Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-13 / 10. szám

Titéék fasiszta rendszerét a történelem és a jugoszláv nép halálra ítélte l* K titóisták legfőbb tör.tevése, fiiogy sovinizmusra neveljék a |uadsere«et. így akarják átalakí­tani mindenre kapható bandává, pmelyet az imperialisták rendel­kezésére bocsáthatnak. Ez volt Amerika kikötése ahhoz, hogy jttvegye a milliós jugoszláv had­féreg ellátását | Tnimannak arra vonatkozó nyilatkozata után az amerikai Imperialisták utasítására „meg­egyezés" történt az amerikai kor­mány é Tito kormánya között, melyne1 -leimében az amerikai­ak átverik a jugoszláv hadsereg ellátását és ellenőrzését. Ezzel egyidejűleg Tito as amerikai újságírók előtt adott nyilatkozatában kl is jelentette, hogy hajlandó a jugoszláv hadsereget az im­perialisták rendelkezésére bocsátani, ha ax ENSz erre felszólítja. Titóéknak és gazdáiknak ter­vei ellen a jugoszláv hadsereg katonái, altisztjei és tisztjei a kommunisták vezetésével a legelazántabban harcolnak. Az altisztek között — Rankovíca helyettesének, Micsunovics tá­bornoknak a beismerése szerint «— alig van olyan, aki ne kérte volna már a leszerelését. Az illegális csoportokba szer­vezett forradalmi hazafiak mun­kájának eredményeképpen a had­sereg egységei nem voltak haj­landók harcolni a búzia elrablása miatt fellázadt parasztok ellen. Ugyanígy nem harcolnak a kato­naszökevények ellen sem, akik fegyveresen állnak ellen. A titó­isták kénytelenek voltak legoda­adóbb szolgáikból úgynevezett vadászegységeket alakítani. De ezekben a titoista egységekben is yannak már jugoszláv forradal­márok, akik keresztülhúzzák a titóisták bűnös számítását. A hadseregben lévő illegális szervezetek napról-napra erő­sebbek ás tapasztaltabbak és si­kerrel leplezik le a tito-fasiszták­nak és gazdáiknak agresszív ter­veit. A hadseregen belül egy­re jobban •rSaBdlk a békemozgalom. Mindezek a tények arra mu­tatnak, hogy a jugoszláv hadse­reg hű marad a néphez, hogy harcolni kész a titoista-fasiszta banda megdöntéséért és nem hajlandó fegyverét a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen for­dítani. A titoista sajtó állandó propa­gandát folytat, hogy minél töb­ben adjanak vért a kórházak ré­szére. Ennek a propagandának csak azért volt bizonyos eredmé­nye, mert a kiéhezett dolgozók számára gyakran ez az egyetlen lehetőség, hogy vérükért cserébe nyomorúságos mennyiségű élel­miszerhez jussanak. Hatalmas felháborodást vál­tott ki azonban, amikor kiderült, hogy tulajdonképpen kiknek ad­ják a jugoszláv dolgozók vérét. Titóék minden titkolózása el­lenére megtudták, hogy Ju­goszlávia kincseinek kiárusí­tói a dolgozók vérét kon­zerválják és az USA-ba kül­dik. A JügoscIAr nép fokozza harcát a kizsákmányolás ellen. Felsza­badító harcának élcsapata — a jugoszláv munkásosztály — el­szánt harcot vív a rabló és gyar­mati kizsákmányoló titóisták el­len mindem vonalon. | Ennek a harcnak következmé­nye, hogy Tito klikkjének nem sikerült megvalósítani a terme­lési terveket. Ezt a titoista saj­tó is kénytelen volt beismerni, mert a legfontosabb bányák és igen sok fontos üzem nem tel­jesíti termelési feladatát. A Kakany-bánya hathónapos tervét még 70 százalékra sem teljesí­tette, a patkovicoi szénbánya pe­dig 55 százalékban sem. Ezt Ti­to sajtója is elismeri. A fasiszta módszerek ellenére, melyeket a titoista üzemvezető­ségek és az úgynevezett „mun­kástanácsok" alkalmaznak, a termelés állandóan csökken. A munkások tömegesen szöknek el a bányákból és üzemekből, mert nem haj­landók az angol-amerikai imperialisták profitjának nö­veléséért dolgozni. A