá a nemzetgaz­daság kapitalista részének fokoza, tos összezsugorodását matatja. A példa nélkül álló számok ma­tatják, hogy a népi demokrácia egy év alatt a nemzetgazdaság terén többet alkotott, mint a Horthy­rendszer húsz esztendő alatt. Meglelenlk Gerö Erna és Farkas Mihály kongresszusi beszeda Füzet alakjában megjelenik Gerő Ernő és Farkas Mihálynak a Ma­gyar Dolgozók Pártja II. kongresz­szusán elhangzott beszéde. Gerő Ernő beszédében ötéves ter­vünk és egész népgazdaságunkra ki­ható kérdéseket tárgyalt meg, Far­kas Mihály beszédében békénk vé­delme és néphadseregünk fejleszté­sének kérdésével foglalkozott. E beszédek olvasása és tanulmá­nyozása segítséget jelent minden dolgozó számára munkája elvégzé­sében és világossá teszi számunkra az elkövetkezendő nagy feladato­kat. A brosúra beszerezhető pártszer­vezeteknél, Szikra- és állami köny­veibo'tokban. Rákosi elvtárs Pártunk fel­adatairól beszélt éa hosszú idő­re meghatározta az utat, me­lyen járnunk kell- Amikor a Párt különböző oktatási rend­szerében tanulmányozzuk a Pártról szóló lenin'-sztálini ta­nításokat. akkor nem lenne he­lyes, ha esek gépiesen elismé­telnénk a beszámoló egyes ré­szeit, például azt, hogy az „öt­éves terv magában foglalja a mezőgazdaság szocia'ista építé­sének ez eddiginél fokozottabb fejlesztését. Ez az ötéves terv eeyik legfontosabb kérdése..." Tárgyalják meg az esti iskolán, a szem'náriumon azt is, hogy ötéves tervünk e fontos felada­tának teljesítésében milyen sze­rep jut a nagymágocsi, makói, vagy kiszombori kommunistákra. Tanulmányozzák a mezőgazda­ság szocialista felfejlesztésének kérdését úgyis, hogy „nekem. Kovács János kiszombori párt­tagnak mi a fe'adatom ebben a hatalmas küzdelemben-" Tehát kongresszusunk határozatát, a kongresszus nyújtotta beszámo­lók nagy elméleti és gyakorlati, útmutatásai csak úgy tudjuk helyesen felhasználni, ha azt nem szakítjuk el a marxizmus­leninizmus klasszikusainak ta­nu'mányozásaitól, ha nem sza­kítjuk azt el az eleven élet na­ponként felmerülő helyi kérdé­seitől. A azem'náriumok, esti is­kolák továbbra is ugyanazzal a tanrenddel működnek, mint ed­dig, de az előírt tananyaghoz szervesen kapcsolódik a kon­gresszus anj-uga. Mindenesetre teljes ered­ményt propaganda munkánk csak altkor érhet el, ha a tan­anyag tanulmányozását, a kon­gresszusi anyag tanulmányozá­sát összekötjük a Párt, az ál­lam. a minisztertanács határo­zatainak tanulmányozásával, mert hiába ismeri valaki jól Sztálin elvtársnak „A gabona­fronton" című munkáját, ha nem ismeri a magyar miniszterta­nács határozatát a begyűjtés kérdésében. Hiába ismeri valaki az „Akiknek a áfcer a fejébe szá'lt" című cikket, ha nem tudja, hogy mi a különbség az !., II. és m. tipusú tszcsk kö­zött. Hiába ismeri valaki a szo­cialista felhalmozás elméletét, ha nem ismeri a m niszterta­nács anyagtakarékosságra vo­natkozó rendeletét A kongresszusi anyag tanul­mányozásánál, de egész pro­pagan la munkánkban az előadók és a ual'gatók szemei előtt le­begjen Kalinin elvtárs mondása: „Nem elég megtanulni a marxizmust — azt alkalmazni kell-" Esti iskoláink, szem'ná­riumaink, propaganda munkánk minden részét tegyük a marxiz­mus-!en;nizmus alkalmazásának iskoláivá A kongresszusi hatá­rozatok megvalósítása szoc'alis­ta országeá formálja hazánkat, de csak úgy. ha azokat marxis­ta-leninista módon a helyi vi­szonyokra alkalmazva hajtjuk végre. Előre tehát az elmé'et és gyakorlat kommunista egy* ségével a kongresszusi határoza­tok végrehajtásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents