Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-19 / 15. szám

2 PU.YII.K, 1951. JANUÁR Csu En Láj elvtárs, kínai külügyminiszter válasza az ENSz Politikai Bizottsága nyilatkozatára • Csu En Láj elvtárs, külügyminiszter szerdán válaszolt arra a koreai ós más távolkeleti kérdéseket érintő elvekről szóló nyilatkozatra, amelyet az ENSz helyettes főtitkára az ENSz közgyűlés első (politikai) bizottsága elnökének nevében közvetített. Csu En Láj külügyminiszter nyilatkx>zatának szövege a következő: — Elismerem a koreai kérdést ps más távolkeleti problémákat prjntö elvekről szóló nyilatkozat átvételét, amelyet Owen úr 1951 január 13-án továbbított az ENSz-közgyűlés első' bizottsága elnökének nevében. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya nevében ezennel a kővetkezőkben válaszolok: 1. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya, mint mindig, most is azon az állásponton van, hogy a koreai háború gyors befejezését tárgyalások útján kell megkísérelni a koreai probléma békés rendezését óhajtó nemzetek között azon pz alapon, hogy Koreából vonják vissza az összes külföldi csapatokat és Korea belső iigyeit maga a koreai nép rendezze, hogy az USA vonja ki fegyveres erőit Taivanból és hogy a Kínai Népköztársaság képviselőinek meg kell kapniok pz Egyesült Nemzetek Szervezetében az őket megillető helyet. Mint mindenki előtt ismeretes, ezeket az elveket kifejtettem 1950 december 22-i nyilatkozatomban és ugyanazon a napon táviratban közöltem Entczman úrral, az ENSz-közgyűlés elnökével. 2. Az ENSz-közgyűlés első bizottsága — a Kínai Népköztársaság képviselőjének részvétele nélkül 1951 január 13-án elfogadta a koreai és más távolkeleti problémákra vonatkozó elveket. Ezeknek az elveknek lényeges pontja továbbra is nz, hogy az érdekelt nemzetek közötti tárgyalásokra csak a koreai fegyverszünet után kerüljön sor. A fegyverszünet elsőbbségének indoka pusztán az, hogy az USA csapatai lélekzetvételbez jussanak. Ezért — bármilyen lenne is a tárgyalások napirendje és tárgya — ha a fegyverszünet anélkül jön létre, hogy feltételeit előzetes tárgyalásokon meghatározták volna, akkor a fegyverszünet utáni tárgyalások végtelen vitába fulladnának és srmilyen problémát sem oldanának meg. Eltekintve ettől az alapvető kérdéstől, a többi alapelvek is nagyon kétértelműek voltak. Sőt, az úgynevezett „fennálló nemzetközi kötelezettségeket" nem határa-44k meg olyan világosan, mint a kairói nyilatkozat és a potsdami nyilatkozat. Ez azokra a kísérletekre lenne rendkívül kedvező, amelyekkel igazolni igyekeznek azt, hogy az USA megtartsa támadó pozícióit Koreában, Tajvanon és más távolkeleti partokon. Nagyon jól megértjük, hogy az ENSz sok tagállama a békét óhajtva szavazta meg azokat az alapelveket. amelyeket az első bizottság 1951 január 13-án elfogadott. De rá kell mutatni, hogy az az elv, amely szerint először jön a fegyverszünet és csak azután a tárgyalások, csak az USA agressziója folytatásának és kiterjesztésének kedvez és semmiképpen sem vezethet őszinte békéhez. Ezért a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya nem fogadhatja el ezt az elvet. 