Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-28 / 49. szám

4 SZERDA, 1951. FEBRUÁR 28. nyésztési határozatának megtárgyalására megyei értekezletet hívott össze. A tárgya'ás során k derült, hogy a meghívott pártonkívüli középparasztok jól isimerik a kormány állattenyésztésről szóló határozatát, komoly javaslatokat hoztak a takarmánynövény termesztéséről, silózásról stb. Ugyanakkor e területen dolgozó funkcionáriusaink egy része teljesen felületesen, hallomásból isimerte csak az állattenyésztési határozatot. De az általánosabb veszély nem is az, hogy hivatalnokmódra nézünk egyes fontos határozatokat, hanem, hogy egyáltalában nem dolgoazuik fel, akadozva, zökkenőkkel hajtjuk csak végre. A csongrádmegye: párlbizottpág február ötödiki ülésén megtárgyalta a begyűjtés kérdését. Az előterjesztésben a következő javaslatok voltak határozatként: „A pártbizottságok pártszervezeteinket alaposan készítsék elő, hogy a begyűjtést helyileg megjavítsák. Ezenkívül a példamutatókait jobban népszerűsítsék és kössék össze a békéért folyó harccal a begyüjfést és emellett jobban tudatosítsák az állammal szembeni kötelezettség teljesítésének kérdését." Amikor a központból leküldött munkatárs megkérdezte az elterjesztést tevő elvtárstól, hogy ez a beszámoló, illetve a javaslat megjavítja-e a gabonabegyüjtési munkát, azt az őszinte választ kapta, hogy nem. Ugyanakkor, amikor a megyebizottság ilyen nagy és hiábavaló erőfeszítést tett, hogy kisüssön valamit a beszolgáltatás e'ősegitésére, a megyebizottság páncélszekrényében ott hevert — nyilván érintetlenül — a titkárság terménybegyüjtéssel kapcsolatos január 22-i határozata. A megyebizottságnak a harchoz nyilván szüksége van puskaporra, de nem feltétlenül szükséges minden esetben, hogy a puskaport maga találja fel. (Derültség.) Horváth elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy nem volt jobb a sorsa a szénbányászatról szóló határozatnak és sok más fontos határozatnak sem. De hozzáteszem ehhez — folytatta —, teljesen helytelen volna a hibákért a felelősséget a pártbizottságra hárítani. Komoly felelősség terheli ezen a téren az agitációs és propaganda osztályt, a P^t- és tömegszervezetek osztályát. A hibák többékevésbbé megtalálhatók a Központi Vazietőség többi osztályainál is. Rákosi elvtárs beszédének idevonatkozó útmutatásai szerint a Központi Vezetőség egész apparátusának meg kell javítania munkáját, hogy eredményesen tudjon gondoskodni a kongresszus határozatainak népszerűsítéséről és végrehajtásáról. őrizkednünk kell azonban attól, hogy az oktatási munkánkat felforgassuk és esti iskoláinkat ellenkező vég'etbe esve „határozatmagyarázó körökké" változtassuk. Az oktatás fő feladata továbbra is és minden körülmények között a lejalac:onyabbtól a legmagasabb fokig a marxizmus-leninizmus elméleti, tárgyi ismereteinek nyújtása. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy propagandistáink, a pártiskolákat beleértve, rendszeresen feldolgozzák a Párt és a kormány legfontosabb határozatait és központilag kapjanak támogatást arra, hogyan használják ezt fel az oktató munkájukban, hogyan kapcsolják össze az e'mélet tanításával. Még néhány szót az agitációról. Az agtáció sokat emlegetett politikai tortalma ott kezdődik, hogy kiviszi a tömegeik közé, népszerűsíti a Párt és a kormány határozatait. Ha csak ismertetjük a legfontosabb határozatókat, már háromnegyed részt nyert ügyünk van. Ha megvilágítjuk a Párt és a kormány célkitűzést, már magunk mögé állítottuk a tömegeket. Azok a pártszervezetek, amelyek