Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-25 / 20. szám

2 esüTOnrOiv, IMI. JANUÁR A Szegedi Kender békebisoUságai jó munkával segítik elő a Pártkongresszus sikerét Számos előfizetővel növelték a békebizottság tagjai a Szabad Nép olvasóinak táborát Megyénk legjobb kommunistáinak Több, jobb munkával, a hibák ki­küszöbölésével, munkafel ajánlások­kal készülnek a Szegedi dolgozók Pártunk Kongresszusára. A Párt­kongresszusra való készülődés so­rán a szegedi üzemek békebizott­íágal is igyekeznek minél jobb munkát végezni így van ez a Sze. gedi Kenderfonógyárban is, ahol a békebizotfságok tagjai a kongresz­szusi felajánlások és a Szabad Nép­kampány megindulása óta igen szé­pen kivették részüket az agitációs munkából. Vata Rókusné felajánlotta a Kon­gresszus tiszteletére, hogy ezévi tervet három hónappal a határidő előtt fejezi be. Bódi Szilveszterré som akar lemaradni Vata Rókusné mögött, ő két és fél hónappal előbb fejezi be előirányzott tervét. Bu­dai Antalné két hónappal előbb tel­jesiti 1951-es tervelőirányzatát. Felismerlek a Szegedi Kender békebizottságainak tagjai, hogy a Szabad Nép olvasásával közelebb kerülnek a Párthoz, fokozhatják termelésüket, s megnövekedett tel jesitményükkel is a béke ügyét se­gitik elő. Éppen ezért a békebizott­ság tagjai harci feladatnak tekin­tik az agitációs munka fokozását. Minden üzemrészben minden héten megtartják a békebizottsági röp. gyüléseket, amelyeken kül- és bel­politikai kérdésekkel, de üzemi problémákkal is foglalkoznak. A kampány megindulásakor is gyűlé­seken tárgyalták meg, milyen agi táciiVs érveket használjanak felvi­lágosító munkájuk során. Az V. alapszervezet békebizott­flága 33 Szabad Nép-előfizetőt gjőjtatt. Jó példával járt elől ebben a mun­kában Gárgyán Istvánné békebi­zottsági titkár. A IV. alapszervezet békebizott­págának titkára, Jároli Jenőné röp­gyüléseo ismertette a Szabad Nép olvasásának fontosságát. Ráviligi tott arra, hogy az osztályharc mos­tani szakaszában milyen hatalmas jelentősége van annak, ha a dol­gozók tájékozódva vannak a bel­és külpolitikai eseményekről. A gyűlés után a békebizottság tagjai lelkesen láttak hozzá az agitáció­hoz. A lelkes munkának meg -s mutatkozik az eredménye. Ennek a bókeb'-ottságnak tagjai 22 dol­gozót szerveztek te előfizetőnek. A filmet m a, csütörtökön a „Szov­jet Filmhét" alkalmából a Fáklya­filmszínház mutatja be és vasárna­pig tartja műsorán. A „Kormány tagja" az első szov­jet kolhozok megalakulásának tör­ténelmi napjait eleveníti meg. A gazdasági remiszer forradalmi ét­alakulása ezernyi változást hozott magával az emberek egyéni életé­ben is. Ilyen forradalmi változáson ment át Alexandra Szokolova is, amikor megválasztották a kis kol­hoz elnökének. Es nem szokatlan a. szocializmust építő társadalomban, ahol a vök a férfiakkal vállvetve dolgoznak. Alexandra Szokolova megállta a helyét a kis kolhoz élén. Ha akadályokkal találkozott. szív­vel, lelkesedéssel legyőzte azokat. Pedig egyszerű, tanulatlan paraszt­asszony volt. Nem járt gazdasági iskolába, nem tanította senki, csu­pán józan eszére hallgatott « úgy kezdte meg a harcot a kulákság el­len is. Kemény kézzel irányította kolhozát, mindent félresöpört útjá­ból, ami akadályozta volna. És, ha már nem érezte magát elég erős. vek a küzdelemben, habár ö maga pártonkívüli