Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-05 / 3. szám

PÉNTEK, 1951. JANUÁR 5. Még világosabban látom feladataimat a békeharcban Levél az „Istenek tanácsa" című filmről Érdeklődéssel néztem végig az ,.Istenek tanácsa" című filmi't. Kü­lönösképpen megragadta figyelme­met azért, mrrt a film témája na. gyon időszerű. Éppen ezért szüksé­gesnek tartom. hogy felhívjam dol­gozó társaim figyelmét erre a filmre, A film bemutatja a német nagy­tőkések és imperialista szövetsége­seik együttműködését, aljas mester­kedéseit a haladd emberiség ellen. Bemutatja a film, hogyan segítik hatalomra Hitlert a német nagytő­kések, hogyan készítik elő a máso­dik világháborút. Még inkább meg­győződhetünk arról, a kapitalisták csak azért akarják a háborút, hogy méginkább növeljék jövedelmüket. Céljaik elérésében nem kímélik az cmbgrmilliók életét. Felhasználják a háború érdekében a tudományt is. amelynek az lenne a feladata, hogy az emberiség boldogabb éle­tét segítse clő. Amig ezrek és ez­rek hullanak cl a harctereken, a bombázások alatt és koncentrációs táborokban, addi£ a kapitalisták milliókat vágnak zsebre­A film második részében láthat­juk, hogy Nyugat-Németországban ismét ugyanazok a tőkések veszik át az ipar irányítását, ugyanolyan céllal gyártják a robbanóanyagokat és fegyvereket. A gyárban robbanás történik, amely sok emberáldozatot követel. A dolgozók azonban már tanultak Hitlerek uralmán s most hatalmas tüntetést rendeznek az amerikai imperialisták• a tőkések, a háborús uszítók ellen. Felemelik tiltakozó szavukat a háború ellen. A n''p számonkéri a háborús gynj­togatók tetteit. A filmből igen sokat tanultam. Megtanultam, hogy a béketábor erői­nek összefogása keresztülhúzta az imperialisták számításait- A film irányt mutatott számomra, mert most már még világosabban látom feladataimat a békcharcban. Kerekes Jolán, a Szegedi Kender dolgozója. Állandó fejlődéstörténeti kiállítást rendeznek a szegedi múzeumban A szegedi múzeumot n dolgozók fokozott érdeklődéssel látogatják. Az .1950-es évben 29.366-an írták be nevüket a múzeum látogatási naplójába. Az érdeklődők túlnyo­mó részét az egyetemi hallgatók és középiskolai diákok teszik ki. de növekvő érdeklődéssel keresik fel az üzemi munkások és a dolgozó parasztok is. Decemberben, a mint­egy 2000 látogató közül 280 üze­mi munkás és 136 dolgozó paraszt volt. A látogatók egyrésze vidékiekből kerül ki. Sokan jönnek be Oroshá­záról, Hódmezővásárhelyről, Bé­késcsabáról, Makóról, a környék­beli tanyaközpontokból és közsé­gekből. A múzeum anyagát — a dolgozók kívánságának megfelelően — kor­szerűen átrendezik és február ele­jén megnyílik a fejlődéstörténeti kiállítás. A kiállítás három nagy teremben tárgyi dokumentumokkai szemléltetően mutatja majd be a fejlődés történetét: az élet kialaku­lását a földön, a nap és bolygó­rendszer egymáshoz való viszonyát, a termelőeszközök fejlődését és az emberréválás folyamatát. Az ápolónői pálya — hivatás A Vöröskereszt szervezésében 3 hónapos ápolónőképző iskolákon ké­peznek a munkás- és parasztszár­mazású nők soraiból üzemi gondo­zónőket. Az alábbi levelet Szani Li­dia önkéntes ápolónő juttatta el szerkesztőségünkbe: ,,1950 december 22-én végeztem el Szegeden az önkéntes ápolónő­képző iskolát, amely 3 hónapig tar­tott, Nagyon jó volt az ellátás és kitűnő volt a hallgatók lakása is. Népi demokráciánk gondoskodik gr­ról, hogy zavartalanul tanulhassa­nak a munkás- és dolgozó paraszt­származású nők. Én azelőtt, mint