Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-07 / 31. szám

SZERDA. 1951. FEBRUÁR 7. 3 nuiiuimiA KONGRESSZUSI VERSENYÉRT A kongresszusi versenyben 6 százalékkal emelkedett (1 Szegedi Magasépítési Vállalat átlagteljesítménye Hasonlóan a többi üzemekhez, vállalatokhoz, a Szegedi Magasépítési Vállalat dolgozói is igen szép eredményeket érnek el a kongreszszusi versenyben. A vállalat átlag, teljesítménye a kongresszusi ver. seny megindulása előtt 111 százalék volt, ma már ez az átlagtelje, pitmény 117 százalék. A dolgozók már eddig 640 felajánlást teljesítettek s különösen a megtakarítás vonalán érteik el kiváló eredményeket. Áz eddig teljesített felajánlások értéke több, mint 66 ezer forint. Igen nagy lendítőerőt adott a versenynek az, hogy aktivan bele. kapcsolódtak a vállalat mérnökei, opitésvezetői, munkavezetői, a műszaki értelmiségiek. Kéthetes esti sztahanovista-tanfolyam elindítását és sikcrrevitelét vállalták és ez a tanfolyam nem kis mértékben járul hozzá a jó eredmények eléréséhez. Tgen jelentős a műszaki érteimisé. gieiknek az a vállalása, mely szerint a sztahánovista munkamódszerek fokozott bevezetésével a vállalat évi építkezéseit 180.000 forinttal olcsóbbá teszik. A vállalat dolgozóinak egyre jobbá váló munkájára jellemző az a tény, hogy a legutóbb megtartott szakszervezeti taggyűlés alkalma. val 13 dolgozót tüntettek ki szta. hánov ista-oklevéi l el. Csökkent a selejt a szegedi öntödékben Kimagasló eredmények születtek meg a szegedi öntődékben is a kongresszusi verseny során. Az ,,A" üzem január havi munkatervét 102 százalókra, a „13" üzem 133 száza, lókra, a ,.C" üzem pedig 121 százalókra teljesítette. Különösen az ,,A" üzem dicsekedhet jó eredményekkel a selejtcsökkentés és anyagtakarékosság terén. A selejtet 14 százalékról 8 százalékra sikerült leszorítani. Az új kupoló be. állítása 25 százalékos anyagmegta karitást, 25 százalékos áramenergia.megtakarítást és a csapolási idő 20 százalékos megrövidítését eredményezte. A kongresszusi verseny máris új csúcsteljesítményeket eredményezett. Czalbert Ferenc sztahanovista esztergályos januári tervét 10 munkadarabbal túlteljesítette, Sebő Sándor öntő 280 százalékra teljesítette normáját. Szabó Sándor gépformázó 220 százalékos, Tóth K. Péter vasesztergályos 178 százaié, kos és sokan mások 160 sízázalékon felüli eredménnyel tűntek ki. Ez az üzem a kongresszusi verseny so rán érte el, hogy 100 százaléko; alul teljesítő dolgozójuk nincs. A kongresszus tiszteielére több, mint egymillió forintot takarít meg a Délmagyarország Rostkikészítő Vállalat A Délmagyarországi Rostkiké szitő Vállalatot általában úgy em legelték, hogy telepeiken igen sok a ,,roncsnak "minősített gép. A vállalat kongresszusi felajánlása Igen helyesen ezt a kérdést állítót ta a felajánlás középpontjába. Szerelőbrigádot szerveznek és a telepeiken levő, pillanatnyilag használhatatlan állapotban lévő gépeket felújítják s beállítják a termelés szolgálatába. A vállalatnak külön, böző helyeken vannak telepei. Ide tartozik az újszegedi, vajháti, kiskirálysági, cibakházi, szegvári, kisszállási, nagylaki kenderkikészitc gyár. A felajánlás megtétele előt' pontosan számbavették a különbö ző telepeken a lehetősegeket, pontos terveket készítettek és levélben megfogadták Rákosi elvtársnak hogy ez év