Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-17 / 40. szám

SZOMBAT, 1951. FEBRUÁR 17. 3 JELENI Eb A NAGY LAKI KEN DERGYÁRBÓL A nagylaki kendergyár a Kongresszusi Hét előkészítésénél a munkamódszerátadásra helyezi a fősúlyt. Ebben az üzemben különösen a száz százaiékon alul teljesítők száma volt nagy. A Kongresz­szusi Hétre már jobb eredményekkel készültek fel. Négy élenjáró dolgozó rendszeres és tervszerű mun­kamódszerátadást végez. Munkájuk nyomán egyre csökken a 100 százalékon alul teljesítők száma. Janecskó Istvánná az üzem egyik élenjáró munkásnője Tóth Mária tanuló oktatását vállalta el Janecskóné már ta­pasztalt és gyakorló''t munkás. Igyekezett min­den tudását átadni ta­nítványának. íoth Maria először állt a gép mellé, amikor megkezdte a munkamódszer átvételét .1 anecskó Istvánnétóí: — A Kongresszusi Héten már 100 százalékon fe­lül akarok teljesíteni — mondotta. — Be is vál­totta a szavát, mert már 109 százaléknál tart Csongrád megyében az <dén több miiiI 400 család lépelt a társasgazdalkodás útjára Jurtecaho Mihaiy is kitűnő eredményeket ért el a munkamódszer­átadás terén a tilolótoan. Tanítványa: Simon Pál eddig csak 70—80 száza­lékra teljesítetté új nor­máját. Ő is megfogadta, hogy a Kongresszusi Hétre 100 százalékon fe­lül termel. Simon Pál beváltotta fogadalmát: Legutóbbi teljesítményé 133 százalék volt. Gon­dosan megfigyelt í Ja­necskó Mihály minden mozdulatát és a jobb munkamódszert átvéve, több, mint 50 százalékkal emelte teljesítményét. Csongrád megye dolgozó pa­rasztsága mind nagyobb ér­deklődéssel figyeli a termelö­j csoportok munkáját • és ered­| ményeit. A megyében az idén ! nyolc új termelőcsoport a|a. ! kuit. Csórván a ..Kiss Lnre"­! termelőszövetkezet a múlt gaz­dasági évben jó jövedelmet ért el. A termelőszövetkezet fej­lődése iránt különösen a közép­parasztok érdeklődtek és 6 csorvai középparaszt család 18 taggal 70 hold földön meg is alakította „Haladás" néven az első típusú termelőcsoportot. Forráskúton a népnevelők és a termelőcsoportok tagjai olyan jó felvilágosító munkát fejtet­tek ki, hogy egy hét alatt két termelőcsoport alakult „Béke", illetve „Haladás" néven. A klá­A nagylaki kendergyárban a jobb műszaki szervezés, jobb politikai felvilágosító munka és a miinkamódszerátadás óta 140-ről 40-re csökkent a 100 százalékon alul teljesitök száma és naponta 3—4 mázsával emelkedett a kidolgozott anyag mennyisége. Pénzügyi tervkészítés termelőszövetkezeti csoportjainknál 1 dékozik felvenni. Ezzel elérjük azt, hogy a hiteleket nem alkalomszerű­Tcrmelöszövetkczoleink és cso­portjaink elkészítették 1950. évi zárszámadásukat, amely a számok tükrében megcáfolhatatlanul bizo­nyítja he, hogy a nagyüzemi kol­lektív gazdálkodás több jövedelmet, magasabb életszínvonalat biztosit a dolgozó parasztok számára, mint a kispareellán való gazdálkodás. Ezt mutatja nemcsak az az ősz­szeg, amit termclőcsoportjaink kész­pénzben, elért munkaegységek ará­nyában Szétosztottak tagjaik kö­zött, hanem az az összeg is, ame­lyet vagy készpénzben, vagy más egyébben a gazdálkodás folyama­tos továbbvitelére és továbbfejlesz­tésére tartalékollak. Országos vi­szonylatban mintegy 140 millió fo­rintot tartalékoltak tszcséink, tehát több mint kétszer annyit, mint az elmúlt évben. Az elért eredményeit mellett leg­több tszcsébcn hiba volt az, hogy a tagok előlegeiket