Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-29 / 73. szám

VIII. ÉVF. 73. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. Ma kezdődik a budapesti Zeneakadémia nagytermében az ötéves tervkölcsönkötvények második nyereménysorsolása CSÜTÖRTÖK. 1951. MÁRCIUS 29. A Párt szavára építhetünk, mint a kősziklára 4 1949 szeptember 29-én Pártunk javaslatára népköztársaságunk korhiánya ierv kölcsön jegyzési felhívással fordult a magyar dolgozókhoz. Ebben az időszakban már közeledtünk az újjáépítés tervének, a hároméves tervnek két év és öt hónap alatti befejezéséhez és közvetlen előttünk állt a szocializmus alapjait lerakó ötéves tervnek megkezdése. amelyben célul tűztük ki azt, hogy elmaradt mezőgazdasági és ipari országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országot teremtsünk. Ennek a tervnek elértéért 47 milliárd forintot irányoztunk elő. Népköztársaságunk kormányának felhívása hangsúlyozta: Legyen a kölcsönjegyzés népszavazás az ötéves terv s az ország szabadságának és függetlenségének, a békénk megvédése mellett, népszavazás a szocialista építés munkája melleit." A magyar dolgozók soha nem lapasztalt lelkesedéssel és egységben válaszoltak Pártunk, kormányunk felhívására. Az ötszáz milliós keretet egy nap alatt túljegyezték a dolgozók s alig néhány nap alatt, amig lezárták a tervkölcsönjegyzést. több mint 50 százalékkal jegyezték túl az előirányzott keretet. A. tervkölcsönjegyzés világos kifejezése volt annak, hogy a magyar dolgozók magukénak érzik az országot, amelynek függetlenségére, szabadságára olyan galádul és aljasam támadtak az imperialisták hazai ügynökeiken keresztül. Ebben az időszakban fejeződött be az imperializmus, a Ti to-fasizmus ügynökeinek. a Rajik-bandának pere. Ebből a perből a magyar dolgozók megtanulták, hogy ha a Párt és Rákosi elvtárs nem örködön volna éberen a magyar nép felett, akkor Ra jkék, Titóék és amerikai gazdáik újra jármot raktak colnak a magyar dolgozók nyakára, de nem egyszerű, fajármot, hanem vasjármot, erős szögekkel kiverve — amint azt Rákosi elvtárs mondotta. A tervkölcsönjegyzéskor a dolgozók tudták, hogy hazafias cselekedet az az anyagi áldozat, amit a kölcsön jegyzője hoz és hogy azt a pillanatnyi áldozatot rövid időn belül kamatos-kamattal fizeti vissza népi demkoráciánk. Azokat a forintokat, amelyeket a csongrádmegyei dolgozók a nép államának kölcsönadták, máris sokszorosan kapták vissza a szegedi Textilkombinátban, a vásárhelyi Mérleggyárban, az új gépállomásokban, a vásárhelyi, szegedi nagyszerű munkáslakásokban. napközi otthonokban, új iskolákban, községházakban, tanyaközpontokban, útépítésben és az életszínvonal emelkedésében. Megyénk az ötéves terv első évében olyan ütemű fejlődésnek indult, amilyenre példa nem volt még a vidék népének életében. Pártunk, kormányzatunk a tervkölcsönjegyzéskor azt mondotta: néhány év alatt sokszorosan visszatérül a dolgozóknak az az összeg, amit most az állam tőlük kért. Pártunk szavának igazságát hirdetik ma a esongrádmegyei tervberuházások nagyszerű létesítményei. De államunk ténylegesen is viszxzafizeti a kölcsönkért összeget. Tavaly szeptemberben volt a tervkölcsön nyereménykötvényeinek első sorsolása. Megyénkben is többezer dolgozó nyert 300—500—1000, sőt 10 és 25 ezer forintos nyereményeket. Szegeden Kovács József, a Bőripari Szövetkezet dolgozója 400 forintot jegyzett annakidején és 25 ezer forintot nyert; Gergely Menyhért egyetemi tanársegéd . 10 ezer forintot, Erdélyi Eszter vásárhelyi újságkihordó 1000 forintot. De sorolhatnánk tovább azoknak a dolgozóknak neveit, akik így is kamatos-kamattal kapták vissza kölcsönadott pénzüket. A tervkölcsön jegyzés első sorsolása nagy. kíméletlen csapás volt az osztályellerségre. amely azt suttogta, hogy államunk nem fizeti vissza a köcsönadoft összeget. A dolgozóikban azonban ismét megerősödött a Párt szavába vetett mérhetetlen bizalom és hit. A dolgozók ismét megtanulták, hogy a Párt szavára építeni lehet, mint a kősziklára. Megtanulták azt, hogy mi a különbség a kapitalizmus államkölcsönei és a népi demokratikus államkölcsönök között. Kölcsönt kértek a kapitalista Magyarországon is a dolgozóktól, de ezt a kölesönt a dolgozók fokozott gúzsbakötésére használták fel. Ott az államkölcsön célja az volt, hogy az államcsődtől megmentsél; a fennálló rendszert. A mi államunk tervköksöne alapvetően különbözik a kapitalista államkölcsönök tői, ,4 mi államkölesöneink a Szovjetunió gazdag tapasztalatai alapján a szocialista felhalmozást, új gyárak, üzemek, szociális és kulturális létesítmények megvalósítását segíti elö; a mi államunk a dolgozók áltat nyújtott kölcsönt arra használja fel, hogy erösebbé gazdagabbá tegye az országot, még szilárdabbá u. dolgozók hatalmát, függetlenségéi és még alkalmasabbá tegye a béke megvédésére. Ezt célt szolgálta a tavaly szeptemberben kibocsájtott békekölcsön is. Az ötéves tervkölcsön kibocsátási kerete 500 millió volt és'a dolgozók több mint 750 millióra jegyezték túl. A békekölcsönt 750 milliós kerettel bocsájtották ki, amit több mint egymilliárd forintra jegyeztek túl a dolgozók. .4 kölcsön jegyzés összegének ez a hatalmas méretű megnövekedése a legvilágosabban kifejezi azt, hogy milyen nagy ütemben fejlődött népgazdaságunk és ezen belül a dolgozók életszínvonala, jóléte, A tervkölcsönjegyzés után egy évre a dolgozók már köael kétszeresét adhatták kölcsön szocializmust építő országunknak, mint amivel az öléves terv megkezdéséhez hozzájárultak. Országunk a tervkölcsonjegyzés óta soha nem látott ütemben fejlődik, erősödik, gazdagodik. Az ötéves terv akkori 47 milliárdos — ma már szerénynek tűnő terv-beruházási keretét — a pártkongresszus 80—85 milliárdban határozta meg. Akkor 21.3 milliárd forintot irányoztunk elő a gyáripar beruházásaira — most 40 millárd forintot; akkor 8 milliárd forintot tartottunk szükségesnek beruházni a mezőgazdaságba, most 11 millárd forintot fektetünk be. Lakásépítésre városfej leáZtésre 7.4 milliárd forintot irányoztunk elő, most a felemelt ötéves tervben ezekre a célokra 10 milliárd forintot fordítunk. Akkor a tervtörvény 35 százalékos életszinvonalemelkedést írt elő. Ezzel szemben felemelt ötéves tervünkké] az életszínvonal mintegy 50—55 százalékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogy az ötéves terv időszaka alatt népünk életszínvonala legalább másfélszeresére emelkedik. Ha módosított ötéves tervünk nagyszeré számadatait nézzük, minden becsületes embert mérhetetlen büsz. keség tölt el. De Pártunk a kongreszuson felhívta a figyelmünket arra. hogy ezeknek a nagyszerű terveknek a végrehajtása sokkal nagyobb erőfeszítést, sokkal nagyobb áldozatkészségei követel meg minden egyes hazafitól. Mindkét kölcsönjegyzés a dolgozók takarékosságát is szolgálta. A szocializmust építő országban a takarékosság egyik forrása az új beruházásoknak. új létesítményeknek. A szovjet. dolgozók száz és százmillió rubelt takarítanak meg évente, amit betétként az állami pénzintézetekben helyeznek el. Ezekből a százmilliónyi rubelekből olyan létesítmények építéséhez járulnak hozzá, mint a sztálingrádi, a kujbisevi erőmüvek. A minisztertanácsnak a takarékosságról szóló határozata óta mind több és több dolgozó helyezi el megtakarított pénzét nálunk is a pénzintézetekben. Ezek a megtakarított forintok tovább gyorsítják népgazdaságunk fejlődését. Most megkezdődik az ötéves tervkölcsön második sorsolása, amelyen 76.816 kötvényt sorsolnak ki, több mint 30 millió forint nyereménynyel. Ez az újabb sorsolás ismé azt bizonyítja be, hogy helyes vol követni a tervkölcsönjegyzéskoi Pártunk szavát, de ugyanakkor az is bizonyítja, hogy a Párt szavának, a Párt javaslatának meg fogadás a, saját jobblétünket, az egész nemzet erejének növekedéséi segít elő, A kölcsönjegyzés dolgozó népünl hazafias ünnepe volt. Csekély anyagi hozzájárulás népünk ragyog? jövőjének építéséhez. A haza akkor anyagi áldozatot követelt meg polgáraitól. A haza ma több és jobb munkát, a Párt, a kormány hatá rozatainak végrehajtását, a tavasz munkák gyorsütemű elvégzését, s béke hazai erőinek növelését követeli meg. A megye számos községe befejezte a zab és az árpa vetését További lendületes munkára van szükség a lemaradás teljes behozása érdekében Csongrád megyében az utóbbi napokban fokozódott a tavaszi vetési munkálatok üteme. Több község jelentette már a megyében a zab és az árpa elvetését. A mai napig a megyében 8 község' fejezte be az árpa és a zab vetését. Ezek a községek a következők: Gsanádpalota, Kövegy, Pitvaros, Nagymajlát, Bordány, Kiskirályság. Felgyő, Sövényháza, ezenkívül Csongrád város. Ezekben a községekben mindenütt a kommunisták és a tanácstagok jártak élen a tavaszi munkálatokban. Csanádpalotáu Ludányi István tanácselnök és a tanácstitkár rendszeresen, személyesen is ellenőrzi a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat. A dűlők párosversenyben vannak egymással. Rigó Marcell tanácstag majdnem a legkorábban vetette el a községben a zabot és a® árpát. De így van ez a többi községekben is, ahol jó eredményeket érnek el. A megye eredményét nagyban növelte a termelőszövetkezeti csoportok kiváló teljesítése és példamutatása. A járások közötti versenyben a szentesi járás megelőzte az eddigi élenjáró járást: a csongrádi járást. A szentesi járásban a tavaszi vetéstervet 16.7 százalékra teljesítették. A csongrádi járás másfél százalékkal maradt el mögötte. Teljesítése 15.2 százalék. A makój járás teljesítése 12.2 száralék. A szegedi járás az utolsó helyen áll a járások közötti versenyben. A járás tavaszi vetési tervét T0.1 százalékra teljesítette. A tavaszi munkálatokban lemaradt községek veszélyeztetik mind a járások, mind a megye jó eredményét a vetésterv teljesítésében. Klárafalva vetéstervét még csak 9 -százalékra teljesítette, rossz a városok közül Szeged teljesítése, aihol az ütemtervet 6.7 százalékra teljesítették. A termelőcsaportok közötti versenyben kitűntek atz elmult napokiban a vásárhelyi „Marx"és Ság vári "-termelőcsoportok és a ,.Dózsa"-termelös®ovetkezet, az árpa, zab, lucerna, mék ós a len vetését ezek a csoportok raSs befejezték. A szentesi járásban a termelőszövetkezeti csoportok tavaszi vetéstervüket 22, a makói járásban a termelöcsopor. tok szintén 22 százalékra teljest, tették az előirányzatot. A megye teljesítése 13.1 százalék. Minden községben éa városiban fokozni kell az árpa és a zab vetésének ütemét. Pár napon beliil mindenütt Ije kell fejezni most már az árpa vetését, amelynek a katárideje a megyében már lejárt. A cukorrépa vetését is erős iram-r ban kell folytatni. Hozzá lehet kezdeni a burgonya vetéséhez is. amelynek az elvetési határideje április 20. A burgonyái vetésben példát mutat Apátfal, va község, ahol a burgonya vetését már száz százalékban teljesítették. A községi pártszervezetek és helyj tanácsok együttes jó mun. kája, a községekben az állandó bizottságok jó működése teszi lehetővé, hogy Csongrád megye a tavaszi munkálatokban lendületét még tovább fokozza. Április 4 tiszteletére Versenybe lépeti az ásotthalmi állami gazdaság két üzemegysége Szerdán Áaotthalmon is csendesen permetezett az eső. Az állami gazdaság hatalmas területén azért éppenúgy haladt a munka, mint máskor szokott. A mintegy 2200 holdon mindig akad tennivaló, különösen most, a tavaszi munkák idején, amikor a gazdaság dolgozói fokozottan törekednek a jobb és magasabb terméseredmények e>_ érésére. Emellett még kettős cél is fűti őket — amint erről a Szépen gondozott, szőlővel körülvett irodaépületben Varga János elvtárs, a gazdaság vezetője beszélt —, mégpedig, hogy példát mutassanak a környék dolgozó paraszt, ságának, de ugyanakkor bebizonyítsák Pártunk, a Szovjetunió iránti hűségüket felszabadulásunk évfordulójának, április 4-ének közeledése alkalmából. Ezért zúgnak kint a földeken egész nap az állami gazdaság traktorai és végzik a munkát az összes gépek. A szölőmetszésekneik már a negyedrészével elkészültek: hadd legyen majd minél jobb a szüret a szőlőnek való homoki föl. deken. A burgonya alá most folyik a talajelökészités, mint ahogyan a gazdaság területének már 50 százalékán elvégezték ezt a munkát és befejezték a mütrágyaszórást is a 287 holdnyi rozson, meg a 106 hold őszi takarmány-keveréken. A 70 holdas paprikaföldre most hordják a trágyát. A takarmányborsó, a zabosborsó, a zabos-bükköny és a somkóró már teljes egészében a földben van. Tennivaló akad azért még bőven és ezek elvégzéséhez adott újabb lendületet a gazdaság ftucktanyaiüzemegysége. A napokban röpgyüésre gyűltek össze és elhatározták, hogy április 4-e tiszteletére munkaversenyre hivják a gazdasághoz tartozó mórahalmi-komáromi tanya üzemegység dolgozóit. Nyomban megszülettek a versenypontok is és a hét elején büszkén vitték be az rodába a versenykihívást: ötéves tervünk megvalósítása és a dolgotok életszínvonalának felemelése iránt érzett felelősségük jelét, A többi között vállalták ebben, hogy a szőlömunkálatokat határidő előtt két nappal elvégzik ée a Szőlőt mindig gyommentesen, tartják, magát a szőlötenué&t pedig holdanként 28 mázsára emelik. A borsótermés előirányzatot a megállapított 8 mázsán túl holdanként 10 százalékkal emelik. A takarmány, tököt a legnagyobb gondossággá', gyommentesen igyekszenek termeszteni és legalább kettőt hatvanöt kilósra növesztenek meg. Mindezek mellett vállalják, hogy állandóan, minden munkaterületükön. az állatoknál