volt, a Párthoz for­dult. s a Pórt — segített rajta. Alexandra Szokolova egyéni sorsá­val szorosan egybefonódva végigkí­sérhetjük a kolhoz fejlődését, de ez­zel együtt az egész hatalmas szov­jetállam fejlődését is. Lépésről-lépésre látjuk, hogyan alakult ki az új termelési rend, ho­gyan győzték le a befurakodott el­lenséget, hogyan valósult meg gya­korlatban a nők teljes egyenjogú­sága a Szté'ini Alkotmány nyomán. ;a A ttép élete, harca, fejlődése jut 'ji 'V A többi alapszervezeti béke­bizottságok is kivették részüket az agitáció* munkából. Fáradtságot nem kímélve min­den idejüket felhasználták arra, hogy minél több dolgozót győz­zenek meg Pártunk központi lap­ja olvasásának jelentőségéről. Koszorús István elvtárs, az üzem békefelelőse ós üzemi bizottsági titkára egyedül 28 Szabad Nép­előfizetőt gyűjtött. Az üzem bé­kebizottságainak titkárai elhatá­rozták, hogy a Pártkongresszus tiszteletére mindenkit, aki eddig még nem fizetett elő a Szabad Népre, beszerveznek előfizető­nek. Értékes munkát fejtettek ki a békebízottságok tagjai a Szovjet Filmhéttel kapcsolatban is- A IV. alapszer­vezetben például 20-án dclig 44 darab jegyet adtak el. A jó eredmények mellett itt ia akadnak hibák. Például az L alapszervezetben, annak ellenére, hogy már két hét óta tart a Szabad Nép-kampány, még csak most, a napokban kezdték meg az agitáció szervezését. A titkár elvtársnő vegyen példát a többi békebizottsági titkároktól, fejt­sen ki hozzájuk hasonló jó mun­kát- Igyekezzenek behozni a le­maradást, mert különben a bé­kebizottság nem tudja elvégezni azokat a feladatokat, amelyek a jövőben a békebizottságokra a bckcharc fokozásában várnak. A Szegedi Kender békebizótt­ságának tagjai ne álljanak meg az eddig elért eredményeknél. További odaadó munkával, a bongreiunil felajánlások teljesítésével, túlteljesítésével bizonyítsák be: méltók Pártunk bizalmára, be­csülettel teljesítik azokat a nem kis feladatokat, melyeket Pár­tunk rájuk bízott. Gondoljanak arra, hogy a kongresszusi fel­ajánlások teljesítésével és a Szabad Nép-ag'táció sikeres be­fejezésével csapást mérnek az imperialista háborús uszítókra, növelik az egyre növekvő béke­tábor erejét. kifejezésre Szokolova alakjában. Nemcsak Szokolova, hanem a szov­jetnép legjobbjai mindannyian küzdöttek az elmaradottság, szerve­zetlenség, az ellenség behatolása ellen. A Szokolorák százezrei szer­vezték meg cs világosították fel az öntudat nélküli, elmaradott parasz­tokat és vitték győzelemre a szocia­lizmust városon és falun. Bizonyí­ték ez a film, dokumentuma a sztá­lini nemzedék erejének, lendületé­nek, legyözhetetlenségének. Szegeden 4 nap alatt közel 16.000 dolgozó nézte meg a Szovjet Filmhét előadásait A Szovjet Filmhét megnyitása óta Szeged három filmszínházát a dolgozók nagy érdeklődéssel látogat­ják. Négy nap alatt közel 16.000 dolgozó nézte meg a ,,Titkos meg­bízatás", az „Orosz kérdés" és a „Dicsőség a munkának" cimű fil­meket. Az üzemek, közületek cs hivata­lok dolgozói csoportosan nézik meg az előadásokat. Az l/jszegedi Ken­dergyárban 1200 jegyet, vásárol­tak a Szovjet Fümhétra. A Ruhá­zati Vállalatnál 600, a Szegedi Kenderfonógyárban ugyancsak 600 jegy kelt eí. .4 kisüzemek közül " Vadász-utcai Bői-ipari Szövetkezet úgyszólván valamennyi dolgozója vásárolt már jegyet a Szovjet Fümh.