Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-03 / 28. szám

VIII. ÉVF. 28. SZÁM ARA 50 FILLÉR. Hét új sztahanovistának adták át az oklevelet az Üjszegedi Kendergyárban SZOMBAT, 1951. FEBRUÁR 3. Termelőszövetkezeti mozgalmunkról Rákosi elvtárs október 27-i be­szédében rámutatott azokra az ered­ményekre, amelyeket gazdasági és politikai téren értünk el. Kifejtette, liogy ipari dolgozóink megnöveke­dett öntudata milyen lendületet adott a Sztahánov-mozgalom kifej­lesztésének s a munkaverseny és az újítások ezrei és tízezrei révén ipari téren hatalmas eredmények szület­tek meg. De az ipari munkásság ön­tudatának emelkedésével dolgozó parasztságunk öntudata is egyre nö­vekszik. Bizonyilják ezt a tanács­választás, a terménybegyüjtés, az ószi mezőgazdasági szántás-vetés és az őszi mélyszántás, valamint a szerződéses termelés kötés terén elért eredmények, de nem utolsó­sorban a termelőszövetkezeti cso­portok őszi fejlesztésének eredmé­nyei is. Csongrád megye szegedi járásá­nak területén 1950 augusztus hó­napjáig 657 család lépett a termelő­szövetkezetbe, majd az őszi fejlesz­tés eredményeképpen 1808 családra — 2997 tagra — emelkedett ez a szám. Az emelkedés tehát 290 szá­zalékos. Ugyanakkor a földterület is háromszorosára emelkedett. A termelőszövetkezeti csoportok őszi fejlesztésének munkáját a kam­pányszerűség jellemezte. Bizonylt­ja ezt az is, hogy, amikor rendsze­resen foglalkozunk a kérdéssel, szinte ugrásszerűen jöttek az ered­mények, amikor pedig munkánk e téren lanyhult, az eredmények is csökkentek. E felismerés, de külö­nösen Rákosi elvtárs október 27-i beszéde nyomán megértettük, hogy a tszcs-fejlesztés munkáját, mint a szocializmus építésének döntő kér­dését nem szabad kampányszerűen vinnünk, hanem mint főkérdést. ál­landó, szívós és türelmes nevelő­munkával kell fokoznunk, ugyan­akkor kíméletlen harcot folytatni az osztályellenség ellen, amely meg­akadályozni igyekszik a mi építő munkánkat. Az MDP II. Kongresszusára való telkes készülődés mozgásba hozta pártszervezeteinket és a tszcs-fej­lesztés terén is újabb eredmények születtek. Forráskúton most alakult meg egy I. és egy II, típusú ter­melőszövetkezeti csoport, összesen 96 taggal, 400 kat. holddal. Bordány községben egy II. típusú, Röszkén egy III. típusú, Mórahalmon egy III. típusú, Nagyszéksóson egy I. tipusú termelőszövetkezeti csoport. De a meglévő termelőszövetkezeti csoportokba az utolsó héten: janu­ár 20—29-e közötti időben 16 csa­lád, 32 taggal lépett be és ezek között 2 középparaszt család van. Termelőszövetkezeti csoportjaink egészséges fejlődését bizonyítja az is, hogy az 1808 családból 231 kö­zépparaszt család. Ez a szám is mu­tatja, hogy középparasztjainak is felismerték a szövetkezeti gazdálko­dásban rejlő előnyöket, a könnyebb munkafeltételeket, a nagyobb ter­melékenységet, de azt is. hogy fgy erősítik a békét és építik a szocia­lizmust. Termelőszövetkezeteink erősödé­se és fejlődése a tagok jólétének emelkedését, életszínvonaluk emel­kedését biztosítja. Bizonyítja ezt a szőregi Petőfi - tszcsé­ben Kasza Lajos példája, aki fele­ségével együtt dolgozott és öröm­mel mondták, nem is merték volna álmodni, hogy a termelőszövetkeze­ti csoport ilyen lehetőséget biztosít számunkra, mint az elmúlt rövid esztendő. Vásároltak egy szoba bú­tort 4000 forintért, vettek egy rá­diót, vadászpuskát és emellett szé­pen felruházkodtak. Kaszáék legkö­zelebb motorkerékpárt vásárolnak. Sulik Anna édesapjával együtt dol­gozik a szőregi Petőfi-fszcsében. 