Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-12 / 9. szám

JElvetemült amerikai véres gengsztertámadás a washingtoni magyar követségen Fényes nappal halálra szurkálták Gyulai Ida követségi tanácsosnöt 4 magyar kormány erélyes jegyséke as VSA külügyminisstériumáhos A külügyminisztérium tájékoz­tatási főosztálya közli: A washingtoni magyar követ— pégem szerdán felháborító me­rénylet történt. Egy állítólagos magyarszárm azású egyén, Henry Garfn^r, behatolt • követség épületébe. A me­rénylő elrejtve harminc cen­timéter hosszúságú kést vitt magával, mellyel megtámad­ta Gyulai Idát. a követség tanácsosát, négy súlyos kés­szúrást ejtett rajta. A kés­szúrások közül az egyik * tüdőbe hatolt. Gyulai tanécsosnő állapota orvo­si vélemény szerint igen. súlyos. Az eddig rendelkezési© álló közlésekből kiderült, hogy a páratlanul brutális merényletet rendikívül különös körülmények között hajtották végre. Amerikai hírforrások szerint a merénylő pzerdán a korareggeli órákban New-Yorkból utazott Washing­tonba. Megérkezése után felhívta telefonon az International News Service ismert ameri­kai hírügynökséget, hogy küldjenek ki a magyar kö­vetségre ripartert és fényké­| pészt, pert ott — as amerikai rádió pzövege szerint „valami érdeke* dolog fog történni" fi hírügynökség kiküldte az új­ságírót és a fényképészt, akik Gartnerrcl a követség előtt ta­lálkoztak s vele együtt behatol­tak a követség épületébe. Gart­p«r Itt kijelentette, hogy a ma­gyar követtel kíván beszélni, gnajd az őt fogadó Gyulaf faná­esosnőn a hírügynökség kép­viselőinek jelenlétében kö­vette el a merényletet Jellemző, hogy az amerikai fendőrség őrizetbe vette ugyan g merénylőt, de nem foglalkozott az újságíró és a fényképész sze­repével, s nem kívánta felderí­teni, volt-e tudomása a szóban­forgó hírügynökségnek arról, hogy „mi leit ar ar érdeke* dolog" aminek megírására és lefényké­pezésére egy állítólag ismeretlen egyén egyetlen telefonhívására a helyszínre küldte riportereit. Alig egy órával a merény­let után az amerikai rádió terjedelmesen közölte a tör­ténteket anélkül azonban hogy egyetlen elítélő szót is fűzött volna hozzá. A gyilkossági merénylet ügyé­ben a magyar külügyminisztéri­um a kormány nevében csütör­tökön jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok budapesti kö­vetségének. Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság wa­shingtoni követe az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériumánál szintén jegyzékben tiltakozott a bru­tális merénylet ellen. A magyar kormány tiltakozó jegyzéke ,,A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma kormánya nevében az Egyesült Államok bu­dapesti követségének az alábbia­kat hozza tudomására: F. hó 10-én egy Henry Gart­ner nevű személy két amerikai újságíró kísé­retében behatolt a Magyar Népköztársaság washingtoni követségének helyiségeibe, ott megtámadta Gyulai Idát, a követség tanácsosát és rajta egy erre a célra előre elkészített kés­sel több életveszélyes sebet ej­tett. Ezzel a minősíthetetlen bru­tális merénylettel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság kor­mánya szükségesnek tartja meg­állapítani : 1. A merénylet körülményei és nevezetesen a sajtótudósítók részvétele nyilvánvalóvá teszi, hogy előre megfontolt, részletei­ben is előkészített, provokációs jellegű bűncselekményről van szó. 2. Nem fér kétség ahhoz, hogy ez a fényes nappal végrehaj­tott rekláimszerfien megrendezett, á sajtónak előre bejelentett orv­támadás egyenes következménye és fejleménye annak az állan­dóan fokozódó uszító- és rágalomhadjáratnak, amely az Egye­sült Államokban, azok hivatalos tényezőinek tudtával és bátorí­tásával a Magyar Népköztársaság ellen folyik. 