végéig befejezik ezeket a felújítási munkálatokat és ezze. 1 millió 10 ezer 300 forintot taka rítanak meg népgazdaságunk számára. A munkacsapatok és brigádok vezetésével tervszerűbb, gyümölcsözőbb munkát végezhetnek a tápéi „Ady Endre "-tszcs tagjai A lassan sötétedő utca emberekkel telik meg. Hármas, négyes csoportokban fiatalok, öregek, asszonyok, férfiak vidáman beszélgetve igyekeznek a tápéi DÉFOSz-szervezet felé. Ezek az emberek valamennyien az „Ady Endre" termelőcsoport 'agjai. akik a termelőcsoport eddigi eredményeiről és hibáiról számolnak be ezen az értekezleten. Valamennyien arról beszélnek, hogyan végzik majd munkájukat az elkövetkező időben, hogy még jobb és még szebb eredményt tudjanak elérni, mint eddig. Bent a teremben is tovább folytatódik a beszélgetés. Csak akkor ér véget, amikor Gyenes András, a roszkei gépállomás mezőgazdásza megkezdi előadását. Arról beszél, hogy * magaaabb terméshozam és a munkák időbeni elvégzése érdekében hogyan szervezzék meg a munkacsapatokat és a munkabrigádokat. A termelőcsoport dolgozói nagy figyelemmel hallgatják előadását és egyre világosabban látják, milyen hibát követtek el az elmúlt évben, a munka megszervezése terén. — A munkacsapatokat úgy kell megszerveznünk. — mondotta Gyenes András —, hogy az egyes területekre hozzáértő embereket osszunk be. Végezze a gyümölcsös gondozását az a munkacsapat, amelynek minden tagja kedvvel és megfelelő hoaaáértéaxeI végai a munhát. Ugyanígy a konyhakertészetben, állattenyésztésben és a többi területen is ilyen munkacsapatokat szervezünk. Az előadás végén a termelőcsoport 'agjai hozzászóltak Gyenes elvtárs előadáséhoz. —Ebből az előadásból már világosan látjuk, milyen hibákat követtünk el — mondotta felszólalásában ifj. Tóth Pál. Különösen nagy hiba volt, hogy az embereket nem megfeleli» helyre állítottuk be és így nem is tudtak szakszerű munkát kifejteni. Ez természetesen éreztette hatását a termés betakarítása után is, mert egy-két százalékkal kevesebb volt az eredmény, mint vártuk. Ezután már úgy szervezzük meg a munkát, hogy az eddig előfordult hibákat ne kövessük el. Borbas Istvánné a munkacsapatok megszervezésének szükségességéről beszélt. — Helyeslem a brigádok megalakítását, mert így tervszerűbb munkát tudunk végezni. Emlékeztek elvtársak — fordult a többiek felé —, hogy a nyáron tertaxerüxég hiányában milyen hibát követtünk el. amikor a kendert egy nappal későbbre hagytuk, mint ahogyan azt szabad lett volna. És ez azért történt meg, mert a munkaerőket nem tudtuk úgy csoportosítani, ahogyan az a leggazdaságosabb lett volna. A hozzászólásokból kitűnt az is, hogy az elmúlt évben a munkák elvégzéséhez a vezetőket úgy kellett rábeszélni a munka vezetésére, mert hiányzott valamennyiőjtikből az önbizalom. , „Ezután Ilma Pál elvtárs, a termelőcsoport elnöke javaslatot tett a munkacsapat és a brigádvezetők megválasztására. Brigádvezetőknek: Török Jánost, Tóth Pált, Nagy Györgyöt, munkacsapat vezetőknek Nagy Istvánt, Révész Józsefet, Terhes Jánosnét, Török Józsefet, Ter hes Györgyöt, Téri Rozáliát, Brezsán Ferencet és ifj. Márton Sán dort javasolta. „ , A jelenlévők valamennyien öröm mel fogadták a javaslatot. A java solt dolgozók jó munkájukkal bebi zonyították már. hogy méltók a vezetésre s a jövőben fokozottabbai állják meg a