Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-10 / 34. szám

Ma alakul meg az írószövetség szegedi csoportja VnL ÉVF. 34. SZÁM. ARA 60 FILLÉR. SZOMBAT, IMI. FEBRUÁR 10. Termelőszövetkezeti mozgalmunk gyorsabb fejlődéséért ' '(N. P.V Dolgozó népünk lelkesen készülődik a Magyar Dolgozóik Pártja H. Kongresszusára. A készülődés a termelésnek és a terme] öszövetkeeeti mozgalom fejlődésének is lendületet adott. Csongrád megyében 70 termelőcsoport dolgozik párosversenyben és további 25 tett kongresszusi felajánlást. 22 brigád, 18 munkacsapat és 32 egyéni versenyző igyekszik mielőbb teljesíteni a nagy nap tiszteletére tett munkafelajánlását. Uj épületek, istállók, ólak emelkednek, a vetögépek, ekekapák, szerszámok szárai válnak használhatóvá a felajánlások teljesítése nyomán. A Párt iránti szeretetből fakadó lendületes munka nyomán erősödnek, gazdagodnak termeJőosoportjaink, s lépnek a s®övetkeaeti gazdálkodás útjára a dolgozó kis- és középparasztok. Az elmuit héten 74 családdal, 368 taggal 267 hold földdel emelkedett Csongrád megye termelőcsoportjainak létsizáma és területe. Az újonnan belépettek között nagy számmal vannak középparasztok is, mint a ferenc•zállási Bárdi Sándor 12 holdas, a vásárhelyi Ripek József 21 és Saalai István 11 holdas, a csorvai Szlögi János 17 és Terhe* Ferenc 11 holdas középparasztok. Termelőszövetkezeti csoportjaink kongresszusi felajánlásaiban a termelő munka mellett ott olvashatjuk az agitációs munka megjavítását is, amelyet a szövetkezeti mozgalom felfejlesztése érdekében tettek csoportjaink. A felajánlások elhangzottak, papírra íródtak, egy jelentős ré* lükben már meg is valósultak, vagy megvalósulás előtt állanak. De van egy rész, amely még mindig csak papíron van és a rossz munkaszervezés következtében, a termelőcsoportok tagjai nem tudják felajánlásaikat időre teljesíteni. A mártélyi „Haladás" terme'őcsoportban kijavították a felajánlásban vállalt 3 vetőgépet, elültették a 700 négyszögöl erdőt, de ugyanakkor gazdaságuk környéke olyan zilált állapotban van. hogy önkénytelenül is csak a legrosszabbat gondolhatja a csoportról bármelyik kívülálló. A trágyát gondozatlanul hagyják, de éppen ilyen hanyagul kezelik a takarmányt is. Nem különb a kongresszusi versenyvállalás teljesítés© a hódmezővásárhelyi „Szántó Kovács" termel őcsoportban. Felépítették a vízigyűjtő medencét, de náluk is széjjelség uralkodik. A szerszámok össze-vissza hevernek az udvaron és a felajánlásban vállalt csinosításhoz még hozzá se kezdtek a csoport dolgozói, pedig alkalmuk és idejük lett volna rá. Hogy az eredmények mágneskért vonzzák a még kívülállókat, szükséges a példamutatás a tisztaság terén is. Hasonló képet mutat az agitációs munka megjavítására vonatkozó felajánlás is. Csoportjaink egy jó résziben a vállaláshoz híven végzik a felvilágosító munkát és ennek eredménye is mutatkozik, amit az újonnan belépettek számával a legkönnyebben lemérhetünk. Ilyen kö'sógek Szőrog, U-szentiván, öszertiváa, Forráskút. Forráskúton például a közelmúltban alakult 24 családdal egy I. típusú termelőcsoport, de máris alakul óban van egy újabb is. Ebben nem kis szerepük van a már második éve meglévő „Petőfi" termelőcsoport tagjainak, akik a pártszervezet és népnevelőkkel karöltve végzik felvilágosító munkájukat. Vannak termelőcsoportok, melyeknek tagjai folytatnak ugyan agitációt, de mégsem mutatkozik annak eredménye. Ha az eredménytelenséget vizsgálva megkérdezzük ezeket a csoportokat, akkor a felfejlesztésben még