Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-02 / 27. szám

PÉNTEK, 1951. FEBRUÁR 2. 3 Az építőmunkások kongresszusi felajánlásainak gerince: olcsóbbá tenni a% építkezéseket „KM építőipar 1950 évben nagy­arányú fejlődést mutat. Az épí­tőipar 1950. évi termelési ter­vét 130.7 százalékra, ezen belül a magasépltolpar 138 százalék­ra teljesítette". (A Központi Statisztikai Hi­vatal tervjelentéséből.) A Statisztikai Hivatal tervjelenté­*e azt bizonyltja, hogy az építő­ipar, népgazdaságunknak ez a fon­tos ága hatalmas fejlődést tett meg sz első tervévben. Ez alatt az idő alatt sikerült tulajdonképpen kikü­szöbölni az építőipar idényjellegét, ami azt jelenti, hogy télen, vagy az építőiparra kedvezőtlen időjárású évszakok idején sem szünetel az építkezéseknél a munka. Természe­tesen a fejlődés, haladás mellett azonban hiányosságok is megmutat­koztak, Ezek közül a hiányosságok közül — mint Rákosi elvtárs is megállapította — legsúlyosabb az, hogy az építkezések önköltsége még mindig igen magas, még mindig túl­ságosan drága az építkezés. Az épí­tőipar dolgozói előtt tehát legfonto­sabb feladatként az állt, hogy te­gyék olcsóbbá az építkezést, taka­rékoskodjanak az értékes építő­anyagokkal és segédanyagokkal. Természetes tehát, hogy az építő­munkások kongresszusi felajánlásá­nak gerincét ez a törekvés képezi. Ök Pártunk Kongresszusát szintén több, jobb munkával akarják ün­nepelni, de emellett azzal is, hogy leszorítják az építkezések önköltsé­gét s fokozott takarékosságot ve­zetnek be Persze az építkezést nemcsak újí­tások bevezetésével lehet olcsóbbá tenni. Ugyanilyen jelentős, ha az építkezés során alkalmazzuk azokat a módszereket, melyeket szovjet kő­művesektől, elsősorban Maximén kó elvtárstól tanultak a magyar kőművesek. Hogy ebben a munkamódszerben milyen lehetőségek rejlenek, arra eleven példa Verók Jánosnak a Hódmezővásárhelyi Magasépítési Vállalat sztahánovistájának a telje­sítménye. Verók János Dunapente­lén több, mint két hétig tanulmá­nyozta a Maximenkó-módszcrt s visszatérve tanulmányútjáról, a gyorsfalazási módszerrel 240 száza­lékot is elért az előbbi 160 százalé­kával szemben. Verók János kon­gresszusi felajánlásában vállalta, hogy három szakmunkás társával együtt felépíti a Hódmezővásárhe­lyen most épülő új bérház első emeletét, melyet 5 nap alatt a régi munkamódszerrel csak 9 kőműves tudott volna felépíteni. Vállalásukat két nappal túlszárnyalták, mert a munkát három nap alatt befejezték. Verók elvtárs és két társa naponta 10 köbméterrel több falat rakott, mint a régi munkamódszerrel dol­gozó kőművesek. Az új munkamódszerek azonban csak egyes sikereket hoznának, ha csupán egy-két ember birtokában maradnának. Éppen ezért Verók János is arra törekszik, hogy az új módszert minél több embernek, minél több dolgozótársának átadja. Már eddig hat dolgozótársa vette át tőle a Maximenkó-módszert és ér­nek el ennek segítségével kiváló eredményeket. Nagy Ilona például A« építkezés dolgozói megbeszélik a versenyt. Szegeden a lóversenytéri építke­zésnél dolgozók elhatározták, hogy a Pártkongresszus napjáig újítással, helyes munkamódszer alkalmazásá­val. az anyag észszerű felhasználá­sával 67.000 forintot takarítanak meg. Ezt a vállalásukat 50 száza­lékban már teljesítették is. Érde­mes megvizsgálni: hogyan? Az építkezések régi problémája volt a menyezetkészítés. Ez a művelet hosszas előkészülete­ket igényelt, lassú volt és drága is. 'X mennyezet elkészítése előtt áll­ványokkal teljesen alá kellett épí­teni a készítendő menyezetnek, ami nem ritkán azt is eredményezte, hogy az állványzatot a készítendő menyezet méreteinek megfelelően kellett átépíteni, ami által jelentős famennyiség ment veszendőbe. Egedi József újításfelelős és Ka­tona József munkaérdemrenddel ki­tüntetett főművezető újítása alap­jaiban változtatta meg a mennye­zetkészítés munkamenetét, csökken­tette az állványzathoz felhasznált famennyiséget s jelentősen emelte a termelést. Az újítás lényege az, hogy vasbetongerendára felfüggeszthet ő, könnyen mozgatható állványt szer­kesztettek, tehát kiküszöbölődött az állványkészltés munkája, gyorsabb lett ennek a műveletnek az elvégzé­se. Ennek az újításnak a segítségé­vel Rácz Károly sztahanovista pél­dául 600 százalékra fokozta teljesít­ményét. Ugyancsak a mennyezet építésé­nél mutatkozó szűk keresztmetsze­tet küszöböli ki Gyólai István vál­lalatvezető és Rácz Károly sztaha­novista újítása. Régen soronkint rakták a téglaboltozaiot. Most fából készített alulról szabályozható zsa­duzó tv segítségével 10—12 sort is tudnak rakni egyszerre. Ennek az újításnak a segítségével csak a ló­vcrsenyléri építkezésnél eddig 3000 forintot takarítottak meg. l)c eze­ket azelőtt Begédmunkás volt 70—80 százalékos átlagteljesítménnyel. Most megtanulta a gyorsfalazási módszert és a Verók János által ve­zetett Maximenkó-brigádban 200 százalékos eredményt ért el. Az épitkezést az által is olcsóbbá lehet tenni, hogy az anyagokat gon­dosan kezelik és gazdaságosan hasz­nálják fel. Példáért ismét a szege­di lóversenytéri építkezéshez érde­mes menni, ahol a dolgozók az elő­ző 4 százalékos selejtet másfél szá­zalékra csökkentették. A zsaluzó deszkákat eddig kétszer-háromszor használták fel, azután hulladékként kezelték. Most a gondos kezeléssel elérték, hogy ötször-hatszor fel tud­ják használni a zSaluzódeszkákat. 'A' keramit műszárítónál például a mennyezet zsaluzását 80 százalék­ban ilyen gondosan kezelt „hulla­dékanyagból" készttették el. Az építőipar dolgozóinak kon­gresszusi versenye alapos, jól át­gondolt és igen hosszúlejáratú ver­seny. Célja az, hogy ötéves tervünk építkezéseit minél gyorsabban, job­ban és olcsóbban hajtsuk végre. Az eredmények mellett vannak még hiányosságok, de arra törekednek az építőipar dolgozói, hogy ezeket a hiányosságokat is minél rövidebb idő alatt felszámolják. Soha nem látott lendülettel folyik a verseny népgazdaságunk minden ágában s ennek a versenynek élére mindjob­ban kezdenek feltörni az építőmun­kások. Egyre szebbé váló eredmé­nyeikkel adják tudtul: az építőipar dolgozóira bizton számithat a Párt, dolgozó népünk, az egész béketá­bor. Akikre BÜSZKÉK VAGYUNK fíTMíi I|m»i n NUMjUIM f' !»*' tlalllNrilf1* irtott . • mm A téli hónapokban is zavartalanul folynak az építkezések a Szov­jetúnióban. Képünk téli lakóházépítkezést ábrázol a szmolenszki ien. kombinát munkásai számúra. Mozgósítsuk a fiatalokat a kongresszusi vállalások teljesítésére Néhány nappal ezelőtt a szegedi Járási Tanács végrehajtó bizottsá­ga begyűjtési versenyre hívta ki a megye valamennyi járását. A ver­senykihívást a megye valamennyi tanácsának végrehajtó bizottsága örömmel fogadta s azóta az első­ségért folyó versenynek máris kon­krét eredményei vannak. A járások dolgozó parasztjai is egymással versenyezve tesznek ele­get a dolgozó nép államával szem­beni kötelezettségüknek, hogy a terménybeadási kötelezettségük túl­teljesítésével is szolgálják a béke ügyét. K&hehhámám Hegyes András középpairaszt 300 kilogram búzát adote be „C" vételi jegyre. Hegyes András példáját követte Balogh István is és ö is 300 kilo­gram búzát szállított be. Csornán Fodor Ferenc 210 kilogram ro­zséit) adott be „C" vételi jegyre, hogy mélté választ adjon Tito há­borús acsarkodására. Szűcs János 165 kilogTam rozzsal járult hozzá a begyűjtés sikeréhez. — Ezzel is hatalmas csapást mérek az imperialistákra — mondotta —, marti minden szem beadott gabo­nával bebizonyítjuk, hogy a békéért harcolunk. Mérahalmon a wBéke"-termelőcsoport tagjai 33 métermázsa kenyérgabonát gyűj­tettek be. A „Vörös Október"-ter­melőcsoportból pedig 10 mázsa ke­nyérgabonát szállítottak be a föld­művesszővétkezet gabonaralttérába. — A termelőcsoportok tagjainak már eddig is sok segítséget nyúj­tott a dolgozók állama és ennek köszönhetjük, hogy ilyen szép ered­ményeket tudunk felmutatni — mondották. — Úgy érezzük, a be­gyűjtés példás teljesítése elsőren­dű kötelességünk, hiszen ezzel is népgazdaságunk erősítését szol­gáljuk. Kiszélesedett Szegeden a tisztasági mozgalom az újításokat nemcsak Szegeden a lóversenytéri építkezésnél lehet hasznosítani. Nép­gazdaságunk úgy tudja ezeket száz százalékig kihasználni, ha minél több építkezés költségének csök­kentését elősegítik. Éppen ezért át­vették ezeket az újításokat és még vagy tizenöt más újítást tapaszta­latcsere útján a kecskeméti, bajai, szentesi, szekszárdi vállalatok, vala­mint a Vasbetongyár Épilési Válla­lat. Akkor tudjuk igazán felmérni ezeknek az újításoknak a jelentősé­gét, azt a megtakarítást adjuk össrc\jj;mit az egész ország térülő­jén folyó építkezéseknél jelentenek. A Köztisztasági Üzem utca- ; seprő brigádjai által két héttel I ezelőtt elindított „Tisztaságot; az utcákon"-mozgalom kiszélese­dett már az egész város terüle­tére. Bekapcsolódtak ebbe a mozgalomba a Városi Tanácshoz tartozó összes üzemek, a Közü­leti Ingatlankezelő Vállalat ház­felügyelői, de a város összes dolgozói is- A tisztasági és lom­talanítási verseny — nemzetgaz­dasági jelentősége mellett — közegészségügyi kérdés is, mert a tiszta, szemétmentes házak­ban a dolgozók és családtagjaik egészsége nagymértékben bizto­sítva van. Az elmúlt két hét alatt igen nagyértékű, feldolgozásra alkal­mas hulladékanyagok kerültek a gyüjtőtelepre. A kecskéstelepi kultúrházban 600 kiló vas, 20 kiló rongy és tíz kiló üveg gyűlt össze. Á Berzsenyi-utca 2. szám alatt 50 kiló vas, az Arany Já­nos-utca 10. szám alatt 50 kiló vas é3 25 darab üveg, az 5. szám alatt 20 kiló vas és 90 da­rab üveg, a Béke-utca 5/a- szá­mú házban kétezer darab üveg, a Sztálin-körút 74. szám alatt 150 kiló vas, 2 kiló rongy, az Árpád-tér 3. szám alatt 300 kiló vasat gyűjtöttek össze a ház lakói. Jelentős mértékben kiveszik ré­szüket ebből a versenyből a sze­gedi üzemek is. A Víz- és Csa­tornaműnél 63 mázsa vasat, 34 kiló gumit szedtek össze. A Gépkocsiközlekedési Vállalat dolgozói 12 mázsa vasat, az Al­földi Cemeutárugyárnál 181 kiló papírhulladékot, a Köztisztasági Vállalatnál pedig 25 és fél má­zsa vas gyűlt össze. Ezekből a számokból is láthat­juk, hogy a város dolgozói át­érezték a mozgalom nemzetgaz­dasági jelentőségét- Azok a há­zak, üzemelt, ahol a tisztasági versenyt a hulladékgyűjtéssel összekötve nem úgy teljesítették, mint a fent felsorolt házak, üze­mek, még bekapcsolódhatnak a mozgalomba. Pótolhatják lema­radásaikat azzal, hogy az