Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-16 / 39. szám

Szeged város tanácsának végrehajtó bizottsága számot adott a végzett munkáról VIII. EVF. 39. SZAM. ARA 50 FILLÉR. FENTEK, 1951. FEBRÜAR 10. VÁDIRAT kesercdés szüli ezeket a sorokat Nap, mint nap érkeznek azonban híradások a különböző távirati ügynökségeken keresztül is azok. — igy kezdődik a levél. Nem ez az ról a mérhetetlenül aljas cselekeegyedüli, — számos hasonló tar- detekről, amelyeket Titóék, a jutalmú üzenetet küldenek rokona. goszláv nép és az egész ernberiIknak, ismerőseiknek a dolgozók. ség ellenségei elkövetnek. KifosztTlto Jugoszláviájából. Az elnyo- ják Jugoszláviát, az amerikai tő. matás, a kiszolgáltatottság, az el- késeknek olcsó pénzért eladják az isurt M^p /veszem At^dAnA /oA/q*i /lA^ /iroul ywif" A /OAA /ialLLAOÍA, Af^r ^í^fí yAcja KC y. sdeya'A A-sn^ty 4T skAnú _ sn^cLAjzdj ya'Jírio.A/>zeí«U* ^p Aft yfcrHcYicjy yrti ^jffif ^tu^v/^W yrnU ^ Jö^aJ^ A yy z yy-/zetukír- yűzinj&n yyy Mii JrtnZ /mer ^ své/itL yy^ ryesclctjí rfextM: ország terményeit, természeti kincseit. A Tájékoztató Iroda 1949 novemberében tartott ülésén megállapította, hogy: „Az utóbbi idők eseményei megmutatták, hogy a jugoszláv kormány teljesen függő viszonyba került a külföldi imperialista köröktől és azok tánia. dó politikájának eszközévé vált. ami a Jugoszláv Köztársaság ön. állóságának és fiiggetlenségéneL felszámolásához vezetett.*' A történelmi jelentőségű határozat továbbá megállapítja azt, hogy „A Tájékoztató Iroda szilárd meggyő zőilése, hogy a jugoszláv munká. sok és parasztok között lesznek olyan erők, amelyek biztosítani tudják a győzelmet a burzsoázia uralmát visszaállító Tlto-Rnnkovics kémbanda felelt, hogy a munkásosztály vezetése alatt Jugoszlávia dolgozó népe képes lesz visszahódítani a népi demokrácia történelmi vívmányait, melyeke súlyos áldozatok és hősles harcok árán vívott ki és a szocializmus építésének útján fog haladni. A Tájékoztató Iroda határozatai mellett ez és a többi levél is történelmi jelentőségű vádiratok n Tito banda ellen és vádiratok Ti tóék megbízói, az amerikai impe. rlaüsták ellen. Vádiratok, amelyek szót emelnek a háborús uszi. tás, a háborús készü'ődés ellen, a jugoszláv nép tönkretétele ellen, Nézhetjük-e gyűlölet nélkül ezl a gazemberséget, ezt a mélységes gyalázatot? Nézhetjük-e anélkül hogy ne forrjon föl vérünk, anél. kiil, hogy ökölbe ne szoruljon ke. zünk és hogy az anyák könnye ne csorogjon? Nem, nem nézhetjük mert testvérünk, a jugoszláv nép Kirabolt falvak, megcsúfolt pa. rasztok, éhező nép. Koplal egy gazdag ország népe, mert Tito az ország terményeit, természeti kincseit az imperialisták lábai elé vetette. Azok persze szívesen adunk a gyilkosnak. A jó kutyát mindenütt becsületben tartják Márpedig Tito jól csahol, jól mar éppen úgy, ahogy tőle ezt a \Vail Slreet-en megkívánják. Tito hűséges és jó tanítványé Korea hős népe gyilkosainak. Na gyon hamar megtanulta, hogyar lehet vasból, ólomból és főként c nép véréből aranyat csinálni. Sok aranyra van szüksége, igy nem ki. mél senkit és semmit. Tankot ágyút, repülőgépet szállít Amcrikii — csak vért kell ndnl bozzá é már olvad is az arany a gyilko soknak. Egyet azonban elfelejtettek i gyilkosok — egyre nem számítót, tnk. Elfelejtették megkérdezni népek hóhérai, — mit szól az ..aranyolvasztáshoz" a jugoszlái nép? Odaadja-e egy is közülük szabadságát, az életét, nyomorért? A feleletet egyre érthetőbbéi és egyre hallhatóbban adják meg a jugoszláv dolgozók a sztrájkok, kai, a szabotázsokkal, amelyek na pirciidcn vannak Tito Jugoszláviá jábnn. De azt Is elfelejtették a Tito hóhérok, hogy kardcsürtetéseikkrl háborús hangoskodásaikkal már nem félemlíthetik meg sem a ju goszláv dolgozókat, sem pedig i Jugoszlávián kívül étű dolgozó! millióit. Mert ma már mindenk tudja, hogy a Tlto.félc kardesör. tetés, a náci geslapót is