Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-25 / 71. szám

fSÜTÖRTÖK, 1951. MÁRCIUS 15. A három nyugati hatalom küldöttsége az újabb mesterséges ipdokok kiagyalásának útján halad A kiilügyminisster helyettesek pénteki xárt ülése (TASZSZ.) A külügyminiszteri unió küldöttségének érveit és arra •tanács napirendje kidolgozásává! foglalkozó értekezlet március 23. án szükkörü zárt ülést tartott. Egéáz sor párisi lap, amely az utóbbi napokban a külügyminiszter, helyettesek tanácskozásával kap­csolatban unos-untalan hangoztat­ta a „zsákutca" szót, ma mégis re­ményét fejezi ki, hogy a négy ha­talom képviselőinek tanácskozásán mégis megállapodásra jutnak napirend tárgyában. Hogy a sajtókonimentárok hang­ja némileg megváltozott, ennek ©kát abban kell keresni, hogy még a legreakoió&abb francia lapoknak is ssámolniok kell a közvélemény hangulatával. A közvélemény pedig vala. mennyi országban azt kívánja, hogy tartsák meg a külügy mi _ (tiszterek tanácsának ülésszakát. A reakciós sajtó nem tudja n izélés közvélemény elől eltitkolni annak valódi okait, hogy a tanács­kozás munkája minde'ddig miért nem hozta meg a várt eredménye­ket. A külügyminiszterhelyettesek ed. (dig azért nem egyeztek meg, mert »•' nyugati hatalmak küldöttségei konokul elutasították a Szovjet­törekedtek, hogy a legfontosabb kérdéseket — a négy hatalom fegy. veres ereinek csökkentését, vaia. mint a Németország demilitarizáiá­aát kimondó potsdami értekesiet határozatainak teljesítését semmit­mondó szólamokba fullasszák. Ezt megcáfolhatatlan tények bizonyít­ják. Egyetlen, a helyzetet tárgyiíago­a san értékelő, elfogulatlan megfi­gyelő sem tagadhatja, hogy ép­pen ezeknek a problémáknak meg. oldása szüntethetné meg a nem_ zetközi feszültséget, vezetne a né­pek békéjének és biztonságának megszilárditásáho z, Ezzel szemben a nyugati hatalmak küldöttsé­gének tervezete megkerüli a szovjet küldöttség áltat felve. tett konkrét és égető problé­mákat. A nyugati küldöttségek tervezeté­nek az. a célja, hogy a miniszterek tanácsát a „fennálló, nemzetközi feszültség okairól" folytatott álta­lános viták útjára juttassa. A három hatalom képviselői a vita folyamán azt igyekeztek be. bizonyítani, mintha javaslatuk nem is különböznék olyan élesen a szov. jet javaslatoktól. Azonban — mint a Szovjetunió képviselője felszó'alásaiban meg­győzően bebizonyította' — a Szovjetunió javaslatai és a három hatalom képviselni ál. tal ajánlott formula között nincsen semmi közös vonás. Ha a három hatalom küldöttsé­gei valóban meg akarnák tárgyal, ni az olyan fontos kérdéseket, mint a Németország demilitarizálásáról szóló potsdami egyezmény teljesí­tése és a négy hatalom fegyveres erőinek csökkentése, akkor elfo­gadnák az ezekről a kérdésekről szóló szovjet javaslatokat. Az a téjy, hogy a három hatalom kép­viselői tiltakoznak ezek ellen a szovjet javaslatok ellen, azt bizo­nyítja, hogy más céljaik vannak, amely céloknak semmi közük sincs a béke & a népek biztonsága biz­tosításához. A tények azt bizonyítják, hogy a három hatalom küldöttsége mindezideig nem a megegyezés elérésének útján, hanem min. dlg olyan, újabb mesterséges indokok kiagyatásának útján halad, amelyek megnehezítik áz egybe­hangolt napirend elkészítését. fl belga hatóságok letartóztatták és MtoloncoUatlák a Kommunista Párt kongresszusára érkezett 15 külföídi kü döttei Páris. (MTI) Pénteken nyiit meg a Belga Kommunista Párt X. kongresszusa. Ismeretes, hogy a belga hatóságok megtagadták a beutazási engedélyt több