épü­letben, kamrákban, padlásokon, pincékben és az udvaron össze­gyűjtik a vas-, fém-, papír-, üveg- és rongyhulladókokat s ez­zel is hozzájárulnak a tisztasági verseny sikeréhez. Ifjúsági szervezeteink mégso­•*• ha nem álltak olyan hatal­mas feladatok előtt, mint most, amikor munkafelajánlásaik teljesí­tésével készülnek megünnepelni Pártunk II. Országos Kongresszu­sát. A szegedi fiatalok, átérezve a Kongresszus rendkívüli jelentősé­gét, a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben reánk váró megnövekedett fel­adatokat, fokozott munkával ké­szülnek a Pártkongresszusra, a ter­melés, a tanulás és a szervezeti élet terén. A Pártkongresszus meghatározza majd az ifjúság soronkövetkező feladatait is. Az elmúlt vasárnap megtartott megyei küldöttválaEztó pártértekezleten Jegyinák elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára be­számolt eddigi eredményeinkről és rámutatott munkánk hiányosságai­ra is. Rámutatott arra, hogy ifjú­ságunkban megvan a lendület a jó munkához. S valóban., ha megnéz­zük a szegedi üzemek, iskolák, te­rületi szervezetek fiataljainak munkáját, láthatjuk, hogy fiatalja­ink soha nem látott lelkesedéssel teljesítik felajánlásaikat, A Kon­gresszus előkészítő munkájában el­sősorban a munkásfiataloknak kell példátmutatniok. Az üzemi DISz­f.zervezEtek feladata a kongrseszusi felajánlások továbbszervezése olyan mértékben, hogy kifejezésre jus­son: a munkásfiatalok komolyan törekednek a „termelés rohamcsa­pata" megtisztelő cím elnyerésére. Ebben a munkában komoly ered­ményekről számolhatunk be. Ifjú­ságunk döntó többsége megértette a Pártkongresszus jelentőségét. Üzemi DISz-szervezeteink vezetősé­geinek és az agitációs gárdáknak feladata, hogy alapos felvilágosító munká® végezzenek azok között a fiatalod? között, akik még nem is­merték fel teljes mértékben Pár­tunk Kongresszusának jelentőségét. \ kongresszusi előkészítő mun­kában minden ifjúmunkást csal'úoorba kell állítani a többter­molés, a selejtcsökkentés, az anyag­takarékosság terén. Példa erre a Magyar Kender DISz-szervezetc, ahol már harminc ifjúsági brigád alakult a selejtcsökkentés, az anyagtakarékosság sikerének bizto­! sításúra. A kongresszusi vállalá­i sokkal és a fegyelem megszilárdt­t'ásával kapcsolatban magyarázzák meg az üzemi DISz-szorvezetek az A SZEGEDI ÁLLAMI ZENEKON­ZERVATÓRIUM igazgatósága febru­ár másodikán délelőtt 10—12 és délután 3—5 óráig ének. zongora, hegedű, gordonka, nagybőgő, fa, réz és ütő hangszerekre felvéteti vizsgát tart. A felvételire jelentke­zők életrajzukat is vigyék maguk­kal. A SZEGEDI GYUFAGYÁR kulturcsoportja a Villamosvasút kultúresoport jávai közös műsoros estet rendez szombaton este a Gyu­fagyár kultúrtermében. Az előadá­son több egyfelvonásos színdarabot, ének- és néptánc-számot mutatnak be a csoportok. ifjúmunkásoknak: a termelés ro­hamcsapatának lenni annyit jelent, hogy az üzemekben az ifjúmunká­soktól kell kiindulnia az új kezde­ményezésefltnek. Az ifjúmunkások legyenek azok, akik kérlelhetetlen harcot folytatnak a régi megszo­kottal szemben. Az ifjúmunkások­nak nemcsal? vállalniok, hanem ke­resniük is kell a nehezebb feladato­kat. Ezen a téren számos hiányosság­gal találkozunk. Vannak DlSz-veze­tők, akik nem érzik át a felelőssé­get, akik nem felelősségük teljes tudatában végzik munkájukat. Nem ériik meg azt sem, hogy az ifjúmunkások a demokratikus cen­tralizmus elve alapján választották meg őket' és baléjül? helyezték