Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-13 / 10. szám

2 SZOMBAT, 1951. JANUÁR 18. 4 Szegedi Ruhagyár dolgozói több, jobb munkával avatják ünneppé a szegedi pártértekezlet napját Antikor belép az ember a kapuján, úgy érzi magát• mintha ligct9C< üdülőhelyre érkezett volna. A hatwlmas udvar pázsitja zöldéi az enyhe télben, amott a sarokban pár kisgyerek játszik Várat cp'ítenek a nagy rakás homokból. Ilyenkor a déli órákban melegen süt a nap. csupán a fák csupasz ágai mutatják azt. hogy tél van. Az udvaron még semmiből sem lehet következtetni az üzemre, nem hallani gépzúgást. Most kinyílt valahol egy ajtó, mert zeneszó hallik, pat'ogóiitemű * induló, mely bent. az üzemben megtölt minden munkatermet. Zakatoló varrógépek, tágas, meleg munkatermek, vidám zene, mosolygós munkásarcok: ez a Szegedi Ruhagyár. Két és fél napos norma egy nap alatt De a Szegedi Ruhagyárat nem fsak ez jellemzi, hanem az is, ami a vidámabb élet velejárója: a jó munka. Az üzem diolgozói egyre nagyobb eredményeket érnek el a szocializmus építésében, de nem nyugodnak bele ezekbe az eredményekbe, hanem még magasabbra törnek, még jobban fokozzák az előrehaladás ütemét. Az üzem egyik élenjáró sztahánovistája, Kertes Endre már 1952 júniusi tervénél tart s igyekszik úgy fokozni termelését, hogy 1951 május else. jére befejezze az 1952.es tervét, hozzáfoghasson a harmadik tervévhez. Kertes elvtárs újításokkal tette gyorsabbá, eredményesebbé munkáját. Most nemrégiben vezettek be egy újítását, amivel jelentő3 mértékben fokozni tudja termelését. Mint mondja, már nagyon időszerű volt ennek az újításnak a bevezetése, mert Pártunk V. Kongresszusát olyan termelési eredménnyel akarja ünnepelni, amilyet még eddig nem ért el. — Van azonban a Kongresszusnál még egy közelebbi dátum is. amit többtermeléssel akarok ünnepelni — mondja Kertes elvtárs. Ez a dátum a vasárnapi szegedi pártértekezyet. mely irányt mutat további munkánkhoz. A pártértekezletet megelőző napon két és fél napi normámat teljesitem, 250 stzáza. jékos eredményt érek el! A* ifik példát mutatnak A Szegedi Ruhagyárban a Pártkongresszus tiszteletére kezdődött munkaverseny során bontakozott ki az a spontán mozgalom, melynek célja: többtermelésaei még nagyobb ünneppé avatni a szegedi pártértekezlet napját. Erre készül mindenki a tűzőteremben is. Zúgnak, zakatolnak a villanyerővel meghajtott varrógépek, a hangszójóból vidám zene árad. Most éppen „Szív küldi szívnek"-műsor van. ami azt jelenti, hogy a „stúdióban" bármelyik dolgozó rendelhet pár fillérért lemezt s dallal köszöntheti munkatársát, vagy üzemrészének dolgozóit. Az így összegyűlt pénzt új lemezek beszerzésére fordítják. A hangszóróból kellemes dallam csendül: „... a nép te vagy, a fiatal büszke erő..." Tácsi Ferencné szinte a keringő dallamára csúsztatja a varrógép tűje alá az anyagot. Egy két mon. datot időközben el is dúdol, de közben ég a keze alatt a munka. 180 —190 darabot is elkészít ebből a munkadarabból, amin dolgozik. — Pontosan mellette dolgozik Husztik Dezsőné. Mindketten DlSZ-tagok és megbeszélték, hogy mint ifjúmunkások példát mutatnak. Tácsi Ferencné a szegedi pártértekezletet megelőző napon 202 munka, darabot készít el. Husztik Ferencné még ezt a felajánlást is túl akarja szárnyalni. — Pártonkívüli vagyok, de számomra is egyet jeleint az élettel a Párt — mondja —, 142 százalékos teljesítményemet az Országos Pártkongresszus tiszteletére 160 százalékra akarom fokozni, a szegedi pártértekezlet napjáig pedig 150 százalékos eredményt érek el. A békéértl Mintegy magyarázólag teszi hozzá: — Azért nem tudom már vasárnapra elérni a 160 százalékot, mert több, mint egy hónapi fejlődés szükséges ahhoz, hogy ezt az eredményt elérjem. Olyat pedig nem akarok felajánlani, amit nem tudok teljesíteni. 