nem munkaegy­ségük arányában vették fel és így "Megtörtéivhetélt a'z, hogy egyes ta­gok évközben annyi előléget szedtek fel, hogy zárszámadáskor csak ke­vés összeget, vagy egyáltalán pénzt nem kaptak. Hiba volt az is, hogy csoportja­ink tagsága sokhelyütt nem volt tisztában a csoport pénzgazdálkodá­sával. Nem volt minden tag tisztá­ban pl. azzal, hogy mennyi hitele van a tszcsének és ebből mennyit és mikor kell visszafizetni. Hogy ezeket a hibákat a jövőben kiküszöbölhessük, csoportjaink pénzügyi tervet készítenek. Mi a lényege a pénzügyi tervnek? Negyedévre előre feltünteti a csoport azt, hogy miből várhat cs mikor bevételt, ezeket az összege­ket mikor és mire fogja fordítani. Ezen keresztül a csoport minden egyes tagja világosan látja a cso­port pénzgazdálkodását és vélemé­nyét nyilváníthatja a bevételek ho­vafordítására vonatkozólag. Továb­bá a csoport megtervezi, hogy mi­kor és milyen összegű hitelt szán­hogy en veszik fel termelöcsoporl jaink, hanem, tervgazdálkodásunknak meg­felelően, előre meghatározott időben és célra. A pénzügyi tervet az üzemterv, re és a .zárszámadásra építsük fel. Az üzemtervben van lerögzítve, hogy a csoportnak milyen bevételei lesz­nek, s milyen anyagokat, terménye­kel, takarmányokat stb. kell besze­rezni ahhoz, hogy gazdálkodása jó és eredményes legyen. A zárszám­adásban van lefektetve az, hogy a csoport milyen összeget tartalékol erre a célra, hogy a gazdálkodását üzemeltesse, vetőmagot, takarmányt vásárolhasson. Ugyancsak a zár­számadás határozza meg azt is, hogy milyen összeget tettek félre a közös szövetkezeti vagyon növelésé­re, hogy belőle új eszközöket, jó­szágokat, építési anyagokát vásárol­janak a tszcs üzeme, gazdálkodása bővítésére. Tehát ha a csoport ál­latai takarmányozására takarmányt akar vásárotni, akkor erre a célra az iizemi alapból veszi ki a szüksé­ges összeget. Ha a csoport beruház­ni akar. akkor a szövetkezeti ala­pot fogja erre a célra felbontani. Természetesen a tszcs területe az üzemlervkészítés óta mégnöveke­dett, ezért nem elég csupán az üzemtervbe lefekletelt adatokat néz­ni, hanem meg kell nézni azt is, hogy a megnövefcedett területhez milyen szükséglete van, esetleg mi­lyen többletbevétel várható. Tehát a tszcs csak akkor kezdjen hozzá a pénzügyi lerv elkészítéséhez, ha mindezeket alaposan megvizsgálta és a szükséges változásokat keresztül­vezette. Maga a pénzügyi terv két rész­ből áll: az üzemviteli részből és az üzembővítési részből. Az üzemviteli részben tünteti fel a csoport, hogy a gazdálkodás folytatása közben milyen bevételei lesznek és mik a kiadásai. 'A'z iizem­bpvftési rész ezzel szemben a be­ruházásokat, tehát az új termelő­eszközök beszerzését, bővítését tar­talmazza. A pénzgazdálkodási tervet az egész csoport készíti, csoportérlé­kezleten tárgyalja meg. A csoport­értekezlet munkabizottságot szer­vez, ez a munkabizottság dolgozza ki a terv elkészítését. Az elkészített •tervet a munkabizottság ,pontról, pontra áttnrgyalja a csoport tagsá­gáyal. . A pénzgazdálkodási terv elkészí­tésénél segítenek a csoportnak a hitelszövetkezetek, és a járási ta­nácsok mezőgazdasági osztályai, A pénzgazdálkodási terv helyes elké­szítése és a terv betartása hatalmas jelentőséggel bír termclőcspporlja­ink továbbfejlődése szempontjából. Bugyi János. ötszáz személyes munkásszálló A Rákosi Mátyás-művek műszaki vezetősége hozzákezdett az új mun­kaerők felvételének, foglalkoztatá­sának és elszállásolásának előké­születeihez. A gyárba kcriilő új munkaerők elszállásolására még ebben az év­ben felépítenek egy korszerűen fel­szerelt, 500 személyes munkásszál­lót, 500 ezer forint beruházással pe­dig régi épületeket alakítanak át lakóhe'yiségekké. Iskola és tanilóhiáí./ Törökországban A Vatan török lap jelentése sze­rint több mint tizenötezerre becsül. Iiető azoknak a tanítóknak száma, akikre szükség lenne, hogy az is­koták betölthessék oktatási felada­tukat. A török közoktatásügyi miniszté­rium közlése szerint Törökország városaiban és falvaiban több mint tizennyolcezer iskolát kellene fel­állítani. hogy minden iskolaköteles gyermeket rendszeres oktatásban lehessen részesíteni. rafalvi I. típusú ., Szabad > ág"­termelőcsopoi t megalakulását hangos hiradó adta a község dolgozóinak tudtára. Feketeszá­len 14 család 18 taggal 30 hol­don III. típusú ts-est alakított. Ezenkívül nemrég alakult új termelöcsoport Bordányban, Csongrád-Bokrosparton és Sö­vényházán. Szöregen hárem nap alatt 120 család határozta el, hogy beláp a termelöcsoportbn. Forráskú­ton, Csórván és Mórahalmon elő­készítő bizottságok dolgoznak és rövidesen újabb termel őcsó­portok alakulnak. Csongrád megyében ebben az évben 405 család 722 taggal 1251 holddal lépet a társas gaz­dálkodás útjára. Újabb felajánlásokat teltek a Jutagyár dolgozói A Szegedi Jutagyár dolgozói kö­zül már edíig is számosan teljesí­tették, sőt túl teljesít ették kon­gresszusi vállalásukat. A kongresz­szusi verseny minél nagyobb sike­re érdekében azok a do'gozók. akik már teljesítették első felajánlásai­kat, csütörtökön délután az üzemi értekezleten ujabb felajánlást tet­tek. hogy ezzel is kifejezésre jut­tathassák a Párt iránti hűségüket és szeretetüket. Móra Györgyné, Mohácsi Mihály­né felajánlotta, hogy a Kongresszusi Héten 50 kilóval több anyagot ter­mel. Bálint Mihályné az előfonóból még 100 kiló fonalat ajánlott fel az előfonó üzemrész nevében. Gu­lyás Mihályné. Sőregi Antalné vál­lalták. hogy 50—50 méter anyag­gal többet szőnek a Kongresszusi Héten. Nagy Andrásáé szövőnő az eddigi leljesitményén felül napi 5 méter anyaggal harcol a Kongresz­dzusi Hét sikeréért. Molnár Ist­vánná felajánlotta, hogy eddigi te _ jesitményét 1 százalékkal emeli, jelentősen megjavítja a minőséget, ugyanakkor a hul'adékcsökkerJős terén is újabb 1 százalékot ér el. Csányi Mihályné ígéretet tett ar­ra, hogy a 100 százaiékon aluli dolgozóknak átadja munkamódsze­rét, hogy elérje az üzem azt. hogy a kongresszusi műszak befejezésé­vel egyetlen 100 százalékon aluli dolgozó sem lesz az üzemrészben. Ezeken a dolgozókon kivül még számosan tettek értékes felaján­lást, hogy ezzel is biztosithassák Pártunk II. kongresszusának sike­rét és erősítsék a békét. Az elmúlt két hónapban 20 szőlőterineló-csoport alakult a megyében 1950 decemberében és 1951 januárjában 20 szőlőtermelő cso­port alakult Csongrád megyé­ben. A 20 csoportnak jelenleg 658 tagja van, akik. 691 hold szőlőn és gyümölcsösön gaz­dálkodnak. A csoportok taglétszáma és földterülete állandóan növek­szik. A felfejlesztés sikere érde­kében, a pártkongreszus tisz­teletére a kisteleki szőlőtermelő csoport január 30-án páros­versemyre hívta a balástyai szőlőtermelő csoportot. A kis­teleki csoportnak ekkor 40 hold szőlője volt. Azóta 59 holdra emelte földterületét, ahol jelenleg negyvenketten gaz­dálkodnak. Még jobb eredményt értek el a balástyaiak. Csoportjuk a mult év december 10-én alakult 18 holdon 22 taggal. A párosver. scr:.y kihívásakor már 72 holdon gazdálkodtak. Január 30-a óta a csoport tagjai felvilágosító munkájának eredményeképt úgy a földterületük, mint taglétszá­muk is emelkedett. Jelenleg 55 dolgozó 90 hold szőlőn és 16.5 hold gyümölcsösön gazdálkodik. A tagság 50 százaléka közép­paraszt. A megyei SZÖVOSZ szerve­zési osztálya kongresszusi fel­ajánlásában vállalta, hogy ú.)3bb csoportokat szervez. Felvilá­gosító munkájuk nyomán feb­ruár 2-án Kiskur.dorozsmán 20 holdon 12 taggal a szőlőterme­lőiknek egy újabb csoportja alakult meg. Több előkészítő bi­zottságot is szervezetük. Sövény­házán, Csengelén ós Röszkén ezek az előkészítő bizottságok rövidesen csoportokká alakul­nak. A szőregi „Haladás" A termelőszövetkezeti mozgalom fényes győzelmet aratott Szöregen, A győzelem nagy napja igy tör­tént : Este Engedi József — aki most, nemrég iratkozott fel az I. tipwú csoportba, fogadkozott: ,, holnap délután most már összeülünk any­nyian, amennyien csak leszünk és megalakítjuk Szöregen az első I. típusú termelöcsoportot." Ezen az estén lépeti be az I. ti. pusú csoportba Veres Péter 8 hol­das, Szűcs András 7 holdas, Laka­tos Menyhért 9 holdas középpa­raszt és még sokan mások a dolgo. só parasztok közül. Másnap délután 2 árakor 50 dolgozó paraszt gyülekezett a ta­nácsházán. Innen rendezett sorok­ban, a falu dolgozó népétől kísér­ve vonultai: fel a földmüvesszövet­kezet nagytermébe, hogy megtart­sák alakuló gyűlésüket. Sebők Fe­renc büszkén tartotta magasra a felvonulók között a jelszavas táb­lát, amelyen a következő szöveg volt olvasható: „Csak a szövetke­zeti gazdálkodás ad felemelkedést, derűs életet a falu dolgozó paraszt­ságának." ,,Tizenegy cvig cselédeskedtem, 5 érig voltam Vedresházán Krisló Sándor S00 holdas „birtokos úr"­cseléd. A felszabadulás után h hold, tőidet tmbm yáwrtlm, A vfr pi demokrácia adta est nekem. És most termelőcsoporttag vagyok" — juttatja eszébe a jelszavas tábla. Itt van Szekeres Ferenc 12 holdas középparaszt is, aki családjával együtt hosszú éveken keresztül éjt­napot eg gyét éve „kaparta össze" földjét. Most jobb életet remél a termelöcsopoHtól. Megkezdődik a gyűlés. ()tvenl tegnap még egyénileg gazdálkodo dolgozó paraszt határozza most végkép el, liogy kéz a kézben, a Párt útmutatását követve lép a szocialista mezőgazdaság építőinek táborába. Felszólalások hangzanak el. A. csorvai ,JCiss Imre"-termelöcso­portból így biztatják az új csopor­tot alakítókat: „Egész, nyugodtan bízhattok a jövőben. Nem csalódtok. A micso. portunk egyik tagja ezelőtt felesé­gével a kulák rongyos cselédje volt, az évvégi jövedelemelosztás után példáid 700 forintért „spar­heltoT, új kerékpárt vett. Teljesen felruházkodott. 