Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-03 / 28. szám

VIII. ÉVF. 28. SZÁM ARA 50 FILLÉR. Hét új sztahanovistának adták át az oklevelet az Üjszegedi Kendergyárban SZOMBAT, 1951. FEBRUÁR 3. Termelőszövetkezeti mozgalmunkról Rákosi elvtárs október 27-i beszédében rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket gazdasági és politikai téren értünk el. Kifejtette, liogy ipari dolgozóink megnövekedett öntudata milyen lendületet adott a Sztahánov-mozgalom kifejlesztésének s a munkaverseny és az újítások ezrei és tízezrei révén ipari téren hatalmas eredmények születtek meg. De az ipari munkásság öntudatának emelkedésével dolgozó parasztságunk öntudata is egyre növekszik. Bizonyilják ezt a tanácsválasztás, a terménybegyüjtés, az ószi mezőgazdasági szántás-vetés és az őszi mélyszántás, valamint a szerződéses termelés kötés terén elért eredmények, de nem utolsósorban a termelőszövetkezeti csoportok őszi fejlesztésének eredményei is. Csongrád megye szegedi járásának területén 1950 augusztus hónapjáig 657 család lépett a termelőszövetkezetbe, majd az őszi fejlesztés eredményeképpen 1808 családra — 2997 tagra — emelkedett ez a szám. Az emelkedés tehát 290 százalékos. Ugyanakkor a földterület is háromszorosára emelkedett. A termelőszövetkezeti csoportok őszi fejlesztésének munkáját a kampányszerűség jellemezte. Bizonyltja ezt az is, hogy, amikor rendszeresen foglalkozunk a kérdéssel, szinte ugrásszerűen jöttek az eredmények, amikor pedig munkánk e téren lanyhult, az eredmények is csökkentek. E felismerés, de különösen Rákosi elvtárs október 27-i beszéde nyomán megértettük, hogy a tszcs-fejlesztés munkáját, mint a szocializmus építésének döntő kérdését nem szabad kampányszerűen vinnünk, hanem mint főkérdést. állandó, szívós és türelmes nevelőmunkával kell fokoznunk, ugyanakkor kíméletlen harcot folytatni az osztályellenség ellen, amely megakadályozni igyekszik a mi építő munkánkat. Az MDP II. Kongresszusára való telkes készülődés mozgásba hozta pártszervezeteinket és a tszcs-fejlesztés terén is újabb eredmények születtek. Forráskúton most alakult meg egy I. és egy II, típusú termelőszövetkezeti csoport, összesen 96 taggal, 400 kat. holddal. Bordány községben egy II. típusú, Röszkén egy III. típusú, Mórahalmon egy III. típusú, Nagyszéksóson egy I. tipusú termelőszövetkezeti csoport. De a meglévő termelőszövetkezeti csoportokba az utolsó héten: január 20—29-e közötti időben 16 család, 32 taggal lépett be és ezek között 2 középparaszt család van. Termelőszövetkezeti csoportjaink egészséges fejlődését bizonyítja az is, hogy az 1808 családból 231 középparaszt család. Ez a szám is mutatja, hogy középparasztjainak is felismerték a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő előnyöket, a könnyebb munkafeltételeket, a nagyobb termelékenységet, de azt is. hogy fgy erősítik a békét és építik a szocializmust. Termelőszövetkezeteink erősödése és fejlődése a tagok jólétének emelkedését, életszínvonaluk emelkedését biztosítja. Bizonyítja ezt a szőregi Petőfi - tszcsében Kasza Lajos példája, aki feleségével együtt dolgozott és örömmel mondták, nem is merték volna álmodni, hogy a termelőszövetkezeti csoport ilyen lehetőséget biztosít számunkra, mint az elmúlt rövid esztendő. Vásároltak egy szoba bútort 4000 forintért, vettek egy rádiót, vadászpuskát és emellett szépen felruházkodtak. Kaszáék legközelebb motorkerékpárt vásárolnak. Sulik Anna édesapjával együtt dolgozik a szőregi Petőfi-fszcsében. 