'A múltban éppen hogy csak tengették életüket, most azonban ő is azzal dicsekedett népnevelő munkája köz­ben, hogy megvan az egész család­nak egész évi fejadagja, két szép hízót vágtak, de ezenkívül még új kerékpárt is vásárolt magának, fel­ruházkodtak és jól élnek. Az ilyen és ehhez hasonló konkrét agitációs munkának eredménye, hogy Szőre­gen ma már a dolgozó parasztság 31 százaléka szocialista szektorba tömörült. A kisteleki „Felszabadu­lás"-tszcsében egy munkaegység után 30 forntot fizettek ki s ez igen nagy megelégedést váltott ki. De sorolhatnánk tovább ezeket az eredményeket, amelyek nagyban segítenek abban, hogy do'gozó pa­rasztságunk elindult a szövetkezeti gazdálkodás felé. De elmondhatjuk-e általánosság­ban járásunk területén, hogy min­den tszcs-nél ilyen eredmények van­nak? Nem, ezt nem mondhatjuk el. Vannak az eredmények mellett hi­bák is, amelyeikkel foglalkoznunk kell, hogy azokat ki tudjuk ja­vítani, a hibák kiküszöbölésével még nagyobb lendülettel haladjunk a megkezdett úton. A fentemlített élő, konkrét agitá­ciót népnevelőink nem mindenüt alkalmazzák, a meglévő eredmé­nyeket nem tudatosítják egyénileg dolgozó parasztjainkkal, nem mé­lyül el bennük a közös vagyon meg­becsülése. A szőregi Petőfi-tszes­ben például az egyik tehenész-bri­gád tagja, névszerint Szűcs Antal úgy érzi, hogy a tszcs-ben nem gaz­da, hanem béres. Vagy példáu' Deszken a Kossuth-tszcs-ben, aho" minden lehetőség meg volt arra hogy az őszi felfejlesztésnél komoly eredményeket érjenek el, komoly állami támogatást kaptak s ennek ellenére Kiri Ferenc elnök a nép­nevelő munkára nem fektetett fő­súlyt. Amikor a tszcs, tagjai nép­nevelő munkát akartak végezni, ki­jelentette. nem az a fontos most hogy a tszcs-t fejlesszük, hanem az hogy dolgozzunk. Ez a felfogás gá­tolta a tszcs, fejlődését, mert, bál értek el eredményt, de korántsen volt az megfelelő. De találkozunk olyan jelenségge' is, hogy a meglévő tszcs-ink telje­sen elhanyagolják a meggyőzé munkáját, a személyes agitációt. Ez különösen a tagosított tszcs-nél mu­tatkozik meg. Attól tartana'­ugyanis, hogy az újabb belépő­földje kivül esik a tagosításon, is­mét több parcellában lesz a csoport földje, amelynek megmunkálási számukra kényelmetlen. Ezt a hely telen nézetet megtaláljuk küiönser az ásotthalmi Felszabadulás-, va­lamint az algyői Új élet-tszcsk-nél A pártszervezetek és az állami szer­vek feladata, hogy ezt a fejlődésre káros nézetet megváltoztassák és cl hárítsák a fejlődés útjában állc akadályokat, megnyissák az utat r termelőszövetkezetek számára. Mint kirívó példát, meg kell eim líteni a sándorfalvi Rózsa Ferenc­tszcs. rossz munkáját. Itt. annak ellenére, hogy a legjobb adottság­gal rendelkezik és két éve műkö­dik a csoport s a Párt és az állair a legkomolyabb segítséget nyújtot­ta számukra, az egyhelyben valc topogás, a begubózás jellemzi mun­kájukat. De nem kismértékben a? ellenség is teret nyert éppen azért mert sem a falusi alapszervezet sem a gépállomás pártszervezete sem az üzenni pártszervezet nem ad a csoportnak kellő politikai tá­mogatást. Maga a pártszervező' titkára ahelyett, hogy bátran fel­tárná a hibákat és hiányosságoka' és azokon sürgősen segítene, sirán­kozik és ez ráragad a csoport tag­jaira is. Itt nem mutattak példa' az egyéni dolgozó parasztok számé­ra a munkafegyelem terén. Talár elfelejtették már, hogy gróf Palla­vicininél dolgoztak, akinek több­százezer hold földje volt és akin6' reggel 3 órától este 9—10 órám egyhuzamban éhbérért dolgoztak' Most, amikor népi demokrácián' hatalmas támogatása biztosítotte az életkörülményeink megváltozto tását. nem úgy viszonyulnak a fe­gyelemhez, a munkához, mint az­általában