Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

6 VASÁRNAP, 1*1. JANUÁR f. llMÉLETI TANÁCSADÓ A SZOCIALISTA IPAROSÍTÁS ELVI KÉRDÉSEI Jegyinák János megyei párttitkár elvtárs december 3-1 előndásn nyomán. Minden szocialista, kommunista tudja, hogy a szocializmus alapja a modern nagyipar. Felmerült tehát a 'kérdés, lehetséges-e egy elmaradt •országon belül a szocializmust megteremteni és ha lehetséges, hogyan? A választ Lenin és Sztálin adta rtieg azzal, hogy kidolgozták a sioeializmus felépítésének alaptörvényét és módszerét, amely úgy szól: ha a proletárrátus a hatalmat megragadta, úgy szocialista társadalmának felépítését az iparral, az ipar megteremtésével kell kezdeni, As ellenség Trockij és Bucharin támadta a Párt elméletét. Trockij, meghamisítva Marxnak a permanens forradalomról szóló elméletét, azt állította, hogy a szocializmus felépítése egy országban lehetetlen, ehhez szükséges a nyugati országok munkásosztályainak proletárforradalma. Másrészről a parasztságot akarta szembeállítani a munkássággal, azt állítva, hogy a szocialista nagyipar csak a parasztság kíméletlen megadóztatásával teremthető meg. Bucharin viszont jobbról támadt a Pártra azáltal, hogy a falu kapitalista elemeit és a kisáru.termelő parasztgazdaságok fejlesztésének elméletét propagálta. A XT-ik Pártkongresszus 1925ben meghozta határozatát, hogy az országot agráripari országból ipari agrár országgá kell átalakítani és ennek tervét ki kell dolgozni. A ml vlazonynlnk hasonlatosak a Szovjetunióéhoz, de mégis mások'. Iparunk a hároméves terv végén már fejlettebb volt, mint a Szovjetúnió ipara az első 5 éves terv végén. De hasonlatos, hogy nálunk is a fejlett nagyipart az egyéni parasztgazdaságok tengere öleli körül A N. E. P. viszonyai hasonlatosak ahhoz a helyzethez, amely még ma is megvan országunkban. Döntő eltérés, különbség azonban, hogy a Szovjetúniót minden oldalról ellenséges környezet Vette körül az építés éveiben és az új feladat megoldásában teljesen egyedid volt. Mi magyarok támaszkodhatunk a Szovjetúnió kétszázmilliónyi népére, a testvéri népi demokráciákra, és a Szovjetunió több mint harmincesztendős tapasztalataira. Természetes azonban, hogy kapitalista környezet nálunk is van. A határunkon a fasiszta Titó ólálkodik, nyugati határunkon az amerikaiak által megszállt 'Ausztria. Azonban mégsem a különbség a döntő, hanem a hasonlóság. A hasonlóság abban, hogy a Szovjetúnióéhoz hasonlóan nekünk Is erőltetett. gyorsütemü iparosítást kell végrehajtani, és biztosítani kell a szocialista termelési forma túlsúlyát a nemzetgazdaságban rövid időn belül. A azocfnllafa IpnroMtAa alnpclvcl Döntő különbség, amely élesen elválasztja a kapitalizmustól a mi iparosításunkat, az, hogy itt tervszerű, ott anarchikus az iparosítás. A kapitalizmusban a tőkés konjunkturális haszna lendíti előre az iparosftást Kisérő jelenség egyes iparágak aránytalan fejlődése és mások lemaradása. Pl. Magyarországon a malomipar rendkívüli kifejlődése mellett a villamosáramtermelés elmaradása. Ezt a tőkés zűrzavart míg fokozza a munkások reálbérének állandó csökkenése. A Szovjetunióban a polgárháború után azonnal napirendre került a tervszerű építés. 192t-ben már az állami tervbizottság teremt rendet a polgárháborús évek zűrzavarában. A terv alapja a megbizható statisztika. Magyarországon az iparfejlesztési tervet Pártunk, a Magyar Kommunista Párt vetette fel. 'Akkoriban sokan, így Nagy Ferencék és társaik, a jobboldali szociáldemokraták, azt állították, hogy terv nálunk nem lehetséges, llfert nincsenek meg azok az előfeltételek, amelyek a Szovjetúnióbnn megvannak. Ma már nevetséges ezt a tételt cáfolni. hiszen sikeresen befejezett hároméves tervünk és ötéves tervünk első évének győzelme után vagyunk. 