Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-06 / 4. szám

6 SZOMBAT, 1951. JANUÁR A. (Folytatás az 1-ső oldalról.) február 24-re pedig 4000 folyómétert készítünk el. 3. A mélyépítési anyagszállítás terén február 24-ig 400.000 forint megtakarítást, a magasépítés vonalán a jobb anyagszállítás és anyagkezelés megszervezésével ezév folyamán 300.000 forint megtakarítást érünk el. 4. A mélyépítés az első negyedévi tervét hat és fél nappal a kitűzött haltáridő előtt befejezi. Az út- és csatornaépítésen kívül egy 2000 köbméter űrméretű vízmedence elkészítését vállaljuk március 31-e helyetit március 24-ig. 5. A magasépítésnél a 100 százalékon alul teljesítők számát február 24-ig 38 százalékkal, a a mélyépítésnél pedig 25 százalékkal csökkentjük. A sztahánovista-mozgalom kiszélesítése érdekében vállaljuk, hogy a Maksízimenko-módszerü falazással dolgozók számát február 24-ig a jelenlegi 35 százalékról 45 százalékra és év végéig 70 százalékra emeljük. 6. A műszaki dolgozók a Itervfelbontási munkát úgy szervezik meg, hogy február 24-ig pz építkezésen dolgozó brigádok feladataikat legalább egy hétre előre megkapják. A Dunai Vasmű minden dolgozója, ifjúmunkása megfogadja Pártunknak, szeretett Rákosi Elvtársunknak, hogy a Kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségeket becsülettel teljesíteni fogja. A Pápai Textilgyár dolgozóinak levele: „Drága Rákosi Elvtárs! Mi. a Pápai Textilgyár dolgozói, a mai napon röpgyülésCn megvitattuk a Hofhcrr-gyári dolgozók kezdeményezését és egyöntetűen elhatároztuk. hogy csatlakozunk e nagyszerű kezdeményezéshez. Tudjuk, hogy Pártunk Kongreszusát legméltóbban úgy ünnepelhetjük meg, hogy tervünket minden részletében teljesítjük, fokozottabb harcot folytatunk a termelékenység emeléséért, az anyagtakarékoságért, a selejt csökkentéséért, valamint a lemaradók elvtársi megsegítéséért. Ennek érdekében vállaljuk; 1. A gépállási időt 1 százalékra leszorítjuk, a fordulatszámot emeljük, a gépszerelések és karbantartási munkálatok idejét olyan mértékben csőkkentjük, hogy ezzel február 24-ig terven felül 3402 kilóval több fonalat adunk népgazdasásunknak, a minő*-,ég megtartásával, amelyből 30.000 méter pamutszövetet állítunk elő. 2. Az első negyedévben tervezett 92.5 százalékos anyagkihasználáshoz képest 94 százalékot érünk e'., ami azt jelenti, hogy február 24-én, a Pártkongresszus napján 20 órán keresztül megtakarított anyagból dolgozunk. A rezsiműhely dolgozói a.z anyagraktárakból vasanyagot nem véte- dolgozó határozza el magát, leznek ki, félhavi s :ükségletüket a 1 hogy az Országos Kongresszus szövődében pedig 40 százalékkal csökkentjük a 1®0 százalékon alul teljesítők Számát. A Kongresszus tiszteletére tett vállalásunkkal akarjuk szolgálni ötéves tervünk második évének határidöelötti teljesítését. ígéretet teszünk Pártunknak, Rákosi elvtársnak, hogy vállalt kötelezettségeinket becsülettel teljesítjük. • Pápa, 1951 január 4 A Pápai Textilgyár dolgozói njvében: Kaufmann Gyuláng párttitkár. Gál Margit ÜB-titkár h. Diarnant Andor igazgató. Zsónák Ferenc DISz-títkár. * Ezek mellett a felajánlások mellett még szerte az országban mindenütt növekszik azoknak a dolgozóknak és üzemeknek a száma, akik Pártunk, szeretett Rákosi elvtársunk irániti szeretettől és hálától vezérelve, spontán lelkesedéssel tesznek szebbr.él-szebb munkavállalásokat az Országos Pártkongresszus tiszteletére. Szegeden is mind több Megérkeztek a SzövOSz küldöttgyűléseü résztvevő szovjet vendégek gyártelepen található ócskavasból fedez k. 3. A minőség megjavítása érdekében az I. és II. osztályú áruk arányát 91 százalékról 9? százalékia emeijük és lV. osztályú árut egyáltalán nem fogunk gyártani. Ezzel az 1950. év utolsó negyedéhez viszonyítva 50.000 forinttal emeljük a gyártott áruk értékét. 