túlszárnyaló kegyetlenkedés, a jugosz'ái nép sanyargatása. — mind, mini1 a Tito-fasiszták mérhetetlen gyengeségét, mérhetetlen féléimé mutatja. Természetesen tudni kell, hogy ez a gyengeség egy pillanatig seii: jelenti azt, hogy a TRo.handr megszünteti, vagy csökkeni! hú. borús liandabandázásalt, nem je lenti egy pillanatig sem' azt. hogy ezek a pribékek egy pillanatig h mérséklik, vqgy megszüntetik gye lázatos, hóhérniunkájukat. Ellen kezőleg, amilyen mértékben gyen gü'nck gazdaságilag és politikai lag, — hogy elleplezzék gyengesé giiket, — fokozott mértékben nii vélik, befelé éppcniígy, mint ki felé, a háborús pszlhózlsj és hogy elnyomják az egyre nagyobb lő megekben öntudatosodó jugoszládolgozók tiltakozását — fokozzák — még vadál'atibb módon gyako rolják a nép felé a terrort. De r jugoszláv népnek olyan szöveísé gcse van, mint a hatalmas Szovjetúnió-vezette béketábor, — mely. nek támogatásával kivívja szabadságát, Még jobb munkával válaszolunk az imperialisták provokációjáia Csongrád megye dolgozóinak tiltakozása a Szakszervezeti Világszövetség párisi központjának betiltása ellen ciaországi működését akadályozó fasiszta intézkedések ellen. De a tiltakozáson túlmenően cselekednünk Is kell. Csütörtökön délután a szakszervezeteik Szegedi székházának nagytermében gyűltek össze Csongrád megye városainak, községeinek szakszervezeti aktivái. A hatalmas érmet zsúfolásig megtöltöttéik a szakszervezeti funkcionáriusok, az. üzemek legjobb dolgozói, élmunrások, sztahanovisták. Azért jöttek össze, hogy kifejezzék tiltakozásukat a Szakszervezeti Világszövetség párisi központjának betiltása llen. Bosnyákovics elvtársnő megnyitója után Ábrahám Antal elvtárs, a SZOT megyei titkára mondott beszédet. Beszéde elején visszapillantott azokra a harcokra, melyeknek eredményeképpen létrejött a Szakszervezeti Világszövetség, mely a világ 78 millió szervezett dolgozóiát egyeaiti. Beszélt azokról az eredményekről, melyet ez a szövetség 5 és féléves működése alatt elért. — Az amerikai —• bérertc Pleven-kormány — mondotta Ábrahám elvlárs — most, a háború követének, Eisenhower tábornok európai utazásának napjaiban betiltótla a Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség ós a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség működését. Az egész világon megmozdultak a dolgozók és a leghatározottabban követelik a gyalázatos, jogtlpró intézkedés haladéktalan visszavonását. Kifejezésre juttatják a világ dolgozói — Így mi, magyar mnnká9ok is —, tudatában vannak, hogy ez a szégyenteljes intézkedés az amerikai Imperializmus háborút előkészítő, agresszív cselekedeteinek egyik láncszeme. Ezután arról beszélt, miért került sor ennek az intézkedésnek a u.egtételére. Az imperialisták félnek a dolgozók nemzetközi demokratikus szervezeteitől, tartanak növekvő befolyásától és meg szeretnék bénitoni a demokratikus, békéért harcoló világmozgalmak szivét, központját. A tőkések nem ilyen osztályharcos szakszervezetekről álmodoztak. Nekik a sztrájktörő, tőikésfütiyre táncoló szakizervezetekre van szükségük. Nin:senek e'lene a szakszervezetek nemzetközi összefogásánek, ha az a tőkések rendszerét védi, de ellene vannak a Szakszervezeti Világszövetségnek. Gyűlölik ezt a szövetséget, mert ez keményen, megalkuvás nélkül harcol az imperiaizmu9 ellen, nap, mint nap leránt'a a leplet aljas mesteikedéseikről. — Erre a gyűlésre — folytatta — megyénk szervezett dolgozóinak vezetői, a megye legjobb dolgozói lőttek össze, hogy Csongrád merye dolgozóinak nevében a leghatározottabban tiltakozzanak a háA cselekedetnek me'yik formája a legfájdalmasabb a népek hóhérainak? Mindannyiónk számára világos, hogy az, amikor saját területünkön erősítjük a winkásosztí y hatalmát, gyorsitjuk a szocializmus építését. Üzemeinkben, gépállomásainkon, állami gazdaságainkban. Intézményeinkben, hivatalokban megyénk dolgozói terveik