'A' szocialista Ipar . megteremtésének elöfeitétele természetesen a munkásosztály vezetőszerepe és az, hogy a termelő eszközök döntő része a munkásosztály kezében legyen. I ' A Szovjetúnió első ötéves tervét a Szovjetúnió XV vPártkongresszusa fogadtn el. Végrehajtása 1928 utolsó évnegyedében kezdődött és mint ismeretes, négy és egynegyed év alatt teljesítették célkitűzéseit, melyek a következők voltak: 1. A középkori elmaradottságot felszámolni, a modern technika alapjára helyezni a szovjet Ipart, 2. erős ipari országgá fejleszteni a Szovjetúniót, 3. végleg kiszorítani a kapitalista elemeket, 4. olyan nagyipart teremteni, amely közvetlenül tudja támogatni a parasztságot is, 5. az elmaradt kisárú-termelést a kollektív gazdálkodás útjára terelni, 6. az önálló nehéziparral az ország véderejének maiimálii fokozása. Az Ilyen hatalmas terv természetesen csak úgy volt végrehajtható, hogy az ország összes termelő erőit avséges terv keretébe foglalták össze. Ugyanez a feladat nálunk is. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy nem képzelhető el a terv másképpen, mint a Párt vezetésével, a munkásosztály vezetésével. Minden más terv, így pl. Titó ötéves terve csődbe jut. A tervszerűséghez hozzátartozik az ipar észszerű elhelyezése. Az, hogy a különböző iparvállalatok közel legyenek nyersanyagforrásainkhoz. Uj, hatalmas építkezéseinket — a Dunapentelei Vasmű slb. — már ezek a szempontok irányítják. ötéves tervünk teljesen meg fogja változtatni országunk képét. Több várost iparosítunk. Megyénkben gyors ütemben folyik Szeged és Vásárhely iparosítása. És az ötéves terv végére megyénkben az ipari munkásság száma meg fog kétszereződni, A Moelallata Ipar súlypontja a nehézipar és ennek' magja, a gépipa'. A kapitalista államokban az iparosodás mindenütt a könnyűiparral kezdődött. Nálunk Magyarországon is a könnyűipar fejlődésével vette kezdetét száz évvel ezelőtt iparosodá sunk. Oroszországban is így volt, ami nehéz helyzetet teremtett a fiatal szocialista állam számára. Ugyanis minden állam önállóságának alapja az önálló nehézipar. Csak szolganépek létezhetnek önálló nehézipar nélkül. Példa erre, hogy- a fasiszta Németország menynyire igyekezett nehéziparunk, különösképpen hadiiparunk fejlődését elnyomni és el is nyomta, ezzel szemben csak az alárendelt könynyűipar fejlődését engedélyezte a fasiszta Magyarország számára. Sztálin az ötéves tervről szólva azt • mondotta, hogy ilyen hatalmas terv csak úgy oldható meg, ha megtaláljuk a megoldás fő kérdését, láncszemét, ami maga után vonja az egész ipar fejlődését. Ez a láncszem a nehézipar és mint előbb szóltunk róla. ennek magja a gépipar, amely biztosítja mind a kőnynyűipar, mind a közlekedés, mind a mezőgazdaság új alapokra fektetését. Nálunk is a nehézipar fejlődésén van a fő hangsúly. Hároméves tervünkben ezf még nem lehetett túlságosan kihangsúlyozni, hiszen ennek a tervnek célja a háborús pusztítás helyreállítása. 'Azonban ötéves tervünk már erősen kidomborítja a nehézipar túlsúlyát. Tervelőirányzatunk volt, hogy 1950-ben a nehézipar a 49-es termeléshez viszonyítva 277.5 százalékos emelkedést érjen el. A valóságban fejlődésünk sokkal gyorsabb, gépiparunk pl. hovatovább már 1954. évi tervét teljesíti. Beruházásaink a nehéziparban tavaly több mint 900 millió forintot tett ki. Az Ipar éi a mezőgazdaság viszonya A kapitalizmus körülményei között a mezőgazdaság elkerülhetetlenül elmarad az ipar fejlődése mögött. A fejlődésnek ez aránytalansága egyik legszembetűnőbb tulnjdonsóga a kapitalista iparosodásnak. Feladatunk most ezen az elmaradottságon gyorsan változtatni, annál is inkább, mert a kisparaszti magángazdaság a kapitalizmus szilárd lalaja. Lenin hasonló körülmények között azt mondotta, hogy 10—20 évi helyes viszony a parasztsággal, már győzelmet jelent az egész világon, saég akkór is, ha a proletáriátus forradalma késlekedik, A mezőgazdaság felfejlesztésének terve Sztálin szavai szerint a következő 6. pontban foglalhatók össze. 