3. A koreai probléma és az Ázsiát érintő más főbb problémák békés megoldása érdekében a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya, nevében a következőket javaslom az Egyesült Nemzeteknek; a) az érdekelt nemzetek annak elfogadása alapján folytassanak tárgyalásokat, hogy valamennyi külföldi csápatot ki kell vonni Koreából és Korea belső ügyeit magának a koreai népnek kell rendeznie, a koreai háború mielőbbi befejeződése érdekében ; b) a tárgyalások napirendjén szerepelnie kell annak a kérdesnek, hogy az USA vonja vissza fegyveres erőit Taivanból és a tajvani tengerszorosból és szerepelni kell a napirenden más. a Távolkeletet érintő problémáknak; c) a tárgyalásokon a következő hét nemzet vegyen részt: a Kínai Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország. India és Egyiptom. A Kínai Népköztársaságnak a héthataluij értekezlet összehívásától kedvezően meg kell kapnia törvényes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében,d) a héthatalmi értekezlet színhelye legyen Kína. 4. Ha a fenti javaslatot az Egyesült Nemzetek és az érdekelt nemzetek elfogadják, úgy hisszük, hogy a tárgyalások mielőbbi megkezdése kedvezne a koreai háború megszüntetésének és az ázsiai problémák békés rendezésének. Csu En Láj, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere, Peking, 1951 január 17. A békeharcról és a VIT előkészítéséről tárgyalt a Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottságának szent ni ütése A Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottságának szerdai ülésén Vimla Dakaja, az indiai diákság küldötte felhívást intézett a nemgyarmati országok képviselőihez: február 21-én, a gyarmati népekkel való szolidaritás napján in. diisanak fokozott felvilágosító mozgalmat. Anglia és Franciaország diákjai álljanak ki a vietnámi és malájföldi háború befejezése mellett. 'A* Köztársasági Spanyolország küldötte felhívta a végrehajtó bizottság figyelmét, liogy Franciaország, Belgium és Anglia diákszervezeteinek egyes funkcionáriusai a tagok akarata ellenére békülékeny magatartást hirdetnek Francó Spanyolországa iránt. Ezután K. N. Ebbels. (Ausztria) a nemzetközi Diákszövetség titkára közös akcióra hívta fel Korea és Ausztrália diákjait, az imperialisták jogllprásai ellen. Több hozzászólás után a végrehajtó bizottság megkezdte a napirend harmadik pontjának, az 1951ben megtartandó VIT előkészületeinek megvitatását. Vimla Dakaja indiai küldött a Nemzetközi Diákszövetség titkársága nevében felkérte a küldötteket, fogadják el a DÍVSZ meghívását, hogy közösen szervezzék meg a III. Világifjúsági Találkozót. Javasolta továbbá, hogy a végrehajtó bizottság létesítsen szolidaritás' alapot, amely lehetővé teszi, hogy a gyarmati és nem független országok diákjai, valamint anyagi nehézségekkel küzdő diákok is résztvehessenek a berlini VIT-en. A. Seljepin, a szovjet diákság képviselője felszólalásában kiemelte. hogy az egység erős fegyver a háborús veszedelem ellen vívott harcbán. ..Az egységben találjuk meg annak biztosítékát, hogy a diákok szociális és gazdasági szükségleteinek kielégítésére irányuló követelései teljesüljenek" — mondotta Seljepin. A szovjet küldött elitélte egyes diákszervezetek vezetőit, akik a tagokat különböző ürügyek alatt megakadályozzák, hogy résztvegyenek a Békevilágkongresszus határozatainak megvalósítására irányuló békevilágmozgaloniban. 