'A múltban éppen hogy csak tengették életüket, most azonban ő is azzal dicsekedett népnevelő munkája közben, hogy megvan az egész családnak egész évi fejadagja, két szép hízót vágtak, de ezenkívül még új kerékpárt is vásárolt magának, felruházkodtak és jól élnek. Az ilyen és ehhez hasonló konkrét agitációs munkának eredménye, hogy Szőregen ma már a dolgozó parasztság 31 százaléka szocialista szektorba tömörült. A kisteleki „Felszabadulás"-tszcsében egy munkaegység után 30 forntot fizettek ki s ez igen nagy megelégedést váltott ki. De sorolhatnánk tovább ezeket az eredményeket, amelyek nagyban segítenek abban, hogy do'gozó parasztságunk elindult a szövetkezeti gazdálkodás felé. De elmondhatjuk-e általánosságban járásunk területén, hogy minden tszcs-nél ilyen eredmények vannak? Nem, ezt nem mondhatjuk el. Vannak az eredmények mellett hibák is, amelyeikkel foglalkoznunk kell, hogy azokat ki tudjuk javítani, a hibák kiküszöbölésével még nagyobb lendülettel haladjunk a megkezdett úton. A fentemlített élő, konkrét agitációt népnevelőink nem mindenüt alkalmazzák, a meglévő eredményeket nem tudatosítják egyénileg dolgozó parasztjainkkal, nem mélyül el bennük a közös vagyon megbecsülése. A szőregi Petőfi-tszesben például az egyik tehenész-brigád tagja, névszerint Szűcs Antal úgy érzi, hogy a tszcs-ben nem gazda, hanem béres. Vagy példáu' Deszken a Kossuth-tszcs-ben, aho" minden lehetőség meg volt arra hogy az őszi felfejlesztésnél komoly eredményeket érjenek el, komoly állami támogatást kaptak s ennek ellenére Kiri Ferenc elnök a népnevelő munkára nem fektetett fősúlyt. Amikor a tszcs, tagjai népnevelő munkát akartak végezni, kijelentette. nem az a fontos most hogy a tszcs-t fejlesszük, hanem az hogy dolgozzunk. Ez a felfogás gátolta a tszcs, fejlődését, mert, bál értek el eredményt, de korántsen volt az megfelelő. De találkozunk olyan jelenségge' is, hogy a meglévő tszcs-ink teljesen elhanyagolják a meggyőzé munkáját, a személyes agitációt. Ez különösen a tagosított tszcs-nél mutatkozik meg. Attól tartana'ugyanis, hogy az újabb belépőföldje kivül esik a tagosításon, ismét több parcellában lesz a csoport földje, amelynek megmunkálási számukra kényelmetlen. Ezt a hely telen nézetet megtaláljuk küiönser az ásotthalmi Felszabadulás-, valamint az algyői Új élet-tszcsk-nél A pártszervezetek és az állami szervek feladata, hogy ezt a fejlődésre káros nézetet megváltoztassák és cl hárítsák a fejlődés útjában állc akadályokat, megnyissák az utat r termelőszövetkezetek számára. Mint kirívó példát, meg kell eim líteni a sándorfalvi Rózsa Ferenctszcs. rossz munkáját. Itt. annak ellenére, hogy a legjobb adottsággal rendelkezik és két éve működik a csoport s a Párt és az állair a legkomolyabb segítséget nyújtotta számukra, az egyhelyben valc topogás, a begubózás jellemzi munkájukat. De nem kismértékben a? ellenség is teret nyert éppen azért mert sem a falusi alapszervezet sem a gépállomás pártszervezete sem az üzenni pártszervezet nem ad a csoportnak kellő politikai támogatást. Maga a pártszervező' titkára ahelyett, hogy bátran feltárná a hibákat és hiányosságoka' és azokon sürgősen segítene, siránkozik és ez ráragad a csoport tagjaira is. Itt nem mutattak példa' az egyéni dolgozó parasztok száméra a munkafegyelem terén. Talár elfelejtették már, hogy gróf Pallavicininél dolgoztak, akinek többszázezer hold földje volt és akin6' reggel 3 órától este 9—10 órám egyhuzamban éhbérért dolgoztak' Most, amikor népi demokrácián' hatalmas támogatása biztosítotte az életkörülményeink megváltozto tását. nem úgy viszonyulnak a fegyelemhez, a