1. Újonnan felszereljük (rekonstruáljuk) az ipart, 2. komolyan megkezdjük a mező. gazdaság újonnan való felszerelését, 3. ebből a célból kibővítjük a kolhozok, szovhozok szervezését és fokozni kell a gép és traktorállomások tömeges alkalmazását, az ezekkel való szerződéseket, mint eszközt az ipar és mezőgazdaság közötti termelési kapcsolat létesítésére. 4,. A közép- és szegényparasztság tömegeinek társadalmi támogatása mellett rendkívüli intézkedéseket kell alkalmazni a kulákeilenállás megtörésére, a kuláktól el kell venni a lehető legtöbb gabonafelesleget. 5. A szegényparaszt és kőzépparaszt gazdaság fejlesztését ki kell egészíteni a kolhozok és szovhozok fejlesztésével, tömeges szerződésekke! a gép- és traktorállomások között abból a célból, hogy megkönynyítsiik a kapitalista elemek kiszorítását a mezőgazdaságból és az egyéni parasztgazdaságok fokozatos átvezetését a nagy, kollektív gazdaságok vágányára. 6. 'Ahhoz, hogy mindezt elérjük, fokozni kell a fémipar, a vegyipar, a gépgyártás, a traktorgyárak, a mezőgazdasági gépgyárak stb. fejlesztését. Enélkül lehetetlen a gabonaprobléma megoldása és a mezőgazdaság újjászervezése, A mezőgazdaság ti j főszervezésének kulcsa tehát Iparunk fejlesztésének gyors üteme. Ez a sztálini hat pont vonatkozik a mi mezőgazdaságunkra is. Megvalósítására példa a kulákok helyszíni elszámoltatása. A szocialista akkumuláció (fel halmozódás) A tőke őseredeti felhalmozódása rablással, gyilkolással, vérengzéssel jár. „A tőke minden pólusából vért és szennyet izzad." (Marx). De később a modern kapitalista nagyipar megteremtését a kapitalista országok ugyanilyen módon csinálták, a szükséges tőkét rablással, gyarmatosítással, más népek leigázásával és azokra kivetett hadisarccal teremtették meg (pl. az 1871-es francia háború, bismarcki iparosítás). Vagy rablókölcsönők kivetése tőkeszegény országokra. Mi, magyarok végigszenvedtük ezeknek a formáknak a többségét. Mivel tőkeszegény ország voltunk, a felhalmozódás nálunk külföldi töke segítségével történt. Pl. a dunántúli olajmezőket egy amerikai társaság iárta fel, amelyik néhány év alatt a befektetett tőke százszorosát kapta vissza haszonként. A szocialista ipar megteremtéséhez az akkumulációnak (felhalmozódásnak) ezek a forrásai egyszerűen nem léteznek. Mégis mí a szocialista akkumuláció alapja? Mindenekelőtt a takarékosság, amely komoly áldozatokat jelent, de külföldi kölcsön nélkül biziosftja ipari fejlődésünk alapját. Példának okáért a hároméves tervünkre Nagy Ferenc 40 millió dolláros kölcsönt akart felvenni Amerikától Ennyiért akarta eladni az országot. Mi a hároméves terv két év és 5 hónapia alatt tízszer 40 millió dollárnyi összeget ruháztunk be, mig az ötéves terv első esztendejében, 1950ben egyedül tizenötszörösét a Nagy Ferenc-i 40 millió dollárnak. Tehát a tömegek megtakarítása a termelésben a felhalniozás szempontjából rendkívüli jelentőséggel bir. Ide tartozik a termelékenység fokozása és a munkaidő jobb kihasználása, a gépesítés, amely a munka teljesítőképességét növeli. A szocialista ipar fejlődésének üteme — mint mondottuk — sokkal gyorsabb a kapitalizmusénál. 