titoista „Rad" című lap be­ismerte, hogy az 1950-es év első hat hónapja alatt Szerbia üze­meiből és bányáiból a mozgósí­tott munkásoknak egyötöde, Hor­vátország, Bosznia és Hercegovi­na üzemeiből pedig egyharmada szökött meg. A dolgozó parasztság erőtelje­sen és elszántan száll szembe a háborús tervékikel. A parasztok nagyon jól tud­ják, hogy minden élelmiszer Nyugat-Európába vándorol I ki. Hogy a dolgozó parasztság mennyire gyűlöli a titoista rend­szert, azt világosan megmutatja az is, hogy nem akarja bevetni a földet. És bármilyen brutális ifl az elnyomás és terror, a titóisták a jugoszláv dolgozókat nem tudják megtörni és nem tudják meg­menteni rendszerüket a pusztu­lástól, melyet a történelem már eleve halálra ítélt. A nép államának gondosko dása a szerencsétlenül járt hős bányászok hozzátartozóiról A minisztertanács fiiéi* A minisztertanács pénteken dél­előtt ülést tartott. A bánya- és energiaügyi minisz­ter előterjesztésére a tatabányai bányászszerencsétlenség áldozatai­nak hátramaradt kiskorú gyerme­kei részére havi 250 forint nevel­tetési költséget állapított meg. A minisztertanács tudomásul vette a bánya- és energiaügyi miniszternek a szerencsétlenség körülményeiről és okairól tett jelentését, egyúttal utasitotta a bánya- és energiaügyi minisztert, hogy a jelenleginél ha­tékonyabb bányabiztonsági szabály­zatot dolgozzon ki. A minisztertanács elhatározta, hogy a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsához törvényerejű rendeletter­vezetet terjeszt elő Országos Test­nevelési és Sportbizottság szerve­zésére, valamint javaslatot Hegyi Gyula államtitkár kinevezéséra a öizotlság elnökévé. A népművelési miniszter előter­jesztésére a minisztertanács a Kos­suth-díj adományozásának újabb szabályozásáról törvényerejű ren­delettervezetet fogadott el, melyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszt. Megjelent a dolgozók liszt- és cukorpótjegy­jogosultságára vonatkozó rendelet Normarendezést kérnek a kömlödi gépállomás traktoristái ' 2C komárommegyef kömlödi gépállomás traktoristái nevében Körösi Bálint és Pápai György traktoristák levéllel fordultak a gépállomások központjához: „Mi őszi idénytervümket a normán jóval túlteljesítettük — Irjálk többek között —, mégis sok szántatlan terület maradt körzetünkben. Ennek okát abban látjuk, hogy lazák voltak a normák. Ezért kérjük az Állami Gépállo­mások Központját, hogy az ipari üzemek példája nyomán • gépállomásokon is rendez­zék a normákat. Amikor az eddigi normákat megszabták, akkor azok még reálisak voltak, de most már idejüket multák, mert azóta ha­talmas fejlődésen ment keresz­tül mezőgazdaságunk, dl© mi magunk is. Ugy látjuk, hogy a norma­Itendezés nagyon időszerű len­ne és nagyban elősegítené a szo­cialista mezőgazdaság további fejlődését — írják levelük be­fejezéséül a traktoristák. A decemberben kisorsolt búzakötvények visszaváltása A pénzügyminisztérium közli: Az 1946-ban kibocsátott négy százalékkal kamatozó úgyneve­zett búzakötvények 1951-ben visszaváltásra kerülő részének kisorsolása 1950 decemberében megtörtént. A kisorsolt kötvé­nyek számainak jegyzéke a Ma­gyar Közlöny 1950 december 31-i számában jelent meg. A kötvények forint ellenérté­kének kifizetését az Országos Takarékpénztár és fiókintézetei, valamint az OSzH és tagszövet­kezetei bonyolítják le. A kisor­solt kötvények számjegyzékét az Országos Takarékpénztár ás fi­ókintézeteinél, valamint az OSzH-nál és tagszövetkezeteicél bárki megtekintheti. Azok a kötvénytulajdonosok, akiknek birtokában kisorsolt sorszámú kötvény van, a kötvé­nyeket visszaváltás céljából