a mi öntadatos paraszt jaink teszik. Elhanyagolták a föF megművelését s ez csökkentette r terméshozamot. De a legsúlyosab' hiba az, hogv a sándorfalvi Rózsr Ferenc-tszcs-ben az állam által biz­tosított. egészséges juh-törzs mell' téli tartásTa átvették a kulákok bir kaállományát. Ezek betegek volta' és a saját, egészséges törzset i­megbetegítették. Ilyenformán terc engedtek az el'enség munkájánál a termelőcsoporton belül. Egyho'v ben tepogó, rossz munkájukat ttik rözi vissza az öszi felfejlesztő? számszerű eredménye. Mindössze 25 százalékos emelkedést tudtak el­érni az átlagos létszámhoz viszo­nyítva. Meg kell említeni a pusztamér gesi „Rákóczi" tszcs-t, ahol a munkafegyelem lazaságát mutat­ja az. hogy a csatornádét nem takarították be idejében és az őszi esőzés következtében a takarmány nagyrésze tönkrement. A még meg nem említett tszcs-knél is ki­sebb mértékben megmutatkozik úyen arányú hiányosság, s az mind nz ellenségnek kedvez és akadá. lytzza a fejlődést. Ezeknek a hi­báknak bátor, nyilt és éles feltá­rása legyen tanulság mindannyi ónk számára. A hibák mellett meg ÉLÜZEM LETTÜNK A szocializmus építésének alap­vető feltétele a munka terme­lékenységének állandó emelése. Ie­nin .mondja: „A munka termelé­kenysége végeredményben az új -ársadalmi rendszer szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog." A szocializmus minél előbbi felépíté­sének vágya hajtotta előre nap, mint nap üzemünk dolgozóit, a fizi­kait és szellemit egyaránt, amikor egyre jobban fokozták munkájukat, hogy a textilipar legjobb üzemei közé kerüljünk. Nehéz és szép harc volt ez, ha visszagondolunk, hogy másfél évvel ezelőtt azon a helyen, ahol most a Szegedi Textil­kombinát büszkén hirdeti a dolgo­zó magyar nép akaraterejét, még szántóföld volt. 1949 májusában Pártunk irányításával és a Szov­je'unió segítségével kezdték el épí­teni üzemünket. Dolgozóink túlnyo­mó többsége akkor még életében gyárat talán nem is látott. Pár­tunk segí'sógével vált lehetővé, hogy a szocialista munkaerkölcs nagyszerű bizonyítékaképpen fél­éves tanfolyamokon, nagy buda­pesti textilgyárakban képezzék ma­gúikat fonószakmunkássá. 195Q. év első felében pontosan azért, mert dolgozóink szakképzettsége és be­gyakorlottsága alacsony volt, ter­vünket sem tudtuk teljesíteni s eb­ből következőleg állami támogatós­ból tartottuk fenn magunkat, mi­vel üzemünk veszteséges volt. F kikor — mint annyi 'sokszor már — ismét a Szovjetunió ->ietett segítségünkre, elküldte hoz­nánk legjobb textilipari szakértőit, ikik konkrét javaslatokat tettek üzemünk munkájának megjavításá­ra. Segítségünkre sietett a Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Pártbi­zottsága is. Átszervezte és megerő­sítette üzemünk pártszervezetét. Mindezek következtében az ered­mény nem maradt el s itt bizonyo­sodott be, hogy ott, ahol a politikai munka erős, ott a gazdasági ered­ményeknek is meg kell mutatkozni. ' Ezek a segítségek, valamint a fi­zikai ós szellemi munkavállalók összefogása tette lehetővé, hogy az 1950. év IV. negyedévében nyers­anyagkihasználásunkat a III. ne­gyedévi 87.4 százalékról 92.6 szá­zalékra emeltük, ami népgazdasá­gunknak több mint félmillió forint megtakarítást jelent. Ezt azálal érj tük el, hogy a munkaverseny jó megszervezésén keresztül az egyé­nenként napi hulladákképzödés mé­rését megszerveztük és ezt a mun­kaverseny középpontjába helyeztük. Ezen a területen olyan eredmények születtek, mint Kmetykó Lajosné kártolósé, aki napi hulladékát 32 százalékkal csökkentette egy ne­gyedév alatt, vagy Palócz Klára gyűrüsfonónőé, aki 36 százalékkal