'A' Szovjetúnió XVI. Pártkongresszusa elfogadta a terv optimális variánsát, ami feszített ütemű iparosftást jelent. Sztálin 1928 novemberében a SZK(b)P Központi Bizottságának plénuma előtt kifejtette, hogy utol kell érni és túl kell szárnyalni a kapitalista országokat függetlenségünk biztosítása érdekében. De mezőgazdaságunk gyors fejlesztése is az ipar gyorsütemü fejlesztését írja elő. Magyarország nemzetközi helyzete is arra kötPlez bennünket, hngv iparosításunk kérdését ilyeTn feszített, erőltetett menetben hajtsuk végre Iparosodásunk eddigi üteme a kapitalista országokéhoz mérten szédületesen gyors, de lassú a Szov. jetúnióéhoz méretezve. Munkaerőéit áfát, termelékenység emelkedése A kapitalizmusban a nutakasálküliség jelentett problémái;. dúlunk a munkaerőhiány. Azelőtt a munkaerő piacán felesleg mutatkozott. Ma a munkaerő piaca megszűnt és csak tervszerű előrelátással tudjuk biztosítani fejlődő nagy iparunk munkaerőszükségletét. Mi a megoldás itt? Elsősorban a nők fokozottabb bevonása a termelésbe, másodsorban a falusi lakosság nagyobbarányu bevonása az ipari termelésbe, ami a mezőgazdaság fokozott gépesítésének útján érhető el. így kapcsolódik össze többek között mezőgazdaságunk fejlesztése iparunk gyorsütemű fejlődésével. A legnagyobb lehetősége ket a nőknek a termelésbe való bevonása jelenti. Egyébként az igazi egyenjogúságot is ez teszi lehetővé. Ehhez természetesen az szükséges, hogy fokozottabban gondoskodjunk arról, hogy a nők mind nagyobb tömegei szabaduljanak meg a háztartás gondjaitól. (Étkezdék, napközi otthonok stb.) Dé új alapokra keit fektetni a szakmunkásképzést is. Első ötéves tervünkben tízezer, második ötéves tervünk végrehajtásához húszezer új mérnökre van szükség. Természetesen ez az értelmiség nagy arányú felfrissítését jelenti új. friss szakkáderekkel. Iparosífá« ée életmfnronal A tőkés iparosodással együtt jár a munkások életszínvonalának csökkentése. Ez a tőkés felhalmozódás törvénye. A Szovjetunióban és nálunk a szocialista felhalmozás törvénye a dolgozók életszínvonalának állandó javulása. Pl. hároméves tervünk 1950 augusztusára az 1938-as évhez viszonyítva 8 százalék életszinvonalemellkedést írt elő. De már 1949 re 40 százalékkal haladtuk meg az 1938-as reálbéreket. A fogyasztás rendkívüli gyors emelkedése hazánkban bizonyltja a szocialista felhalmozódás életszínvonal-emelő törvényét. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy ezep a téren nálunk túlzás történt. Életszínvonalunk túl gyorsan emelkedett a termeléshez vi szonyítva. Pártunk ezt idejében észrevette és a normák rendezésével biztosítottuk fejlődésünk egészséges menetét. Iránytadő ezen a téren is a Szovjetunió Központi Vezetőségének 1928-ban a munkabérpolitikárói hozott határozata, amely úgy szól, hogy a termelékenység szárnyalja felül a kifize. tett munkabért, ami egészen természetes is. A Bianka termelékenységének emelése Egyik legfontosabb kérdés a munka termelékenységének emelése. Hároméves tervünk alatt a gyáriparban megkétszereztük a munka termelékenységét, de tekintettel arra, hogy ez csak a helyreállítás terve volt, a 38-as évhez viszonyítva csak .20 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. De 1950-ben az ipar terr melékenysége újabb 19.4 százalékkal magasabb, mint 49-ben vo t. Nagymértékben emelte a gyárak szabványosítása a termelékenység get és csökkentette az önköltséget. A traktorgyártás profilirozása révén 40 százaléikkai csökkent az ön— költség. A termelékenység emelése azáltal volt elérhető számunkra, hogy a Szovjetunió, az ipar történetében páratlan önzetlenséggel, ipari tapasztalatait rendelkezésünkre bocsátotta. Azonkívül még a kapitalista iparban egy-egy taláL mány megánérdeket képviselt, most az újítás közkincs. Munkásosztályunk megváltozott viszonya a termet éshez az, hogy nem nincstelen proletár többé, hanem