kül­földi kommunista párt megbízot­taitól. A holland 03 a luxemburgi Kommunista Párt, valamint a Svájci Munkapárt képviselőit — akik a belga törvények értel­mében beutazási engedély nélkül érkezhettek Brüsszelbe — pén­tóztatott küldöttek száma — sajtójelenlések szerint — tizen­öt. Az Angol Kommunista Párt küldöttét ki sem engedék a re­pülőgép-bői és kényszerítették, hogy azonnal térjen vissza Ang­liába. A brüsszeli Drapeau Rouge éles szavakkal bélyegzi meg a kormánynak a kongresszusra érkező külföldi küldöttekkel ta­núsított magatartását és kiemeli: a belga kormány magatartásé. tekén délután;?, város központ. ! val bebizonyítja, hogy fél a hé­jában lévő vendéglő-ben letartóz- j ke őszinte és eltökélt hívei kö­tatták és azonnal kitoloncolták , zötti nemzetközi barátság meg­Belgium területéről. A letar- ' nyilvánításától. Barcelonában változatlanul feszül! a he'yzet Szeretném felírni minden ház falára: a munka — béke Elkerülhetetlennek tartja ön a há_ t tborút? — kérdezte alig pár héttel erelőtt a Pravda munkatársa Sztálin elvtárstól. — Nem. Legalább is a jelen pil­lanatban a háborút nem lehet Hke. riilhetetlennek tekinteni — hang­rott a válasz. A kérdés kétmilliárd ember sor­sát sűríti néhány szóba, kétmilliárd egyszerű ember aggodalmát, kéte­lyét. Végződhet-e a Washingtonból vezényelt őrült fegyverkezés más­kép. mint a „legyártott" fegyverek eldördülésével, • háború lángjának felcsapásával a világ mind k négy sarkán? Van-e olyan erő a világon, amely megállítja az extraprofit esze­lőseit, az uszítás, a hazugságok, a rágalmait könnyű és nehéz tüzérsé­gét, amelynek tüzét nyomon köve­tik a valóságos tankok, bombák és ágyúk? — *A' há-ború mégsem- elke­rülhetetlen. A Csendes Óceán felett villámok hasogatják az eget. Az Atlanti Óceán felől ólmos viharfellegeket hajt a szél. A Wall-Slleet irodáiban csattognak a számológépek, Szám­oszlopok sorakoznak arról, hogy mennyivel emelte az osztalékot a koreai háború, mit hoz a konyhára az újtípusú lég-lökéses bombázó szé­ria-gyártása. Szikratávírókban uta­sítást kap Tito: erősítse hangját a Szovjetunió és népi demokráciák el­len. Bizalmas üzenet megy Attlee. jiek: fokozza a rágalomhadjáratot a Szovjetunió ellen. Az amerikai rá­dióból eltűnnek a szappanreklámok és átadják helyüket a legfrissebb atomrobbantási kísérletnek. — 'A' háború azonban mégsem elkerülhe­tetlen. Ezekről, meg az április 8-án el­induló békealáírásokról, a dolgozók újabb nagritern rannfcafelajáiiláaalröl beszélgetnek az Újszegedi Kender­szövőgyár békebizottságainak tagjai, ebédszünetben, vagy munka után hazafelé menet munkatársaikkal. Lázár Júlia a szövő békefelelöse be­szélgetés közben elmondja dolgozó, •társainak, hogy április 4-re hat szá­zalékkal túlszárnyalja a kongresz­sziisi versenyben elért termelési eredményét. Hangyái Károly, Nagy Károly békebizottsági titkárok ugyancsak személyes példamutatá­sukkal szólítják fel a dolgozókat niunkafelajánlásra. Nyári Klára béketitkár, Lele Má­ria, Csányj Imréné, Dobó István, Kiss Aranka békebizottsági tagok mindannyian példát mutatnak a dolgozóknak a kötelezettségvállalás­ban. Bozöki Lajos és Bozó'u József művezető, békebizottsági tagok az új női művezetők szakmai nevelésé­vel készülnek április 4-re, s ezekről beszélgetnek nap mint nap a zaka­toló gépek mellett a szövők, he­gesztők, esztergályosok, lakatosok­kal is. Mi. dolgozók — mondja beszélge_ fés közben Mészáros Ferencné bé­kebizottsági tag dolgozó társainak — a két kezünk munkájával bizto. íiljuk, hogy a földön mindenütt béke legyen. 