Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

Éljen Pártunk, dolgozó népünk bölcs tanílúfa, szeretett vezére, Rákosi Mátyás! gzóltak, hogy Pártunkat a Magyar Polgozók Pártjának nevezzük, je­lenleg is fennállanak. Ezenkívül: ismeretes, hogy az egyesülési kon. gresszus kimondotta, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártját a marxiz­mus-leninizmus tanítása vezérli, s hogy Pártunk lényegét, tartalmát tekintve Kommunista Párt. Azt hiszem, hogy az egyesülési kongresszus óta eltelt idő alatt Pártunk egész munkájával kézzel­foghatóan bebizonyította, hogy ez A valóságban is igy van. Ezért nem javasoljuk Pártunk nevének megváltoztatását, A másik javaslat, amelye* nem tartunk célszerűnek elfogadni, ar­ra vonatkozik, hogy változtassuk meg a tagok és tagjelöltek felvéte­lének feltételeit. Kaptunk olyan ja­vaslatokat, hogy emeljük fel a tag­jelöltség idejét. De érkeztek hoz­zánk olyan javaslatok is, amelyek éppen az ellenkező irányban halad­nak, vagyis a tagjelöltségi idő le­szállítását kérik. Voltak javasla­tok arranézve is, hogy a tag- és tagjelöltfelvételnél az eddiginél több ajánlóra legyen szükség, de kaptunk ellenkező értelmű javasla­tokat is. A Központi Vezetőség nem tart­ja célszerűnek, hogy most megvál. toztassuk a tagok és a tagjelöltek felvételének a feltételeit, mert a tapasztatot azt bizonyítja, hogy a jelenlegi feltételek helyesek, meg­felelnek a helyzet követelményei­nek. Meggyőződésem, hogy a javasolt módosítások elő fogják segíteni a pártmunka megjavítását, hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a mi nagy Pártunk — kongresszusunk által megválasztandó új Központi Vezetőség és népünk szeretett ve­zérének, Rákosi elvtársnak az irá­nyításával — sikeresen megoldja a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa által meghatározott nagy feladatokat. • A határozati javaslatot szerkesz­tő bizottág nevében Révai József elvtárs terjesztette be jelentését. Be­jelentelte, hogy a szerkesztő bizott­ság egv-két módosítással a határo­zati javaslatot elfogadta. A módosí­tó javaslatok ismertetése után a kongresszus résztvevői egyhangúlag tették magukévá a halározati ja­vaslatot. Feszült érdeklődés közben tette meg ezután jelentését a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének nevében Apró 'A'ntal elv­társ, a SZOT főtitkára, a kongresz­szusi verseny eredményeiről és ar­ról, melyik üzem nyerte a Közpon­ti Vezetőség zászlaját. Jelentés a kongresszusi rerseny eredményéről lölő bizottság javaslata titkos sza­vazásra került, Kristóf István a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a titkos szavazás módját, majd szavazási szünetet tartottak. A szavazási szünet után Hegedűs András elvtárs nyitotta meg az ülést. Kristóf István elvtárs, a sza­vazatszedő bizottság elnöke terjesz­tette be a szavazatszedő bizottság jelentését és ismertette a választás eredményét, A szavazatszedő bi­zottság összeszámolta a szavazato­kat és megállapította, hogy a le­adott szavazatok száma 748. Ebből érvényes 748. A küldöttek egyhan­gúlag választották meg Pártunk és népünk szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. (A kongresszus tagjai felállva, ütemesen tapsolnak: „Éljen Rákosi!", „Éljen a Párt". „Párt és Rákosi!" — kiáltják. A jelölő bizottság átal javasolt elv­társakat — nyolc elvtársat kivéve — akik egy-három szavazattal keve­sebbet kaptak — egyhangúlag vá­lasztották meg a kongresszus kül­döttei. „Éljen a Központi Vezető­ség!" A kongresszus tagjai feláll­va, perceken keresztül viharos tapssal és éljen kiáltásokkal üdvöz­lik a megválasztott új Központi Vezetőséget Felkiáltások: „Éljen Rákosi!". ,,Éli„en a Párt!", „Párt és Rákosi!". Az ünnepést három­szoros