Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-05 / 3. szám

PÉNTEK, 1951. JANUÁR 5. Még világosabban látom feladataimat a békeharcban Levél az „Istenek tanácsa" című filmről Érdeklődéssel néztem végig az ,.Istenek tanácsa" című filmi't. Különösképpen megragadta figyelmemet azért, mrrt a film témája na. gyon időszerű. Éppen ezért szükségesnek tartom. hogy felhívjam dolgozó társaim figyelmét erre a filmre, A film bemutatja a német nagytőkések és imperialista szövetségeseik együttműködését, aljas mesterkedéseit a haladd emberiség ellen. Bemutatja a film, hogyan segítik hatalomra Hitlert a német nagytőkések, hogyan készítik elő a második világháborút. Még inkább meggyőződhetünk arról, a kapitalisták csak azért akarják a háborút, hogy méginkább növeljék jövedelmüket. Céljaik elérésében nem kímélik az cmbgrmilliók életét. Felhasználják a háború érdekében a tudományt is. amelynek az lenne a feladata, hogy az emberiség boldogabb életét segítse clő. Amig ezrek és ezrek hullanak cl a harctereken, a bombázások alatt és koncentrációs táborokban, addi£ a kapitalisták milliókat vágnak zsebreA film második részében láthatjuk, hogy Nyugat-Németországban ismét ugyanazok a tőkések veszik át az ipar irányítását, ugyanolyan céllal gyártják a robbanóanyagokat és fegyvereket. A gyárban robbanás történik, amely sok emberáldozatot követel. A dolgozók azonban már tanultak Hitlerek uralmán s most hatalmas tüntetést rendeznek az amerikai imperialisták• a tőkések, a háborús uszítók ellen. Felemelik tiltakozó szavukat a háború ellen. A n''p számonkéri a háborús gynjtogatók tetteit. A filmből igen sokat tanultam. Megtanultam, hogy a béketábor erőinek összefogása keresztülhúzta az imperialisták számításait- A film irányt mutatott számomra, mert most már még világosabban látom feladataimat a békcharcban. Kerekes Jolán, a Szegedi Kender dolgozója. Állandó fejlődéstörténeti kiállítást rendeznek a szegedi múzeumban A szegedi múzeumot n dolgozók fokozott érdeklődéssel látogatják. Az .1950-es évben 29.366-an írták be nevüket a múzeum látogatási naplójába. Az érdeklődők túlnyomó részét az egyetemi hallgatók és középiskolai diákok teszik ki. de növekvő érdeklődéssel keresik fel az üzemi munkások és a dolgozó parasztok is. Decemberben, a mintegy 2000 látogató közül 280 üzemi munkás és 136 dolgozó paraszt volt. A látogatók egyrésze vidékiekből kerül ki. Sokan jönnek be Orosházáról, Hódmezővásárhelyről, Békéscsabáról, Makóról, a környékbeli tanyaközpontokból és községekből. A múzeum anyagát — a dolgozók kívánságának megfelelően — korszerűen átrendezik és február elején megnyílik a fejlődéstörténeti kiállítás. A kiállítás három nagy teremben tárgyi dokumentumokkai szemléltetően mutatja majd be a fejlődés történetét: az élet kialakulását a földön, a nap és bolygórendszer egymáshoz való viszonyát, a termelőeszközök fejlődését és az emberréválás folyamatát. Az ápolónői pálya — hivatás A Vöröskereszt szervezésében 3 hónapos ápolónőképző iskolákon képeznek a munkás- és parasztszármazású nők soraiból üzemi gondozónőket. Az alábbi levelet Szani Lidia önkéntes ápolónő juttatta el szerkesztőségünkbe: ,,1950 december 22-én végeztem el Szegeden az önkéntes ápolónőképző iskolát, amely 3 hónapig tartott, Nagyon jó volt az ellátás és kitűnő volt a hallgatók lakása is. Népi demokráciánk gondoskodik grról, hogy zavartalanul tanulhassanak a munkás- és dolgozó parasztszármazású nők. Én azelőtt, mint meze/ munkás dolgoztam és most az iskola sikeres elvégzése után a budapesti Rákosi Mátyás nehézipari műveknél kaptam állást. Pedig, amikor az iskolára jelentkeztem, akkor a Vöröskereszt nem is igérle, hogy utána állásba helyez. De nemcsak én kerültem ilyen jó beosztásba. hanem tanfolyamunk minden sikeresen végzett hallgatója is. Ezt köszönöm népi demokratikus államunknak. Szani Lidia, Szentes,'' így még a beteg§éget sem érzi annyira — Halló.' fit Nagy István beszél. És ahogy mosolyog, kivillannak apró fogai és kis gödröcskék szöknek az arcára. Egyik kezében a hófehér telefonkagylót tartja, másik kezével az előtte álló kis faasztalon babrál. A másik- Nagy Pistánál nem nagyobb kisfiú, felpipiskedik az ablakhoz, szélesre húzott szájjal benevet barátjához. Csodálkozva húzza lel egy pillanatra szemöldökét. Milyen szép fehér ágyak! — Az iskolában majd elmondom a többieknek, hogy milyen szép is lett az új gyermekklinika — gondolja. Aztán gyorsan beleszól a kagylóba: — Bt meg Kovács Gyuri, idefigyélj, elhoztam neked a mttlf heti leckét, majd bemondom. — Azzal egy füzetlapot kotorász elő a zsebé, bői és olvasni kezdi: „A magyar könyv negyedik oldalán ...'' És azért, hogy nem lehet a szobába bemenni, Pista mégis megtudja a leckét. Hamar feljegyzi az egyheti anyagot s marad még, másról is beszélgethetnek. A folyosó végéről idehallatszik a A iájszmház meglátogatja a megye községeit is Megtekintettük a „Békekiállítást' A Délmagyarország Nyomda dolgozói csoportosan 'tekintették meg tegnap délután a „békekiállítást". Az MSzT-székházba alig lehetett bejutni a sok érdeklőHévízen kaptak üdülőt a Magyar Kender dolgozói Az ötéves terv első évében igen eredményes és jó munkát végeztek a Magyar Kender dolgozói. Az tizemben kiváló szakmunkások eddig még nem látott eredményeket értek el és a termeles emelésével, újítással, selejt- és energiacsökkcnléssel, anyagtakarékossággal harcoltak a terv túlteljesítéséért, népgazdaságunk erősítéséért. A jó munka jutalmául népi demokráciánk Hévizén. az ország egyik legszebb üdülőhelyén ajándékozott a Magyar Kender dolgozóinak hatalmas parkkal körülvett üdülőt Nyári pihenőidejüket W töltik maid az üzem dolgozói, hogy még többszörös erővel fogjanak azután a termelő munkához. dőtől. Egymást követik a látogatók, akik aláírásaikkal is kinyilvánítják békeakaratukat. Amikor a terembe léptünk, a rajzokból, fényképekből és írásokból is láttuk, hogy a világ összes dolgozói békét akarnak és harcolnak is a békéért. A dolgozóknak nagyon tetszettek a kis últtörők rajzai és festményei, amelyek mind-mind bizonyítják, hogy ők a tanulással harcolnak a békéért. A kiállítás megtekintése után még szilárdabban állunk ki a béketábor győzelméért vívott harcban: a termelés emelésében, az anyagtakarékosságban és a normák Húl t el j e sí t és ében. Tóth X. József A Szegedi Nemzeti Színház a szocialista kultúra terjesztéséért, „A színház szószék a béke megvédésében" jelszóval, Vásárhelyen is megismerteti a széles dolgozó 'tömegekkel a szovjet művészetet. A színház kedvezményes bérletjegyrendszebt készített. A bérletek 5 hónap időtartamra és 10 előadásra szólnak. A bérletet havonta kell fizetni. Az első szervezés eredménye azt mutaltja, hogy a dolgozók örömmel fogadják a színházat. A vásárhelyi Magasépítési Vállalatnál nagyon sok dolgozó vásárolt bérletet. Szép eredményt ért el a Kórház is. ahol csaknem minden dolgozó vásárolt bérletet. Ezzel szemben a Köitöttárúgyában nem tudatosították kellően a színházikultúránaik szocializmust építő jelentőségét. Nézzük meg, mit is nyújt tájszínház? Az első előadásban a „Szabad szél" című operett kerül színre január 9-én a Vörös Csillagban, majd kéthetenként kerülnek színre a következő darabok: „Traviata", „Doháhányon vett kapitány", „Amerika, hangja", „Tamás bátya kunyhója", „Üzenet az élőknek", „Aranycsillag", „Házasság hozománnyal", „Pillangó kisaszszony". A tájszínház meglátogatja a megye más városait és községeit is. Január 5-én Kiszomboron a „Kertész kutyája", 7-én Szentesen a „Szabad szél", 11én Oszentivánon a „Kertész kutyája", 13-án Sándorfalván a „Filmcsilag", 14-én Makón a „Szabad szél" (2. bérletjeggyel), 16-án Kübekházán a „Kertész kutyája", 18-án Csanádpalotán a „Bécsi diákok" és 19-én Makón a „Traviata" (3. bérletjeggyel) a vásárhelyi dolgozók részére a' kerül bemutatásra. A battonyai román kultúresoport vendégszereplése Apátfalván A battonyai román kultúrcsoporlt január 5-én este 6 órakor Apálfalván a Hősök-házában nagyszabású kultúrműsort mutat be. A helybeli román ifjúság, a magyar és szerb ifjúsággal együtt nagy szeretettel készíti elő a kultúreslt sikerét. A kultúrautó — amely a battonyai román kul túrcsoportot hozza — délután 4 órakor érkez'k a községbe, majd az esti kultúrműsor ultán másnap utazik vissza. Egész Apátfalva dolgozói lelkesen várják a kultúresoport tagjait. Ez a vendégszereplés ismét alátámassza azt, hogy hazánkban élő nemzetiségek soha nem tapasztalt egyenlőségben fejthetik ki népi művészetüket. Mágori József, Apátfalva Rendőri hírek Balogh Lajos mórahalmi kulák traktorra szerelt darátón őrölt paprikát, hogy art zugforgalomban értekesítsé. A tettenérés alkalmával talált késztetet elkobozták, a traktortulajdonos kulák ellen pedig megindult az eljárás, amely arra is kiterjed, hogy milyen mértékben volt ártalmas az egészségre a szennyes helyen, feketén őrölt pap. rika. Takács Imre mórahnlmi kulák elilen eljárás indult, mert engedély nélkül Szállított kukoricát. Szabó Géza tompái lakos ellen ugyancsak tiltott terményszá'litás miatt indult meg az eljárás. Bosnyák Ferenc szőregi kulákot őrizetbe vetlek, mert a padlásán nagyobbmennyiségű vegyes szemestakarmányt és olajosmagvat találtak, romlott, bodohosodott állapotban; Gombos Pál. 55 holdas hírhedt szatymazi kulák, akinek 24.000 forint adótartozása van, eddig úgy játszotta ki a behajtást, hogy öszszes értékes ingóságait a padlás egyik végében elfalazta. Burgonya, és kukoricafeleslegét pedig fondorlatos módon elrejtette. A rendőrség őrizetbe vette és átadta az ál lamügyészségnek. Az öreg Gazsi bácsi kéménye füstöt lehelt a hideg dermecBségbe, mintha a messziről jövőnek adna harci jelet. Vagy talán a határon túlra akar integetni a testvéreknek? A fehér hó mindent elborított\ Olyan volt az Alföld, mint eey menyasszonyi fátyol és a messziről látszó mogorva város, mint koszorú rajta. Ez a fátyol eltakarta a nyomort, a szenvedést s alafa Vvö boldogtalan menyasszonyként az édesanyák könyny cií. A hideg szinte megkövesedett a végtelen rónán és a kitörő vihar elöé'i csenddel ülte meg az erdőt, a várost és a halászkunyhót. Mint az óceán vitorlása a végtelen tengeren, úgy tűnik fel kél Kis pont a hófehér horizonton. Páli és B'elka szedik lábukat a ropogó havon. Mindkettőjük fenyőgalyat szorongat. — Mindjárt ott leszünk — szólalt meg Pali ünnepélyesen. Pár