150 százalékos teljesit. menyemet azonban a szegedi pártértekezlet után is tartom és fokozatosan közelitem meg a Pártkongresszusig a 160 százalékot... Azért tűztem magam elé ezt az eredményt, mert tudom, hogy a Párt vezeti a békéért folytatott harcunkat, nekünk pedig úgy kell dolgoznunk, hogy minden gépöltéssel a béke nagy ügyét szolgáljuk! Husztik Ferencné ennek a felajánlásnak teljesítésével eléri azt. hogy első negyedévi tervéit 20 nappal előbb befejezi. Igazi célja azon. ban az, hogy egy hónappal előbb befejezze az első negyedévi tervet. Koncsek Istvánné elvtársnö még Ipari nagyüzemek csatlakozása a kongresszusi felajánláshoz A Pártkongresszus tiszteletére megindult felajánlási mozgalomhoz az országban naponta újabb és újabb nagyüzemek dolgozói jelentik be csatlakozásukat. A nagybátonyi szénbányák sárospataki bányaüzemének dolgozói bejelentették, hogy február 24-ig 42 vagon tervenfelüli szenet termelnek. A Láng gépgyárban két darab 50 lóerős mozdony tervenfelüli elkészítésével kívánják kifejezni ragaszkodásukat a Párthoz és Rákosi Mátyás elvtárshoz. A Magyar Acélárugyár dolgozói az előirányzaton felül készítenek 400 szénfejtő nyársat. Jelentős önköltségcsökkentést is eszközölnek a kemencék felfütésénél. De nemcsaik az üzem öszszessége készül lendületesebb munkával a Pártkongresszusra, hanem az egyes dolgozók is tesznek egyéni felajánlásokat. A Duna-cipőeyár dolgozói levélben jelentették be Rákosi elvtársnak, hogy a Pártparlament tiszteletére négy nappal a kitűzött határidő előtt teljesítik februári tervüket és hulladékból félmillió értékű gyermekcipőt készítenek. Az alberttelepi bányászok Rákosi Mátyásnak küldött levelükben vállalták, hogy a Párt Kongresszusának tiszteletére 4 ezer tonna szenet termelnek terven felül. Szerződési könyveket oszt ki a földművesszövetkezet a dolgozó parasztoknak Megkezdték a szegedi földmű vesazövetkezetben a termelési- hizlalás'- és nevelési szerződési könyvek kiállítását és kiosztását. Minden szerződéstkötő dolgozó parasztnak a földművesszövetkezet dolgozói viszik ki a lakására ezt a könyvet, amelyben pontosan feltüntetik, a leszerződött földterület, vagy a hizlalásra, nevelésre leszerződött jószágok mennyiségét. A szerződési könyv nagy segítséget nyújt a dolgozó parasztságnak. mert a könyv pontos útmutatást ad a növények és a jószágok gondos kezelésére vonatkozóan. ugyanakkor a könyv betét, lapjain a szerződött fél pontosan vezeteti, hogy mikor, m lyen munkát végzett el. De segítséget nyújt a földművesszövetkezeti vezetőségnek is, mert igy pontosan láthatják, hogy egy-egy szerződött fél hogyan áll a mezőgazdasági munkák elvégzésével. így időben segítséget tudnak nyújtani a magasabb terméshoaam eléréséért. csak két héttel ezelőtt került az üzembe. Munkája: vasalás, hajtogatás. Eddig előfordult bizony az, hogy a vasalók és hajtogatok elmaradtak a gépesek és az átvizsgáló mögött. Koncsek elvtársnő nem tud százalékot, számszerűleg kumutatható teljesitményemelést felajánlani, de ő is jobb munkával szeretné ünnepelni a szegedi pártértekezlet napját. — Azt ajánlom fel — mondja—. hogy a jövőben soha nem fogunk elmaradni a gépesek és az átvizsgáló mögött! i'nnep a svegedi pártértekeslot