Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-10 / 7. szám

SZÉ'RDA, 1951. JANUÁR 10. 3 A KOYALJOV-MOZGALOM ELSŐ NAPJA |KÉPEK A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL A MAGYAR KENDERBEN Hétfőn is éppúgy zúglak a gépei a Magyar Kender szövődéjébeu, mint máskor. Ugyanúgy csattogtak a vetélök, ugyanúgy zúgott az egész nagy t?rcm- Látszatra semmi sem változott, mégis mindenki oda-odc kíváncsiskodott az egyes gépek le­lé . .. Igen! Ott, annál a gépnél. Ci­kora Sándorné gépjénél ma nem úgy megy a munka, mint máskor szo­kott. Ketten állanak a gép mellett; Cikora Sándorné és Lebök Lajosné. Cikoráné dolgozik. Lebökné pedig magyaráz. Egész szinpadszerü a do­log. Olyan, mint amikor a moziban lassítoltan vetítik a filmet. Éppen a szálösszekötést mutatja meg Le­bökné, lelassítva karjának, ujjainak minden mozdulatát, hogy Cikoráné jól meg tudja figyelni. Meglássa, hogyan kell a szálat úgy összekötni, hogy minden felesleges mozdulatot kiküszöböljünk, tehát a leggyorsab­ban elvégezzük ezt a gyakran elő­forduló munkamenetet. Lebök Lajosné munkamódszerát­adó. aki megtanulta azt « munka­módszert, melyet a Magyar Kender technikusai a legjobbak munkamód­szerének összevetése alapján dol­goztak ki. Cikora Sándorné, aki ed­dig elég gyöngén teljesítette normá­ját. ezt a tökéletes, jó munkamód­szert veszi rí'- Boldog, hogy alkal­ma van tanulni Alig győz hálál­kodni Leböknénak. — Úgy örülök — mondja —, hogy most végre tökéletesen megtanulha­tok dolgozni! Itt a csattogó szövőgép mellett plvan nagyszerűen hat, amikor hoz­záteszi; — Többet tudok majd termelni, eredményesebb építője leszek a szo­cializmusnak, sikeresebben tudok harcolni a békéért . . • Piroska rosszul tanulta ... Amott, a másik gép mellett Ihar Józsefné tanítja Savanya Piroskát, aki sűrűn panaszkodott, hogy neki bizony magas a normája és csak 65 százalékra tudja teljesíteni. Pedig már hat hónapja dolgozik. A munkiamódszerátadó már az el­ső pillanatokban megállapította, hogy rossz a nyüst, s már segítettek is ezen a bajon. Piroska dolgozik, Iharné pedig figyeli a munkáját. Egyszeresa'k megszólal: — Miért nem szálára teszed a vetélőt? — ]gy tanultam — válaszol Pi­roska kicsit megszeppeuve. — Ez helytelen, akárkitől tanul­tad, mert így rossz minőséget gyár­tasz . . . Odalép s megmutatja, hogyan kell ezt helyesen csinálni. Egy nap alatt háromszoros teljesítmény Kispál Andrásnénak a múlt héten még csak 8—10 ezer vetése volt na­ponta. Mindenki tudja róla az üzem­ben, hogy ügyes szövőnő, éppen ez­ért tűnt fel alacsony teljesítménye. Öl is kijelölték munkamódszerálvc­vönek. Átadója, Zombori Jánosné, elismerően bólogat. Jól dolgozik Kispál Andrásné. Ugyan miért ilyen alacsony a százaléka? — Egy-két perc és már mán meg is kapta a fe­leletet erre a kérdésre. Míg eddig elismerően bólogatott, amikor a szálkötésre került a sor, roszalólag csóválta a fejét. Hogy kötözi a szálat Kispál And­rásné? Körülbelül így: Kényelmesen nekikészülődik, le­hajol. helyet keres könyöke számá­ra a bordán. Amikor ez megvan, rá­könyököl. megkeresi as összekötö­zendő szálat, akkurátusan megköti és mehet a gép. — Ezért alacsony a teljesítmé­nyed — szól Zomboriné. — Ilyen­módon olyan értékes másodperce­ket, perceket, majd órákat veszítesz el, amit soha nem tudsz behozni. Nézd! így kell . . . Egy villanásnyi mozdulat és máris össze van kötve a ssjl• Most megmutatom lassabban... Három órahossza múlva Kispálné már a tanult módszer szerint kö­tötte össze a szálat. Ezen a napon a