'A' Szovjetúnió diáksága nevében Seljepin javaslatokat tett a demokratikus diákság egységének megszilárdítására és minden ország diákjai együttműködésének és barátságának fejlesztésére. Hangoztatta, hogy a szovjet diákok mindent el fognak kös-etni ennek az egységnek megszilárdítására. a tanuló ifjúság érdekeinek védelmére irányuló munkásságában. Bíróság elé állították az USA KP nyugatpennsylvániai szervezetének három vezetőjét Pennsylvania állam hatáságai a pit'sbürghi bíróságon a Kommunista Párt három vezetője ellen pert indítottak. „Rendzavarásra való buzdítással" vádolják őket. A pittsburghi per előkészítése 1950 elején kezdődött, amikor Nyugat-Pennsylvániában a Kommunista Párt, Nelson vezetésével a munkások körében fokozott kampányt indított a sztrájkoló bányászok élelmiszerrel való támogatása érdekében. A vádló a tárgyaláson azzal a provokációs kijelentéssel kezdte vádbeszédét, hogy a Kommunista Párt „felforgató" tevékenységet fejt ki, amikor az USA koreai háborús beavatkozása ellen száll síkra. Amikor a vádló befejezte beszédét, a bíró bejelentette, hogy a védők mindaddig nem szólalhatnak fel, amig a vádló nem hozza fel i összes érveit. Ilyenformán a bírój ság előtt előreláthatólag heteken át csak a vádló „érvei" hangzanak el. Csökken az életszínvonal -fokozódik a terror Tito Jugoszláviájában Tito-Jugoszláviában a só, petróleum, gyufa és cigaretta ára 100 százalékkal emelkedett. Különösen érzékenyen érinti a dolgozókat a petróleum árának emelése, mert Jugoszláviában a villamosítási tervek csődje miati nemcsak a falvak, de sok város lakói is kénytelenek petróleumlámpát használni. Tito és cinkosai demagóg beszédeikben cinikusan azt javasolják a kiéhezett jugoszláv dolgozóknak, hogy minél jobban takarékoskodjanak és minél többet dolgozzanak. Ezzel szemben a titoista kémek bandája hatalma® összegeket költ fényűző bankettekre. így például a november 29-i ünnep alkalmával a vashingtoni, londoni és párisi nagykövetségek összesen hatmillió dinárt költöttek. A jugoszláv politikai emigránsok „Nova Borba" című, Prágában megjelenő lapja közli: Ljubljana börtöneiben egyre növekszik a letartóztatott kommunisták és forradalmárok száma. Egyszemélyes cellákba 3—10 embert zárnak. A politikai foglyokat a ljubljanai börtönökből gyüjtőtáborokba hurcolják kényszermunkára. A Sztojadinovics-rpndszer volt minisztereinek mintájára a titóisták is külföldön helyezik el ,.megtakarított' pénzüket., mert tudják, hogy hatalmuk nem l„sz hosszúéletű és ezért már most gondoskodnak a „nehezebb" napokról. A SZEGEDI LEMEZGYÁR kulturcsoportja Lenin elvtárs halálának 27. évfordulóján, szombaton délután 2 órakor az üzem kultúrtermében énekszámokkal és szava, latokkal emlékezik meg Lenin elvtársról. — Nem félsz? — Nincs vesztenivalóm, mitől féljek? — Ez bátor beszéd. Akkor máris indulhatsz. Rádó Adamov felállt a priccsről s élesen szemébe nézett barátjának. Hirtelen magához vonta és hosszan átölelte. Mikor kiegyenesedett, hangja rekedten, de határozottan csendült. — Vukoszávlyev elvtárs, gondolj a mi megkínzott népünkre. Mindenképpen el kell jutnod!1 Még egy meleg kézfogás és Jezdimir Vukoszávlyev óvatosan kilépett a Kzurokfekete éjtszakába. Langyos, erős szél csapott az arcába Pár lépés után nekinyomta egy léckerítésnek. A gyenge tákolmány nagyot reccsent és fülsértő robajjal beszakadt. Jezdimir elnyomott egy cifra szitkot s a léceken hanyattfekvC fülelt egy ideig. — Pont ez hiányzik most — dünnyögte m után a szél susogásán kiviil semmiféle neszt nem hallott. Vigyázva /gltápászkodott. Tudta *7öl, hogy az utca két végén örbódé áll. ahonnan vizsla szemekkel figyel" nek u kopók Így nevezte őket, mert csak emberekre vadásztak. Leginkább kommunistákra Nem győzte áldani magában a sötétséget — így kijuthat valahogy. Mielőtt lábujjhegyen cl ndult. önkéntelenül megtapogatta rongyai alatt a csomagot. A