Hosszú, keskeny asztalnál ülnek egymás mellett Uovszki Lajosné és Bödö Oszkárné. Mindketten pár tonkivüliek. Munkájuk: gombvarrás. Villámgyorsan jár kezükben a tű. s a gombok varázslatos gyorsasággal kerülnek helyükre. így mondják: — Nekünk is ünnep a Szegedi pártértekezlet, nemcsak azért, mert mindketten dolgozók vagyunk, hanem azért is, mert mindketten anyák vagyunk. llovszkiné kezében pillanatra megáll a tű, amikor mondja: — A Párt nyitotta meg az érvényesülés. a gyönyörű jövő kapuit 20 éves fiam előtt, s a Párt telte lehetővé, hogy én is megbecsült dolgozóvá, emberré válhattam! Bödő Oszkárnénak két kisebb gyermeke van. öértük harcol, amikor a békéért harcol. S a békéért harcol, amikor a szegedi pártértekezlet tiszteletére fokozza termeltési eredményét. Szombaton nem 15. hanem 17 munkadarabot készít el.., ti • A Szegedi Ruhagyár csak egy a sok szegedi üzemek közül, ahol a dolgozók több, jobb munkával akarják még nagyobb ünneppé avatni a szegedi pártértekezlet napját. Nem szervezte ezeket a felajánlásokat senki az üzemben. A dolgozók szíve, a Párt iránti szeretet és ragaszkodás diktálta ezeket a felajánlásokat, s ez a szeretet válik anyagi erővé a szegedi pártértekezletet megelőző napon a szegedi üzemekben. Vata Rókusné sztahánovista élenjár a kongresszusi versenyben A Szegedi Kender vizesfonójának sztahánovista élmunkása, Vata Rókusné elvtársnö. Nem ma, de már több mint harminc éve ebben az üzemben dolgozik. Vata elvtársnő a felszabadulás után azonnal tagja lett a Pártnak és a termelésben is egyre emelte teljesítményét. Úttörője volt a vizesfonóban a kétgépes termelésnek. Pár hónapig csak maga dolgozott az üzem ebben a részében két gépen, de hamarosan rájött arra, hogy feladata: jó munkamódszerét átadni munkatársainak. Muuikaidő után többször ott maradt még és foglalkozott a vizeefonó dolgozóiMűi t párt- és MNDSz-tag » élenjár. Állandóan és rendszeresen emeli politikai tudását és népnevelő munkáján keresztül ezt gyümölcsözteti is. Örömmel végzem népnevelő munkámat — mondja —* szívesen beszélgetek dolgozótársaimmal, vagy kerületben a beosztott családok tagjaival s mikor sikerül meggyőznöm egyegy dolgozót az ellenség aknamunkájáról s a békét akaró nagy család következetes békeharcáról, akkor még nagyobb kedvvel végzem termelő munkámat, még nagyobb kedvvel val, elmondotta több' társának, hogy ő hogyan, miképpen végzi ugyanazt a munkafolyamatot. Jó és fáradhatatlan munkájának eredménye: Bódi Szilveszterné ma már szintén két gépen dolgozik s a vizesfonó több dolgozója már az ő munkamódszerével végzi termelő munkáját. Átlagos eredménye 104—110 százalék, ami ebben az üzemrészben igen jó teljesítmény. folytatom felvilágosító, agitációá feladatomat. Vata elvtársnő a kongresszusi felajánlóik között is első. Felajánlotta, hogy mint munkamódszerátadó, még jobban végzi munkáját és ezévi tervét szeptember l-re befejezi, hogy ezzel is bebizonyítsa hűségét és szeretelét a Szovjetunió és a Magyar Dolgozók Pártja iránt. A bánya- és energiaügyi minisztérium jelentése az 1950 december 30-i tatabányai bányászszerencsétlenség okáról i. A tatabányai XII. akna 928-as munkahelyén volt a robbanás főfészke, ahol az általános bányabiztonsági szabályzat tilalma ellenére, metángáz jelenlétében paxittal robbantották. A bányarendészeti szabályzat sujtóléges bányákban csak sujtólégbiztos robbanóanyag (nitrocertusit) használatát engedélyezi. A paxittal való robbantás eltiltása. az üzemvezető feladata lett volna, de vétkes