Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-25 / 71. szám
fSÜTÖRTÖK, 1951. MÁRCIUS 15. A három nyugati hatalom küldöttsége az újabb mesterséges ipdokok kiagyalásának útján halad A kiilügyminisster helyettesek pénteki xárt ülése (TASZSZ.) A külügyminiszteri unió küldöttségének érveit és arra •tanács napirendje kidolgozásává! foglalkozó értekezlet március 23. án szükkörü zárt ülést tartott. Egéáz sor párisi lap, amely az utóbbi napokban a külügyminiszter, helyettesek tanácskozásával kapcsolatban unos-untalan hangoztatta a „zsákutca" szót, ma mégis reményét fejezi ki, hogy a négy hatalom képviselőinek tanácskozásán mégis megállapodásra jutnak napirend tárgyában. Hogy a sajtókonimentárok hangja némileg megváltozott, ennek ©kát abban kell keresni, hogy még a legreakoió&abb francia lapoknak is ssámolniok kell a közvélemény hangulatával. A közvélemény pedig vala. mennyi országban azt kívánja, hogy tartsák meg a külügy mi _ (tiszterek tanácsának ülésszakát. A reakciós sajtó nem tudja n izélés közvélemény elől eltitkolni annak valódi okait, hogy a tanácskozás munkája minde'ddig miért nem hozta meg a várt eredményeket. A külügyminiszterhelyettesek ed. (dig azért nem egyeztek meg, mert »•' nyugati hatalmak küldöttségei konokul elutasították a Szovjettörekedtek, hogy a legfontosabb kérdéseket — a négy hatalom fegy. veres ereinek csökkentését, vaia. mint a Németország demilitarizáiáaát kimondó potsdami értekesiet határozatainak teljesítését semmitmondó szólamokba fullasszák. Ezt megcáfolhatatlan tények bizonyítják. Egyetlen, a helyzetet tárgyiíagoa san értékelő, elfogulatlan megfigyelő sem tagadhatja, hogy éppen ezeknek a problémáknak meg. oldása szüntethetné meg a nem_ zetközi feszültséget, vezetne a népek békéjének és biztonságának megszilárditásáho z, Ezzel szemben a nyugati hatalmak küldöttségének tervezete megkerüli a szovjet küldöttség áltat felve. tett konkrét és égető problémákat. A nyugati küldöttségek tervezetének az. a célja, hogy a miniszterek tanácsát a „fennálló, nemzetközi feszültség okairól" folytatott általános viták útjára juttassa. A három hatalom képviselői a vita folyamán azt igyekeztek be. bizonyítani, mintha javaslatuk nem is különböznék olyan élesen a szov. jet javaslatoktól. Azonban — mint a Szovjetunió képviselője felszó'alásaiban meggyőzően bebizonyította' — a Szovjetunió javaslatai és a három hatalom képviselni ál. tal ajánlott formula között nincsen semmi közös vonás. Ha a három hatalom küldöttségei valóban meg akarnák tárgyal, ni az olyan fontos kérdéseket, mint a Németország demilitarizálásáról szóló potsdami egyezmény teljesítése és a négy hatalom fegyveres erőinek csökkentése, akkor elfogadnák az ezekről a kérdésekről szóló szovjet javaslatokat. Az a téjy, hogy a három hatalom képviselői tiltakoznak ezek ellen a szovjet javaslatok ellen, azt bizonyítja, hogy más céljaik vannak, amely céloknak semmi közük sincs a béke & a népek biztonsága biztosításához. A tények azt bizonyítják, hogy a három hatalom küldöttsége mindezideig nem a megegyezés elérésének útján, hanem min. dlg olyan, újabb mesterséges indokok kiagyatásának útján halad, amelyek megnehezítik áz egybehangolt napirend elkészítését. fl belga hatóságok letartóztatták és MtoloncoUatlák a Kommunista Párt kongresszusára érkezett 15 külföídi kü döttei Páris. (MTI) Pénteken nyiit meg a Belga Kommunista Párt X. kongresszusa. Ismeretes, hogy a belga hatóságok megtagadták a beutazási engedélyt több külföldi kommunista párt megbízottaitól. A holland 03 a luxemburgi Kommunista Párt, valamint a Svájci Munkapárt képviselőit — akik a belga törvények értelmében beutazási engedély nélkül érkezhettek Brüsszelbe — péntóztatott küldöttek száma — sajtójelenlések szerint — tizenöt. Az Angol Kommunista Párt küldöttét ki sem engedék a repülőgép-bői és kényszerítették, hogy azonnal térjen vissza Angliába. A brüsszeli Drapeau Rouge éles szavakkal bélyegzi meg a kormánynak a kongresszusra érkező külföldi küldöttekkel tanúsított magatartását és kiemeli: a belga kormány magatartásé. tekén délután;?, város központ. ! val bebizonyítja, hogy fél a héjában lévő vendéglő-ben letartóz- j ke őszinte és eltökélt hívei kötatták és azonnal kitoloncolták , zötti nemzetközi barátság megBelgium területéről. A letar- ' nyilvánításától. Barcelonában változatlanul feszül! a he'yzet Szeretném felírni minden ház falára: a munka — béke Elkerülhetetlennek tartja ön a há_ t tborút? — kérdezte alig pár héttel erelőtt a Pravda munkatársa Sztálin elvtárstól. — Nem. Legalább is a jelen pillanatban a háborút nem lehet Hke. riilhetetlennek tekinteni — hangrott a válasz. A kérdés kétmilliárd ember sorsát sűríti néhány szóba, kétmilliárd egyszerű ember aggodalmát, kételyét. Végződhet-e a Washingtonból vezényelt őrült fegyverkezés máskép. mint a „legyártott" fegyverek eldördülésével, • háború lángjának felcsapásával a világ mind k négy sarkán? Van-e olyan erő a világon, amely megállítja az extraprofit eszelőseit, az uszítás, a hazugságok, a rágalmait könnyű és nehéz tüzérségét, amelynek tüzét nyomon követik a valóságos tankok, bombák és ágyúk? — *A' há-ború mégsem- elkerülhetetlen. A Csendes Óceán felett villámok hasogatják az eget. Az Atlanti Óceán felől ólmos viharfellegeket hajt a szél. A Wall-Slleet irodáiban csattognak a számológépek, Számoszlopok sorakoznak arról, hogy mennyivel emelte az osztalékot a koreai háború, mit hoz a konyhára az újtípusú lég-lökéses bombázó széria-gyártása. Szikratávírókban utasítást kap Tito: erősítse hangját a Szovjetunió és népi demokráciák ellen. Bizalmas üzenet megy Attlee. jiek: fokozza a rágalomhadjáratot a Szovjetunió ellen. Az amerikai rádióból eltűnnek a szappanreklámok és átadják helyüket a legfrissebb atomrobbantási kísérletnek. — 'A' háború azonban mégsem elkerülhetetlen. Ezekről, meg az április 8-án elinduló békealáírásokról, a dolgozók újabb nagritern rannfcafelajáiiláaalröl beszélgetnek az Újszegedi Kenderszövőgyár békebizottságainak tagjai, ebédszünetben, vagy munka után hazafelé menet munkatársaikkal. Lázár Júlia a szövő békefelelöse beszélgetés közben elmondja dolgozó, •társainak, hogy április 4-re hat százalékkal túlszárnyalja a kongreszsziisi versenyben elért termelési eredményét. Hangyái Károly, Nagy Károly békebizottsági titkárok ugyancsak személyes példamutatásukkal szólítják fel a dolgozókat niunkafelajánlásra. Nyári Klára béketitkár, Lele Mária, Csányj Imréné, Dobó István, Kiss Aranka békebizottsági tagok mindannyian példát mutatnak a dolgozóknak a kötelezettségvállalásban. Bozöki Lajos és Bozó'u József művezető, békebizottsági tagok az új női művezetők szakmai nevelésével készülnek április 4-re, s ezekről beszélgetnek nap mint nap a zakatoló gépek mellett a szövők, hegesztők, esztergályosok, lakatosokkal is. Mi. dolgozók — mondja beszélge_ fés közben Mészáros Ferencné békebizottsági tag dolgozó társainak — a két kezünk munkájával bizto. íiljuk, hogy a földön mindenütt béke legyen. 8 e szavakat szeretném felírni minden ház falára, hogy minden dolgozó ezzel a tudattal vegve kezébe a kalapácsot, a tollat vagy más szerszámol. Somogyi Istvánné, Patai József arról beszél, hogy a munka teljes egészében és lényegében békés tevékenység és békés természeténél fogva szakadatlanul küzd a békéért. Az Újszegedi Kenderszövő gyár. ban sok-sok dolgozóban születik meg nap mint nap a vágy, hogy tulajdon kezével írja fel minden ház falára Sztálin elvtárs szavait: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének figyét és végig kitartanak meiiette." Saját kezükkel akarják leírni c szavakat, kezükkei, amely a békét munkával védelmezi, liogy az egész világ láthassa, hallhassa. Kezükkel, amelynek fürge mozgása nyomán egyre több szövet lesz, kezükkel, amely „ aláirta a stockholmi békefelhívást, s amely aláírja az április 8-án elinduló békefelhívást is: Békét a világnak! Halál a háborúra! Ezek a kezek ma építenek, alkotnak, de ha kell, fegyvert is fognak és megvédik mind azt, amit felépítettünk. Paris (MTI). A helyzet Barcelonában változatlanul feszült s a francóista hatóságok minden igye-' kezetükkel próbálkoznak eltitkolni, hógy Barcelonán kívül egyéb Katalán városokban, Így Sabadcllben, Manresabari, Tartásában és Matató, ban, a francia határtól 50 kin-re is komoly népi megmozdulásokra került sor. A Ce Soirban André Würmser beszámol a barcelonai tömegsztrájkról és annak hatásáról. Katá'oni* fővárosában — irja — az illegális harc során hatalmas mértékben erősödött a munkások akció-.-gységc. Az akcióban az egész do'.gozó nép egysége összekováesolödoll. Az általános sztrájk uián Merino Chicarro, a munkaügyi minisztérium barcelonai megbízottja megtorlásul elrendelte, liogv a szlrájknapokra cső bérekcl ne tizessék ki a dolgozóknak. a leiartóztatott munkásokat pedig bocsássák el. A fasiszta hatóságok azonban tehetetlenek voltak a mozgalommal szem. ben; amely egész Barcelonái egyesítette, s amellyel párhuzamosan a kataionili sztrájk támogatására Madridban és Saragosaban is ti'tar kozó sztrájkok törtek ki. Ezért volt kénytelen F.ranco hozzájárulni a szlrájknapokra eső bérek kifizetéséhez és a felmondások visszavonásához. A márciusi események újra megmutatták a spanyol nép bátorságát s azt, hogy levonta a tanulságot az elmúlt idők harcai, búi. Huszonöt UDB-kémet ítéltek el Bulgáriában Szófia (Bulagenee). A szófiai tartományi bíróság március 14—-21-ig tárgyalta a jugoszláv UDB szolgálatában álló 25 diverzáns kém és bandita bűnperét. A kémeket az UDR. illegálisan juttatta át a Bolgár Népköztársaság letütefére. '.V banditák egv része jugoszláv állampolgár, a többiek volt bolgár tisz. Szemtanú beszél a Tito-bauda terrorjáról, a nép nyomoráról és a jugoszláv dolgozók-ellenállásáról Rántottlevesen és fekete kenyéren élnek a dolgozók Tito Jugoszláviájában Megtört, beesettarcú, idősebb aszszony áll az egyik mindszenti ház kapujában és nézi, figyeli, hogy a járókelők között kiket fedez fel régi ismerősei közül, — Hiszen ez Kovácsné .. . Aki pedig olt jön a sarkon, talán csak nem Varga Julis? .. Olyau jól esik ezt a sok régi, ismerős arcot látnia. De megváltozott itt a világ, mióta elment. Nincs egyetlen munkanélküli! "A" kis iskolások nem rongyosak többé. Az cm. berek vidámak, derűsek. Ks az üzletek?... tele ruhaanyaggal, cipővel és egyéb áruval. A kenyér pedig? Fehér, mint a kalács. A dolgozók? Szabadok — nem félnek már a csendőrszuronyoktól! özv. Nagy Istvánné bizony régen vágyódik erre az életre. Nem tudott jönni, nem tudott hazajönni Mindszentre, négy gyermekéhez, mert Tito állama nem engedte ... 1944 előtt Szabadkán élt. Aztán jött a háború. Azóta ott vergődött, ott nyomorgott. ott éhezett és ott várta azt a napot, amikor kiszabadulhat a Tito.bandííák rémuralmából, A belgrádi magyar követség révén már 1948-ban megkapta útlevelét, de a Tito-banda nem eogedle haza az idős asszonyt, özv. Nagv Istvánné ellenségnek számított Titóék szemében. hiszen gyűlölt nemzetiség volt. *A' Magyar Népköztársaság állampolgára! Kérvényezte a visszatérését ötször, tízszer, húszszor. — Titóék mindannyiszor elutasították. — Két hónapja már, hogy csak rántotllevesen éltem — mondja egyik régi ismerősének, mikor észrevették egymást, ott a kapu elölt. — De még ez a kis leves is csak kukoricaliszttel volt berántva, mert búzalisztre nem telt a szegény embernek. Egymásután következnek a kér , Az a hatalmas. Inflnclé azerű áremelkedés. amely Jugoszláviában van, bizonyít, ja Tito államának teljes gazdasági csődjét. ' Elmondja Nagyné, hogy például Szabadkán árut csak a kirakatban lehet látni, az üzletben már semmi nincs. Egy pár cipő — amennyiben kapható — 3—4 ezer dinárba kerül. A ruhát, lábbelit csak „pontra" adják. Az élelmiszereket pedig jegyre. A kenyérfejadag havonta mindössze C kiló. Ráadásul még fekete, akár a szurok. Nincs abban egy dekányi búzaliszt, csak korpa és kukorica. A Tito-banda az ország lakosságát étetem helyett inkább giccses, erkölcstelen amerikai filmekkel tömi. Ezzel azután annál nagyobb mértékben. A munkanélküliek kis számával sem nagyon dicsekedhet Tito országa. Ennyi munkanélküli ugyanis még soha nem volt Jugoszláviában, mint manapság. 'A'z utcákon ezrével lézengenek a munkából elbocsátott dolgozók. Ezek a szerencsétlen emberek a munkából való távozás után két hétig kapják az élelmiszerjegyeiket, aztán azt is elveszik tőliik. Igv „gondoskodik" Tito Jugoszlávia dolgozóiról, így „emeli" az életszínvonalat. A Tito-banda különösen a nemzetiségek ellen lázít. A külföldi állampolgárokat állandó rettegésben Jártja az UDB. Tudatosan azt híresztelik lépten-nyomon, hogy hamarosan internálják a külföldieket és koncentrációs táborban gyűjtik őket össze. A becsületes jugoszláv dolgozó nép azonban egyre inkább kezdi felismerni, hogy a Tilo-kormány ipennyire a jugoszláv nép érdekei ellen tör és az amerikai imperialisták nótáját fújja. Mind több és löbb helyen szervezkedik az öntudatos dolgozó nép, hogy ellenálljon a rablóbanda terrorjának. * özvegy Nagy Istvánné elérte régi vágyát. Háromévi szakadatlan kérvényezés, kilincselés után végre az elmúlt belekben ' sikerül! hazajönnie .Magyarországra családja körébe. Mikor kezébe veszi, a puha, tohér kenyeret, megcsillan a könny szemében. Visszagondol arra az időre, mikor még rántotllevesen élt ós feketo"kenyeret evett, Özv. Nagy Istvánné három év nyomorúságos tapasztalata alapján tanulta meg, hogv mi a különbség a kizsákmányolók oiszága és a dolgozók hazája között. A most otthonában, a dolgozók hazájában élő ö«T. Nagy Istvánné gyűlölt az imperialistákat, Titóékat, a nép fasiszta elnyomóit, akik kiéheztetik, sanyargatják a dolgozó embereket. Gyűlöli azokat, akik a béke helyeit háborúra spekulálnak és az élet helyett a halál útját keresik a népek számára. Aki nem hiszi, milyen a Titobanda Jugoszláviája, kérdezze meg a most már kisimuló arcú, mosoly, gó asszonyt, a mindszenti özv. Nagy Istvánnét és gyűlölni fogja ókéi. akár csak a világ dolgozó'nak 800 milliós láboral április 4-re tett felajánlásokat a dolgozók túlnyomó többsége túltel. jesiti. Ennek eredménye, hogy az üzem átlagos termelési eredménye állandóan emelkedik. A vállalt fel. A Szegedi Bútorgyárban désck és Nagyné min de gyíkre M f. W* ^teljesítésében élenjárnak Először is az ottani árakra ad fel-l?