meze/ munkás dolgoztam és most az iskola sikeres elvégzése után a bu­dapesti Rákosi Mátyás nehézipari műveknél kaptam állást. Pedig, ami­kor az iskolára jelentkeztem, ak­kor a Vöröskereszt nem is igérle, hogy utána állásba helyez. De nem­csak én kerültem ilyen jó beosztás­ba. hanem tanfolyamunk minden si­keresen végzett hallgatója is. Ezt köszönöm népi demokratikus álla­munknak. Szani Lidia, Szentes,'' így még a beteg§éget sem érzi annyira — Halló.' fit Nagy István beszél. És ahogy mosolyog, kivillannak apró fogai és kis gödröcskék szök­nek az arcára. Egyik kezében a hó­fehér telefonkagylót tartja, másik kezével az előtte álló kis faasztalon babrál. A másik- Nagy Pistánál nem na­gyobb kisfiú, felpipiskedik az ab­lakhoz, szélesre húzott szájjal be­nevet barátjához. Csodálkozva húzza lel egy pilla­natra szemöldökét. Milyen szép fe­hér ágyak! — Az iskolában majd elmondom a többieknek, hogy mi­lyen szép is lett az új gyermekkli­nika — gondolja. Aztán gyorsan beleszól a kagylóba: — Bt meg Kovács Gyuri, idefi­gyélj, elhoztam neked a mttlf heti leckét, majd bemondom. — Azzal egy füzetlapot kotorász elő a zsebé, bői és olvasni kezdi: „A magyar könyv negyedik oldalán ...'' És azért, hogy nem lehet a szo­bába bemenni, Pista mégis megtud­ja a leckét. Hamar feljegyzi az egyheti anyagot s marad még, más­ról is beszélgethetnek. A folyosó végéről idehallatszik a A iájszmház meglátogatja a megye községeit is Megtekintettük a „Békekiállítást' A Délmagyarország Nyomda dolgozói csoportosan 'tekintették meg tegnap délután a „békekiál­lítást". Az MSzT-székházba alig lehetett bejutni a sok érdeklő­Hévízen kaptak üdülőt a Magyar Kender dolgozói Az ötéves terv első évében igen eredményes és jó munkát végeztek a Magyar Kender dolgozói. Az tizemben kiváló szakmunkások ed­dig még nem látott eredményeket értek el és a termeles emelésével, újí­tással, selejt- és energiacsökkcn­léssel, anyagtakarékossággal harcol­tak a terv túlteljesítéséért, népgaz­daságunk erősítéséért. A jó munka jutalmául népi de­mokráciánk Hévizén. az ország egyik legszebb üdülőhelyén ajándé­kozott a Magyar Kender dolgozói­nak hatalmas parkkal körülvett üdülőt Nyári pihenőidejüket W töl­tik maid az üzem dolgozói, hogy még többszörös erővel fogjanak az­után a termelő munkához. dőtől. Egymást követik a látoga­tók, akik aláírásaikkal is kinyil­vánítják békeakaratukat. Amikor a terembe léptünk, a rajzokból, fényképekből és írá­sokból is láttuk, hogy a világ összes dolgozói békét akarnak és harcolnak is a békéért. A dol­gozóknak nagyon tetszettek a kis últtörők rajzai és festményei, amelyek mind-mind bizonyítják, hogy ők a tanulással harcolnak a békéért. A kiállítás megtekintése után még szilárdabban állunk ki a béketábor győzelméért vívott harcban: a termelés emelésében, az anyagtakarékosságban és a normák Húl t el j e sí t és ében. Tóth X. József A Szegedi Nemzeti Színház a szocialista kultúra terjesztéséért, „A színház szószék a béke meg­védésében" jelszóval, Vásárhe­lyen is megismerteti a széles dolgozó 'tömegekkel a szovjet mű­vészetet. A színház kedvezmé­nyes bérletjegyrendszebt készí­tett. A bérletek 5 hónap időtar­tamra és 10 előadásra szólnak. A bérletet havonta kell fizetni. Az első szervezés eredménye azt mutaltja, hogy a dolgozók örömmel fogadják a színházat. A vásárhelyi Magasépítési Vál­lalatnál nagyon sok dolgozó vá­sárolt bérletet. Szép eredményt ért el a Kórház is. ahol csak­nem minden dolgozó vásárolt bérletet. Ezzel