3. Az a tény, hogy az alávaló merényletet háboríthatatlanul követhették el és hogy a merényletnél asszisztáló két újságírót az amerikai hatóságok őrizetbe sem vették, arra mutat, hogy a magyar követség és diplomáciai személyzete az Egyesült Álla­mok illetékes szervei részéről nem részesül az öt megillető véde­lemben. Fentiek alapján a Magyar Népköztársaság kormánya a me­rénylet feletti felháborodásának kifejezése mellett nyomatékosan kéri az Egyesült Államok kormányát, hogy a szóbanforgó bűn­cselekményt a legsürgősebben vizsgáltassa ki és biztosítsa a bűn­tettes és a bűnrészesek szigorú és példás megbüntetését. Ugyanakkor a Magyar Nép­köztársaság kormánya leszögezi, hogy az Egyesült Államok kor­mányát tekinti felelősnek a Ma­gyar Népköztársaság washingto­ni diplomáciai képviseletének nyugodt és biztonságos működé­séért és elvárja, hogy a jövőben ezt megfelelő intézkedésekkel biztosítsa. A magyar külügyminisztérium kéri az Egyesült Államok követ­ségét, hogy fentieket hozza az Egyesült Államok kormányának tudomására, azzal, hogy a jelen jegyzékben foglaltakra a magyar külügyminisztérium mielőbb vá­laszt kér." Sztálin elvtárs személyes gondoskodása a dolgozók gyógykezeléséről és üdüléséről Üdülési konferencia Galyatetőn A Szovjetunió és a népi demo­kráciák galyatetői üdülési kon­ferenciáján Hódi László, a SzOT üdülési alosztályának vezetője, elmondotta, hogy dolgozóink je­lentős része töltötte szabadságát az ország legszebb helyein fekvő üdülőkben, a Párt nagyszerű gondoskodása és népi demokra­tikus államunk anyagi támoga­tása eredményeként. Köszönetet mondott a baráti államoknak, azért a baráti fogadtatásért, amelyben a hozzájuk érkező dolgozókat részesítették. Ezután dr. Antonyin Rezeck, a Csehszlovák Üdültetési Központ vezetője számolt be a csehszlo­vák szakszervezetek üdültetési munkájáról. Szerdán, a konferencia máso­dik napján, Ivan Repnyikov, a Szovjetunió Szakszervezeti Köz­ponti Tanácsának képviselője tartotta meg beszámolóját a szovjet szakszervezetek üdülteté­si tevékenységéről. Utalt a Szovjetunió hatalmas eredményeire, majd így folytat­ta: A szovjet kormány évről-év­re fokozottabb mértékben elégíti ki a dolgozók kultu­rális és szociális igényeit s ezzel valóra váltja a „leg­főbb érték az ember" nagy­szerű elvét. — Nagy gondot fordít álla­munk — mondotta — az anyák é» gyermekek üdültetésére- Nagy népszerűségnek örvendenek az úttörő táborok, amelyek az is­kolai szünidő alatt egészséges, vidám életet biztosítanak gyer­mekeinknek. — A Szovjetunióban általában 12 napig tartózkodnak a dolgo­zók az üdülőkben — mondta —, de vannak egynapos üdülések is, amikor a dolgozók vasárnap, vagy más szabadnapokon elutaz­hatnak, hogy egy napig pihen­jenek és szórakozzanak az üdülőben. — Szanatóriumi hálózat kiépí­tésénél arra törekszünk — foly­tatta beszámolóját a szovjet küldött —, hogy a gyógyintézete­ket egyes betegségek (szív, emésztési szervek, tüdő-megbete­gedések) szerint specializáljuk Ezeken kívül általános tipusú, valamint a terhes anyák rendel­kezésére álló szanatóriumok is vannak. | Befejezésül Ivan Repnyikov hangsúlyozta, hogy a nagy Sztálin személyes gondosko­dásának, a kormány állandó támogatásának köszönhetik a szovjet szakszervezetek az üdültetés