kevesebb eredménnyel dicsekedhető csoportokkal együtt arra hivatkoznak, hogy a kívülállók idegenkednek a csoporttól, sőt egyesek még azt is mondják, hogy ellenségesen viselkednek a szövetkezeti mozgalommal szemben. Valóban így áll-e a hielyzet? Kettőzötten aláhúzva kell hangsúlyoznunk, hogy nem. Számtalan példa igazolja az ilyen állítások ellenkezőjét. Dolgozó parasztjaink, ahogy népi demokráciánkhoz és Pártunkhoz közelebb kerültek, úgy közelebb kerültek a termelőszövetkezeti mozgalomhoz is. Ezt igazolják azx>k a községek, ahol a jó népnevelő munka nyomán a kis- és középparasztok tömege lépett be az elmúlt év őszén és lép be napjainkban is a termelőszövetkezetekbe. Erről beszél nekünk Gyálarét község példája, de erről beszél a közelmúlt napokban szocialista várossá lett Turkeve példája is Igazolják, hogy a dolgozd paraszt— legyen az szegény-, kis-, vagy középparaszt — igenis közel áll termelőszövetkezeti mozgalmunkhoz éppen azért, mert azt Pártunk ajánlja neki. Igazolja, hogy meg van bennük a közeledési hajlam, a belépési szándék, csak az utolsó biztató szóra váinak. Várják, hogy megvilágítsák előttük még világosabban a nem tisztán látott kérdéseket. Még sokan vannak, akik a felvilágosító munka hiányában nem látják tisztán a szövetkezeti gazdálkodás útját. Többeknek pedig a kulák magyarázta szövetkezeteink hibáit és az ilyen magyarázás után bizonytalankcd nak, ingadoznak és újból ismételten fontolóra veszik, hogy belépjenek-e ? Hogy ez így van, ebben hibásak helyi pártszervezeteink, de hibásak mezőgazdasági szerveink is. Eddig, ha a népnevelőink a termelőcsoportokba való belépés kérdését vitték ki a dolgozó parasztság közé, csak arról beszéltek, hogy menny'vel előnyösebb a csoportos gazdálkodás. De nem beszéltek arról, hogy miért vannak egyes termelőcsoportokban hibák és nehézségek. Nem magyarázták meg a Parasztságnak azokat az okokat amelyek mindezeket előidézték. Nem világítottak rá arra, hogy ezek a hibák és hiányosságok csak kezdeti nehézségek és hibák, amelyek menetközben maradéktalanul eltűnnek és rövidesen — egymás hibáin okulva — virágzó termelőszövetkezeti mozgatómmá erősödik dolgozó parasztságunk két évvel ezelőtti kezdeményeié se. Ezt a helytelen „felvilágosító munkát" száműznünk kell a terme'őszövetkezeti mozgalom felfejlesztéséért folytatott harcunkból- E hiányosságokat kiküszöbölve végezzük, illetve teljesítsük az agitációs munkára vonatkozó kongresszusi válla'ásunkat. Magyarázzák meg népnevelőink, a termelőszövetkezeti csoportok tagjai, hogy a jó terméseredmények mellett megmutatkozó hibák többnyire a szervezetlenségből, a szakképzettség és munkaerő, a jó vezetés hiáMeg szilárdult a munkafegyelem Emelkedett a termelés a Szegedi Kender előfonó üzemrészében A termelékenység emelkedésének egyik döentő tényezője a munkaidő jobb kihasználása, a munkára fordított nagyobb figyelem, minden lazaság felszámolása — egyszóval olyan munkafegyelem megteremtése, amely méltó a szocializmus építésének nagy feladatáhozEz az új munkafegyelem alapjában különbözik attól a kényszerfegyelemtől, amelyet a kapital'zmus valósított meg. A kapitalizmus fegyelme a kizsákmányoláson alapszik. Arra szolgált, hogy a dolgozók elnyomását súlyosbbítsa, kezdeményezésüket elfojtsa, kizsákmányolásukat fokozza. A szocializmust építő társadatóm dolgozóinak fegyelme a munkához való viszonyon épül fel. A dolgozók által megteremtett tudatos fegyelem ez. Célja a dolgozók alkotóerejének teljes mozgósítása a szocializmus építésének meggyorsítása, a