könnyelműségből nem tiltotta meg, illetőleg nem akadályozta meg a paxittal történő robbantást. A 928-as munkahely közelében volt egy omlasztott, azaz már kivájt bányarész. Az omlasztásban becslés szerint körülbelül 250— 300 köbméter metángáz halmozódott fel. A robbantásnál ez a metángáz-mennyiség felszabadult és előidézte a sujtólégrobbanást, amely a bánya különböző részein sorozatos szénporrobbanást is kiváltott. A robbanás dinamikus hatása oly nagyméretű volt, hogy a bánya területén a léwezetésre beépített légelzáró ajtókat szétzúzta és így az egész bánya levegő nélkül maradt. Ez okozta, hogy a robbanás színhelyétől távolabb eső munkahelyeken foglalkoztatott bányászok, akiket a robbanás nem ért el. levegő hiányában a szerencsétlenség áldozatai lettek. Hogy szerencsétlenség következett be, közrejátszott az is, hogy a metángázos 928-as munkahelyet az előírás ellenére sem szellőztették mesfelelüen. n. ÍA szerencsétlenség következtében a bányában dolgozó 113 bányász közül 81 életét vesztette. 32 pedig kisebb-nagyobb sérülések árán megmenekült. Az utóbbiak közül 15 fő kórházi ápolás alatt áll. A robbanás léghatása, a legtávolabbi pontokat véve mintegy 6—7C0 méter távolságra terjedt ki, míg a dinamikai hatás, amely igen számos omlást és rombolást okozott, egészen a küiszínig hatott. A dinamikai hatás valamennyi légajtót és parciális légvezetést megsemmisítette. Igen súlyos kárt okozott a csille-parkban, kábel-, cső- és jelzőhálózatban. A küiszínig ható robbanás tönkretette a hármas légajtót az aknarakodón s ez.ze] a légvezetést egészen addig rövidre zárta, amíg a mentőcsapat a légajtókat helyre nem állította. III. A ielclősaég nicgúllapilúsa A tatai szénmedencében annak ellenére, hogy a XII. akna sujtóléges, a műszaki vezetés nem fordított kellő gondot annak kezelésére és nem tartotta be, illetve nem tartatta be az általános bányabiztonsági szabályzat idevonatkozó rendelkezéseit, figyelmen kívül hagyta a metán felgyülemléséből származó állandó veszélyt. A bányarendészeti felügyelőség nem fordított kellő figyelmet a sujtólég-rendszabályok megtartására és nem kifogásolta a helytel en szellőztetést és robbantási módszereket. A fentiek folytán a XII. akna üzemvezetősége is rendkívül .felelőtlenül kezelte a sujtólég kérdést, amellett, hogy a XH. akna leginkább sujtóléges a tatai medencében. A vizsgálat során felmerült adatok alapján megállapítást nyert Bende József bányamérnök és Becsák Józ"sef főbányamester személyi felelőssége, azért; mert: a) a robbanást kiváltó munkahelyen nem volt meg az elszívó (parciális) szellőztetés, hanem csak fuvatással szellőztettek. b) Metán jelenlétében szabályellenesen robbantottak. c) Sujtóléges helyen paxittal robbantottak, ami végeredményben a katasztrófát kiváltotta. Becsák bányamester, mint az üzemvezető helyettese, a délelőttös műszakban a baleseti munkahelyen a déli órákban megjelent és az ottani munkatársaknak a metán jelenlétére tett észleletei ellenére intézkedést nem tett. Figyelmen kívül hagyta a főbányamester a munkahely homlokán elért régebbi törésből származó körülménveket is, azt nem jelentette tovább az üzemvezetőnek és így nemcsak a második műszak, hanem a harmadik műszak is az elgázosodott munkahelyen nyert telepítést. Felelősség terheli ifj. Kornéli József bányakörzetvezetőt is, mert neki a metán előfordulást ellenőriznie és a munkahely kiürítése felől intézkednie kellett volna. A nevezett három személyt további eljárás végett az illetékes hatóságoknak adtak át.