perc múlva örömmel nyitot'ak be Gazsi bácsi kunyhójába, A deres-bejuszú öreg mosolyogva felállt és kitárt karokkal ment a két kis jövevény elé. —Hát eljöttetek, kiünnep a hóhérok világában csinykék? — örömmel jöb'ünk magához, Gazsi bácsi — mondta Pali és szája mosolyra húzódott• — No, akkor lássunk a munkához — szólt, kezét dörzsölgetve a foghíjas öreg, — Te Pali figyelő leszel. Tudod, hogy itt van a határ egy hajítás, nehogy erre tévedjen egy Ti'o-zsandár. Mi pedig itt bent Etelkával... A kisfiú becsukta az ajtót. Az öreg pedigrezgő, kérges kezével bslálin-képet vett elő az ágy alab'i ládából. Kicsordult a könnye, amikor az asztalra tette. Letörölte tenyerével a könnycseppeket és a rámeredő iUlánnyal együtt a fenyőgallyakból feldíszítették a kép környékét. Előkerült égy kis darab vörös drapéria is, azt a falra szegezték a kép fölé. Néhány perc múlva az öreg kiszólt Palinak; — No. fiam, bejöhetsz. — Gondosan bezárta az ajtót, felült a rozoga ágyra s odaintette a kát gyereket Magához ölelte őket és így szólt; — Kezdhetjük gyermekeim a Sztálin-ünnepélyt. Mondtam nektek tegnap, hogy Sztálin elvtárs ma 71 éves. Mi pedig három éve vagyunk ismét rabok .., Fiaim, én láttam már Sztálint• A forradalomkor beszólt nekem. Azt mondta Sztálin, hogy az ifjúság a miénk, a jövő is a miénk. Gyermekeim! — rezgő kezével megsimogatta fejüket. — Tito rabságot hozott a népre, eladta a hasát, de mi minden este látunk azért egy csilla?

\ot A Kreml vörös csóagát nem tudja tőlünk elvenni. Én a nyolcvanat taposom, de U fiatalok vagytok. Harcoljatok büszkén, a nagy Sztálin segíti harcotokat. Az öreg sírni kezdett. — Maholnap ghenveszek, a nyomor töri őszsze nyolcvan éves lejemet; a jó elvtársakat megölik, a népat tönkreteszik, ha Szerb, ha magyar — mindegy. — Ő cz, akinek nevét kiáltotta apám, amikor vitték a Tito-rendőrök. ötször mondta hangosan a nevét: Sztálin! — szólal' meg sírástól remegő hangon Etelka. Palinak Is fojtogatta valami a torkát• amikor elkezdte: — Gazsi bácsi, én magyar vagyok, de nem tudom, milyen lehet Magyarország. A tanító bácsi pofonvert, amikor ezif kérdeztem tőle. — A magyar haza szép haza. Ott boldogság van .. . fehér kenyeret esznek az emberek. Ott szabadságban élnek és mindenkinek egyenlő joga van — mondta lassan. tagolva az öreg. A csend ünnepet Üraszta't a kunyhóban. Az arcokon az elkeseredés, a gyűlölet vonásai látszottak. Hárman ünnepeltek titkon, hármuk szivével vert ütemesen az egész jugoszláv nép szive. — Gazsi bácsi, én 14 éves vagyok cs megigé. rcm Sztálinnak: eddig harcolok, míg a jugoszláv népnek olyan jó nem lesz. mint. odaói' a szabadboldog hasában. Az öreg megsimogatta a két szöszke fejet és távolbanéző szemekkei csendesen mondotta: — Bízhattok gyermekeim. Veletek van nemcsak az elnyomott munkásnép, de azok a katonabácsik is, akik onnan mosolyogtak a múltkor is a másik oldalról. Onnan, abból a szabad hazából, Magyarországból. Eke Károly, Csongrád. csecsemők sírása és az ápolónővé* kedves, csendrcintő hangja. Egyre gyorsabban telik a papírlap a számokkal igen sok lecke van egy hét alatt is. — No, most már azt mondd ej, milyen dolgod van itt —• mondja Gyuri — Közben már maga is lelkesen beszéli: — Tudod, most van először telefon a kezemben. Először alig mertem hozzányúlni Milyen jó is neked — teszi hozzá szomorúan. — Az nom jó, hogy beteg vagyok, mert így vem tanulhatok rendesen és szaladgálni, meg játszani sem