helyüket a veraté munkájában. , Ma délután tartja meg előadását Darvas József miniszter a Szovjetunióban járt íróküldöttség útjáról Budapesten s az ország nagyobb vidéki városaiban érdeklődéssel fogadták a dolgozók a Szovjetunióban járt magyar íróküldöttség tapasztalatairól és élményeiről szóló (előadásokat. Ma Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter látogat el Szegedre, hogy beszámoljon Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Az előadást fél 6 órai kezdettel tartják meg az egyetem Ady-téri épületének nagytermében. Az előadás nagy segítséget nyújt majd a szegedi dolgozóknak a szovjet irodalom és kultúra megismerésében. Akikre BÜSZKÉK VAGYUNK KISS IMRE, Szentmiliályteleki hétholdas dolgozó paraszt megértette, mi a kötelessége a nép államával szemben. Begyűjtési kötelezettségének túlteljesítésével bizonyította be szeretetét Pártunk iránt. Kenyérgabonából 107, takarmánygabonából 100. burgonyából 100 százalékra teljesítette kötelezettségét, ezenkívül 657 kiló búzát és 17 kiló kukoricát adott be C vételi jegyre, Ugyancsak Szentmihálytelekröl KOTOGÁN FERENC 7 holdas dolgozó paraszt is teljesítette kötelességét. Kenyérgabonából 152, takarmányból 105, burgonyából 100 százalékra teljesítette begyűjtési előirányzatát. Ezenkívül C jegyre 120 kiló búzát adott be. Példájukat követte SZEKERES MIHÁLY 14 holdas szentmihályteleki dolgozó paraszt is, aki begyűjtési kötelezettségét kenyérgabonából 108, takarmányból 104, burgonyából 100, szénából 110 százalékra teljesítette. Kötelezettségén felül C jegyre 194 kiló búzát szállított be a löldművesszövetkezet raktárába. TÖTH MIHÁLY JÓZSEF sem maradt el az élenjárók mögött. A Rókusi Feketeföldeken fekvő hat holdjáról kenyérgabona begyűjtését 157, takarmánygabona begyűjtését 100 százalékra teljesítette. A C jegyre 86 kiló gabonát adott be. Kiemelkedik a példamutató dolgozó parasztok közül HÓDI ISTVÁNNÉ újszegedi lakos, aki kenyérgabonából 494 százalékra, takarmánygabonából 100 százalékra teljesítette begyűjtési kötelezettségét. Ezenkívül C jegyre 1687 kiló kenyérgabonát és 68 kiló kukoricát szolgáltatott be. A járásban ROSZK ÉN Grfcgus József tanácstag C vételi jegyre 110 kilogram kenyérgabona begyűjtésére tett felajánlást és begyűjtési versenyre hívta Szekeres Ferenc tanácstagot. BALÁSTYÁN a községi tanács határozatban vállalta, hogy a begyűjtésben még hátralévő tanácstagok a pártkongreszszusig valamennyien teljesítik begyűjtési kötelezettségüket, a község 1951. évi begyűjtési ütemtetvét pedig március 18-ra 100 százalékban teljesítik. Dékány Antal tanácstag a „Gorkij"-tszcs dolgozói nevében ígérte, hogy C vételi jegyre 300 ki1 logram kenyérgabonát gyűjt be. Tóth Imre tanácstag népnevelő munkáján keresztül 5Ó0 kilogram termény begyűjtését. Almási Mihály tanácstag a földművesszövetkezet dolgozóival együtt 1000 kg kenyérgabona és 1000 kilogram naprafor. gó begyűjtését vállalta. Hevesi Károly párosversenyre hívta Barna Károlyt, igértc, hogy a kongresszusig népnevelő munkájával 500 kilogram terméinyt gyűjt be, A szakszervezeti tagkönyvcsere jelentősége és eddigi tapasztalatai részben, hogy a dolgozók elmarad. Üzemi és közületi szerveinkben megkezdődött a tagkönyvcsere. En. nek a munkának a jó elvégzése szakszervezeti vezetőinket segíti abban, hogy a Politikai Bizottság