hurrá-val fejezik be. Az ünneplés után az elnöklő He­gedűs András nagy taps közben jelenti be: — Elvtársak! A Központi Veze­tőséget ezennel megválasztottnak nyilvánítom. Az MDP II. Kongreszusa a Központi Vezetőség és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjaivá a kö­vetkezőket választotta: A Központi Vesetőség tagjainak és póttagjainak névsora A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának tiszteletére £ Hofherr.traktorgyár dolgozói­nak kezdeményezésével orszá­gunkban új szocialista munka, verseny indult. A kongresszusi versenyben eddig solia nem ta­pasztalt lelkesedéssel és soha nem látott mértékben vettek részt üzemi dolgozóink, vas. munkásaink, bányászaink, tex­tilmunkásaink, építőmunkásaink, minden iparág dolgozói, a mű­szaki értelmiség, a mezőgazda­ság dolgozóinak jelentős része js. A verseny eredményeként újabb nagy termelési győzelmek születtek. Még több szenet, vasat, acélt, gépet, textilt stb. adtak dolgozóink terven felül hazánk megerősítésére, népünk felemelkedésére, békénk védel­mére. A kongresszusi szocialista munkaversenyben a legjobb eredményt az Ózdi Kohászati iizem dolgozói érték el. Az Ózdi Kohászati üzem dol­gozói a kongresszusi verseny során, terven felül 23 581.000 forint értékű vasat, acélt és hen­gerelt árut adtak az országnak. Nagyszerű eredményeket értek el az anyagtakarékosság terén. A kohóüzem dolgozói 3402 tonna adásukat. Most újabb, még na kokszot takarítottak meg. a gyobb feladatok előtt állunk, megtakarított kokszból az l-es Mégjnkább szükséges, hogy a számú nagyolvasztó több, mint kongresszusi verseny nagysze­12 napig dolgozhat. Az üzemi r(i eredményeit megszilárdítva, selejtet 1950 második felének ÚJabb győzelmeket érjünk el a átlagához viszonyítva 30 sza- j termelés frontján. Már eddig is zalékkai csökkentették. | számos üzem és bánya, vala­Az ózdi Kohászati üzemben mjnt a mezőgazdaság dolgozói is a dolgozóknak több. mint 80 tettek felajánlást hogy h zánk százaléka, az ifjúmunkásoknak felszabadulásának 6 évforduló­több, mint 90 százaléka, a mű-1 ját, április 4-ét és május 10.000 tonna szenet adtak nép. gazdaságunknak. A Központi Vezetőség dicsé­retben részesíti a Petőfi­bányát, az Egyesült Izzó, Fém­áru és Szerszámgépgyár, Hof­herr-traktorgyár, a Ganz-Villa­mossági gyár, a dudari szénbá­nya, az Inotai Erőmű építkezése, a Dunai Vasmű építkezése, a Hungária Vegyiművek, a Kis­pesti Textilgyár, a Tisza Cipő­gyár, a Központi Húsüzem, va­lamint a Budapest ferencvárosi állomás dolgozóit a kongreszusi versenyben elért kiváló eredmé­nyeikért. A kongresszusi versenybe be­kapcsolódtak a termelőszövetke­zeti csoportok, állami gazdasá­gok és gépállomások dolgozói is. A mezőgazdasági versenyben a legjobb eredményt a twrke.ei termelőszövetkezeti csoportok érték el, amelyek élenjártak a tszcs-mozgalom fejlesztésében, a csoportok belső megerősítésé­ben, a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésében és az építkezéseknél. . 1 A kongresszusi versenyben or­szágunk dolgozói újra beb'yj­nyították a Párthoz való hűsé­güket, a nép ügye iránt' oda­szaki dolgozóknak nagy több sége vett részt a versenyben. A dolgozók túlnyomó többsége határidő előtt teljesítette, illet­ve túlteljesítette egyéni vállalá­sát. Az üzemi pártszervezet élére állt a dolgozók kezdemé­nyezésének. helyesen összekap. 1-ét a termelés és a termelékeny­ség fokozásával, a sriejt c ök­kentésével, az anyagtakarélo-«­ság növelésével ünnepeljük. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége helyesli és tá­mogatja a dolgozóknak ezt az újabb kezdeményezéséi. A Ma­csolta a kongresszusi versenyt gyar Dolgozók Pártja Központi a pártépités feladataival. a Vezetősége további sikereket ló­versenyben legjobban kitűnt dol- versenyben részívett gozók közül 80-at tagnak. 