Jeliét — hallatszik a kis szobában. — De az jó. hogy gondoskodnak rólunk. Tttdod> halványkék szobában operáltak. Olyan szép volt a szoba és olyan nyugodt voltam. Aztán az is jó, hogy minden reggel lehet finom meleg vízben fürdeni. — Hát itt is meleg van, kint a folyosón — tolja fel sapkáját izzadt. homlokáról Gyuri — Aztán mondjad, még mi van itt érdekes? — Érdekes nincs itt semmi. De az a nagyszerű rend és tisztaság —' ugyan azt magad is láthatod. — És adnak eleget enni? — No ná. hogy adnak! Tíakat is és a komolyabb betegektől még azt is megkérdezik, mit adjanak ebédre. És liften hozzák fel az ebédet, meg olyan nagy gáztűzhelyen főzik, mint egy nagy ágy. — Láttad te azt? — Nem é". dc amikor nem akartam enni, akkor azt mondta a nővérke, hogy egyek, mrrt az étel jó, hiszen azon a szép. nagy kályhán főzték A tea meg azért finom, mert gőzzel főzik. Pista kényelmesen hátradől az ágyon és úgy beszélget barátjával. Olyan jó így, még a betegséget sem érzi annyira. Gyuri elfáradt már a pipiskédéiben és abbahagyta. Csak akkor tekintett újra kíváncsian, amikor a szobából zéne hallatszott ki. — Mi az? te? — szólt közbe ki. váncsian. — Itt, mellettem cimbalmozik az egyik kisfiú. Tudod, van ám játékunk is és így gyorsabban telik az idő Meg látod, ott a folyosó mellett van egy nagy terrasz és azok, akiknek már szabad járni, hinicnnek oda jobb időben napozni. Azok mondják, hogy az udvarban nagy fákat ós bokrokat ülteinek, meg virágágyakat csinálnak tavaszra— Te — még azt mond meg, nagyon fájt az operálás? — Nem crezlcm semmit. Először röntgenen vizsgáltak meg, azután meg másik, valami érdekes készülékei. Meg, tudod, itt a nővérkék gondoskodnak rólunk. Ök is versenyben vártnak'. Látod az asztalon azt a vörös zászlót? Ezt nyerték most ők a versenyben És a nővérke arról is gondoskodik, hogy ne zavarják sokáig a gyeroheket. Figyelmezteti Gyurit, hogy siessen ebbahagyni a beszélgetést. — Majd a jövő héten újra bejövök a tanyáról, addig siess, gyógyulj meg — mondja búcsúzóul. Amint leteszi a kagylót, szeretné hangosan is elmondani azt, amit gondol> amit meglátott itt a rövid idő alatt is: ,,Mennyire vigyáznak rájuk!" Az iskolában és az életbe" majd ő is még inkább meggyőződik ar. ról. amit itt is látott: igen sokan ég féltő gonddal vigyáznak rájltk, a dolgozók gyermekeire. (n. m.) Gyomirtáiti hiiíelexeítség teíjeaítése A vízlevezető árkok, öntöző csatornák partjai, az utak, vasutak töltései és árkai nagyon sok helyen gyomnövények elszáradt száraival, kórójával és magtermésével vannak te;e. Természetesen ez a tény azok további elszaparodását segíti elő egyrészt, másrészt pedig a jövő szénatermésünk minőségét erősen rontja. A jelenlegi rendelkezések alapján felhívja a Városi Tanács mezőgazdasági osztálya az érdekelt dolgozó parasztságot, valamint a MÁV Igazgatóságát és az Útfenntartó NV Kirendeltségét, hogy működési területükön minden rendelkezésre álló erővel, még a havazások beállta előtt a gyomnövények száraz kóróit távolítsák el. Azért is fontos a gyomnövények eltávolítása, különösen a mesgyékről, mert az állati és növényi kártevők ezeken a helyeken húzódnak meg és az áttelelésükhöz a gyomnövények ott maradi száraz kórói védelmet nyújtanak. _ A mezőgazdasági osztály kiszállásai alkalmával ellenőrzi, hogy a rendelkezést mennyiben hajtották végre és amennyiben a rendeletei maradéktalanul nem hajtanák végre, azok ellen az eljárást hivatalból megindítja.