multheti 8—10 ezres napi vetés­átlaggal szemben 30 ezres vetést teljesített. A mesterek felelőssége A délelőtti műszak befejezté­vel értekezletre ültek össze a munkamódszerátad ÓK, hogy meg­beszéljék a Kovaijov-féle íruin­kamódszerátadás ejső napjának eredményeit, hiányosságait. Már az első nap olyan eredményekről számolhattak be, amilyen ered­ményeket a munkamódszerátadás heteken, hónapokon keresztül nem ért el. A tudományosan ki­kísérletezett munkamódszer átvé­telével jelentősen emelkedett mindéit munkamódszerátvevő V. * teljesítménye, egyeseknek két-, sőt háromszorosára, emelkedett a teljesítménye. A munkamódszer­átadók egész sor oiyan hibát vet­tek észre, amire másképpen igen nehezen dariilt ulna fény. Meg­állapították, hogy az alacony tel­jesítményt igen gyakran az okoz­za, hogy a kezdő szövök nem tudják felismerni a más üzemré­szek által elkövetett hbiákat. A fiatal, kezdő szövőnőket gyak­ran nehéz helyzetbe hozza ;:z is, hogy a mesterek egy része nem adja meg számukra a megfelelő támogatást. Egyes mesterek go­rombáskodnak, kiabálnak veiük abban az esetben, ha a fiatal munkás esetleg tudatlanságból nem jogosan fordud hozzájuk. Ennek aztán az az eredménye, hogy a jogos esetekben sem mer­nek hozzájuk fordulni, félve, hogy ismét gorontbáskodás lenne a vége. Azoknak a mestereknek, akik így viszonyulnak a fiatal, gyakorlatlan munkásokhoz, sür­gősen változtatni kell magatar­tásukon és nekik kell elsősorban elvtársi segítséget nyújtani az elmaradóknak. Javítsuk meg a felvilágosító munkát ! A mimkamódszcrátadókat általá­ban mindenütt örömmel fogadták az üzemben Örömmel fogadták őket, mert tudják, hogy munkájuk nyo­mán rejtett tartalékaink egész tö­mege szabadul fel majd és azok, akik eddig hátul kullogtak hama­rosan felzárkóznak az élenjáróic so­raiba- Akadtak azonban öntudatlan dolgozók, akik nem látták meg, mi­lyen fontos, nehéz és felelősségtel­jes feladatot töltenek be a munka­módszeráladók. Ezek közé tartozik például Hegyes Péter, aki — bár maga is 100 százalékon alul telje­sítő szövő, mégis — úgv nyilatko­zott a munkamódszerátadóhról, mintha azok a munkások nyakán élősködő ingyenélők volnának. — Ez nem azt jelenti, mintha Hegyes Péter és a hozzá hasonló dolgozók ellenséges elemek volnának, hanem sokkal inkább jelenti azt, hogy a Magycr Kenderben a Kovaljov­mozgalmat pusztán gyakorlati fel­adatnak tekintették, nem tartották szükségesnek a mozgalom kellő po­litikai alátámasztását a felvilágosí­tó munkán keresztül. Ezti a hiá­nyosságot sürgősen pótolni kell s jó felvilágosító munkával oda kell hat­ni, hogy a dolgozók felismerjék en­nek a mozgalomnak hatalmas je­lentőségét. Film a légiobhak munkájáról A Magyar Kenderben már elké­szült a brosúra, melyben a techni­kusok aprólékosan leírták a legjob­bak munkamódszerét. Ezt a leírást hamarosan eljuttatják a dolgozók­hoz s arra törekednek, hogy minél több dolgozó megismerje és elsajá­títsa ezt a tudományosan kialakí­tott munkamódszert. Ezt a célt se­gíti elö az is, hogy a legjobbak munkamódszeréről filmfelvételeket készítenek olymódon, hogy részle­tesen be tudja mutatni ez a film­felvétel az apró munkafogásokat. A felvételt a dolgozók előtt levetítik, sőt a fontosabb é*s kiharogsúlyozot­tabb részeket lassítottan is. Elindult diadalmas útjára a Ma­gyar Kenderben a Kovaljov-mozga­lom. Már az első napon is igen jó eredményeket hozott s a még to­vábbi eredményeknek biztos záloga az. hogy felismerték a hibákat é«s már menetközben hozzáfogtak a hi­bák