dolgozók jólétének állandó fokozása érdekében. Az új fegyelem kialakítása nem megy máról-holnapra. A szoc'alista munkafegyelem az építőmunka erőfeszítése során az új szocialista emberrel együtt formálódik- A munkafegyelem magasabb fokra való emelése — i szocialista építés egész korszakának egyik legfontosabb kérdése. A termelékenység emelkedése ízt mutatja, hogy kétségtelenül igen szép eredményeket értünk el • munkafegye'em megszilárdítása terén. Nem hallgathatunk azonban arról, hogy vannak területek, ahol a munkafegyelem kielégítő javulása még nem következett be. A munkaerővándorláson kívül lazaságra mutat az igazolatlanul mulasztott munkanapok száma. A Szegedi Kender előfonóosztályában például még decemberben is igen sok volt az igazolatlan hiányzás. Január első felében sem csökkent jelentősen a muasztók száma. Az üzemrész minden dolgozója felajánlást tett a pártkongresszus tiszteletére, /melyben megfogadták, hogy fokozzák a munka termelékenységét és csökkentik a selejtet- A kongresszusi vállalások teljesítőmben formálódnak az emberek. Ezt bizonyítja az is, hogy az előfonó dolgozói is megértették, csak a munkafegyelem megszilárdításával teljesíthetik vállalásaikat. Január első felében volt olyan nap amikor öten hiányoztak igazolatlanul. Január 15-től február 7-ig, tehát 23 nap alatt csupán 3 igazolatlan mulasztás volt. Hogyan sikerült ennyire lecsökkenteni az igazolatlanul hiányzók, a késönkelők számát'7 Elsősorban a kongresszusi verseny lendülete befolyásolta ezeket a dolgozókat is. Most már nem volt közömbös Bzámukra, hogy rossz teljesítményükért, vagy igazolatlan hiányzásukért kikerülnek a faliújságra. Felfigyeltek az élenjáró dolgozó kiváló eredményeire. S amikor körülnéztek, láthatták, hogy egyre kevesebb és kevesebb a 150 százalékon alul teljesítők s-záma. ölt sem maradhatnak le. Erre hívták fel az igazolatlanul hiányzók figyelmét a pártszervezet és szakszervezet népnevelő', az üzemrész művezetői is. Volt aki egész manót hiányzott azért, mert későn ébredt fel és esetleg egy órát késett volna. A népnevelök megmagyarázták a dolkozókniak, hogy ha hét órát termelnek is, lényegesen kisebb a hiba, mintha egy nap munkája marad el. Az igazolatlan mulasztások kiküszöbölése érdekében a Szegedi Kenderben megazierve&ték, hogy minden hiányzó dolgozót leellenőriznek és a felvett adatok szerint nyilvánítják betegnek, vagy igazolatlanul hiányoznak. Ez a szigorú ellenőrzés is hozzájárult ahhoz., hogy lecsökkent a mulasztók száma. Ha laza a munkafegyelem, kicsi a munkateljesítmény is. Az előfonó átlagteljesítménye 82 százalék volt a kongresszusi felajánlások előtt. A munkafegyelem megszilárdításával már 3—4 százalék emelkedés mutatkozik. Az üzem minden dolgozója vegyen példát a vizesfonóban dolgozó munkásokról, akiknél január 13-a óta egyetlen igazolatlan hiányzás sem adódott elő. Természetesen ennél az üzemrésznél jóval nagyobb a szézalékfeijesiimóny is és könnyebben megy a munka, mert tisztaság és rend uralkodik. Eziért kaptak már töbhször pénzjutalmat és kitüntetést a vizesfonó dolgozói. De dolgozóink egy része még nem ismerte fel a munkafegyelem megszilárdításának hatalmas jelentőségét, nem tette még magáévá a proletariátus nagy tanítóinak, Leninnek és Sztálinnak azt az útmutatását, hogy az uj szocialista rend csak a dolgozók új, mngasabbrerdű munkafegyelmével valósitható meg. Csak akkor, ha tömegével leszn >k olyan munkásaink és munkásnőink, akik — amint Sztálin elvtárs kifejezte — „munkájukban a pontosság