étrt. _ EMBERI SORSOK MjtixeJUzú'uik írják Szegény parasztc.snlád tizenkette­dik gyermeke voltam. Átokházár születtem s nevelkedtem. Ez a név örökké emlékezetes marad életem­ben. Gyermekkoromban többszöi gondolkoztam azon, hogy valóban találó ez a név erre a vidékre. Is. kola valahol 7—8 kilométerre volt s ezen a tájon is mint az ország Igen sok részén a szegény dolgozó ember 6—7 éves korában adta oda gyerekét gazdasági cselédnek. Ml ls nyomorúságban éltünk, test­véreim alig egy-két osztályt járlak Nem vol( kenyér, dolgozni kellelt t. esak úgy tudtak elszegődni, lir nem járnak Iskolába. Én a legki sebb voltam, s így nekem már le­hetőségem nyílt arra, hogy hal ele­mit elvégezzek. Még ma Ls emlék, szem az iskolai élményeimre. Volt Iskolai év, amikor három-négy he lenként új tanítót kaptunk, ak' azután egyszerre 120—130 gyereke' tanított. Hogy nem nagy súlyt fek­tettek oktatásunkra, azt gondolhat­ja bárki. A hat iskola elvégzése nlán gaz­dasági cseléd lettem én is. Emlék, szem, hosszú kilométereket gyalo golfunk éjtszakánként sok cseléd­sorban élő szegény paraszttal, hogy a munkaidőre olj legyünk ponto­san. mert ha csak egy félórát it késtünk, elvesztettük a kenyerün­ket. Volt abban az időben is au­tóbusz, de erre nekünk nem tellett mert vagy mentünk volna busszal és nem ettünk volna, vagy ezt o megoldást választottuk. /ugnlódn* nem nagyon mertünk — na meg úgy is voltunk, amit hosszú éviize. deken belénk neveltek az urak: ..Kanász marad, kinek nevelője ka nász-" I)e mégsem maradiam kanász 194li-ban munkás lettem. A Nyers bürgyiijtő Szövetkezetbe kerültem Addig soha nem remélt hclyzctber éltem ezután. Munkahelyünkön szép munkaruhát, mosdót, na meg jó fi­zetést kaptunk. Emlékszem, több­ször fizcnil gyűléseket tartottunk, s megbeszéltük, mire van szüksé­günk, hogy még jobbau menjen a munka. Lépésről-lépésre éreztük — minden miértünk, dolgozókért van. Egy idő múlva munkatársaim üze­mi bizalminak választottak, majd csoportvezetőnek. 1949-ben az üzem nyereségrészesedéséből sok dolgozó­társammal egy ütt pénzjutalmat kap­tam, ami tovább fokozta szeretete, niet a munka és a Pari iránt. Napról-napra látom én Is, hogy Pártunk hogyan segft bennünket a munkában, az ellenség elleni harc­ban s mldenben, ami a dolgozó milliók érdekét szolgálja. Dolgozó társaimmal együtt én Is teltem munkal'e'ajánlást Pártunk Kongresz­szusának tlszteleíérc, hogy ezzel Is kifejezzrm hálámat és szeretetemet a sok útmutatásért, segilségért, ta­nításért, s mindazért, nrnit eddig el­értünk Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével. Illóval Antal Nyersbörgyüjtő ÁV. • Kedves elvtársaki Bocsánatot kérek az ákom-bákom írásért, de mit tegyek, ha nem í?t­dok különben, mert az én időmben mi, szegény munkások gyermekei, csak látogatóba jártunk iskolába. Mert bizony, első volt a pénzkere­sés, Az én időmben 7—8 éves gye­rek már kenyér után ment, hogy szüleinek segítsen előteremteni a mindennapi megélhetéshez szüksé­ges pénzt. Kevés osztályt jártam csak én is, de azért jól megtanul­tam olvasni s pont az olvasás volt az, ami felkeltette bennem a vá­gyat, hogy írjak az elvtársaknak. Minden nap olvasom a Délma­gyarországot, de ritkán történik meg velem olyan eset, mint vasár­nap történt. A „Vasárnapi levél" cimű cikk nagyon a szivem szerint volt megírva, amint olvastam, egy­szervsak azt