140­et pedig tagjelöltnek vett fel. Az üzemvezetés megteremtette a kongresszusi verseny sikeres megvalósításának feltételeit. Mindezek alapián a Központi Vezetőség úgy határozott, hogy a győztesnek felajánlott zász­lót az ózdi Kohászati-üzem dolgozóinak adja. A Központi Vezetőség meg­állapítja, liogy a kongresszusi versenyben, különösen a Kon­gresszusi Héten ~ számos üzem az ózdi Kohászati Üzemhez ha­sonló jó eredményeket ért el. Különösen jó eredményeket ér­tek el a Rákosi Mátvás Művek dolgozói. A Rákosi Mátyás Művek eredményei annyira megközelí­tették az ózdi Kohászati Üzem eredményét, hogy a Központi Vezetőség indokoltnak látja má­sodik zászló adományozását a Rákosi Mátyás Vas- és Fémmű­veknek, amely a kongresszusi versenyben a második helyet ér­demelte ki. A kongresszusi versenyben de­rekasan dolgoztak bányásza­ink is. A szénbányák közül a legkimagaslóbb eredményt a Petőfi.bánya dolgozói érték el. A Petőfi-bánya dolgozói a kon­üí.'emek dolgozóinak és egész népünknek! Előre újabb munkasikerekkel országépítő új ötéves tervünk teljesítéséért.! A kongresszus résztvevői lelkesen ünnepelték a kongresszusi verseny győztes üzemét. Ozdot és a többi kiváló eredményt elért üzemet. Hatalmas lelkesedés és percekig tartó taps közben olvasta fel Vass Istvánné az MNDSZ főtitkára a Ma­gyar Dolgozók Pártja 'II. kongresz­szusának táviratát a világ dolgozói­nak nagy tanítójához, a bölcs Sztá­linhoz. A távirat felolvasása ulán kitörő lelkesedéssel, hosszú perceken át ünnepelték a kongresszus résztvevői Sztálint. A jelBlőbiaottaág javaslata Ezután Kovács István elvtárs, a jelölő bizottság elnöke emelkedett szólásra. .,A jelölő bizottság a központi ve­zetőségi tagok és póttagok jelölé­sénél löbb fontos szempontot vett figyelembe. Először azt, hogy a Központi Vezetőségben megfelelő számban legyenek elsősorban a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság és az értelmiség, valamint a dolgozó ifjúság és a nők legjobb képviselői. Fontos szempont továb­bá, hogy a Part vezető szervében a gyakorlati munkában kipróbá't, jól helytállni tudó, politikailag kép­pes elvtársakat javasoljunk, akik a két kongresszus között biztos kéz­zel vezetik Pártunk mnnkáját, biz­tosítják a kongresszus határozatá­nak végrehajtását, A jelölő bizottság javaslata a ré. gi összetétellel szentben még jobban megnöveli a munkások arányát a Központi Vezetőségben. A kilenc­ven tag és póttag között hatvanöt ipari munkás elvtársat javasolunk (nagy taps). A jelölő bizottság nagyrészben ja­vasol új, az utolsó években, a fel­szabadulás óta jó munkájukkal ki­tUnt fiatal, fejlődőképes elvtársa­kat, összesen 23, 35 éven aluli elv. társat, köztiik tíz 30 éven aluli elv­társat a Központi Vezetőségbe. A fiatalok aranya a javaslat szerint tehát lényegesen megnövekszik, az új Központi Vezetőségben. Négy új elvtársnőt javasolunk a Központi Vezetőségbe és amennyi­ben a jelölést a küldött elvtársak elfogadjak, ezzel a nők száma 12-re emelkedik. A javaslat szerint jelen­tékeny számban megnövekedik a vidéki szervezetekben dolgozók szá­ma az új Központi Vezetőségben." Kovács elvtárs ezután felolvasta a Közponli Vezetőségbe és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottságba jelöl­tek neveit. Elsőnek a Párt és a ma­gyar ilép sok évtizedes, harcban megedzett szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs nevét olvasta a kül­döttek felviharzó tapsa közepette. Miután hozzászólás nem volt, a je­RÁKOSI MÁTYÁS, Andlcs Er­zsébet, Antal János, Apró An­tal, Badari László, Berei Andor, Biró Zoltán, Bottyánszky Pál­né, Czottner Sándor, Dabronkai Gyula, Dénes