és gyógyítás terén elért eredményeiket. Periele Negescu, a Román Tár­sadalombiztosítási Központ tit­kára elmondotta, hogy 1950-ben háromszázezer dolgozó üdült az ország különböző üdülőhelyein. Drodz lengyel küldött a népi demokráciák közötti csereüdülte­tés jelentőségéről beszélve meg­állapította, hogy az túl megy az üdülés és a turisztika kérdé­sein. A csereüdültetés mindenek­előtt a nemzetközi proletárszoli­daritás megerősítését, a dolgozók legjobbjainak egymással való megismerkedését szolgálja — mondotta. Hazaáruló püspökök bűnügyét tárgyalja a szlovák állambíróság A bratislavai állambíróság megkezdte az összeesküvéssel, hazaárulással és kémkedéssel vádolt püspökök perének tár­gyalását. Vojtassák, az elsőrendű vád­lott, egyik vezetője volt a Hl in­ka-pártnak. Később a szlovák államtanács alelnökeként tevé­kenyen résztvett a faji tőrvé­nyek meghozatalában és végre­hajtásában. Nagy része volt ab­ban, hogy a Tiso-féle szlovák hadsereget a Szovjetunió elleni háborúba vitték. Vojtassáknak 23 055 hold püspöki birtoka voR évi 3— 4 millió korona jövedelem­mel. Mindent elkövetett vagyona megmentésére. Rendszeresen kémkedett az imperialisták szá­mára. Kémjelentéseket küldött a prágai pápai munciaturának, va­lamint a külföldre szökött Hlin­ka-párti főkolomposoknak. Min­den erejével igyekezett meghiú­sítani a csehszlovák állam és a katholikus egyház megegyezé­sét. Buzalka rendszeres kapcso­latot tartott Durcsanszkyval és Szjdorral, a Hllnka-párt külföldre szökött népámló politikusaival. Azonkívül a vatikáni kémszolgálat egyik legtevékenyebb ügynöke volt. Gejdíc a második világháború előtt megszervezte a Csehszlo­vák Köztársaságban tartózkodó szovjetellenes ukrán naciona­listákat és az ideiglenes náci megszállás idején a Szovjetunió területére küldte őket, hogy elő­segítsék a hitlerista gyarmatos!-, tó törekvéseket. A felszabadulás ntátl szervez­te a benderistákat és sokat közülük Nyugatnémetország­ba szöktetett. A tárgyaláson Vojtassák » bizonyítékok súlya alatt bevall lotta a terhére rótt bűncselekmé­nyeket. Beismerte, hogy a népi demokratikus rendszer megdön­tésére szövetkezett a dolgozó nép belső és külső ellenségei­vel, részt vett a zsidótörvények meghozatalában, majd az érték egytized részén megszerezte a zsidó tulajdonosoktól elkobzott betlenovcei nagybirtokot. ítéletet előreláthatólag hétfőn hirdet­nek. A koreai néphadsereg főparancsnokságának legújabb hadi jelentése Az albán nemzetgyűlés törvénybe iktatta a béke védelmét A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága január 10—i hadijelen­tésében közli, hogy a néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek az arcvonal valamennyi szakaszán foly­tatják a támadást az amerikai ét Lt Szin-Man csapatok ellen. Titéék kegyetlenül elnyomják Jugoszlávia nemzetiségeit A Scanteia írja: A belgrádi gyilkos és kémbanda ugyanolyan nemzetiségi politikát folytat, mint a hitleristák és az angol­amerikai gyarmatosítóik. Jugoszláviában igen sok nem­zetiség él. A nemzetiségek Tito fasisz­ta klikkjének uralma alatt még nyomorúságosabb hely­zetben vannak, mint a Ka­ragyorgyevicsek idején. A szerbeket épúgy, mint a hor­vátokat, a szlovénokat és mon­tenegróiaikat Tito fasiszta klikk­je a végsőkig kizsákmányolja az amerikai imperialisták ér­dekében. Ezek mellett Jugoszláviában még számos úgynevezett „ki­sebbség" él: albánok, bolgárok, magyarok, csehek, szlovákok, görögök. Hogy milyen módon „oldot­ták" meg a titóisták a jugo­szláviai