határozata szellemében megerősít, sék a dolgozó tömegekkel az ele ven kapcsolatot. Pártunk útmutatása elősegíti, hogy szakszervezeti vezetőink a pártonkívüli 'szervezett dolgozók széles tömegeit bevonják a szakszervezetekre bízott feladatok végrehajtásába. A tagkönyvcserével kapcsolatosan eddig elvégzett munkák azt bizonyítják, hogy dolgozóink örüllek annak, hogy az egységes tagkönywei megszűnnek a különbsé. gek az úgynevezett kis és nagy szakszervezetek között. Megszűnik a sok hiábavaló bürokrácia a tag. könyvek gyakori cseréjével. A tagkönyvcsere komoly. politi kai és adminisztrációs feladatot jelont szakszervezeti szerveinknek, ezt a munkát tehát csak Pártunk 'rányomtatásával és segítségével tudják eredményesen elvégezni. Gsak úgy. ha rendszeresen folytat;ák a felvilágosító munkát, a dolgozók tömegeivel megismertetik a izak szervezetek alapszabályait, negismertetik a szervezett doigo. Tök jogait és kötelességeit. Ez nagymértékben elősegiti, hogy a szakszervezeti tagság résztvegyen í szakszervezetek vezetésében. Üzemi, közületi szerveink tálnak a tagdíjfizetéssel. Ugyancsak tapasztalható az, hogy egyes üzemi bizottságok gépiesen végzik az elő. készitő munkálatokat. Pusztán adminisztrációs feladatnak tekintik a tagkönyvcserét, nem magyarázzák meg jelentőségét a dolgozóknak és igy fordul elő. mint a hódmezővásárhelyi Gyárépilőnél. hogy a dolgozók nem tudják, hogy miért szükséges a tagkönyvcsere. Ezek a hiányosságok főleg abból adódnak, hogy üzemi bizottságaink egyrésze, nem támaszkodik Pártunk segítségére, nem aktivizálják a bizalmiakat a feladatok végrehajtására. Ez megmutatkozik a mult évi elszámolásokban is, amely visszatükrözi üzemi szerveink munkáját abban, hogy mennyire tartották naniren. den a tagdíj rendszeres fizetésének kérdéseit. Számos üzem volt, ahol a szakszervezeti dolgozók 25—30 százaléka 8—10 heti tagjárulékkal el volt maradva. Egyes szakszervezeti szervek nem ellenőrizték, hogy a bizalmiak hogyan végzik el ezt a feladatot és nem tartották napirenden, hogy a szakszervezeti tagság a legelemibb kötelezettségének, a tagdíjfizetésnek eleget tetyomó részben felkészültek a tag. ígyen. Egyes üzemekben például a könyvcsere lebonyolítására. Az üze. mi pártszervezetek segítségéve! megszervezték a munkacsoporté, kat éa a bizalmiak bevonásával tudatositjék a dolgozókkal a tagkönyvcsere célját. A közalkalmazottak területi titkársága helyesen az alapszervek titkárai és a munkacsoportok részére tanfolyamot tartott és részletesen megismertette a tagkönyvcserévcl kapcsolatos feladatokat* Ez nagymértékben elő. :egiti, lrogy az alapszervek saját területükön, Pártunk segítségére támaszkodva, munkájukat jól vé. gezzék. Példa erre a szegedi Vá rosi Tanács üzemi szerve, ahol a tagkönyvcserét nemcsak adminisztrációs feladatnak tekintették, hanem politikai feladatnak is és a dolgozók között folytatott felvilágosító munkájuk azt eredményezte, hogy eddig 23 dolgozó kérte felvételét a szakszervezetbe és vállal, ták, hogy végeznek szakszervezeti munkát. Ugyancsak ez tapasztalha. tó a szegedi Falemez-gyárban, ahol az üzemi bizottság a pártszervezet ;egitségével a kongresszusi felajánlásokkal kapcsolatos feladatokat összekötötte a tagkönyvcsere jelentőségének tudatosításával és a rendszeres felvilágosító munka sredményeként