István, Dögei Im­re, Drahos Lajos, Erdei Mihály, Farkas Mihály, Friss István, Galló Ernő, Gáspár Sándor, Ge­rő Ernő, Győré József, Házi Árpád, Harustyák József, He­1 gedüs András, Hidas István, Horváth Márton, Jegyinák Já­nos, Jóboru Magda, Kádár Já­nos, Kállai Gyula, Katona An­tal, Kiss Károly, Koczina Gyu­la, Kovács István, Köböl Jó­zsef, Kristóf István, Mekis Jó­zsef, Molnár Imre, Molnár Erik, Nagy Imre, Nagy Mária, Nóg­rádi Sándor, Non György, Olt Károly, Papp Imre, Pataki Já­nos, Péter Gábor, Péteri István, Piros László, Pongrácz Kál­mán, Pothornyik József, Pőcze Tibor, Prleszol József, Ratkó Anna, Révai Józ./ef, Rónai Sán­dor, Somogyi Antal, Sirhajda József, Schumeth János, Szabó István, Szabó László, Szász Fe­rencné, Szobek András, Szűcs Lajos, Tausz János, Vas István­né. Vas Zoltán, Vágvölgyi Ti­bor, Vida Gyula, Zelei Ferenc, Zöld Sándor, Zsofinyecz Mihály, Póttagok: Ács Lajos, Bata István, Ben­ke Valéria, Betlen Oszkár, Czett József, Csikesz Józsefné, Dávid Ferenc, Döbrentei Károlyné, Har­mati Sándor, Janza Károly, Ke­resztes Mihály. Kossá István, Molnár Ernő, Nagy Józsefné, If j. Nyers Rezső, Sándor József, Sárfi Rózsi Szirmai István, Ta. tár Kiss Lajos. A Központi Ellenőrző Bizottság tagiainak és póttagjainak névsora PÓTTAGOK: TAGOK: Alapi Gyula, Bár:1 András, Házi Árpád, Kiss Károly, Konok Ferenc. Lakatos Dezső, Maróti Károly, Nezvál Ferenc. Pécsj Jó­zsef, Szabó Piroska, Szabó Já­nos. Bernáth Lászlóné, Verleln Ferenc. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs tartotta meg kongresszusi záróbe­szédét. Kongresszusunkat nem fejezhetjük be méltóbban, mint azzal, hogy úja hitet teszünk a Szovjetunió-vezette hatalmas bé tetáhor szent ügye mehett — mondotta Rákosi elvtárs zárszavában greesznsi terven felül több, mint wtt, veoc lésre alkalmas, fejlődőké. Tisztelt Párlkongresszus! Kedves Elvtársaki Kongresszusi munkánk befejező­dött, napirendi pontjainkhoz, me­lyek felölelték a magyar népi de­mokrácia minden fontos politikai, gazdasági, kulturális kérdését. Pár­tunk és a' dolgozó nép legjobbjai szóltak hozzá. Abból, amit elmon­dottak, újból kiviláglott, hogy egységesen ál'nak Pártunk nagy célkitűzései, az ötéves terv jő megvalósítása, » béke meg­védése mögött és hogy elszánt, öntudatos harcosai a Szovjet­unió.vezette, egész világot átfo­gó hatalmas békefronlnak. Ez az egység, amely az egész dol­gozó magyar nép egységének tükre és kifejezője, a mi erőnk egyik leg­fontosabb forrása. Rajta leszünk, liogy ezt az egységet, a munkás­paraszt szövetséget, a Magyar Füg­getlenségi Népfront egységét a jö­vőben tovább ápoljuk és szilárdít­suk. A kongresszus folyamán elhang­zott problémákból néhányat szeret­nék újra kiemelni. Először ötéves tervünk és szocialista építésünk egyik legfontosabb feladatát, a falu szocialista átépítését és a termelőszövetkezeteket érin­tem. Egész sor elvtársunk közölte, hogy kongresszusi felajánlásként elhalá­rozták, hogy községüket szocialista községgé alakítják át vagy megfele­lő számú termelőszövetkezetet hoz­nak létre. Valószínű, hogy az ilyen felajánlások egy részének meg van­nak az egészséges előfeltételei, amennyiben az illető helyeken a dolgozó parasztság zöme maga is rálépett a szövetkezés útjára. De látatlanban meg lehet mondani, hogy az ilyen felajánlások egy része csak úgy teljesíthető, ha rendkívül felfokozzuk a terme­lőszövetkezetekért folyó ugitá­ciót és propagandát és ilyenkor mindig megvan annak a veszélye, hogy a meggyőzést több vagy kevesebb nyomással, vagy legalább erőltetéssel kapcsolják ösz. sze. Márpedig nem lehet eléggé is­mételni, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom alapja és kiindulópontja a meggyőződésből fakadó