ja­nuár 15-től kezdve begyújthat­ják az Országos Takarékpénztár központjánál, illetőleg a lakóhe­lyükhöz legközelebb eső fiókjá­nál, vagy az Országos Szövetke­zeti Hitelintézetnél, illetőleg a laikóhelyükhöz legközelebb eső tagszövetkezetnél. A kötvény be­nyújtása alkalmával igazolni kell a kötvény eredeti szerzését, va­lamint a kötvénytulajdonos köz­tartozásait. Többmillió forintos megtakarítás a Vasútnál A vasutas dolgozók az elmúlt őszi csúcsforgalom ideje alatt kiváló erelményeket értek el a sztahánovista mozgalmak kiszé­létesítésével. Az 1949 augusztus havában megindult kétezertonnás mozga­lom 1949 őszén mintegy egymil­lióikétszázezer forintot, az elmuit őszi forgalom ideje alatt pedig csaknem hárommillió forintot takarítottak meg népgazdasá­gunknak a vasutas dolgozók. Az ötszázkilométeres mozga­lom kiszélesítésével közel 16 millió forint megtakarítást ér­teik el a fűtőházak dolgozói. Hétmillió békenyilatkozat Amerikában A békéért küzdő harcosok Latin­Amerikában a vad rendőrterror el­lenére több mint hétmillió aláírást gyűjtöttek a stockholmi felhívás tá­mogatására. A belkereskedelmi miniszter­nek a Magyar Közlönyben meg­jelent rendelete közli azokat a munkaköröket, amelyekben a dolgo­zók a cukor- és finomlisztellátás szempontjából magasabb fej­adagra jogosultaik. A rendeletben iparáganként megállapított nehéz testi mun­kát végző dolgozók, valamint a rendeletben megnevezett műsza­ki, gazdasági és igazgatási ve­zetők havi cukorfejadagja Bu­dapesten és a rendeletben fel­sorolt városokban 1.20 kiló, az ország többi részén 1 kiló, a ha­vi finomliszt fejadagja pedig az ország egész területén egysége­sen 2 kiló 40 deka. A rendelet a bányászatban, vas-fém- és gépiparban, az épí­tőiparban, az üvegiparban, a kerámiaiparban, az élelmezési cikkek gyártásában, a faiparban, a fonó- és szövőiparban, a bőr­iparban, a vegyészeti iparban, a gumiiparban, a szállítmányozás­nál, a közlekedésben foglalkoz­tatott egyes dolgozókat sorolja fel. Az állami Üzemek, vállalatok, intézmények, intézeteik, hatósá­gok és hivatalok, továbbá társai dalmi és egyéb közületi szer­veknek a következő műszaki, gazdasági és igazgatási vezetőit illeti meg a magasabb fejadag: 1. Hivatalvezetők, hivatalveze­tő helyettese, főosztályvezetőik, főosztályvezetőhelyettesek, ön­álló osztályok vezetői, Országos Gyorsíró Iroda vezetője és he­lyettese. 2. Megyei és budapesti Váro­si Tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, elnökhelyettesei, titkára, osztályvezetői és ezek helyettesei. 3. Legalább 100 munkavállaló­val dolgozó állami vállalatok, (központok, egyesülések, gazda­sági irodák) vezetői, vezetőhe­lyettesei, főosztályvezetői, ön­álló osztályok vezetői. 4. Legalább száz munkavál­lalóval dolgdzó állami váUlála­toknál az üzemágak vezető fő­mérnökei. A pótjegyre való jogosultsá­got a szakszervezeti bizottság láltamozása mellett a rendelet előírásai szerint az üzem, hiva­tal, stb. vezetője állapítja meg. A koreai néphadsereg főparancsnokságának legájabb hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsonksága január 11-én közölte: kinai önkéntesek az arcvonal va­lamennyi szakaszán folytatták a támadást az amerikai és Li A néphadsereg egységei ás a Szin Man-csapatok ellen. Amerika kémszervezetének vérengzése Phenjanban A Krasznij Flof- és a Trud szemléje a koreai hadműveletekről A koreai néphadsereg és a kinai önkéntes osztagok sikereiről Pel. rov alezredes a Krasznij Flotban a következőket írja: „A koreai nép­hadsereg és a kinai önkéntesek sú­lyos csapásai alatt az amerikai be­avatkozók és csatlósaik dél felé vo­nulnak vissza az arcvonal egész 200 kilométeres kiterjedéséhen. 