kiküszöböléséhez. Megalakult a Szakszervezetek Csougrádmegyei Ideiglenes Tanácsa Ünnepélyes és bensőséges kere­tek között alakították meg a dol. gozók a Szakszervezetek Csongrád­megyei Ideiglenes Tanácsát. A ta­nácsnak 33 tagja van. A tagok kö­zött nagyszámban vannak élmun­kások, sztahánovisták, kiváló-mun kások. A tanács megalakulásával kiszélesedik az aktivahálózat. Ed­dig a SZOT megyebizottságnak mindössze kilenc tagja volt. A me­gyebizottságot felváltó szakszerve­zeti tanácsnak 33 tagja van. A szakszervezeti munka nagyobb el­lenőrzés alatt lesz és az irányítása is tökéletesebbé válik. Az üzemek, ben dolgozó munkások nemcsak közvetlen kapcsolatot tudnak majd fenntartani a megyei tanáccsal, ha­nem maguk is résztvesznek a szakszervezetek megyei vonatkozá­sú irányításában. A tanács megalakulása után n tanács tagjaiból megválasztották az elnökséget. AZ ELNÖKSÉG TAGJAI: Ábrahám Antal, a tanács elnöke, Szőnyj Ferenc szervező titkát1,"Kis­pál Jenő termeléstfelelős, Rovó Er­zsébet káderfelelős, Pintér János kulturnevelési felelős. Bernáth Béla társadalombiztosítási felelős, Kempl József, a vasutas szakszervezet te­rületi titkára, Sztojka István, a MÉMOSZ szakszervezet Csongrád megyei titkára és Koszorús István, a Szegedi Kendergyár iib. titkára. Az elnökség megválasztása után sor került az ellenőrzi bizottság megválasztására. Elnöké Nagy An­na elvtársnő, a Szegvári Kender­gyár üb-titkára. Az ellenőrző bi­zottság feladata ellenőrizni a me­gyei tanács elnökségének a munká ját, hogy a tanács által hozott ha­tározatokat hogyan hajtják végre, hogyan mozgósítják a társadalmi aktívákat. 1 •m fe í Az egyre fejlődő, gazdagodó kolhozok derűs, vidám életet bizto­sítanak a szovjet falvak dolgozóinak. Gondozottak és szépek a kol­hozfalvak — szinte sugározzák az egészséges életet- A szovjet kolhoz­falvak napról-napra új lakóházakhal, kulturális és egészségügyi intéz­ményekkel szaporodnak. A képen egy kolhozfalu nemrég ép'tett há-i zait httjuk Az utcákat máris aszfaltozzák, A Szovjetunióban javában folynak a hatalmas sztálini ter. mészetátaiakltási tervek megvalósításainak munkálatai. A képen gép­alkatrészeket hajóznak be a hatalmas volgai vízierőművek építései, hez. A szegedi járás dolgozó parasztsága nagy érdeklődéssel látogatja a keskenyfilm­előadásokat A szegedi járás tanyaközpont­jainak és községeinek dolgozó parasztsága nagy érdeklődéssel látogatja az ősszel megindult keskenyfilmeiőadásokat. A ,,Da­lolva szép az élet" című fi'met húsz előadáson mintegy 3300 dolgozó paraszt tekinie ;e meg. Szatymazon 365-en, Röszkén 350-en látták a filmet. A „Szabóné"-t eddig ti­zenkét helyen vetítették le. Mórahalmon az első elő­adáson 525 dolgozó paraszt veit részt. Az előadásra bejöltek a környékbeli tanyavilág dolgozó parasztjai is. Hasonló sikerrel vetítették a „Boldog aratás" cí­mű szovjet filmet is. Az állattenyésztési értekezlet résztvevői felajánlásokat tettek aPártkongresszusra A földművelésügyi miniszté­rium és a DEFOSz az elmuit héten az állattenyésztés és ta­karmánytermesztés fejlesztésé­ről szóló minisztertanácsi hatá­rozat megtárgyalására orszá­gos értekezletre hívta össze az állami gazdaságok és termelő­csoportok legjobb dolgozóit, va­lamint a termelésben kitűnt egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. Az értekezleten felszólaló dolgozó parasztok valamennyien hangsúlyozták, hogy eddig el­ért eredményeiket elsősorban a Párt segítségének köszönhetik s ezért egymásután tettek érté­kes felajánlásokat