szemben a Kö­itöttárúgyában nem tudatosítot­ták kellően a színházikultúránaik szocializmust építő jelentőségét. Nézzük meg, mit is nyújt tájszínház? Az első előadásban a „Szabad szél" című operett kerül színre január 9-én a Vö­rös Csillagban, majd kétheten­ként kerülnek színre a követke­ző darabok: „Traviata", „Dohá­hányon vett kapitány", „Ame­rika, hangja", „Tamás bátya kunyhója", „Üzenet az élők­nek", „Aranycsillag", „Házasság hozománnyal", „Pillangó kisasz­szony". A tájszínház meglátogatja a megye más városait és közsé­geit is. Január 5-én Kiszombo­ron a „Kertész kutyája", 7-én Szentesen a „Szabad szél", 11­én Oszentivánon a „Kertész ku­tyája", 13-án Sándorfalván a „Filmcsilag", 14-én Makón a „Szabad szél" (2. bérletjeggyel), 16-án Kübekházán a „Kertész kutyája", 18-án Csanádpalotán a „Bécsi diákok" és 19-én Makón a „Traviata" (3. bérletjeggyel) a vásárhelyi dolgozók részére a' kerül bemutatásra. A battonyai román kultúresoport vendégszereplése Apátfalván A battonyai román kultúrcso­porlt január 5-én este 6 órakor Apálfalván a Hősök-házában nagyszabású kultúrműsort mu­tat be. A helybeli román ifjú­ság, a magyar és szerb ifjúság­gal együtt nagy szeretettel ké­szíti elő a kultúreslt sikerét. A kultúrautó — amely a battonyai román kul túrcsoportot hozza — délután 4 órakor érkez'k a köz­ségbe, majd az esti kultúrmű­sor ultán másnap utazik vissza. Egész Apátfalva dolgozói lel­kesen várják a kultúresoport tagjait. Ez a vendégszereplés is­mét alátámassza azt, hogy ha­zánkban élő nemzetiségek soha nem tapasztalt egyenlőségben fejthetik ki népi művészetüket. Mágori József, Apátfalva Rendőri hírek Balogh Lajos mórahalmi kulák traktorra szerelt darátón őrölt pap­rikát, hogy art zugforgalomban értekesítsé. A tettenérés alkalmá­val talált késztetet elkobozták, a traktortulajdonos kulák ellen pedig megindult az eljárás, amely arra is kiterjed, hogy milyen mértékben volt ártalmas az egészségre a szennyes helyen, feketén őrölt pap. rika. Takács Imre mórahnlmi kulák elilen eljárás indult, mert engedély nélkül Szállított kukoricát. Szabó Géza tompái lakos ellen ugyancsak tiltott terményszá'litás miatt indult meg az eljárás. Bosnyák Ferenc szőregi kulákot őrizetbe vetlek, mert a padlásán nagyobbmennyiségű vegyes szemes­takarmányt és olajosmagvat talál­tak, romlott, bodohosodott állapot­ban; Gombos Pál. 55 holdas hírhedt szatymazi kulák, akinek 24.000 fo­rint adótartozása van, eddig úgy játszotta ki a behajtást, hogy ösz­szes értékes ingóságait a padlás egyik végében elfalazta. Burgonya, és kukoricafeleslegét pedig fondor­latos módon elrejtette. A rendőr­ség őrizetbe vette és átadta az ál lamügyészségnek. Az öreg Gazsi bácsi kéménye füstöt lehelt a hideg dermecBségbe, mintha a messziről jövő­nek adna harci jelet. Vagy talán a határon túlra akar integetni a testvéreknek? A fehér hó mindent el­borított\ Olyan volt az Alföld, mint eey meny­asszonyi fátyol és a messziről látszó mogor­va város, mint koszorú rajta. Ez a fátyol elta­karta a nyomort, a szen­vedést s alafa Vvö bol­dogtalan menyasszony­ként az édesanyák köny­ny cií. A hideg szinte megkövesedett a végte­len rónán és a kitörő vi­har elöé'i csenddel ülte meg az erdőt, a várost és a halászkunyhót. Mint az óceán vitorlá­sa a végtelen tengeren, úgy tűnik fel kél Kis pont a hófehér horizon­ton. Páli és B'elka sze­dik lábukat a ropogó ha­von. Mindkettőjük fe­nyőgalyat szorongat. — Mindjárt ott le­szünk — szólalt meg Pali ünnepélyesen. Pár perc múlva