4. A munkamódszerátadás fokozásával az első negyedévben a fonodában több mint egyharmaddal, a napjára még eredményesebb, még jobb munkát végez. Ezek a felajánlások megkezdődtek már december végén, azóta tartanak. Dolgozóink lelkesedése, értékes felajánlásai azt bizonyítják. hogy dolgozó népünk ragaszkodk ahhoz a Párthoz, mely a még szebb, még boldogabb jövő, a szocializmus felé vezeti. Pénteken délben megérkeztek Budapestre a Szovjetunió szövetkezeti mozgalmának képviselői: D. Sz. Tjmofejev, M. 1. Gerelovszkája és G. A. Bokov, akik résztvesznek a Szövetkezetek Országos Szövetsége II. Országos Küldöttgyűlésén. A szovjet vendégek fogadására a Feri-hegyi repülőtéren mígjelentek Dégen Imre főtitkár és Ragó Antal, a belkereskedelmi minisztérium szövetkezeti főosztályának vezetője. A szovjet küldötteket a SzövOSz nevében Dögei Imre üdvözölte. A szovjet küldöttség nevében Tjmofejev válaszolt az üdvözlésre. sv JJzenem a magyar nőknek, keményen állianak lielyt a békeharc magyar szakaszám6 Guszlina Fucsikova nyilatkozata Gusztina Fucstkova, a Csehszlovák Országos Békebizottság elnökségének tagja Budapestre érkezése után nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — A csehszlovák nép lelkesedéssel készül a január 20—21-én megtartandó országos békekongreszszusra — mondotta — és ezzel kapcsolatban sok munkafelajáulást tesznek az üzemek dolgozói. — Tevékeny részt vesz a békemozgalomban az értelmiség is. Íróink, költőink, zeneszerzőink arra törekednek, hogy műveikben kifejezzék népünk harcos békoakaratát — Teljes erejükkel kiveszik részüket a békeharcból a csehszlovák nők is s egyre nagyobb számban kapcsolódnak he az új életei építő munkába. A csehszlovák nők jól tudják, hogy a hékcharc ügyét akkor szolgálják legjobban, ha minden erejükkel elősegítik a szocializmus építését országukban. — üzenem a magyar nőknek: keményen álljanak helyt a békeharc magyar szakaszán — ügyünk, százmilliók ügye, győzni fog, megvédjük a békét, biztosltjuk gyermekeink ragyogó jövőjét 1 — fejezte be nyilatkozatát Fucsikova asszony. Értékes felszólalások hangzottak el az állattenyésztési értekezlet első napján A földművelésügyi minisztérium és a DÉFOSZ kétnapos értekezletet tartott az állattenyésztés és takarmányermelés fejlesztéséről szó ó minisztertanácsi határozat végrehajtásának megtárgyalásáról. Résztvettek az értekezleten az állami gazdaságok és tszcs-k veze tói, a mezőgazdasági főiskolák sok tanára és hallgatója, a DÉFOSZ funkcionáriusai és a szakigazgatás képviselői. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel díszelnökké választotta Rákosi Mátyás elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárát. Az értekezleten Markovics János hangsúlyozta, hogy a minisztertanácsi határozatban megjelölt feladatokat, nemcsak teljesíteni, de túlteljesíteni is lehet. Utána Halász József, a DÉFOSZ kultúrnevelési osztályának vezetője tartott beszámolót. — Dolgozó parasztságunk, me zőgazdasági dolgozóink naprólnapra nagyobb mértékben érzik az ipari munkásság segítségét, a Párt támogatását — mondotta. Beszéde további során arról beszélt, hogy a minisztertanácg határozatának végrehajtása igen komoly politikai és szervezőmunkát igényel. Fel kell venni a harcot az osztályellenséggel szemben, meg kell szervezni a széleskörű versenymozgalmat az állattenyésztés és takarmánygabonatermesztés terén. Meg kell valósítani, hogy már ebben az évben többszázezer holdon másodtermesztés történjék és be kell vezetni az egyedi takarmányozást. A feladat, amelyet a Párt és kormányuk elénk tűzött, nem kicsi, de Pártunk vezetésével, a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználó sáva] megoldhatjuk — mondotta. Az értekezlet első felszólalója Holczer Mihály volt, a balmazújvárosi Lenin termelőszövetkezet kanásza, akit jó munkájáért a Magyar Munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntettek ki. Vállalta, hogy éven'e anyánként átlag 16 malacot nevel fel és a választási malacok átlagsúlya 16 kiló lesz. Baksai Sándor dombárdi ötholdas dolgozó paraszt felszólalásában elmondta, hogy október 2-án tenyésztési szerződéssel felnevelt bikájáért 4400 forintot kapott. Fehér Vendel, az űrbőpufztai állami gazdaság juhásza felszólalásában azt ismertette, milyen módszerekkel küzdött a juhbetegségek ellen. Dr. Baintner Károly egyetemi I ban a mesterséges termékenyítés nyilvános rendes tanár bejelentette, hogy az Agrártudományi Egyetem állattenyésztési szakának tanárai a dolgozók állattenyésztési oktatásának megjavításával kívánnak hozzájárulni a utinisztertanács határozatának végrehajtásához. Az Agrártudományi Egyetem hallgatói nevében Moralovicj L>ajos szólalt fel. Ezután Nagy József, a mosonmagyaróvári Dóz.sa-termelőcsoport tagja hangsúlyozta, milyen fontos a takarmányozás szempontjából a másodnövények termesztése. Polgár Endre, a herédi mesterséges termékenyítő telep állatorvosa. elmondotta, hogy a kulákok meddő teheneket vittek a mesterséges megtermékenyítő állomásokra és így igyekeztek az állomások jó hírnevét lerontani. Tóth Antal, a tápiószelei állami gazdaság baromfitenyésztő brigádjának vezetője telepük fejlődését ismertette. Az értekezleten résztvevő ipari dolgozók közül felszojalt Ormai Árpádné, Kossuth-díjas s 'tahánovista, a Hazai Fésűfonógyár dolgozója. Kérte az állami gazdaságok és termelőcsoportok juhászait, hogy fokozzák a juhok gyapjúhozamát, mert ezáltal fellendítik a textilüzemek termelését és nagymértékben hozzájárulnak a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Horváth János, a medgyesi áliami gazdaság ifjúmunkása arról számolt be, milyen nagy lelkesedéssel fogadták a dolgozók az állattenyésztési határozatot. Pataki József, a pankotai állami gazdaság juhásza kemény kritikát gyakorolt a gazdaság munkája felett, elmondotta, hogy a helytelen kezelés következtében sok takarmány megy veszendőbe és az állatbetegségek ellen sem tudnak kellő mértékben védekezni. Molnár Sándor, a mjhályi termelőcsoport tagrja íslszólalásákérdésével foglalkozott. Az értekezleten több versenyvállalás hangzott el. Koch György, a gyulatanyai állami gazdaság söra-hízlaió csoportjának vezetője versenyre hívta az ország söre-hizlalóit. Felhívásában hangsúlyozta, hogy az állatok tisztántartásával és az etetés idejének pontos betartásával dolgozik majd csoportjával együtt a jó eredményekéi t. A hallga lóság soraiból több söre-bizlaió azonnal efogadta a versenykihívást. Az értekezlet első napjának befejeztével a résztvevők közösen megtekintették az ..Aranyszarv" című szovjet filmet, mely egy juhfajta kitenyésztéséről szól. A barom fik kellő gondozása mellett télen sem csökken a tojáshozam > Az állattenyésztés fejlesztéséről vagy fölözött tejjel kell megnedvoszóió minisztertanácsi határozat a többi közt előírja a tojáshozam síleni. A fölözött tejnek azonban vagy frissnek, vagy teljesen savamegfelelő emelését. Biztosítani kell ; nyúllak kell lenuie. Helytelen a túl tehát a téli tojásternielést is. Ennek több feltétele van. Mindenekelőtt nagy gondot kell fordítani a baromfiólakra. Helytelen a baromfit fészerben, vagy sertéséi feletti padláson vagy föld-ólban lartani mert ezek levegőtlenek és nem tisztithatók. Ilyen mostoha viszonyok közt tartott baromfitól nem várható tojás. A baromfikat huzatmentes, tiszta, meleg óiban kell elhelyezni és nem szabad összezsúfolni őket. Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat a termelőszövetkezetek számára elő is írja. hogy minden hat baromfira egy négyzetméter alapterületű férőhelyet kell biztosítani. Mielőtt az állatokat kiengedik, az ól levegőjét le kell hűteni, liogv ne hirtelen érje az állatokat a hideg téli levegő. A téli lojáslermelés visszaesésének oka a helytelen takarmányozás is. A reggeli etetéshez feltétlenül gondoskodni kell gabonaniagvakról — árpa, zab, köles, huzaocsú, stb. — mert ezek nagyobb fehérjetartalmuknál fogva elősegítik a tojáslermelést. Délben darált buzamagvakbó| és búzakorpából álló úgynevezett lágy eleséget kell adni az állaloknak. 