8 e szavakat szeretném felírni min­den ház falára, hogy minden dol­gozó ezzel a tudattal vegve kezébe a kalapácsot, a tollat vagy más szerszámol. Somogyi Istvánné, Patai József arról beszél, hogy a munka teljes egészében és lényegében békés te­vékenység és békés természeténél fogva szakadatlanul küzd a béké­ért. Az Újszegedi Kenderszövő gyár. ban sok-sok dolgozóban születik meg nap mint nap a vágy, hogy tulajdon kezével írja fel minden ház falára Sztálin elvtárs szavait: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének figyét és végig kitar­tanak meiiette." Saját kezükkel akarják leírni c szavakat, kezükkei, amely a békét munkával védelmezi, liogy az egész világ láthassa, hall­hassa. Kezükkel, amelynek fürge mozgása nyomán egyre több szövet lesz, kezükkel, amely „ aláirta a stockholmi békefelhívást, s amely aláírja az április 8-án elinduló békefelhí­vást is: Békét a világnak! Halál a háborúra! Ezek a kezek ma építe­nek, alkotnak, de ha kell, fegyvert is fognak és megvédik mind azt, amit felépítettünk. Paris (MTI). A helyzet Barcelo­nában változatlanul feszült s a francóista hatóságok minden igye-' kezetükkel próbálkoznak eltitkolni, hógy Barcelonán kívül egyéb Kata­lán városokban, Így Sabadcllben, Manresabari, Tartásában és Matató, ban, a francia határtól 50 kin-re is komoly népi megmozdulásokra ke­rült sor. A Ce Soirban André Würmser beszámol a barcelonai tömegsztrájk­ról és annak hatásáról. Katá'oni* fővárosában — irja — az illegális harc során hatalmas mértékben erősödött a munkások akció-.-gységc. Az akcióban az egész do'.gozó nép egysége összekováesolödoll. Az általános sztrájk uián Meri­no Chicarro, a munkaügyi miniszté­rium barcelonai megbízottja meg­torlásul elrendelte, liogv a szlrájk­napokra cső bérekcl ne tizessék ki a dolgozóknak. a leiartóztatott munkásokat pedig bocsássák el. A fasiszta hatóságok azonban tehetet­lenek voltak a mozgalommal szem. ben; amely egész Barcelonái egye­sítette, s amellyel párhuzamosan a kataionili sztrájk támogatására Madridban és Saragosaban is ti'tar kozó sztrájkok törtek ki. Ezért volt kénytelen F.ranco hoz­zájárulni a szlrájknapokra eső bé­rek kifizetéséhez és a felmondások visszavonásához. A márciusi esemé­nyek újra megmutatták a spanyol nép bátorságát s azt, hogy levonta a tanulságot az elmúlt idők harcai, búi. Huszonöt UDB-kémet ítéltek el Bulgáriában Szófia (Bulagenee). A szófiai tar­tományi bíróság március 14—-21-ig tárgyalta a jugoszláv UDB szolgá­latában álló 25 diverzáns kém és bandita bűnperét. A kémeket az UDR. illegálisan juttatta át a Bol­gár Népköztársaság letütefére. '.V banditák egv része jugoszláv állam­polgár, a többiek volt bolgár tisz. Szemtanú beszél a Tito-bauda terrorjáról, a nép nyomoráról és a jugoszláv dolgozók-ellenállásáról Rántottlevesen és fekete kenyéren élnek a dolgozók Tito Jugoszláviájában Megtört, beesettarcú, idősebb asz­szony áll az egyik mindszenti ház kapujában és nézi, figyeli, hogy a járókelők között kiket fedez fel régi ismerősei közül, — Hiszen ez Kovácsné .. . Aki pedig olt jön a sarkon, talán csak nem Varga Julis? .. Olyau jól esik ezt a sok régi, is­merős arcot látnia. De megváltozott itt a világ, mióta elment. Nincs egyetlen munkanélküli! "A" kis isko­lások nem rongyosak többé. Az cm. berek vidámak, derűsek. Ks az üz­letek?... tele ruhaanyaggal, cipő­vel és egyéb áruval. A kenyér pe­dig? Fehér, mint a kalács. A dol­gozók? Szabadok — nem félnek már a csendőrszuronyoktól! özv. Nagy Istvánné bizony régen vágyódik erre az életre. Nem tu­dott jönni, nem tudott hazajönni Mindszentre, négy gyermekéhez, mert Tito állama nem engedte ... 