bedugják fülüket a határozatokban megtestesülő, felülről jövő instrukciókkal kapcsolatban, arra is képtelenné válnak, hogy meghallják é3 felhozzák a tömegek hangját- Pedig nyilvánakkor, ha nem halljuk meg azt, ezeknek az irányelveknek a EVa~ Az alapvető hiba itt. mint Köz. amit a tömegek mondanak. I korlatba való átvitele emelni ponti Vezetőségünk és Rákosi elvRákos elvtárs beszámolójában ; fogja az egész agit. prop. mun-| társ már a múlt év február 10-én. útmutatást adott az elmélet £9 gyakorist szorosabb összekapcsolására propagandánkban, a való, hogyha az agitácüt a tö- í Párt és a kormány kifelé írámegekkel való r.any beszc'igetés- j nyúló legfontosabb határczateinek nevezzük, akkor az a be- j nak feldolgozására, népszerűzíszélgetés is kétoldalú és fabat- ( tésére agitációnkban. Meg vakát sem ér a mi mondanivalónk gyünk győződve arról, hogy kánk szír.vona'át és hatékonyságát és alkalmas.á fogja tenni a kongresszus áltzl megszabott hatalmas feladatcik megoldására — fejezte be felszólalását Horváth Márton elvtársEzzel az MDP II, kongresszusának második napja végetért. A kongresszus harmadik napja A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának harmadik napi tanácskozásait kedden reggel lelkes éljenzés és taps közepette Apró An. tal nyitotta meg. Ismertette a kongresszushoz érkezett táviratokat: először az USA és Kanada pártjainak üdvözletét, majd a magyar dolgozók üdvözléseit. Aa Egyesült Államok Kommunista Pártjának nemzeti hízott, sága az alábbi táviratot küldte n kongresszushoz: „Mélyen sajnáljuk hogy a walt-streeti imperializmus meggátolja személyes meleg testvéri üdvözletünk átadását az önök pártkongresszusának. A ml pártunk és az összes haladd munkások örvendenek, hogy az egységes magyar munkásosztály, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével oly kiváló helyet biztosított országunknak a béke és szocializmus táborában, amelynek élén a nagy Szovjetunió áll. Az Egyesült Államok koreai agressziója és az emberiséggel szemben folytatott háborús bűntényekre való fokozott felkészülése párosul az amerikai életszínvonal és a demokratikus polgárjogok elleni általános támadással. Élénken él emlékezetünkben Rákosi elvtárs történelmi harca a szabadságért és a szocializmusért. Az önök példája és eredményei bizalommal töltenek el berniünket. Kongresszusukon keresztül ígérjük a magyar népnek hogy méltók leszünk az Önök barátságára. hűek leszünk munkásosztályunk és országunk igazi érdekéhez — a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyéhez. GUS HALL, az Egyesüli Államok Kommunista Pártjának nemzeti bizottsága." Kanadából a következő távirat érkezett: „Gondolataink és jókívánságaink önökkel vannak; az önök kongreszszusa alkalmából, mely előbbre fogja vinni a magyar népet a szocializmus útján. Megszorítjuk kezüket a világbéke és a népi demokrácia ügyének jegyében. Kanadni Haladó Munkáspárt Tlm Buck főtitkár." A kongreszushoz a hétfői nap folyamán 909 új távirat érkezett. A táviratok között szerepel a szegedi Textilkombinát dolgozóinak kommunista üdvözlete is a kongresszus résztvevőihez. „A Szegedi Textilkombinát pártszervezete és dolgozói — írják táviratukban — kommunista üdvözlettel köszöntik a II. kongresszust ígérjük, hogy munkánk további javításával erősítjük üzemi szervezetünket, hogy a kongresszus határozatait haladéktalanul végrehajtjuk. Jelentjük, hogy a Kongresszusi Héten üzemünk dolgozói jelentős eredményeket értek el terven felül. Ezzel akarjuk kifejezésre juttatni hálánkat és szerzetünket a Szovjetunió