nemzetiségi kérdést, azt a legjobban akikor láthatjuk, ha megvizsgáljuk a mai Jugoszlá­via nemzetiségeinek igazi hely­zetét. A Jugoszlávia déli részén élő többszázezer albán lakos a legborzalmasabb terror és elnyomás alatt él. Macedóniában a Tito-fasiszták még vadabb terrort alkalmaznak a nemzetiségekkel szemben? mint a régi királyi rendszer ide­jén. A Tito-klikk háborús ké­szülődései még csak súlyosbítot­ták a nemzetiségek amúgy is ne­héz helyzetét. Fasiszta terror, a nemzetiségi jogok maradványainak felszámo­lása, tömeges deportálás, letar­tóztatások, sovinizmus, a nem­zetiségek féktelen elnyomása — így „oldották" meg a titóisták a nemzetiségi kérdést. Ezekkel a megfél említési mód­szerekkel a titóisták azonban nem érik el aljas céljukat. A jugoszláviai „kisebbségek" tá­mogatják a jugoszláv népek harcát a hóhér Tito fasiszta rendszere ellen az ország nem­zeti felszabadítása érdekében. Amerika önműködő bilincseket ajándékozott Titóéknak A jugoszláv politikai emigrán­sok lapja, a Moszkvában meg­jelenő „Szocialista Jugoszláviá­ért" közli egy jugoszláv munkás levelét. A levélben megírja, hogy az amerikai titkosrendőrség ma­gasrangú funkcionáriusai bel­grádi UDB-épület közvetlen köze­lében laknak. Ezek a tanácsadói Rankovios belügyminiszternek is. Az amerikaiak utasításai alap­ján az UDB különleges kínzó­kamrákat rendezett be az ország nagyobb városaiban. Az amerikaiak néhányezer olyan bilincset ajándékoztak az UDB-nak, amely a legkisebb mozdulatra összeszorul és bor­zalmas fájdalmakat okoz. Jugoszlávia népei Titóék tit­kolózása ellenére jól tudják, hogy Tito és Rankovics janicsár­jai a jugoszláv hazafiakat amerikai gazdáik utasításai szerint kínozzák és gyilkolják. Az albán nemzetgyűlés szerdán rendkívüli ülést tartott az Albán Népköztársaság kikiáltásának ötö­dik évfordulója alkalmából. Ugyanekkor került tárgyalásra Al­bánia békevédelmi törvénye is. Az ülés megnyitása után Husni Kapo, helyettes miniszterelnök mondott ünnepi beszédet, majd Go­go Nusd, Tirana képviselője, az Al­bán Szakszervezeti Szövetség köz. ponti tanácsának elnöke terjesztet­te elő a „népek békéjének védelmé­ről" szóló törvényjavaslatot. Ki­emelte, hogy az amerikai imperia­listák és lakájaik mindeta eszközzel új világháborút akarnak kirobban­tani és rámutatott, hogy ezzel a .örekvéssel szemben a földkerekség minden pontján épp úgy. mint Al­bániában, napról-napra nő és erő­södik a békemozgalom. Több képviselő felszólalásában hangsúlyozta az albán nép mély gyűlöletét a háborús uszítók ellen, valamint törhetetlen békeszeretetét és békeakaratát. Az albán nép képviselői ezután egyhangú felkiáltással jóváhagyták „a népek békéjének védelméről" szóló albán törvényt, fllbán—bolgár kereskedelmi megállapodás Albánia és Bulgária Szófiá­ban kereskedelmi szerződést kö­tött az 1951-es évre. A szerző­dés keretében Albánia szurkot, rezet, mezőgazdasági terméke­ket szállít Bulgáriának, ahon­nan textilneműt, szőlőtőkéket, meszet és gyógyszerárukat im­portál. A két ország között megkötött kereskedelmi szerző­dés jelentékenyen fokozza az árucserét. Hathetes kultúrpolitikai iskola A SzOT kultúrnevelési osztá­lya országszerte hathetes esíi kultúrpolitikai iskolát indít. Az iskolák feladata: a kullúrnevelési felelősök és kultúraktivák to­vábbképzése. Az iskolák január 15-én kezdik meg működésüket. Egy-egy tanfolyamon átlagosan 25 hallgató vesz részt. Az országiban 18 ilyen tovább­képző kul túriskola indul. i

Next

/
Thumbnails
Contents