túlteljesítésével, a *elejt csökkentéséve!, anyagtakarékossággal, önköltségcsökkentéssel adnak választ az imperialisták provokációira. Befejezésül a következőket msmdotta: — Innen üzenjük a hazaáruló francia kormánynak és gazdáinak, hogy a munkásosztály nemzetközi harcos szervezetét nem lehet felosztani, ehhez nincs joga scmilyen kormánynak, mert a Szakszervezeti Világszövetség 56 ország szei-vezetí dolgozóinak szabnd akaratából alakult meg azért, hogy segítse a dolgozók harcát a békéért, szabadságért. A Szakszervezeti Világszövetség a ml szervezetünk is és mi, szervezeti munkások, akik öntudatos fegyelemmel építjük a szocializmust, visszaverünk minden támadást, mely a munkásosztály nemzetközi szervezete és Igy a mi építőmunkánk ellen is irányul. Az aktivaiilés résztvevői helyükről felállva, percekig éltették a hös francia munkásosztályt, a Pártot, békénk védelmezőjét, a nagy Szov„ jelúniót. Egymásután lendültek magasba a karok, a megye különböző városaiból, községeiből, üzemeiből összegyűlt dolgozók szót kértek- és elmondották mindazt, amit általuk üzentek a megye dolgozói. Azt, liogv több, jobb munkával, n Kongresszusi Hét sikerrevitelével adnak csattanós'választ erre az újabb provokációra és ezzel húzzák alá követelésüket, mely arra irányul, hogy a francia lakájkorniény haladéktalanul vonja vissza ezt a gyalázatos intézkedéséi. Dovály Erzsébet elvtúrsnő javaslalára az aktivaértekezlet résztvevői táviratot küldtek a Szakszervezetek Országos Tanácsához azzal a keléssel, hogy Csongrád megye dolgozóinak tiltakozását is juttassa cl 3 francia kormányhoz. A távirat igy fejeződik be: „Kérjük, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa megyénk szervezett dolgozói nevében Is fejezze ki tiltakozását a francia kormánynál és juttassa el együttérzésünket u Szakszervezeti Világszövetséghez, hogy továbbra is támogatjuk miíkö. (lésében. Ml, Csongrád megye szervezett dolgozói úgy válaszolunk a francia kormány fasiszta intézkedésére, hogy Pártunk kongresszusára borút előkészítő imperialista poli- ' még Inkább fokozzuk munkánk ter'ika ellen, tiltakozzanak a munkás- I melékcnységét, hogy ezzel ls erőosztály nemzetközi szervezete. a I sí Isiik a békefront m-""i-orsz Szakszervezeti Világszövetség fran- I szakaszál". Úgy kell szeretnünk hazánkat, mint a szovjet emberek Pártunk nagy fejlődési lehetősé• jet biztosított számunkra a „Nemzetközi kérdések" előadássorozat meghallgatásával. Február 12-én a Vörös Csillag moziban az ,Jgazi 'tazafiság, proletár nemzetköziség" kérdéseivel ismerkedhettünk meg. 4z előadd,s igen nagy érdeklődést, 'állott ki a hallgatókból. Az elmúlt hetek bel- és külpolitikai eseményeinek ismertetése után Hege'<is elvtárs az igazi hazafiság kéréseiről beszélt. Mint eleven példát ért a elénk a Szovjetunió hőseinek azaszeretetét, a Nagy Honvédő Há' orítban vívott hősi harcokat, mezekhez a szovjet népnek a hazazeretet adott erőt. A szovjet nép azaszeretete össze van nőve a viíg összes elnyomott népeinek szc•etetével. Ugy kell nekünk is szereim naánkat, mint a szovjet emberek, hisz a nemzetközi helyzet naprólnapra élesedik. A közeli szomszéd* Ságunkban lévő Titó-banda acsarkodó, kihívó provokációi arra készletnen bennünket, hogy több és jooo mwiiialetjésitményeinrc melleit a legnagyoob éberseggel vigyázzunk hazánkra. Pár unk erős irányító keze biz'osan vezet bennünket a szocüilizmus felé s mi egyemberként zárkózzunk fel Pártunk zászlaja alá. A többi népi demokratikus országokkal karöltve még szilárdabbá tesszük a béke táborát. Hegedűs elvtárs előadása után mintegy kiegészítésképpen bemutatták a „Titkos megbízatás" című hatalmas szovjet filmalkotást. A film bemutatása után a nézők lelkes tapsa bizonyította, mi is követjük a Szovjetunió vezette béketábort és erős akarattal legyőzzük a háborút akaró imperialistákat. Pálinkás János, • Délmagyarország Nyomda békefelelőse.