a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusá­nak tiszteletére. Szojk.a György, a hajdúdoro­gi Rákosi termelőcsoport juhá­sza eddig 120 anya után 143 bárányt nevelt fel, 5—15 kilós gyapjúátlagot ért el és a 120 anyától 90 nap alatt 2900 liter tejet fejt. Ezeket az eredménye­ket a pártkongresszus tisztele­tére 1951-ben 10 százalékkal túlteljesít^ Gergely József, a szökepusztai állami gazdaság dolgozója vál­lalta, hogy a tehenek fejési át­lagát egy literrel felemeli. Ja­kab János, a garai állami gaz­daság tehenésze vállalta, hogy a kezelésében lévő 18 tehén fe­jési átlagát 16.5 literről 18 li­terre emeli. Vánkovics Géza, a győrmegyei állami gazdaságok állattenyész­tési előadója vállalta, hogy a megyei tervben előirányzott 3100 kilós átlagos tejtermelést 3150 kilóra emelik. Makkos Vil­mos, a nagyszentjánosi állami gazdaság dolgozója versenyre hívta ki Tóth Jánost, az alsó­leperdi állami gazdaság dolgozó­ját, vállalva, hogy a reábízott csikókat gondos ápolással 85 százalékban hibamentesen ne­veli Filmvetítés lesz csütörtökön délután hat órakor az alsóvárosi vasutas kultúrotthon­ban (Rákóczi-utca). A rendezőség az érdeklődőket szívesen látja, A dolgozó parasztot segíti a tenvészkoca-szerződietési akció Kormányzatunk újabb jelen­tős támogatásban részesíti kis­és középparasztságunkat a te­nyésakoca szerződtetési akció megindításával. Dolgozó paraszt­jaink, látva a szerződéses ser­léstenyésztési és hizlalást akció eddigi hasznát, legtöbb helyen szívesen kötik meg a tenyészko­cájukra is a szerződést. Az át­adott süldő kilogramonkénti árát 5—5.50 forintban állapítot­ták meg, tehát a dolgozó pa­raszt már most látja, hogy mit kap átadott süldőjeiért. A tavalyi szerződéskötési eredményekhez viszonyítva azon­ban Csongrád megye tenyész­koca szerződtetési eredménye nem mindenütt kielégítő. Né­mely község igen le van marad­va e téren. Példát Szentes mu­tat, ahol a dolgozó parasztok az előirányzat 100 százalékánál tartanak. Csanádpalota 40 szá­zalékban teljesítette eddig a te­nyészkoca szerződtetési akció le­bonyolítását. Meg kell magyarázni minden dolgozó parasztnak, hogy a te­nyészkoca szerződtetési akció előnyeiben kormányzatunk csak a kis- és középparasztokat ré­szesíti. ök maguk látják hasz­nát, ha szerződést kötnek, mert soldkal többet kapnak süldőjeik­ért, m'ntha azokat a szabad pia­con értékesítenék. A népnevelők egyéb feladataik mellett ismer­tessék a dolgozó parasztság előtt a tenyészkoca szerződteté­si akció jelentőségét is. Verseny a vásérhc'vi MSzT-szeivezetek Között A szovjet filmhét sikerének érde­kében az MSZT üzemi aiapszerve­zelek propagandistái vállalták, hogy az üzemi dolgozókat száz szá­zalékig beszervezik a filmek láto­gatására. A felajánlások közül ki­emelkedik Vincze (iyöző MSZT propagandista felajánlása, aki 10 új MSZT-tagot szervez be. valamint a Pártkongresszus tiszteletére nagy­jelentőségű újítást vezet be. A vá­sárhelyi Magasépítési Vállalatnál működő MSZT béke-brigád tagjai vállalták, hogy az eddigi átlag 139 százalékos teljesítményüket 150 szá­zalék fölé emelik. Hasonló felaján­lások történtek a Kötöttárugyár, a Járásbíróság, a Gyárépítö Vállalat MSZT alapszervezeteiben is. A TERMÉSZETTUDOMÁNYI Tár­sulat szegedi területi titkársága el­készítette január és február havi előadásainak ütemtervéi. A most kővokezö előadás címe: „Az élet keresztezése'1, amelyet Szeged és a megye üzemeiben, hivatalaiban és községeiben tartanak meg a dolgo­zóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents