Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-28 / 72. szám

üsssüsí ÉLRE TÖRT A SZENTESI JÁRÁS I 8 MUNKA VERSEN YBEN CSONGRÁD MEGYÉT 16 KÜLDÖTT KSPTIHEW A SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG IT. ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁN. VIII. ÉVF. 72. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. SZERDA. 1951. MÁRCIUS t8j A kommunisták harcos tanácskozása „Amit a kongresszus elhatáro­zott. az mind dolgozó népünk ja. vát szolgálja és ezért meg kell valósítani. A Magyar Dolgozók Pártja a biztosíték arra, hogy a kitűzött célokat magáévá teszi a magyar dolgozó nép és fáradtságot, verejtéket, áldozatot nem kiméivé, végre ia hajtja." — Ezekkel a sza­vakkal zárta be Rákosi elvtárs a magyar kommunisták legjobbjainak történelmi jelentőségű tanácskozá­sát és ezeknek a szavaknak kell áthatnia eheti taggyűléseink mun­káját is, amelyek. első, fontos állo­másai lesznek a kongresszusi ha­tározatok végrehajtásáért folyta­tott harcnak. A kongresszus utáni első taggyűlések mintegy folytatá­sai a kongresszusi tanácskozásnak, a kongresszusi munkának, most már az üzemekben, termelőcsopor. tokban, kerületekben. A kongresz­szus gazdag anyagát, a feladatok sokaságát kell most alapszerveze-­teink legfelső szerve, a tag­gyűlés elé terjeszteni megvitatás­ra. hogy azok végrehajtása nyomán valóra váljanak a kongresszusi ha­tározatok. Eheti, a kongresszus utáni első taggyűléseinknek alapvetően kü­lönbözniük kell az eddigiektől. Ha taggyűléseink eddig is a kommu­nista nevelés iskolái, a kritika és önkritika szószékei voltak, most legyenek százszorta inkább azok, mert százszorta nagyobbak felada. taink és százszorta nagyobb a kommunisták felelőssége az egész magyar dolgozó nép felemelkedése érdekében vállalt nagyobb felada­tok végrehajtásában. Eheti tag­gyűléseinken öntudatban, tudásban megerősödött kommunisták szólal­nak majd fel, birálják majd az ed­dig végzett munkát, öntudatra, fo­kozottabb helytállásra nevelte, ser­kentette gket az országos párt. kongresszus, a kongresszusi előké­szítő munka, a Kongresszusi Hét győzelmes csatája. Az országos kongresszus komoly fordulatot jelentett Pártunk és né­pi demokráciánk életében. Megér­tette ezt a magyar dolgozó nép, mert a kongresszusi munkaverseny nagyszerű eredményeivel, maga is tettekke járult hozzá a pártkongresz. szus sikeréhez. Komoly fordulatot kell eredményeznie a pártkongresz. szus határozatai végrehajtásának minden egyes alapszervezetünk éle­tében s már most az eheti tag­gyűlések munkájában is. Taggyű­léseinknek az eddiginél fokozottabb mértékben kell aktivizálniok min­den egyes párttagot a kongresszu­si határozatok, a szocialista épi­tés és a békeharc feladatainak meg. valósítására. Csakis ez a biztosíté­ka annak, hogy Pártunk a megnö­vekedett feladatok végrehajtásá­ban, a fokozottabb helytállást és áldozatkészséget megkövetelő mun­kákban még szorosabbá, még szét­téphetetlenebbé kovácsolja kapcso­latát a pártonkívüli dolgozók szé­les tömegeivel. Ehttti taggyűlé­seink az első komoly lépést jelen, tik azon az úton, amely a kon­gresszusi határozatok végrehajtá­sához vezet. Nem mindegy, hogyan tesszük meg az első lépéseket, nem mindegy, hogyan fedjük fel a hi­bákat és hogyan határozzuk meg feladatainkat. Nem mindegy, hogy a tagságnak 70, vagy 100 szá­zaléka vesz-e részt a taggyűlésen, nem mindegy, hányan és hogyan szólalnak majd fel. Éppen ezért szükséges, hogy pártszervezeteink vezetőségei a legnagyobb gonddal és körültekintéssel készítsék elö eheti taggyűléseinkel. A helyes po­litikai és szervezeti előkészítés dön. tő mértékben biztosítja a sikert Mindéi egyes párttagnak meg kell magyaráznunk az eheti taggyűlés. fontosságát, ismertetnünk kell ,a napirendet és fel kell hívnunk az elvtársak figyelmét, újból és újból tanulmányozzák át a kongresszus anyagát, vizsgálják meg, hogyan hasznosíthatják az egyes útmutatá­sokat a saját alapszervezetükben, egyéni munkájukban. Helyesen cse­lekedett a Ruhagyár pártszerveze­tének vezetősége, amelynek tagjai beosztották maguk között az egyes üzemrészeket, ellenőrzik a pártcso­Pártszervezeteink vezetőségeinek nagy gondot kell forditaniok a titkári beszámolók elkészítésére. Kapcsolódjék a beszámolónak min. den egyes szava az üzem, a terme­lőcsoport, a kerület munkájának problémáihoz. Csakis ilyen beszá­molót követnek tartalmas, kon krét felszólalások, javaslatok. A Magyar Kender pártbizottsága az­zal is elősegítette a konkrét, tar­talmas beszámolók elkészítését, hogy az egyes alapszervezetek tit­káraival részletesen megbeszélték a pártélet és a tel-meló munka eredményeit hibáit éa hiányossá­gait. Megvitatják például, miért mutatkozik visszaesés az oktatás; munkában, miért nem látogatják rendszeresen a hallgatók a politi­kai iskolák előadásait. Az Ecset, gyárban a párttagság mélyrehatóan vizsgálja majd meg. mi az oka a tag- és tagjelöltfelvételi munka elmaradottságának. Legyenek a titkári beszámolók konkrétek abban a tekintetben is, hogy név&zerint emlitsék meg a pártmunka és a ter­melés élenjáróit, de ugyanakkor névszer int szóljanak az elmaradóik­ról és hibáikról is, mint ahogyan ezt teszik majd a Magasépítési Vállalat pártszervezet taggyűlé­sén is. A kritika és önkritika he­lyes alkalmazására kell serkentenie a titkári beszámolónak a párttag­ságot. A bírálat és önbirálat alkal­mazása mutatja meg. mennyit fej. Iődött párttagságunk a legutóbbi taggyűlés óta, hogyan ismerte fel a kongresszus tanulságai nyomán a hibákat és hiányosságokat az alapszervezetében és saját munká­jában is. Nagy gondot kell fordítania min­den egyes alapszervezetünk vezető­ségének a határozati javaslatok elkészítésére, hiszen ennek nyomán indulnak majd harcba az alapszer­vezet kommunistái a kongresszusi feladatok végrehajtására. Ehhez pedig az szükséges, hogy a határo­zati javaslat ne általános jellegű feladatokat jelöljön meg, hanem olyanokat, amelyek rendszeres el­lenőrzésével biztosítani lehet azok végrehajtását. A taggyűlések jó előkészítése azi eredményezi majd, hogy fokozott felelősségérzet vezérli párttagsá­gunkat a hibák és hiányosságok feltárásában, de a kongresszusi fel­adatok végrehajtásában is. Harcos, az egész párttagságot mozgositó, áldozatkészségre, kommunista helytállásra nevelő tanácskozásokat kell tartani ezen a héten minden egyes Szegedi alapszervezetben Példaképül álljon előttünk a kon­gresszusi tanácskozás, amelyen a kommunisták legjobbjai, Rákosi elvtárssal az élükön nyíltan, ken­dözés nélkül tárták fel a hibákat és egyemberként vállalták a meg­növekedett feladatok végrehajtás sát. Mindezt megköveteli tőlünk az imperialisták háborús uszítása miatt egyre inkább kiéleződött nemzet­közi helyzet, s az- a hatalmas­arányú, egész világrészeket átfogó békemozgalom, amelynek újabb je­lentős állomásához érkezünk el áp­rilis 8-án. a békealáirásgyüjtés megindulásakor. A békéért küzde­n&k velünk együtt a világ minden részén a becsületes dolgozók, élü­kön a kommunistákkal, akik a ter­ror és az elnyomás közepette, ne­héz, küzdelmes feladatokra vállal­koznak. Amig mi, magyar kommu­nisták szabad országban, a szocia­lista építés növekvő sikerei köze­pette tárgyaljuk meg taggyűlése­inken, hogyan tehetnénk még bol­dogabbá és még szebbé a dolgozó nép életét, az imperialista elnyo­más alatt élő országokban a kom­munisták tanácskozásait a rendőri terror, az üldözés kiséri. Most, a pártkongresszus után méginkább szem előtt kell tartanunk Rákosi elvtárs szavait: „Mi pedig magyar kommunisták mint a múlt­ban, úgy a jövőben is élen akarunk járni és példát akarunk mutatni áldozatban, fegyelemben, öntudat­ban. a munka és a béke frontján mindenütt, ahol küzdeni kell az­ért. hogy sokat szenvedett hazánk töretlenül fejlődjön tovább, erös portvezetők munkáját és maguk ,legyen, szabad, független, boldog is elbeszélgetnek az egyes elvtár- jés virágzó." Ebben a munkaban sakkal a taggyűléssel kapcsolatos 'nyújtsanak nagy segitséget minden problémákról, kv kommunistának az eheti taggyűlések Nyugat-Németország felfegyverzése halálos veszedelmet jelent az egész világ békéjére Végetért a berlini mnnháeértekezlet Berlin, március 25. (ADN.) Az európai munkásértekezlet Szombati ülésén Gustave Goudin párisi fém. munkás. a francia küldöttség ne­vében javaslatot nyújtott be, hogy rendezzenek nemzetközi napot Nyu­gat-Németország újrafelfegyver. zése ellen. Ehhez csatlakozott Ja­roszláv Mika csehszlovák bányász. Herbert Warrike, a Szabad Né met Szakszervezeti Szövetség el­nöke a szövetség ötmillió tagjának üdvözletét tolmácsolta. Nyugat-Németország egyes he­lyein megtartott szavazások azt mutatták, hogy a német nép 80—90 százaléka szembefordul az újrafelfegyverzéssel — mon­dotta. — Az európai munkásértekezlet azonban — mondotta Warnke —• a Schuman-terv fegyverkezési csúcs, trösztjével a munkásság nemzet­közi szolidaritását szegezi szembe ás ez erősebb lesz, mint a monopo­listák csúcströsztje. Gottfried Menzeí nyugatnémet küldött és Josef Voicnak lengyel bányász után — aki a lengyel nép szolidaritásáról biztosította az ér­tekezletet —, Lucien Chaurot fran­cia fémmunkás Szólalt fel. Viharos taps zúgott fct, amikor az elnök bejelentette, hogy szovjet küldöttség érkezett az értekezletre. A szovjet vendégeket percekig tar. tó éljenzés fogadta. Oszipovot. a szovjet munkásküldöttség vezető­jét beválasztották az elnökségbe. A vita folytatása során Alain Le Léap, a CGT főtitkára szólalt fel. — Nyugat-Németország feli egy, vérzéséhez hasonló módon történik Franciaország újrafelfegyverzé&e is — mondotta. — A francia munkásosztály azonban erélyesen fellépett a.hadi­készülödések ellen. Ezután Bozsóki Ferenc magyar küldött szólalt fel: — A magyar munkásosztály és az egész, békéért harcoló magyar nép forró testvéri üdvözletét tol­mácsolom az európai dolgozók itt összegyűlt küldötteinek — mon­dotta. A magyar nép békét akar, minden erejével harcol a békéért ás ebben a harcban együtt halad a német dolgozókkal és a világ min. den dolgozójával. . A kishitűek azt mondották, hogy száz év is kevés ahhoz, hogy eltüntessük a romokat. Az élet rá­cáfolt ezekre a hamis prófétákra. Megmondtuk nekik: függetlensé­günk nem eladó és megmutattuk, mire képes egy nép, amely szabad és független. Küzdelmünkben nem voltunk egyedül. Segítségünkre sietett a nagy Szovjetunió, élelmiszert, gé­peket, nyersanyagot adott és min­den módon segítette újjáépítési munkánkat. Egész Európa munkássága tudatára kell, hogy ébrendjen sa­ját erejének — mondotta — és ak­kor meg tudjuk hiúsítani a háborús uszítók aljas terveit. Elmultak azok az idők, amikor a Trumanok, Cshur. chillek, Adenauerek, Titók és hoz. zájuk hasonló gazemberek játszi könnyedséggel háborút tudtak ki­robbantani. — Mi, magyar dolgozók, ígérjük ennék a konferenciának, Európa valamennyi országának, hogy erőn­ket nem kímélve, fáradhatatlanul küzdünk mindnyájunk közös ügyé­írt, a békéért. Percekig ünnepelte az értekezlet a nyugatberlini nők küldöttségét, amely a berlini asszonyok üdvözle. tét adta át. Moix, a Katalán Szakszervezeti Szövetség főtitkára, a Spanyol Köztársaság volt munkaügyi mi­nisztere szólalt fel ezután. A spanyol küldött nagy tetszés­sel fogadott beszéde után az értekezlet résztvevői üdvözlö táviratot küldtek Barcelona és Katalonla h(js munkásainak. Leopold Gasparini trieszti kül­iött kijelentette, hogy Triesztben \ munkásosztály egységéért folyó harc még nem ért véget, mert az üzemekben még mindig vannak Tito-ügynökök, — akik megkísér­lik az egység megbontását. Ezeket az ügynököket azonban sorra leleplezik. A trieszti mun­kásság nagy érdeme az olaszok és szlovénok közötti. akció- és szerve­zeti egység megteremtése. Az. európai munkásértekezlet va­sárnap délutáni záróülésén Max Ferringó (Nyugat-Németország) felszólalásában hangsúlyozta: a nyugatnéntetorsxági munká. sokat felháborítja, hogy Ade­naiier kormánya visszautasítot­ta Ott,j Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság el­nöke javaslatát össznémet tár­gyalások folytatására Majd több küldött felszólalása után, a hallgatóság egyre ismét­lődő lelkes tetszésnyilvánításától félbeszakítva Oszipov, a szovjet küldöttség vezetője beszédében a többi között ezeket mondotta: A szovjet munkások akár­csak az egész szovjet nép — tuda­tában vannak annak az óriási ve. &zé!yn«k. amelyet Németország re­militarizálása Európában és az egész világon a béke fennmaradá­sára jelent. Mig a múltban „ nyugati ha­talmak azon fáradoztak, hogy az új háború kirobbantása ra irányuló politikát többé.kevésb­bé álcázzák, — ma már min­denki szemeláttára folytatják Nyugat-Németország rewflita. rizálását és német katonai egy­ségek belekapcsolását az észak, atlanti tömb agresszív hadse­regébe. A szovjet küldött felszólalását 6 nagy Sztálin bölcs szavaival zárta; >,A béke fennmarad és tartós lesz. ha „ népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette." A konferencia küldöttei hatalmas í lelkesedéssel fogadták el a négy Ihatalom külügyminiszterhelyetteseí. nek előzetes értekezletéhez intézett távirat szövegét, az Európa dolgo­zóihoz szóló felhívást és határoza­tot. Az Európai Munkásértekezlet kinyilvánítja minden európai ország dolgozóinak szilárd bé­keakaratát és követeli, hogv a jaltai és potsdami egyezmények értelmében vessenek véget Nyu_ g«t-Németország remilltarizá­lásának — mondja a távirat. A Németország remilítarizálás* ellen megtartott európai munkásér. tekezlet felkéri a Szovjetunió, a« Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország' fárisban ülése­ző külügyminiszterhelyetteseit, ve­gyék fel sürgősen a külügyminisz­teri értekezlet napirendjére Német­ország demilitarizálásának kérdé­sét. Az európai mnnkásértekezlet hatiro/aia Európa 1» országa üzemi munká- | éri a béke és demokrácia nevéfe* saanak 900 küldötte gyűlt össze ] egész Európa dolgozói támogatják Berlinben európai munkásértekez­letre Németország remilitarizál áaa ellen. ­Ez a hatalmas megnyilatkozás óriási visszhangot váltott ki az egész világon — állapítja meg az értekezlet. Nyugat-Németország remilitari­zálása gyorsan halari előre, náci­tábornokok vezetése és amerikai vezérkar főparancsnoksága alatt. Mindez halálos veszedelmet je­lent Európa és az egész világ békéjére. Ezzel egyidejűleg a fegyverkezés következményei, az áremelkedések, adóemelések révén egyre süllyed Nyugat-Németország munkásságá­nak életszínvonala. A küldöttek egy­hangúlag állást foglalnak a Német­ország remilitarizálása. elleni harc szükségessége mellett — szögezi le a határozat. — Nyugat-Németor­szág dolgozói erélyesen szembefor­dulnak országuk remilitarizálásá. val és nem hajlandók sem egy agresszáós hadseregben szolgálni, sein a háború céljaira termelő mun­kát végezni. Sem a megszálló hatalmak, sem a tőlük függő Adenauer kormánya nem dönthet Németország remilita­rizálásáról, magát a német népet kell erről megkérdezni. Éppen ez­a _ remilitarizálásról megtartandó népszavazást követelő német népei. Németország remilitarizálása megakadályozható és a béke fenn­tartható lesz a dolgozók közös moz­galma révén, amellyel kivívják az egységes, demokratikus és demili­tarizált Németországgal még 1931­ben megkötendő békét, A győzelem biztosítéka, hogy ae újrafelfegyverzés politikája elleni mozgalom formáit — teljes egy­ségben alakítsák ki. 'A'z értekezlet felhív minden szak­szervezetet, hogy valamennyi or­szágban közösen vegyen részt * Németország remilitarizálása elleni mozgalomban. Az európai munkásértekezlet Európa munkásai e mozgalmának összehangolására elhatározta, hogy európai munkásbizottságot választ és összekötő szervként titkárságot létesít Berlinben, amelynek főfel­adata a német munkások és más európai országok munkásai között kapcsolatokat teremteni tájékozta­tások közlésére a Németország re­militarizálása elleni harc érdeké­ben­A Németország reinililarizálá­sát szervező erők ma még ve­szedelmesek. állapítja meg a határozat, de legyőzhetők és ve. reséget fognak szenvedni. Az értekezlet felhívása Enrópa dolgozóihoz Európa dolgozóit Még szemünk előtt vannak a második világhá­ború okozta romok és pusztítások, gondolatainkban még élnek ennek a háborúnak szörnyűségei és máris a harmadik világháborúi készítik elő­Német munkásokt Országotok újrafeHegy vérzésével szegezzétek szembe egységes erőtöket­Enrópa dolgozói! Barmluők legyenek politikai és vallási meggyő­ződéseitek, a mi meggyőződésünk az, hogy valamennyien tevékeny részt fogtok venni n Németország remfittarlzálása elleni mozgalom­ban. Éljetek a Németország remilitarizálása ellent harc megfelelő eszközeivel, szervezzelek gyűléseké t. folytassatok aláírásgyűjtést, for. diiljatok kormányaitokhoz, alakílsa tok akeióegységblzottságokat az üzemekben, lakóhelyeken, nemzeti és nemzetközt síkon. Munkások és munkásnők! Csak az újrafegyverzés elleni közös mozgalmatok kényszerítheti kt Európa békéjét! Ebben a nagy küzde­lemben veletek van minden becsű! ctes és őszinte ember: Segítsünk valamennyien teljes erőnkkel a német népnek, amely egységes, békés és demokratikus Németországot kíván — fejeződik be az Európai Munkásértekezlet határozata. A konferencia végül megválasztotta a Nyugat-Németország njra­fetfegyverzése elleni európai munk ásblzottságot, amelybe valamennyi európai ország képviselői beléplek. A küldöttek az európai munkások nevében megbízták az európai munkásblzottságot, hogy Intézzen levelet az amerikai munkásokhoz, majd az értekezlet valamennyi küldötte aláirta a következő szövegei: „Ml, a Nyugat-Németország új rafelfegyverzése elleni európai munkáskonfercncia küldöttel támogatjuk a Béke Világtanáes felhivá. sát a békeegyezmény megkötésére az öt nagyhatalom között." Ezután a nyugatnémetországi küldöttség felhívással fordalt Nyu­gat-Németország munkásaihoz. A konferencia záróülése Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellent hatalmas békevédelml tűnte léssel, az európai országok mttw kásosztálya* barátságának nagyszerű tüntetésére! ért véget,

Next

/
Thumbnails
Contents