öröm­mel nyitot'ak be Gazsi bácsi kunyhójába, A de­res-bejuszú öreg moso­lyogva felállt és kitárt karokkal ment a két kis jövevény elé. —Hát eljöttetek, ki­ünnep a hóhérok világában csinykék? — örömmel jöb'ünk magához, Gazsi bácsi — mondta Pali és szája mo­solyra húzódott• — No, akkor lássunk a munkához — szólt, ke­zét dörzsölgetve a foghí­jas öreg, — Te Pali fi­gyelő leszel. Tudod, hogy itt van a határ egy hají­tás, nehogy erre téved­jen egy Ti'o-zsandár. Mi pedig itt bent Etelká­val... A kisfiú becsukta az ajtót. Az öreg pedigrez­gő, kérges kezével bslá­lin-képet vett elő az ágy alab'i ládából. Kicsordult a könnye, amikor az asz­talra tette. Letörölte te­nyerével a könnycseppe­ket és a rámeredő iU­lánnyal együtt a fenyő­gallyakból feldíszítették a kép környékét. Előke­rült égy kis darab vö­rös drapéria is, azt a fal­ra szegezték a kép fölé. Néhány perc múlva az öreg kiszólt Palinak; — No. fiam, bejöhetsz. — Gondosan bezárta az ajtót, felült a rozoga ágyra s odaintette a kát gyereket Magához ölelte őket és így szólt; — Kezdhetjük gyer­mekeim a Sztálin-ünne­pélyt. Mondtam nektek tegnap, hogy Sztálin elv­társ ma 71 éves. Mi pe­dig három éve vagyunk ismét rabok .., Fiaim, én láttam már Sztálint• A forradalomkor beszólt nekem. Azt mondta Sztá­lin, hogy az ifjúság a miénk, a jövő is a miénk. Gyermekeim! — rezgő kezével megsimogatta fe­jüket. — Tito rabságot hozott a népre, eladta a hasát, de mi minden este látunk azért egy csilla­? \ot A Kreml vörös csó­agát nem tudja tőlünk elvenni. Én a nyolcvanat taposom, de U fiatalok vagytok. Harcoljatok büszkén, a nagy Sztálin segíti harcotokat. Az öreg sírni kezdett. — Maholnap ghenve­szek, a nyomor töri ősz­sze nyolcvan éves leje­met; a jó elvtársakat megölik, a népat tönkre­teszik, ha Szerb, ha ma­gyar — mindegy. — Ő cz, akinek nevét kiáltotta apám, amikor vitték a Tito-rendőrök. ötször mondta hangosan a nevét: Sztálin! — szó­lal' meg sírástól remegő hangon Etelka. Palinak Is fojtogatta valami a torkát• amikor elkezdte: — Gazsi bácsi, én ma­gyar vagyok, de nem tu­dom, milyen lehet Ma­gyarország. A tanító bá­csi pofonvert, amikor ezif kérdeztem tőle. — A magyar haza szép haza. Ott boldogság van .. . fehér kenyeret esznek az emberek. Ott szabadságban élnek és mindenkinek egyenlő jo­ga van — mondta lassan. tagolva az öreg. A csend ünnepet Üraszta't a kunyhóban. Az arcokon az elkesere­dés, a gyűlölet vonásai látszottak. Hárman ün­nepeltek titkon, hármuk szivével vert ütemesen az egész jugoszláv nép szive. — Gazsi bácsi, én 14 éves vagyok cs megigé. rcm Sztálinnak: eddig harcolok, míg a jugoszláv népnek olyan jó nem lesz. mint. odaói' a szabad­boldog hasában. Az öreg megsimogatta a két szöszke fejet és távolbanéző szemekkei csendesen mondotta: — Bízhattok gyerme­keim. Veletek van nem­csak az elnyomott mun­kásnép, de azok a kato­nabácsik is, akik onnan mosolyogtak a múltkor is a másik oldalról. On­nan, abból a szabad ha­zából, Magyarországból. Eke Károly, Csongrád. csecsemők sírása és az ápolónővé* kedves, csendrcintő hangja. Egyre gyorsabban telik a papírlap a szá­mokkal igen sok lecke van egy hét alatt is. — No, most már azt mondd ej, milyen dolgod van itt —• mondja Gyuri — Közben már maga is lel­kesen beszéli: — Tudod, most van először tele­fon a kezemben. Először alig mer­tem hozzányúlni Milyen jó is ne­ked — teszi hozzá szomorúan. — Az nom jó, hogy beteg vagyok, mert így vem tanulhatok rendesen és szaladgálni, meg játszani sem Je­liét — hallatszik a kis szobában. — De az jó. hogy gondoskodnak ró­lunk. Tttdod> halványkék szobában operáltak. Olyan szép volt a szoba és olyan nyugodt voltam. Aztán az is jó, hogy minden reggel lehet fi­nom meleg vízben fürdeni. — Hát itt is meleg van, kint a folyosón — tolja fel sapkáját iz­zadt. homlokáról Gyuri — Aztán mondjad, még mi van itt érdekes? — Érdekes nincs itt semmi. De az a nagyszerű rend és tisztaság —' ugyan azt magad is láthatod. — És adnak eleget enni? — No ná. hogy adnak! Tíakat is és a komolyabb betegektől még azt is megkérdezik, mit adjanak ebéd­re. És liften hozzák fel az ebédet, meg olyan nagy gáztűzhelyen főzik, mint egy nagy ágy. — Láttad te azt? — Nem é". dc amikor nem akar­tam enni, akkor azt mondta a nő­vérke, hogy egyek, mrrt az étel jó, hiszen azon a szép. nagy kályhán főzték A tea meg azért finom, mert gőzzel főzik. Pista kényelmesen hátradől az ágyon és úgy beszélget barátjával. Olyan jó így, még a betegséget sem érzi annyira. Gyuri elfáradt már a pipiskédéi­ben és abbahagyta. Csak akkor te­kintett újra kíváncsian, amikor a szobából zéne hallatszott ki. — Mi az? te? — szólt közbe ki. váncsian. — Itt, mellettem cimbalmozik az egyik kisfiú. Tudod, van ám játé­kunk is és így gyorsabban telik az idő Meg látod, ott a folyosó mel­lett van egy nagy terrasz és azok, akiknek már szabad járni, hinicn­nek oda jobb időben napozni. Azok mondják, hogy az udvarban nagy fá­kat ós bokrokat ülteinek, meg vi­rágágyakat csinálnak tavaszra­— Te — még azt mond meg, na­gyon fájt az operálás? — Nem crezlcm semmit. Először röntgenen vizsgáltak meg, azután meg másik, valami érdekes készü­lékei. Meg, tudod, itt a nővérkék gondoskodnak rólunk. Ök is ver­senyben vártnak'. Látod az asztalon azt a vörös zászlót? Ezt nyerték most ők a versenyben És a nővérke arról is gondosko­dik, hogy ne zavarják sokáig a gye­roheket. Figyelmezteti Gyurit, hogy siessen ebbahagyni a beszélgetést. — Majd a jövő héten újra bejö­vök a tanyáról, addig siess, gyógyulj meg — mondja búcsúzóul. Amint leteszi a kagylót, szeretné hangosan is elmondani azt, amit gondol> amit meglátott itt a rövid idő alatt is: ,,Mennyire vigyáznak rájuk!" Az iskolában és az életbe" majd ő is még inkább meggyőződik ar. ról. amit itt is látott: igen sokan ég féltő gonddal vigyáznak rájltk, a dolgozók gyermekeire. (n. m.) Gyomirtáiti hiiíelexeítség teíjeaítése A vízlevezető árkok, öntöző csa­tornák partjai, az utak, vasutak töltései és árkai nagyon sok he­lyen gyomnövények elszáradt szá­raival, kórójával és magtermésével vannak te;e. Természetesen ez a tény azok további elszaparodását segíti elő egyrészt, másrészt pedig a jövő szénatermésünk minőségét erősen rontja. A jelenlegi rendelkezések alapján felhívja a Városi Tanács mező­gazdasági osztálya az érdekelt dol­gozó parasztságot, valamint a MÁV Igazgatóságát és az Útfenntartó NV Kirendeltségét, hogy működési területükön minden rendelkezésre álló erővel, még a havazások be­állta előtt a gyomnövények száraz kóróit távolítsák el. Azért is fontos a gyomnövények eltávolítása, különösen a mesgyék­ről, mert az állati és növényi kár­tevők ezeken a helyeken húzódnak meg és az áttelelésükhöz a gyom­növények ott maradi száraz kórói védelmet nyújtanak. _ A mezőgazdasági osztály kiszál­lásai alkalmával ellenőrzi, hogy a rendelkezést mennyiben hajtották végre és amennyiben a rendeletei maradéktalanul nem hajtanák vég­re, azok ellen az eljárást hivatalból megindítja.

Next

/
Thumbnails
Contents