vettem észre, hogy sí­rok s örömkönnyeim potyognak a kötőmre. Nem tudom, ki írta, de én most így is megköszönöm, mert ér­zeni, a cikk írója sok-sok magam­hoz hasonló öreg nénike érzését is papírra vetette. Mi, öregek, nem tudjuk már úgy, olyan szépen kifejezni magunkat, de sokszor úgy szeretném belekiáltani a világba, hogy: elvtársak, hurcoljatok, dol­gozzatok, hogy valóra váltsuk a tar­tós békét, munkánk további alkotá­sához, , özv. Sipos Ferencné, Margit-utca 16. jttiflfi tanácskozása kezdődik meg vasárnap a megyei pártértekez­leten. Azok a kommunisták gyűlnek össze Hódmezővásár­helyen. akik eddigi munkájuk­kal a lecíohbao vépreha itották a Párt által kitűzött felada­tokat. De nemcsak a kommu­nisták nagv esemény? lesz a vasárnapi tanácskozás, hanem a megve minden becsületes dolgozójáé is. Hiszen annak a nagyarányú fejlődésnek, amely megyénk városaiban, községei­ben a dolgozók életszínvonalá­ban bekövetkezett — a Párt volt a kikovácsolója. A Párt mindig helyesen jelölte ki a feladatokat — és hogy ezeket a helypsen megszabott felada­tokat jól hajtottuk-e végre, annak eldöntésére hivatott a megyei pártértekezlet A kommunisták vasárnapi megyei tanácskozása egyben mérlegre teszi azt a munkát is, amit eddig » Magyar Dol­gozók Pártja II. Kongresszu­sának előkészítésére végeztünk, így a megyei tanácskozás az Országos Kongresszus előkészí­tésének fontos része. Fontos annyiban, hogy megválasztja az Országos Kongresszus cson­grádmegyei küldötteit, de fon­tos azért is, mert tanácskozá­sával, javaslataival elősegíti a Kongresszus még nagyobb si­kerét. De a Pártkongresszus jó ta­nácskozását nemcsak a megyei pártértekPzletnek kell elősegí­teni, he nem megyénk minden dolgozójának is. Párttagoknak és pártonkívülieknek egyaránt. A pártszervezetek, tömegszcr­AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI Szakszervezet fogorvos szakcsoport­ja 28-án, vasárnap délelölt 9 óra­kor a sebészeti klinika tantermében tudományos ülést tart. Szombaton, 27-én a fog- és szájbetegklinikán (Sztálin-krt. 60.) délelőtt 9 órától 1 óráig az aszeptikus gyökérkezelés gyakorlati bemutatása lesz. MŰSOROS ESTET rendez szom­baton este a Petőfi-telep II. ÜISz­szervezet újjászervezett kultúrcso­portja. Az előadásra a csoport több egyfelvonásos színdarabbal, ének­és táncszámmal készül. A SZEGEDI NÖISZAROIPARI SZÖVETKEZET dolgozói januárban vezették be n szalagrendszerű ter­melést. Az új munkamódszer beve­zetésével máris jelentős mértékben emelkedett a termelés, I Vezetek, munkahelyek és egyé* nek a termelő munka, a lárt­építés, a kulturális és társa­dalmi élct bármely területét felölelő javaslataikkal nagyon építőén segíthetik elő úgy a megyei tanácskozás, mint az Országos Pártkongresszus si­kerét. A csongrádmegyei dol­gozóknak — munkásoknak, dolgozó parasztoknak, értelmi­régieknek egyaránt — köteles­ségük, hogy meglátásaikat kö­zöljék a nemzet életéhen leg­nagyobb jelentőséggel bíró ta­nácskozással — a Pártkon­gresszussal. Nagyon sokban ezektől a javaslatoktól függ az, liogy helyesen jelölje ki Pár­tunk a szocializmus építésének útján a következő feladatokat. Megyénk legjobb kommunis­táinak vasárnapi tanácskozása elé a legnagyobb figyelemmel tekint minden csongrádmegyei dolgozó. Ez a tanácskozás dön­tően elősegíti, hogy helyesen, a dolgozó nép érdekeinek meg­felelően