'A' Brazza ViUei rádió közlése szerint a néphadsereg már 25 kilo­méterre áll délkeletre Voncsutól és a hamburgi rádió szerint az előrenyomuló néphadsereg már elérte a 37 szélességi fokot, Petrov alezredes továbbiakban rá­mutat, hogy az amerikai beavatko­zók, amikor a néphadsereg egysé­geinek fokozódó csapásai alatt visz­szavonulnak, egyre vadállatiasabban töltik ki gonosz dühüket Korea bé­kés városain és falvain. A koreai nép azonban minden nehézség és szenvedés ellenére biztos a győze­lemben. Volkov alezredes a Trudban Így ír a néphadsereg és a kinai önkén­tesek sikereiről: „Az amerikai csapatok parancs­nokságai a kudarcokat minden módon titkolni akarják. Mint a Monde című párisi lap megírta, a szigorú katonai cenzúra bevezetésének célja, hogy titokban tartsa „az amerikai csapatok mo­ráljának lezülleszlését és harci szel­lemük hiányát." Hogyan is lenne meg a beavat­kozókban az óhajtott „harci szellem" — kérdi Volkov. A hatalmas veszteségek emberben és hadianyagban nagymérték­ben csökkentik barckészségükel. A fronton elszenvedett újabb bal­sikerek veszett dühöt gerjesztenek az agresszorokban. Vereségeiket to­vábbra is a békés városok és falvak kegyetlen bombázásával. lelketlen rombolással, aggastyánok, nők és gyermekek gyilkolásával akarják el-­lensúlyozni. A koreai események azonban meg­mutatják, hogy az amerikai barbá­rok gazsága nyomán a koreai nép csak még szilárdabban erősíti el­szántságát, hogy megszabadítja ha­záját az amerikai beavatkozóktól és csatlósaiktól — fejezi be cikkét Volkov. Az Uj Kina hírszolgálat Ko­reába kiküldött tudósítója írja: Meglátogattam a Phenjan köz­pontjában lévő kivégzőhplyek egyikét, ahol eddig már többezer holttestet ástak ki. Nehéz sza­vakat találni azoknak a kegyet­lenkedéseknek a leírására, ame­lyeket az amerikaiak phenjani tartózkodásuk 48 napja alatt el­követtek. Mindenki tudja, hogy a mé­szárlást az amerikai CIC kém­szervezet ügynökei irányították, a „gyakorlati végrehajtást" Li Szin Man csendőreire és titkos rendőreire bízva. Az egyszerűen „banditáknak" minősített demokraták kiirtása előre elkészített terv alapján tör­tént. Kim Csüng Csai 47 éves phen­jani lakosnak teste tele van seb­helyekkel és tagjait úgy kifica­mították, hogy alig tud vánszo­rogni. A kínvallatás után telje­sen meztelenül egy fűtetlen cel­lába zárták. A börtönből sok embert vittek a vesztőhelyre, ró­la azonban a nagy kavarodás­ban megfeledkeztek. Az áldozatok lelkét nem tud­ták megtörni a hóhérok, még a kivégző osztagok előtt is bátran kiáltották: Éljen Köztársasá­gunk, soká éljen Kim Ír Szen. A bolgár sajtó levelezőinek fontos szerepe A „Robotnyicseszkoo Gyele", a Bolgár Kommunista Párt köz­ponti lapja, mintegy 2500 mun­káslevelezője több értekezleten tárgyalta meg a munkáslevelezők mozgalmának jelentőségét és a központi pártsajtó széleskörű levelezőhálózata kiépítésének kérdését. Az értekezleteik megmutatták, hogy a munkáslevelezők egész országra kiterjedő hálózata nagyban elősegíti a pártsajtó munkáját és javítja az üzemek és falvak dolgozóinak termelé­st. Német költő himnusza Sztálin elvtársról Johannes Becher német költő válogatott verseiből gyűjtemé­nyes kötet jelent meg Moszkvá­ban 150.000-es példányszámban. A költő verseiben méltatja a Német Demokratikus Köztársa­ság építő munkájának eredmé­nyeit, a Német Demokratikus Ifjúság békeharcát. Sok költe­ményében magasztalja a Szov­jetuniót, dicsőíti Lenin elvtársat és kimagasló helyet foglal el versei között egy Sztálin elv­társról írott himnusz,

Next

/
Thumbnails
Contents