munkához, mint azáltalában a mi öntadatos paraszt jaink teszik. Elhanyagolták a föF megművelését s ez csökkentette r terméshozamot. De a legsúlyosab' hiba az, hogv a sándorfalvi Rózsr Ferenc-tszcs-ben az állam által biztosított. egészséges juh-törzs mell' téli tartásTa átvették a kulákok bir kaállományát. Ezek betegek volta' és a saját, egészséges törzset imegbetegítették. Ilyenformán terc engedtek az el'enség munkájánál a termelőcsoporton belül. Egyho'v ben tepogó, rossz munkájukat ttik rözi vissza az öszi felfejlesztő? számszerű eredménye. Mindössze 25 százalékos emelkedést tudtak elérni az átlagos létszámhoz viszonyítva. Meg kell említeni a pusztamér gesi „Rákóczi" tszcs-t, ahol a munkafegyelem lazaságát mutatja az. hogy a csatornádét nem takarították be idejében és az őszi esőzés következtében a takarmány nagyrésze tönkrement. A még meg nem említett tszcs-knél is kisebb mértékben megmutatkozik úyen arányú hiányosság, s az mind nz ellenségnek kedvez és akadá. lytzza a fejlődést. Ezeknek a hibáknak bátor, nyilt és éles feltárása legyen tanulság mindannyi ónk számára. A hibák mellett meg ÉLÜZEM LETTÜNK A szocializmus építésének alapvető feltétele a munka termelékenységének állandó emelése. Ienin .mondja: „A munka termelékenysége végeredményben az új -ársadalmi rendszer szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog." A szocializmus minél előbbi felépítésének vágya hajtotta előre nap, mint nap üzemünk dolgozóit, a fizikait és szellemit egyaránt, amikor egyre jobban fokozták munkájukat, hogy a textilipar legjobb üzemei közé kerüljünk. Nehéz és szép harc volt ez, ha visszagondolunk, hogy másfél évvel ezelőtt azon a helyen, ahol most a Szegedi Textilkombinát büszkén hirdeti a dolgozó magyar nép akaraterejét, még szántóföld volt. 1949 májusában Pártunk irányításával és a Szovje'unió segítségével kezdték el építeni üzemünket. Dolgozóink túlnyomó többsége akkor még életében gyárat talán nem is látott. Pártunk segí'sógével vált lehetővé, hogy a szocialista munkaerkölcs nagyszerű bizonyítékaképpen féléves tanfolyamokon, nagy budapesti textilgyárakban képezzék magúikat fonószakmunkássá. 195Q. év első felében pontosan azért, mert dolgozóink szakképzettsége és begyakorlottsága alacsony volt, tervünket sem tudtuk teljesíteni s ebből következőleg állami támogatósból tartottuk fenn magunkat, mivel üzemünk veszteséges volt. F kikor — mint annyi 'sokszor már — ismét a Szovjetunió ->ietett segítségünkre, elküldte hoznánk legjobb textilipari szakértőit, ikik konkrét javaslatokat tettek üzemünk munkájának megjavítására. Segítségünkre sietett a Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Pártbizottsága is. Átszervezte és megerősítette üzemünk pártszervezetét. Mindezek következtében az eredmény nem maradt el s itt bizonyosodott be, hogy ott, ahol a politikai munka erős, ott a gazdasági eredményeknek is meg kell mutatkozni. ' Ezek a segítségek, valamint a fizikai ós szellemi munkavállalók összefogása tette lehetővé, hogy az 1950. év IV. negyedévében nyersanyagkihasználásunkat a III. negyedévi 87.4 százalékról 92.6 százalékra emeltük, ami népgazdaságunknak több mint félmillió forint megtakarítást jelent. Ezt azálal érj tük el, hogy a munkaverseny jó megszervezésén keresztül az egyénenként napi hulladákképzödés mérését megszerveztük és ezt a munkaverseny középpontjába helyeztük. Ezen a területen olyan eredmények születtek, mint Kmetykó Lajosné kártolósé, aki napi hulladékát 32 százalékkal csökkentette egy negyedév alatt, vagy Palócz Klára