ia a legnagyobb tisztaságot tartják. A példamutató verseny ezzel meg is indult, de akkor lesz igazán példamutató a többi üzemegység ét a dolgozó parasztság széles rétegei számára is, ha alapját az a fo„ gadalom adja, amellyel a versenyfelhívás végződik: „A Szovjetunió példája nyomán, Pártunk útmuta. tusaival versenyvállalásunkat szo. cialista öntudattal, pontosan végre, hajijuk." Túlteijesíttfc április 4-i felajánlásukat a Villanyerőmű fűiői A Szegedi Villany-erőmű dolgozói jelentős anyag-, időmegtakarítással és minőségi munkával ünneplik meg felszabadulásunk emlékünnepét, április 4-ét és a munka ünnepét, május l.ét. Boros Gergely sztahanovista fűtő a tűtökkel való megbeszélése alapján felajánlást lett, hogy április 4-re 40 tonna alapszeitet takarítanak meg. Rosszabb minőségű szénnel fűtenek és igy a jobb minőségű szenet nemzetgazdaságunk más fontos iparban tudja felhasználni. Felajánlásukat jó munkájukkal túlteljesítik. Már a mai napig 37,5 tonna szenet takarítottak meg. A Vörös Október-brigád váltatta, hogy egyhazán javítását határidő előtt három nappal, minőségi munkával befejezi. Szűcs György lakatos és Pozsár József esztergályos kettő százalékkal, Hancscruk Mihály tehetős 1.5 százalékkal emelik a minőségi munka mellett a teljesítményüket. Az üzem dolgozóinak több mint nyolcvan százaléka lett mun. kafelajánlást, melynek teljesítésével komoly összeget takarítanak meg üzemüknek és azon keresztül nemzetgazdaságunknak. VETÉSJELENTÉS A szegedi járásban továbbra is Balástya jár az élen 'A' néhány napos kedvező időjárásnak a szegedi járás területén is meglátszik az eredménye. K-ira reggeltől késő estig kint szorgoskodtak dolgozó parasztjaink földjeiken, hogy minél előbb befejezhessék a mezőgazdasági munkákat. Nem szabad megállni egy percre sem ennek a lendületnek addig, amig egy darab föld is bevetette, nül áll. A szegcdi járás területén át'ag lO.t százalékban végezték el a ta. vaszi munkákat. Az árpa ve'ését Az európai munkásbizottság megtartotta alakuló ülósót BERLIN (ADNJ, Az európai munrásértekezleten egyhangúlag megválasztott európai munkásbizottság 1951 március 26-án Rcnec Six ellökletével megtartotta alakuló ülé. ét. A nyugatnémetországi tagok javaslatán * bizottság elnökéül And. ree Boudin francia munkás, a lengyel tagok javaslatára alelnökül Fritz Thrun nyugatnémet munkást •választották meg. A magyar és francia tagok javaslatára Kurt Hanischt, a berlini VEB Izzólámpamüvek dolgozóját választották titkán* 72, a zab 68, burgonya 12. cukoirépa 30, napraforgó 25, újlucerna veiését- 25 százalékig fejezték be. A községek közötti versenyben még mindig Balástya jár az élen, utána Csengeio és Forráskút következik. Leghátul Röszke 2. Tápé 4. üllés és Zsombó 6 százalékkal kuilog. A termelöcsoportok között a dorozsmai József Attila, a forráskúti Petőfi és a zsombói Béke.-termelöcsoportok határidő előtt 100 százalékig elvégezték az időszerű növények vetését. Ez is bizonyítja, hogy a nagyüzemi szocialista gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztok mindenben élenjárnak, jó példát mutatnak dolgozótársaiknak. A város területén az árpát 56, zabot 62, burgonyát 5, takarmányrépát 20. napraforgót 20, újlucernül 12, olajlent 65. mákot 96, borsót 180 százalékban vetették el. Példa* mutató munkát végez a kecskésig lepi Táncsics-termelőcfoport, _ j