csökkentette napi hulladékmennyi­ségét. A munka termelékenységének emelése területén az egy mun­kaórára eső termelési értéket a har­madik negyedévről a negyedik ne­gyedévre 49 százalékkal növeltük azáltal, hogy flyer üzemünkben Ézsiás Katalin kezdeményezésére — aki eiső sztahánov-jclvénnyel kitün­tetett dolgozója üzemünknek és a Köztársasági Érdemérem ezüst fo­kozatát is megkapta áttértek dol­gozóink két gép kiszolgálására, va­lamint a IV. negyedévben a gyűrűs­fonódánkban Zombori Zoltán szta­hánovista gyártásvezető munka­módszer betanítása nyomán a bá­rom oldalról négy gép-oldal kezelé­sére az üzemrész dolgozóinak közel 50 százaléka tért át. Nagy segítsé­get nyújtott az adminisztrálta dol­gozók kezdeményezése is, Ezek úgy szervezték meg a bérelszámolás és a kereskedelmi könyvelés munká­ját, hogy tíznaponkint eredmény-ki­mutatást készítettek, amely zárás után négy nap múlva pontosan meg­adta, hogy melyik üzemrészben mi­lyen termelékenységi eredmények mutatkoznak és ezáltal lehelövé vált a műszaki vezetőkké*, és élen­járó dolgozókkal való átvészelés után az operatív beavatkozás, így sikerült a IV. negyedévben a ter­melékenység vonalán mintegy 300 ezer forint megtakarítást elérni. 'T'ermészetes a mennyiségi terme­' lés területét sem hanyagoltuk cl, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint, hogy átlagos napi termelésün­ket a III. negyedévhez .viszonyítva, a IV. negyedévben 25 százalékkal emeltük azáltal, hogy a hosszúle­járatú versenyszerződéseket átvizs­gálva, megszerveztük a napi kié*#­tékelést, amelyet egyénenként mes­ter-szak Hiányonként kiértékelési táblákon naponta vezettünk- így vált lehetségessé, hogy Szép Róza gyűrűsfonó 33 százalékkal növelte teljesítményét, a IV. negyedévben. Ézek az eredmények tették lehe­tővé, hogy a IV. negyedévben a könnyűipari minisztérium által ki­adott önköltségi keretszámok szigo­rítását két ízben is kértük és az (gy szigorított önköltségi tervet is 2 és fél százalékkal túlteljesítettük. üzemi párszervezetünk irányítá­sával, fizikai és szellemi dolgozóink szoros összefogásával elért mun­kánk alapján a könnyűipari kiérté­kelő bizottság üzemünket 1950 IV. negyedévi pamutfonodai élüzemmé nyilvánította s részünkre a könnyű­ipari miniszter vándorzászlóját ado­mányozta. rTzemiink minden dolgozója most ^ a Pártkongresszusra való ké­szülődés jegyében nagy örömmel és büszkeséggel folytatja harcát, hogy az élüzem büszke csillaga minél to. vább ragyoghasson a Szegedi Tex­tilkombinát homlokzatán­Róna Imre a Szegedi Tsxtilkombinát vállalat­vezetője. Követni kell a Párt útmutatásait és éberen figyelni az ellenség minden mozdulatát — mondotta Erdei ahol 70 Turkevén mintegy ezer dolgo­zó paraszt jelenlétében vették át ünnepélyes keretek között azo­kat a mezőgazdasági gépeket, amelyeket a kormányzat a tur­kevei nagyüzemi gazdálkodás további fellendítése érdekében juttatott az ottani dolgozó pa­rasztoknak. A gépeket Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter adta át a gépállomásnak. A Himnusz után Mihály Ti­borné, a Táncsics termelőcsoport tagja megnyitotta az ünnepsé­get, majd Erdei Ferenc földmü­velésügyi miniszter mondott be­szédet. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter a többi között ezeket mondta: — A szocializmus és a népi demokrácia országaiban, a nagy Szovjetunió ragyogó példáját követve egymásután születnek a béke, a növekvő termelés és a nép boldog életének nagy alko­ásai- A nagy Szovjetunió csodá­latos természetátalakító müvei mutatják a példát és bizonyít­ják, hogy az alkotó ember a szocia­lista társadalom szervezett Ferenc földművelésügyi miniszter Túrkevén, új gépet adott át a gépállomásnak erejével minden akadályt le tud küzdeni és az élet soha nem képzelt gazdagságát tudja megteremteni. Nálunk is már az elmúlt évben jelentős eredményeket értünk el a termelőszövetkezeti mozgalom­ban. Ebben az évben termelőszö­vetkezeti mozgalmunk újabb len­dülettel halad előre éa napról­napra, hétről-hétre a dolgozó parasztság újabb százai és ezrei lépnek be a termelőszövetkeze­tekbe. Néhány hét alatt megmozdult a föld Turkevén és ma már a dolgozó parasztság nagy több­sége a város területének na­gyobb részével termelőszövetke­zetekbe tartozik, a társas nagy­üzemi gazdálkodás széles alap­jait vetette meg. Különleges jelentősége van a turkevei fordulatnak az, hogy megteremti a termelőszövetkeze­ti város példáját­A Turkevén e'ért eredmény elismerését fejezi ki az a se­gítség és megbecsülés, ame­lyet államunk, a nép á lá­ma ad most már terme'ő­s-öve'kezeti városnak. Az etoő ilyen segítséget a gép­állomáson keresztül adjuk, gépekkel, a szocialista mező­gazdaság legfőbb eszközeivel szereljük fel Turkevét, rniely elindult azon az uton, hogy termelős övetkezeti vá­rossá fejlődjék. A Párt és a kormány növekvő segítségét ezek a gépek jelképe­zik, amelyeket most a turkevei gépállomás kapott. A termelőszövetkezetek jó munkája, a helyes felvilágosítás és a ku Iákkal szembeni meg nem alkuvó harc nem független egy­mástól. Harcunkat akkor folytatjuk sikeresen, ha a Párt útmu­tatását követve, nagy taní­tóink tanításait alkalmazva, éberen szemmel tort hík az ellenség mi"den mozdulatát. Honti Mihály, az MDP városi pártbizottságának titkára hang­súlyozta, hocry Turkevét a na­gyobb eredmények elérésében Rákosi elvtárs látogatása segí­tette. Az ümvenélyen ötvpn dolgozó paraszt jelentette bP, hogy be­lén a termptőcsooortba. kell szabni a feladatainkat, meg kell matatni a hibák kijavításá­nak a módját. Elsősorban a Járási Pártbizott­ság feladata, hogy a hiányossá­gokat és hibákat kiértékelve fel. világosító és nevelő munkával, az ellenségnek kérlelhetetlen lelepte, zc. ével mutasson utat tszcs-ink számára, hogy az ott folyó munka mé'.tó legyen a szocialista nagy­üzemhez, s ki tudja domborítani a szövetkezeti gazdálkodás összes előnyeit. így megteremtjük az alapot ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelésnek ezt a formáját ked véltté tegyük a dolgozó paraszt­ságunk előtt. Ugyanez a feladat hárul a járási és helyi tanácsokra is. A helyi tanácsok rövid műkö­désük ideje alatt több helyen be­bizonyították, hogy ezen a téren is komoly munkát végeztek. Ilyen a röszkei, fo'ráskúti. szőregi. cs.rvai, mórahalmi helyi tanácsok munkája. Ezzel szemben például a kisteleki és a hordónyi he yi tanács munkájában nem látszik meg, hogy ezt a kérdést súlypon­ti kérdésnek kezelik. A Szovjetunió tapasztalataiból táthatjuk, hogy csak a szövetke­zeti gazdálkodás adhat kultúrát, fényt, felemelkedést dolgozó pa­rasztságunk számára. Éppen ezért a munkánkat úgy kell végezni, hogy SZÍVÓS felvilágosító munká val rá tudjuk vezetni dolgozó pá­ra? ztságunkat a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára, ametyiuk ered­ménye lesz a munkás-paraszt szövetség további megerősítése. Jó munkánkkal el kell érnünk, hogy tárásunk több községe eratle'o-ztt; fo' Gyátorát mögé. amely már 1950 év őszén szocialista község lett. Okuljunk a hibákból és az ered. menyekből. A Pártkongresszus elő. készítésének munkáját használjuk fel termel őcsopnrtjnink megerő­sítésére. s a hibák maradéktalan felszámolására. TURI JÓZSEF szegedi járási PB. titkára

Next

/
Thumbnails
Contents