gyűrüsfonónőé, aki 36 százalékkal csökkentette napi hulladékmennyiségét. A munka termelékenységének emelése területén az egy munkaórára eső termelési értéket a harmadik negyedévről a negyedik negyedévre 49 százalékkal növeltük azáltal, hogy flyer üzemünkben Ézsiás Katalin kezdeményezésére — aki eiső sztahánov-jclvénnyel kitüntetett dolgozója üzemünknek és a Köztársasági Érdemérem ezüst fokozatát is megkapta áttértek dolgozóink két gép kiszolgálására, valamint a IV. negyedévben a gyűrűsfonódánkban Zombori Zoltán sztahánovista gyártásvezető munkamódszer betanítása nyomán a bárom oldalról négy gép-oldal kezelésére az üzemrész dolgozóinak közel 50 százaléka tért át. Nagy segítséget nyújtott az adminisztrálta dolgozók kezdeményezése is, Ezek úgy szervezték meg a bérelszámolás és a kereskedelmi könyvelés munkáját, hogy tíznaponkint eredmény-kimutatást készítettek, amely zárás után négy nap múlva pontosan megadta, hogy melyik üzemrészben milyen termelékenységi eredmények mutatkoznak és ezáltal lehelövé vált a műszaki vezetőkké*, és élenjáró dolgozókkal való átvészelés után az operatív beavatkozás, így sikerült a IV. negyedévben a termelékenység vonalán mintegy 300 ezer forint megtakarítást elérni. 'T'ermészetes a mennyiségi terme' lés területét sem hanyagoltuk cl, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint, hogy átlagos napi termelésünket a III. negyedévhez .viszonyítva, a IV. negyedévben 25 százalékkal emeltük azáltal, hogy a hosszúlejáratú versenyszerződéseket átvizsgálva, megszerveztük a napi kié*#tékelést, amelyet egyénenként mester-szak Hiányonként kiértékelési táblákon naponta vezettünk- így vált lehetségessé, hogy Szép Róza gyűrűsfonó 33 százalékkal növelte teljesítményét, a IV. negyedévben. Ézek az eredmények tették lehetővé, hogy a IV. negyedévben a könnyűipari minisztérium által kiadott önköltségi keretszámok szigorítását két ízben is kértük és az (gy szigorított önköltségi tervet is 2 és fél százalékkal túlteljesítettük. üzemi párszervezetünk irányításával, fizikai és szellemi dolgozóink szoros összefogásával elért munkánk alapján a könnyűipari kiértékelő bizottság üzemünket 1950 IV. negyedévi pamutfonodai élüzemmé nyilvánította s részünkre a könnyűipari miniszter vándorzászlóját adományozta. rTzemiink minden dolgozója most ^ a Pártkongresszusra való készülődés jegyében nagy örömmel és büszkeséggel folytatja harcát, hogy az élüzem büszke csillaga minél to. vább ragyoghasson a Szegedi Textilkombinát homlokzatánRóna Imre a Szegedi Tsxtilkombinát vállalatvezetője. Követni kell a Párt útmutatásait és éberen figyelni az ellenség minden mozdulatát — mondotta Erdei ahol 70 Turkevén mintegy ezer dolgozó paraszt jelenlétében vették át ünnepélyes keretek között azokat a mezőgazdasági gépeket, amelyeket a kormányzat a turkevei nagyüzemi gazdálkodás további fellendítése érdekében juttatott az ottani dolgozó parasztoknak. A gépeket Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter adta át a gépállomásnak. A Himnusz után Mihály Tiborné, a Táncsics termelőcsoport tagja megnyitotta az ünnepséget, majd Erdei Ferenc földmüvelésügyi miniszter mondott beszédet. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter a többi között ezeket mondta: — A szocializmus és a népi demokrácia országaiban, a nagy Szovjetunió ragyogó példáját követve egymásután születnek a béke, a növekvő termelés és a nép boldog életének nagy alkoásai- A nagy Szovjetunió csodálatos természetátalakító müvei mutatják a példát és bizonyítják, hogy az alkotó ember a szocialista társadalom szervezett Ferenc földművelésügyi miniszter Túrkevén, új gépet adott át a gépállomásnak erejével minden akadályt le tud küzdeni és az élet soha nem képzelt gazdagságát tudja megteremteni. Nálunk is már az elmúlt évben jelentős eredményeket értünk el a termelőszövetkezeti mozgalomban. Ebben az évben termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb lendülettel halad előre éa naprólnapra, hétről-hétre a dolgozó parasztság újabb százai és ezrei lépnek be a termelőszövetkezetekbe. Néhány hét alatt megmozdult a föld Turkevén és ma már a dolgozó parasztság nagy többsége a város területének nagyobb részével termelőszövetkezetekbe tartozik, a társas nagyüzemi gazdálkodás széles alapjait vetette meg. Különleges jelentősége van a turkevei fordulatnak az, hogy megteremti a termelőszövetkezeti város példájátA Turkevén e'ért eredmény elismerését fejezi ki az a segítség és megbecsülés, amelyet államunk, a nép á láma ad most már terme'ős-öve'kezeti városnak. Az etoő ilyen segítséget a gépállomáson keresztül adjuk, gépekkel, a szocialista mezőgazdaság legfőbb eszközeivel szereljük fel Turkevét, rniely elindult azon az uton, hogy termelős övetkezeti várossá fejlődjék. A Párt és a kormány növekvő segítségét ezek a gépek jelképezik, amelyeket most a turkevei gépállomás kapott. A termelőszövetkezetek jó munkája, a helyes felvilágosítás és a ku Iákkal szembeni meg nem alkuvó harc nem független egymástól. Harcunkat akkor folytatjuk sikeresen, ha a Párt útmutatását követve, nagy tanítóink tanításait alkalmazva, éberen szemmel tort hík az ellenség mi"den mozdulatát. Honti Mihály, az MDP városi pártbizottságának titkára hangsúlyozta, hocry Turkevét a nagyobb eredmények elérésében Rákosi elvtárs látogatása segítette. Az ümvenélyen ötvpn dolgozó paraszt jelentette bP, hogy belén a termptőcsooortba. kell szabni a feladatainkat, meg kell matatni a hibák kijavításának a módját. Elsősorban a Járási Pártbizottság feladata, hogy a hiányosságokat és hibákat kiértékelve fel. világosító és nevelő munkával, az ellenségnek kérlelhetetlen lelepte, zc. ével mutasson utat tszcs-ink számára, hogy az ott folyó munka mé'.tó legyen a szocialista nagyüzemhez, s ki tudja domborítani a szövetkezeti gazdálkodás összes előnyeit. így megteremtjük az alapot ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelésnek ezt a formáját ked véltté tegyük a dolgozó parasztságunk előtt. Ugyanez a feladat hárul a járási és helyi tanácsokra is. A helyi tanácsok rövid működésük ideje alatt több helyen bebizonyították, hogy ezen a téren is komoly munkát végeztek. Ilyen a röszkei, fo'ráskúti. szőregi. cs.rvai, mórahalmi helyi tanácsok munkája. Ezzel szemben például a kisteleki és a hordónyi he yi tanács munkájában nem látszik meg, hogy ezt a kérdést súlyponti kérdésnek kezelik. A Szovjetunió tapasztalataiból táthatjuk, hogy csak a szövetkezeti gazdálkodás adhat kultúrát, fényt, felemelkedést dolgozó parasztságunk számára. Éppen ezért a munkánkat úgy kell végezni, hogy SZÍVÓS felvilágosító munká val rá tudjuk vezetni dolgozó pára? ztságunkat a szövetkezeti gazdálkodás útjára, ametyiuk eredménye lesz a munkás-paraszt szövetség további megerősítése. Jó munkánkkal el kell érnünk, hogy tárásunk több községe eratle'o-ztt; fo' Gyátorát mögé. amely már 1950 év őszén szocialista község lett. Okuljunk a hibákból és az ered. menyekből. A Pártkongresszus elő. készítésének munkáját használjuk fel termel őcsopnrtjnink megerősítésére. s a hibák maradéktalan felszámolására. TURI JÓZSEF szegedi járási PB. titkára