hajtsuk végre a Párt által kijelölt feladatokat. A párttag és pártonkívüli népne­velök feladata, hogy még in­kább a megye dolgozói érdek­lődésének középpontjába állít­sák a megyei pártértekezletet, tudatosítsák annak jelentősé­gét. A megyei pártértekezlet küldöttei pedig az értekezlet jelentőségének megfelelően ké­szüljenek fel a tanácskozásra, hozzák magukkal a dolgozó tö­megek véleményét, javaslatait. Az lebegjen mindig szemük előtt, hogy munkájukat az egész megye dolgozóinak ha­talmas érdeklődése kíséri. 'A DÉLMAGYARORSZÁG NYOM­DA, a Szegedi Nyomda ÁV és a Szegedi Dobozüzem kulturcsoportja közös műsoros délutánt rendez va­sárnap délután 6 órakor a Nyom­daipari Szakszervezet székházában, Jósika-utca 21. Az előadáson több egyfelvonásos színdarabot, énekszá­mot mutálnak be és most mutatko­zik be először népi tánccsoport­juk is. M*//lUiRIK MSZT Rókus II. alapszervezete január 27-én, szombaton este 7 órai kezdettel műsoros estet rendez a Kossuth Lajos-sugárúi és Fran­cia-utca sarkán levő helyiségé­ben, melyre mindenkit szeretettel vár a Vezetőség, A „SZOVJET FILMHÉT" SZEGEDI MŰSORÁBÓL A „Kormány tagja" Szombaton délután nyitják meg „A Szovjetunió 16 köztársasága" cimű képkiállitást az MSzT-székházban .Január 27 én délután 1 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg a Magyar-Szovjet Társaság szegedi székházában „A Szovjetunió 16 köztársasága" című képkiállitást­A szegedi dolgozók nagy érdeklődéssel tekintenek a kiállítás elé, mett tudják, hogy a kiállítás megtekintésével még közelebb kerülnek példaképükhöz, a szovjet emberhez. A kiállítás szemléltetően mutatja meg a sztálini nemzetiségi politika diadalát, a 16 szövetségi köztársaság népeinek testvéri együttélését, a Szovjetunió népeinek sokszínű, virágzó, formájá­ban nemzeti, tartalmában szocialista kultúráját. A Uiá lításon megismerkednek a dolgozók az ukrán, bjejo­russz, gruz, moldva, tádzsik köztársaságok fejlett iparával, a lit­ván, lett, kirgiz, örmény, turkmén, eszt köztársaságok élenjáró mezőgazdaságával és kultúrájával. A képkiállítást Budapest után elsőnek Szegeden rendezik meg. A kiáULás megnyitó ünnepségén Zombori János elvtárs, a Szegedi Pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. „A művészet és az irodalom szerepe a tömegek nevelésében" Előadás a Pártoklaíás Házában Az újtipusú, szocialista ember kialakításában, a tömegek közötti nevelő munkában igen fontos szerepet tölt be a művészet és az iroda­lom. Különösképpen nagyjelentőségű most a töm,egek nevelésében, az egyre inkább kibontakozó kultúrforradalom viszonyai között. Éppen ezért propagandistáinknak az is fontos feladatuk, hogy felismerve a szocialista művészet és irodalom nevelő hatását, rávezessék a tömege­ket a művészet és irodalom alkotásainak megismeréséra. Ezzel még inkább meg tudják állni helyüket a termelő munkában, a béke­harcban. Ebben a munkában nagy segítséget nyújt propagandistáinkri/ik „A művészet és az irodalom szerepe a tömegek nevelésében" című előadás, amelyet pénteken, 26-án délután fél 6 órai kezdettel tar'a­nak meg a Pártoktatás Házában, Az előadást, Háy Károly, a Köz­ponti Előadó Iroda tagja tartja meg. Az előadáson résztvesznek a politikai iskolavezetők, konferencia vezetők, propagandaiskolavezetők és tömegszervezeti funkcionáriusa k.

Next

/
Thumbnails
Contents