szervező hangja élénken dobolt a fülében: Mindenképpen el kell jutnod! A meszeletlen viskóknak csak a körvonalait tudta kivenni, mégis pontosan számolta őket. A nyolcadiknál megállt. SzCme maid kiugrott- annyira meresztette abba az irányba, ahol a rendőröket sejtette. Ha továbbmegy három házzal, egyenest a puskacsőnek sétál K tapogatott a korhadt sorompón egy olyan helyet, ahová beilleszthette bakancsa orrát 3 meglendíthette magát- Nagyot huppant a szutykos parasztudvar sarába. Kutya nem volt, NEM VETÜNK TITÓNAK.. azt már régen kipuhatolta. Csak a kulákok tartanak itt hatalmas dögöket, a szegényparasztnak magának sincs mit enni. Üres portán meg nincs mire vigyázni. Innen már nem volt nehéz kijutnia. Miután átlépte a düledező mesgvefalat. kint vott a földeken. Gyors léptekkel indult neki a nyugati hegyvonulatnak Sürün megbotlott a vastagszárú bogáncskórókban. Sokan nem szántották fel földecskéiüket ezen az öszön. nem látták semmi értelmét. Ennek örült, legalább Tito nem rabolja cl a termését. Mert amelyik föld még januárban is szántattam abba tavaszkor is aligha szándékozik vetni valamit a gazdája. Ez jó jel — gondolta. Messze elhagyta már a falut- dc egyre jobban igyekezett. Be a hegyek közé- addig nem lehet megállni — ez járt folyt0" az eszében. Ott vérebekkel se akadnak nyomára, erről meg volt győződve Ismert ott minden sziklát, minden patakot, akárcsak a tenyerét. Hosszú időn keresztül tanyáztak ott az igazi elvtársakkal és a becsületes pártonkívüliekkel. Elkeseredetten harcoltak ott éhezve. fázva a német fasiszták ellen. Akkor nem így gondolták . .. Ökölboszorutt a keze. ha Titó gyalázatos tetteire gondoll Elérte az első dombokat Alaposan kimerítette az erőltetett menetelés. Vagv 15 kilométernyi út volt mögötte Keleten már érdekes módon oszladozott a homály. Jól esett tudnia, hogy nemsokára ellenállhatatlanul feltör a világosság és a nan fénye ragyogja be a világot. Egyszerre erős kezek ragadták meg hátul a gallérján. Meglepődni sem volt ideje, máris, dörrent egy öblös hang. — Hová kocogsz hé?! Jezdimir ncm válaszolt. Azon erőlködött- hogy kivegye: miféle ember állt útjába Nyakát tette volna rá- 1 hogy nem kopó- azok nem járnak egyedül. Dehát más meg ki lehet? Nem volt sok ideje ezen elmélkedni, mert a kéz meglódította. — Lódujjül Ha egy kukkod sincs, majd beszélsz később. — Te útonálló vagy? — kockáztatta meg Jezdimir, miután elindultak a hepe-hupás úton. — Kár a benzinért öregem, rajtam nem keresel... — Mindent a maga idejében, madarain, csak légy türelemmel — volt a kedélyes, nyugodt válasz Már mélyen bentjártak a sziklák közt. Egyre vadabb kinézete volt a vidéknek, de Jezdimir Vukoszávlyev érthetetlen oknál fogva nem érzett félelmet. Kísérőjének éktelen rossz gúnyája volt — ezt jól látta a derengésben. A legelszántabb hegyi rablókat is ártalmatlan csavargóknak tartotta az UDB-legényekhcz képest. Vegyes érzelmekkel kerülgette a tüskés bozótokat. De a rábízott feladat végrehajtása mégis aggasztotta. — Ide buji be — irányította kísérője s jobbkezével egy sötét üregre mutatott. Lelke minden melegével felujjongott A barlf.ngszerü helyiségben az Internacionálé lelkesítő dallamát hallotta. Hamar kiderült, hogy elvtársakkal hozta össze a sors Gyűlésre jöttek ide, három környékbeli faluból. Csak a következő éjjel térnek haza. Itt nyugodtan megbeszélhet k a legsürgősebb feladatokat. Az ismerkedés után Cvetko elvtár? — egy cipőgyári munkás —, felolvasta 3 