és szabatosság oéidaképét adják, akik értékelni tudják az idő szerepét a munkában és megtanulták, hogy az Időt nemcsak percekkel, hanem másodpercekkel is kell mérni." Vasárnap megyei politikai kor vezető konferenciát tartanak Hódmezővásárhelyen A szegedi üzemi, középiskolai és egyetemi DlSZ.szervezetek politikai köreiben ezen a héten a politi. kai kör vezetők beszámoltak a hallgatóknak a szegedi DISZ konferencia eredményeiről. Elmondották a fiatalok, hogy az egyes üzemekben és iskolákban milyen módszerrel vezetik a szemináriumi megbeszéléseket s hogyan készítenek jegyzetet. Megbeszélték a po. litikai körön azt is: melyik szervezetben hogyan dolgoznak s hol milyen hiányosságok vannak. Több politikai körön a hallgatók értékes javaslatokat tettek, hogy még jobbá és eredményesebbé tegyék az oktatási munkát. A javaslatokat és a különböző kérelmeket a politikai kör rezetők mind feljegyezték s a vasárnapi megyei politikai kör ve. zetői konferencián előterjesztik majd. A konferencián résztvesz Cson. grád megye valamennyi üzemi, középiskolai és egyetemi politikai kör vezetője. A fiatalok beszámolnak munkájukról g megbeszélik hogyan készülhetnek fel méltóképpen az oktatási munka megjavításával Pártunk Országos KonTes^znopra. irányításával, a tanácstagokkalnyából adódnak, de azt se hallgassák el, hogy egyes esetekben a hanyagságból eredtek. Ezzel együtt mondjuk el azt is, hogy ezek a hiányosságok a téli oktatás, a mezőgazdasági vándor- és szaktanfolyamok nyomán, a vezetők átképzésével, új tagok és különösen a középparasztok belépésével jóréSBben megoldódtak, kiküszöbölődtek. Az iskolák, tanfolyamok tudást adtak a vezetőknek, akik többnyire képzetlenek voltak a nagyüzemi gazdálkodás vezetésében, sőt ezen túlmenően képzetlenek voltak nemcsak a szervezésben, hanem a mezőgazdasági szakmunkában Í3. Am'kor termelőcsoportjaink kongresszusi felajánlásának teljesítéséről, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről, annak eredményeiről és hibáiról beszélünk, szólnunk kell agitációmk egy másik nagy hiányosságáról is- Pártszervezeteink, mezőgazdasági szerve'nk eddig túlnyomórészben nem támogatták az I. és H. tipus szerint dolgozó csoportokat, hanem egyenesen több helyen akadályozták újabb ilyen csoportok alakulását. Erőltették a dolgozókat, hogy a III. tipusú csoportokba lépjenek. Ezizel nem előresegítették, hanem fékezték szövetkezeti mozgalmunk fejlődését, százakat, ezreket tartottak vissza a szövetkezeti gazdálkodástól. Ezt a nagyfokú hibát is fel kell számolnunk. A termelőszövetkezeti csoporttagok agitációjuk során annak ellenére, hogy ők Hl. tipusú csoportban dolgoznak, ne erőltessék dolgozó parasztságunkat, hogy csak IH. típusúba lépjenek be, hanem hagyják, válasszák ki ők a nekik legmegfelelőbb tipustI Az I. és n. tipus is nagyobb 'jövedelmet és jobb megélhetést biztosit dolgozó parasztságunknak, mint az egyéni gazdálkodás. Pártunk n. kongresszusa tiszteletére elindított versenymozgatóm nagy lehetőségeket nyújt szövetkezeti mozgalmunk fejlődéséhez. Termelőcsoport-tagjaink igyekezzenek ezt a lehetőséget kihasználni, teljesítsék felajánlásukat mindenütt haladéktalanul, mtod a termelő munka, mind a szövetkezeti mozgalom felfejlesztése terén. Saját gazdaságuk megerősítésével, a hibák kiküszöbö'ésével, újabb és újabb tagok beszervezésével fejlesszük, erősítsük szövetkezeti mozgalmunkat, hogy Gyálarét után Turkeve példájára a kongresszusi felajánlás nyomán újabb szocialista községek szülessenek Csongrád megyében-