bi­zalmukat. (VT em érzi a felelősséget a fia­1' talok iránt Bakos Erzsébet elvtársnő, a Szegedi Lemezgyár DISz-tiíkára, aki sorozatosan el­marad a titkári értekezletekről. Nyilvánvaló, így nem is vezetheti és nem lelkesítheti a fiatalokat újabb és jobb eredmények elérésé­re a termelés frontján. Vájjon le­hetnok-e ebben az üzemben a fia­talok a termelés rohamcsapatai, hi­szen maguk a vezetők sem járnak elől jó példával. Szervezeteinknek a kongresszusi előkészítő munkában az eddiginél hathatósabb mérték­ben kell igénybevenniöl? a pártszer­vezetek segítségét. A kongresszusi előkészítő munka a napi feladatok jobb végrehajtását jelenti. Ennek tudatában kell tehát, DlSz-szerve­zeteinknek irányítani és lelkesíteni a fiatalok kongresszusi előkészítő munkáját. Üzemi DISz-szervezeteink akkor végeznek jó munkát, ha sok életre­való ötlettel fordulnak a pártszer­vezet és az üzemvezetők felé a termelés feladatainak jobb megol­dásúval, s mozgósítják a fiatalokat a munkafelajánlások teljesítésére. A kongresszusi munkafelajánlások, ban fiataljaink bebizonyíthatják: hűek a Párthoz s méltók arra, hogy belépjenek Pártunk tagjelöltjei so­rába. Ehhez azonban az szükséges, hogy DISz-szervezeteink a párt­szervezettel együttműködve segít­sék, támogassák a fiatalok kon­gresszusi munka felajánlásainak tel­jesítését. Reszta Miklós, DISz városi titkár. A nyagta ka rékosságga l készii In eh A PÁKTKONGRESSZU8RA a Városi Tancics dolgozói A Városi Tanács dolgozói is a Pártkongresszusra tett felajánlása­ikkal bizonyítják hűségüket és sze­retetüket Pártunk és népi demo­kráciánk iránt. Január 24-ig a Vá­rosi Tanács több mint száz dolgo­zója tett felajánlást, de azóta is naponta teszik meg a dolgozók vál­lalásaikat. Fogas Pál gazdász és Tóth Jó­zsef' technikus felajánlották, hogy az előirányzott tüzelőanyagból jobb elosztással és a hőfok betartásával 2 vagon szenet takarítanak meg. Lapu Lajos, Tóth Kálmán és Gás­pár An'-alné megígérték, hogy a régi cégjelzésű borítékokat a hiva­tali munka jobb kihasználásával át­ragasztják, fejbélyegzővel látják el s így rengeteg borítékot takaríta­nak meg. A Szociális Otthon dol­gozói az udvaron lévő kö- és tég­latörmelókből megjavítják a járda vossz részeit. Hegedűs József gép­kocsivezető vállalta a Kongresszus tiszteletére, hogy a tanács gépkocsi­ját kijavítja. Ezzel a munkával 2 ezer forint megtakarítást ér el. Tömeges felajánlásokat tettek a dolgozók a papír, indigó megtaka­rítására, illetve száz százaiéikos ki­használására. Oltvai Ferenc levél­tárvezető a Kongresszus napjáig kétezer darab iratot kijegyzetel. A levéltár két dolgozójával együtt vállalták, hogy minden iratcsomót számozással látnak el és új állvá­nyokra nyolc évi iratanyagot rak­nak át. AZ ÚJSZEGEDI GYAKORLÓ­iskola úttörő-pajtásai kongresz­szusi felajánlásként vállalták, hogy a jövőben még nagyobb szor. galommal végzik munkájukat a bábjátszó körben és többszőr ki­mennek a környező falvak pajtá­sainak előadást tartani. Ebben a hónapban Deszfcre és Szatymazra látogatnak el. A SZEGEDI Szálloda és Vendég­látó Vállalat február 4-én délelőtt 11 órakor a Szabadság Moziban színes zenematinét rendez a válla­lat egyéves fennállása alkalmából. A hangversenyen a vállalat dolgo­zóiból alakult zenekar orosz és ma­gyar népi zenét ad elő. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRSULAT ma, február 2-án dél­után 6 órakor G.válán, Röszkén, Szőregen és Deszken tart előadást

Next

/
Thumbnails
Contents