1944 előtt Szabadkán élt. Aztán jött a háború. Azóta ott vergődött, ott nyomorgott. ott éhezett és ott várta azt a napot, amikor kiszaba­dulhat a Tito.bandííák rémuralmá­ból, A belgrádi magyar követség ré­vén már 1948-ban megkapta útleve­lét, de a Tito-banda nem eogedle haza az idős asszonyt, özv. Nagv István­né ellenségnek számított Titóék sze­mében. hiszen gyűlölt nemzetiség volt. *A' Magyar Népköztársaság ál­lampolgára! Kérvényezte a visszatérését öt­ször, tízszer, húszszor. — Titóék mindannyiszor elutasították. — Két hónapja már, hogy csak rántotllevesen éltem — mondja egyik régi ismerősének, mikor ész­revették egymást, ott a kapu elölt. — De még ez a kis leves is csak kukoricaliszttel volt berántva, mert búzalisztre nem telt a szegény em­bernek. Egymásután következnek a kér , Az a hatalmas. Inflnclé azerű áremelkedés. amely Jugoszláviában van, bizonyít, ja Tito államának teljes gazdasági csődjét. ' Elmondja Nagyné, hogy például Szabadkán árut csak a ki­rakatban lehet látni, az üzletben már semmi nincs. Egy pár cipő — amennyiben kap­ható — 3—4 ezer dinárba kerül. A ruhát, lábbelit csak „pontra" ad­ják. Az élelmiszereket pedig jegy­re. A kenyérfejadag havonta mind­össze C kiló. Ráadásul még fekete, akár a szurok. Nincs abban egy dekányi búzaliszt, csak korpa és kukorica. A Tito-banda az ország lakossá­gát étetem helyett inkább giccses, erkölcstelen amerikai filmekkel tö­mi. Ezzel azután annál nagyobb mértékben. A munkanélküliek kis számával sem nagyon dicsekedhet Tito or­szága. Ennyi munkanélküli ugyanis még soha nem volt Jugoszláviában, mint manapság. 'A'z utcákon ezré­vel lézengenek a munkából elbocsá­tott dolgozók. Ezek a szerencsétlen emberek a munkából való távozás után két hétig kapják az élelmiszerjegyeiket, aztán azt is elveszik tőliik. Igv „gondoskodik" Tito Jugoszlá­via dolgozóiról, így „emeli" az élet­színvonalat. A Tito-banda különösen a nemze­tiségek ellen lázít. A külföldi ál­lampolgárokat állandó rettegésben Jártja az UDB. Tudatosan azt hí­resztelik lépten-nyomon, hogy ha­marosan internálják a külföldieket és koncentrációs táborban gyűjtik őket össze. A becsületes jugoszláv dolgozó nép azonban egyre inkább kezdi felismerni, hogy a Tilo-kormány ipennyire a jugoszláv nép érdekei ellen tör és az amerikai imperialis­ták nótáját fújja. Mind több és löbb helyen szervezkedik az öntu­datos dolgozó nép, hogy ellenálljon a rablóbanda terrorjának. * özvegy Nagy Istvánné elérte régi vágyát. Háromévi szakadatlan kér­vényezés, kilincselés után végre az elmúlt belekben ' sikerül! hazajönnie .Magyarországra családja körébe. Mikor kezébe veszi, a puha, to­hér kenyeret, megcsillan a könny szemében. Visszagondol arra az időre, mikor még rántotllevesen élt ós feketo"kenyeret evett, Özv. Nagy Istvánné három év nyomorúságos tapasztalata alapján tanulta meg, hogv mi a különbség a kizsákmá­nyolók oiszága és a dolgozók ha­zája között. A most otthonában, a dolgozók hazájában élő ö«T. Nagy Istvánné gyűlölt az imperialistákat, Titóékat, a nép fasiszta elnyomóit, akik kiéheztetik, sanyargatják a dolgozó embereket. Gyűlöli azokat, akik a béke helyeit háborúra spe­kulálnak és az élet helyett a halál útját keresik a népek számára. Aki nem hiszi, milyen a Tito­banda Jugoszláviája, kérdezze meg a most már kisimuló arcú, mosoly, gó asszonyt, a mindszenti özv. Nagy Istvánnét és gyűlölni fogja ókéi. akár csak a világ dolgozó'nak 800 milliós láboral április 4-re tett felajánlásokat a dolgozók túlnyomó többsége túltel. jesiti. Ennek eredménye, hogy az üzem átlagos termelési eredménye állandóan emelkedik. A vállalt fel. A Szegedi Bútorgyárban désck és Nagyné min de gyíkre M f. W* ^teljesítésében élenjárnak Először is az ottani árakra ad fel-l?