önkéntes­ség. Amikor Túrkevén jártam és lát­tam, liogy az ottani elvtársak mi­lyen lelkesen és lankadatlanul dol­goztak a termelőszövetkezet érde­kében, hogy egyes töprengő parasz­tokat 10—15-ször is felkeresték egy hét folyamán, akkor azt tanácsol­tam nekik, liogy az ilyen erősen tétovázókat inkább hagyják egye­lőre a szövetkezeteken kívül. Azt mondottam az elvtársaknak, helyesebb, ha az ilyen töpren­gő parasztnak Időt adunk ar­ra, liogy még néhány hónapig kívülről figyelje a szövetkezet munkáját és kételyeitől a jó munka eredményeképpen a szö­vetkezeten kívül szabaduljon meg. Ha az ilyen töprengő, kétségektől gyötört parasztot hosszas rábeszélés után most be is agitálunk a terme­lőszövetkezetbe, előre lehet látni, hogy azokkal a nehézségekkel kap­csolatban, amelyek a legegészsége­sebb és legfejlődőbb termelőszövet­kezetek munkája folyamán is ter­mészetesen mutatkozni fognak, ösz­szes kétségei újra felélednek. Az ilyen kétkedő tag elégedetlen lesz, dohog, a kákán is csomót talál, az ellenség rajta keresztül hallatja hangját a szövelkezctben, a belső meggyőződés hiánya miatt nem tud telkesen, kitartóan és áldozatkészen dolgozni. Remélem, hogy a túrke­vei elvtársak — és a lobbi szocia­lista község termelőszövetkezeteinek vezetői is — megszívlelték ezt a ta­nácsol. Párlunk javastatára a földműve­lésügyi minisztérium rendeletet adott ki, melyben közölte, hogy március 10-én túl, őszig a gabona­neműek learatásáig nem erősítik meg újabb termelőszövetkezetek megalakulását. Ennek a rendelke­zésnek az a célja, hogy új termelőszövetkezetek létre­jötte és a vele e'kerülhetetle. niil kapcsolatos átszervezés ne zavarja a tavaszi vetést és egyéb mezőgazdasági munkála­tokat. Ez az intézkedés nem akadályoz­za meg dolgozó parasztságunkat ab­ban, hogy ne alakítson előkészítő bizottságokat, melyek már a nyár folyamán kidolgozzák és jól elő­készítik az új termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, megterve­zik a csoport őszi munkáját, stb. Azokat a dolgozó parasztokat, akik már meglévő termelőszövetkezetbe vagy csoportba óhajtanak belépni, természetesen március 10-c után is fel lehel venni olymódon, liogy földjüket, állatjukat rsak az aratás után viszik be a szö­vetkezetbe. de közös munkába mindjárt bevonják őket. Az ilyen tag beletanul a szövet­kezeti munkába, növeli a szövetke­zet munkaerejét anélkül, hogy a ta­vaszi vetéstervet és mezőgazdasági munkálatok menetét zavarná. Az új termelőszövetkezeti cso. portok szervezéséig rendelkezésünk­re álló hónapokat arra is fel fog­juk használni, hogy az új termelő­szövetkezetek sorait rendezzük. 'A'z utolsó hetek gyors fejlődése e téren azt eredményezte, hogy he­lyenként megszédültek a sikerektől, s elfelejtkeztek róla, hogy a munka neheze a termelőszö­vetkezetek megalakítása ulán kezdődik. Párlunk és államunk egyik fontos feladata, hogy őszig segítsék meg­szilárdítani az új szövetkezeteket, lássák el őket megfelelő p á r t k á . derekkel, szakemberek, kel és gépekkel — így bizto­sítsák. hogy utána egészségesen folytatódjék a falu szocialista át­építése. A másik kérdés, amire vissza ki­vánok térni, nz előttünk álló nehéz­ségek legyűrése, és ezzel kapcso­latban a kommunista példamutatás és áldozatkészség. Azoknak az elvtársaknak a szavait, akik büszkén vállalták a ránk váró nehézségek elhárításának áldozatát, az egész kongresszus viharos he­lyeslése húzta alá. Hat év tapaszta­lataiból tudjuk, hogy Párlunk, a ma­gyar munkásosztály, de ezen túl­menően az egész magyar dolgozó nép öntudatosan és a siker biztos reményében vállalja az ilyen áldo­zatokat, mert tudja, hogy eredmé­nyük népünk jólétének, kultúrájá­nak, biztonságának további erősö*

Next

/
Thumbnails
Contents