uralkodó, birtokos osztály, tehetővé teszi a munkaversenyt, amely a szocializmus építésének kommunista mód. szere. További feladatok: az új, szocialista munkafegyelem megszilárdítása és az újtipusú ipari vezető megteremtése, aki magas technikaj tudással egyéni vezető, egyéni felelősséggel. Külön kell benélnl egy AJ Jelenségről, amely a Szovjetunió iparosításába* nem fordult és nem fordulhatott még elő: a Szovjetunió és a népi demokráciák gazdasági együttműködésérői. Ez újfajta viszony ét csak olyan országok között lehetséges, ahol a munkásosztály van uralmon és ahol a szocializmust építik. Ez lehetővé tette számunk, ra, hogy a kísérletezés drága tandíját és még drágább idejét megtakarítsuk, hogy a Szovjetunió 30 éves tapasztalatainak kincsestárát felhasználhassuk — azokat a tapasztalatokat, amelyekkel ma « Szovjetunió már a kommunizmust építi. Tehát fejlődésünk gyorsabb üteművé válik. A szocialista Iparosítás és a terv milliók és milliók alkotó tevékeny, ségének gyümölcse, s napjainkban a béke erősítését jelenti. Mikor az új háború imperialista őrültjei már háborút kezdtek Koreában, a há. ború kiszélesítését csak erőnk gyo*» növekedése akadályozhatja meg. Szocialista munkaverseny a csongrádi, békési és bácskiskunmegyei tanácsok ipari osztályai között A Csongrádmegyed Tanács ipari osztályának dolgozói versenyre hívták Békés és Bácskiskunmegye tanácsa ipari osztályát. A verseny június 30-ig tart. Versenypontok a kővetkezők: 2 Valamennyi határidős ak* tát és leiratolt a kitűzött határidőre teljesítjük, ugyanakkor egyéb ügyiratot az érkezésfői számított két napon belül elintézünk. 2t Vállaljuk, hogy a felhasz* nálandó tüzelőanyagot, áram- és papírszükségletet az előirányzathoz képest 25 százalékkal csökkentjük. Vállaljuk, hogy az osz* tály dolgozói közül egy előadót normatanfolyamra küldünk és addig helyette is elvégezzük a munkát. Vállaljuk, hogy a városi és járási tanácsoknak megyei színvonalra történő felemelése végett, önállóságuk fokozása érdekében, az iparügyi előadók részére heti 4 órás szakmai továbbképző tanfolyamot szervezünk. A hatáskörünkbe tagozó " vállalatéi között hosszúlejáratú namkaversenyt szervezünk és a vereaoyt kiértékelve a legjobb eredményt elérftket Zászlóval julblmaMnk. Vállaljuk, hogy a maiom" ellenőr megjavítja munkáját. ^Vállaljuk, hogy faliújságot készítünk, ahol a politikai kérdésekről tájékoztatjuk az elvtársakat. Az osztály minden ünnepélyes alkalomra feldíszíti a helyiségeit. g. Vállaljuk, hogy vállalataink tervteljesítését az üzemi dolgozók segítségével ltOO százalékon felüli eredményre telejsítjük, javítjuk a minőséget és kiterjesztjük az újítómozgalmat. p Vállaljuk, hogy az 195L * évi anyagkartonokat a kontingens megérkezésétől számított 3 napon belül felfektetjük és a kisiparosok anyagkiutalási kérelmeit a beérkezéstől számított 2 napon belül elintézzük. 10. Vállaljuk, hogy a kisipari szövetkezetek anyagigénylését százszázalékig kielégítjük. || Vállaljuk, hogy az osztály dolgozói a kiküldetéseket a legminimálisabbra csökkentik. |o Egységes statiseFkát ké' szítünk a vállalatok részére, hogy összes adatszolgáltatásaikat havi egyszeri jelentéssel teljesíthessék. * A Megyei Tanács ipari osztályának versenykihívása nagymértékben elősegíti, Jiogy a tanácsok a magúk területén eredményesen hajtsák végre a minisztertanácsnak a takarékosságról snóló határozatát. Január 28-áo kezdidtk Pr£g*fa?n 1 a Mkemozgaiom •isi országos kongresszusa Január 20-án és 21-én tartják meg Prágában a Béke Hívei Első Csehszlovákiai Kongresszusát. A csehszlovák posta az országos békekongresszius előtt alkalmi bélyegsorozatot ad ki. A bélyegek Picasso békegalambját ábrázolják.