«zdan, Is^an- a2.aPn!,s 4"' ,:!.'. .„*.,. .-.i i „ : 120 szazaiekos vn 'mását. 150 s»ávilágosilást. Kiderül, hogy a mai Jugoszláviában egy dolgozó csak 1800—2000 dinárt' keres havonta. Ezzel szemben egy kiló zsír feketeáron 450 dinárba kerül, egy kiló cikor áza 500 dinár. 120 százalékos vál'alását 159 százalékra, Szlatka Jenő 132 százalékos felajánlását 192 Százalókra, Kocsis József 140 százalékos felajánlását 172 százalékra teljesítette. Pósa József 70 éves gépházi munkás, korára való tekintettel időbérben dolgozik, mégis részt kíván venni a munkaversenyben és 53 száza'ékos eddigi teljesítményét már 77 százalékra emelte fel. Élénken bizonyítja ez is, hogy a dolgozók megértették: a szocializmust úgy tudjuk hazánkban felépi. teni. békénket' csak úgy tudjuk megvédeni, ha a termelésből mindannyian képességünkhöz mérten, fokozottan kivesszük részünket, tek, kulákok és a nép más ellenségei. A diverzáns kémeket azzal bizták meg, liogv adatokat szerezzenek be a bolgár határőrség állományáról. a Bolgár Kommunista Párt és a Hazafias Arcvonal vezetőiről és a határvidék közigazgatásáról, továbbá politikai és gazdasági természetű értesüléseket juttassanak cl megbízóikhoz. A diverzáns kémcsoport tagjainál thirtiüködő fegyvereket, puskákat, revolvereket, nagymennyiségű lőszert és tekintélyes pénzösszeget találtak. A bíróság előtt valamennyi vádiolt bevallotta bűncselekményét. A bíróság a diverzáns kémcsoport tagjait 3—lő évi börtönbüníe. iésfc ítélte. A Mogyor-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából Könyvkiállítás nyílt az MSzT-székházban Szombaton délután ünnepélyes keretek közölt nyitották meg a Magyar-Szovjet Társaság szegedi székházában a szegedi könyvesboltok köny vkiátliléaá t. Ezt a kiállítást is a MagyarSzovjet Barátság Hónapja jegyében nyitották meg, A kiállításon szovjet müvekel ezenkívül magyar és a többi népi demokratikus orszá. gok költőinek, íróinak müveit láthatjuk. Mindezek mel'ett a marxizmus-leninizmus klasszikusainak ideológiai müveit is kiállították. A kiállítás ma, vasárnap délelőtt 8-—l-ig, délután 3—6-ig. hétfőn 10—l-ig és 3—6-ig tekinthető meg. Hétköznapokon dé'után 4—7-ig tekinthetik meg a dolgozók ezt az értékes kiállítást. Március 31-én ugyancsak ünnepélyes keretek között zárjait be n könyvkiállítást, amely után Sötér István elvtárs, író, egyetemi tanár a ..Szovjet irodalom" címmel tart előadást. Taltarmányfciuíalást kapnak a seitésienyésztfesi szeizidést kötö do'gozó parasztok Azok a dolgozó parasztok, akik süldőkocájukat a földművosszövelkozctnél tenyésztésre lekötik, siilöőkocánként 25 kiló szemestengerit vagy árpát és 35 kiló korpát kannak hivatalos áron. Ezen felül 200 forint előleget és az átadott süldők után kilónként 40 fillér prémiumot is fizet az átvevő vállalat. Ebben az akcióban kizárólag még tenyésztésbe nem fogott, de tenyésztésre alkalmas süldőkocák kölhelők le. A szerződéi a földművesszövetkezslnél köthető. A MAGYAR KENDER kullúrgárdájámak tagjai nagy lendülettel kezdték meg az április 4-i kultúrműsor megszervezését.