eddig 14 dolgozó kérte felvételét a szakszervezetbe. Ugyanez tapasztalható a hódmezővásárhelyi Osztálymémökségen, ahol lt dolgozó kérte felvételét a szakszervezetbe. Ezek az eredmények mind azt bizonyítják, hogy a dolgozók a jó felvilágosító munkán keresztül mindjobban felisme. rik a szakszervezetek feladatait. Az eredmények mellett azonban számos hibát is tapasztalunk a tagkönyvcsere lebonyolításánál. Például a nagylaki Kendergyárban. a hódmezővásárhelyi Gőztéglagyárban, a multévi elszámoláskor öszszeszedlék a könyveket a dolgozóktól és azóta a fiókban tartják. Az izemi bizottságok nem tesznek semmi intézkedést arra (ezekben az üzemekben még nem indult be a tagkönyvek kicserélése), hogy a dolgozók a tagdijukat rendszeresen ki tudják egyenlíteni. Nem gosdosI

kodnak elegendő bélyegről. Az ilyen hiányosságból adódik tútevomó. bizalmiak egyrésze is hosszú ideig hátra volt maradva a tagdíjfizetéssel: a nagylaki Kendergyárban a tilolók bizalmija 30 hétlel volt elmaradva és ennek következtében a csoportjához tartozó dolgozók is többheti tagdíjjal voltak elmarad, va. A felsorolt hiányosságok nagy mértékben abból származnak, hogy a középszervek az üzemi szervek felé nem ellenőrizték, nem segítették az üzemi bizottságok, alapszervek munkáját, nem forditottak gondot arra, hogy a bizalmiak milyen felvilágosító munkát folytatnak. Ennek folytán üzemi szerveink bürokratikusán intézték a tagdij.be. szedést, nem kapcsolták össze felvilágosító munkával, ezért történt meg, hogy sok szakszervezeti dolgozó el van maradva a tagdijáva,. Feladata mindlen üzemi bizottságnak és alapszervezeti vezetőségnek, hogy a bizalmiak bevonásával bizalmi csoport értekezleten a kon. gresszusi versenyszervezés tudatosításával kapcsolják össze és vitassák mag a tagkönyvcsere jelentőségét. Meg keil ismertetni a dolgozókkal a szakszervezetek célkitűzéseit, tudatosítani kell azt, hogy egy hatalmas tábor tagjaként, a Ma. gyar Dolgozók Pártja vezetésével végzik munkájukat. Növelni kell a tagok öntudatát, elő kell segíteni, hogy a tagok a szakszervezetekre váró feladatok végrehajtásából nagyobb aktivitással kivegyék részüket. Szakszervezeti szerveink feladata, hogy figyelmesen tanulmányozzák át a „Szakszervezeti tag. könyvcsere" c. füzetet. A munka megkezdése előtt alaposan oktas, sák ki a feladatokra a munkacsoportokat, a szükséges nyomtatványok felhasználásáról. Minden egyes munkacsoportban felelőst jelöljenek ki, aki irányítja és ellenőrzi a csoport munkáját. Maguk az üzemi bizottságok, az alapszervek titkárai rendszeresen és alaposan, ellenőrizzék a munkacsoport működését, mert csak igy tudjuk biztosi tani. hogy a tagkönyvcsere sikeres végrehajtásával a dolgozók tömegeit aktivizáljuk a feladatok végrehajtására. Szó'nyí Ferenc. Jólsikerült uöveiidékhaugverseuyt rendezett a Zenekonzervatórium. Valamennyi növendék igen szépen szerepelt. A népdal és a népi témájú darabok műsorratüzése azt mutatja, hogy a Konzervatórium a népi muzsikát meg akarja kedveltetni a dolgozókkal. A SZEGEDI ALL'.VMI ERDŐGAZDASÁG és a Tiszamenti Állami Erdőgazdaság dolgozói a jövő héten 17-én és 18-án kétnapos tapasztalatcserét tartanak. Ezalkalominal az új munkamódszerek megszervezésével kapcsolatosan tapasztalatcserét tartanak. Az értekezleten száz kivá. ló fatermelő munkás vesz részt.