névsort. Jczdimirrel negyvenöten voltak Valamennyien rongyos, cserzettarcú parasztok. Cvetko beszélni kezdett. — Elvtársaim. Hosszú kilométereket tettünk meg azért, hogy a Párt szavát hallhassuk. Vukoszávlyev elvtárs még nagyobb utat vállalt magára. A hegyen túli parasztokhoz megy, néhány Pravdát és brosúrákat visz nekik. Addig még számtalan veszély leselkedik rá. hiszen mindenfelé kopók szimatolnak utána. Éppen ezért csak holnap éjjel engedjük tovább . . . A nyílt, becsületes arcok bíztatást sugároztak Jezdimir felé. Lyubomir — aki idekísérte —, mellette ült egy gerendán. Átölelte a vállát, úgy figyeltek az előadóra. — Nem kell sokáig bujkálnunk drága barátaim — foiytat,a Cvetko —. gigászi erőt képviselünk mi együtt. Sztálin elvtárs a mi harcunkat is irányítja, fogja a kezünket. Az ö fiai most óriási erőművek építéséhez fogtak, virágoskertté varázsolják azt a csodálatos országot. Minket viszont kényszermunkára hajtanak, k foszt3nak ezek a hóhérok. Amit termeltünk, Amerikának ajándékozza Titó, egy szovjetellenes háború céljaira — Nem vetünk nekik egy barázdát se — zúgták egyszerre az elvtársak. — Ugy van, ahogy mondjátok. Fel kell világosítani minden dolgozó parasztot, hogy egy szem magot se tegyen a földbe Termeljenek a kulákok- akik a mi verejtékünkön dőzsölnek. Ne féljetek) Nézzetek körül a világban: nyolcszázmillióra «zaporodo'tt szabad barátaink száma. Az ilyen férgeket — melyek ina még húsunkat rágják —, akkor tapossuk szét- amikor akarjuk Délig tartott az értekezlet. Jezdimir aludni próbált, de az álom elkerülte a szemét Határtalanul boldog volt, hogy újabb szövetségeseknek bukkant n nyomára- Azt kezdte számba venni, hogv mennyien lehetnek már. Végigvonult előtte m ndaz a sok tragédia, ami a falvakban naponta lejátszódik Az asszonyok jajveszékelnek, mikor az utolsó párnájukat is dobra ütik. Az egész jugoszláv nép harcol ellenük — ezzel a tudattal aludt el. * Lyubomir tanácsokat adott neki. Megmagyarázta, hogyan kerülheti ki a zsandárokat. Csak a hajnali órákban jutott el a kis hegyi faluba A propagandista kunyhóját — amely magánosan húzódott meg két kopasz cserfa alatt — nagy kerülővel közelítette meg. Nem akart feltűnést kelteni, hiszen senki nem ismerte ezen a vidéken. Szorongó érzés fogta eb mikor benyomta a rozoga ajtót. Célhoz ért, ösztöne mégis megsúgta neki a közvetlen veszélyt. Alig tett előre két lépést- villanylámpa sugara csapódott a szemébe. Megtántorodott, ugyanakkor durva kezek csavarták hátra kezét A félhomályban megpillantotta M lutin Radity propagandistát- Szája be volt tömve- összekötözve nyúlt el a földön Két civilruhás alak állt mellette és gúnyosan röhögteik. — Kutyák — tört fel belőle a kiáltás és arcába köpött az e^Hknek. — Tehettek velem bármit, népünket nem tudjátok bilincsbe verni. Szó nélkül megkötözték és mindkettőjüket kilökdösték egy felbúgó teherautóra. Nem érzett félelmet, csak ?.z fájt nckj. hogy a Pravda példányszámai. Lenin arcképével, mocskos kezekbe kerülnek. — Fizetni fogtok mindenért disznó . . — többet nem mondhatottmert hátulról tarkónvágták. Jezdimir Vukoszávlyev álmodott. A jugoszláv nép felrobbantotta az amerikai légitámaszDontokat és helyükbe csecsemőotthonokat- iskolákat épített Titót és hóhérait felakasztották — ragyogó napfény áradt szét az egész országban. A nagy Sztálin traktorokat küldött, amelyekkel eltüntették a földeken hagyott gazt és vérnyomokat. Keleten egyre emelkedett 3 nap vörös korongja. . . Nagy István*