'A keveréket langyos vízzel zott kukorica-etetés, mert ettől az állatok petefészkei elzsírosoduak és megszűnik a tnjástermelés. A iágv eleséghez, a zöldtakarmány pótlására és a vitaminszükséglet biztosítására lucernalisztet, vagy annak hiányában napraforgópogácsadarát, hallisztet, hűslisztet, vérlisztet stb. kell keverni. Jó az ólban egy-két fej káposztát vagv répát elhelyezni, llven takarmányozás és megfelelő elhelyezés biztosítja a baromfik téli tojástermelését. Közel 744 ezer látogatója volt a múlt évben a szegedi moziknak A három szegedi mozi, a Szabadság. a Vörös Csillag és a Fáklya előadásait a mult évben 734.640-en látogatták Az üzemek és hivatalok csoportos látogatásaik során közel 80 ezren nézték meg a filmek bemutatóit. Decemberben több miiif 74 ezren tekintették meg u filmszínházak színes műsorait. A ..Kis Katalin házassága' című magyar filmet a mult hónapban több mint 23 ezren néztek meg KÖNYVVEL - A KOLHOZTAGOKNÁL Két évvel ezelőtt Klava Nevszkaja, a községi tanács könyvtárvezetője, amikor hozzámentem könyvet cserélni, hozzámforduli és így szólt: — Figyelj ide 'l'aja, akarsz könyvterjesztő lenni a kolhozban? Vonakodtam a feladat elől. — Hogy tudnám én ezt a munkát elvégezni? Itt a könyvelő, neki nagyobb iskolája van .. . ö biztosan jobban tudja azt csinálni . .. Később azonban meggondoltam és elvállaltam a megbízatást. A mai napig is. mini könyvterjesztő dolgozom . ., i A könyvek sohasem hevernek nálam. Ha valamelyik este a könyvtárból néhány kötetet kiveszek, másnap reggel már egyre-másra kérdezik tőlem a kolhoztagok: — Mi újat és érdekeset hoztál olvasni — s én pedig elmondom miket hoztam ki és ebédszünet alatt szétosztom az igénylök között kinek-kinek kérése* szerint. « A munkában és az olvasásban semmivel sem marad el a fiataloktól Praszkovja Matvejevna. aki közel jár a hatvan évhez. Praszkovja egyszer meghallotta, amint mi az előző este látott filmet, „Az ifjú gárdát" értékeltük ki. A filmet ö nem látta s ezért megkért, hozzam el neki Fagyejev regényét. Néhány nap alatt kiolvasta a vastag könyvet s azóta gyakran példaképként állítja az ifjú kolhoztagok elé a krasznadoni hősöket. Amikor láttam, hogy megszerette a könyvet, igénylőlapokat adtam át neki, amelyeken számos Tolsztoj-kötetet igényelt ki. Ezeknek az igénylőlapoknak segítségével Praszkovja Klava Nevszkaja közreműködésével olyan könyveket is kézhez kap, amelyek a tanács könyvtárában nem találhatók meg. Nemrégiben Tolsztoj „Feltámodás" című könyvét szerezte így meg. * Számos más dolgozó is állandó olvasó, Ivan Geraszimovics Svedov, a kolhoz 6. földművelő brigádjának vezetője többnyire agronómiai szakkönyveket kér, vagy pedig klasszikusokat. Osztrovszkij drámáit szereti. Nyura Svedov és Zina Abramova komszomuitagok is gyakran cserélnek könyveket. Különösen Babajevszkij „Aranycsillag lovagja" és Malcev „Szivvcl-lélekkel" cíinü művei tetszettek. * Brigádunkban azonban még nem mindenki barátkozott meg a könyvekkel. Lida Falina például egyáltalán nem akart olvasni. ' — Hiába vennék ki tőled könyvet- mondotta — nincs időm olvasni .. . Egyszer egy este felkerestem Lidát és beszélgettünk, Felajánlottam neki, hogy felolvasok egy érdekes részt egyik elbeszélésből, ügy emlékszem, Turgenvev elbeszélésének részletérői volt szó. Megszerette a könyvet. Ma mar ö az első, aki a cserélt könyvek után érdeklődik, * A könyvterjesztés szempontjából nagy jelentőségű az olvasó véleménye a könyvről. Nemrégiben könyvankétot szerveztünk „Könyv a szovjet embér becsületéről" címen. Olvasóink 'tömegesen küldték be véleményüket A. Pjervencev „Csillagod a becsület'' ciniü müvéről. A levelek a szovjet dolgozók magas erkölcsiségéről, izzó hazaszeretetéről, a béke tántoríthatatlan megvédéséről tanúskodtak. Nagyon megszerettem a könyvterjesztés munkáját. Komszomol-kötelességemnek larfoui e feladat minél jobb elvégzését. 'Amikor könyveket hozok a könyvtárból. mindig az az érzésem: valami nagyszerűi és újat hoztam elvtársaim számára. Nemrégiben olvastam Nyekraszov csodálatosan ,-,p sorait: • Hintsétek el a bölcsesség s nemes érzelem örök magját Vessétek el, szórjátok szét — s reátok adja áldását Az orosz nép! Arra gondoltam, hogy a könyvterjesztés szerény munkására is vonatkoznak a költő szavai. Kövessétek a péidát világ dolgozói! T. FALINA, a „Gorkij" kolhoz tagja.