180 kilói disznót vágott. Fejadagján és az egész természetbeni járulékokon kivül 8G00 forintot vitt haza. De mind­egyik tag jól él nálunk a csoport­ban. Meglátjátok, hogy nektek is jobb lesz a csoportban. A Párt ben­neteket is segít­A tednei P&&IÓ HrmMMi kezet képviselője, Szőlő János így beszélt: ,,Ti még csak most próbáljátok meg a szövetkezeti gazdálkodást. Mi már több mint léét éve, hogy közösen gazdálkodunk. Ezért több a tapasztalatunk. ígérem a Petőfi­termelőszövetkezet nevében, hogy segítségünkre bármikor számíthat­tok." „A Párt nem feledkezik el róla. tok" — mondja Dani József, a he­lyi pártszervezet elnöke — „édes gyermekei vagytok a Pártnak és hogy megfogadtátok alyai szavát, meglátjátok, javatokra válik. A Párt gondoskodását, segítségét úgy tudjátok meghálálni, ha vem elé­gedtek meg azzal, hogy ti vwst tszcs-tagok vagytok, hanem el­mondjátok a még egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoknak: mi késztetett benneteket arra az elha­tározásra, hogy belépjetek a cso­portba. Azt várja tőletek a Pórt, hogy most már népnevelő műnká­tokkal minél több dolgozó parasz­tot világosítsatok fel és hozzatok be a szocialista mezőgazdaságot építők napi/ családjába Ezután a vezetőség megválasztá­sára került sor, — Ki legyen az elnök? — Csak az, akiben mindenki megbízik, aki a legtöbbel leszi a csoportért, — Engedi Józsefet javasoljuk elnöknek — jelenti be a jelölő bi­xotteáft Elfogadják, Engedi József amel­let, hogy jó, magas szaktudású középpa raszt máris igen sokat tett a, most megalakuló csoportért. Több mint 10 tagot szervezett be, azután, hogy a csoportba lépett. Az intéző bizottságba a csoport tagjai Szekeres Ferenc. Jablanov Momcsilo, Szeles Péter, Mára András dolgozó parasztokat vá­lasztják meg. Régóta ismerik már őket a községben. Bíznak bennül:. Most már csak egy dolog van hátra. Mi legyen a csoport neve? Egyszerre lendülnek fel a ka­rok, amikor a szavazásra kerül a sor. Ügy határoztak, hogy a „Ha. ladás"-nevet választják. Az I. tí­pusú csoport haladást jelent a szo­cialista mezőgazdaság útján előre! Eiilönös fény futja át az arco. hat. Ez az öröm, a boldogság fé­nye. 50 dolgozó paraszt pirosló arccal élteti a Pártot. Rákosi elv­társat. Rátaláltak a keresett útra, most már boldog tszcs-parasztok. Egyöntetű a kívánság, a, mai nap boldogságát és az elkövetkező szebb életet táviratban köszönik meg Rákosi elvtársnak. A távirat így hangzik: „Forrón szeretett Rákosi elv­társi örömmel jelentjük Rákosi elv­társnak, hogy mi, 50 szőregi pa­rasztcsalád a mai napon megala­kítottuk a „Haladás" /. típusú 1 ermelöcsoportot. Köszönetet mondunk a, Magyar, Dolgozók Pártjának és Rákosi elvtársnak azért a szeretetteljes tanításért, amelynek eredményeképpen elju­tottunk a szövetkezeti gazdálko­dás útjára. ígérjük, hogy mozgalmunkat fejlesztve azon dolgozunk, liogy községünk a legrövidebb időn belül szövetkezeti községgé ala­kuljon át. Ezzel erösitjük a munkás-paraszt szövetséget és itt, Tito Jugoszláviája határa mellett harcosan kiállunk a bé­kéért, dolgozunk ötéves tervünk sikeréért, a szocializmus felépí'c­séért." * Az első nagy győzelem tehát máris megszületett Szöregen. De ez még csak a. kezdet, A sorozatos győzelmek kezdete. A legújabb je­lentések arról számolnak be: Sző. reg község valamennyi délszláv dolgozó parasztja, elítélve Tito és hazaáruló bandája gazságait, lán­cos elszántsággal sorakozik fel a békét védők nagy táborába. Ezért Szöreg község valamennyi dél­szláv prasztja belépett a termelő, csoportba. Napokon belül megala­kul Szöregen a másik új termelő­csoport is. Igy növekszik Szöregen napról­napra azoknak a dolgozó parasz. toknak a tábora, akik a szocialista mezőgazdaság útján kívánnak har­colni a békéért, az emberi haladó ­ért, az emberiség szebb jövőjéért. CIRBUS MARGIT,

Next

/
Thumbnails
Contents