«zdan, Is^an- a2.aPn!,s 4"' ,:!.'. .„*.,. .-.i i „ : 120 szazaiekos vn 'mását. 150 s»á­világosilást. Kiderül, hogy a mai Jugoszláviában egy dolgozó csak 1800—2000 dinárt' keres havonta. Ezzel szemben egy kiló zsír fekete­áron 450 dinárba kerül, egy kiló cikor áza 500 dinár. 120 százalékos vál'alását 159 szá­zalékra, Szlatka Jenő 132 százalé­kos felajánlását 192 Százalókra, Ko­csis József 140 százalékos felaján­lását 172 százalékra teljesítette. Pósa József 70 éves gépházi munkás, korára való tekintettel időbérben dolgozik, mégis részt kí­ván venni a munkaversenyben és 53 száza'ékos eddigi teljesítményét már 77 százalékra emelte fel. Élénken bizonyítja ez is, hogy a dolgozók megértették: a szocializ­must úgy tudjuk hazánkban felépi. teni. békénket' csak úgy tudjuk megvédeni, ha a termelésből mind­annyian képességünkhöz mérten, fokozottan kivesszük részünket, tek, kulákok és a nép más ellensé­gei. A diverzáns kémeket azzal biz­ták meg, liogv adatokat szerezzenek be a bolgár határőrség állományá­ról. a Bolgár Kommunista Párt és a Hazafias Arcvonal vezetőiről és a határvidék közigazgatásáról, továb­bá politikai és gazdasági természe­tű értesüléseket juttassanak cl meg­bízóikhoz. A diverzáns kémcsoport tagjainál thirtiüködő fegyvereket, puskákat, revolvereket, nagymennyiségű lő­szert és tekintélyes pénzösszeget ta­láltak. A bíróság előtt valamennyi vád­iolt bevallotta bűncselekményét. A bíróság a diverzáns kémcso­port tagjait 3—lő évi börtönbüníe. iésfc ítélte. A Mogyor-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából Könyvkiállítás nyílt az MSzT-székházban Szombaton délután ünnepélyes keretek közölt nyitották meg a Magyar-Szovjet Társaság szegedi székházában a szegedi könyvesbol­tok köny vkiátliléaá t. Ezt a kiállítást is a Magyar­Szovjet Barátság Hónapja jegyé­ben nyitották meg, A kiállításon szovjet müvekel ezenkívül magyar és a többi népi demokratikus orszá. gok költőinek, íróinak müveit lát­hatjuk. Mindezek mel'ett a marxiz­mus-leninizmus klasszikusainak ideológiai müveit is kiállították. A kiállítás ma, vasárnap délelőtt 8-—l-ig, délután 3—6-ig. hétfőn 10—l-ig és 3—6-ig tekinthető meg. Hétköznapokon dé'után 4—7-ig te­kinthetik meg a dolgozók ezt az ér­tékes kiállítást. Március 31-én ugyancsak ünnepélyes keretek kö­zött zárjait be n könyvkiállítást, amely után Sötér István elvtárs, író, egyetemi tanár a ..Szovjet iro­dalom" címmel tart előadást. Taltarmányfciuíalást kapnak a seitésienyésztfesi szeizidést kötö do'gozó parasztok Azok a dolgozó parasztok, akik süldőkocájukat a földművosszövel­kozctnél tenyésztésre lekötik, siil­öőkocánként 25 kiló szemestengerit vagy árpát és 35 kiló korpát kan­nak hivatalos áron. Ezen felül 200 forint előleget és az átadott sül­dők után kilónként 40 fillér pré­miumot is fizet az átvevő vállalat. Ebben az akcióban kizárólag még tenyésztésbe nem fogott, de te­nyésztésre alkalmas süldőkocák kölhelők le. A szerződéi a földmű­vesszövetkezslnél köthető. A MAGYAR KENDER kullúr­gárdájámak tagjai nagy lendület­tel kezdték meg az április 4-i kul­túrműsor megszervezését.

Next

/
Thumbnails
Contents