iránt, azokért a modern gépekért, amelyekkel üzemünket felszerelték. A Szegedi Textilkombinát dolgozói és a pártszervezet." A mandátumvizsgáló bizottság jelentése Ezután Gvöre József eWárs a mandátumvizsgáló bizottság nevében telt jelentést: Tisztelt Kongresszusi 'A' Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa küldötteinek mandátumát felülvizsgáltuk. A kongreszszuson résztvesz 758 szavazati joggal btró és 329 tanácskozási joggal rendelkező titkosan megválasztott küldött, összesen: 1087. A küldöttek 13.751 pártszervezetbe szervezett 699.688 párttagot és 162.426 tagjelöltet képviselnek. A kUldtíttrk és tanácskozási jogunk megoszlása: 790 férfi 72.7 százalék 297 nő, azaz 27.3 százalék. A kor szerinti megoszlás: 160 26 évig 15.2 százalék 432 26—35 évig 39.7 százalék 417 36—50 évig 38.4 százalék 72 50 éven felül 6.7 százalék Foglalkozás szerinti megoszlás: Munkás 665, paraszt 215, értelmiségi 108 és egyéb 99. — A parasztok megoszlása: 82 tanácstag, 7 holdon aluli egyéni gazda 35, hét holdon felüli 17, és 81 mezőgazdasági munkás. A felszabadulás előtt a munkásmozgalomban résztveit a kUldőltck közöl: 502 fő, azaz 46.1 százalék. Az illegális mozgalomban részlvctt 143 elvtárs, 13.1 százalék. A 10-es forradalomban résztveti 54 elvtárs, azaz 5 százalék. A küldöttek és tanácskozási jogíiak közül a felszabadulás előtt párttag volt 260 elvtárs. Ebből 30 évnél régebbi párttag 31 elvtárs, 25 évnél régebbi 22 clvlárs, 26 évnél régebbi 62 elvtárs, 15 évnél régebbi 48 elvtárs, 10 évnél régebbi 61 elvtárs. — 1945 óta párttag 511 elvtárs. 1946 óta 123 elvtárs, és 1947 utáni párttag 193 elvtárs. Az il'egaiifás alatt börtönbüntetést szenvedett 158 elvtársunk. A börtönbüntetés ösftescn 275 év és 8 hónapot tesz ki. A legnagyobb börtönbüntetést, 15 éven felülit, Pártunk szeretett vezére, RÁKOSI elvtárs és VAS elvtárs szenvedte el. 10 éven felüli börtönt szenvedett Kovács István és Orosz Nándor elvtársunk. 5 és 10 év közötti börtönt szenvedtek cl a következő elvtársaink: Farkas Mihály, Kiss Károly, Horváth Márton. Betlen Oszkár, Bárd András I'ikler György, Réti László, Well Emil és Páveí Alajosné elvtársaink. (Minden egyes felolvasott névnél a küldöttek hoszszan tapsollak). A küldöltek és tanácskozási joggal bírók közül pártiskolát a következők végeztek: 1 éves pártiskolát végzett a küldöttek közül 53, azaz 4.9 százalék, 5—6 hónapos pártiskolát végzett a küldöttek közül 129 küldött, azaz 11.8 százalék, 3 hónapos pártiakolát végzett a küldöttek közül 190 elvtárs, azaz 17.4 százalék, 4—6 hetes iskolát végzett 151 küldött, azaz 13.9 százalék, 2—3 hetes iskolát végzett 97 küldött, azaz 9 százalék, pártiskolát egyáltalán nem végzett 353 küldött, azaz 32.5 százalék. A küldöttek közül különböző kl. I tüntetést kapott 349 elvtársunk, azaz 32.1 százalék, Kossuth-dfjat 48 elvtársunk kapott, azaz 4.4 százalék. Sztuhánovlsta 67 elvtársunk. Végül öt küldött pedig mlnlagazdu. A kongresszus a jelentést tudomásul vette. Javaslat a Központi Vezetőség, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak és póttagjainak számáról Kovács István elvtárs, a jelölőbizottság elnöke, a Párt szervezeti szabályzatának értelmében, javaslatot tett a Központi Vezetőség és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak és póttagjainak számáról. „A régi Központi Vezetőségnek 66 tagja és 13 póttagja volt. Javasoljuk, hogy ezt a számot emeljük fel 71 tagra és 19 póttagra. A Központi Ellenőrző Bizottságnak 10 tagja és 2 póttagja volt. A jelölőbizottság, nevében javasolom, hogy ezt a számot 11 tagra és 2 póttagra emeljük fel" — mondotta. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta, majd Kraszncr László, a tatabányai városi pártbizottság titkára szólalt fel. Utána a küldöttek nagy figyelemmel kisérték végig Kádár Jánosnak, a Párt főtitkárhelyettesének felszólalását. Kádár elvtárs felszólalása Én két kérdésről: a tagjelöltfel. vételről és szervezeti munkánkról szeretnék rövidem szólni — kezdte szavait. Rákosi elvtárs elmondta, hogy az 1950-es évben párttagságunk kb 30 ezerrel növekedett és megmondta azt is, hogy ez a növekedés nem kielégítő. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy a mult év nagyobbik felében a tag- és t»gjelötfelvétel "ontatott volt és csupán október 27-i központi vezetőségi tilé. sütik után vett egészséges lendülete . pártszervezeteink, mint a bányaipari üzemekben és az építkezéseken működő pártszervezeteink kö. megnézzük, hogy Pártunk minden téren elért jelentős eredményei mellett miért van viszonylagos el zül számosan a Központi Vezetőség 1 maradás Pártunk szervezeti erejéismételt figyelmeztetései és megfelelő határozatai után sem tudtak kielégítően javítani eddig tag- és tagjelöltfelvételi munkájukon. Építőiparban párttagságunk aránya a más iparágaktan dolgozó pártszervezeteink tagságának mintegy egyharmada. A legnagyobb hiányosság azonban — mint ezt Rákosi elvtárs nyomatékosan aláhúzta — falusi pártszervezeteinknél van a tag- éa tagjelöltfelvétel elhanyagolása teoktóber 27-én is megállapította és most, a kongresszuson ismét nyomatékosan aláhúzta, az önteltségben van. Valóban nemcsak a Viharsarok vármegyéiben, hanem a« ország legkülönbözőbb vidékein, városi és falusi pártszervezeteinkben elterjedt a hatalom meghódítása utáni időkben, hogy elegen va-» gyünk mi igy is, nincs szükség különösebb munkát kifejteni Pártunk növeléséré. Még sok alapszervi titkárunk és vezetőségi tagunk van, akikhar.em is úgy mondják, de úgy cselekszenek tag- és lagjelöltfelvételi mun. kájuk során, mintha a párttagság az ő monopóliumuk volna, amit nem akarnak megosztani senkivel. Azoknál a pártszervezeteknél, ahol nem megy rendesen a tag- és tag.iel öltföl vételi munka, gyakran halljuk a bírálatra azt a választ, hogy nem jelentkeznek, vagy nem megfele'őek jelentkeznek felvételre és ők a sok kampányfeladat miatt nem tudnak elég időt fordítani a tag. és tagjelöltf elvételt munkára. Ne zárjuk szűk csigahéjba a Pártot Meg kell érteni, hogy lehetetlenség vezető pártszervezeteink helyes határozatait a pártépitésről megvalósiani, a Pártot egészségesen növelni, ha ezt n feladatot a Párt és a tömegek mindennapi tevékenységét képező termelési, tömegfelvilágositó, politikai, kulturális feladatok megoldásától füg. getlenül és azoktól elválasztva próbálják megoldani. Vezető párl szerveink egy sor határozatban világosan leszögezték és utasításokat adtak a pártbizottságok, pártvezetőségek és alapszervezetek számára, hogy a Párt egészséges növekedését éppen a nagy országépitő feladatokban kitűnt legjobb pártonkívüli dolgozók, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, ifjak és nők legjobbjainak a párttagság soraiba való bevonásával kell biztosítani. Csak ezen az úton érhetjük el azt, hogy behozzuk elmaradásunkat, ami különösen falusi párt. szervezeteink tag- és tagjelöltf elvétel i munkájában, továbbá általában az ifjúság, a nők. az olyan fontos ipari munkások, mint az építőmunkások, a bányászok, az értelmiségiek legjobbjainak a Pártba való bevonása terén mindez'-deig tapasztaltunk. Egy további ok, amely közrejátszott egy sor pártszervezetünknél a tag. és lagjelöltfelvételi munka elmaradásában, éppen a tagjelölt] fokozat bevezetésének meg nem értéséből ered. Az történt, hogy pártfunkcionáriusaink egyrésze csak félig értette meg az egyesülési kongreszszus idevonatkozó határozatát. Azt megértették ezek az elvtársaink, hogy nem lehet válogatás nélkül mindenkit felvenni a Pártba, derűreborúra, de azt nem értették meg. hogy igenis erősiteni kell a Párt sorait azokból, akik kérik a Pártba való felvételüket, kifogás alá sem. mi tekintetben nem esnek, elfogadják a Párt politikáját, akik ennek a termelésben kiváló teljesítménnyel. az állammal szembeni példás kötelességteljesitéssel, a dolgozók közötti felvilágosító munkával kifejezést adnak. Ne zárjuk szűk csigahéjba a Pártot sehol a tag. és tagjelöltfelvétel tekintetében sem, hanem folytassuk a harcot sok szervezetünkben még meglévő, a Párt egészséges növekedését gátló szektáns-politika ellen. Kiegésziti a képet hogy pl. az olyan fontos iparágban dolgozó rén. A tag- és tagjelöltfelvétel viszonylagos elmaradásának oka az önteltség Melyek a párttagság nem megfelelő növekedésének okai? Pártunk politikáját — és ez döntő kér. dés — a dolgozó milliók követik. Hazánk függetlenségét védő, imperialistaellenes bókepolitikánk szinte naponta újabb pártonkívüli dolgozó tömegeket, ifjakat, nőket aktivizál és lelkesít. Szemmel láthatóan hónapról-hónapra mélyül a hálm és szeretet, a ragaszkodás talmazója, a nagy Szovjetunió és lánglelkű vezére, Sztálin elvtárs iránt. Rákosi elvtársat, Pártunkat lelkesen, saját tapasztalatain alapuló bizalommal követi dolgozó népünk ezt még ellenségeink is kénytelenek elismerni. Napjainkban nálunk a Magyar Dolgozók Pártjához, Rákosi Mátyás Pártjához tartozni a párttagok, de a pártonkivüliek szemének építésében, a tag- és tagjelölt felvétel területén, akkor meg ,ke;! állapítani, hogy a hiba csakis pártszervezeteink nem kielégítő ez irányú munkájában van. A szervezési munka messze elmarad ' a politikai munka színvonalától Ez oda vezet, hogy megyei bizottságaink és járási bizottságaink a különböző falusi kampányokban gyakran a helyi viszonyokat nem ismerő, egy-két napra mozgósított, városi aktívákkal akarják a felBeszélnem kell a szervezeti vezetés munkájában mutatkozó néhány kirívó hiányosságról is. A szervezési munka általában messze elmarad a Párt politikai munkájának színvonalától. Lehetetlen a Párt harcát sikerrel vinni, ha a tömegek között végzendő politikai munkától elválasztva végezzük a szervezési feladatokat, vagy különösen, ha puszta szervezéssel akarjuk helyettesíteni a politikai munkát. A Központi Vezetőség osztályainak — elsősorban a Párt és tö. megszervezetek osztályainak — nem megfelelő munkájára vezethető vissza, hogy pártbizottságaink egyrésze a különböző feladatokat, adatokat megoldani. Arra veszik az irányt megyei és járási pártbizottságaink, hogy a falusi pártszervezetek titkárának és vezetőségének megadva a szükséges segítséget, mindenekelőtt helyi pártszervezetük saját erejére támaszkodva oldják meg a feladatokat. További nagy hiba munkánkban, hogy az utasítások tömegét adjuk ki pártbizottságaink és végső fokon alapszervezeteink felé anélkül. gyakran a politikai felvilágosító hogy a végrehajtáshoz szükséges és odaadás szabadságunk, függet-. ben is megtiszteltetés, kitüntetés. I munka elhanyagolásával, csupán a támogatást, a megfelelő instrukciólenségünk, békénk elhozója és ol. IHa mindezt figyelembevesszük és'szervezéssel akarják megoldani. 'kat, a hasznos tapasztalatokat kel-